Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Moszkva (RUS)
459 tétel
1993. december 3.
Andrei Sangheli moldovai kormányfő dec. 1-jén Moszkvában tárgyalt, ahol megállapodott a FÁK-tagállamoknak, köztük Moldovának történő hitel folyósításáról. - Chisinauban eredménytelenül záródtak a tiraszpoliakkal kapcsolatos /orosz közvetítéssel folyó/ tárgyalások, mert a Dnyeszteren túliak nem hajlandók felszámolni önhatalmúlag kikiáltott köztársaságukat. /Eredménytelen chisinaui tárgyalások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
1993. december 13.
A bukaresti orosz követség előtti tüntetések miatt dec. 11-én Moszkvában a külügyminisztériumba hívatták a román nagykövetet, mondván, a tüntetések veszélyeztetik a követség tagjainak biztonságát. Orosz részről nehezményezték, hogy Ilies Ilascu halálra ítélése után megszaporodtak az oroszellenes írások a román sajtóban. - Oroszország moldovai nagykövete elmondta, hogy Jelcin elnök a tiraszpoli hatóságokhoz fordult: legyenek jóindulattal az elítéltek iránt. /Bukaresti tüntetés, moszkvai tiltakozás. = Új Magyarország, dec. 13./
1994. április 12.
"A Moldovai Köztársaság parlamentje ápr. 8-án ratifikálta a FÁK-hoz csatlakozást. A Petre Roman vezette Demokrata Párt ezt a döntést úgy értékelte, hogy akadályozza az újraegyesülést. A Kereszténydemokrata Parasztpárt vezetősége ápr. 11-i nyilatkozatában keserűségének adott hangot és a moldovai vezetést Moszkva "undorító cinkosának" nevezte. /Népszava, ápr. 12./"
1994. június 10.
Moszkvában jún. 1-3-a között háromnapos román-orosz külügyi szakértői megbeszéléssorozat zajlott le. Áttekintették a két ország között hajdan aláírt egyezményeket. Románia nem érte el, hogy a készülő alapszerződésbe foglalják bele a Molotov-Ribbentrop-paktum érvénytelenné nyilvánítását, melynek értelmében Bukovina és Besszarábia a Szovjetunióhoz került. A szakértői tárgyalásokat szeptemberben folytatják. /Magyar Hírlap, jún. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1994. november 28.
Nov. 23-27-e között az orosz parlament meghívására romániai parlamenti küldöttség látogatott Moszkvába. Adrian Nastase, képviselőházi elnök, a küldöttség vezetője számolt be tárgyalásaikról. Kifejtették, hogy Románia nem kíván olyan ország lenni, amelynek helyzetét egy nagyhatalom határozza meg. Románia érvényre kívánja juttatni érdekeit a Moldovai Köztársaságban történt fejleményekkel kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Nastase Jelcin elnökkel és Csernomirgyin miniszterelnökkel is szeretett volna tárgyalni, azonban ezt nem tudta elérni. Elmondta, hogy a médiákon keresztül akart szólni a román álláspontról, de ezt nem tették lehetővé. /Népszabadság, nov. 28./
1994. december 3.
A Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány szervezésében dec. 3-án Gödöllőn a magyar nemzeti ellenállás hőse és áldozata, az erdélyi származású báró Atzél Ede tiszteletére emlék-estet rendeztek. Dr. Gazsi József történész vázolta fel Atzél Ede életútját. 1944. szept. 22-én indultak el Atzél Ede vezetésével /Dudás József és Faust Imre könyvkereskedő/ Moszkvába, hogy közvetítsék Horthy fegyverszüneti megállapodásról szóló ajánlatát. Moszkvában Kuznyecov vezérezredessel tárgyaltak. Szept. 29-én indultak vissza, okt. 1-jén lépték át a határt, okt. 3-án Budapesten voltak. Közben /okt. 1-jén/ megérkezett Moszkvába a hivatalos magyar küldöttség Faragho vezetésével. Atzél Ede tájékoztatta Horthyt megbeszéléseiről. Atzél titkos útja hamarosan kitudódott. - Később Atzél Ede is részt vett a fegyveres ellenállásban, 1944. dec. 3-án fontos megbízatással ment át az orosz parancsnoksághoz, nyolc nap múlva kellett volna visszatérnie, de nyoma veszett. - Eltűnt, mint annyi ember a szovjet hatóságok kezében. - Ölvedi Ignác olvasta egy szovjet levéltárban Atzél Ede kihallgatási jegyzőkönyvét, tehát egy adat majd előkerül további sorsáról. Mikó István visszaemlékezéseiből olvastak fel az esten. Atzél Ede a Magyar Pártban tevékenykedett, majd az EMGÉ-ben, egy Kalot-ülésen is találkozott vele az emlékező. Atzél megalakította az önkéntesekből álló Wesselényi Lövészegyletet, hogy védelmet nyújtson a román partizánakciók ellen. Katona Szabó István is jó ismerője a családnak, elmondta, hogy Atzél Ede Béla fiának tanítója volt.
1995. január 11.
A bukaresti rádióban Halász Anna idős újságírónőnek van egy rovata. Ebben igazat adott egy hallgató levelének, aki Luka Lászlót jó embernek tartotta, hiszen ő intézte el, hogy az orvosi egyetem Marosvásárhelyre kerüljön. Luka László /később Vasile Luca/ a Moszkvából hazatért kommunista gárda tagja, pártutasításokat hajtott végre. 1947-ben, a békeszerződés megkötése után kapta a következő feladatot, az erdélyi magyar vezető értelmiségiek félreállítását. Ennek ideológiai előkészítését végezte a kolozsvári Igazság 1947. máj. 22-i számában megjelent hírhedt cikkével: A romániai magyarság útja. Ezzel megindult ez ellenségkeresés. Eltávolítottak sok értelmiségit, kezdve dr. György Lajossal, az egyetem prorektorával, gyakorlatilag a Bolyai Tudományegyetem rektorával /Csőgör Lajos rektor sokat tartózkodott Marosvásárhelyen/. György Lajos egyben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályi elnöke, a római katolikus Státus elnöke is volt. Az eltávolítottak között volt - többek között - Nagy Géza, Venczel József, Balogh Artúr, Jakabffy Elemér, a gazdasági élet vezetői közül Szász Pált, az EMGE, Korparich Endrét, Lakatos Istvánt, a Szociáldemokrata Párt elnökét, majd Kurkó Gyárfást, a Magyar Népi Szövetség elnökét. A következő lépés a börtön volt, sokakkal együtt Márton Áron püspököt is elítélték. Közben Luka László vagy Vasile Luca pénzügyminiszter is volt, 1952-ig, amikor bebörtönözték. A moszkvaiak és a hazaiak közül Romániában a hazaiak győztek, azért került börtönbe Luka is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11./
1995. január 24.
Romsics Ignác történész tanulmányában /Dunának, Oltnak... más a hangja. A nemzetállamiság eszméje Közép-és Kelet-Európában/ történelmi visszapillantással mutatta be a térség államainak alakulását. A gazdasági integráció hatására sokan a nacionalizmus végét prognosztizálták, így Eric Hobsbawm is. A soknemzetiségű birodalmak felbomlottak. A 14 újonnan létrejött állam közül csak egyben, Csehországban nem éri el a nemzetiségek aránya a 10 %-ot /6 %/, az összes többiben 10 százalék fölött van. Horvátországban és Szlovéniában 12-12 százalék, Szlovákiában 18, Litvániában 20, Belorussziában 22, Ukrajnában 27, Szerbiában 34, Moldovában és Macedóniában 35-35, Montenegróban és Észtországban 38-38, Lettországban 48 és Bosznia-Hercegovinában 56 százalék. A legnehezebb a helyzet Koszovóban, ahol 1 850 ezer albán néz farkasszemet százezer szerb fegyveressel, Macedóniában 400 ezer fős albán kisebbség él. Dél-Albániában - albán adatok szerint - 40 ezer, görög becslés szerint félmillió görög található. Bulgáriában 800-900 ezres török kisebbség él a török határ közelében. Az 1991. aug. 21-én kikiáltott Moldovai Köztársaságban az orosz és gagauz kisebbség saját szláv köztársaságot alakított. Iliescu elnök nyilatkozatai mutatják, hogy az egyesülés a román külpolitika egyik prioritása. Külföldi elemzők a magyar nemzetállamiság eszméjének újrafogalmazásában a legnagyobb potenciális veszélyforrást látják. A Szovjetunió felbomlásáig Európa legnagyobb kisebbsége a magyar volt, 1991 óta az orosz, számuk 26 millió, ebből mintegy 15-16 millió európai. Ukrajnában 11 millió, félmillió Moldovában, 1,5 millió Belorussziában, közel félmillió Észtországban, 850 ezer Lettországban, 300 ezer Litvániában, közel egymillió Kalinyingrádban, a többi pedig Lengyelországban, Finnországban és egyebütt él. Az új orosz külpolitikai doktrína szerint Moszkva meg fogja védeni - ha szükséges, erő alkalmazásával is - az orosz kisebbség érdekeit. A költő állítása szép álom. A Dunának, Oltnak - reménytelenül más a hangja. /Magyar Nemzet, jan. 24./
1995. január 25.
John Bukowsky érseket, aki 1990 óta volt pápai nuncius Romániában, II. János Pál pápa Moszkvába nevezte ki nunciusnak, a helyére pedig Janusz Bolonek érseket /sz. 1938, Lengyelország/ jelölte ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
1995. február 26.
Negyven éves kényszerszünet után 1990-ben állt helyre a diplomáciai kapcsolat a Szentszék és Románia között. John Bukowksy kinevezett apostoli nuncius 1990. nov. 19-én mutatta be megbízólevelét Bukarestben. A pápa Bukowskyt Moszkvába helyezte át, aki 1995. jan. 24-én Bukarestben, a Szent József katedrálisban celebrálta búcsúmiséjét, akkor búcsúzott el a romániai püspököktől, papoktól és hívektől. Utóda a lengyel származású dr. Janusz Bolonek érsek. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 26./
1995. március 28.
"A "Dnyeszter menti Köztársaságban" állomásozó 14. orosz hadsereg maradása mellett voksoltak a hivatalosan a Moldvai Köztársasághoz tartozó terület lakosai márc. 26-án, a népszavazáson. Moszkva és Chisinau az elmúlt év közepén megegyezett a katonaság kivonásában. A szakadár köztársaság lakói azt szeretnék, ha Lebegy tábornok katonái maradnának. /Magyar Nemzet, márc. 28./"
1995. április 3.
Bukarestben befejeződtek a többnapos román-orosz megbeszélések. Szergej Filatovot, a moszkvai elnöki hivatal vezetőjét fogadta Iliescu elnök, Vacaroiu miniszterelnök és Melescanu külügyminiszter. Melescanu elmondta, arról tárgyaltak, hogy a román-orosz alapszerződés térjen ki a Molotov-Ribbentrop paktumra is. Ez a pont képezi a vita tárgyát az alapszerződést illetően, ismerte el Filatov. Románia azt akarja, hogy Moszkva ítélje el az 1939-es szerződést. Oroszország ezt nem fogadhatja el, szögezte le Szergej Krilov orosz külügyminiszter-helyettes, mert az a határmódosítások közvetett kiindulópontját jelentené. /Új Magyarország, ápr. 3./
1995. április 5.
Az RMDSZ nem határozta meg érthetően az autonómia fogalmát, nyilatkozta Doina Cornea. Kiállt az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa mellett. A Demokratikus Konvencióval kapcsolatos problémákról kifejtette, hogy az ellenzéknek együtt kellene harcolni. Corneliu Coposu ragaszkodik a Gyulafehérvári Nyilatkozathoz. A négypárti egyezményt, a szélsőséges pártokat elítéli, lehet, hogy a KGB áll mögöttük, állapította meg. A román nép nem akarja a Moszkvához való közeledést. Doina Corneának kételyei vannak Iliescu elnököt illetően. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 5./
1995. április 7.
Gheorghe Tinca védelmi miniszter ápr. 5-én Moszkvában tárgyalt Pavel Gracsov orosz védelmi miniszterrel. Tinca kifejtette, hogy Románia tervezett NATO-tagsága nem befolyásolja Bukarest Moszkvához való viszonyát. Gracsov szerint az EBESZ-nek koordináló szerepet kell játszania az európai biztonság megteremtése területén. Gracsov a megbeszélés után kifejtette: teljes mértékben egyetért a katonai együttműködésre vonatkozó, Tinca által előterjesztett javaslatokkal. A tárgyalásokon fegyverek, haditechnikai eszközök és alkatrészek kölcsönös szállításáról volt szó. Tárgyaltak orosz, illetve román tisztek egymás országában történő képzéséről is, továbbá megállapodtak közös hadgyakorlatokról is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
1995. május 10.
A második világháború európai befejeződésének ötvenedik évfordulója alkalmából máj. 8-án Párizsban, 9-én pedig Moszkvában rendezett ünnepségen az államfők között ott volt Ion Iliescu elnök és Göncz Árpád köztársasági elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1995. május 12.
Máj. 10-én hazaérkezett Iliescu elnök, aki a második világháború 50. évfordulója alkalmából Londonban, Párizsban és Moszkvában rendezett megemlékezéseken vett részt. Londonba meghívták Mihály volt román királyt is. Bukaresten máj. 10-én királypárti gyűlést is szerveztek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
1995. május 12.
Iliescu elnök egy magántelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a győzelem napja alkalmából rendezett moszkvai ünnepségeken Göncz Árpád köztársasági elnökkel folytatott rövid eszmecseréjükön egyetértettek abban, hogy Románia és Magyarország végül is meg fogja találni a megfelelő formulát az ET 1201-es ajánlásával kapcsolatban. /Népszabadság, máj. 12./
1995. május 25.
A Vocea Romaniei kormánylap számon kérő jelzése nyomán az ügyészség eljárást indított a bukaresti Ziua napilap ellen, amely azt állította, hogy Iliescu elnököt, aki Moszkvában végezte tanulmányait, beszervezte a KGB. /Magyar Nemzet, máj. 25./
1995. június 24.
"A bukaresti Ziua napilap jún. 23-án rágalmazási pert indított Iliescu államelnök ellen. A lap továbbra is foglalkozik Iliescu KGB-s múltjával és azt nehezményezi, hogy az elnök televíziós beszédével erkölcsi és anyagi károkat okozott a szerkesztőségnek olyan "felelőtlen" kijelentéseivel, mint "érdemtelen cetli", a "vád szerkesztőségi kitaláció" /mármint az, hogy Iliescu KGS-s volt/. Jún. 21-én a Ziua újságírói a járókelők segítségével feltartóztatták a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ két tisztjét, amint videokamera segítségével rögzíteni próbálták Tana Ardeleanu és a Moszkvából éppen hazaért George Scutaru beszélgetését. Tana Ardeleanu egyike azoknak az újságíróknak, akik Iliescu KGB-s múltja után nyomoznak. Az SRI szóvivője végül beismerte: munkatársairól van szó, akik nem az újságírót, hanem egy kémet figyeltek meg. Ennek azonban ellentmond, hogy a videoszalagon csak Tana Ardeleanu és George Scutaru látható. Mindez felbátorította az ellenzéket, hogy most már nemcsak Iliescu elszámoltatását követelje, hanem a Romania Mareban megjelent vádak tisztázását is. A hetilapban 300 katonatiszt Iliescu elnököt vádolta a hadsereg gyengítése miatt. /Magyar Nemzet, jún. 24./"
1995. július 11.
"Oroszország kész arra, hogy újból fegyvereket szállítson Romániának, nyilatkozta Oleg Szoszkovec miniszterelnök-helyettes júl. 10-én Moszkvában, miután hazatért Romániából. Szoszkovec bukaresti tárgyalásain szóba jött egy orosz-román bank alapításának terve is. Az orosz politikus hangsúlyozta Moszkva elkötelezettségét arra, hogy korszerűsíti azt a szovjet haditechnikát, amellyel Románia rendelkezik. Nicolae Vacaroiu miniszterelnök kijelentette: "Nagy nyugati beruházásokra számítottunk, amelyek azonban nem jöttek be... Románia most újra Oroszországra tekint". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12., Új Magyarország, júl. 11./"
1995. szeptember 12.
"Súlyos betegsége, hónapokig tartó németországi gyógykezelése után hazatért Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, az ellenzék egyik vezére. A Ziua lapnak adott nyilatkozatában Coposu kemény szavakkal ecsetelte Románia megtépázott külföldi tekintélyét, amihez szerinte hozzájárultak a nyugati magyar lobbyk is. Ugyancsak kritizálta a román külügyi vezetést. Coposu üdvözölte Iliescunak a román-magyar megbékélésről szóló javaslatát és elmarasztalta az RMDSZ-t. Amíg Domokos Géza volt az elnök, vele lehetett tárgyalni. A mai "radikalizálódott" RMDSZ-szel nem találja a hangot. A román törvények annyit adnak a kisebbségnek, mint amennyit a románoknak, érvel Coposu. A pártelnök szerint reális a veszély, hogy Románia visszakerül Moszkva uszályába. /Magyar Nemzet, szept. 12./"
1996. február 8.
"Románia egyértelműen elkötelezte magát a nyugati integráció mellett - nyilatkozta febr. 6-án a The Washington Times című lapnak Teodor Melescanu külügyminiszter. Melescanu elutasította, hogy Bukarest engedjen bármilyen moszkvai nyomásnak és beérje valamiféle korlátozott NATO-tagsággal. Melescanu szerint nem lehet és nincs is értelme a NATO-n kívüli biztonsági rendszert létrehozni /ezt néhány éve Nastase javasolta/. A külügyminiszter szerint a nem szláv Románia mindig is a nyugati értékrend felé vonzódott. Az ukrán-román vitákról elmondta: Románia a Kígyó-szigetet nem követeli vissza, de mivel azt az egykori Szovjetunió jogtalanul szerezte meg, a gazdasági hasznosítást rendezni kell. Bukarest ragaszkodik ahhoz is, hogy Ukrajna ítélje el a Besszarábiát neki ítélő Molotov-Ribbentrop paktumot. /Teodor Melescanu Washingtonban Bukarest nem enged a nyomásnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Arra a kérdésre, hogy amerikai nyomásra szakított-e a kormány az antiszemita és magyarellenes pártokkal, a külügyminiszter kijelentette: Alfred Moses nagykövet csupán azt mondta ki, "ami valamennyiünk fejében motoszkált. Egyetlen ország sem akar olyan színben feltűnni, hogy azt mondhassák rá: antiszemita vagy idegengyűlölő erőkre támaszkodik." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./"
1996. április 26-27.
"Demeter Béla személye szinte ismeretlen maradt az erdélyi magyarság múltja iránt érdeklődők előtt, ugyanis Demeter Jánosnak, Jancsó Elemérnek, Jancsó Bélának, Venczel Józsefnek vagy László Dezsőnek előbb-utóbb megjelentek visszaemlékezései, válogatott írásai, ezért munkásságuk jobban beépült a köztudatba, mint az övé. Demeter Béla /sz. Somkerék, 1910/ Bukarestben 1928-1931 között az Államtudományi /Közgazdasági/ Főiskolát végezte. Még főiskolás korában bátyjával, Jánossal közösen írt munkája 1930-ban jelent meg: Románia gazdasági válsága /Kolozsvár/. Testvére, Demeter János 1975-ben megjelent visszaemlékezésében /Századunk sodrában, Kriterion, Bukarest/ nem sok szót vesztegetett öccsére. János ugyanis marxista lett. 1933-ban az Erdélyi Fiatalok folyóirat kizárta soraiból az alapító tag Demeter Jánost és ezt a döntést öccse is támogatta. Demeter Béla teremtette meg a gyakorlati falukutatást, ő adta közre azt a kérdőívet, amely abban az időben a falukutatás fontos metodológiai kézikönyve volt. Részt vett faluszociológiai felmérésekben, így született meg Az erdélyi falu és a szellemi áramlatok című könyve. 1932-től a Keleti Újságnak, 1936-tól az Erdélyi Gazdának a munkatársa, 1941-től a kolozsvári Esti Lap felelős szerkesztője. 1944-ben Teleki Bélával részt vett az Erdélyi Pártnak az észak-erdélyi magyarság megmentését célzó szervezkedésében. Kolozsvár elfoglalása után a románok feljelentésére a szovjet katonák elhurcolták őt Teleki Bélával és Vita Sándorral együtt, mindhármukat Magyarországra vitték. Kiderült, hogy semmi bűnt nem követtek el, ezért szabadon engedték őket. Demeter Béla visszatért Erdélybe, az EMGE vezetőinek megbízásából bejárta szinte egész Észak-Erdélyt, a mezőgazdaság helyzetét vizsgálta. Részletes jelentése felbecsülhetetlen forrása az akkori, észak-erdélyi önkormányzati időszaknak. Visszatért Magyarországra, 1945. júniusában megalakult a Béke-előkészítő Osztály, ahol Románia-szakértőként működött. 1945. aug. 1-jén vetette papírra nézeteit /Hozzászólás a béke-előkészítő elgondolásokhoz/ az elkövetkezendő feladatokról. Ebben figyelmeztetett: "Magyarország önszántából játssza a bűnbak szerepét, minden bűnt magára vállal... Szomszédai örömmel látják ebben a szerepben és még jobban belelovalják". Törekeni kell arra, hogy a politikai és etnikai határok egybeessenek, vallotta. Az új határ mellett olyan kisebbségvédelmi rendszert, nemzetiségi törvényt tartott fontosnak, melyet nemzetközi biztosítékok garantálnak. 1945-ben többször járt Erdélyben, adatokat gyűjtött az erdélyi magyarság sérelmeiről, a magyarellenes törvényekről, a magyar kisebbség ellen elkövetett atrocitások jegyzőkönyvi ismertetését végezte. Õ készítette el Nagy Ferenc miniszterelnök 1946 tavaszán történt moszkvai útjára az Erdélyre vonatkozó határterveket, amikor pedig kiderült, hogy a határmódosítást nem támogatják a nagyhatalmak, akkor részt vett egy kisebbségvédelmi szerződéstervezet kidolgozásában, melyet a Romániával megkötendő békeszerződésbe akartak belefoglalni. 1946. aug. 29-én Gyöngyösi János a nagyhatalmak elé terjesztette a törvénytervezetet, de a szövetségesek ezt is elutasították. Demeter Béla részt vett egy székely autonómia-tervezet előkészítésében is, azonban ez nem került ki a béketárgyalásokra. Több nagy tanulmányban elemezte az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetét, rávilágítva arra, milyen nagy az eltérés a Groza-kormány sokat hangoztatott magyar-barát politikája és a gyakorlat között. Szinte egyedüliként figyelmeztetett: a békedelegációba be kell vonni az erdélyi magyar szakértőket is, mert az erdélyi magyarság következetes álláspontja, hogy róluk nélkülük ne döntsenek. Demeter Béla jelen volt Párizsban a béketárgyalásokon, az autentikus erdélyi magyar vezetőket próbálta képviselni, cáfolva a felszólaló Tatarescu külügyminisztert, aki szerint az erdélyi magyarság a határok megváltoztathatatlanságának híve. /Tatarescu éppen a hírhedett 1945. novemberi Magyar Népi Szövetség /MNSZ/-kiáltványra hivatkozott./ Demeter Bélának volt köszönhető, hogy a Márton Áron, Lakatos István, Vásárhelyi János, Korparich Ede által 1946. ápr. 29-én aláírt Memorandumot - melyben tiltakoznak az MNSZ-kiáltvány ellen, a párizsi béketárgyalásokon felhasználták.- A Kisgazdapárt szétverése, Nagy Ferenc 1947. májusi lemondása, Gyöngyösi János külügyminiszter bukása után Demeter Bélát is lefogták és kínzással a "reakciós körök" békeelőkészítő szerepére akartak belőle vallomást kicsikarni. Az AVH négyhónapos vallatással sem tudott kiverni belőle semmit. Végül szabadon engedték. Vidéken élt egészen addig, amíg 1951. márc. 15-én az ÁVH elhurcolta és ápr. 18-án kiadta a román hatóságoknak. Demeter Bélát az akkor már lefogott Márton Áron-Lakatos István-Korparich Ede-Venczel József-perben akarták felhasználni. Õ lett volna a koronatanúja annak a vádnak, hogy Venczelék "bizalmas" adatokat szolgáltattak ki Magyarországnak, azzal a céllal, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától. Demeter Bélából azonban semmit sem tudtak kiszedni és 1952. dec. 24-én a kínzásokba belehalt. /Békési Gábor: Demeter Béla emlékezete /1910-1952/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26-27./"
1996. április 29.
Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter ápr. 27-én érkezett Bukarestbe, a fekete-tengeri országok külügyminiszteri találkozójára. Személyében hat év után először járt orosz külügyminiszter Romániában. Azzal a szándékkal érkezett, hogy az évek óta húzódó alapszerződést is aláírja román kollégájával. A vendéget fogadta Iliescu elnök, ahol kiderült, hogy az egyezmény aláírását elhalasztják. Primakov kijelentette, őszintén sajnálja a dolgot, mert a kidolgozott szöveg pillanatnyilag a legjobb lett volna /a Ribbentrop-Molotov paktumot elítélő passzust nem vették volna be a dokumentumba, csak egy külön nyilatkozatba. Moszkva nem akart harmadik feleket - Moldovát és Ukrajnát - érintő kérdésben állást foglalni/. Primakov érkezése előtt Emil Constantinescu, a Román Demokrata Koalíció vezetője nyílt levélben szólította fel Iliescu elnököt, hogy konzultáljon a parlamenti pártok vezetőivel és tárja eléjük az egyezmény tartalmát. Iliescu elnök sértőnek nevezte a felszólítást, Melescanu külügyminiszter viszont az utolsó pillanatban leült a parlamenti pártokkal konzultálni. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség szerint a kormány az ellenzék nyomására mondott le az alapszerződés parafálásáról. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, ápr. 29./
1996. május 8.
"Jevgenyij Primakov látogatása alkalmával nem írták alá az orosz-román szerződést, amit az orosz fél a román partner "felkészületlenségével" magyarázott, míg Bukarest "bizonyos problémáknak" tulajdonította". Traian Chebeleu elnöki szóvivő máj. 6-án kifejtette, hogy ismét terítékre került a Molotov-Ribbentrop paktum. "titkos záradéka, amelynek értelmében a Szovjetunió román területeket kebelezett be", ez "a nemzetközi jog szempontjából kezdettől fogva érvénytelen". Románia nem vitatja a második világháború utáni békeszerzősek által megállapított határokat, jelentette ki a szóvivő, majd elismerte, hogy Moszkva álláspontjának megfelelően merült fel a Molotov-Ribbentrop paktum külön nyilatkozatban való említésének lehetősége. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"
1996. június 8.
Sok szó esett ezekben a napokban arról az alkuról, amelyet Primakov orosz külügyminiszter kötött volna a NATO-val, eszerint Moszkva egyetértene egy korlátozott bővítéssel, amely csak Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot érintené. Igaz, Primakov cáfolta a hírt, de ezt választási megfontolások is indokolhatják, írta az Adevarul jún. 6-i számának vezércikkében Romulus Caplescu. Románia a nagy hiányzó a hét végén Lengyelországban zajló csúcstalálkozón is, amelyen a házigazdán kívül Magyarország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia elnökei vesznek részt az osztrák, olasz, német és ukrán államfő mellett. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
1996. szeptember 11.
Frunda György szenátor szept. 11-én az RMDSZ elnökjelöltje 15 perces interjút adott a moszkvai NTV-nek, a legnagyobb orosz magán TV-adónak. Frunda György az alapszerződésről, a romániai magyarság elvárásairól, a román kormány vállalt kötelezettségének teljesítéséről fejtette ki véleményét a volt Szovjetunió egész területén sugárzó tévének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 864. sz./
1996. október 25.
Vacaroiu miniszterelnök Moszkvába utazott, okt. 24-én tárgyalt Viktor Csernomirgyin miniszterelnökkel. Szó volt a két ország együttműködés elmélyítéséről, okt. 25-én aláírják a Romániába irányuló gázexport, illetve a tranzitszállítások növeléséről szóló megállapodást. Az orosz kormányfő hangsúlyozta, hogy Moszkva ellenzi a NATO bővítését. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
1997. január 2
"A román politikai akaratot jelenleg két alapvető cél vezérli: Moldávia bekebelezése és Erdély maradék magyarságának teljes asszimilálása. Minden mást, így a bel- és külpolitikát ennek a két fő célnak rendeli alá. - Emil Constantinescu elnök taktikai okokból sem tehet engedményeket: a román nacionalizmus hajthatatlan ebben az ügyben. Ezért nem várható tőle a jövőben sem változás, csupán a kormányzati módszerekben remélhető megújulás. Iliescu a durva bolsevik módszereket alkalmazta, Constantinescu valószínűleg kifinomultabb, bizánci-konzervatív fogásokkal él majd, és a halogató-mellébeszélő-megvesztegető hármas taktikával kíséreli megvalósítani a román nacionalizmus kétszáz év óta változatlan terveit - állapította meg Hajdú Demeter Dénes, aki Katona Ádámmal beszélgetett erről a kérdésről. Az RMDSZ-nek tagja lehet egyaránt a volt kommunista pártfunkcionárius, aki az utolsó másodpercig kiszolgálta Ceausescut, és az is, akit üldözött a Securitate. - fejtette ki Katona Ádám. "Nagy bajunk, hogy az RMDSZ-t nem a belső kohézió, hanem egyedül a külső etnikai nyomás, a rendkívül durva asszimilációs fenyegetettség tartja össze. Már létrejöttekor rossz példát követett, a Magyar Népi Szövetség nyomdokaiba lépett. Ez ellen az első pillanattól kezdve, amikor '90-ben vízkeresztkor összejöttünk, határozottan tiltakoztam." Domokos Gézát Iliescu elnök tette az RMDSZ vezető posztjára, együtt jártak Moszkvában pártfőiskolára. "Domokos kiválóan értett a hatalom megszerzésének és megtartásának »lenini művészetéhez«. Nem maradt hálátlan Iliescuhoz." 1990. jan. 13-án Marosvásárhelyen tartották első, még zártkörű konferenciájukat, ahol Domokos Géza arra szólított fel, hogy az RMDSZ feltétel nélkül támogassa Iliescut. Katona Ádám ellentmondott neki. Később Domokos "gyanús választási körülmények között, néhány szavazatnyi előnnyel formálisan is elnyerte az elnökséget, Szőcs Gézával szemben." Domokos maga köré gyűjtötte a vezetésre szánt embereit, a saját táborából. "Azóta is ott vannak." - Tavaly Katona Ádám egyik vitacikkében azt állította, hogy nem látja szívesen "az RMDSZ vezetésében azokat, akiknek román a házastársuk, gyermekeik román iskolába járnak, és akiknek otthon a román a családi nyelvük. Ezt a három ismérvet természetesen együtt értettem, és nem külön-külön. Kijelentésemet azonnal felhasználták ellenem, heteken át hecckampány céltáblája voltam. Főként Markó Béla és Tokay György támadott. Szavaimat kiforgatták." "Tokay György, aki ilyen vegyes házasságban él, nem átallotta kijelenteni: fasiszta vagyok. Ez lenne a fasizmus?" "A Domokos-csoport /Verestóy Attila, később Tokay György, majd Frunda György és az ő famulusa, Borbély László/ már korábban is titkos tárgyalásokat folytattak Iliescuval, és a kormány exponenseivel, de máig sem tudjuk, mert nem hozták nyilvánosságra, hogy miről és miben állapodtak meg." Tokay György már 1991. okt. 5-én a Szövetségi Képviselők Tanácsa egyik összejövetelén olyan előterjesztést tett, hogy az RMDSZ lépjen be a Stolojan-kormányba." Az SZKT azonban elvetette a javaslatot. - A mostani döntésre /a kormányba lépésről/ az SZKT-nak kellett volna dönteni, de csak utólagos tájékoztatást kaptak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés ellenzi a kormányba lépést. Számítani lehet a lakosság elégedetlenségére. Minden várható bajért a magyarokat teszik majd felelőssé, jelentette ki Katona Ádám. /Hajdú Demeter Dénes: Merre tart az RMDSZ? = Magyar Fórum, jan. 2/"
1997. január 2.
"A román politikai akaratot jelenleg két alapvető cél vezérli: Moldávia bekebelezése és Erdély maradék magyarságának teljes asszimilálása. Minden mást, így a bel- és külpolitikát ennek a két fő célnak rendeli alá. - Emil Constantinescu elnök taktikai okokból sem tehet engedményeket: a román nacionalizmus hajthatatlan ebben az ügyben. Ezért nem várható tőle a jövőben sem változás, csupán a kormányzati módszerekben remélhető megújulás. Iliescu a durva bolsevik módszereket alkalmazta, Constantinescu valószínűleg kifinomultabb, bizánci-konzervatív fogásokkal él majd, és a halogató-mellébeszélő-megvesztegető hármas taktikával kíséreli megvalósítani a román nacionalizmus kétszáz év óta változatlan terveit - állapította meg Hajdú Demeter Dénes, aki Katona Ádámmal beszélgetett erről a kérdésről. Az RMDSZ-nek tagja lehet egyaránt a volt kommunista pártfunkcionárius, aki az utolsó másodpercig kiszolgálta Ceausescut, és az is, akit üldözött a Securitate. - fejtette ki Katona Ádám. "Nagy bajunk, hogy az RMDSZ-t nem a belső kohézió, hanem egyedül a külső etnikai nyomás, a rendkívül durva asszimilációs fenyegetettség tartja össze. Már létrejöttekor rossz példát követett, a Magyar Népi Szövetség nyomdokaiba lépett. Ez ellen az első pillanattól kezdve, amikor 90-ben vízkeresztkor összejöttünk, határozottan tiltakoztam." Domokos Gézát Iliescu elnök tette az RMDSZ vezető posztjára, együtt jártak Moszkvában pártfőiskolára. "Domokos kiválóan értett a hatalom megszerzésének és megtartásának ?lenini művészetéhez?. Nem maradt hálátlan Iliescuhoz." 1990. jan. 13-án Marosvásárhelyen tartották első, még zártkörű konferenciájukat, ahol Domokos Géza arra szólított fel, hogy az RMDSZ feltétel nélkül támogassa Iliescut. Katona Ádám ellentmondott neki. Később Domokos "gyanús választási körülmények között, néhány szavazatnyi előnnyel formálisan is elnyerte az elnökséget, Szőcs Gézával szemben." Domokos maga köré gyűjtötte a vezetésre szánt embereit, a saját táborából. "Azóta is ott vannak." - Tavaly Katona Ádám egyik vitacikkében azt állította, hogy nem látja szívesen "az RMDSZ vezetésében azokat, akiknek román a házastársuk, gyermekeik román iskolába járnak, és akiknek otthon a román a családi nyelvük. Ezt a három ismérvet természetesen együtt értettem, és nem külön-külön. Kijelentésemet azonnal felhasználták ellenem, heteken át hecckampány céltáblája voltam. Főként Markó Béla és Tokay György támadott. Szavaimat kiforgatták." "Tokay György, aki ilyen vegyes házasságban él, nem átallotta kijelenteni: fasiszta vagyok. Ez lenne a fasizmus?" "A Domokos-csoport /Verestóy Attila, később Tokay György, majd Frunda György és az ő famulusa, Borbély László/ már korábban is titkos tárgyalásokat folytattak Iliescuval, és a kormány exponenseivel, de máig sem tudjuk, mert nem hozták nyilvánosságra, hogy miről és miben állapodtak meg." Tokay György már 1991. okt. 5-én a Szövetségi Képviselők Tanácsa egyik összejövetelén olyan előterjesztést tett, hogy az RMDSZ lépjen be a Stolojan-kormányba." Az SZKT azonban elvetette a javaslatot. - A mostani döntésre /a kormányba lépésről/ az SZKT-nak kellett volna dönteni, de csak utólagos tájékoztatást kaptak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés ellenzi a kormányba lépést. Számítani lehet a lakosság elégedetlenségére. Minden várható bajért a magyarokat teszik majd felelőssé, jelentette ki Katona Ádám. /Hajdú Demeter Dénes: Merre tart az RMDSZ? = Magyar Fórum, jan. 2./"