"Aradon román-magyar külügyi államtitkári találkozót tartottak. Martonyi János és Theodor Melescanu a Kis-Jugoszlávia elleni embargó következményeinek közös megoldásáról tárgyaltak. Megegyeztek a Battonya-Tornya és Méhkerék-Nagyszalonta határátkelők napokon belüli megnyitásáról, a jövőben pedig a Dombegyháza-Kisvarjas határátkelő megnyitásában is. A találkozó napján a kormányhoz közelálló román nyelvű Adevarul Arad magyarellenes cikket közölt Határ vagy sétatér? címmel. Ebben a szerző azt állította, hogy Magyarországról rendszeresen "lejárt határidejű élelmiszereket, irredenta propagandakönyveket hoznak át a határon, s főként mindenféle fegyverek érkeznek Romániába, az RMDSZ paramilitáris szervezeteinek felfegyverzésére." /Népszabadság, júl. 3./"

Magyar-román szakértői tárgyalásokat tartottak Szegeden, ennek eredményeként jegyzőkönyvet írtak alá arról, hogy egy éven belül határállomást létesítenek Battonya-Tornya és Méhkerék-Nagyszalonta között, később pedig Létavértes és Székelyjó, valamint Nyírábrány és Érmihályfalva között. A magyar fél a környéken élő lakosság igényei szerint szerette volna létrehozni a határátkelőket, a román delegáció viszont /vezetője Buntea Alin, a külügyminisztérium konzuli osztályának igazgatója/ nemzetközi határátkelőhelyeket javasolt, erről azonban csak a két kormányfő dönthet. /Népszabadság, júl. 15./

Boross Péter belügyminiszter szept. 1-jén kétnapos látogatásra Romániába utazott, az első napon és Victor Babiuc román belügyminiszterrel együtt Bukarestben aláírta a személyek átvételéről szóló kormányegyezményt - közkeletű nevén toloncegyezményt. A két miniszter egyúttal megállapodást írt alá minisztériumaik közötti együttműködésről, valamint két új határátkelőhely /Méhkerék- Nagyszalonta, Battonya-Tornya/ 1993 végéig történő megnyitásáról. /MTI, Magyar Nemzet, szept. 1./ Másnap Boross Péter Marosvásárhelyre látogatott, találkozott Nagy Győző polgármesterrel, majd a városi tanács tagjaival. A miniszter felajánlotta az általa vezetett tárca és a magyarországi helyi önkormányzati, közigazgatási segítségét. Találkozott az RMDSZ megyei szervezetének vezetőivel is. /Népszabadság, szept. 3./

"Márc. 20-án Gyulán nem hivatalos találkozón tárgyalt Jeszenszky Géza külügyminiszter Teodor Melescanu román kollégájával, abból az alkalomból, hogy a Magyarországi Románok Szövetsége meghívásának eleget téve mindketten részt vettek Liviu Rebreanu román író, szobrának avatásán. Egyetértettek abban, hogy a kisebbségek képviselőit bevonják a tárgyalásokba, ennek megfelelően a magyarországi románok képviselője, Petrusán György részt is vett a találkozón, az RMDSZ képviselői viszont nem lehettek jelen, őket ebédre hívták meg. Megállapodtak abban, hogy a közeli hónapokban két új határátkelőt nyitnak meg Méhkeréknél és Battonyán, a magyar fél a főkonzulátusok újramegnyitását szorgalmazta, a román válasz: "a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni". Melescanu hangsúlyozta, hogy a magyar-román alapszerződésben szerepelni kell annak, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései. /Nem volt áttörés a román-magyar külügyi találkozón. = Magyar Nemzet, márc. 22., Kőváry E. Péter: Magyar-román tárgyalások. = Népszabadság, márc. 22./"

A két külügyminiszter a tanácskozás után összegezte az eredményeket. Melescanu történelmi eseménynek nevezte a találkozót, ahol szó volt a kisebbségekről is, megállapodtak, hogy a jövőben szimpóziumokat szerveznek a kisebbségek státusáról. Jeszenszky Géza hangsúlyozta, hogy a jó viszony kialakítása a magyar kormány régi törekvése. Megállapodtak abban, hogy meg kell szüntetni a határoknál a sorbanállást, két új határátkelőhelyet nyitnak meg /Battonya-Méhkerék, Tornya-Nagyszalonta/, de továbbiakra is sor kerül. A tankönyveket szakértők közreműködésével felülvizsgálják, a diplomákat kölcsönösen el fogják ismerni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./

Ioan Donca budapesti román nagykövet Gyulára és Méhkerékre látogatott dec. 9-én. A magyarországi románok helyzete még mesze van attól, hogy jó legyen, mondta. /Ioan Donca Békés megyében. = Magyar Hírlap, dec. 10./ Báthory János, a magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese reagált erre: a helybeli románok és magyarok arra vártak választ, hogy miért nem készültek el a méhkeréki és battonyai határátkelők a román oldalon. Nem lehet összehasonítani a XVII-XVIII. században bevándorolt kis létszámú román népcsoportot az eredeti lakóhelyén maradt, modern azonosságtudattal rendelkező kétmilliós romániai magyar kisebbséggel, ahogy azt a nagykövet tette. A mintegy 25 ezres magyarországi románság lelki gondozását három romániai ortodox pap segíti, ezzel szemben a moldvai magyarok az utolsó kenetet sem vehetik fel magyarul. / Báthory János válasza Ioan Doncának. = Pesti Hírlap, dec. 16./

Okt. 16-án háromnapos látogatásra Magyarországra érkezett Teoctist bukaresti pátriárka. Gyulára, Méhkerékre látogat, majd Budapesten Göncz Árpád köztársasági elnök fogadja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Márc. 7-én Budapesten folytatódott a román-magyar szakértői tárgyalás. Ezen a napon Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár Bukarestben aláírta a két ország kapcsolatainak tételes feldolgozását tartalmazó Emlékeztetőt. Somogyi Ferenc megbeszélést tartott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8., Népszabadság, márc. 8./ Dinu államtitkár kiemelte, hogy a két fél hathavonta áttekinti az Emlékeztető megvalósulását. Somogyi Ferenc az MTI kérdésére kifejtette: az Emlékeztető nem tartalmaz határidőket. Az Emlékeztető négy fejezetre tagoltan 55 pontban sorolja fel a kétoldalú kapcsolatok politikai és jogi, gazdasági, illetve kulturális , oktatási és tudományos, valamint konzuli témáit, a megoldandó feladatokat. Az első, politikai és jogi kérdésekre vonatkozó fejezet szerint a két fél folytatja tárgyalásait a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak gyakorlását biztosító kétoldalú egyezmények kidolgozása érdekében, együttműködési jegyzőkönyvet írnak alá a két külügyminisztérium között, folytatják a párbeszédet a bizalomerősítő intézkedésekről, támogatják a helyi közigazgatási szervek közötti kapcsolatokat, megkönnyítik részvételüket a regionális és szubregionális együttműködési szervezetekben. Gazdasági téren a felek támogatják a magyar-román gazdasági bizottságra vonatkozó kezdeményezést, a szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló szakértői tárgyalásokat, vegyes vállalatok létesítését, a határ menti együttműködést, közös román-magyar adatbank felállításának lehetőségét, a telekommunikációs kooperációt, tárgyalást kezdeményeznek az állampolgárok vagyonjogi kérdéseiről. Kulturális, oktatási és tudományos téren 17 pont sorolja a tennivalókat, többek között sürgetik az oktatási bizonyítványok kölcsönös elismerését, ösztönzik a cserekapcsolatokat az akadémiák, egyetemek között, a múzeumok, színházak, könyvkiadók, könyvtárak közötti cseréket, a közös könyvkiadást, egymás nyelvének tanulmányozását, támogatják a kulturális és sajtótermékek forgalmát, segítik a levéltári és történelmi kutatómunkát egymás intézményeiben, támogatják kölcsönös megemlékezések megtartását egymás nemzeti ünnepeiről, évfordulóiról, történelmi és kulturális emlékhelyek listáját összeállítják, amelyeknél megegyezést tartanak, támogatják a műemlékvédelmi szervezetek együttműködését, folytatják a párbeszédet az aradi vértanúk emlékműve visszaállításáról. Konzuli téren a határátkelőhelyek bővítéséről tárgyalnak, a román fél Battonya-Turnu és Méhkerék-Nagyszalonta átkelőt fejleszti, a magyar fél pedig a Ártánd-Bors, Gyula-Varsánd átkelőket, megvizsgálják kilenc további határátkelő létesítését, ösztönzik a határ- és vámőrségek együttműködését, támogatják a konzuli képviseletek létesítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ Az Emlékeztető szövege folytatásokban megjelent: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, 11-12, 13, 14./

Az újabb bukaresti tárgyalási forduló után Melescanu külügyminiszter márc. 14-én fogadta Somogyi Ferenc magyar külügyi államtitkárt. Alapvetően a még nyitott kérdéseket tekintették át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ Melescanu megígérte, hogy legkésőbb júniusig újabb három határátkelőt nyitnak meg, Battonyánál, Méhkeréknél és Borsnál. /Népszabadság, márc. 16./

Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter szept. 13-án tájékoztatott romániai útjáról. Aláírták a légiforgalmi egyezményt, előrelépés történt a vasúti határforgalmi egyezmény kérdésében, tárgyaltak a közúti határátkelők korszerűsítéséről is. Méhkeréken és Battonyán várhatóan még idén megnyitják az állandó határátkelőhelyet. /Magyar Hírlap, szept. 14./

Márc. 6-án megnyílik a Nagyszalonta-Méhkerék közötti új nemzetközi személyforgalmi határátkelő. A két ország határőrizeti és vámszervei képviselőinek részvételével sorra kerülő ünnepség után megindulhat a forgalom. /Szombaton határnyitás Nagyszalontán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által kezdeményezett Nyelvek és kultúrák a Kárpát-medencében című konferenciát immár tizedszer rendezték meg - Újvidék, Budapest, Szeged, Nyitra, Kolozsvár és Ungvár, illetve sok más helyszín után ezúttal Bécsben, az ottani Bornemisza Péter Társaság székházában. Romániából Péntek János nyelvészprofesszor és Pozsony Ferenc, valamint Tánczos Vilmos néprajzkutatók mellett a szatmárnémeti Bura László is részt vett, ő számolt be az eseményről a Szatmári Friss Újságnak. A nívós előadásokat hamarosan könyv formájában is megjelentetik, Gereben Ferenc és Kontra Miklós budapesti nyelvészprofesszorok szerkesztésében. Az előadások leggyakoribb tematikája szociolingvisztikai jellegű volt - ilyen megvilágításban került terítékre a Kárpátok Eurorégióban tapasztalható nyelvi egymásrahatás problémája, a cigányok nyelvhasználata és a csángók nyelvi vergődése. Ez utóbbi témájú dolgozat szerzői - a szegedi József Attila Tudományegyetem ifjú kutatói - példamutatóan tudományos, budapesti nyelvészek által bemutatott, a méhkeréki románság soraiban végzett kutatómunkára alapozott, rendkívül tanulságos előadás volt. /Nemzetközi konferencia a kisebbségi nyelvhasználatról. Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., a Szatmári Friss Újság nyomán/

Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár meghívására Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 7-én Budapestre érkezett. - A romániai magyar egyetem ügye, az egyházi ingatlanok visszaadása, a külképviseleti rendszer bővítése, új határátkelőhelyek megnyitása és a pápa közelgő romániai látogatása is szóba került Németh Zsolt külügyi államtitkár és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 8-i, budapesti megbeszélésén. A találkozót követően Eckstein-Kovács Péter a pápalátogatással kapcsolatban újságírók előtt kijelentette: nagyon keserű lesz az erdélyi római és görög katolikus hívek szája íze, ha mégsem sikerül megoldani, hogy a pápa ellátogasson Erdélybe is. A miniszter ugyanakkor utalt arra, hogy a pápalátogatás programját a Vatikán határozza meg. A minisztert elkísérte Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója és Jósif Pares, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének parlamenti képviselője. Németh Zsolt arról számolt be, hogy rövid, illetve középtávon, azaz egy-négy éven belül három új határátkelőhely nyílhat Románia és Magyarország között Vállajnál, Létavértesnél és Kiszombornál. /Eckstein-Kovács Péter Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Az egyetemről szólva Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette: a román kormány kitart létrehozása mellett, a gyakorlati megvalósítás azonban késést szenved, mert ellenzéki pártok közigazgatási bíróságon megtámadták az egyetem létrehozását elősegítő bizottságról szóló kormányhatározatot. A további lépések megtételéhez meg kell várni a jogerős ítélet megszületését. Németh Zsolt közölte: a magyar külügyminisztérium figyelemmel kíséri a magyarországi románság oktatási helyzetét. A napirenden lévő közoktatási törvénymódosítás megfelelő jogszabályi keretet nyújt az önálló, alacsony létszámú kisebbségi iskolák zavarmentes működéséhez. Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy idén szeptemberben 400 millió forintos beruházással Gyulán új román kollégium épül, Méhkeréken pedig 40 millió forint költségvetési támogatással román iskola jön létre. Magyarország érdekelt az önálló romániai magyar nyelvű állami egyetem létrehozásában. - Bízunk abban, hogy a román kormány elkötelezettsége, amely a Petőfi-Schiller Egyetemről szóló kormányhatározatban megnyilvánul, továbbra is jellemzi a kabinet álláspontját - fogalmazott az államtitkár. /A magyar kormány bízik a romániai magyarság ügyeinek rendezésében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Eckstein-Kovács Péter miniszter ápr. 9-én Budapesten Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel tárgyalt. Dávid Ibolya felajánlotta segítségét kollégája munkájához és tájékoztatást adott minisztériuma feladatkörének bővítéséről: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyelete hozzá tartozik. /Dávid Ibolya és Eckstein-Kovács Péter találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Ruzsa György méhkeréki polgármester meghívására Gyulán tartott munkamegbeszélést Tódor Albert, Nagyszalonta első embere. Az eszmecserén Tódor Albert találkozhatott Petre Roman külügyminiszterrel, akinek több problémát is felvetett. A Határ Menti Kistérségi Együttműködés Operatív Tanácsában, amely Sarkad és Nagyszalonta központokkal működik, már egy fél éve szorgalmazzák a helyi közúti vám bővítését, tehát a 3,5 tonnás teherforgalmi korlátozás megszüntetését. Tódor Albert arra kérte a román diplomácia vezetőjét: járjon közben annak érdekében, hogy a 20 tonnánál könnyebb teherjárművek átmehessenek ezen a határátkelőhelyen, továbbá, hogy indítsák be a határon át a vasúti teherforgalmat. A Szeged-Békéscsaba-Sarkad-Nagyszalonta-Nagyvárad szakaszon egykoron hasznos vasúti teherforgalmat bonyolítottak le. /Nagyszalonta. Bővítenék a határátkelőhelyet. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./

"A magyar-román határon Románia a Magyarországról Ártándnál, Battonyánál és Méhkeréknél kilépő járművekre is kiterjesztette a díjköteles gépjármű-fertőtlenítést. Szilágyi Mátyás főosztályvezető a külügyminisztériumba kérette Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét. A főosztályvezető szóbeli jegyzéket adott át, amely leszögezi, hogy a külügyminisztérium elfogadhatatlannak tartja a fertőtlenítés hatályban tartását, és további határátkelőhelyekre történt kiterjesztését, és nyomatékosan felszólítja a román felet annak mielőbbi teljes megszüntetésére. Szilágyi Mátyás kifejtette, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen az európai csatlakozás perspektívájával, és ellentmond Mircea Geoana külügyminiszter április 4-i budapesti tárgyalásain tett azon ígéretének, amely szerint a fertőtlenítést a román fél megszünteti. /Még többet fertőtlenítenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./ "

"Máj. 31-én ünnepi tanácsülést tartott Nagyszalonta önkormányzati testülete, a város alapításának 395. évfordulóján. Magát az alapító oklevelet a háromszáz hajdú Bocskai Istvántól, Erdély fejedelmétől 1606. június 3-án vette át. E dátum évek óta a város napja Nagyszalontán. Az ünnepi ülés előtt koszorút helyeztek el a fejedelem köztéri szobránál. Koszorúzáson részt vettek a magyarországi testvértelepülések: Sarkad, Túrkeve, Hajdúböszörmény, Csepel és Méhkerék polgármesterei is. A rendkívüli tanácsülésen átadták a díjakat azoknak a szalontaiaknak, akik az utóbbi években sokat tettek a hajdúváros fejlődése érdekében. Egy Pro Urbe-díjat is kiosztottak, melyet a köztiszteletben álló tanár, közíró, Dánielisz Endre vehetett át. Csepel polgármestere, Tóth Mihály az egykori Bocskai-zászló másolatát nyújtotta át Tódor Albert polgármesternek. /Nagyszalonta napja. Bocskai-zászlót kapott a hajdúváros. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 1./"

"Aug. 27-től megszűnik a személyforgalom a gyulai határátkelőhelyen, mert megkezdődik az átkelőhely felújításának harmadik üteme. A csaknem egymilliárd forintos beruházás során - amelynek harmadát Phare-forrásból fedezik - teljesen felújítják a személyforgalmi épületeket, valamint olyan korszerű ki- és beléptető rendszert állítanak működésbe, amely megfelel a schengeni előírásoknak is. A tervek szerint a munkálatokat kilenc hónap alatt elvégzik. Addig a battonyai és méhkeréki határátkelőhelyeken léphetnek át a Romániába, illetve Magyarországra a személygépkocsival utazók. A gyulai változások nem érintik a teher- és autóbuszos forgalmat. /Részleges határzár Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"A Szent István-napi néptánctalálkozó keretében Kolozsváron szervezett Hagyomány és identitás című konferencia jó alkalom volt arra, hogy minden csoport vezetője elmondja saját közösségének nehézségeit, de sor került a pozitív dolgokra is. A magyarországi románok képviseletében a méhkeréki Nyisztor György nevét viselő együttes volt jelen a fesztiválon. Méhkeréknek 2700 lakosa van, emellett még tizenhét román falu létezik a határ mellett. A kis létszám ellenére Magyarország minden lehetőséget megad, talán még túl sokat - tette hozzá Ruzsa -, hogy gyakorolhassák kultúrájukat. Az iskolákban biztosítva van a román nyelvű oktatás, van televízió- és rádióadásuk. A tizenhét faluból a hagyományőrzésnek a legnagyobb nyoma Méhkeréken van. Itt 1949-ben alakult meg az első tánccsoport, amely aztán 1992-ben vette fel Nyisztor György nevét, aki a csoport legjobb táncosa volt. A román nyelvet már ősidők óta beszélik, kialakítottak egyfajta saját nyelvet is, de a fiatalok sajnos már nem beszélnek románul, és nem ismerik a hagyományokat. Méhkerék 98 százalékban románok lakta település, minden öt meghívásból legfeljebb egyet fogadnak el és finanszíroznak. A magyarországi német kisebbség is képviseltette magát a találkozón, a Dél-Baranyában fekvő Újpetrei Német Nemzetiségi Együttessel. A konferencián részt vevő képviselőjük elmondta, hogy a magyarországi németség szórványban a paraszti kultúrát képviseli, és a második világháború után a németség aránya 90 százalékról húsz százaléknyira csökkent. A már csak nyomokban levő német kultúrát a romokból sikerült újjáéleszteni, iskolákban, óvodákban német nyelvű oktatás folyik. A Balti-tenger partjáról a lettországi "Venta" ifjúsági néptánccsoport jött el. Képviselőjük elmondta, hogy az orosz elnyomás megszűnte óta tíz éve szabadon építkezhetnek, és nagy öröm számukra, hogy jellegzetes néptáncaikat és hagyományaikat meg tudták őrizni. Lettországban négymillió ember él, ebből mintegy két és fél millió lett nemzetiségű. Olaszország északi részéről, Dél-Tirolból érkezett a ladin "Gherdeina" együttes. A ladin nyelv a régi kelta és a római nyelv egyesüléséből keletkezett. A ladin nép 1985-ben ünnepelte kialakulásának 2000. évfordulóját. Az együttes vezetője, Lukas Hofer elmondta, hogy Dél-Tirol autonóm terület, 400 000 összlakossággal, ebből 40 000 a ladin nemzetiségű. Egy ilyen kis népcsoportnak erősnek kell lennie, hogy megőrizhesse nyelvét és identitását, annál is inkább, mert az olasz kormány megpróbálja megrövidíteni autonómiájuk jogkörét. /Köllő Katalin: Magyarországi románok és németek. Lettek és olaszországi ladinok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./"

"A magyarországi román közösség számára nagyon hasznos lenne, ha Romániáról szóló videokazettákat, könyveket kapna az anyaországtól - jelentette ki Traian Cresta, az országos román önkormányzat vezetője a Jurnalul Nationalnak adott interjújában. A magyarországi románok vezetője elmondta, hogy az országos román önkormányzat nagyon jó együttműködést alakított ki romániai oktatási intézményekkel, elsősorban az Arad megyei tanfelügyelettel. Rendszeresek a tapasztalatcserék az Arad megyei román iskolák és a Gyulán, Méhkeréken, Battonyán működő román nyelvű iskolák között. A magyarországi román közösség létszáma jelenleg mintegy 25 ezer fő. Cresta a magyarországi román iskolák legsúlyosabb gondjának a szakképzett tanárok hiányát nevezte. Tavaly a román állam 21 ösztöndíjat ajánlott fel, ezek felére akadt jelentkező. Az idén az ösztöndíjak számát 18-ra csökkentette Bukarest, de így is csak hat magyarországi fiatal vett igénybe romániai ösztöndíjat. /Támogatás a magyarországi románoknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"A magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes bizottság Gyulán tartott kétnapos, ötödik ülésén a két országban élő magyar, illetve román nemzeti kisebbség kérdése is napirendre került. A román delegációnak az Oktatási Minisztérium részéről tagja volt Murvai László professzor is. Az RMDSZ küldöttje Márton Áron képviselő, a Magyarországi Románok Országos Kisebbségi Önkormányzatáé pedig Traian Cresta elnök volt. A magyar delegációban részt vett Stefan Fratean, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal főosztályvezetője, aki a magyarországi románok és a kormány közötti koordinációért felel. A vegyes bizottsági tanácskozás résztvevői Méhkerékre is ellátogattak. Stefan Fratean elmondta: a bizottsági munka során döntés született arról, hogy a magyar kormány 2,5 millió forintot ad a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának az idei őszi kisebbségi önkormányzati választások során felmerülő többletköltségek fedezésére. Továbbá az intervenciós alapból a Gyulán székelő ortodox egyház püspökségének működési költségeihez 500 ezer forinttal járulnak hozzá, a Román Oktatási Centrum felszerelésének bővítéséhez 1,8 millióval, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége székháza felújítási költségeinek kiegészítéséhez pedig 1,5 millióval. Ugyancsak itt hangzott el, hogy a magyar kormány biztosítja a Magyarországi Románok Kutatóintézete működésének teljeskörű költségvetési fedezését. Igény van arra, hogy a magyarországi román pedagógusok az eddigiekhez képest nagyobb számban tudjanak részt venni román kurzusokon, továbbképzéseken. Újra napirendre került a román vendégtanárok kérdése. A vendégtanárok meghatározatlan időre jönnének, a román állam finanszírozná. A magyarországi román kisebbségi önkormányzat a kulturális autonómia keretében intézményeket akar átvenni. /Guther M. Ilona: A gyulai magyar-román kisebbségi vegyes bizottsági ülés után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ "

"Gyulán tartják február 2-án a magyarországi románok országos önkormányzatának választási ülését. Egyik nagy gondja a magyarországi románoknak, hogy helyi kisebbségi önkormányzataikban magas a nem román nemzetiségű képviselők aránya, és ezek zömmel romák, elsősorban Budapesten alkotva erős csoportosulást. (A többféle nemzetségbe tagolódó magyarországi cigány közösségek egyike, melynek tagjai több mint egy évszázada élnek Magyarországon, egyfajta archaikus román nyelvet beszélnek.) Újabban nézeteltérés alakult ki a valóban román nemzetiségű képviselők között is. Választási koalíciók alakultak: az egyiket a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatát elmúlt négy évben elnöklő Kreszta Traján köré csoportosulók alkotják, a másikat a közelmúltban megalakult Román Alternatíva Tömörülés, melynek tagja többek között Petrusán György, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Román Nyelv-, és Irodalom Tanszékének vezetője, Muntyán György, Méhkerék polgármestere, Ruzsa György gyulai elektor és Berényi Mária, a budapesti székhelyű Román Kulturális Társaság elnöke. Kreszta Traján számít a győzelemre. Petrusán György szerint, ha ez a területi elven alapuló lista érvényesül, a választásokon többségbe kerülnek azok, akik nem képviselik az igazi magyarországi románság többségét, mert nem is románok. A népszámlálási adatok alapján a román kisebbség létszáma 10 év alatt 25%-kal csökkent. /(Guther M. Ilona): Egymásnak feszülő vélemények a magyarországi román kisebbség képviseletéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ "

"Gazdasági, kulturális és oktatási gondjaik megoldására kértek támogatást Ion Iliescutól a Magyarországon élő románok. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke a román kisebbség helyzetének javítását célzó dokumentumot nyújtott át Gyulán a román államelnöknek. Tájékoztatása szerint Iliescu támogatásáról biztosította a magyarországi románságot, ugyanakkor arra kérte a közösség vezetőit: fejtsenek ki hatékonyabb lobbit Budapesten. "Az államfő közbenjárását kértük, hogy a magyar hatóságok év végéig módosítsák a kisebbségi és választójogi törvényt a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezése érdekében. Emellett szorgalmaztuk, hogy Bukarest a magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes bizottságnál vesse fel, miszerint a magyarországi románság anyanyelvű oktatásának támogatása nem fedezi a költségeket" - nyilatkozta a Krónikának Kreszta Traján. Magyarországon, ahol az állam a tanulók száma alapján támogatja az iskolákat, 13 településen folyik román nyelvű oktatás, ám csak két iskola - a méhkeréki és a gyulai - rendelkezik száz fölötti gyereklétszámmal. A magyarországi románság szerint a kisebbségi tanintézetek nem részesülnek megfelelő finanszírozásban, emiatt azt szeretnék, ha ezeket az intézményeket 100 százalékban finanszírozná a magyar kormány. Az Iliescuval folytatott megbeszélésen a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata felvetette, hogy a két állam kölcsönösen ismerje el az egyetemi diplomákat, ugyanakkor felmerült, hogy a kisebbségi önkormányzat és az aradi Aurel Vlaicu Egyetem megállapodása alapján megvalósulhasson a magyarországi román pedagógusok és óvodapedagógusok továbbképzése. Román Információs és Dokumentációs Központot is létesítene (bejegyzése folyamatban van) a magyarországi románság, amelynek hatáskörébe etnográfiai múzeum, könyvtár is tartozna; első lépésként román tájházat rendeznének be Kétegyházán.. Ion Iliescu egyébként gyulai és kétegyházi látogatása során felkérte a magyarországi románokat, bátran vállalják nemzetiségüket, és tegyenek meg mindent identitásuk és nyelvük megőrzése érdekében. /Rostás Szabolcs: Keveslik a segélyt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./"

"Okt. 9-én rendezték meg Gyulán a két ország határa menti települések polgármestereinek találkozóját, amely közös zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be. A fő témakör az Arad és Békés megyei határ menti települések idegenforgalmi együttműködése volt. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke javasolta az egybegyűlteknek: közös állásfoglalásban kérjék a két ország kormányától, fejlesszék a Battonya-Tornya, Szalonta-Méhkerék, Csanád-Kiszombor határátkelőhelyeket, hogy a 3,5 tonnánál nagyobb tengelysúlyú teherautók is áthaladhassanak ezeken. Ugyanakkor Kreszta hangsúlyozta, a kürtösi vasúti határátkelő mellett közúti átkelőt is nyitni kellene. /(Irházi): Határ menti települések találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./"

Aug. 1-jén nyílik a Halmágycsúcs községhez tartozó Ácsva (Avram Iancu) faluban a Népszokások és -hagyományok – Határon átnyúló kulturális átfedések elnevezésű néprajzi kiállítás. Az eseményt az azonos nevű PHARE CBC projekt keretében rendezik, amelyet az Aradi Múzeum a békéscsabai Munkácsy Mihály múzeummal közösen nyert el. A tíz hónapig tartó projekt néprajzi kutatásai tavaly november közepén indultak, kilenc települést fogtak át – Arad megyéből Pécskát, Tornyát, Nagypereget, valamint a Ácsvát, Vidrát és Kismagoldot, valamint Békés megyéből Méhkeréket, Eleket és Tótkomlóst. A kutatás során az etnikumok közös szokásait és hagyományait mérték fel. A kutatások összegzéseként kétnyelvű tanulmánykötet jelenik meg az eredményekről beszámoló dolgozatokkal, valamint dokumnetumfilm készül a kilenc érintett településről. /K. K.: Népszokások és – hagyományok. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

Sohasem fogjuk megtudni, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazáson az arány mekkora lett volna, ha az MSZP, a szocialista párt nem veti be a gazdasági populizmus fegyverét, ha nem lebegteti a miattunk „megrokkant Magyarország” képét. Budapesten az igen szavazatok kerületenként 38,71% és 67,13% között mozogtak, az átlag 51,24%. Az összesen 23 kerületből 50% alatti az igen voksok aránya tízben, kizárólag a pesti oldalon, legkevesebb Csepel (38,71%) és Kőbánya (42,39%) esetében. A felső határnál, 60% fölötti igennel három kerület van, kizárólag a budai oldalon: a rózsadombi (64,45%), a zugligeti (66,69%) és a budavári (67,13%). A 60%-hoz legközelebb (59,9%-kal) a pesti oldalon lévő Belváros van. Országos szinten is hasonló az ábra, a gazdaságilag fejlettebb nyugati részben magasabb az igenek aránya. A román határ mentén nagy eltérések vannak. Az Arad melletti Battonyán 40,93% az igen szavazatok aránya, ezzel szemben a Nagyszalonta melletti Sarkadon 70,91%. A Nagyvárad mellett lévő Ártándon 57,58%, viszont egy lépéssel bennebb, Püspökladányon 44,52%. Míg Debrecenben 57,11%, addig nem messze tőle, a határ melletti Létavértesen 42,80%. A legkisebb a Szatmárnémetinél lévő Csengersimán, mindösszesen csupán 35,03%. A magyarországi román kisebbség egyik fellegvárának tartott településen, Méhkeréken az igen szavazatok aránya 15,26%! Gyulán viszont, ahol a román kisebbségi önkormányzat székel, az arány (48,43%) nagyjából a Békés megyei átlagot (49,71%) hozza, ennél valamivel magasabb Békéscsabán (51,62%). /Guther M. Ilona: Nyitva Pandora szelencéje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

A kolozsvári román elektronikus és írott sajtónak lehetősége nyílott arra, hogy a helyszínen ismerkedjen meg a magyarországi kulturális autonómiával, ugyanis László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Gyulára és Méhkerékre látogatott el egy kolozsvári küldöttséggel. A politikus várhatóan Kreszta Trajánnal, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnökével is találkozik, de Ioan Fodoreanu gyulai román főkonzullal is megbeszélést folytat. László Attila a gyulai román iskolának könyvadományt és sportfelszerelést vitt. Megállapította, hogy a romániai magyarok és a magyarországi románok kölcsönösen irigykedve néznek egymás helyzetére. Egyfelől Magyarországon működik a kisebbségi önkormányzat, amelynek maximális beleszólása van a kulturális intézmények működésébe, másfelől pedig a román kisebbségnek nincs parlamenti képviselete az Országgyűlésben. /B. T. : A magyarországi románokat kereste fel László Attila. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Kolozsvár Főterén és a Béke téren vonultak fel augusztus 17-én és mutattak be ízelítőt műsoraikból a Szent István-napi néptánc-találkozóra érkezett hazai és külföldi néptánccsoportok. A Heltai Gáspár Alapítvány idén immár kilencedik alkalommal szervezi meg a találkozót, a Kárpát-medence legrangosabb kisebbségi rendezvényét. A négynapos, Kolozs és Szilágy megye falvaiban, valamint Kolozsváron zajló rendezvényen idén fellép a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes, a csíkkozmási Bojzás Néptáncegyüttes és a kolozsvári Zurboló Néptáncegyüttes, a horvátországi MKE „Pélmonostor” Néptáncegyüttes, a szlovákiai Nádas Néptáncegyüttes és a Palóc Táncműhely, a szerbiai Maroknyi és Csürdöngölő Néptáncegyüttes de jön Németországból szorb együttes, olasz, lett, horvát együttes is, továbbá Méhkerékről érkezett a Nyisztor György Hagyományőrző Táncegyüttes, /IX. Szent István-napi néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

X. Aradi magyar majális
Unokától nagyszülőig mindenki jól szórakozott
Az aradi RMDSZ szombaton tízedik alkalommal szervezte meg az Aradi magyar majálist. A városligeti gokart pályán az arad-kerületi szervezetek vitték a prímet, de a már hagyományosan visszatérő megyei és magyarországi vendégek sem hiányoztak, sőt újak is jöttek. 
A már megszokott vetélkedők – generációk ügyességi sportversenye, kerületek röplabdabajnoksága, gulyásfőző, sörivó, kötélhúzó, hulahopp verseny – egymás után, sőt egymással párhuzamos is zajlottak, és a merészebbek mikrofont is a kezükbe vehettek.
Az elhúzódó gazdasági válság nem ártott a jó hangulatnak, még azzal sem, hogy ezúttal a résztvevőknek kicsit mélyebben kellett a zsebükbe nyúlniuk ahhoz, hogy, például, a gulyásfőző versenyen részt vehessenek. Erre különben nem mindegyik társaság nevezett be, sokan az együtt kedvéért jöttek ki ezen a szombaton, és a gulyást amolyan „mellékesként” főzték meg. Többen még ezzel sem fáradoztak, hiszen a lacikonyhák egész nap rendelkezésre álltak.
A program – Erdélyi Kinga irányításával – egy latin bemelegítéssel kezdődött, amelyen az unokák szülőkkel és a nagyszülőkkel együtt hajlongtak, ugráltak. Aztán beindultak a különböző ügyességi és sportvetélkedők, a bográcsokba is sorra bekerültek a hozzávalók, s alájuk is gyújtottak, hogy a finomságok szép, lassú tűzön készülhessenek el.
Az aktív résztvevőkön kívül elkezdett szállingózni az érdeklődni, csak szórakozni vágyó közönség is. Ismerősök, barátok üdvözölték egymást, sokan rég nem találkoztak. Az Aradi Máltai Segélyszolgálat sátrában sütötték a palacsintát, tombolatárgyakat árultak. A lacikonyhák kínálatán kívül lehetett finom szalámikat, édességet, ropogtatni valót, hűsítőt kapni, no meg mérték a bort és a sört is.
A gulyásfőző társaság közül idén a sertéshúst választották a legtöbben, receptje titkát azonban egyik szakács sem volt hajlandó elárulni. Beszélgetés közben kóstolhattam vaddisznó- és szarvasszalámit – a szamarat kihagytam! A majláthfalviak meghívására érkezett tiszafürediek stílszerűen keszeg alaplében pontyból készítettek halászlét, és keszeget sütöttek.
Először jöttek ki az ONCOROM elnevezésű, a rákbetegeket támogató alapítvány képviselői a majálisra, tombolatárgyaik révén ezúttal adományokat gyűjtöttek egy kemoterápiás szék megvásárlásához az aradi városi kórház onkológiai részlegére.
A tiszafürediek azonban nemcsak a halételekben jeleskedtek, kézműves foglalkozást is szerveztek, ami igencsak nagy népszerűségnek örvendett a gyerekek körében: előre elkészített, egyszerűbb és bonyolultabb fehér gipszmintákat – virágot, gépkocsit, szív alakú gyertyatartót, sőt magyar címert – kellett kifesteni, ez utóbbihoz segítségként részletes írásos útmutató is rendelkezésre állt. Az adományként elfogadott pénzt az Aurel Vlaicu Általános iskola népitánc-csoportjai számára ajánlották fel, ruhavásárlásra.
Az idei majálisra különben Arad megyéből Majláthfalváról érkezett a legnagyobb csapat, Zimándújfaluból érkezett még egy kisebb, annál többen jöttek az anyaországból: a már említett Tiszafüredről, aztán Battonyáról, Gyuláról, Méhkerékről és Szegedről. Nem hiányozhatott Kreszta Traján sem, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke, battonyai alpolgármester.
A Szabó Mihály ügyvezető elnök mellett a szervezésben ezúttal is oroszlánrészt vállaló Bognár Levente aradi alpolgármestert egy kis időre elszólította a hivatali kötelesség, egy esketést kellett ugyanis lebonyolítania. Mindez azonban nem befolyásolta a dolgokat, ugyanis idejében megrendeztek mindent szépen.
Ahogy telt az idő, a bográcsosok is elkészültek, és a Király András tanügyi államtitkár, megyei RMDSZ-elnök, Kreszta Traján és Bognár Levente összetételű zsűri munkához láthatott. Tizenhat versenyművet kellett elbírálniuk, ami alaposan próbára tette nemcsak ízlelő-, hanem valószínűleg más szerveiket is. A döntésüket senki sem kérdőjelezte meg, így jogosnak tekinthetjük az újaradiaknak (főszakács Herling Géza), a Mosócy-telepieknek (Csipkár Éva Laura) és a gájiaknak (Khell Levente) odaítélt arany-, ezüst- és bronzfakanalat, az azzal járó díszoklevéllel és palack borral együtt. Ezen kívül különdíjak – a legmagyarosabb ízért, no meg a halászléért és sült halért – is gazdára találtak.
A különböző versenyek befejeztével összesítették a kerületek közti vetélkedő pontjait: első helyen végzett a Mosóczy-telep, a másodikon Újarad, a harmadikon Gáj-Buzsák-Kakasváros csapata. Mivel ez utóbbi harmadszor lett dobogós, végleg elnyerte az eddigi vándorserleget, a mostani elsők újat kaptak.
Miközben fogytak az utolsó falatok, és összepakolták a bográcsokat, a színpadon elfoglalta helyét előbb a Meteor, majd a Party Mix együttes, ez utóbbi Stadler Andrea szólistával.
Az egész nap tartó idei magyar majális este 11 órakor zárult, mindenféle incidens nélkül, ezúttal is alkalmat adva a civilizált, tartalmas szórakozásra, az együttlétre. Még a hirtelen jött néhány perces szélvihar sem okozott különösebb gondot.
Köszönet érte a szervezőknek, a támogatóknak – megyei RMDSZ, polgármesteri hivatal, Szabadság-szobor Egyesület és egyéb szponzorok –, valamint minden aktív résztvevőnek!
Sportvetélkedők
Bár a korábbi években már 10 óra tájban nagyban folyt a reggeli torna, ezúttal Erdei Kinga és három segítője 11 óra tájt a latinos bemelegítővel vonzoitta a színpad elé a kicsiket és nagyokat.
A generációk ügyességi sportversenyére a nyolc kerület közül csupán négyen neveztek, a sportesemények szervezői, Jázbinscky Gábor és Erdei Emese ezúttal is szórakoztató feladatokat talált ki a csapatok számára, bár a rúdcipelésnél az újaradiak nagypapája a célvonal előtt nagyot hasalt, amit a csapat ideje bánt, no meg a nagypapa nadrágja és könyöke, de szerencsére nem történt súlyos sérülés.
A gyerekek hagyományos bicikliversenyéből a legérdekesebbnek a legkisebbek futama bizonyult, ahol a kétéves Vida Roland pedál nélküli járgányán nagyokat megszégyenítő gyorsasággal száguldott végig a körpályán.
Idén a lábtenisz és asztalitenisz verseny elmaradt, ezúttal csak a Jarco Simion által levezényelt röplabdatornára került sor. A benevezett hat csapat közül Újarad, Mosóczy-telep és Pernyáva jutott a hármas döntőbe. Újarad sima 2:0-ra verte Pernyávát, és miután ez utóbbiak Mosócztól is hasonló arányban kaptak ki, az Újarad–Mosócz összecsapás igazi nagydöntő lett. A Mészár Gabriella és Sándor, Vida Mihály, Gog István, Cserneczky Árpád fémjelezte Újarad csapata 2:0-ra is vezetett a Mosóczy-telepiek ellen, azonban a végén a mosócziak örülhettek: 3:2-re sikerült fordítaniuk. A mosócziak a Spier Tünde és Mihály, Mészáros Mónika, Csipkár Laura és István, Bedő Tibor és Timoty Sebastian összetételben nyerték meg a röplabdatornát.
A sportrendezvények a kötélhúzással értek véget, amelynek döntőjében Gáj és Mosócz mérkőzött meg, és utóbbiak találtattak könnyebbnek, s hogy miért, azt Khell Levente, a gáji csapat vezetője ekképp sommázta: „Ha kötélhúzásról van szó, a gájiak verhetetlenek!”.
Berki Fláviusz, Kiss Károly
Nyugati Jelen (Arad)

Teremtsünk hitközösséget és nyelvi otthont a fiatalok számára
Beszélgetés Vetési László lelkipásztorral, szórványügyi előadóval
– Az 1989 előtti erőszakos asszimilációs törekvéseket a rendszerváltozás után ennek egyféle „rejtett” formája váltotta fel, amelynek sajnos megvan a maga romboló hatása, még akkor is, ha nem olyan mértékű, mint korábban. Úgy tűnik azonban, hogy az erdélyi magyar közösséget jelenleg sokkal inkább egyfajta „önkéntes beolvadás” veszélye fenyegeti. Mi a véleménye erről?
– Alapvetően ez így történt, a kérdés azonban árnyaltabb. Erőszakos asszimilációs jelenségekről, 1989 után is beszélhetünk. Jelentősen kifinomult az eszköztár, egy alattomos lélektani hadviselés zajlik: a kisebbségi nyelv hatalom általi megbélyegzése, a folyamatos etnikai sértegetések, a nyelvhasználat visszaszorítása a magánszférába, jogfosztottság fenntartása, a „másodrangú állampolgár” pszichózisa. Ezek mind az erőszakos asszimilálás kategóriájába tartoznak. Ennek nyitánya volt, mintegy hatalmi beintésre a marosvásárhelyi fekete március, ahol egyszerre érvényesült a félelemkeltés, megbélyegzés és elüldözés szándéka. A természetes asszimilációt a szabadság is szülte. Felszámolódtak az etnikumokat elválasztó, sajátosságaikat kijelölő évszázados határok, kiegyenlítődtek az etnikai-, nyelvi és regionális különbségek, sérültek a szabályok és a belső tiltások is. Évtizedekkel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy egy aranyosszéki vagy kalotaszegi magyar havasi vagy mócvidéki románnal házasodjon. Most viszont mindent és mindenkit hasonló szintre emelt (vagy süllyesztett) az azonos munkahely, a közös külföldi munkavállalás, itthon a közös munkaasztal, a közös élettér, a szórakozáskultúra, és a fiatalok nagyrészt vegyes környezetben szocializálódnak.
– Nemrég látott napvilágot a nagybányai és bányavidéki magyarság képviselőinek kétségbeesett felhívása a helyi magyar közösségekhez – elsősorban pedagógusokhoz, szülőkhöz, fiatalokhoz – amelyben az önkéntes beolvadás ellen emelik fel szavukat, az egyik veszélyt pedig éppen a vegyes házasságokban látják.
– A nagybányai nyilatkozat szép, felelős személyek felelősségteljes megnyilatkozása a régiójukat és az egész erdélyi magyarságot érintő kérdésekről. Az eredményekre és a hatására vonatkozólag azonban, sajnos, már több kérdőjel vetődik fel bennem. Követi-e összefogás, cselekvés? Nem biztos, hogy a magyarság jelentős tömegei mozgósíthatóak a kiáltó szókkal. Ha ez a dokumentum cselekvésre ösztönzi azt a régiót, amelynek szánták, akkor az nagyon jó lesz. Nagybánya környéke van olyan fontos az erdélyi-partiumi és az egyetemes magyarság számára, hogy komoly helyi és országos összefogás szülessen az oktatásért, a művelődésszervezésért, iskolafejlesztésért, gyermekprogramokért, és nem utolsó sorban az egyházak közösségépítő szolgálatáért. A történelmi Kővár-Máramaros két vidékéről van szó, amelyeket szintén utolértek a XXI. századi kisebbségi magyar sors nagy gondjai és kérdései. Azért is jellegzetes területek, mert két nagyvárosában (Nagybányán és Máramarosszigeten) − a nagy többségi beözönlések mellett − az utóbbi fél évszázadban egy hagyományos, történelmi, magyar polgári réteg mellé egy új, gyári munkás magyar népesség is telepedett. Ezeknek sokarcú és változó az önazonosság megőrző igénye. A városok mellett jelentős, életképes szigetfalvak (Koltó, Magyarberkesz, Szinérváralja, Domokos, Aknasugatag, Hosszúmező) is megmaradtak. Igen nehéz a sorsuk azonban a fogyó magyar népességű, nemrég még virágzó bányatelepüléseknek, a kis szórványoknak, amelyek kemény küzdelmet folytatnak az asszimiláció ellen (Felsőbánya, Miszbánya, Erzsébetbánya, Visó és Borsa). Ezekben a folyamatokban a magyarságnak sikerült olyan jelentős eredményeket is felmutatni, mint például a Németh László és a Leövey Klára nevét viselő nagybányai, valamint máramarosszigeti középiskolák, illetve a nagybányai Teleki Ház. Ezen megvalósítások és sikerek ellenére bárki észreveheti a nagy magyar közösségi gondokat, amelyek az említett Új Kiáltó Szó megfogalmazásához vezettek.
– Melyek ezek a konkrét gondok?
– Hosszú lenne a felsorolás, és ezek országos kisebbségi gondok. A városokat és falvakat egyaránt érintő, felgyorsuló, hihetetlen méreteket öltő vegyes házasság, nyelvromlás, nyelvi kényelem – ez utóbbi szinte eléri a nyelvi igénytelenséget – az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvi közösség iránti igény lanyhulása, és általában minden kisebbségi etnikumhoz kapcsolódó értékőrzésről való lemondás. A kiterjedt „anyanyelvi oktatássérült” és „anyanyelvi írástudatlan” magyar réteg kialakulása és jelentős számbeli növekedése.
A mai Máramaros megyének érdekes és rendkívül értékes színfoltja az a néhány szigetfalu, amely elszánt küzdelmet folytat a magyarság megőrzéséért, a közösségi élet fennmaradásáért. Köztük Koltó a legismertebb helység és emlékhely, amely Petőfi-zarándoklatok központjaként ismert, ám ez erőt is ad a helyi közösségnek további túlélési cselekvésekre is. Koltó szomszédságában levő, Katalin névre hallgató – nemrég majdnem színmagyar – településnek már nehezebb a helyzete, mert Nagybánya román kertvárosává kezd alakulni. Magyarlápos és Domokos – előbbi város, a másik magyar falu a Lápos völgyében – szintén együtt küzd meg a többségi környezet asszimiláló hatásával. A Tisza mentén az egyetlen majdnem színmagyar település Hosszúmező, amely a máramarosszigeti Leövey Klára Gimnázium diákutánpótlását nagyrészt biztosítja. Mindenütt egyre nehezebb megharcolni a többség nyelvi agressziójával, a „nem érdemes magyarul beszélni”, „a román iskolában jobban érvényesül” jelenséggel.
– Beszélhetünk-e arról, hogy 1990-től kezdődően felgyorsult ez a folyamat?
– Az asszimilációs folyamatok nem egységesek, egyirányúak, hanem különböző változó vonulatokat mutatnak Erdélyben. Erről a kisebbségkutatók konkrét adatokkal tudnak szolgálni. A városi asszimiláció, a vegyes házasság mértéke mögött pontosan nyomon követhető a magyar etnikai csoport erőteljes elszigetelődése, elmagányosodása, vagy a régi otthonhoz, az „elhagyott szülőfalu”-hoz való kötődése, e kötődés foka is. Különösen akkor, ha ezt a kapcsolatot továbbra is folyamatosan ápolja az illető: hazajár családtagjaihoz, egyfajta agrárturizmusi kapcsolatot valósít meg. Így gazdagodik és épül az anyanyelvi közösség- és otthonélménye is. Hasonló kapcsolat volt megfigyelhető az 1990-es években, a nagy intenzitású magyarországi munkavállalások idején. Azok a bányavidéki, partiumi magyarok, akik a jelzett időszakban nagyobbrészt Magyarországon vállaltak munkát, javult nyelvi kifejezésmódjuk, gazdagodott szókészletük, és egyértelművé vált a magyarsághoz tartozásuk értéke. Úgy tűnik, ez lassan a múlté. Különösen Máramarosban ezt legalább egy évtizede felváltotta a helyi román, ukrán, ruszin többséggel együtt zajló spanyol-olasz munkavállalás hisztériája, amely egyértelműen más irányba vezeti magyarjainkat.
– Melyik tényező a legaggasztóbb a romániai magyarság „önkéntes” beolvadását illetően?
– Kettő különösen aggasztó méreteket öltött: sokan azért választják a román nyelvű oktatást, mert azt feltételezik, hogy akkor jobban érvényesül a gyermek. Ez egyébként nem csak erdélyi és csak magyar jelenség: ugyanerről panaszkodnak Felvidéken és Délvidéken is, de ugyanezekkel a tévhitekkel kell megküzdenie minden kisebbségi vezetőnek, a magyarországi szórványromán oktatásnak is pl. Méhkeréken. Ez afféle hóbort, divat szórványban. Egyik, erről szóló vidékjáró előadásomban így fogalmaztam, hogy „abban a tévhitben élünk, hogy az érvényesülés, a siker, a pénz többségfüggő kategória, hogy ezt csak románul lehet elérni úgy, hogy gyermekeink útjából eltakarítunk minden magyar értéket, mert az akadály.” Évek óta próbáljuk meggyőzni a közösségeket, a szülőket és magukat a gyermekeket, hogy a „jobban érvényesülés” tévhit. Másfél éve szinte egy időben jelent meg Péntek János nyelvészprofesszor értekezése arra vonatkozólag, hogy gyermekeinknek miért érdemes magyar iskolát választani; illetve Varga László marosvásárhelyi lelkész nyílt levele ugyanerről. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a gyulafehérvári Bod Péter Alapítvány szervezésében Fehér megye valamennyi jelentős települését végigjártuk a dicsőszentmártoni Kökényes táncegyüttessel nevelni, oktatni és művészi élményt is nyújtani. „Minden magyar gyermeket magyar iskolába” mottóval előadások, beszámolók hangzottak el. A hatását még nem tudjuk pontosan lemérni.
A másik nagy gond a rendkívüli méreteket öltő vegyes házasság. Ami ezt illeti: nem csak az erdélyi, hagyományosan magyar jellegűnek érzett nagyvárosokban, hanem a szigetfalvainkban is nagy gondot jelent. Ennek hátterében a férfi és nő kapcsolatának teljes átalakulása, a régi társadalmi – közösségi szabályozások megszűnése áll elsősorban, továbbá az etnikai határok összemosódása és az etnikai másság elértéktelenedése. Tudjuk, a párválasztás bölcsője az ifjak közösségi életének színtere: iskola, baráti kör, egyház, szórakozás, hobbitevékenységek. Nagyon sok szülő elfelejti, hogy az iskola nyelvének kiválasztásával nagyrészt kijelöljük a gyermek teljes pár- és etnikumválasztását is. Évek múltával hiába jövünk kétségbeesve, hogy „hát én nem ezt akartam”! Azt azonban nagyon sok példa mutatja, hogy azokon a településeken, ahol a fiatalságnak szervezett anyanyelvi közösségi életet biztosít az egyház, egy-egy művelődési csoport vagy alapítvány, a vegyes házasság folyamata jelentősen lassítható. Mi mindenütt azt szorgalmazzuk a gyülekezeti munka megszervezésében, a fiatalokkal való foglalkozásban: tessék közösséget teremteni a fiatalok számára, mely nem csak hitközösség, hanem nyelvi otthon is. Példaként említeném a sok-sok gyülekezeti ifi csoportot, tábort, közös programot. A szamosújvári Téka tánccsoportot, amelynek fiataljai már nem csak együtt táncolnak, hanem szabadidejüket többnyire ebben a baráti közösségben töltik. Ez pedig a párválasztás bölcsője is lehet. Ezt és sok, ehhez hasonló példát kell Erdély-szerte népszerűsítenünk, szorgalmaznunk és segítenünk, de elvárnunk és megkövetelnünk is. Pontosan nyomon követhető, hogy ahol különösen magasra emelkedik a vegyes házasságok száma, ott nagyon nagy mulasztások érhetők tetten a közösségi élet szervezésében és az egyház ifjúsági munkájában is.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Szobrot kaphat Gyulán Andrei Şaguna ortodox püspök
Titus Corlățean román külügyminiszter hétfői budapesti tárgyalásai után a Mediafax román hírügynökségnek beszámolt arról, hogy kérésére a magyar fél elfogadta Andrei Şaguna román ortodox püspök régóta tervezett gyulai szobrának felállítását.
Şaguna püspököt a románok nemzeti hősként tisztelik 1848-49-ben játszott szerepéért, amikor az erdélyi románság szellemi vezéreként népét fegyveres ellenállásra mozgósította a magyar szabadságharccal szemben.
„Saguna püspök gyulai szobráról már évek óta tárgyalunk a magyar féllel. Örömmel tapasztaltam, hogy mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Martonyi János kollégám teljes nyitottságot tanúsítottak a kérdésben" - mondta a Mediafaxnak adott interjújában Corlăţean. A román diplomácia vezetője üdvözölte Budapest hozzáállását, amit egy "nagy előrelépésnek" minősített.
Corlăţean kiemelte, hogy egy Méhkeréken kialakítandó román kulturális központról is tárgyalt vendéglátóival és üdvözölte azt, hogy Magyarország történelmi egyházként ismerte el a Román Ortodox Egyházat. A külügyminiszter ugyanakkor jelezte, továbbra is vannak megoldásra váró problémák a magyarországi romáság anyanyelvű oktatása, a parlamenti képviselete és a kisebbségi önkormányzatokban jelentkező úgynevezett "etnobiznisz" felszámolása terén.
A romániai magyarság tekintetében Titus Corlăţean az interjúban azt hangsúlyozta, fontos, hogy nézetkülönbségeiket közvetlenül és ne a sajtón keresztül üzenve hozzák egymás tudomására. „Nem titkoljuk, hogy vannak véleménykülönbségek: ezeknél fontos a közvetlen párbeszéd és lehetőleg kerülnünk kell a sajtón keresztül való üzengetést, mert az többet árt, mint használ. Ilyen téma a kollektív jogok kérdése, amelyben bizonyos, hogy különbözik az álláspontunk. Románia alkotmánya és törvényei, de az európai szabványok is a mi olvasatunkban eléggé világosak és az egyéni jogokra helyezik a hangsúlyt, amikor a nemzeti identitás védelméről van szó" - magyarázta a Mediafaxnak adott interjújában Titus Corlăţean külügyminiszter.
Maszol.ro