Dec. 5-én Marosvásárhelyen dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felszentelte a kövesdombi negyedben az új római katolikus templomot. Egy új templom az itthonmaradás, a jövőbe vetett remény jele - mondta az érsek. A szentelésen részt vett Fodor Imre polgármester is. /(lokodi) Templomszentelés a Kövesdombon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

"A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom közleményében hangoztatta: fenntartja álláspontját, az RMDSZ egyetlen tagja sem tehet olyan kijelentéseket, amelyek a szövetség bel- és külpolitikai hitelének megrontásához vezetnek. Ugyanakkor megértéssel fogadták a marosvásárhelyi SZKT és a SZET azon döntését, hogy a rendszerváltás és az RMDSZ tíz éves évfordulójára való tekintettel elállt Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a szövetség kommunista jellegéről szóló vádjai megvitatásától. "Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy rögtön a téma napirendről való levétele után Tőkés László folytatta tiszteletbeli elnökhöz méltatlan vádaskodásait. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom határozottan visszautasítja azt, hogy Tőkés László megkérdőjelezte Varga Lászlónak, az RMKDM köztiszteletben álló vezetőjének kommunistaellenes múltját. Emlékeztetni szeretnénk a püspök urat arra - folytatja a dokumentum -, hogy Varga Lászlót 1956-ban kifejtett tevékenységéért a kommunista rendszer életfogytiglani börtönre ítélte. Ugyanakkor felhívjuk a püspök úr figyelmét arra, hogy a temesvári népfelkelésben betöltött szerepe nem hatalmazza fel sem arra, hogy volt politikai foglyok tevékenységét minősítse, sem arra, hogy az RMDSZ egészét rágalmazza". A dokumentumot Kelemen Kálmán elnök írta alá. /Senki sem tehet hitelrontó kijelentéseket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./"

Marosvásárhelyen megnyílt a hetvenéves Kedei Zoltán festőművész tárlata. /Kedei Zoltán tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa dec. 3-4-én ülésezett Marosvásárhelyen. Markó Béla elnök az elmúlt tíz esztendő legfontosabb politikai értékének nevezte, hogy az egységben létrehozott RMDSZ egységben maradt. Egységesen kell szembenézni az elkövetkező időszak kihívásaival is. Azonban néhány területi szervezetben meddő viták zajlanak. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Kelemen Kálmán nyújtott be egy állásfoglalás-tervezetet, mely Tőkés Lászlót ítéli el azon kijelentése miatt, miszerint az RMDSZ egy "kommunista jellegű párt. Az előző napirendi pont ugyanis a forradalom 10. évfordulójára való megemlékezés volt. A mikrofon elé hívták Tőkés Lászlót, aki azonban nem kívánt szónokolni, mert őt senki nem értesítette arról, hogy ilyen jellegű teendői lennének. Ekkor Markó Béla szövetségi elnök mondott rögtönzött beszédet, melyben hosszan méltatta Tőkés Lászlónak a forradalom kitörésében játszott jelentős szerepét. Végül az RMKM állásfoglalás-tervezetét levették a napirendről.- Nyilatkozatot olvasott fel az ifjúság képviselője is, amelyben a MIT frakció azt rója fel az RMDSZ vezetésének, hogy nem szentel elég figyelmet a fiatalság kérdéseinek. - Az SZKT-n arról döntöttek, hogy az országos önkormányzati és parlamenti voksolások előtt előválasztásokon méretteti meg a jelöltjeit az RMDSZ azokban a városokban, községekben, ahol a magyarság részaránya eléri vagy meghaladja az 50 százalékot. Az önkormányzati választási előkészületek két lépcsőben zajlanak: az eddigi tisztségviselők munkájának kiértékelése éppen olyan fontos, mint a jelöltek kiválasztása. A jelöltek rangsorolását a többségében magyarlakta településeken mozgó- vagy állóurnás szavazáson maguk a választók végzik majd el. A szavazás módjáról több mint nyolc óra hosszat vitatkoztak az SZKT-tagok. Kompromisszumos megoldásként az SZKT a helyi szervezetekre bízta, melyik módszert alkalmazzák a sokszor ellentmondó javaslatok közül. Olyan kitétel is szerepel a dokumentumban, amely végeredményben az egész eljárási szabályozást fölöslegessé teheti: ha ugyanis "objektív okok miatt" az előválasztást nem rendezik meg, a jelöltlistákat a területi szervezet választmánya állíthatja össze. A belső választások lebonyolítási szabályzatának megvitatását a kvórumhiány akadályozta. Takács Csaba szerint 228 ezer dollárba kerülnének a belső választások. Az ügyvezető elnökség által, a "titkos és közvetlen" változatra készített vázlatos számítás plusz 80 ezer dolláros költséget jelent. Ezt, jelentette ki Takács Csaba, az ügyvezető elnökség nem tudja felvállalni. Takács Csaba ügyvezető elnök SZKT-döntést kért arról, hogy megvonják a területi szervezetektől az igazolatlanul hiányzó küldöttek napidíját. Ezt közfelkiáltással elfogadták, s az időközben összegyűlt SZKT-tagok megszavazták, hogy a belső választások tervezetéről ne legyen általános vita. Ezután megkezdődött az általános vita. A hozzászólók többsége szerint anyagi okokból, részben politikai akarat hiánya miatt most nem lehet közvetlen, átfogó belső választásokat rendezni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította: az RMDSZ-en belüli legmélyebb törésvonal a belső választások kérdésében nyilvánult meg. Úgy látja, a felső vezetésben nincs meg a politikai akarat a felmérés megrendezésére, ezért kompromisszumot javasolt: a jövőre tervezett esemény legyen az SZKT egyszerű tisztújítása, a belső választásokat pedig halasszák akkorra, amikor az RMDSZ erre érett lesz. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök szerint ehhez az előző SZKT döntését kell felülbírálni, hiszen az kimondja, hogy az önkormányzati választások előtt kell megejteni a belső választásokat. Katona Ádám névre szóló szavazást követelt a belső választások kérdésében. Takács Csaba kifejtette: hat éve kötelező a tagság számbavétele, anyagi és infrastrukturális segítséget is kaptak hozzá, s ha mégsem készült el, az ügyvezető elnök csak arra tud következtetni, hogy az illető területi szervezeti vezetőség nem akarja a belső választásokat megszervezni. Markó Béla javasolta a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítását, "mert kongresszusról kongresszusra most már visszük magunkkal azt az SZKT-t, amelynek egy részét tulajdonképpen egy régi kongresszusunk választott." Végül Verestóy Attila javasolta, ez legyen a következő, januári SZKT-ülés egyetlen napirendi pontja. /Máté Zsófia: Sürgős döntést napolt el az SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6., Turos Lóránd: SZKT, Marosvásárhely. Cirkusz után kevés érdemi munka. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6., Mózes Edith: Újra kútba esett a belső választások terve. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"

A Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen dec. 3-4-én megtartott ülésén nyilatkozatot adott ki az 1989. decemberi népi megmozdulás tizedik évfordulója alkalmából. Kegyelettel emlékeznek meg a mártírokról, akik a diktatúra-ellenes tüntetések során életükkel fizettek bátor kiállásukért. Tőkés László akkori temesvári lelkész következetes szembeszegülése a diktatúrát fenntartó elnyomó gépezettel szikrája volt az általános elégedetlenség forradalmi mozgalommá válásának. - Azóta jelentős lépések történtek Románia demokratikus fejlődésében, létrejött és működik a többpárti parlamenti rendszer, megteremtődtek a piacgazdaság csirái, valós tény a szólás- és a gyülekezési szabadság, van valamelyes előrehaladás a kisebbségek jogok biztosítása terén. Ugyanakkor az utóbbi tíz évet számtalan visszalépés, látszatintézkedés, megtorpanás jellemezte. Ennek következménye a külföldi tőke viszonylag gyenge jelenléte a romániai gazdaságban, a magánosítás elhúzódása, a nacionalizmus és az idegengyűlölet erőteljes megnyilvánulása a közéletben és az életszínvonal csökkenése. Késik a kisebbségi egyházak javainak visszaszolgáltatása, amit sürgősen teljesítendő feltételként jelölt meg az Európai Tanács Románia felvételekor. A kisebbségek nyelvhasználatát szavatoló helyi közigazgatási törvény elfogadása évek óta húzódik. Az önálló magyar egyetem állampolgári jogon igényelt visszaállítása hamis politikai tétté torzult. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 7./

A Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen dec. 3-4-én megtartott ülésén a Magyar Ifjúsági Tanács képviselője nyilatkozatot olvasott fel. Ebben jelezte, hogy az RMDSZ vezetése és az RMDSZ által partnerként elismert ifjúsági szervezetek között romlik a viszony. Az elmúlt évben nem érkezett igény az RMDSZ országos vezetése részéről a közös megbeszélésre. Az RMDSZ szövetségi elnöke a Magyar Ifjúsági Tanácsot nem tájékoztatta arról, hogy az RMDSZ regionális ifjúsági tanácsadó irodát nyit. A nemrég lezajlott MISZSZ Kongresszust az RMDSZ csúcsvezetése figyelemre sem méltatta. A magyar egyetem ügyében és a MÁÉRT kapcsán a Magyar Ifjúsági Tanácsot nem vonták be a munkálatokba. Mindez valószínűleg annak is köszönhető, hogy az RMDSZ-vezetés a Magyar Ifjúsági Tanács frakcióját a Reform Tömörülés platform nyúlványának tekinti. /A Magyar Ifjúsági Tanács SZKT-frakciója. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 7./

A múlt hét végén tartották Kolozsváron a Gábor Dénes Főiskola második végzős nemzedékének diplomakiosztó ünnepségét. Ez főiskola a magyar nyelvű műszaki informatikus képzés romániai meghonosítója. Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központjának igazgatója, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke a diploma honosításáról tájékoztatott: a végzettek további vizsga nélkül üzemmérnöki diplomát kapnak, és ezt a bukaresti automatizálási és számítástechnikai kar adja ki. Ebben az áll, hogy informatikus mérnök. A négyéves főiskolát almérnökként fogadják el. Nyolc különbözeti vizsgával okleveles mérnöki végzettségként ismerik el a Gábor Dénes Főiskola által kiadott diplomát. 1998-ban 27, idén 40 végzősük volt. - A Gábor Dénes Főiskola összesen, Kassától Újvidékig, húszezer hallgatóval rendelkezik. Erdélyben Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben és Csíkszeredában összesen 550 hallgatójuk van. - A tavaly végzettek 95%-a a szakmában helyezkedett el. Van olyan is, aki már különböző főiskolákon oktat. Jelenleg 95 végzős hallgatójuk van. A főiskolán idén a tananyagrendszer 30%-ban megújult, gyakorlatilag tehát három év alatt teljesen kicserélődik, ez az informatikában normális. /Ördög I. Béla: Magyar nyelvű informatikai távoktatás romániai elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

"A ploiesti-i táblabíróság elutasította az első fokon 11 évi börtönbüntetésre ítélt két magyar kamionsofőr fellebbezési kérelmét. Debreczeni Ferencet és Ulicsnyi Ferencet csempészés, sikkasztás, lopás, valamint a vámtörvények megsértése miatt ítélték a súlyos büntetésre. A két sofőr másfél évvel ezelőtt a magyar-román határ borsi vámparkolójában hagyta azt a kamiont, amellyel nagy mennyiségű kávét szállítottak Romániába, s a kocsinak másnap már csak hűlt helyét találta. Az ügyben első fokon hat személyt ítéltek el. A két magyar állampolgár mellett egy magyar nemzetiségű román állampolgár szintén 11 évi börtönbüntetést kapott, a többi vádlottra ennél jóval enyhébb ítéletet szabtak ki. Szász Zita védőügyvéd elmondta: fellebbezést nyújt be a román Legfelsőbb Bíróságnál. Az elsőfokú ítélet kihirdetése után tíz fellebbviteli tárgyalást is meghirdettek, majd elhalasztottak, mire az elutasító döntés megszületett. A szintén magyar állampolgárságú Kristóf József Flórián jelenleg is egy romániai börtönben sínylődik, noha az évek óta zajló meghurcoltatás következtében elméje gyakorlatilag elborult. Román vámtisztek jogosulatlan intézkedésének állt ellen a petei határátkelőnél, emiatt ráfogták: okozója az egyik vámos napokkal később elszenvedett, maradandó károsodást okozó agyvérzésének, amelyet orvoskonzíliumi közreműködéssel hoztak összefüggésbe az incidenssel. A fiatalember nyilvánvalóan bűnbak, akitől az "áldozat" hozzátartozói csillagászati összegeket követelnek fájdalomdíjként. A kézdivásárhelyi magyarok ügye közismert. Az ún. Agache-per egyenes folytatása azon nacionalista indíttatású, kimondottan politikai hátterű megtorlásoknak, amelyeket az oroszhegyi és zetelaki elítéltek, illetve Cseresnyés Pál és társai szenvedtek el az 1989-es Hargita megyei, illetve az 1990-es marosvásárhelyi események után. /Magyarellenes perek Romániában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"

"Nov. 27-én bensőséges ünnepséget tartottak Marosvásárhelyen, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága, a VET kitüntette a Kinga szentté avatása alkalmából a nyáron Ószandecen felállított székely kapu faragóit és támogatóit. A meghitt ünnepséget beárnyékolta egy ismétlődő szabotázsakció. Patrubány Miklós, a VET elnöke ismertette a történteket: erre az ünnepségre plakátokat készíttettek. A "Ránk bízták" címet és "Székelykapu Árpád-házi Szent Kingának" alcímet viselő plakátok egyenként mintegy százezer lejbe kerültek. A kinyomtatott száz darab plakátot kiragasztották. A járókelők jelezték, hogy városszerte zajlik a Szent Kinga plakátok leragasztása. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata Nagy Romulus előadást hirdető plakátot éppen a Szent Kinga plakátokra ragasztották. Ezeket eltávolították, azonban másnap, az ünnepség előtt, újra leragasztották a Szent Kinga plakátokat. A leragasztó plakátok és a tettes is ugyanaz volt. A történtek jól érzékeltetik, hogy a romániai magyar közéletet mennyire súlyosan terheli az ateista-kommunista örökség, a mai napig közéleti tisztséget betöltő volt kommunista pártfunkcionáriusok tettei, állapította meg Patrubány. /Okos Márton: Megfertőzött romániai magyar közélet? Szentek és kommunisták plakátharca Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./"

"A Magyarországon élő Mérő Béla vállalkozott rá, hogy Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban létrehozza a színházat. A színházalapítás sikerült, a Tomcsa Sándor Színház az első hivatásos színiévadot 1998. nov. 6-án a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabbal nyitották. Mérő kifejtette: nagyszerű szakembereket sikerült megnyerniük az ország minden tájáról, de az egykori Népszínház tagjairól sem feledkeztek meg. Jelenleg már tizenegy színészünk van és egy rendezőjük, Szabó K. István, aki most végez Marosvásárhelyen. Magyarországról két színháztól kaptak komoly támogatást, a Békés Megyei Jókai Színháztól és az egri Gárdonyi Géza Színháztól. - Vannak problémáik is, hiszen az irodalmi titkárt menesztették, a közönségszervezőknek fel kellett mondani, rossz munkát végeztek. Mérő Béla emlékeztetett: ő magyarországi, és "csak a fél életemet tudom itt élni." - A mentalitással van itt némi baj, jellemezte a viszonyokat, ha ő nincs itt, megbénul a munka. - Udvarhely olyan végvár, ahonnan nincs hová visszamenni. Ráadásul Mérőt feljelentették a magyar minisztériumban, hogy miért akar Udvarhelyen színházat vezetni? Azért, mert rajta kívül más nem vállalta. /Nagyálmos Ildikó: Csak a fél életemet tudom itt élni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"

"Dec. 7-én Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette: A romániai rendszerváltozás kezdetének 10. évfordulóján kísérletet kell tenni arra, hogy az ellopott forradalmat visszaszerezzük, és az eltérített átalakulási folyamatokat a rendes mederbe tereljük. Tőkés László az egység helyreállításának és a magyar-román nemzeti megbékélés szükségességét hangoztatta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettese az utóbbi napok Tőkés Lászlót érő sajtóbírálatai kapcsán kijelentette: "a püspök következetes szolgálatát nem lehet kétségbe vonni egyetlen pillanatig sem". /Temesvár üzenete. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./"

RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ nyilatkozatban erősítette meg, hogy igazságtalannak és diszkriminatívnak tartja a bukaresti táblabíróság által, az úgynevezett Agache-per fellebbviteli tárgyalásán hozott ítéletet. Ez az ítélet azt a korábbi szemléletet tükrözi, amely a Hargita és Kovászna megyékben 1989 decemberében lezajlott forradalmi eseményeket Románia más régióiban történt hasonló eseményektől eltérően kezeli a magyar résztvevők esetében. Azokat szolgálja, akiknek politikai érdeke az etnikai ellentétek szítása, a konfrontáció légkörének fenntartása, valamint 10 év eltelte után is az 1989 decemberi események teljes és valós feltárásának megakadályozása. Az RMDSZ támogatja a döntés ellen benyújtott fellebbezéseket. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

Az RMDSZ erdőszentgyörgyi, nyárádszeredai, szovátai, gernyeszegi, marosludasi kerületeinek, valamint Marosvásárhely II. számú és V. számú körzeteinek választmányai véleménycserét folytattak a Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ nov. 26-i ülésén kialakult helyzetről, közös álláspontjukat nyilatkozatban tették közzé. A területi elnök /Kincses Előd/ jelentésének meghallgatása a küldöttgyűlés hatásköre. A TKT túllépte hatáskörét, amikor a területi elnök beszámolójának elfogadásáról szavazott. A területi szervezet alapszabályzatának elfogadása szintén a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. Így a TKT döntése, a TET létszámának 30%-os felső plafonjára vonatkozóan szintén meghaladja hatáskörét, és mint ilyen szabályzatellenes. A tisztségviselők anyagi hozzájárulásáról a küldöttgyűlés döntött, ezzel szemben a TKT az alapszabályzatból a küldöttgyűlés határozatát törölte. A tanácskozáson megállapították, hogy a területi képviselők sorozatos szabálysértései a hitelesség garanciáját jelentő jogszerűséget veszélyeztetik, hogy a TKT 1999 februári megalakulása óta nem foglalkozott a megye magyarsága számára alapvető fontosságú kérdéssel (a felekezeti oktatás visszaállítása, önálló magyar iskola stb./ ezzel szemben a megyei szervezet vezetésének lejáratását kísérelte meg. Mindezek miatt kezdeményezik a rendkívüli küldöttgyűlés összehívását. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

"Az RMDSZ Marosludas kerületi szervezete nov. 19-én tartott kerületi önkormányzati konferenciáján Kincses Előd megyei elnök és a megye parlamenti képviselőinek jelenlétében megemlékezett az 1989-es temesvári népfelkelés 10. évfordulójáról. Dr. Kincses Előd egykori védőügyvéd méltatta Tőkés László és a temesvári református gyülekezet történelemformáló szerepét. A jelenlévők egyértelműen kinyilvánították, hogy történelmi önvizsgálat szükséges: milyen mértékű az erdélyi magyarok felelőssége sorsuk alakulásában az elmúlt tíz esztendő alatt? "Mi bátorítja ellenségeinket az időről időre megújuló támadásokra", ami már nemcsak a romániai magyarság, hanem az összmagyarság, sőt a magyar állam ellen is irányul? A magyar nyelv nyilvános használata még vád lehet, amikor a román kormány tagjai között vannak magyar tisztségviselők? A konferencián ezeket a kérdéseket feltéve fordultak nyilatkozatukkal Tőkés Lászlóhoz. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./"

A forradalom 10. évfordulója alkalmából dec. 10-én kezdődő nagyszabású temesvári megemlékezések előtt a szervezők a sajtó előtt ismertették a végleges programot. A HIT ÉS HÛSÉG ÚTJA című rendezvénysorozat menetrendjében szerepel a kerekasztal beszélgetés, melyen részt vesz Eva Maria Barki (Ausztria) is. Toró T. Tibor helyi RMDSZ-elnök, a megemlékezések főszervezője elmondta, hogy meghívták az RMDSZ-csúcsvezetését, személyesen Markó Bélát is. Volt egy olyan elképzelés is, hogy a decemberi SZKT-t a forradalom tizedik évfordulója tiszteletére Temesváron tartják meg. azonban ez mégis Marosvásárhelyen történt, Toró elmondta: csak annyit sikerült kiharcolniuk, hogy nem december 10-11-én tartották az SZKT-t, mint ahogy eredetileg kitűzték, hanem egy héttel korábban, hogy ne konkuráljon a temesvári megemlékezésekkel. Négy év alatt még egyetlen SZKT-t sem tartottak Temesváron, bár a temesváriak négy alkalommal kérték a megrendezés jogát. Toró szerint biztosan itt lesz Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Alois Mock, Molnár Gusztáv, Szőcs Géza és más neves személyiségek. Lemondta a részvételt Mircea Dinescu azzal, hogy egyetlen forradalmi megemlékezésre se megy el, mert elege van az egészből, Doina Cornea (betegségére hivatkozva), Andrei Plesu (sűrű diplomáciai programjára hivatkozva), Paul Goma nem is válaszolt. Orbán Viktor miniszterelnök eljönne a megemlékezésekre, ha a román fél is ezen a szinten képviseltetné magát. Radu Vasile kormányfőtől azonban semmilyen visszajelzés nem érkezett. /(Pataki Zoltán): A magyar kormányfő jönne Temesvárra, ha... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

1997 óta másodszor tartottak csereháti napokat Székelyudvarhelyen, a szombatfalvi református templomban dec. 8-án és 9-én. A résztvevők a csereháti /Székelyudvarhely/ még befejezetlen épület erőszakos - kormánytámogatással történt - elfoglalására emlékeztek, és beszéltek a város számára elfogadható megoldások esélyeiről. A házigazda szerepét betöltő Hegyi Sándor lelkipásztor meghívására jelen volt Kolcsár Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott unitárius esperes, az RMDSZ egykori Maros megyei elnöke, Király Károly politikus, Kincses Előd, a város csereháti ügyvédje, Szász Jenő polgármester és Sófalvi László alpolgármester. Szász Jenő polgármester elmondta, hogy a legutóbbi magyar és román miniszterelnöki találkozón, Budapesten napirenden volt a csereháti téma, és illetékes személyek szorgalmazzák az épület megvásárlását. Kincses Előd szerint ha az igazságszolgáltatást nem befolyásolná a politika Romániában, a tulajdonjog vitája egyszerű volna. Király Károly kemény hangnemben bírálta az RMDSZ egykori és mai csúcsvezetőségét. Incze Béla nyugalmazott gyárigazgató, egykori parlamenti képviselő másokhoz hasonlóan bírálta Verestóy Attila szenátort, Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselőket a csereháti kérdésben tanúsított passzív magatartásukért. /Csereháti napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

A kommunista diktatúra, az egyházüldözés idején több ferences szerzetest is bebörtönöztek /Boros Fortunátot, aki börtönben is halt meg, további elítéltek: Gurzó Anaklét, Écsi János, Angi Csaba, Benedek Fidél, Fodor László, Fülöp Tamás, Pöhacker Balázs, Bálint Szalvátor, Fodor Pelbárt, György Hugó, Krizogon fráter, Hajdú Leánder, Szentmártoni Odorik, Szőcs Izidor és Ferencz Ervin/. - 1991-ben az állam újra elismerte a Ferenc-rend létezését. A ferencesek Benedek Domokost megválasztották tartományfőnöknek. 1991-ben 28 rendtag volt, azóta sok fiatal jelentkezett a rendbe, jelenleg 68-an vannak. A ferencesek noviciátusa Magyarországon, Szécsényben van, a teológia pedig Szegeden. Erdélyben a ferences kolostorok nagy része még mindig állami kézben van. Egyelőre Csíksomlyó, Dés, Déva, Gyergyószárhegy és Esztelnek rendháza van osztatlanul a birtokukban, a többi helyzete rendezésre vár. Marosvásárhelyen a ferencesek szegénykonyhát tartanak fenn, Pál atya pedig cigánypasztorációt végez, Déván Bőjte Csaba három ferences társával 160 árvagyerekről gondoskodik, további húsz gyermekkel az üresen álló szászvárosi kolostort népesítették be. /Balázs János: A ferencesek Erdélyben. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 10./

A Brassóban létezett bolonyai római katolikus temetőt a kommunista rendszerben lerombolták. A második világháború után a román hatalmat zavarta a Brassó központjában lévő magyar temetők léte. 1950-ben megnyitották a Megyei Központi Temetőt. Utána kezdték zaklatni a magyar egyházakat, hogy a központban lévő temetők nem higiénikusak, le kell őket zárni. Ezt rendeletben ki is adta a Megyei Tanács és elküldte a katolikus, evangélikus és református egyházaknak. Brassóban a majdnem százéves belvárosi református templomot 1962 szeptemberében lebontották. Se román se szász templomot nem bontottak le. Ez is igazolja, hogy a román nacionalizmus Brassóból a magyarokat akarja eltűntetni. Ezt örökítette meg Szabó Sámuel Vár állott most kőhalom címen a Brassói Füzetek 1992/4-es számában. A román vezetőség a bolonyai katolikus temető egy részét szemelte ki az építendő színház céljára. Lebontották a temető melletti református szeretetházat és leánygimnáziumot és oda kezdték építeni a színházat. 1949-ben a temetőből elvettek egy 10 m-es sávot és megindult a Sztálin városi Állami Színház építése. A temetőben valóságos rombolást végeztek. Később elvettek egy újabb részt, hogy a párt részére garázst építsenek. A nyolcvanas években megkezdődött a temető fosztogatása, keresztek, fejfák tűntek el. 1986. augusztus 16-án felszólították a katolikus egyházat, hogy sürgősen ürítse ki a temetőt, exhumálják a hozzátartozók a sírokat, mert a városrendezés oda épületeket akar építeni. Helyette a postaréti temetőben kap új sávot a katolikus egyház. Közben sorozatosan betörtek a temetőbe, lopták a márvány fejfákat. Erdély- szerte sok ilyen történt 1986-ban, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és a Brassó melletti Csernátfaluban is. 1987-ben Trebits Jenő plébánost felszólították a temető gyors kiürítésére, majd júl. 1-jén a temetőben megjelentek buldózerek. A Securitate emberei vezényelték a munkálatokat. Egy szekus a Nemzeti Bank részéről a régiségeket, ékszereket, aranyfogakat borítékba tette és az egészet egy nagy dossziéba. Az egyház részéről Trebits Jenő plébánost és Dombay Ferdinánd gondnokot engedték be. A gondnok hiába kérte a munkásokat, hogy ügyeljenek a fejfákra, koporsókra, ők nem törődtek. Így törték három darabba a Nagy Érckeresztet, amit az egyház a bolgászegi temetőbe akart felvinni temetőkeresztnek. Hasonlóan törték össze Olseffszky befödött sírjának márványlapját, melyen egy német nyelvű domború címer volt. A fejfákat teherautókra rakták és a városi szemétdombra vitték. Két hét alatt véget ért a temetőrombolás. Parkot létesítettek az egykori bolonyai római katolikus temető helyén. A katolikus egyházi méltóságok sírját, kriptáját az egyház exhumáltatta. Így kerültek Páter Leánder, szent életű csíksomlyói Páter Csiszér és mások a postaréti temetőbe. Telekkönyvileg az egyház nevén van még a terület. Jó lenne, ha katolikus egyház emlékművet építtetne a temető helyére. /Hol sírjaink domborulnak...avagy a brassói magyar temetők felszámolása... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Bodgán Kálmán úgy hiszi, Romániában ő a legrégibb szabadkőműves, hiszen Kolozsváron, az Unió Páholyban hatvanöt éve avatta fel a nagymester, dr. Janovics Jenő. Erdélyben skót, a Regátban pedig francia rítusú páholyok voltak. Erdélyben Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Aradon voltak páholyok, a legfiatalabb páholyt Nagybányán Bogdán édesapja és dr. Bene Sándor alapította. Új páholy megnyitásához szükség volt egy szomszédos ország nagymesterének a jelenléte. A nagybányai páholy megnyitására dr. Balassa Péter akadémikus, nyelvészprofesszor érkezett Budapestről. - Bogdán felsorolt néhány tagot. Kolozsváron a szabadkőművesek között volt Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Vásárhelyi János, Járosi Andor, Ürmössy Antal Márk, dr. Jancsó Elemér, Brüll Manó, Bárd Oszkár, Ligeti Ernő, Lakatos István, dr. Gúzner Miklós, Szegő Imre, Brassóban Kacsó Sándor, Marosvásárhelyen Molter Károly és dr. Fekete Andor. /Bodgán Kálmán, a legrégibb szabadkőműves: Szabad-e szabadkőművesnek lenni? = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) elnökéről, Kiss Kálmánról nem lehet tudni pontosan, hogy kicsoda, állapította meg Máthé Éva. Bizonyos politikusok, pártkorifeusok előszeretettel keresik fel időnként Kiss Kálmánt, aki kijelentette: az ő pártjuk bárkivel hajlandó szövetkezni, legfőként az ellenzéki pártokkal, beleértve Iliescu pártját, vagy a Román Nemzeti Egységpártot is, csak az a kikötése, hogy ha a párt ne szidja a magyarokat. Kiss Kálmán a marosvásárhelyi Cuvantul Liberben kijelentette, hogy a RMSZDP a hazai magyarság érdekeit képviseli, legalább 200-300 ezer tagjuk lesz nemsokára, mert a magyarok megunták, hogy az RMDSZ például felülről diktálja, hogy kik legyenek a polgármesterek. /Máté Éva: Akár az ördöggel is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Dec. 2-án gyűlést tartottak Gyergyószentmiklóson a Vitézi Rend gyergyószentmiklósi tagjai, amelyen részt vett a budapesti Vitézi Rendtől dr. Vitéz Bercsényi Miklós és dr. Vitéz Lehr György, és Vitéz György Fazakas Dénest a rend Hargita megyei székkapitányának választották az egybegyűltek. A budapesti dr. Vitéz Lehr György 1995-től járta Erdélyt, hogy fölkutassa a rend tagjait, illetve azok gyermekeit, akik szintén jogosultak a kitüntetésre. A Vitézi Rend 1996-ban avatóünnepséget tartott Debrecenben, ám ezen a romániai 58 jelentkező jogosultból csak heten vettek részt - köztük Vitéz György Fazakas, akit édesapja után vitézzé avattak -, ezért 1997. június 14-én ünnepélyes eskületételt és vitézi avatást szerveztek Gyergyószentmiklóson, amikor 14 gyergyószentmiklósit avattak vitézzé. Ma György Fazakas úr összesen 18 vitézt tart számon a városban. Az elmúlt két- három évben több vitézzé avatást is tartottak Erdélyben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon. Az Erdélyi Vitézi Rend törzskapitánya Vitéz Bereczky Árpád, Kolozsvár székhellyel. - A Vitézi Rendbe való felvételre jogosultak mindazok, akik vitézi kitüntetést nyertek a világháborúkban, valamint ezek gyermekei, akik igazolni tudják szüleik vitézzé avatását. Hargita megye székely vitézeinek száma összesen 336. /Gál Éva Emese: A Vitézi Rend Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

"Emil Constantinescu államelnök dec. 12-én, vasárnap találkozott a koalíciós pártok vezetőivel. Megbeszéléseik egyik témája volt a kormányátalakítás, esetleg Radu Vasile kormányfő leváltása. Dec. 13-án a parasztpárt vezetőségi ülésén hét miniszter hivatalosan bejelentette lemondását. A parasztpárt megvonta a politikai támogatást, követelte Radu Vasile lemondását. Ezután három liberális párti miniszter is bejelentette kiválását a kormányból. Radu Vasile dec. 13-án esti nyilatkozatában visszautasította a lemondatására irányuló próbálkozást. Emil Constantinescu széles körű konzultációra hívta a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőit és Radu Vasilét, "a krízis azonnali megoldása" érdekében. /Palotaforradalom a parasztpártban. Inog Radu Vasile kormányfő bársonyszéke. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke azt nyilatkozta, hogy Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter lemondott, s a Bukarestbe érkező Hajdú Gábor egészségügyi miniszter is követni fogja példáját. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./"

Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei elnöke dec. 10-re összehívta a testület rendkívüli ülését. Előzőleg ugyanis a nov. 26-i TKT-ülés nem fogadta el a megyei elnök jelentését, az ügyvezető elnök beszámolóját és a költségvetést sem hagyta jóvá. Kincses Előd kifejtette, hogy szabályzatsértő dolog volt félóra alatt az ügyvezető elnöki beszámolóról és a költségvetési jelentésről egyszerre szavazni. Kolcsár Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke szerint amióta Borbély Lászlót nem választották be a parlamentbe, azóta lódult meg a világ. Továbbra is a klikk- és lobbiszellem határozza meg az RMDSZ legfelső vezetését. Heves vita folyt. Tőkés András végül indítványozta, hogy a testület szavazás alapján utalja vissza a TKT-nak a testület november 26-i döntéseit, vagyis tűzze napirendre a megyei szervezet alapszabályzat-módosításának újratárgyalását. Ezt a Területi Egyeztető Tanács többségi szavazattal elfogadta. /Lokodi Imre: Lobbifészek a Köcsög utcában? TET kontra TKT. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Marosvásárhelyen a hajdani városbíró és várépítő Borsos Tamás mellszobrának elkészítésére a polgármesteri hivatal által meghirdetett pályázatra határidő lejártáig mindössze két szobrászművész nevezett be: Deák Árpád marosvásárhelyi születésű, Nagyváradon élő szobrász és Pokornyi László, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola végzős hallgatója. A dec. 13-án összeült zsűri szerint a pályamunkák nem érik el a megfelelő művészi szintet, ezért a megrendelők úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a pályázatot. /(lokodi): Elutasították a Borsos Tamás-szoborterveket. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Dec. 12-én Lukailencfalván /Dózsa György/ ünnepelték a helyi reformátusok, hogy közös erővel felújították, gyülekezeti otthonná alakították az 1948-ban államosított egyházi hajlékot. A ház történetéről, a javításokról Szövérffi István helyi lelkipásztor számolt be. /Simon Virág: Gyülekezeti otthont szenteltek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Marosvásárhelyen dec. 10-én, az Emberi Jogok Napján a Pro Európa Liga újságírókat, és azokat a tinédzsereket hívott össze, hogy Renate Weberrel, a Helsinki Bizottság romániai képviseletének vezetőjével, valamint Valerian Stannal, a Polgári Szövetség (AC) alelnökével, a Helsinki Bizottság munkatársával találkozzanak. A tájékozódáshoz és az újságírói szókimondáshoz való jogról beszéltek. A politikai jellegű cenzúra megszűnt, de vajon az újságíró teljesen szabadon mondhatja el, írhatja meg véleményét, Renate Weber a dossziétörvényről (a Ticu-törvény megszavazott változatáról) kifejtette, hogy éppen azok leleplezésére nem vonatkozik, akikről tudni szeretnék: mit követtek el a kommunizmus idején, és hol tevékenykednek azóta. Az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy az állambiztonsági szervek munkatársai kiléte után kutatni annyit jelent - mint aláásni a nemzetbiztonságot. /Máthé Éva: Weber asszony aggodalmai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Emil Constantinescu államfő dec. 14-én több órán át tárgyalt a koalíció vezetőivel, és a 17 tagú kormány tíz lemondott miniszterével, majd úgy döntött, hogy visszahívja tisztségéből Radu Vasile kormányfőt, aki kormánya többségének lemondása ellenére sem akart megválni hivatalától. Az államfő az ideiglenes kormányfő feladatával Alexandru Athanasiu szociáldemokrata politikust bízta meg, aki Vasile kormányában a munka- és szociális ügyek minisztere volt. A tíz lemondott miniszter az államfő kérdésére az új kormány megalakulásáig ügyvivőként hivatalában marad. - Radu Vasile kormányfő tiltakozott Emil Constantinescu államfő őt visszahívó döntése ellen, alkotmányellenesnek nevezve az eljárást, mondván, csak a parlament határozhat a lemondatásáról. - A parasztpárt dec. 14-én felfüggesztette Radu Vasilét a pártban betöltött minden vezetőségi tisztségéből. Ionut Gherasim parasztpárti képviselő viszont kijelentette, hogy a tagságnak több mint a fele, köztük 43 honatya támogatja Radu Vasilét. A párt főtitkári tisztségétől senki sem foszthatja meg őt a kongresszuson kívül. A demokrata párti miniszterek nem mondtak le. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./ Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke a kormányválságot kommentálva kijelentette: precedens nélküli helyzet állt elő. Szerinte az egész ország előrehozott választásokat kíván. Miron Mitrea RTDP-képviselő szerint Vasile menesztésének a procedúrája alkotmány- és nemzetellenes, ellentmond a jogállam szabályainak. - Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke szerint viszont Radu Vasilénak tisztségéből való visszahívása alkotmányos. /Ellenzéki vélemények RTDP: az egyedüli megoldás az előrehozott választások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A kormányfő lemondásáról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy nincs szó politikai válságról. Kormányválság van. Ebben a kérdésben a kormánykoalíció egységes álláspontot foglal el. Azon a véleményen van, hogy új miniszterelnököt kell kinevezni minél hamarabb. Az RMDSZ szolidáris a koalícióval, Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter is bejelentette lemondását, Hajdú Gábor egészségügyi miniszter csupán azért nem tette még meg, mert szabadságról van visszatérőben. /Mózes Edith: Markó Béla szerint rosszul kezelt válságról van szó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Molnár Dénes /Marosvásárhely/ grafikus-festő Tordán kiállított grafikái csak egy szeletét mutatják be munkásságának. Fametszetein erdélyi templomokat, néhol várakat, vártemplomokat örökített meg, ezzel felhívta a figyelmet kulturális és történelmi értékeinkre. /Suba László: Várak, templomok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Megjelent a Szováta című bédekker-szerű ismertető füzet. Szerzői: Józsa András tanár, dr. Bartha András főorvos, a fényképész ifjú Portik Antal és ifjabb Józsa András. /Újabb kiskalauz Szovátáról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./