Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. október 18.
Illyés Kinga előadóművésznek, a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia tanárának művészeti munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztját adományozta Göncz Árpád köztársasági elnök. A kitüntetést Bukarestben, a Magyar Kulturális Központban adta át Szűcs Ferenc nagykövet. Az ünnepségen Kacsír Mária színikritikus, a bukaresti A Hét szerkesztője méltatta Illyés Kinga művészi pályáját, előadóestjeit, amelyekkel bejárta Erdélyt, Magyarországot, eljutott az Egyesült Államok és Ausztrália magyarságához. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./
1996. október 20.
Gyergyószentmiklóson okt. 20-án, a Csíky kertben, a korábban elültetett millecentenáriumi fák mellett a honfoglalás évfordulója előtt tisztelgő, 5 méter magas emlékművet avatnak, melyet Miholcsa József marosvásárhelyi festőművész tervezett, a tervet Burján G. Emil irányításával készítették el, fából. Az emlékmű Árpád vezér jelképét teremti meg, a lovon ülő Árpád hatalmas, stilizált turulmadarat tart a feje fölött. Az avatóünnepségen Dézsi Zoltán polgármester kiemelte a szimbólumok megtartó erejét nemzeti fönnmaradásunkban. Dr. Garda Dezső történész a magyar honfoglalás jelentőségét méltatta, majd Miholcsa József az emlékmű szimbolikájáról beszélt. Hajdó István katolikus főesperes kitüntetést nyújtott át Miholcsa Józsefnek, amelyet a Márton Áron-szobor felavatásakor nem tudott átadni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19., 25./ Miholcsa József Márton Áron-szobrát júl. 1-jén avatták fel Gyergyószentmiklóson.
1996. október 22.
Okt. 18-án hivatalosan is felavatták a Máltai Segélyszolgálat marosvásárhelyi fiókjának székházát. Ungvári András, a fiókszervezet elnöke és Csató Gábor alelnök elmondta, hogy a székház megvásárlását a mainzi szervezet tette lehetővé. Fodor Imre polgármester a város nevében mondott köszönetet. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./
1996. október 22.
Okt. 20-án leplezték le Szovátán, a Fekete Medve fogadó előtti parkban a Bocskay Vince szobrászművész tervezte, és a kőfaragó László testvérek kivitelezte emlékművet. A katonasisakban végződő, félig nyitott gránitkönyv őrzi Szováta és a szomszédos Illyésmező első és második világháborús áldozatainak névsorát, 178 kioltott emberélet emlékét. Az avatóünnepségen Mester Zsolt, a szovátai Bernády Egyesület elnöke köszöntötte a vendégeket, akik között volt Balogh András a bukaresti nagykövetség képviseletében, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, valamint a történelmi egyházak képviselőit. Májai György, a helyi RMDSZ elnöke elmondta, hogy az emlékmű-avatásra az illetések nem adtak engedélyt. Vajon a háborúra, öldöklésre, ártatlan emberek halálára volt engedély? - kérdezte. Ez az emlékmű zarándokhely lesz. Nem mások ellenében őrizzük az otthont, tiszteljük a múltat - fogalmazott Markó Béla. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./
1996. október 22.
Okt. 20-án emlékezett meg névadójáról, halálának 25. évfordulója alkalmából a szászrégeni Kemény János Társaság. Marosvásárhelytől Maroshévízig a környező vidékről sokan eljöttek, hogy emlékezzenek az erdélyi magyar szellemiség felvirágoztatását szolgáló író, irodalomszervező, mecénás munkásságára. Az ünnepi beszédet Tófalvi Zoltán, az EMKE alelnöke mondta, felelevenítve a marosvécsi találkozókat. Az ünnepség résztvevői egyben megemlékeztek a marosvécsi Helikon-találkozók 70. évfordulójáról, ennek keretében megkoszorúzták a marosvécsi kastély kertjében nyugvó Kemény János és felesége sírját. Kemény János mához szóló üzenetéről Nagy Miklós Kund szerkesztő beszélt. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./
1996. október 23.
Lemondott tisztségéről Borbély Ernő, a csíki RMDSZ elnöke. Borbély Ernő az RMDSZ vezető szerveinek döntését figyelmen kívül hagyva bírósági úton támadta meg Ráduly Róbertet, akik az előválasztások eredményeképpen megelőzte őt, ezzel megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy parlamenti mandátumot biztosító helyre kerüljön. A csíkszeredai törvényszék első fokon, a marosvásárhelyi táblabíróság másodfokon elutasította Borbély Ernő bírósági keresetét. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./
1996. október 24.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 18-20-án részt vett a finnországi Aland-szigeti autonóm terület székhelyén, Mariehamnban rendezett kisebbségi napokon. Tőkés László előadásában elemezte Romániának immár háromnegyed évszázada érvényesülő kisebbségellenes politikáját, rámutatott a mesterséges asszimiláció, a többségi betelepítések, az erőltetett kitelepítések következményeire, és arra, hogy Románia kisebbségpolitikája érdemben 1989 óta sem változott. A közösségi jogok kivívásának egyetlen alternatívája az autonómia. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./
1996. október 24.
Okt. 22-én az RMDSZ Maros megyei szervezete a marosvásárhelyi Kultúrpalotában emlékműsorral emlékezett az 1956-os magyarországi forradalom 40. évfordulójára. Felszólalt Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke, majd Tófalvi Zoltán hangját hallhatta a közönség, aki nem lehetett jelen, mert a napokban mutatták be Tények és tanúk című, 1956-ról szóló dokumentumkötetét, amelynek ő az egyik társszerzője. Tófalvi elmondta, hogy Erdélyben az 1956-os megtorlás során 514 személyt állítottak bíróság elé, 13 halálos ítéletet mondtak ki, ebből tízet végre is hajtottak, köztük volt dr. Orbán Károly marosvásárhelyi ügyvéd is. Az est vendége, Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökségi tagja, országgyűlési képviselő kifejtette, hogy az 1956-os forradalom is bebizonyította, hogy a román és a magyar nép egymásra van utalva. 1956-ban nemcsak Budapesten, az anyaország más városaiban, hanem ugyanúgy Erdélyben a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemen, Szlovákiában a pozsonyi egyetemen és a kárpátaljai Nagyszőlősön is jelentős megmozdulások voltak. - Jelenleg egyre világosabban látható, hogy a régi elit hatalomátmentésének vagyunk tanúi ma a Kárpát-medencében. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./
1996. október 25.
Okt. 18-20-a között Marosvásárhely látta vendégül az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ Országos Szakmai Napok '96 elnevezésű konferenciáját, melyet Műszakiak jövőképe - informatizált társadalom címen rendeztek meg. Az ünnepélyes megnyitót a Bolyai Farkas Líceum dísztermében tartották, beszédet mondott Fodor Alpár, az EMT elnöke, a megjelenteket Csegzi Sándor, az EMT helyi elnöke köszöntötte. Elmondta, hogy a helyi EMT rögtön a kolozsvári után alakult meg, 1990. januárjában. A társaság egyik célja a magyar szaknyelv ápolása, amikor nincs intézményesített magyar nyelvű szakmai oktatás. A közel 200 hazai és mintegy 40 külföldi résztvevő értékes előadásokat hallgathatott meg. Átadták a Bardócz Lajos-díjat, amelyet a kuratórium erdélyi vonatkozású tudománytörténeti dolgozatáért Telegdi Csetri Kálmánnak ítélt. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 22., Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
1996. október 27.
"A történelmi Erdélyben egyedül Temesvár Gyárváros római katolikus templomát nevezik Milleneumi templomnak. A százéves templom "születésnapját" és egyben Magyarok Nagyasszonya /okt. 8./ ünnepét okt. 13-án tartották meg. A szentmisét Sebastian Kräuter temesvári, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári megyéspüspök celebrálta a gyulafehérvári főegyházmegyét képviselő Tamás József érseki helynök segédletével. Három nyelven folyt a szentmise. A házigazda, Szabó Dénes esperes-plébános ismertette a Milleneumi templom történetét. Tempfli püspök Szent László városa nevében népünkért ajánlotta fel a szentmisét. A Psalmus, a marosvásárhelyi Vártemplom ökumenikus kórusa énekelt. Tíz éve Birtalan Judit vezeti a kórust, aki elmondta, repertoárjuk 16. századi szerzőktől Bartókon és Kodályon át mai magyarországi és erdélyi szerzőkig terjed. Több külföldi díjat nyertek, emellett 1994-ben az EMKE Nagy István-díját kapták. A Milleneumi templom 100. évfordulóját egyhetes millecentenáriumi rendezvényekkel összekötő szervezők: a gyárvárosi plébánia és a temesvári Ormós Zsigmond Társaság ünnepi ebéddel zárta a rendezvénysorozatot. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./"
1996. október 28.
Okt. 26-án Marosvásárhelyen a Sportcsarnokban tartotta meg az RMDSZ kampánygyűlését. A műsort az RMDSZ képviselő-jelöltjei és a Maros megyei MADISZ közötti labdarúgó-mérkőzés nyitotta meg, majd a polgári fórumon a megjelentek kérdéseket tettek fel az RMDSZ vezetőinek. Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje elmondta, hogy elsőrendű fontosságúnak tartja az oktatási törvény reformját és az állami adminisztráció reformját. Az estet Tolcsvay-koncert zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 896. sz./
1996. október 30.
Okt. 26-án Történelmi érvek a politikai vitában és ezek hatása a többségi-kisebbségi nemzeti együttélésben címmel rendezett kerekasztal-tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ Alapítvány marosvásárhelyi irodája. Az amerikai PER által még 1993-ban megfogalmazott KONA nyilatkozat - etnikai konfliktusok megelőzésére tett javaslatok - vitáján jelen volt Pók Attila a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetétől, Mélykúti Ferenc a magyarországi PER részéről, Allen Kassof, a PER elnöke, Livia B. Plaks, a PER ügyvezető elnöke, Larry Watts, a PER bukaresti képviselője, Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Alapítványtól, Spielmann Mihály a marosvásárhelyi Teleki Tékától, Paul Filippi nagyszebeni történész és mások. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1996. október 31.
A Maros megyei RMDSZ a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartotta kampányzáró nagygyűlését, okt. 30-án. Az RMDSZ vezetői mondtak beszédet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 899. sz./
1996. október folyamán
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ 1992 óta évente megtartott legnagyobb rendezvénye az Országos Szakmai Napok, amelynek idén a fő témája: Műszakiak jövőképe - informatizált társadalom. A Konferencia okt. 18-20-án lesz Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban. /EMT /Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kiadványa/ (Kolozsvár), 10. sz., október./
1996. november 4.
"Tófalvi Zoltán az 1956 és 1960 közötti bebörtönzött túlélőkkel elment a régi szenvedés színhelyeire és börtöneibe. Még az erdélyi magyar közvélemény is alig tud valamit arról, hogy az 1957-es, Szoboszlay Aladár magyarpécskai plébános nevével fémjelzett perben "államellenes összeesküvés vádjával bíróság elé állított 57 személy közül 11-re mondták ki a halálos ítéletet és 10-et ki is végeztek: Szoboszlay Aladár pécskai és Ábrahám Árpád torjai katolikus plébánost, báró Huszár József volt földbirtokost, dr. Orbán Károly marosvásárhelyi, dr. Kónya István kézdivásárhelyi ügyvédet, dr. Fintanar Alexandru aradi ügyvédet, Tamás Dezső csíksomlyói származású tisztviselőt, Tamás Imre csíksomlyói származású, temesvári tanítót, Orbán István csíktapolcai földművest, Lukács István magyarpécskai kereskedőt, Draganita Mogyorós Máriát is halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglanira változtatták. - Az "érmihályfalvi csoport" 31 elítéltje közül 1958. dec. 3-án kivégezték Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt, dr. Hollós István tanárt, volt hadbíró századost, 1959-ben végezték ki Szíjgyártó Domokost. A Securitate vallatószobáiban elszenvedett kínzásokba belehalt a dr. Dobai István jogász által összeállított "ENSZ-memorandum" két vádlottja, Kertész Gábor és Nagy József. A peripravai kényszermunkatáborban /a Duna deltájában/ halt meg Demeter István. A börtönben elszenvedett embertelen bánásmód következtében az 1964-es szabadulás után nemsokára meghalt Molnár Béla, Kolumbán Bendegúz, Nyitrai Sándor, Böjthe Sándor, Adorján Dezső, Csatlós Csaba református lelkész, illetve teológus, valamint Grósz József, Bocz Ádám, Deák Géza peripravai "Golgotát járó". A börtönben halt meg az "érmihályfalvi csoport" egyik résztvevője, a 25 éves kényszermunkára ítélt Tordai János géplakatos. Az RMDSZ 1996 egyik legjelentősebb kezdeményezésének, az 1956-os forradalom legméltóbb romániai megemlékezésének tartotta Tófalvi Zoltán elhatározását, hogy végigjárják az egykori gulágokat és erről film készüljön. A budapesti DEKO Film 36 órás, a Román Televízió magyar adása 15 órás filmösszeállítást készített a "halálmenet" megismétléséről. Az utat végigjárók között volt dr. Csiha Kálmán református püspök /10 évre ítélték/, Mózes Árpád evangélikus püspök /18 évre ítélték/, Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes, dr. Dobai István nemzetközi jogász /életfogytiglanra ítélték/, Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze /11 évre ítélték/, Veress Sándor, a Kis-Küküllő menti csoport vezetője /még 1957 januárjában is a magyar forradalmat éltető röpcédulákat terjesztettek!/, akit 20 évre ítéltek, Kacsó Tibor, a "fegyveres felkeléssel" vádolt csíkszeredai csoport vezetője /25 év kényszermunkára ítélték/, Puskás Attila biológus, aki Október 23-a című saját versét terjesztette /20 évre ítélték/, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége és a Székely Ifjak Társasága, valamint a "Palotás-csoport" számos tagja, akiket annak idején 15-25 évre ítéltek. - Egyedül a marosvásárhelyi bíróságon 514 személy ellen hoztak különböző ítéleteket. Itt ítélték el az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége /EMISZ/ 75, a "Palotás-csoport" 24, a Székely Ifjak Társasága 9, a Puskás Attila nevével jelzett csíkszeredai tanárok, diákok 11 fős csoportját, a Kacsó Tibor nevéhez kapcsolt "fegyveres" felkelés 3 tagját, a csíkszeredai mezőgazdasági szakközépiskola 21 tanulóját /valamennyien román anyanyelvűek!/. Ezeken a tárgyalásokon a szabóból gyorstalpalással "hadbíró őrnaggyá" előléptetett Macskássi Pál elnökölt, aki a visszaemlékezések szerint több mint 80 személyre mondott ki a halálos ítéletet. /Új Magyarország, nov. 4./"
1996. november 4.
Ötvennégy éves korában elhunyt Héjja Sándor színművész, a pécsi Nemzeti Színház tagja. 1964-ben szerzett színészi diplomát a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán. Héjja Sándor áttelepedéséig, 1988-ig a kolozsvári Magyar Színház vezető színésze volt. Emlékezetesek Sütő András drámáiban nyújtott alakításai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
1996. november 4.
Mikó István könyvében /Vár állott, most kőhalom. Emlékképek, gondolatok az erdélyi magyar földbirtokosok életéről, Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, 1996/ megörökítette az erdélyi magyar földbirtokos réteg 1945 utáni kálváriáját. 1949-ben mindenüket elvették és kényszerlakhelyre hurcolták őket. Sok családot Marosvásárhelyre, Kolozsvárra vittek, a legnyomorúságosabb pincelakásokba, padlásszobákba helyezték el a családokat, másokat meg Dobrudzsába hurcoltak. Állandó zaklatások között éltek. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1996. november 7.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár és dr. Kovács István, a Magyar Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke Budapesten átnyújtotta Szakács Gézának a Honfoglalás emlékérmet. Szakács Géza /Marosvásárhely/ fiatal közgazdász. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
1996. november 7.
Kolozsváron a Filológiai Esték első találkozójának Sebestyén Mihály marosvásárhelyi író volt, a Múlt és múlt, a Napfogyatkozás és az Erdély fejedelmei szerzője. Legközelebbi vendégük Balla Zsófia lesz, nov. 11-én. /Egyed Emese: Az első FEsték. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
1996. november 8.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa Marosvásárhelyen ülésezett nov. 8-án, kiadott közleményükben megállapították, hogy az RMDSZ nov. 3-án több szavazatot kapott, mint 1992-ben, a romániai magyarság tehát töretlenül támogatja a szövetséget. Nov. 17-én, a második forduló idején ismét szükség lesz az egységes akaratra, szavazzon mindenki a demokratikus ellenzék közös jelöltjére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 906. sz./
1996. november 10.
Markó Béla szövetségi elnök meghívására nov. 10-én a marosvásárhelyi Bernády-házban találkoztak az RMDSZ újonnan megválasztott szenátorai és képviselői. Tanácskoztak a következő hetek teendőiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 906. sz./
1996. november 11.
A világ magyarsága idén 43 országban emlékezett a honfoglalásról, valamint az 1956-os forradalom 40. évfordulójáról. Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezésében nov. 9-én tartották a megemlékezést. A művelődési házban tudományos szimpóziumot rendeztek, melynek első részében a millecentenárium jegyében értekeztek. Tompa Csaba tanár, dr. Székely Zoltán nyugalmazott múzeumigazgató, Incze László, a kézdivásárhelyi múzeum igazgatója, Könczei Jenő tanár és Könczei Margit nyugalmazott könyvtáros tartott előadást. A második részben Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró Az 1956-os magyar forradalom romániai megtorlásai című összefoglalásában kitért arra is, hogy a Magyarok Világszövetsége '56-os bizottságának gondozásában nemrég megjelent a Magyar '56 című kétkötetes könyv, melynek ő az egyik társszerzője. Ebben a kötetben első ízben lehet olvasni az egyetemes magyar 1956-ról, nemcsak Magyarországon, hanem annak hatásáról a Kárpát-medencében és a nyugati magyarság körében. Gazda József tanár 1956 Kolozsvárott címmel a Házsongárdi temetőben az egyetemisták által szervezett gyertyás tüntetést elevenítette fel, amelyen részt vett. Puskás Attila, a Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szervezetének alelnöke 1956 Háromszéken címen tartott előadást. A koszorúzási ünnepségen beszédet mondtak: Gazda István városi RMDSZ-elnök, Málnási László Levente polgármester és Tófalvi Zoltán. Az ökumenikus istentisztelet után a Kőrösi Csoma Sándor Líceum tanulói irodalmi műsorával ért véget az ünnepség. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./
1996. november 12.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületen /MÚRE/ a következő nívódíjakat adta az 1995. évre: publicisztika - Bogdán László (Sepsiszentgyörgy), tévé - Xantus Gábor (Kolozsvár), rádió - László Edit (Marosvásárhely), szerkesztő - Dénes László (Nagyvárad), pályakezdő - Szondy Zoltán (Csíkszereda), Ady Endre Sajtókollégium évfolyamelső - Papp Sándor Zsigmond. Különdíj a szórványban a Délnyugat folyamatos megjelentetéséért Makay Botond felelős szerkesztőnek. Különdíj Borbély Zoltánnak, mert megteremtette a romániai magyar zenei élet hangtárát. Por Amicitia-díj - Gheorghe Moldovannak, a Direct hetilap néhai főszerkesztőjének munkásságáért. /Szabadság (Kolozsvár), nov,. 12./
1996. november 13.
Emil Constantinescu levélben biztosította erdélyi választóit arról, hogy ha megválasztják, többet nem lesznek a marosvásárhelyihez hasonló provokációk, senkit sem fognak üldözni valamely etnikumhoz tartozása miatt. /Népszabadság, nov. 13./
1996. november 13.
Nov. 11-én Békéscsabán megnyílt Kovács Géza /sz. Marosvásárhely, 1958/ sepsiszentgyörgyi szobrászművész tárlata. Magyarországon már többször bemutatkozott, Budapesten és Pécsett volt kiállítása. /Új Magyarország, nov. 13./
1996. november 15.
Marosvásárhelyen másodszor /idén nov. 7-9-e között/ megrendezte a Magyar Könyves Céh a Nemzetközi Könyvkiállítást. Összesen 29 kiadó vett részt a kiállításon, román nyelvű kiadók is. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója elmondta, hogy városában mindig nagy becsülete volt a könyvnek, Csíkszereda az első az országban az egy főre eső könyvvásárlás szempontjából. A tavalyi könyvvásárra mintegy 20 ezren jöttek el, idén hétezren voltak kíváncsiak a kiállításra, akik 50 millió lejért vásároltak könyvet. A csíkszeredai Corvina-Kájoni Kiadó Orbán János Dénes és György Attila köteteit mutatta be, olvasható Lokodi Imre tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A könyvkiállításon a következő romániai magyar kiadók vettek részt: Kriterion /Bukarest/, Kolozsvárról: Polis, Komp-Press, Tinivár, Csíkszeredáról: Pallas-Akadémia, Corvina, Pro Print, Hunga-Libri román-magyar vegyescég, Marosvásárhelyről: Mentor, Impress, Procardia, Janus /a budapesti Balassi Kiadó leányvállalata, Sepsiszentgyörgyről: Bon-Ami, Déváról: Corvin Magazin, továbbá a Lyra. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8., Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Nem jelzik, melyik városban van a Lyra Kiadó.
1996. november 20.
"Támogatja a Magyarország és Románia közötti közeledést, nyilatkozta az MTI-nek Emil Constantinescu, az új államfő, a két ország közötti mesterséges feszültségek negatív hatást gyakoroltak mindkét országra. Az alapszerződés "azonban nem a vége, hanem csak a kezdete egy folyamatnak, s a két félen múlik, hogy az ilymódon létrehozott keretet valóban megenyhült légkör megteremtésére használja fel országaink között". A korábbi kormánypárt feszültséget alakított ki többség és kisebbség között. A feszültségek nyílt konfliktussá fajultak, mint Marosvásárhelyen és a bányászjárás idején. "Ránk hárul a felelősség azért, hogy lezárjuk ezeket a sebeket..." Demokráciában a többségnek "figyelembe kell vennie a kisebbség panaszait." Ezeket a kérdéseket "demokratikusan fogjuk megvitatni". Az RMDSZ kormányzásban való részvételéről elmondta: "keresni fogjuk a kormányzási programot elfogadó más, hitelesen demokratikus erők támogatását is", ennek feltétele a román kormány tiszteletben tartása. A konvenció ellenzi az etnikai alapú autonómiát és a kollektív jogokat, de síkraszáll a közigazgatás decentralizálásáért. A "Szerződés Romániával", a Konvenció programja határidőket ír elő a szociális intézkedésekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"
1996. november 20.
Nehezen volt kiszámítható a gyökeres fordulatokat ritkán kockáztató román társadalom magatartása - írta Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője a választásokról. A háromszázalékos parlamenti túlsúly kevésnek bizonyulhat a teljes rendszerváltás végrehajtásához. A román pártok egységesen elzárkóznak a kisebbségi jogok érvényesítésétől. A választások előtt a demokratikusnak mondott pártok is elkerülték, hogy legalább üzenettel forduljanak a magyar szavazók felé. Iliescu elnök bevetette a magyar kártyát is választási küzdelmében, emlékeztetett Makkai János. /Magyar Hírlap, nov. 20./
1996. november 20.
Nov. 15-17-e között tartották meg a negyedik diák-újságíró találkozót Zilahon, a Meszes-hegység menedékházában. Tíz erdélyi város diáklapjai közül jelen voltak a Tentamen /Marosvásárhely/, a Bökény /Szilágysomlyó/, az Ébredés /Székelyudvarhely/ szerkesztői, de hiányoztak a brassóiak, a nagyenyediek, a csíkszeredaiak. Köszönetet mondtak a szervező zilahi Guguc újságnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1996. november 23.
"A 75 éves Izsák József irodalomtörténészt köszöntötte Kovács Ferenc. Kolozsváron a Toldalagi-Korda házban működött a Magyar Irodalomtörténeti Intézet 1947-ben, ahol Izsák József, György Lajos akadémikus-professzor tanársegéde dolgozatot olvasott fel Nemzethalál-félelem a régi magyar irodalomban címmel. A tanév végére a kommunisták magukhoz ragadták a hatalmat, ennek eredményeképpen György Lajos professzort eltávolították, felmondtak Benedek Marcellnek, Gunda Bélának, László Gyulának és más kiváló professzoroknak. "Kistudású, de nagy falánkságú aktivisták kerültek a helyükbe. Ez volt az első lépés a Bolyai Egyetem elzüllesztésére, majd feladására." Izsák Józsefnek is mennie kellett. - Izsák József a kortárs magyar irodalommal kezdett foglalkozni. Asztalos Istvánról jelent meg monográfiája. Legnagyobb érdeme Tamási Áron műveinek és szellemének visszahozása az erdélyi köztudatba, Tamási Áronról is készített monográfiát. 1982-ben látott napvilágot Illyés Gyula költői világképe című monográfiája. 1990-ben ő szervezte meg György Lajos születése századik évfordulójának megünneplését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ Izsák József / sz. Sepsiszentgyörgy, 1921. aug. 1./ Marosvásárhelyen a Pedagógiai Főiskola tanára volt 1960-tól 1980-ig, a tanszék megszűnéséig."