A július 25–31. között megrendezett marosfői Háló-nagytábor keretében szervezték meg a Caritas-önkéntesek táborát. Magyarországról, Délvidékről és Felvidékről is érkeztek katolikus csoportok. A résztvevők általában otthon valamilyen önkéntes csoportban, többnyire plébániai Caritas-csoportokban tevékenykednek. /Knecht Tamás: A szeretet tábora. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 21./

Siralmas állapotban van sok iskolaépület. Segesvár szomszédságában, Erked faluban a gyermekek otthonról visznek széket az iskolába. 2000-ben Hajdu Gábor akkori egészségügyi miniszter fellépett azért, hogy a veszélyes iskolák ne nyithassák meg kapuikat. Emellett szólt, hogy országos szinten 200 iskolaépületben nem volt megfelelő fűtés, 1200-ban nincs vezetékes víz, megfelelő szeméttároló, 4300 iskola tantermeiben pedig penészesek a falak. Hajdu Gábor igazát támasztotta alá, hogy 2001-ben a Vaslui megyei Negresti falu óvodájának, 2002-ben a Botosani megyei Mesteacan elemi iskolájának, 2004-ben a bukaresti 3-as számú általános iskola tantermének mennyezete leszakadt, ez utóbbi öt gyermeket sebesített meg. A román sajtó legutóbbi, 2005. január 14-én közzétett felmérése szerint az országban mintegy ezer olyan iskola működött törvényen kívül, amelyben a legszükségesebb higiéniai feltételek is hiányoztak, vagy az épület állaga veszélyt jelentett gyermekek és pedagógusok testi épségére. Itt az új tanév, az új művelődési miniszter bejelentette a bukaresti hatalmas ortodox székesegyház építési munkálatainak megkezdését, miután Marosvásárhelyen, Pascani-ban, Marosfőn, Gyimesben és Torockón befejezték az ortodox kolostorok építését. Az elmúlt hetek árvizei csupán Hargita megyében ezermilliárd lej kárt okoztak, a kormány előzőleg ugyanennyit utalt ki ortodox templomok építésére, ebből 20 ezer dollárt a Kovászna megyei Sepsililyén 30 ortodox híve számára, miközben Gyergyó vidékén kétezer katolikusra jut egy templom, noha ők is ugyanolyan adófizetői az államnak, mint ortodox polgártársaik. /Barabás István: Foltos szeptember. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

A hét végén tartotta Marosfőn az Itthon, Fiatalon Mozgalom (IFM) műhelytáborát. Megvitatták a helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó elképzeléseket és javaslatokat. A jelenlévők elfogadták a Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet (SZMISZ) társulási szándékát, ezáltal a mozgalom tagszervezeteinek száma 21-re nőtt. A beszámolók során elhangzott, hogy a mozgalom lezártnak tekint egy hét-nyolc éves folyamatot, amikor a vidék, szórvány és a helyi közösségek támogatását tűzte ki célul. A következő évek célkitűzései között kiemelt szerepet fog kapni a gyermekközpontú oktatás, valamint a nemzeti öntudat erősítése. Megválasztották a mozgalom új elnökségét, amely a következő két évben képviseli a szervezetet, elnök: Benedek Árpád Csaba, alelnökök: Gálovits Zsuzsanna, Bodor László, Szilágyi Dezső. /Bővült az IFM. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./

Éles támadást indítottak a kisebbségi törvénytervezet ellen a Szociáldemokrata Párt vezetői a hét végén. Mircea Geoana, a párt elnöke (volt külügyminiszter), valamint Adrian Nastase ügyvezető elnök a hétvégén Marosfőn vett részt a PSD megyei vezetőivel tartott találkozón. Geoana szerint a tervezet kulturális autonómiát helyez kilátásba a romániai kisebbségek számára, ez éket verne a szerinte „harmonikus” közösségben élő romániai etnikai csoportok közé. A politikus valamiféle „enklávé” kialakulásától és szuverenitásának elvesztésétől félti a román államot. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a kormánykoalíció miniszterelnök-helyettese az MTI kérdésére válaszolva emlékeztetett arra, hogy a most ellenzékben lévő PSD tavaly év végéig az RMDSZ támogatásával kormányozta az országot. Mostani magatartásával azonban ez a párt megcáfolja mindazt, amit kormányzása négy évében mondott és tett, ha így folytatja, ismét egy Ion Iliescu (volt államfő) által befolyásolt nacionalista párttá válik – állapította meg az RMDSZ-elnök. Markó ugyanakkor politikai szempontból rossz módszernek tartaná, ha az RMDSZ a koalícióból való kilépéssel fenyegetőzne. Ezzel ugyanis a román közvélemény előtt zsarolóknak tüntetnék fel a magyarok politikai szervezetét. /A PSD kampányfogása. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

„Nem elég a mandátum megszerzése, bizonyítanunk is kell, hogy megérdemeltük a választók bizalmát” – nyilatkozta Borboly Csaba elnök a Magyar Ifjúsági Értekezlet Önkormányzati Tanácsának hét végi, marosfői ülését követően. „A tanácskozás másik fontos hozadékának tartom, hogy megjelent számos kormányzati tisztségviselő, akik az önkormányzatok számára nagyon fontos lehetőségeket ismertettek” – hangsúlyozta az elnök. A rendezvényen Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter az önkormányzatok és infrastruktúra viszonyáról tartott előadást, Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár környezetvédelmi helyzetjelentést ismertetett, szintén előadásokat tartott Csutak István és Jakab István államtitkár. „A tanácskozás egyik fő célja volt kialakítani azt a közösséget, amely 10-15 év múlva a romániai közéletben meghatározó szerepet vállalhat” – vélte Kovács Péter RMDSZ ügyvezető alelnök, a Miért társelnöke. /Bizonyítani akarnak a fiatalok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Veszélyeztetett román hagyományok cím alatt Ioan Selejan, az 1994-ben létrehozott Hargita-Kovászna ortodox egyházkerület püspöke az Adevarul január 4-i számában ismertette, milyen gondokkal küszködik az új év kezdetén. A legsúlyosabb: a pásztor nélkül maradt román közösségeket beolvasztották. Ott azonban, ahol a pap ellenállt az állam és az együtt élő etnikumok nyomásának, sikerült megőrizni a hitet és a román nyelvet. A román identitás megőrzése érdekében e tájakon az államnak aktívabb szerepet kellene vállalnia. Barabás István, a lap munkatársa emlékeztetőül idézett néhány régebbi cikket. Adevarul, 2003. november 3.: Iskolák összevonása nyomán, országszerte 3000 gyermek naponta több kilométert gyalogol, hogy tanulhasson. A Suceava megyei Arini község 17 gyermekének a 7 kilométerre eső iskoláig veszélyes vadállatokkal tele erdőn kell áthaladnia. Adevarul, 2003. október 16.: A Kovászna megyei Lécfalva elemi iskolájának román tagozatán egyetlen gyermek tanul: a IV. osztályos Marin Gavrila, számára a minisztérium engedélyével külön tanítónőt szerződtettek. Jurnalul National, 1997. május 17.: Ioan Selejan interjújának címe: Hargita és Kovászna megyében nincsenek román papok és román nyelvű iskolák. A püspök elpanaszolja, hogy a románok elmagyarosodnak, mert nincs papjuk, tanítójuk. Egyes helységeknek a 20. század elején másfél ezer román lakosuk volt, ma pedig tíznél is kevesebben vannak. Az interjút záró kinyilatkoztatás: „A román nép a dákoktól örökölte erkölcsi tisztaságát.” Erdélyi Napló, 2003. május 7.: Missziót vállaltunk ezen a vidéken cím alatt Ioan Selejan püspök interjúban számolt be kilencévi munkasikereiről. Több mint tíz templomot építtetett, és minden parókiára sikerült papot hoznia. Maroshévízen a meglevő mellé még két parókiát hozott létre, hogy 50-100 családra jusson egy lelkipásztor. (Közben a Gyergyói-medencében 2000 római katolikusra jut egy plébános.) Örvendetesen nőtt a kolostorok száma is: míg jövetele előtt csak Maroshévízen volt ilyen hajlék, addig 2000-ben a két megye területén hét kolostor építése kezdődött el, miután a marosfőit már 1996-ban felszentelték. Selejan püspök panaszkodott, hogy milyen szegény az egyházkerülete, mert az állam nem támogatja: „Ha a román állam pénzéből építkeznénk, akkor ott állnánk kinyújtott tenyérrel az utcasarkon és koldulnánk.” Hargita Népe, 2003. november 21.: A Postabank árverésre bocsátott, Virág utcai üzletsorát az ortodox püspökség vásárolta meg 3,4 milliárd lejért. A püspökség a csíki ingatlanpiac egyik legaktívabb ügyfele. Adevarul, 2000. november 18.: A marosfői kolostor kőfalára ismeretlen tettesek fölírták: „Székely, ébredj!” Az esettel kapcsolatban Selejan püspök így nyilatkozott: „Provokáció és kísérlet arra, hogy tüzet lobbantson fel Erdély peremén, majd lángra lobbantsa a Kárpátokat. A felirat biztatás Erdély különválására.” Romania Literara, 2000. július 5.: „A Román Ortodox Egyház a jövendő lehetséges szélsőséges nacionalista-fundamentalista mozgalmainak melegágya lett.” /Barabás István: Hagyományos rögeszmék. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Hargita megyében mindenütt emlékeztek a szabadságharcra. Székelykeresztúron a város főterén került sor az ünnepségre. Az Orbán Balázs Gimnázium, az Unitárius Teológiai Középiskola diákjai, valamint a Polgári Fúvószenekar és a fiatfalvi lovasbandérium felvonulásával kezdődött az emlékezés. Benyovszki Lajos polgármester üdvözölte a résztvevőket. A főszónok, Potyó Ferenc általános érseki helynök, a város egykori plébánosa az ünnep összetartó erejére hívta fel a figyelmet. A múzeumban Vármegyeházak a századfordulón címmel nyílt meg Hatvani Sándor fotókiállítása. Gyergyószentmiklóson az ünnepi szentmise után a tekerőpataki fúvósok muzsikájára vonultak az ünneplők a térre. Ünnepi beszéd helyett diákok szerepeltek, majd a Szabadság-emlékmű és a Kossuth-szobor megkoszorúzása után a mintegy félezer ember a temetőbe vonult Kiss Antal szabadságharcos honvédezredes kopjafájához koszorúzni. A Gyergyói-medencében egyébként Vasláb és Marosfő kivételével minden településen megünnepelték március 15-ét. Borszéken két helyszínen zajlottak az események: délben az iskolában és délután az Emlékparkban. Agyagfalván a kultúrotthonban Farkas Márton polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Antal István parlamenti képviselő, az Agyagfalva 1848 Alapítvány elnöke mondott ünnepi beszédet. /1848. március 15-re emlékeztek megyeszerte. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

Az iskola és a települési önkormányzat közötti viszony javítása érdekében szorgalmazták a csíki polgármesterek a tanügyi tárca képviselőivel, a tanfelügyelőség vezetőivel való találkozót. Erre biztosított alkalmat a Csíki Fiatal Pedagógusok II. Fóruma, amely a hét végén zajlott Marosfőn. A megbeszélésen részt vett Kötő József, az oktatási tárca államtitkára, valamint Bondor István főtanfelügyelő és Bartolf Hedwig főtanfelügyelő-helyettes. A megjelentek felvetették a térségben lévő iskola- és óvodaépületek javítási, illetve építési szükséglete felmérésének szükségességét. A pedagógusfórum résztvevői előadásokat hallgattak meg különböző témakörökben. Többek között Asztalos Ferenc parlamenti képviselő az anyanyelvi oktatás fontosságáról beszélt. Kötő József államtitkár kultúra és oktatás kapcsolatáról értekezett, Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke pedig a pályázati lehetőségekről és az alapítványi rendszer fontosságáról. Végül Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke értékelte a kétnapos fórum munkálatait. /Fórum az iskolafenntartásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

Sík Sándor a magyar katolikus irodalom és tudományosság egyik legjelentékenyebb huszadik századi képviselője: piarista szerzetes, szegedi egyetemi tanár, a magyarországi piaristák tartományfőnöke – emellett kiváló költő és irodalomtudós, akinek nevéhez egy könyvtárra való szépirodalmi, tudományos és hitbuzgalmi munka fűződik, írta róla Pomogáts Béla. A második világháború idején – Észak-Erdély visszacsatolása után Sík Sándor nyarait – 1941 és 1944 között négy alkalommal – a Szociális Testvérek Rendjének marosfői házában töltötte. Ekkor születtek Sík Sándor marosfői versei. Most Pomogáts Béla közreadta marosfői versek válogatását /Vízözön előtt/, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó gondozásában. /Pomogáts Béla: A marosfői nyár békéje. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./

Ifjúsági néptáncegyüttesek mutatkoztak be május 7-én Gyergyóremetén, a II. Gyergyó Vidéki Ifjúsági Néptáncos Találkozó alkalmával. Fellépett a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Harmat tánccsoportja, a marosfői Forrás, a csomafalvi tánccsoport, az alfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület, a gyergyószentmiklósi Hóvirág Néptáncegyüttes, a ditrói Aranyeső táncegyüttes és a helyi tánccsoport. A kétórás seregszemlét követően táncházzal búcsúztak egymástól a hagyományápolók. /Bajna György: II. Gyergyó Vidéki Ifjúsági Néptáncos Találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

Jó pásztor és a hivatások vasárnapján, május 8-án Marosfőn Tamás József püspök mutatott be szentmiseáldozatot, nemcsak az édesanyákról emlékezett meg, de Sík Sándor piarista szerzetesről, költőről és egyetemi tanárról is, akinek emlékére a szentmise végén emléktáblát lepleztek le a Szociális Testvérek Társasága házánál. A szertartás után Kozma Mária író, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó főszerkesztője Sík Sándor Vízözön előtt című kötetét mutatta be. Őt Pomogáts Béla, a Márton Árpád által illusztrált kötet előszóírója és Fülöp Magdolna, a Szociális Testvérek Társaságának elöljárója követte. Az emléktáblát Tamás József segédpüspök és Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke leplezte le, majd a püspök szentelte meg és mondott imát. Sík Sándor 1941 és 1944 között a nyári hónapokat e marosfői házban töltötte. Itt született verseit tartalmazza a kötet. A dr. Jakab Gyula műhelyéből kikerül márványtáblára a költő Csíkszenttamáshoz fűződő, Lajtorjás szekéren című versének egyik szakaszát vésték: „Elnémult és szívemre ült az este. / Szénaillat közt halódtak a rétek. / Szemem az elvesző utat kereste, / De nem találta csak az egy sötétet. / A felelőtlen szél is ellohadt / a hangtalanul lebbenő sóhajra, / Mely elhagyta gazdátlan ajkamat: / „Hová megyünk?” / „Majd hová az Úristen akarja.”–// /Bajna György: Sík Sándorra emlékeztek Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

A Nefelejcs Egyesület a Gyermekotthoni Ifjak Találkozója rendezvény keretén belül kirándulást szervezett Gyergyóditróba. Ellátogattak Göröcsfalvára, Csíkdánfalván is megnézték a templomot, Marosfőn a Maros forrását. Jártak Gyergyószentmiklóson és Gyergyószárhegyen is. /Schulleri Szilvia Zsuzsanna, Buzás-ház – Gyermekelhelyező Központ, Csíkszereda: Gyermekotthoni Ifjak Találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

A Remetei Ifjúsági Szervezet és művelődési ház szervezésében május 5–7. között ifjúsági napokra került sor. A rendezvény keretén belül tartották a II. Gyergyóvidéki Néptánctalálkozót, amelyen az alfalvi, gyergyói, csíkszeredai, marosfői és a helyi néptánccsoportok mellett részt vett a gyergyóditrói Aranyeső Ifjúsági Néptánccsoport is. A találkozót a ditrói RMDSZ és a Ditrói Kulturális Egyesület támogatta. /Fazakas Szilárd, Ditró: Ifjúsági néptánctalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

Augusztus 23-án megnyílt a marosfői Fórum IT nevű ifjúsági informatikai tábor. Nagy Zsolt miniszter videokonferenciával nyitotta meg a rendezvényt. A táborba olyan nagy nemzetközi cégek is elküldték szakembereiket, mint például a Microsoft. A táborban a fiatalok elmélyíthetik ismereteiket. /Horváth István: IT-tábor a jövő informatikusainak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Augusztus 31-én a kolozsvári Római Katolikus Szent Mihály Caritas szervezésében az információs társadalomról szóló esten Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter beszélt. Nagy Zsolt kifejtette, a kormány idén mintegy 1 milliárd eurót költött el informatikai befektetésekre. Ma Európában versenyképességi mutatóvá vált az, hogy hány számítógép, illetve számítógép- és internethasználó van egy országban. Ma a városokban a lakosság 40 százaléka rendszeresen használja ezeket az információs eszközöket, vidéken ez az arány nem haladja meg a 10 százalékot. A romániai lakosság 46%-a vidéken él. A miniszter beszámolt: a Behálózunk-karavánról, az e-vakáció-programról, a marosfői IT-fórumról – mindezekben a munka oroszlánrészét maga vállalta. /Nagy-Hintós Diana: Az információs társadalom mint versenyképességi mutató. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Az első marosfői gregorián tábort 2004 júliusának végén szervezték. A Schola Társaság /Kolozsvár/ 2001 óta szervezi a gyermektáborokat, az idei már a hetedik volt. A gregorián táboroztatás elindítója a Schola Gregoriana Monostorinensis vezetője, Jakabffy Tamás. A mostani tábort augusztusban szervezték meg Marosfőn, 29 gyermek részvételével. A tábor létrejötte nagyrészt a marosfői plébánosnak, Fejér Mátyásnak köszönhető. /Kiss Erzsébet: Másodszor is gregorián tábor Marosfőn. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./

A decentralizáció és autonómia ellen agitáltak a székelyföldi románok, a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fórumának (FCRHC) tagjai Marosfőn. A megbeszéléshez – melyet több politikai párt is támogatott – csatlakozott néhány Maros megyei polgármester és a Nagy-Románia Párt (PRM) megyei szervezetének tagjai is. Ioan Solomon, a fórum elnöke a magyarok autonómiatörekvéseit aberránsnak és európaiatlannak minősítette. A találkozón többen is úgy vélték, hogy Székelyföld román többségű falvaiban szándékosan hátráltatják a megyei elöljáróságok az infrastruktúra fejlesztését. A magyar érdekvédelmi szervezetek autonómiatörekvéseit székely enklávé létrehozására tett kísérletnek nevezték. Az egyik felszólaló kijelentette: ő nem soviniszta, semmi baja az RMDSZ-szel, amely jól teszi, hogy képviseli a magyarság érdekeit, de ezt ne a kormányban tegye. A gyűlésnek egyetlen „fekete báránya” volt Mihai Meres balánbányai polgármester személyében, aki gyávák gyülekezetének nevezte a fórumot. „Az az érzésem, hogy sürgősségi kórházba tévedtem. Itt mindenki siránkozik, versfelolvasást tartanak veteránok. Ezek az események már mindjárt száz éve történtek, inkább a jövőbe kellene tekintenünk és felkészülni egy esetleges olyan forgatókönyvre, hogy létrejön a székelyföldi autonómia” – mondta. A találkozó végén jelen volt néhány ortodox egyházi méltóság is. A résztvevők elfogadtak egy memorandumot, melyben többek között azt kérik a román államtól, hogy foglaljon határozottan állást a magyar követelések ellen, valamint „akadályozza meg a magyarok revizionista, szeparatista és irredenta törekvéseit”. /Horváth István: A román nyelv hivatalossá tételét kérik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20

1999 őszén Csiha Kálmán püspök a vaslábi önkormányzat által rendelkezésre bocsátott marosfői telken egy ifjúsági ház és kis templom alapkövét rakta le. A templomépítés fő szorgalmazója Dézsi Zoltán volt. Mára a kis templom felépült, az ifjúsági ház még nem készült el. Karácsony napján Bíró Sándor, Gyergyószentmiklós református szórványlelkésze úrvacsoraosztó istentiszteletét már Marosfőn, a takaros református istenházában tartotta, amelynek terveit Tövissi Zsolt készítette. A templom felekezetek feletti összefogásból született, az avató istentiszteleten is több felekezet híve vett részt. /Bajna György: Szívemet hozzád emelem. Református templom Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./

Színpompás felvonulás után szép műsorral mutatkoztak be április 22-én, vasárnap a Remetei Ifjúsági Napok kiemelt rendezvénye keretében a III. Gyergyó Vidéki Ifjúsági Nép- tánctalálkozó résztvevői Gyergyóremetén. A 373 táncos és zenész a kultúrházba vonult, a 35 tagú lövétei ifjúsági fúvószenekar muzsikájának ütemére. Sorra léptek színre az 50 tagú gyergyószárhegyi Cika együttes fellépése után a csoportok: a gyergyóremeteiek (70 tag), a gyergyóditróiak (50 tag), a gyergyóalfalviak (40 tag), a marosfőiek (30 tag), a Sapientia–EMTE Harmat néptánccsoportja (25 tag), az orotvaiak (18 tag), a csomafalviak, a borszékiek és a gyergyószentmiklósiak 15-15 taggal. A csoportoknak a helyi Szabó Attila szobrászművész készített emlékplakettet. A résztvevők szabadtéri táncházzal búcsúztak a rendezvénytől, miután a magyarországi testvértelepülés, Biatorbágy fiataljaival elfogyasztották a bográcsgulyást. /Bajna György: Ifjú néptáncosok Remetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./

A Hargita megyei tanács ünnepi ülését Énlakán tartotta. Az énlaki unitárius templomban a szakmai szervezetek javaslatára életműdíjakat adtak, majd kiosztották a Hargita Megyéért díjat. Az idei életműdíjasok: a Hargita Megyei Orvosi Kollégium javaslatára dr. Megyes Tibor csíkszeredai sebész, osztályvezető főorvos; a megyei sportigazgatóság javaslatára Bálint Ferenc székelyudvarhelyi labdarúgóedző; a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége javaslatára Silló Géza csíkszeredai testnevelőtanár; a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete javaslatára Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa; a gyergyószárhegyi alkotóközpont javaslatára a máréfalvi születésű Balázs Imre váci festőművész. Rendhagyó módon idén két személyiség kapta a Hargita Megyéért díjat: a marosfői születésű dr. Suciu Petru professzor, fizikus, valamint az énlaki születésű dr. Toró Tibor akadémikus. /Sarány István: Életműdíjat kapott Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

A tusnádfürdői kempingtelepen immár negyedik alkalommal vette kezdetét a MAKOSZ és a MIÉRT szervezésében a Neumann-tábor. Alcsík egyetlen városában csak második alkalommal szervezik a rendezvényt. Az első kettőt, 2004-ben Marosfőn, illetve 2005-ben Nagyváradon tartották. A résztvevők középiskolás, illetve 14-19 év közötti fiatalok. /Horváth István: Neumann-tábor: mindennap vita. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Egyszerre szerveztek világtalálkozót a románok és a háromszékiek. Előbbiek marosfői összejövetelén bőven hangzott el utalás a szomszédos megyében zajló rendezvényekre, elsősorban a Székelyföld feliratú reklámtáblára, illetve a Hargita és Kovászna megyei románok hátrányos megkülönböztetésére. A magyarok 500 évre előre terveznek, miközben a román kormánynak nemcsak semmiféle stratégiája nincs a határon túli románokat illetően, de teljes mértékben semmibe veszi őket – a kritika a románok marosfői világtalálkozóján hangzott el. Magunkra hagytak bennünket – panaszkodtak a románság különböző szervezeteinek képviselői. A találkozóra ugyanis hiába hívták meg a kormány és más állami intézmények képviselőit. A legmagasabb rangú vendég az államfő egyik tanácsadója volt, rajta kívül a demokraták (PD), illetve a nagy-romániások (PRM) egy-egy képviselője utazott Marosfőre. Dan Vasiliu, a Határon Túli Románok Alapítvány alelnöke és Daniela Soros, a szervezők egyike a külképviseletek személyzetének magatartására panaszkodott, arra, hogy nem tartják a kapcsolatot a diaszpórával. Az elfogadott nyilatkozatok egyike kérte, hogy a határon túli románok ügyeinek kezelése kerüljön át a külügyminisztériumtól az államfői hivatalhoz. Daniela Soros szerint a kormány képviselői előzőleg fedezetlenül ígérgettek, ezért kerülték el most Marosfőt. A marosfői összejövetel résztvevői nyilatkozatban ítélték el a Brassó és Kovászna megye határán felállított táblát – a négynyelvű Székelyföld felirattal -, amelyet a román állam területi egysége elleni merényletként értékeltek. Kérték, hogy üljön össze a Legfelsőbb Védelmi Tanács, és „állítsa meg a magyar szervezek provokatív, az alkotmányos rendet és nemzetbiztonságot fenyegető szélsőséges-szeparatista akcióinak elterjedését”. Hosszú távú stratégia kidolgozását is igényelték, hogy biztosítsák Hargita, Kovászna és Maros megye megmaradását a román állam keretein belül. Felhívták a figyelmet, hogy a kistérségi társulások révén a területi autonómia előkészítése folyik, ezért ezeket be kell tiltani. A mintegy száz résztvevő nagyobbrészt az anyaországból érkezett a Hargita megyében évente megrendezett összejövetelre, holott például a Határon Túli Románok Alapítvány elnevezés ennek az ellenkezőjére utalna. Ezzel magyarázható, miért nem veszi komolyan a rendezvényt a kormány. A határon túli románok gyakran panaszkodnak arra, hogy román diaszpóra gyakorlatilag nem létezik. A különböző szervezeteket összefogni próbáló, Los Angeles-i Románok Világtanácsa (Consiliul Mondial Roman – CMR) valójában egy bukaresti alapítvány, s mindössze egy fiókintézményt működtet az Egyesült Államokban. Kéttucatnyi egyéni tagja, valamint – saját nyilvántartásuk alapján – 11 tagszervezete. Ezek közül kettő Amerikában, hét Romániában, a többi a Moldovai Köztársaságban működik. A Románok Világtanácsa a májusi referendumot megelőző kampányban „10–12 millió határon túli román nevében” Traian Basescu elnök mellé állt. /Szőcs Levente: Világtalálkozók párbaja. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Az ötvenes évek elején állandóan a sikeres kollektivizálásáról, az élmunkásokról kellett írni. A sajtó egy szót sem írt a bukaresti törvényszék 1950. augusztus eleji ítéleteiről, melyekben Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspököt életfogytiglani börtönre ítélték. Csoportos koncepciós pert kreáltak, belekeverve Korparich Ede Hangya elnököt, Lakatos István szociáldemokrata képviselőt, a Szövetség szövetkezeti központ elnökét, dr. Szász Pált, az EMGE utolsó választott elnökét, akit tíz évre, míg Kurkó Gyárfás MNSZ elnököt huszonöt évre ítélték. Belekeverték az ügybe Teleki Ádám grófot, a baloldali szimpatizáns agrárpolitikust, Venczel Józsefet, a Bolyai Egyetem statisztika professzorát, Bodor Bertalan bankigazgatót. Az ítéletekről pontosan nem tudott senki semmit, csak mendemondák kerültek ki, pl. Kurkóról, aki tiltakozásul, felháborodva, ráborította az asztalt a bíróság elnökére. Az EMGE éléről a Magyar Népi Szövetség távolította el Szász Pált, és ekkor vette át a vezetést Vass Márton, Antal Dániellel együtt. Szász Pál 1945 után az erdélyi kisgazdaságok jövőjéről tartott előadást, és azt fejtette ki, hogy az olyan nagyüzemi gazdaságok, mint a kolhozok, Erdélyben nem válhatnak be, mert nem alakíthatóak ki olyan nagytáblás üzemformák, melyeket mezőgazdasági nagygépekkel gazdaságosan lehet művelni. Tamási Áron hazahívását Kurkó Gyárfás helyeselte és támogatta, pedig tudta, hogy Nagy István tüzet fújt az „áruló” Tamási ellen. Mert akkor az volt az erdélyi baloldal véleménye, hogy Tamási elárulta az 1937-es Vásárhelyi Találkozó eszméit. A később időben, ahányszor Kurkó sorsa szóba került, Sütő András mindig megjegyezte: „támogatta, hogy Erdélyt Romániához csatolják, a román állam hálából ezért becsukta. ” Kurkóék és Márton Áron sorsa sokáig foglalkoztatta az embereket, mert hivatalosan nem jelent meg a perükről semmi. Az emlékeit közlő Katona Szabó István erre is kitért. Marosfőn nyaralt 1950-ben, ahol szóba hozták a kérdést, miért tartóztatták le őket, és Bányai László kommunista vezető fia, Bányai Péter, aki éppen ott nyaralt, kategorikusan felelte: a Rajkkal való kapcsolatuk miatt. A Bányai-fióka alig tízéves lehetett, biztosan az apjától hallotta ezt a véleményt. Katona Szabó István ezután figyelmesen kereste a Rajk-perről megjelent kék könyvben, de Rajknak semmilyen erdélyi vonatkozását nem találta a részletes periratban. Arról sem írtak az újságok, hogy a szerzeteseket deportálták, de csak a katolikusokat, mert az ortodox kolostorokban a nagyszakállú szerzetesek zavartalanul élték életüket. A sajtó foglalkozott a nagy „Vatikáni-kémperrel”, melynek során még szabadlábon lévő katolikus püspököket ítéltek el. Az sem kapott publicitást, hogy a Bolyai Tudományegyetemből kiszakították a jog és közgazdasági kart. A jogi kar kétnyelvű tagozatúvá vált, azután pár év múlva megszűnt. Ez volt az első kísérlet az önálló Bolyai Egyetem felszámolására. /Katona Szabó István: A felszámolások folytatódnak. Részlet A nagy hazugságok kora című önéletírásból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Autonómiaellenes nagygyűlésre hívja a Kovászna és Hargita megyei román polgármestereket, alpolgármestereket és önkormányzati képviselőket a két megyében élő Románok Fóruma. Őszre tervezik az összejövetelt, várhatóan a tizenöt évvel ezelőtt létrehozott Kovászna és Hargita megyei püspökség fennállásának ünnepi évfordulóján, és szándékuk szerint hivatalosan is állást foglalnak Székelyföld területi autonómiája ellen. Ioan Lacatusu, a fórum alelnöke bejelentette, hogy ősszel, az elnökválasztás után felkeresik az összes pártot, és egyértelmű állásfoglalásra késztetik őket az autonómia kérdésében. A két székelyföldi megyében élő románok legutóbb 2006 novemberében Marosfőn rendeztek összejövetelt, ahol körülbelül százan emeltek szót az ,,irredenta, revizionista, soviniszta” magyar akciók ellen. Elfogadtak egy memorandumot, amelyben a román államtól kérik, dolgozzon ki stratégiát ,,az ország szívében élő román kisebbség nemzeti identitása megőrzése és fejlesztése érdekében”. /Farkas Réka: Ellennagygyűlésre készülnek a románok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

Örök nyugalomra helyezték Bálint Lajos érseket
Rokonai, köztük testvére, barátai, hívei, tisztelői, az ő áldásával újjászülető katolikus iskolák képviselői rótták le kegyeletüket április 7-én a csíksomlyói kegytemplomban Bálint Lajos érsek ravatalánál. A gyászmise kezdetét az egyházmegye templomaiban harangzúgás jelezte. A ravatal mellett a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium székely ruhás diákjai álltak díszőrséget. 
A Jakubinyi György érsek celebrálta liturgián részt vett Tamás József segédpüspök, Böcskei László és Tempfli József nyugalmazott váradi püspök, Schönberger Jenő szatmári, Martin Roos temesvári püspök, Cornel Damian bukaresti segédpüspök, Orbán Szabolcs, az Erdélyi Szent István Ferences Rendtartomány provinciálisa, illetve számos hazai, valamint magyarországi pap és szerzetes. 
„A jó Isten azzal tüntette ki elhunyt főpásztorunkat, hogy feltámadása ünnepén, húsvétkor még bemutathatta szentmiséjét és utána távozott a Mindenhatóhoz, akit életén át szolgált. Közismert volt szerénysége, és éppen azért a végrendeletét is a lehetőségek szerint betartjuk” – mondta Jakubinyi érsek a szentmise bevezetőjében, majd felolvasta a pápának a bukaresti apostoli nuncius közvetítésével küldött üzenetét és az egyházmegye hivatalos gyászjelentőjét. A szentmisén – szintén az Atyához költözött érsek kívánságát tiszteletben tartva – nem volt prédikáció. A szentmisét követően nagyon sokan utaztak Csíkdelnére, hogy az erdélyi főegyházmegye első érsekét utolsó földi útjára kísérjék.
A paptársak elmondták, Bálint Lajos érsek sokszor hangoztatta, hogy egyszerű temetést szeretne, „nem kell a főpásztorokat fárasztani”, elég, ha csak szülőfaluja plébánosa és két ministráns kíséri sírjához. „Kívánsága volt, és kívánhat-e ember többet, derékaljnak szülőföldet, ősi templom tömött árnyát szemfedőnek.” Csintalan László csíkdelnei esperes-plébános Kányádi Sándor Tamási Áron sírjára írt verséből, majd Bálint Lajos érsek szavaiból idézett. A főegyházmegye első érsekét a csíkdelnei Szent János-templom cintermében szülei mellé helyezték örök nyugalomra. A főegyházmegye minden templomában az isteni irgalmasság vasárnapján a nagymisét érte ajánlották fel. 
Bálint Lajos, az erdélyi főegyházmegye első érseke 1929. július 6-án Csíkdelnén, székely család hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát a csíkszeredai katolikus gimnáziumban, teológiai tanulmányait – hároméves katonai munkaszolgálattal megszakítva – Gyulafehérváron végezte. Márton Áron püspök szentelte pappá 1957. április 28-án. Segédlelkész volt Sepsiszentgyörgyön, plébános Futásfalván, Csíkszentdomokoson és Székelyudvarhelyen. 1981-ben novai címzetes gyulafehérvári segédpüspök, 1990-től megyéspüspök, 1991. augusztus 5-től a főegyházmegye első érseke lett. 1993-ban súlyos betegsége miatt lemondott, nyugdíjas éveit Marosfőn, majd Székelyudvarhelyen töltötte. Érseksége idején az ő áldásával szerveződtek újra az egyházmegye katolikus gimnáziumai, az egyházmegyei Caritas, jelentős figyelmet fordított a szórvány-, a cigánypasztorációra, ő hívta az országba Kalkuttai Teréz anya nővéreit, számos templom építését segítette.
Csúcs Mária
Vasárnap (Kolozsvár)

Telt ház az EU-táborban
Elkészült az idei EU-tábor végleges programja, és a helyek is elkeltek, a szervezők legfeljebb egy-két sátorhelyet tudnak még biztosítani a jelentkezőknek – jelentették be tegnap Kolozsváron Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) elnöke és Szenkovics Dezső, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának főtitkára.
Mint arról beszámoltunk, a Hargita megyei Marosfőn június 29. és július 4. között tartandó hatnapos rendezvény fő témája a fiatalok hazai és külföldi munkavállalási és karrierépítési esélyei.
Első nap a meghívottak a romániai magyar oktatásról, továbbképzésről, a szakmai gyakorlatok jelentőségéről értekeznek, míg a második napon a hazai és külföldi munkavállalási lehetőségeket és a kettős állampolgárság előnyeit, hátrányait ecsetelik.
A harmadik napon a közéleti szerepvállalás és a gazdasági szférában végzett munka közötti különbségekről tudhatnak meg többet a táborozók, míg a rendezvény zárónapján a multinacionális cégek szerkezetébe, stratégiájába nyerhetnek bepillantást.
Krónika (Kolozsvár)

Az ifjúsági szervezeti munka felér egy egyetemi oklevéllel?
Szerdán volt a hivatalos megnyitója a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Programirodája, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által Marosfőn szervezett EU-tábornak.
“Az ábécéskönyvtől a munkakönyvig” címszó alatti megnyitó beszédeket Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke kezdte: “A MIÉRT lecserélte a hagyományos EU táboros szervezőpartnereit, a csíkiak helyett idén a gyergyóiak mutatkozhatnak be – és ez jó, mert így mindenki lehetőséget kaphat, hogy megmutassa mit tud.”
“Aki valamilyen ifjúsági mozgalomban dolgozik, az ott szerzett tapasztalata felér egy egyetemi diplomával – mondta a politikus -, mert sajnos ma már csak az nem tud szerezni egyetemi diplomát, aki nem akar. Az álláspiacon is helyzeti előnyben vannak azok, akiknek van szervezeti tapasztalatuk.”
“Egy ilyen tábor mennyire és miben lehet szakmai?” – tette fel a kérdést a megnyitón résztvevő Bodó Barna a Sapientia EMTE képviseletében. “Akkor kell abrakolni, amikor kemény a munkaerőpiac…amikor esély van, akkor kell kihasználni. Azok a kapcsolati hálók, amelyeket itt lehet kialakítani, nagyon jól visszaforgathatók a jövőben.”- tette hozzá.
“Az idei rendezvény mérföldkő – mondta a megnyitón Bodor László, a MIÉRT elnöke. 2007 előtt a felkészülésre helyeztük a hangsúlyt. 2007–2010 között a lehetőségek voltak előtérben. Mostantól arra összpontosítunk, hogy a tevékeny és tehetséges erdélyi magyar fiatalok eljussanak Bukarestbe, Brüsszelbe és Budapestre, s az itt szerzett tapasztalatokat itthon kamatoztassák.”
Széll Lőrincz, a Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke biztosította a résztvevőket, hogy akárcsak az elődei a hatóságnál, Kovács Péter és Borbély Károly, ő is prioritásának fogja tekinteni a tábor támogatását.
“Ebből a táborból úgy munkavállalók, mint munkaadók is kikerülnek, ezért rajtunk is áll, hogy a jövőben hogyan fog alakulni a munkaerőpiac.” – mondta Bende Sándor, a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke.
A megnyitó után lelkipásztori áldásra került sor, igét hirdetett Portik H. Kelemen pápai káplán, kanonok, gyergyói főesperes plébános és Bíró Sándor református lelkipásztor.
SMS és chat nyelv?
A kisebbségek kultúrájának megőrzése a digitális jövőben
Az EU – tábor első napján június 30.-án szerdán, közvetlenül a megnyitó előadás után, Bákai Magdolna a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság vezetője és Markó Attila az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára tartottak előadást a fősátorban „Kisebbségek kultúrájának megőrzése a digitális világban” címmel.
„A digitális jövő elkezdődött!” – jelentette ki Bákai Magdolna igazgató, majd hozzátette, hogy: „A kisebbségi közösségek számára a kultúra fontosabb, mint más közösségek számára, más kisebbségi sorost megélni Székelyföldön, mint máshol, más Temes megyében és más Gyergyóban. A kultúraközvetítés szempontjából, fontos, hogy új digitális csatornák jelennek meg, amelyek a közösség továbbéltetését segíthetik elő. Más értékek teremtődnek a digitális társadalomban, mint a hagyományosban.”
„Felmerül a kérdés, hogy hogyan őrizzük meg a jövő számára azon tartalmak értékét, amelyek csak digitális formában jelennek meg?” – mutatott rá Bákai Magdolna.
„A digitális világ egy közeg, amely alapvetően személytelen, így felmerül az a kérdés is, hogy hogyan tud a kultúra, – amely alapvetően személyes – belesűrűsödni?” – fogalmazott Markó Attila az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára.
„A digitális világnak vannak értékmegőrző, értékteremtő és értékromboló hatásai. Ennek tudatában meg kell vizsgálnunk, hogy maga az irodalom sérül – e a digitalizálódás következtében, például az elektronikus könyvek által? Amennyiben nem, akkor ez a megőrzés szempontjából egy pozitív folyamat. Értékvesztésről akkor beszélünk, ha tudatos módon terjed el a nyelvtani helyességet mellőző, az ékezeteket elhagyó és folyamatos rövidítéseket előnyben részesítő személet, az sms és chat nyelv a mindennapokban.” – állapította meg Markó Attila államtitkár.
„Nem szabad elfelednünk, hogy a magyar nyelvben vannak ékezetek, helyesírási szabályok” – emelte ki az államtitkár.
Takács: Magyarság, nem magyarkodás
„Ifjúsági szervezetek életgörbéje” címmel tartott előadást Takács Csaba az RMDSZügyvezető elnöke, illetve Kovács Péter az RMDSZ ügyvezető alelnöke.
Takács Csaba előadásában felvázolta az elmúlt 20 év romániai magyar ifjúsági szervezeteinek alakulását, illetve azok viszonyát a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ). Hangsúlyozta, hogy most „nem magyarkodásra van szükség, hanem magyar kulturális programokra”, majd megjegyezte, hogy szükséges „az egészséges nemzeti büszkeség beépítése a mindennapjainkba.”
„Most már vannak fiatalok az önkormányzatokban, a parlamentben és a kormányban is, most itt az idő, hogy az ifjúsági szervezetek a társadalomszervezésre tegyék a hangsúlyt. Ha elfogytok ott lenn, nem lesz senkitek ott fenn!” – világított rá Takács Csaba a fiatalok ifjúsági szervezetekben folytatott tevékenységének fontosságára.
„Az ifjúsági szervezetek beágyazottsága tragikusan kicsi Romániában és az aktív ifjak aránya ennél még alacsonyabb” – jegyezte meg Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Hangsúlyozta, hogy „a fiataloknak minél hamarabb be kellene lépniük egy-egy ifjúsági szervezetbe, mert ha ők nem aktívak, akkor senki sem lesz helyettünk az”, majd felhívta a figyelmet arra, hogy ne engedjék, hogy személyfüggő legyen egy ifjúsági szervezet, az utánpótlásról mindig gondoskodni kell.
„Ne hagyjátok, hogy az ifjúsági szervezetek életgörbéje egyenlő legyen a vezetők életgörbéjével” – mondta Kovács Péter.
erdon.ro

EU tábor – Borbély: fogy el körülöttünk a levegő
- Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz, még mindig tanulom ezt a minisztériumot. Tényleg nem semmi ez a tárca – vallotta be Borbély László környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter ma a Marosfőn szervezett EU-táborban. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének programirodája, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szervezte rendezvényen a miniszter a Fenntartható fejlődési stratégiák Romániában címmel tartott előadást.
Arról számolt be, hogy a Marosfőre történő érkezése előtt több árvíz sújtotta települést látogatott meg. - A környezetszennyezés következménye is az, hogy ilyen az időjárás. Egyszerűen fogy el körülöttünk a levegő – fogalmazott a tárcavezető.
Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a 2008-ban összeállított és benyújtott fejlesztési stratégia nem valósult meg. - Leadtuk, majd az illető igazgatóságot megszüntették és nem lett semmi az egészből – jegyezte meg Borbély. Szerinte a kormány és az illetékes közintézmények nem foglalkoznak elégségesen a fejlesztési stratégia életbe léptetésével. Kiemelte, hogy az elkövetkező időszakban Románia tölti be az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) fenntartható fejlődésért felelős szakbizottságának elnöki tisztségét. - 1981 óta nem volt ilyen helyzetben az ország – mondta.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár),

Markó: az RMDSZ addig lesz kormányon, amíg lát esélyt a mélyreható államreformra
Az RMDSZ addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat foganatosítson a romániai közigazgatás átépítése és a decentralizáció megvalósítása terén – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban.
A mostani időszakban alapvetően nem jó kormányozni, a Szövetség azonban mégis vállalja ezt, és nem csak erkölcsi megfontolásból, hanem mert ebben az időszakban valóban nagy esély van jelentős, mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására. Ez azonban még nyitott kérdés, amely a következő hónapokban dől el – fejtette ki Markó Béla.
„Az elmúlt hetekben szívesebben lettem volna ellenzékben, és ezt a rossz érzést, amelyet a megszorító intézkedések bevezetése okozott, tovább fokozza, hogy az RMDSZ nem volt kormányon 2009-ben, amikor, ha a PSD és a PD-L idejében hozott volna meg bizonyos intézkedéseket, nem kényszerülünk mi magunk rá ezekre a nagyon kemény döntésekre” – mondta Markó Béla, aki szerint a romániai gazdasági-társadalmi helyzet értékelésében egyaránt helytelen megközelítés lenne kizárólag a romló nemzetközi trendekre, a globális válságra „kenni” a rossz romániai gazdasági helyzet kialakulását, mint ahogyan az sem lenne helytálló, ha pusztán a romániai állapotok mögött húzódó mély strukturális gondokat okolnánk a jelenlegi helyzetért.
„Az igazság valahol középen van. Az már látható, hogy a világ lassabban lábal ki a válságból, mint azt korábban gondolták. Romániában az elmúlt húsz évben nem történtek meg a szükséges reformok, de jelenleg az egész világnak meg kell gondolnia, hogy milyen típusú társadalmat építünk, és a fogyasztói társadalom hogyan tudott ilyen válságba kerülni” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Markó szerint téves az a vélekedés, miszerint az RMDSZ az oktatási törvény, és ezen belül a történelem és földrajz magyar nyelvű oktatásának elfogadásáért cserébe vállalta volna a megszorító intézkedések ódiumát. Álláspontja szerint ugyanis a jóléti kérdések nem szembehelyezhetők a sajátos kisebbségi kérdésekkel, a nemzeti problematikával, mint ahogy a demokratikus elvek sem az oktatással, a nyelvhasználattal vagy az autonómiával. Az RMDSZ elnöke szerint jóléti társadalmat kell kialakítani, de ezzel egyidejűleg kell például egy jó oktatási törvényt elfogadni, ezen belül olyan anyanyelvi jogokat, amelyek még mindig hiányoznak: a földrajz és a történelem anyanyelvi oktatása a középiskolákban, a román nyelv speciális tankönyvekből való oktatása, és a magyar iskolák esetében a döntési jogok megszerzése.
„Az elmúlt kormányzatok egy rendkívül bonyolult, bürokratikus államot építettek fel, egy olyan struktúrát, amiben, ha valaminek nem találták a helyét, létrehoztak egy hatóságot, ügynökséget: ezért átláthatatlan és nehézkes az államrendszer. Ha sikerül lebontani, átláthatóvá tenni, akkor érdemes volt a megszorítások mellett is kormányzati szerepet vállalni” – mutatott rá Markó Béla, aki hozzátette: éppen az RMDSZ szorgalmazására a kormány, nehezen bár, de nekilátott a kormányzati struktúra átalakításának, több ügynökséget felszámolt vagy összevont.
Átütő eredmény azonban máshol, az egészségügyben született: mint mondta, az elmúlt hónapokban az RMDSZ egy valóban mélyreható decentralizációt kényszerített ki az ágazatban, melynek nyomán az egészségügyi intézmények túlnyomó része a megyei, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe kerültek át. „Az általános demokrácia kérdése a sajátos demokratikus jogokkal abban az elvben találkozik, amit egy szóban úgy hívok, hogy decentralizáció” − hangsúlyozta Markó Béla. Krónika (Kolozsvár)

Biztosítottak a nyelvi jogok
Horváth István, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyetemi docense, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója szerint különböző okok miatt szakadék tátong a kisebbségek számára biztosított nyelvi jogok és ezek gyakorlati hasznosítása terén. A szakembert a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének programirodája, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által Marosfőn szervezett EU-tábor keretén belül tartott előadás után kérdeztük: adott esetben a kisebbségek miért nem élnek a biztosított nyelvi jogokkal, illetve az idegen nyelvek ismeretének a hiánya mennyire befolyásolhatja az elhelyezkedést?
A munkaerőpiacon hatalmas hátránnyal indulnak azok, akik nem ismernek idegen nyelveket, ugyanis a munkaadók ezt az ismeretet kimondottan elvárják állásinterjún a megjelentektől. Európában, az Európai Unióban, Görögország mellett Románia sereghajtó az idegen nyelvek ismeretét illetően. Ebből a szempontból Erdély, Székelyföld még inkább hátrányban van. Ami az angol nyelvismeretet illeti, az erdélyi magyarok az átlagos romániai színvonalon helyezkednek el, a némettel kapcsolatban pedig valamennyivel jobban állunk, mint az átlag. Európai szinten jelentősen le vagyunk maradva a nagy nemzetközi nyelvek ismeretének, és főleg az írásbeliség és kommunikatív készségek tekintetében. Ez hatalmas hátrányt jelent.
A román és magyar nyelvismeretet illetően sajátos helyzetről beszélhetünk. Székelyföldön és ezen kívül, Erdély más területein vannak olyan álláshálózatok, amelyek esetében a magyarsághoz tartozás, illetve a magyar nyelv ismerete előnyt jelent. Még Székelyföldön is sok vállalkozó keres románul jól beszélő alkalmazottakat, akik egyrészt képesek a különböző adminisztratív feladatokat megoldani, másrészt az üzletkötés szintjén is jól boldogulnak. Ilyen téren azonban komoly hiányosságok vannak, ezzel magyarázható, hogy a piac nem telített. Érdekes az is, hogy az amúgy jól képzett székelyföldi szakemberek mennyire nem képesek az állam nyelvét kommunikatív szinten beszélni. Nem arról van szó, hogy nem ismerik a román nyelvet, csakhogy a tizenegyedik, tizenkettedik osztályban tanult irodalmi elemzések még nem vezetnek eredményes, működőképes nyelvi készségekhez.
Nyelvpolitika vonatkozásában az európai irányvonal a háromnyelvűségről szól: az egyén az anyanyelvén kívül egy nemzetközi nyelvet és környezeti nyelvet beszél. Ez sokkal jobb társadalmi integrációt biztosít. Ilyen vonatkozásban például a székelyföldi románok számára előnyt jelentene a magyar nyelv ismerete, mondjuk a közigazgatási szektorban történő alkalmazáskor. Nemrég még diszkriminatív intézkedésnek számított az, ha egy helyhatóság kizáró kritériumként tüntette fel a magyar nyelv ismeretét. Eme hátrányos megkülönböztetést úgy lehetne megszüntetni, hogy az illető személyeket utólag megfelelő nyelvi tőkével ruházzák fel az ilyen jellegű közigazgatási feladat ellátására. A más nyelvi környezetnek köszönhetően a mai fiatalok átlátják az idegen nyelvek elsajátításának és aktív használatának a fontosságát. Ugyanakkor sokkal jobban ki vannak téve a különböző nyelvi ingereknek. Az internet világában egy átlagos tinédzser több angol nyelvű szöveggel találkozik, mint magyar, vagy akár román nyelvűvel. A fiatalok átlátják az idegen nyelvek ismeretének eszközjellegét, s emiatt sokkal nyitottabbak akár a román nyelv elsajátítása iránt is.
– Az érvényben lévő jogszabályokat figyelembe véve, mekkora szakadék tátong a nyelvi jogok elmélete és gyakorlata között?
– Különböző kisebbségek különböző módon élnek azokkal a nyelvi jogokkal, amelyeket az érvényben lévő törvények biztosítanak. Az okok összetettek: vannak olyan kisebbségek, amelyeknek tagjai úgy érzik, hogy írásbelileg nem tudják kihasználni a kisebbségi nyelvhasználatot a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, ugyanis ők egy dialektusban beszélnek, s nincs elegendő szókincsük valamennyi fogalom teljes körű lefedésére. Ilyen például a jogi nyelv, amely alperesekről, felperesekről és egyéb szakszavakról szól. Ahol a magyarok többségben vannak, azaz legalább 60 százalékát képviselik az adott település lakosságának, ott nagyjából az önkormányzati alkalmazottak számaránya is tükrözi a település etnikai arányának összetételét. Ez azt jelenti, hogy elégséges biztosíték van arra vonatkozóan, hogy van elegendő közalkalmazott, aki ismeri a magyar nyelvet, így a szóbeliség problémamentesen érvényesül.
– Többségében nem magyar településről beszélve ugyan, de Kolozsváron más a helyzet: a polgármesteri hivatal magyar alkalmazottainak száma meg se közelíti a 18 százalékot, tehát a település magyar lakosságának arányát.
– A kolozsvári önkormányzat nem is fektet hangsúlyt arra, hogy ezt a helyzetet orvosolja. Nem érdekli őket az, hogy a magyar publikus nyelvként működjön, tehát valamennyi polgár számára világos legyen, hogy megszólalhat magyarul. Azoknak az önkormányzatoknak, ahol a magyarság aránya 20 és 60 százalék között van, nem jelent szervezeti problémát a magyar nyelv funkcionális használatának a biztosítása. Egyes önkormányzatok nem figyelnek arra, hogy milyen nyelvi tőke áll rendelkezésükre, s ezt nem próbálják úgy megszervezni, hogy a közkapcsolatok esetében elősegítsék a kommunikációt.
– Bizonyos magyar többségű településeken, többek között a Székelyföldön is, román nyelven állítanak ki bizonyos hivatalos iratokat. Miért?
– Egyes esetekben a román írásbeliség akadályt jelent, máskor pedig bizonyos intézményekben az iratok körforgása miatt inkább románul állítják ki a hivatalos iratokat, ugyanis valahol a döntéshozatali láncban van egy román anyanyelvű személy. Más esetekben egyes alsó vagy középrangú magyar közhivatalnokok úgy tartják, hogy biztosabb, ha románul állítják össze a hivatalos iratokat. Egyesek úgy vélik, hogy hátrányukra válhat a magyarul megírt, megszerkesztett közigazgatási irat. Egy bizonyos visszafogottság tapasztalható ezen a téren. Érdekes megjegyezni, hogy ez máshol is így van. A Helsinki Egyetem szocio-lingvisztikai csoportja által végzett kutatás kimutatta, hogy a finnországi svédek esetében is ez tapasztalható. Nálunk nyelvpolitikai szinten nem szorgalmazzák a magyar nyelv aktív használatát a közigazgatásban vagy az igazságszolgáltatásban. A Kisebbségkutató Intézet ennek elébe ment: szorgalmaztuk, hogy bizonyos, a közigazgatásban használt típusnyomtatványokat magyarul is állítsanak össze. Mi több, mi magunk állítottunk össze ilyen nyomtatványokat.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)