"A tanügyminiszter fogadkozása ellenére a Maros Megyei Tanfelügyelőség úgy döntött, hogy az üresen maradt tanügyi állások betöltésére megvizsgálja azon tanerők kéréseit is, akik a versenyvizsgán nem érték el az ötös átmenőjegyet, sőt olyanok kérését is figyelembe veszik, akik nem is jelentkeztek a versenyvizsgára. /Mégis lesz helyük a tanügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"

"Magyarózd ünnepelte fennállásának 775. évfordulóját, valamint hagyományossá vált találkozóját, amelyet Horváth István (1909-1977) költő, a falu szülöttének szellemiségében tartottak. A kétnapos esemény aug. 31-én kezdődött ökumenikus istentisztelettel, majd fórumra került sor A történelmi egyházak és az írástudók felelőssége az anyanyelvi kultúra megőrzésében címmel. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnökének értékelése szerint a fórumon megfogalmazták, hogy nem véletlenül rendelik az egyház mellé a "történelmi" jelzőt, hiszen Erdélyben a nyelv, a nemzet és az egyház közé egyenlőségjelet lehet tenni. Erdélyben az egyházak mindenkor a nemzeti megmaradást szolgálták, és ezt a történelmi küldetést továbbra is teljesíteniük kell. Másnap Horváth Arany, a Horváth István Alapítvány elnöke vallott meleg szavakkal a faluról. Vincze Zoltán történész a falu történetét foglalta össze előadásában, Kötő József pedig az önszerveződés fontosságára hívta fel a figyelmet. A templomban leleplezték az első és második világháborúban elesett magyar hősöknek szentelt emléktáblát, majd sor került Horváth István szobrának megkoszorúzására. /Sándor Boglárka Ágnes: 775 éves a Maros megyei Magyarózd Horváth István költőről is megemlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./ Pálfy G. István emlékeztetett a tavalyi témára: akkor irodalom és nemzet összekapcsolódásáról, szerepéről a nemzet megmaradásában beszéltek a meghívottak, most szintén a megmaradás jegyében volt szó az egyház és a nemzet, az egyház és az írástudók felelősségéről a nemzet megmaradásában. Vetési László két helyi személyiség példáját emelte ki: a paraszti sorból fölemelkedő Horváth Istvánét, aki az irodalom, a egyetemesség felé indulva hordozta népének üzenetét, és az ugyancsak magyarózdi Nagy András teológiai tanárét. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános történelmi áttekintést nyújtott az egyházak, a római katolikus egyház nemzetmegtartó szerepéről. Pakó Benedek végül a szászrégeni cselekvő egyház munkáját ismertette /felkarolják a szórványgyermekek, az árvák, az öregek sorsát, kollégiumot építenek, amelyben művelődési otthon is lesz, színpaddal/. /Bölöni Domokos: Egyetlen lehetséges életmodell: az asszimiláció-mentes élet. Megtartani hitében és nyelvében a népet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./"

"Közeledik szeptember első szombatja, a volt szászrégeni tanítóképzősök hagyományos iskolatalálkozója. A szászrégeni tanítóképző (pedagógiai iskola) fontos szerepet töltött be a Maros megyei oktatásban és az erdélyi tanítóképzés történetében. 1934-ben a kézdivásárhelyi magyar tannyelvű tanítóképzőt áthelyezték a marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumba. 1940-ben állami magyar tannyelvű tanítóképző nyitotta meg kapuit Marosvásárhelyen, majd 1945-től újraindították a román nyelvű tanítóképzőt is Marosvásárhelyen. A megyei szervek a két iskolát Szászrégenbe költöztették, anélkül, hogy ott a működéshez szükséges feltételeket biztosították volna. Az 1948-1949-es tanévet már Szászrégenben nyitották meg az említett iskolák. Jó képességű, felkészült tanítók hagyták el évről évre az iskolát, melyre országos szinten is felfigyeltek. A minisztérium egyik napról a másikra megszüntette a szászrégeni magyar tannyelvű tanítóképzést. A megszüntetett szászrégeni magyar tannyelvű tanítóképző szellemét az évenként megtartott diáktalálkozók napjainkig fenntartották. /Fodor Sándor: A tanítóképzősök találkozója Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"

"A Görgényi Református Egyházmegye kilenc évvel ezelőtt kezdte el a mezőségi, maros- és görgényvölgyi szórványmagyar településeken élő gyerekek táboroztatását Maroshévíz Bradulra átkeresztelt Bánffy-fürdőjén. A Maros, Beszterce-Naszód és olykor Hargita megyei résztvevőknek alkalmuk nyílik anyanyelvükön tanulni énekelni, írni, olvasni. A táborozó gyermekek román iskolába járnak. Az első szórványtábort Magyarrégenben, majd Szászrégenben tartották, azóta pedig Maroshévízen. Pályázatukra az idei kormányváltás után még csak válasz sem érkezett az Illyés Alapítványtól. /Szucher Ervin: A pap bácsi emlékezteti, hogy magyarok vagyunk. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./"

"Erdély több városának iskoláiban összevonják a magyar tannyelvű elemi osztályokat. Évről évre csökken a magyar osztályok száma az erdélyi tanintézményekben. Szatmárnémetiben feleannyi első osztályt indítottak tavaly, mint ahány nyolcadik végzett, Besztercén egyetlen magyar első osztály indul az idén, 16 tanulóval. Kolozs megyében Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a csökkenés folyamatos ugyan, de nincs ok az aggodalomra, hiszen a román osztályok aránya ennél sokkal nagyobb mértékű csökkenést mutat. A beiskolázási terv szerint Kolozsváron húsz magyar első osztály indulna, a tanfelügyelő szerint azonban végleges adatokat a tanév megkezdésekor lehet mondani. Mint elmondta, a gimnáziumi oktatás terén jónak mondható a helyzet, ugyanis a Természettudományi Gimnázium 15 új helyet kapott. A szakiskolákban azonban a tervezett négy osztályból mindössze kettő indul. Maros megyében a gyermeklétszám-csökkenés főleg a községi és falusi iskolákban hangsúlyos. Wellmann Richárd, a koronkai általános iskola igazgatója elmondta, 60 óvodás és 120 iskolás jár a koronkai iskolába, ahol minden pedagógus szakképzett. Egyes osztályok 10-11 tanulóval indulnak, ez az iskola fennmaradását is fenyegeti, holott a megyében elismerik a koronkai tanintézményt. Míg Szatmár megye falvaiban növekszik, Szatmárnémetiben drasztikusan visszaesett az idén első osztályba beiratkozottak száma. Az elmúlt tanévben a megyeközpontban feleannyi első osztályos kisdiák volt, mint amennyi nyolcadikos végzett. A 14-es számú általános iskolában, például pár évvel ezelőtt még 13 párhuzamos (ebből 3-4 magyar tannyelvű) osztály működött, az idén pedig három elsőt - ebből egy magyar tannyelvűt - indítanak, de ehhez is két iskolából vonták össze a diákokat. Eddig az alacsony létszám miatt a megyeközpont három iskolájában nem indul magyar első osztály, az ezekbe beiratkozottakat a szomszédos oktatási intézményekbe csoportosítják át. Az elsősök létszáma az elszigetelt településeken viszont növekszik, így például Géresen, Széren, Darán, Atyán. Még nem tisztázott, hány magyar első osztály indul Nagyváradon. A 18 általános iskola közül kettőben már eldőlt, hogy összevont első osztály fog működni, négyben pedig még függőben van a dolog, mivel a beiratkozottak száma kisebb, mint a minimális, tizennyolcas osztálylétszám. A 10-es és 18-as iskola esetében lehet, hogy megadják az engedélyt a létszám alatti osztály beindításához, hiszen eddig 13, illetve 12 gyermeket írattak be. Három évvel ezelőtt kezdett érződni a magyarság létszámának csökkenése Beszterce-Naszód megyében. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, többek között azért is szüntették meg az V-VIII. osztályokat azokon a településeken, ahol a létszám csupán 20 körül van, mert szeretnék, hogy szakképesített pedagógusok tanítsák a gyerekeket. Hargita megyében ősztől Székelydályán, Hargitafürdőn és Marosfőn szüntetik meg a magyar tannyelvű, illetve Csicsóban a román tannyelvű V-VIII. osztályokat. A gyerekeket kisbusszal fogják közeli, jobban ellátott és szakképzett személyzettel rendelkező iskolákba szállítani. - Jobb volna kevesebb, de ütőképesebb tanárközösséggel rendelkező iskolákat fenntartani, állapította meg Murvai László tanügyminisztériumi igazgató. Az Oktatásügy Minisztérium asztalára az idén négy olyan kérés került, ahol a magyar tagozat megszüntetése ellen emeltek szót. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón sikerült megszerezni a tanfelügyelőség beleegyezését, és a 24 magyar gyerekkel működő V-VIII. osztályt a tervek ellenére nem szüntetik meg. Hasonló a helyzet a Fehér megyei Becében is, ahol a 18 magyar gimnazista nem vállalta a Magyarlapádra történő ingázást. A nagyszebeni Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatán összesen 34 diák jár a IX-XII. osztályba, a megyei tanfelügyelő ígéretet tett rá, hogy egyelőre nem számolják fel a kis létszámú osztályokat. A Szilágy megyei Ilosva és Magyarboroszló iskoláinak ügyében jelenleg folynak az egyeztetések. /L. J.: Egyre kevesebb az iskolakezdő diák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./"

"Szept. 13-án Marosvásárhelyen a városban levő Köpeczy-ház ügyében tartott sajtóértekezletet dr. Kincses Előd ügyvéd, a Maros megyei RMDSZ volt elnöke. Kincses Előd képviseli annak a családnak a leszármazottait, akik az ingatlant visszakövetelik. Az ingatlanra szemet vetett a kormánypárt, az "RMDSZ-beli hűségeseik pedig ezzel az épülettel próbálják megjutalmazni a PSD-t" - jegyezte meg Kincses Előd. Ha a kormánypárt él a törvény biztosította jogával és 1990-es leltári áron megvásárolja az ingatlant 500.000 lejért, ez "merényletet" jelent az állami költségvetés ellen. A sarokház ugyanis mai áron legkevesebb 4 milliárd lejt ér. Kincses hozzátette, míg ő már két székházat is szerzett az RMDSZ számára, Borbély László és a jelenlegi megyei RMDSZ-elnök, a protokollumba foglalt megegyezés alapján a PSD részére szerzik meg a székhelyet. Az Ádám család leszármazottai jelenleg Izraelben, Németországban és az Egyesült Államokban élnek, de az ingatlan-visszaszolgáltatásra vonatkozó 10-es törvény alapján visszaigénylési kérelmüket benyújtották a polgármesteri hivatalhoz. "Remélem, ha az RMDSZ tudomást szerez arról, hogy a holokauszt egyik áldozatának ingatlanjáról van szó, nem támogatja a PSD követelését" - jelentette ki Kincses Előd, hozzátéve, hogy a család ragaszkodik az ingatlan természetbeni visszaszolgáltatásához. Amennyiben visszaigénylésüket elutasítják, az európai igazságügyi fórumokhoz fordulnak. Minderre Kelemen Atilla képviselő, a Maros megyei RMDSZ elnöke leszögezte: "Az RMDSZ támogatja a PSD-t abban, hogy mint minden más pártnak, neki is legyen székháza. Teljesen törvényes, és lehetőleg olyan megoldást fogunk keresni, ami senkit sem zavar. Úgy tudom, hogy az Ádám család kárpótlásba is beleegyezne, bár erről még nincs konkrét adatom." "Meglehet, hogy Kincses Elődnek ilyenek az információi, de nem ez az első eset, hogy nem jók az információi." /(antalfi): Konfliktushelyzet az Ádám leszármazottak ingatlanigénye körül. Kincses hatalmi manipulációt sejtet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./"

"Szept. 15-én volt a közigazgatásilag Marosludashoz tartozó Andrássy-telepi iskola névadására. Maros megyében ez az első tanintézmény, amely Petőfi Sándor nevét kapja. A helyi EMKE szervezésében délután Gyöngykoszorú-találkozóra gyűlt össze a helybeli magyarság. Hármas ünnepet ültek a helybeli és marosludasi magyarok. Száz évvel ezelőtt kezdődött el a bukovinai székelyek betelepítése, százéves a telepi iskola és nevet kapott az iskola. Az Andrássy-telepi iskolában 84 diák tanul, a magyar tagozaton egy-nyolc osztály, a román tagozaton csak elemi osztályok működnek. Az óvodába 40 gyerek jár. Felújították az iskolát. Az ünnepségen négy gyerek néptáncegyüttes lépett fel: a helybeli Hajdina, a várfalvi (Kolozs megye), valamint a szintén marosludasi Ardealul és Transilvania együttesek. Az első marosludasi Gyöngykoszorú-találkozón fellépett a Hajdina és a már említett két helyi román táncegyüttes, valamint a várfalvi és a kolozsvári Zurboló együttes. /(mezey): Petőfi Sándor nevét vette fel az Andrássy-telepi iskola. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./"

"A Nyárádremete melletti Vityal várának feltárását Birtók György helyi polgármester kezdeményezésére végezte el a Maros Megyei Múzeum munkaközössége. Soós Zoltán történész elmondta, az előzetes kutatások alapján egy középkori vár sejlett a mai romok helyén, székely menedékvár lehet. A falak és a feltárt részletek egyértelműen a középkori eredetet igazolják. A székelyek nem csak Vityalon, hanem többek között a Makfalva melletti Makavárán vagy a Málnás melletti Herec vára építésénél is bronzkori földvárakat használtak fel, és ott építették ki a menedékváraikat. Ezt a várat a tatárjárás után, és annak az egyik következményeként építették. Az emberek építkezéshez kezdték elhordani az építőanyagot. /Antal Erika: Turistajelzés vezet a várromhoz. Középkori vár maradványát tárták fel a Nyárád mentén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./"

"Mostanáig 289 312 kérvényt nyújtottak be az információs irodákba magyarigazolványra igényt tartó romániai magyarok, a szám körülbelül húsz százalékát jelenti az országban élő összes magyar nemzetiségűnek. Legtöbben Maros megyéből, de vannak Csíkszereda és Székelyudvarhely környékéről is. /A romániai magyarok húsz százaléka kért magyarigazolványt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 24./ Eddig mintegy ezer csángó kért magyar igazolványt. A magyar igazolvány iránti érdeklődés a Székelyföldön és azokon a közép-erdélyi településeken átlagon felüli, ahol a magyarság többséget alkot, vagy számottevő arányban van jelen. Az igénylők aránya a szórványvidékeken a legalacsonyabb. Az igénylők közel 63 százaléka egyháztagságával igazolta jogosultságát. RMDSZ tagsági bizonylattal mintegy 27 százalékuk, magyar nyelvi bizonylattal pedig alig több mint 9 százalékuk jelentkezett. A romániai státusirodákban 20.863 diákigazolványt 3.044 pedagógusigazolványt és 191 oktatói kártyát is kérvényeztek. /Gazda Árpád: A Szilágyság a listavezető. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./"

"Szept. 25-én Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és Stefan Somesan megyei főtanfelügyelő "A magyar tanerők számaránya a megyében működő tanintézmények vezetőségében" témában tartott megbeszélést. A megbeszélés után Brassai arról tájékoztatott, hogy előzőleg a megyei RMDSZ ügyvezető elnöksége a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség vezetőségével, Donáth Árpád helyettes főtanfelügyelővel közösen mérte fel a megyei helyzetet. A megyei tanintézmények vezetőségében a magyarok méltányosan vannak képviselve. A marosvásárhelyi általános iskolák, középiskolák esetében azonban szükség van az arányok javítására, mert az elvártnál kisebb a magyar igazgatók, aligazgatók száma. Brassai Somasannal megállapodott abban, hogy aligazgatói állásokat kell meghirdetni ott, ahol ez szükséges és indokolt. A létrehozandó aligazgatói állásokra szakképzett magyar pedagógusok is pályázhatnak. Az aligazgatók munkaköri leírásában szerepelnie kell annak, hogy teljes mértékben ő a felelős a magyar tagozatokért. - Ismeretes a görgényszentimrei eset is: nem sikerült beindítani a magyar óvodás csoportot. Brassai a görgényszentimrei református lelkésszel elhatározta, hogy közösen fognak fellépni a magyar nyelvű oktatás beindítása érdekében. A megyében három olyan város van - Segesvár, Dicsőszentmárton, Marosludas -, ahol a magyar lakosság aránya eléri, megközelíti a 20 százalékot, a város vezetői mégsem állították fel a két-három nyelvű helységnévtáblákat. /Simon Virág: Tárgyal és egyeztet a megyei RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./"

"A múlt hét végi Szövetségi Képviselők Tanácsán /SZKT/ kiderült: magyar polgármesterek, alpolgármesterek, alprefektusok, a kérdésben érintett tanácsosok nehezítik, késleltetik, kadályozzák a birtoklevelek kiosztását, a tulajdonba helyezést. Országos szinten, a tulajdonbizonylatok kiosztásában éppen Maros, Hargita és Kovászna megye kullog a sor végén. Legtöbb helyen a helyi földosztó bizottságok, a magyar polgármesterek, titkárok hibájából nem sikerül orvosolni a kommunizmus idején történt jogfosztásokat. Az RMDSZ erélyesen fel kíván lépni a törvények végrehajtását szabotálók ellen. Az SZKT-n elhangzott, hogy a szóban forgók a jövőben semminemű megbízatást nem kaphatnak. Takács Csaba ügyvezető elnök mondta, "magyar emberek, magyar embereknek nem adják vissza jogos tulajdonukat, magyar emberek, magyar embereket legalább olyan bánásmódban részesítenek, amelyeket szeretünk a románok esetében hangoztatni, és saját tehetetlenségünket, hibáinkat mások irányába próbáljuk terelni." /Mózes Edith: Magyarok magyarok ellen? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./"

"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete, az Erdélyi Múzeum Egyesület és a történelmi egyházak tagjaiból nemrég alakult héttagú emlékbizottság kutatást és megemlékezést indítványoz az 1943. január 12-én kezdődött doni offenzívában elhunyt honvédek emlékére. Fiatal történészek, Berekméri Róbert és László Márton a Don-kanyarban maradt sokezer katona névsorából megjelölték azokat, akiket Maros megyéből vitt el végzetük. Felkutatták és meséltették azokat, akik a 27. Székely Hadosztály vagy más egység katonájaként túlélték az orosz áttörést. Az összegyűjtött anyagból a fiatal szakemberek könyvet szándékoznak kiadni. A 2. magyar hadsereg teljes levéltári anyaga elveszett, a történészek kérik azokat a Don-kanyart megjárt férfiakat, illetve özvegyeiket, ha akad mondandójuk, netán naplót, emlékiratot őriznek, szíveskedjenek a marosvásárhelyi unitárius egyházközség irodájában jelezni. Az emlékbizottság szervezi a megemlékezést, a rendezvény védnöke lesz dr. Szabó Péter, a budapesti Hadtörténeti Múzeum munkatársa és dr. Bús János alezredes, a történeti irattár vezetője, akik előadást tartanak Marosvásárhelyen. /(lokodi): A Don-kanyarban elesettek emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következetesen próbálja az RMDSZ-en belüli polarizációt a párbeszéd-konfrontáció ellentétpárból levezetni, állapította meg Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke. A szövetség elnöke és csapata állandó párbeszédet folytat a mindenkori román kormánnyal. És mi az eredménye a párbeszédnek az erdélyi magyarság szempontjából? 1993 és 1996 között is folyt a párbeszéd az akkori kormánypárttal a nyilvánosság kizárásával, titokban. A legismertebb esemény ebben az időszakban Neptun-ügy néven ismert. Akkor, nem sokkal az RMDSZ brassói kongresszusa után Frunda György, Borbély László és Tokay György titokban tárgyaltak az akkori kormánypárt képviselőivel, azt a káros látszatot keltve - elsősorban a nemzetközi közvéleményben -, hogy a romániai magyarság helyzete jó, a kisebbségi kérdés ebben az országban megoldott. A Szövetségi Képviselők Tanácsa - többek között Tőkés László kérésére - Állásfoglalásban jelentette ki Neptun után: "Az SZKT 1993. szeptember 25-ei ülésén a tiszteletbeli elnök és a politikai alelnök helyzetelemzései, valamint Tokay György és Borbély László képviselők beszámolói és a frakciók állásfoglalásai alapján megállapította, hogy az RMDSZ három közismert politikusa mandátum nélkül vett részt és tárgyalt a hatalom képviselőivel, ami következményeivel jelentős politikai károkat okozott a szervezetnek." Ez volt a valóság és kilenc év után az SZKT állásfoglalásával akkor egyetértő Markó úgy emlékszik, hogy Tőkés embereket akart megsemmisíteni! Ugyancsak 1993-ban Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy egyfajta etnikai tisztogatás folyik Erdélyben. Ez ellen Bukarestben pánikhangulatban tiltakoztak egyes RMDSZ-képviselők, együtt a román politikai pártok vezetőivel. Pedig nyilvánvaló volt a magyarság háttérbe szorítása majdminden területen. - 1996 végére az RMDSZ-ben már megszokottá vált, hogy a döntéshozó testületeket megkerülve egypár vezető politikus párbeszédet folytat a román pártok képviselőivel, egyezségeket kötnek, s utólag az elnök elfogadtatja ezeket az SZKT-val. Ez történt az RMDSZ kormányba lépésekor is. Később lehetett dicsekedni azzal, hogy az egyházak visszakapnak egypár ingatlant, de ez általában csak papíron történt meg. Lehetett a romániai magyar oktatás bővítéséről beszélni, de az RMDSZ Operatív Tanácsa volt az, amely talán véglegesen aláásta a kolozsvári állami magyar egyetem ügyét és - természetesen "párbeszéd" útján - bevitte a köztudatba a multikulturalitás fogalmát. Ezután az SZKT határidőt szabott a kormánynak a Bolyai-egyetem visszaállítására. A határidő lejárta előtt pár órával hathatós RMDSZ-közreműködéssel kitalálták a Petőfi- Schiller-egyetemet (1998/687-es Kormányhatározat, egyik aláírója Tokay György miniszter). Emiatt az RMDSZ a kormányban maradt, egyetem azonban nem lett. Az RMDSZ-programban szereplő autonómiáról Frunda György kijelentette: "Nem lehet etnikai alapon létrehozni az autonómia intézményét, hanem a helyi közösségek kell létrehozzák. Véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában". Frunda: "Az etnikai alapú területi autonómia létrehozására nem látok esélyt". Clinton elnök modellértékűnek minősítette a román kormány kisebbségpolitikáját. Az utóbbi időben létrejönnek az SZDP és az RMDSZ között a protokollumok, de a megszabott határidőket a kormánypárt nem tartja be (például a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola esetében, ahol négy évig húzzák-halasztják a megoldást, jóllehet a kormánypárttal kötött megállapodás csak egy évre szól!), vagy az országos protokollum lejárta előtt pár hónappal a megyei szintűeket nem hajlandó megkötni (Bihar, Kolozs és Kovászna megye). Az erdőket, földeket a sikerpropagandával ellentétben még mindig nem adják vissza, a Hargita megyei 85 ezer hektár visszajuttatott közbirtokossági erdő csak töredéke annak, amit a román kommunista állam elvett az erdélyi magyaroktól. A jó viszonyt fenntartandó, 1993 óta az RMDSZ vezetői sorozatban szervezték és szervezik a magyarországi baloldal politikusainak hivatalos erdélyi találkozóit, lakossági fórumait. A Fidesz, MDF és MIÉP politikusai is elég gyakran megfordulnak Erdélyben, de nem az RMDSZ hívására. Az együttgondolkodást szorgalmazó Markó elnök a megoldásokat közösen keresve általában a jobboldal, a nemzeti oldal rendezvényeit nem tiszteli meg jelenlétével. Azért gratulált oly gyorsan az erdélyi magyarság nevében is Medgyessy Péternek. A magyarázatot a villámgyors gratulációra Borbély Zsolt Attila adja: "A kormányváltásnak szurkolt, mert egy MSZP-SZDSZ-kormány alatt nem kell attól félni, hogy a közösség-önfeladás egy adott pontján Budapesten egy nemzetileg elkötelezett kabinet kijelenti, hogy eddig és ne tovább. Hogy elég volt az erdélyi magyarság érdekeinek kiárusításából". Ezért nem vett részt az idei bálványosi szabadegyetem rendezvényein. "Fölösleges a rendezvény-ellenrendezvény-féle rivalizálás", mondta Markó azután, hogy irányításával az RMDSZ létrehozta a MIT ellenében a MIÉRT-et, és első dolga volt a nyárádszentmártoni szabadegyetem megszervezése, melyen felvonult a magyarországi és romániai neokommunista politikusok egész sora. Kiss István emlékeztetett arra a hadjáratra, melyet Markó és csapata folytatott a halálosan beteg Zonda Attila ellen azért, mert az egy olyan demokratikusan működő megyei szervezetet akart kialakítani Maros megyében, amelyben a tagság véleményét is meghallgatják. Csapó József szenátor kiiktatása azért volt fontos, mert autonómia-statútuma nem tetszett a román kormányköröknek. Verestóy Attila szenátori széke annyira fontos volt, hogy a Kolumbán Gábor ellen folytatott sikertelen lejárató kampány után választási csalástól sem riadtak vissza. Udvarhely Erdély legrendezettebb, leglátványosabban fejlődő magyar városává vált Szász Jenő polgármestersége alatt, de a Verestóy uralta helyi "szövetség" évek óta áskálódik ellene. És a példákat lehet sorolni. Szőcs Gézától, Borbély Imrétől, András Imrétől, Kincses Elődtől, Bardóczy Csabától szabadulni kellett, mert másként gondolkodtak, mint a "párbeszéd" emberei. 2001 februárja óta húzzák-halasztják a Maros megyei Reform Tömörülés képviselőjének TKT-ba való kooptálását, Markó elnök hivatalának közreműködésével. Botrányos, ahogyan az RMDSZ-ben semmiféle vétséget el nem követő jelöltet megfosztották TKT-tagságától. Ez ügyben Markó Attila bizottsági elnök időhúzása ellenére 2002 áprilisában a Reform Tömörülésnek igazságot szolgáltató döntést hozott a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság. Az elnöki hivatal alkalmazottai - nyilvánvaló, hogy utasításra - egyszerűen nem gépelik le (!) a határozatot és nem hozzák nyilvánosságra a döntést. /Kiss István, a Reform Tömörülés Maros megyei elnöke: Párbeszéd vagy konfrontáció? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./"

"A III. Székelyföldi Konferencia előrendezvényeként tartották meg okt. 3-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban Székelyföld lakosságának életmódja, egészségi állapota címet viselő tudományos ülésszakot, amelynek keretében helybeli és magyarországi előadók mutatták be dolgozataikat. Dr. Kovács Dezső egyetemi előadótanár az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya nevében mondta el, hogy a dolgozatokban megfogalmazott konklúzióknak vissza kell jutniuk a lakossághoz. Az egészségtelen életmódot Maros és Hargita megyék lakosságánál tovább tetőzi, hogy a magyar ember több alkoholt, több zsíros ételt fogyaszt, s a két megye lakosságának közel 50 százaléka dohányzik. Az abortuszok száma Maros megyében az 1990-es 16.254-ről 6.716-ra csökkent. Az eltelt tíz év alatt 125.842 terhességmegszakítást végeztek Maros megyében. /(bodolai): Életmódunk, egészségünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./ "

"1986 óta a Maros megyei Nyárádgálfalvához tartozó Nyárádszentlászló nem önálló település. Az utóbbi években azonban egyre erősödött a lakosság körében az igény a falu eredeti nevének hivatalos visszanyerésére. Ennek érdekében szeptember utolsó vasárnapján referendumot tartottak Nyárádgálfalván, a lakosok Nyárádszentlászló eredeti nevének visszaállítása mellett szavaztak, és a közismerten bonyolult közigazgatási procedúra után, a község lakóinak ezt az akaratát kell(ene) szentesítenie, a majdani kormányhatározatnak is. /Legyen újból Nyárádszentlászló! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ "

"Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a szövetség miniparlamentjéhez (SZKT) intézett levele felveti a kérdést: mennyire legitimek a kisebbségi képviseletek? Kincses Előd emlékeztetett: az RMDSZ 1993-as brassói kongresszusa, amelyen Domokos Géza helyett Markó Bélát választották szövetségi elnöknek, elhatározta az RMDSZ-en belül a közvetlen és titkos belső választások megtartását. A belső választás azonban nem történt meg. Az RMDSZ alapszabálya szerint "Az SZKT a szövetségi választások során megválasztott képviselőkből áll". Ilyen választásokra az SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ ideiglenes létrehozása óta - tehát 1993 óta - nem került sor. A romániai magyarság sorsára vonatkozó döntéseket ezért egy vitatott összetételű, választói legitimizáció nélküli testület hozza meg. Az általános választások előtt az RMDSZ hatalmi szóval kijelölt új, Maros megyei vezetése nem volt hajlandó előválasztásokat tartani. Az országos vezetés pedig a belső választásokat elszabotálta. Kincses leszögezte: fontos lenne a belső választások megtartása, mert csak így lehetne megismerni a politikusok, platformok tényleges támogatottságát, és elejét lehetne venni a korrupció gyanúba keveredett, népszerűtlen politikusok listán tartása miatti szavazói távolmaradásnak. Az RMDSZ 1999. évi csíkszeredai VI. kongresszusa ismételten a belső választások megtartása mellett döntött és elhatározta azt, hogy a miniparlament, a Szövetségi Képviselők Tanácsa mandátumát a rövidesen megtartandó belső választásokig meghosszabbítja. A belső választások pénzügyi fedezete is biztosított volt, de az Illyés Közalapítvány által kiutalt 15 millió forintból az RMDSZ vezetése végülis 7 gépkocsit vásárolt. 2001. tavaszán az SZKT úgy döntött, hogy nem tartja meg a belső választásokat és törvénytelenül meghosszabbította saját mandátumát. /Kincses Előd: Legitim kisebbségi szervezetek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ "

"A Székelyföld Konferencián Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója hívta fel a figyelmet a könyvtárak egyre mostohább helyzetére. A nagyobb könyvtárakban negyedére esett vissza, a községekben pedig nulla az évi állománybővülés. A könyvtárak önkormányzati fenntartásba való kerülése egyelőre súlyos visszaesést eredményezett. A községi könyvtárosok jelentős része tanácsi tisztviselővé alakult, és van olyan polgármester, aki a minimális nyitást sem engedélyezi könyvtárosának. Kevés a könyv, számítógépes hozzáférést nem tudnak biztosítani, a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés megoldatlan. A Romániai Magyar Könyvtáros Egyesület elérte, hogy a határon túli magyar érdekeltségű könyvtárak is kapjanak NKÖM-támogatást, körülbelül 1/8-át annak, amit például a színházak kapnak. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete az RMDSZ segítségét várja a magyarországi Országos Dokumentumellátó Rendszer és a székelyföldi közkönyvtárak Maros, Hargita, Kovászna megyékben könyvtárközi könyvkölcsönzésének megoldásában. Az EMKÉ-nek kellene képviselnie a könyvtárak érdekeit részben az RMDSZ-en keresztül, akár az RMDSZ ellenében is. Várja, hogy az Illyés-alkuratórium művelődési szaktestületének költségvetéséből a könyvtárügy is arányos támogatáshoz jusson. /Éltes Enikő: Több ráfigyelést a székelyföldi könyvtárakra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ "

"Marosvásárhelyen véget ért az idei Constantin Silvestri Nemzetközi Fesztivál, az okt. 17-i a záróhangversenyen a Magyar Rádió világhírű énekkara és a Román Rádió nem kevésbé híres zenekara együttesen lépett fel a marosvásárhelyi filharmonikusokkal. A sajtótájékoztatón megjelent a magyar és román közszolgálati rádió két vezetője, Kondor Katalin és Dragos Sauleanu mellett Ovidiu Natea, Maros megyei prefektus, Virág György, a megyei önkormányzat elnöke, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester is. Kondor Katalin számba vette: több mint ötven éve koncertezett utoljára a Magyar Rádió kórusa Romániában, holott a világban sok helyen megfordultak. Ezután rendszeresítik a kapcsolatot, és ezt a mostani közös rendezvényt úgy örökítik meg, hogy CD-n kiadják a közös koncert anyagát. /(Máthé Éva): Magyar-román rádiós együttműködés. Ötven évig kellett várni rá. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ "

"Megtartották A nyelv csak élve tündököl országos vers- és prózamondó vetélkedőt Besztercén, a Magyar Házban. Hét megyéből - Kolozs, Szeben, Arad, Temes, Szilágy, Kovászna, Maros és Beszterce-Naszód - érkezett I-IV. osztályos tanulók versenyeztek. A vetélkedőn Ferencz Szép Sára, a Andrei Muresanu Kollégium igazgatója igyekezett diákjaival biztosítani a rendet. A MADISZ fiataljai segítették a vendégeket. A Cserhalom Alapítvány jóvoltából Cegőtelkén a magyar kisiskolások népi táncot mutattak be a vendégeknek. /Bencze Anna: Sárkányok és királyok fegyvere a magyar nyelv. Országos vers- és prózamondó vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"A napokban tárgyalt Marosvásárhelyen az RMDSZ és az SZDP Maros megyei vezetősége, hogy felmérje az együttműködési egyezmény helyi eredményeit. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke, parlamenti képviselő úgy értékelte, hogy országos szinten a protokollum megvalósulása időnként döcög. Sok esetben a megyei szinten vannak nagyobb problémák, ezzel foglalkozni kell. Az iskolaigazgatói helyek betöltésére számos tanintézetben egyetlen tanár sem jelentkezett. Az újságíró hozzátette: Marosvásárhelyen kizárólag vegyes tannyelvű iskolák működnek, tehát valószínűleg a magyar tanárok azt gondolják, nincs esélyük a tisztség elnyerésére. Kelemen szerint a magyar tanárok eséllyel pályázhatnak. Máthé Éva felvetette: az állami intézményekben, a pénzügynél, az adóhivatalban, a munkaügynél és még sok stratégiailag fontos helyen nagyon kevés a magyar vezető, a magyar alkalmazott. Kelemen válasza: "Erről is tárgyaltunk a megbeszélésen." Eredményről nem beszélt. Történnek-e konkrét lépések azért, hogy legyen Erdélyben a magyar rendőr? Válasz: "Ezzel is foglalkozunk." El tudják érni azt, hogy emberbarátibb, nemzetiségbarátibb legyen a felvételi vizsga például az említett "rendőriskolában"? Válasz: "Ezt garantálni nagyon nehéz." /Máthé Éva: Politikai egyeztetés Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./ "

"Borbély László RMDSZ-képviselő okt. 23-án közölte, hogy Tőkés László magatartása vita tárgya lesz majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) következő ülésén. Borbély nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy Tőkéstől megvonják az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségét. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy Tőkés László beperelte az RMDSZ-t. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatában kifejtette, hogy a belső választások megrendezését, valamint a belső törvényesség és demokrácia helyreállítását eleve elutasító hivatalos vezetőség a harsány, félrevezető propagandával, nagyfokú zűrzavar keltésével igyekszik elterelni a figyelmet a lényegről. "A lényeg az, hogy az RMDSZ alapszabályzata és vonatkozó testületi határozatai értelmében a szövetségünknek még a soron következő VII. kongresszus előtt kötelessége kitűzni a romániai magyar nemzeti közösség legitim képviseletét kijelölni hivatott demokratikus választásokat" - mutatott rá Tőkés. /Tőkés László elveszítheti tiszteletbeli elnöki tisztségét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"

"Okt. 23-án az RMDSZ Maros megyei szervezete székházában Kelemen Atilla megyei elnök, Virág György, a megyei tanács elnöke, Borbély László, a Területi Képviselők Tanácsának elnöke, dr. Benedek Imre megyei tanácsos és Brassai Zsombor megyei ügyvezető elnök találkozott a helyi sajtó képviselőivel. Kelemen Atilla megyei elnök elmondta, hogy okt. 21-én Bukarestben tárgyalt az SZDP és az RMDSZ vezetése a protokollum megvalósításairól. Maros megye esetében a Petru Maior Egyetemen beindítandó magyar karok, illetve az orvosi, az OGYE ügyében nem teljesültek az egyezményben foglaltak, ezért ezt belefoglalják a jövő évi szerződésbe is. A restitúciós törvények alkalmazása sem haladt a megfelelő ütemben. /Mózes Edith: Az RMDSZ nem vár másoktól tanácsot. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./"

"Cozmin Gusa, a kormánypárt főtitkára kijelentette, hogy Corneliu Vadim Tudor a magyarokat, Tőkés László a román nemzetet sértette meg. Az RMDSZ Maros megyei vezetői egyhangúlag visszautasították ezt, mondván, hogy kikérik maguknak az ilyenszerű összehasonlítást. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke szerint a főtitkár jobban tenné, ha a PSD-vel foglalkozna, ne mással. Mert Tőkés soha nem sértette meg a román nemzetet. És senki sem kérdőjelezheti meg az 1989-es forradalom kirobbantásában játszott szerepét. /Az RMDSZ visszautasítja Cozmin Gusa vádjait. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./ "

"Okt. 22-én a kormányzó párt és az RMDSZ képviselői, Adrian Nastase és Markó Béla elnökök jelenlétében, áttekintették az esztendő elején megkötött egyezményben foglaltak életbe ültetésének stádiumát. Borbély László RMDSZ ügyvezető elnök leszögezte, senki sem kérdőjelezte meg a megyei protokollumok hasznát, még Kolozsvár sem, pedig ott máig sem sikerült megkötni azt. Ioan Rus belügyminiszter, az SZDP Kolozs megyei szervezete elnöke elismerte, hogy főleg Kolozsváron vannak problémák, és fontosnak tartotta, hogy a két helyi szervezetnek közösen kell fellépnie Gheorghe Funar ellen olyan értelemben is, hogy 2004-ben már új polgármestere lessen Kolozsvárnak. Az RMDSZ mérleget készített a protokollum teljesítéséről, kiderül, hogy akad még bőven tennivaló. Gondok vannak a tanügy területén, a kétnyelvű feliratozás nagyjából mindenütt megtörtént, bár vannak megyék, ahol még lefestik ezeket. Sok szó esett a költségvetésről. Nastase miniszterelnök megígérte, utasítja a pénzügyminisztert, hogy egy találkozó keretében alakítson ki közös álláspontot az RMDSZ képviselőivel. Meg fogják sürgetni a tulajdon visszaadását, ugyanis éppen Kovászna és Maros megye kullog a birtoklevelek kiadását illetően a lista végén. Az anyanyelvű főiskolai oktatás rendezése a protokollum egyik fontos pontja. Ebben most sem jutottak előbbre.- Borbély szerint Kónya-Hamar Sándor időnként elfelejti azt, hogy az RMDSZ megyei elnöke, és egy kisebb csoportosulás nevében próbál megjelenni, elképzeléseinek érvényt szerezni. A Kolozsvári Nyilatkozat az egész RMDSZ nyilatkozata volt, nem csupán egy megyei szervezeté. Borbély szerint az SZKT-tagoknak Kónya-Hamar Sándorral az élén ott kell lenniök Marosvásárhelyen. Ez alapszabályi kötelezettségük! /Gyarmath János: Hasznos, tárgyszerű beszélgetés volt. A kolozsvári nyilatkozatot nem lehet kisajátítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ "

"Okt. 25-én a Romániai Magyar Szórványtanács, az RMDSZ Maros megyei szervezetének, valamint a nagysármási református egyházközség és helyi RMDSZ közös szervezésében került sor a Nagysármás-völgyi értelmiségi tanácskozására. A szórványtanácsot Vetési László lelkész-tanár, az RMDSZ országos szervezetét Szép Gyula, a megyei RMDSZ-t Brassai Zsombor ügyvezető elnök képviselte. A rendezvény meghívottai voltak a Mezőségi-régió pedagógusai, lelkészei és RMDSZ tisztségviselői. Az értekezleten találkozhatott Mezőség értelmisége, számba vették a helyi gondokat. A szórvány-magyarság számára létfontosságú az egység megtartása. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az elszórványosodott kis magyar közösségek tényleges kapcsolatot alakítsanak ki egymás között. /Értelmiségi találkozó Nagysármáson. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 28., 2315. sz./"

"Marosvásárhelyen az iskola most furcsa adminisztrációs helyzetben van: falai között tanulnak mind a Bolyai Farkas Líceum, mind a Református Kollégium diákjai. Az utóbbit, mely az egykori kollégium jogutódja, Székely Emese tanárnő irányítja. A református iskola 2000-ben nyert önálló jogi státust. Bálint István, a Bolyai Farkas Líceum igazgatója az 1998-tól, kinevezése óta eltelt időszakot vette számba. A líceum ezekben az években a túlzsúfolt, középszintű intézményből a minőségi oktatást előtérbe helyező iskolává vált. Az osztályok létszáma 1990-hez viszonyítva nyolccal csökkent. (Idén nem tartottak felvételit a román tagozaton, fokozatosan kizárólag magyar tannyelvűvé válik a Bolyai.) Különböző források jóvoltából - önkormányzatok, Bolyai Kollégium Alapítvány, szülőbizottság, egyházközösségek, Öregdiákok Baráti Köre - az iskola komoly anyagi bázissal rendelkezett. A legnagyobb gond a magyar tagozaton még mindig a tankönyvhiány, illetve a létező tankönyvek magas ára. A magyar tagozaton tanulók egy harmada különböző bel- és külföldi versenyeken, vetélkedőkön vett részt, ahol kiváló eredményeket értek el, sokan világbajnokságokig jutottak, ahol bizonyítottak. A református osztályokban is nő a színvonal. Burkhárdt Árpád Maros megyei alprefektus jelezte: az iskolának földterületei, melléképületei is voltak, azokat is vissza kell kapnia a reprivatizációs törvény alapján. /(Máthé Éva): Tanácskozás a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ "

"Az Udvarhelyi Híradó nov. 4-től napilappá válik. A rendszerváltás után hetilapként jelentkező Udvarhelyi Híradó alig másfél év alatt áttért a heti kétszeri megjelenésre, aztán a következő tíz esztendőben folyamatosan növekedett, bővült, az egykori négyoldalas újság 16 oldalassá, idéntől már hetente háromszor került ki a standokra. A kezdeti 3000-es példányszám 10.000-re nőtt, a felmérések szerint jelenleg a történelmi Udvarhelyszék legolvasottabb újságjának számít, de Maros, Kovászna, Brassó és Szeben megyei előfizetők is vannak. Nov. 4-e helyi sajtótörténeti pillanat, hiszen Székelyudvarhely történelmében először jelenik meg itt napilap. /Pintér D. István főszerkesztő: Napilappá válunk! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./"

"Új erdélyi magyar politikai párt megalakítására szólítottak falragaszok és röpcédulák, amelyek a napokban tűntek fel Marosvásárhelyen. A Romániai Magyar Polgári Szövetség kezdeményező bizottsága jegyezte ugyan, de a további információk, a kapcsolatteremtés és -tartás céljából megadott e-mail címről - rmpsz@freemail.hu - Kiss Kálmán aláírásával ellátott szövegek érkeznek az érdeklődőkhöz. Mint ismeretes, Kiss Kálmán a hivatalos RMDSZ által szalonképtelennek tartott politikai alakulat, a Románia Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ elnöke. A sajtónak nyilatkozva az RMDSZ direktíváit vakon követő Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke rögtön Tőkés Lászlót, a Reform Tömörülést vagy az RMSZDP-t jelölte meg feltételezett elkövetőként. Kiss István, az RT Maros megyei elnöke és Kiss Kálmán pártelnök egyaránt cáfolták, hogy az RMDSZ belső ellenzéke vagy a szabaddemokraták állnának a diverzió mögött, Kelemen inszinuációit mindketten visszautasították. Viszont Kiss Kálmán kifejtette: semmi köze a nevében szignált szövegekhez, de a romániai magyar szabaddemokraták egyetértenek a röpcédulákban megfogalmazottakkal, s ha létrejönne az új politikai alakulat, akkor örömmel csatlakoznának hozzájuk. /Sz. L.: A diverzió neve: Romániai Magyar Polgári Szövetség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./"

"A kolozsvári Kiss András után második erdélyiként Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltáros vehette át a Pauler Gyula-díjat. Pál-Antal Sándor 1963 óta dolgozik a marosvásárhelyi levéltárban. Kutatómunkáját 1984-ben, a diktatúra nyomása fel kellett adnia. Több mint negyed évszázad alatt a kéttucatnyi tanulmánya közül mindössze három jelenhetett meg magyarul. Nem volt publikációs lehetőség. Pál-Antal Sándort elsősorban a középkor érdekli, levéltári kutatásai során inkább a történelem segédtudományaival: intézmény- és pecséttörténettel, illetve a levéltárosi tevékenységgel összefüggő dolgokkal foglalkozott. Társszerzője a Backamadaras 600 éve /1992/ című kötetnek, Csíkmadarasról szóló helytörténeti munkája követte 1995-ben, majd a legutóbbi, az idén megjelent Karcfalva múltjából című. Helytörténetnek számít a Marosvásárhely helynevei című kötete: Vígh Károly könyvtáros kutatásait neki kellett befejeznie, kiegészítenie. Megjelentek a gyűjteményes kötetek - A Maros megyei magyarság történetéből 1-2, valamint a Marosvásárhely múltjából címűek. - Manapság igen nehéz a pályakezdő történészek dolga, szinte lehetetlen szakintézménybe bekerülniük. A fiatal történészek a különböző pályázati lehetőségeket keresik. A kényszerűségből egyéni műhelyekben munkálkodó történészek számára szervezett tevékenységi keretet kellene létrehozni, a már működő kolozsvári, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi kezdeményezések mintájára. Pál-Antal Sándor megjegyezte: levéltáros-utánpótlás sajnos nem létezik. Romániában, más európai államoktól eltérően, az állami levéltár a belügyi tárcához tartozik, a képzést is ők szervezik. A Bukarestben már több mint tíz esztendeje működő fakultáson egyetlen magyar anyanyelvű fiatalt sem képeztek még. Az állami levéltári hálózatban ő az egyetlen magyar nemzetiségű szakember, az utolsó mohikán, hisz nyugdíjasként egy évre szóló meghosszabbított munkaszerződéssel dolgozottam. Ki kellene harcolni, hogy a levéltári fakultáson bizonyos számú magyar nemzetiségű fiatalnak is helyet biztosítsanak. Az értékes anyagokat tartalmazó egyházi levéltárakból is hiányoznak a képzett szakemberek, bár Nagyváradon indult ilyen képzés. Pál-Antal Sándor kedvenc témája a székely önkormányzatok történetének kutatása, egy kötetnyi anyag az idén már meg is jelent. /Szentgyörgyi László: Aki eleget tesz a "társadalmi megrendelésnek". Interjú Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltárossal, a Pauler Gyula-díj idei kitüntetettjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./"

"Félsikernek számítanak az elmúlt hétvégén Hargita megyében lebonyolított időközi helyhatósági választások. Az öt településből két helyen kell megismételni a szavazást, mert a részvételi arány nem érte el az ötven százalék plusz egyet. Maroshévízen sem sikerült polgármestert választani, mert a lakosság 41,49 százalék járult az urnák elé, így érvénytelen volt a szavazás. Érvénytelen volt a polgármester-választás Csíkmadarason is, ahol ugyan egyetlen jelölt szállt versenybe, az RMDSZ-es Miklós Géza, de csak 471 érvényes szavazat volt, s 909-nek kellett volna lennie, hogy meglegyen a szükséges arány. Miklós Gézának újra meg kell méretkeznie jövő vasárnap saját magával. Csíkkozmáson Bodó Dávid megszerezte a szükséges szavatot. Csíkszentsimonban az RMDSZ-es Fábián László lett a polgármester. A Kolozs megyei Feketetón meg kell ismételni választást. A Máramaros megyei Izasajón sem sikerült polgármestert választani. A település a nyáron vált le Rozália községtől. /Rédai Attila: Félsiker a vasárnapi választásokon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./"