Románia kormánya eldöntötte, ratifikálja a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Markó Attila helyettes államtitkár szerint egyes fejezetek alkotmányellenesek. Kerekasztal-megbeszélés zajlott febr. 12-14-én Mangalián a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának elfogadásáról. A megbeszélést a Tájékoztatási Minisztérium és a Thomas Seidel Alapítvány szervezte. Markó Attila, a Tájékoztatási Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a megbeszélés-sorozat célja közösen megvizsgálni, milyen mozgástere van Romániának a Charta egyik vagy másik cikkelyének esetében. A megbeszélésen szó volt az igazságszolgáltatásról, ahol – Markó szerint – alkotmánymódosításra lenne szükség ahhoz, hogy az ország elfogadja ezt a cikkelyt. A Charta előírása szerint az olyan igazságszolgáltatási kerületekben, ahol a regionális vagy kisebbségi nyelvet használó személyek száma indokolttá teszi a meghatározott intézkedéseket, a büntetőeljárásban, a polgári-perek és a közigazgatási igazságszolgáltatási szervek esetében egyaránt az egyik fél kérheti, hogy az eljárás valamelyik kisebbségi nyelven történjen. Markó Attila szerint ez a bekezdés jelenleg kivitelezhetetlen Romániában. Ahhoz ugyanis, hogy a bírósági eljárás más nyelven történjék, mint a román, módosítani kellene az alaptörvényt. /Simon Judit: Alkotmányellenes cikkelyek. Megbeszéléseket tartottak a Kisebbségi Nyelvek Chartájáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

A magyar igazolványt igénylők felkeresése alkalmat adott az Ókirályság déli tartományaiban (Munténia, Dobrudzsa, Olténia) élő magyar közösségek meglátogatására. Általában idősebbekről van szó, túlnyomó többségük vegyes házasságban él, gyermekeik, unokáik már nem tudnak vagy csak nagyon alacsony szinten tudnak magyarul. Ennek ellenére vállalják magyar identitásukat és legtöbbjük igényli a magyar igazolványt, egyes esetekben a vegyes házasságból született gyermekek és unokák is. Eddig 151-en igényeltek magyar igazolványt és ez a szám a közeljövőben legalább megkétszereződik. A találkozások alkalmával mindenütt igényelték, hogy nemzeti identitásuk megtartásához szükség lenne anyagi feltételeit megteremteni az együttlétüket biztosító helyiség működtetésének. Galacon létezik az RMDSZ-nek egy területi szervezete. A galaci református templom rendelkezik egy melléképülettel, ahol a lelkész lakásán és irodáján kívül még létezik egy szoba, itt RMDSZ-irodát lehetne működtetni, és alkalmas lenne a városban élő magyarok napi találkozóhelyének létrehozására. Konstancán jelenleg nincs RMDSZ területi szervezet. Egy, ezt megcélzó javaslatot eljuttattak a Szervezési Főosztályra, de még nem terjesztették az SZKT elé. A városban és a megyében (elsősorban Mangálián) élő magyar közösség létszáma a helyiek és a református lelkész becslése szerint lehet tízszerese is a galacinak, így egy magyar ház létesítésére még nagyobb az igény. Konstancában a református egyház megvásárolt egy ingatlant, ahol jelenleg egy imaház működik. Az épületben van egy helyiség, ahol RMDSZ iroda valamint egy kölcsönkönyvtár működhetne. Ramnicu Valceán is több száz, egyesek szerint ezren felüli magyar közösség létezik. A református egyház bérleti szerződés alapján használja az evangélikus szász templomot, melyet a bérleti díj ellentételeként felújítottak az Illyés Alapítvány támogatásával. A templom mellett létezik egy volt, kéttermes iskolaépület, ennek egyik szobáját a Német Demokrata Fórum használja, a másikat átadnák a református egyháznak. Amennyiben döntés születik az RMDSz Ramnicu Valcea-i szervezetének újraalakulására,, akkor az említett helyiség rendelkezésére állna. /Czédly József: Az ókirályság déli tartományaiban élő magyar közösségek helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

"Románia a magyar kedvezménytörvény mintájára saját státustörvényt alkot a határon túli románok kulturális önazonosságának támogatására - jelentette be aug. 9-én Adrian Nastase kormányfő Mangálián, a határon túli román közösségek képviselőivel megtartott találkozón. A kormányfő bejelentette: a határon túli román kisebbségek jogainak kérdésében Romániának ki kell lépnie a védekezési álláspontról, s neki kell látnia "egy európai szellemű offenzív politika kiépítéséhez". "A magyarországi modell a hatékony, mi értelme volna tehát feltalálni mindenféle más modellt? Az más kérdés, hogy az tetszik-e nekünk vagy sem" - jelentette ki Nastase. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a közte és magyar kollégája között lezajlott telefonbeszélgetés nyomán a határon túli románokkal foglalkozó bukaresti kormányzati hivatal vezetője tájékozódó megbeszélést folytatott a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. A mangáliai találkozó részvevői a határon túli románok rendszeres évi találkozója alapító tagjának nyilvánították a román kormányfőt. /Adrian Nastase: Tetszik, nem tetszik, a magyar modell a követendő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"

Az SZDP-nek a parlamenti választási listáin egy diaszpórából származó, kettős állampolgárságú jelöltje is lesz, jelentette ki aug. 7-én a húsz ország román közösségének képviselőivel tartott mangaliai találkozón Adrian Nastase miniszterelnök, az SZDP elnöke. Adrian Nastase kifejtette, javaslata az alkotmány módosításán alapul, ami lehetővé teszi a kettős állampolgárok számára, hogy romániai közjogi méltósági tisztségeket foglaljanak el. Az SZDP elnöke reméli, hogy más alakulatok is követik pártja példáját. /Tanácskozás a határon túli románok képviselőivel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

Képviselőt szeretnének küldeni a román törvényhozásba a határon túli románok. E kérésüket Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel is tudatták, aki részt vett a határon túli románok mangaliai szemináriumán, melyre 23 országból 120 román küldött érkezett. A szimpózium részt vevői sérelmezték a megszigorított határátlépési feltételeket. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök viszont alaptalannak tartotta az aggodalmukat. /Parlamenti képviseletet kérnek a határon túli románok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Konferencia: Hitel és kötvény
Nagyvárad – Péntek délelőtt Hitel és kötvény címmel a Continental Szálloda egyik földszinti termében gazdasági konferenciát szervezett a ROVE, az ITD Hungary és az OTP Bank. Érdekes előadások hangzottak el.
A Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE), a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Ügynökség (ITD Hungary) és az OTP Románia által szervezett konferencián bemutatták az Önkormányzati finanszírozás: kötvény és hitel című füzetet. Az egybegyűlteket Szabó Ödön, az ITD Hungary regionális képviselője köszöntötte, aki arra hívta fel a figyelmet: a kötvények megoldást jelenthetnek az önkormányzatok számára az európai uniós projektekhez szükséges önrész előteremtésére. Derzsi Ákosnak, a ROVE alapító tagjának megitélésében az ehhez hasonló tanácskozások, illetve tájékoztató kiadványok hasznosak, mert alkalmat adnak az érintetteknek arra, hogy első kézből, szakemberektől kapjanak hasznos információkat.
Tánczos Barna fejlesztési államtitkár, az országos RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke úgy vélte: fontos, hogy a helyhatósági vezetők bátrabban kezeljék a kötvénykibocsátás témáját. Megjegyezte: a tárca priorításnak tekinti a beruházások finanszírozását, az elkezdett befektetések folytatását, s lehetőség szerint újaknak a beindítását. Jelenleg a víz- és csatornahálózat bővítésére, valamint a sportbázisok fejlesztésére esik a hangsúly. Remény van arra, hogy az év második felében a kifizetésekre is sor kerüljön, mert a pénzügyminisztérium rájött, hogy ezek elhalasztása kárt okoz a gazdaságnak.
A kötvény értékpapír
Králik Lóránd, az Országos Tőkepiaci Felügyelet (CNVM) biztosa kifejtette: a kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, általában közép vagy hosszú lejáratú hitelforma. Lejárati ideje a kibocsátástól számítva 3-25 év között ingadozik. Az önkormányzati kötvény célja, hogy a gazdálkodáshoz szükséges pénzeszközöket biztosítsa. Mögötte nem áll garancia, ha a kibocsátó lejáratkor nem képes teljesíteni, végrehajtási eljárással lehet behajtani a követelést. Romániában 2001-ben bocsátottak ki először önkormányzati kötvényeket, Predeal és Mangalia városa. Ezek futamideje 1,5-3 év volt, 2005 után kezdtek el 17-20 évre kibocsátani kötvényeket. Eddig 68 kibocsátás történt, 723 millió lej értékben, és egyetlen sikertelen próbálkozás volt, Botoşaniban. Érdekes módon egyetlen olyan településen sem bocsátottak ki ilyen típusú értékpapírt, melynek polgármestere RMDSZ-es. A legnagyobb kibocsátó Temesvár, a legkisebb pedig Aninoasa, egy Târgovişte melletti község (nem tévesztendő össze azzal a hasonló nevű Hunyad megyei településsel, melynek önkormányzata a napokban jelentett csődöt). A legtöbb kötvényt ugyanakkor Fehér megyében bocsátották ki. “A kibocsátás megtervezése gazdaságossági számítást jelent, melyben összevetik a kötvénykibocsátás és az egyéb finanszírozási formák, főképp a banki hitel előnyeit és hátrányait”, közölte az előadó.
Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója azon meggyőződésének adott hangot: a kötvényekkel “mátyáskirályosan” kell bánni: se túl kevés, illetve se túl sok ne legyen belőlük, mert a nagyon eladósodott önkormányzatok aztán nem tudnak visszafizetéseket eszközölni. A pénzügyi szakember beszélt még a kötvények közvetlen haszonáról, pozítiv szociális hatásairól, valamint az általa képviselt bank által nyújtott szolgáltatásokról is.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Iohannis: Egy stabil és biztonságot nyújtó pont vagyunk a térségben
Románia még inkább felvállalja az erős állam szerepét és jelentős regionális szereplő, nyilatkozta Klaus Iohannis államfő kedden. „Egy stabil és biztonságot nyújtó pont vagyunk a térségben" – mondta az államelnök a Román Tengerészet napja alkalmából szervezett ünnepségen. "A mai ünnepség egy szimbolikus helyen zajlik, katonai, politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi szempontból is egy stratégiai fontosságú helyszínen – a Fekete-tenger térségében. Kötelességünk kihasználni a régió potenciálját, amelyek valós előnyöket nyújthatnak Románia számára. Egyre komplexebb és megfoghatatlanabb biztonsági kihívásokkal szembesülünk a térségben, de nő a kiszámíthatatlanság és bizonytalanság is. Éppen ezért fontos a NATO által elfogadott határozat, melynek célja a közös védelem megerősítése. Románia még inkább felvállalja az erős állam szerepét és jelentős regionális szereplő. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a NATO és az Európai Unió szintjén is elismerjék a Fekete-tenger szerepét és stratégiai fontosságát" – nyilatkozta Klaus Iohannis.
Kluas Iohannis örömét fejezte ki, hogy milyen sokan kilátogattak a tengerészet napjának megünneplésére, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy állam csak akkor lehet igazán erős, ha képes megvédeni saját állampolgárait és biztonságot tud nyújtani számukra.
Klaus Iohannis államelnök, Adrian Ţuţuianu védelmi miniszter, Nicolae Ciucă vezérkari főnök, több magas rangú katonai vezető és központi, valamint helyi intézmények vezetői vesznek részt a Román Tengerészet napja alkalmából szervezett rendezvényen Konstancán. A tengerészet napján számos katonai bemutatóra kerül sor, nem csak Konstancán, hanem Mangalián, Brăilán, Galacon, Tulceán, Giurgiuban, Călăraşiban, Orsován, de Bukarestben a Herăstrău parkban is.
Agerpres / Erdély.ma

MIGRÁNSOK A HATÁRAINKON. Hetven szíriai és iraki személyt füleltek le vasárnap este a Fekete-tengeren, Mangalia közelében, köztük 23 gyermeket és 12 nőt, egyikük várandós. Hajójuk két férfi irányításával nemzetközi vizeken haladt a román partok felé, mikor a parti őrség felfigyelt rá. A migránshajót bekísérték a kikötőbe, és átadták a határrendészeknek, akik kivizsgálást indítottak. Egy héttel korábban egy másik hajót fogott el a parti őrség szintén Mangalia közelében, azon 69 ember volt, köztük 29 kiskorú és tíz nő. Azt a hajót egy bolgár és egy ciprusi állampolgár vezette. Ugyancsak tegnap, Arad megyében a nagylaki határrendészek egy 24 fős csoportot, szintén szíriai és iraki migránsokat találtak egy haszongépjárműbe zsúfolódva. A 8 férfi, 3 nő és 13 gyermek a schengeni övezetbe szeretett volna átjutni, többségük korábban már igényelt menedéket Romániában. Vezetőjük egy 37 éves, Szilágy megyei román állampolgár volt. Mediafax; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Migránsokat szállító halászhajót fogtak el Mangaliánál
Migránsokkal teli kis méretű halászhajót fogott el vasárnap este a parti őrség a Fekete-tengeren - közölte ma honlapján a határrendészet. A közlemény szerint a román zászló alatt hajózó halászhajó Mangalia felé tartott, amikor a parti őrség ellenőrizte. Fedélzetén több tucat ázsiai migráns tartózkodott. A hajót a mangaliai kikötőbe vezették, ahol elkezdődött a bevándorlók ellenőrzése.
A hajón hetven bevándorló - köztük húsz gyermek tartózkodott, akik szíriai és iraki állampolgároknak vallották magukat.Vasárnap Nagylak térségében két olyan migránsokból álló csoportot is megállított a határrendészet, amelyek a román-magyar zöld határ felé tartottak. Vasárnap este egy román rendszámú furgon 24 iraki és szíriai bevándorlót szállított a határ térségében. A migránsok - akik között nők és gyermekek is voltak - azt mondták, a zöld határon készültek átjutni Magyarországra és a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségbe.Szintén vasárnap hajnalban a határrendészet három aradi taxiban összesen 15 iraki és afganisztáni állampolgárt fogott el, akik szintén a zöld határ felé tartottak. Mindkét csoport többnyire olyan bevándorlókból állt, akik menedéket kértek Romániában. Szabadság (Kolozsvár)

Száz bevándorló érkezett egy újabb „migránshajón” Romániába
Újabb „migránshajó” érkezett szombat reggel a Fekete-tengeren keresztül Romániába – közölte az Agerpres hírügynökség.
körülbelül száz illegális bevándorlót szállító kis méretű hajóra a román parti őrség figyelt fel az éjszaka folyamán. A szabadidős tevékenységekre gyártott kishajó nem állt meg a parti őrség hajójának felszólítására, folytatta útját a román partok felé.
A hajót végül Mangalia kikötőjébe irányították, ahol elkezdődött a fedélzeten levők ellenőrzése és egészségügyi szűrése. A parti őrség szóvivője a hírügynökségnek elmondta: szombat reggel a bolgár parti őrség is megállított egy illegális bevándorlókat szállító hasonló kishajót. A Digi24 hírtelevízió bemutatta, hogy a mangaliai kikötőben a román hatóságok sátrakat állítottak fel a hajó utasainak egészségügyi szűrésére, azonosítására, ellátására. Innen a bevándorlási hivatalhoz szállítják a migránsokat, ahol menedékjogot kérhetnek. A bevándorlók pontos számáról és származási országából az ellenőrzési folyamat végén közölnek adatokat.
Ez immár a negyedik hasonló kishajó, amelyet illegális bevándorlókkal a fedélzetén az utóbbi hetekben fogott el a román parti őrség.
Mint a Digi24 hírtelevízió közölte: a korábbi hajókat vezető hat embercsempészt előzetes letartóztatásba helyezték Romániában. A televízió szerint az év első nyolc hónapjában mintegy 1500, Romániába belépő határsértő migránst fogtak el a határrendészek. A szám negyven százalékkal nagyobb, mint az elmúlt év egészében elfogott illegális bevándorlóké. A legnagyobb migrációs nyomás a szerb–román határszakaszra nehezedik. kronika.ro