"A hivatalos közlönyben most megjelent országos területrendezési terv meghatározott adatok alapján rangsorolja a helységeket: meghatározza a lakosság számarányát, oktatási rendszert, gazdasági fejlettséget, a munkaerő szakképesítését, az ellátottság milyenségét és típusát, megközelíthetőséget. A kormány támogatni fogja azokat a helységeket, ahol az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent a lakosság száma. Kolozs megye több szempontból is kiemelkedik az ország többi megyéihez, helységeihez viszonyítva: 30 településével a 6. helyen áll azok között a megyék között, ahol 1966-1998 között 30-50%-kal csökkent a lakosság száma, és országos viszonylatban itt található a legtöbb település (18), ahol a lakosságcsökkenés még az 50%-ot is meghaladta az említett időszakban. A 30-50%-os lakosságcsökkenés a Kolozs megyei községeknek 40,5%-át érintette, az ennél nagyobb csökkenés pedig 24,3%-át. Boros János alpolgármester elmondta, hogy miután 1990 után megszűntek az úgynevezett zárt városok, főleg az erdélyi városokban volt érezhető egy enyhe lakosságnövekedés. Meglepő, hogy feltűnnek olyan életképes községek is a lakosságcsökkenés miatt nyilvántartott helységek között, ahol vállalkozások is beindultak, mint például Várfalva és Magyarszovát. /Újvári Ildikó: Kolozs megyei helységek vezető helyen az elnéptelenedésben. Elkészült az ország területrendezési terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./A következő Kolozs megyei településeken csökkent 30-50%-kal a lakosság aránya: Kisesküllő, Járabánya, Magyarkályán, Kiskalota, Pusztakamarás, Magyarkapus, Katona, Mezőcsán, Kolozs, Doboka, Erdőfelek, Ördöngösfüzes, Magyarfráta, Magyargorbó, Kőrösfő, Oláhzsuk, Reketó, Magyargyerőmonostor, Szamosújvárnémeti, Mócs, Várfalva, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Magyarszovát, Tordatúr, Cege, Járavize. A lakosságcsökkenés meghaladta az 50%-ot: Ajtony, Kecsed, Jósikafalva, Alparét, Kolozsborsa, Buza, Kajántó, Csürülye, Magyarszarvaskend, Gyeke, Meregyó, Magyarpalatka, Páncélcseh, Magyarpeterd, Palackos, Récekeresztúr, Révkolostor, Borsaújfalu. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"Alig jelentek meg, máris kiegészítésre szorulnak a helyi közigazgatási törvény végrehajtási rendelkezései. Kolozs megyében tíz olyan település maradt hivatalos magyar elnevezés nélkül, ahol a magyar nemzetiségű lakosság meghaladja a törvény által előírt minimális húsz százalékot. Kimaradt Egeres gyártelep (26 százalékban magyar nemzetiségű lakosság), Magyarkapus (88,6 százalék), Magyarkiskapus (56,4 százalék), Szásznyíres (60,1 százalék), Tordaszentmihály (28,9 százalék), Várfalva-Aranyosrákos (76,6 százalék), Kalotaszentkirály-Zentelke (84,5 százalék), Szépkenyerűszentmárton (62,5 százalék), Dombokfalva (85,9 százalék) és Detrehemtelep (74,2 százalék). A Román Akadémia által jóváhagyott magyar elnevezések nem minden esetben egyeztek az illető település történelmi megnevezésével, emiatt az RMDSZ korrigálásokat javasolt. /Kerekes Edit: Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"A Szabadság körkérdéséből kiderül: a Kolozs megyei vegyes lakosságú falvak többségében még nincsenek kitéve a kétnyelvű táblák. Több faluban a táblák feltevésével a jövő év elejére várnak, másokban viszont nem is hallottak a kormányrendeletről. Az is gondot jelent, hogy Román Akadémia által kibocsátott helységnévjegyzékről tíz Kolozs megyei település (Egeres gyártelep, Magyarkapus, Magyarkiskapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerűszentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) lemaradt. Néhány településen még a kormányrendelet megjelenése előtt föltették nemcsak a kétnyelvű településnév-táblát, hanem a magyar nyelvű feliratokat is. Kolozsváron továbbra sem lesznek kétnyelvű feliratok, mivel Gheorghe Funar továbbra sem hajlandó alkalmazni a közigazgatási törvényt. Kolozs megye az egyetlen, amely még nem küldte el a törvény hatálya alá eső helységnevek jegyzékét. /Kónya Klára, Máté Erzsébet: Kétnyelvű tábla-körkép Kolozs megyében. Sok helyen nem fért be a költségvetésbe. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

Március elején letelik a helyi közigazgatási törvény szabta kilencven napos határidő, amíg a polgármesteri hivataloknak ki kell függeszteniük a kétnyelvű helységnévtáblákat. A jogszabály végrehajtásáért az RMDSZ és a kormánypárt által megkötött legújabb együttműködési megállapodásban is garanciát vállaltak. Kolozs megyében 85-re tehető azon települések száma, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot. Ebből 11 település neve (Egeresgyártelep, Ajtony, Magyarkapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerű-szentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) még tisztázásra vár, ezért nem szerepelt a Hivatalos Közlönyben megjelent településnévjegyzéken. Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta: tudomása szerint eddig csak Magyarszováton készült el a törvényszabta modellnek megfelelő kétnyelvű településjelző, amelynek kifüggesztését azonban néhány hónappal ezelőtt a rendőrség megakadályozta. Az elnök hangsúlyozta: a román-magyar nyelvű településjelzőket márciusig feltétlenül el kell helyezni, hiszen a közigazgatási törvény ellenkező esetben 25-től 50 millió lejig terjedő pénzbüntetést ró ki a polgármesterekre. A jogszabály szerint a közigazgatási miniszter és a prefektus által felhatalmazott személyek állapíthatják meg a büntetést. /Kicserélnek minden kétnyelvű helységnévtáblát. Márciusban lejár a határidő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Márc. 2-án a Kallós Alapítvány válaszúti székházában került sor a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozs megyei szervezetének négy évenként megrendezésre kerülő tisztújító közgyűlésére. A gazdaegyesület a tisztújítást összekötötte a Válaszúton immár több hete folyó hétvégi gazdaképző tanfolyam zárórendezvényével. A közgyűlésen részt vett az RMGE országos elnöke, Sebestyén Csaba is. Farkas Zoltán, a Kolozs megyei szervezet elnöke beszámolójában a leépülési folyamatot vette számba, amelynek során a kilencvenes évek elején létrehozott 60 gazdakörből mára 4–5 maradt. Az elnöki beszámoló szerint ma a két kolozsvári, a kajántói és az újjáéledt bálványosváraljai gazdakör működik, a többiek közül néhány egy–egy gazdarendezvény erejéig gyűjti össze a falu embereit. Azokban a falvakban maradt meg a gazdakör, ahol erre igény és szükség volt, ezt felülről nem lehet a gazdákra rákényszeríteni. Az elmúlt években az RMGE több ízben is sikeres gazdarendezvényt tartott Magyarkapuson, állatkiállítást Kalotaszentkirályon, borversenyt Aranyosegerbegyen és több hóstáti terménykiállítást Kolozsváron. Farkas a szaktanácsadás fontosságát hangsúlyozta. Víg Ferenc, a kerekdombi gazdakör részéről elmondta: az Illyés Alapítvány támogatásával szalmásgabonavetőgépet vásároltak, tehát a gazdakörök is pályázzanak. Molnár Sándor mezőgépészmérnök szerinte a nyugati példák fele kellene nyitni, ahol a gazdák önszerveződése modern értékesítési szövetkezetek, illetve gépkörök szintjén valósul meg. A gond az, hogy nincs tőke az induláshoz, a szülők többsége ezt nem tudja támogatni, így a fiatalok zöme városon vagy Magyarországon kell megélhetés után nézzen. Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke felszólalásában hangsúlyozta: az RMGE Kolozsváron alakult meg, itt van a székháza, de Erdély viszonylatában szinte itt működik a leggyengébben. Példaként a bánsági, csíki, illetve az udvarhelyszéki gazdakörök munkáját említette, amelyek már szervesen beépültek a gazdák életébe. A kormányrendelet szerint az egyesületnek mezőgazdasági szakembert kell alkalmaznia: ennek az RMGE megyei szervezetei mindenhol megfelelnek, a falusi gazdakörök pedig a megyei egyesület jogi személyiségű alegységei lehetnek. A mezőgazdasági minisztérium elismeri a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének gazdaképző tanfolyamait, a gazdák pedig hivatalos oklevelet fognak kapni. A tisztújítás során héttagú igazgatótanácsot (elnökséget) választottak Farkas Zoltán, Makkay József, Debreczeni József, Barazsuly Emil, Réti Sándor, Vincze Albert és Vígh Ferenc személyében. Az új igazgatótanács Farkas Zoltánt elnökké, Makkay Józsefet és Debreczeni Józsefet alelnökké, Barazsuly Emilt titkárnak, Víg Ferencet pedig pénztárosnak választotta. /Kisréti Zsombor: Gazdakörök is igényelhetik az állami támogatást. Tisztújító közgyűlést tartott a Kolozs megyei RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Február 28-án Erdélybe látogatott Lamperth Mónika belügyminiszter, aki az erdélyi magyarság politikai vezetőivel találkozott, és előadást tartott Magyarkapuson az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és az Önkormányzati Menedzsment Alapítvány által közigazgatásban dolgozó szakemberek részére szervezett tanfolyamon. A belügyminiszter közölte: a magyar kormány eddig is támogatta és a jövőben is támogatja, hogy Románia mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Lamperth Mónika Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezetőségével. A belügyminiszter emlékeztetett: Magyarország és Románia egyaránt kihirdette az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, amely szerint a helyi önkormányzatok jogosultak együttműködni más államokban működő önkormányzatokkal. Markó Béla, az RMDSZ elnöke előadásában Románia európai integrációjának kérdését boncolgatta. Az integráció a határok leomlását, a romániai magyarság és az anyaország egymáshoz való közeledését segíti elő. A sajtótájékoztatón a belügyi tárca vezetője elmondta: Magyarország azt szeretné, ha európai uniós csatlakozása nyomán nem alakulna ki valamiféle „új függöny”. Románia és Magyarország között további együttműködési megállapodásokat készítenek elő. Közölte: április 27-én és 28-án találkozik román kollégájával, akivel határforgalmi egyezményt ír alá Bukarestben. Ez várhatóan tartalmazni fogja a Székelyhíd–Létavértes határátkelőhely megnyitásának tervét is. Lamperth Mónika ezután Nagyváradra utazott, ahol megbeszélést folytatott az ottani RMDSZ-székházban. /B. T.: Magyarország nem szeretne "új függönyt". Erdélybe látogatott Lamperth Mónika magyar belügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

A magyar hatóságok megvizsgálják annak lehetőségét, hogy rövidítsék a vízumbeszerzés idejét – közölte Magyarkapuson Lamperth Mónika. A Krónika kérdésére a magyar belügyminiszter elmondta, román részről érdeklődés mutatkozik a magyar önkormányzati modell iránt. Budapest megvizsgálja a vízumbeszerzés ideje rövidítésének lehetőségét. A tárcavezető az érintettek személyiségi jogaira hivatkozva nem válaszolt arra, hogy kérte-e a román állam a Magyarországon élő, a kézdivásárhelyi Agache-, illetve a székelyudvarhelyi Cserehát-perben elítélt Orbán Daniella, valamint Bardócz Csaba kiadatását. /R. Sz.: Vizsgálják a vízumkibocsátási idő csökkentésének lehetőségét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

Feltartóztatták a román határon és nem engedték belépni az országba Bayer Zsolt magyar újságírót a borsi határállomás román határőrei február 28-án hajnalban. Szemtanú elmondása szerint hajnali fél négykor Bayer Zsoltot a határátkelő hely román oldalán a határőrök feltartóztatták és közölték vele: nagyon sajnálják, de nem engedhetik be Romániába, mert neve ott szerepel az ő számítógépes tilalmi listájukon, amely a Romániából kitiltott személyekről készült. Székelyudvarhelyi forrásból az MTI úgy értesült, hogy Bayer Zsolt magánlátogatásra érkezett volna Romániába, ahol ismerőseivel, barátaival akart találkozni. – Politikai megfontolásból senkinek sem lehet megtiltani, hogy beutazhasson Románia területére – szögezte febr. 28-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke azzal kapcsolatban, miszerint Bayer Zsolt újságírót a román határőrség nem engedte belépni az országba. Lamperth Mónika belügyminiszter Magyarkapuson közölte, nem tud érdemben nyilatkozni a hivatalos helyen meg nem erősített hírrel kapcsolatban, előbb alaposan kell tájékozódnia. Az újságírói kérdés elhangzásakor román hivatalos részről még nem erősítették meg a hírt Bayer Zsolt feltartóztatásáról. Markó Béla az újságíróknak elmondta: az RMDSZ is csak nem hivatalos forrásból értesült az esetről, ezért tájékoztatást kért a román kormánypártnak, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a vezetőitől. Ez utóbbiak ígéretet tettek, hogy informálják majd a magyarok politikai szervezetét. Markó leszögezte: az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy valakit politikai álláspontja miatt ne engedjenek be a határon, legalábbis politikai megfontolásból senkinek nem lehet megtiltani azt, hogy Romániába beutazzon. Ami Bayer Zsolt politikai nézeteit illeti, maga Markó sem ért egyet azokkal, de az RMDSZ elnöke szerint politikai álláspontokkal szemben csak politikai eszközökkel szabad fellépni. /Bayer Zsoltot feltartóztatták a román határon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 1./ Az, hogy Bayer Zsolt kitiltását Tőkés Lászlótól Markó Béláig és Smaranda Enachéig politikai érzelmeitől függetlenül mindenki elítéli, annak a jele, hogy az alapvető szabadságok és a méltányos eljárások tekintetében immár létezik valami egyetértés-minimum, írta Bakk Milklós. Azonban Bayer Zsolt kitiltása a szerző autonómiával kapcsolatos állásfoglalására vezethető vissza, ez a román politikai elit gondolkodásmódjának változatlanságát mutatja. A kilencvenes évek elején Romániából kitiltott Eva Maria Barki és Doru Braia szintén az autonómia kulcsszavával vétett az ellen, amit nemrégiben Adrian Nastase a „románok sértegetésének” nevezett. Minderre akkor kerül sor, amikor Adrian Nastase kormánya az uniós tárgyalások felügyeletét egy titkosszolgálati múlttal rendelkező államminiszterre bízza. /Bakk Miklós: Egy kitiltás olvasata. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

Immár harmadik alkalommal tartották meg Magyarlónán, ápr. 24-én a Hagyományőrző Néptánctalálkozót. A tánccsoportoknak a Zurboló zenekar húzta a talpalávalót. Felléptek a magyarkapusi, kalotaszentkirályi, mérai néptánccsoportok, a református egyház keretében működő KRISZ csoport, valamint a magyarlónai hagyományőrzők kis- és nagy csoportja, illetve a Gábor cigány tánccsoport. /(vk): Teltházas néptánctalálkozó Magyarlónán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést Ábrahám Ferenc, Magyarkapus alpolgármestere amiatt, hogy a községközpont bejáratánál lévő kétnyelvű helységnévtáblákat tartó oszlopokat átvágták. Később jelentkeztek az elkövetők, az útépítő cég képviselői, akik azért távolították el a helységnévtáblát, mert az útépítési tervben csupán román nyelvű tábla szerepelt. Végül az útépítők ígéretet tettek arra vonatkozólag, hogy a táblát visszahelyezik. /(ke): Eltávolították a magyarkapusi helységnévtáblákat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Napokon belül visszakerül a település bejárataihoz a Magyarkapus feliratú helységnévtábla, jelentette ki Ábrahám Ferenc alpolgármester. Először a helyhatósági választások előtt vették le, majd visszatették, végül a helyhatósági választások után az országos úthivatal megint levette a táblát. Arra hivatkoztak, hogy a tábla nem felelt meg a hivatalos szabványoknak. Még a helységnév fordítását is kifogásolták – miért Magyarkapus, és nem Nagykapus –, ennek tisztázására azonban Ábrahám Ferenc a Hivatalos Közlönyre hivatkozott. /(i): Visszakerül Magyarkapus helységnévtáblája. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

Kalotaszegen még élnek a hagyományok, a népszokások, az ünnepeken a fiatalok szívesen öltik fel a népviseletet. Magyarkapuson karácsonykor a falu mindig együtt ünnepel. Szentestén a falubeliek templomba mennek, az ünnepi istentiszteleten a gyerekek és fiatalok műsort mutatnak be. Az istentisztelet után mindenki otthon a családjával ünnepelt. Helyi szokás szerint a kisfiúk és a legények kisebb csoportokba verődve házról házra járnak karácsonyt köszönteni. A házigazdák friss süteménnyel, különféle ínyencségekkel vendégelik meg a beköszöntőket. Karácsony első napjának reggelén a templomban úrvacsorát osztanak. Sebestyén Ferenc helybeli református lelkipásztor egyetlen nagy családként tartja össze a gyülekezetet. Kalotaszegen kizárólag Magyarkapuson énekelik az Úr Istennek Szent fia című egyházi éneket, mely ismeretlen szerzőtől származik. Délután a templomban az óvodások bemutatták műsorukat, majd kis ajándékot is kaptak. Az estét mindenki nagyon várja, ugyanis kezdődik a bál, melyet a falubeliek táncnak emlegetnek. Általában az első két napon más faluból fogadnak zenészeket (az idén a bogártelkieket hívták meg), a harmadik napon pedig a falu együttese, a Flash szórakoztatta a közönséget. Szokás szerint a bál éjfélig tart, azután a zenészek vacsorázni mennek a fényes fiúkkal, a fényes lányokhoz. Fényes lány csak az lehet, aki az idén konfirmált, a fényes fiúknak pedig pontosan két évvel kell nagyobbnak lenniük a fényes lányoknál. A fényes legények feladata „megfogadni” a karácsony első, másod- és harmadnapján szervezett bál zenészeit. A vacsora után folytatódik a bál. Szilveszter éjjelén, pontban éjfélkor, Magyarkapuson megkondulnak a harangok, és mindenki a templomhoz megy, attól függetlenül, hogy ki hol mulat a faluban. Nincs hagyományos istentisztelet. A presbiterek egyházi dalokat énekelnek, és köszöntőt mondanak a népnek a templom tornyából, majd kezdődhet is a tűzijáték. Reggel a fiúk ostorpattogtatással köszöntik az új esztendőt. /Török Á. Rebeka: Fényes legények, fényes leányok. Közös karácsony Magyarkapuson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

Június 18-án, vasárnap Magyarkapuson felavatták a nemrég restaurált templom kazettás mennyezetét, amelyek a XVIII. század elejéről maradtak fenn. /Török Á. Rebeka: Magyarkapus. Restaurálták a templom kazettás mennyezetét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

A fafaragással, bútorfestéssel, varrással, hímzéssel, népviseletkészítéssel és egyéb népi mesterségekkel foglalkozó kalotaszegieket tömörítő Kalotaszegi Bokréta Kulturális Egyesület július 19-25-e között hatodik alkalommal várta Zsobokon a fafaragás, Mákófalván a bútorfestés iránt érdeklődőket, augusztus 2-7. között pedig először rendeznek varró-hímző tábort Magyarkapuson. A Kalotaszegi Bokréta Kulturális Egyesület 2004-ben Mákófalván szervezett először bútorfestő- és fafaragó tábort. /Hatodik fafaragó tábor Zsobokon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Első alkalommal szervezett hímzőtábort augusztus 2–7-e között a népi mesterségekkel foglalkozó kalotaszegieket tömörítő Kalotaszegi Bokréta Kulturális Egyesület. A résztvevők Magyarkapuson egymástól sajátíthatták el a hímzés mesterségének különböző. „A Bokréta Kulturális Egyesület aktív tagjai – Kalotaszeg fafaragói, hímzői, bútorfestői, pártakészítői, bujkakészítői és kőfaragói – állandó jelleggel arra törekednek, hogy népművészeti értékeinket, hagyományainkat továbbörökítsék” – állt a magyarkapusi Művelődési Ház épületén elhelyezett plakáton. /Ferencz Zsolt: Hímzőtábor Magyarkapuson. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

Oklevél a magyar állampolgárság tízezredik kolozsvári igénylőjének
Az EMNT irodájához naponta több tucatnyian fordulnak segítségért
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári irodájában tegnap állították össze a könnyített magyar állampolgárságot igénylő tízezredik személy iratcsomóját. Schifbeck Sára Éva 1928-ban született Kolozsváron, és vallomása szerint nem csak azért igényelte a magyar állampolgárságot, mivel már volt magyar állampolgár, hanem azért, mert a szülei magyarnak nevelték. Schifbeck asszony oklevelet és virágot vehetett át az EMNT-irodában Szász Pétertől, a Demokrácia Központ igazgatójától és az EMNT Kolozs megyei szervezetének alelnökétől, aki lapunknak elmondta: naponta átlag 80 ember látogat el hozzájuk, és 30 személynek állítják össze az iratcsomóját. A megbeszélt napon az igénylőnek segítenek kitölteni az állampolgársághoz szükséges nyomtatványokat, és foglalkoznak a lefordítandó iratokkal is. Megtudtuk: idén sem csökkent a magyar állampolgárságot igénylő személyek száma.
– Több mint egy év telt el azóta, hogy az anyaország határain túl rekedt magyarok kérvényezhetik a magyar állampolgárságot. Erdélyben mostanáig hányan éltek ezzel a lehetőséggel? – kérdeztük Szász Pétert, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezetének alelnökét és a Demokrácia Központ igazgatóját.
– Legegyszerűbb, ha egy naptári év adatairól beszélek, hiszen mögöttünk van egy teljes év, amelyben a magyarság határok felett átívelő nemzetegyesítése szempontjából sikertörténetként könyvelhetjük el a honosítást. 2011 az első olyan év, amikor igényelni lehetett szerte a világban a honosítást, illetve a visszahonosítást. Szervezetünknek is egyik fő tevékenysége a honosítást igénylők segítése volt. A kérelmezők bizalommal fordultak hozzánk, és elégedetten távoztak. Az érdeklődés továbbra is töretlenül nagy, irodáinkat nagyon sokan felkeresik. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Erdély-szerte működő 26 irodájában egy év alatt 151 213 személyt tájékoztattunk a honosítási eljárásról, ugyanakkor 74 815 személyt irányítottunk összeállított iratcsomóval a külképviseletek és a magyarországi anyakönyv-vezetői hivatalok felé. Az EMNT kolozsvári irodájának munkatársai méltányos részét végezték el ennek a munkának 2011-ben, a 8542 itt honosított személy az erdélyi irodáinkat felkereső személyek 11,42 százalékát teszi ki.
– 2004. december 5-én az anyaországban népszavazást tartottak a magyar állampolgárság megadásáról a külhoni magyarok számára, akkor Erdély-szerte elégedetlenséget szült az eredmény. Hogyan viszonyulnak ehhez a mostani kérelmezők?
– Mindannyiunkban benne él a 2004-es népszavazás traumája. Azt a szomorú emlékű napot nem felejthetjük el, és méltán nevezhetjük lelki Trianonnak. Ennek ellenére 2004. december 5. mégsem volt hiába: gyors röntgenképet adott magyarságunkról, hogy a magyar öntudat mennyire sérült Kárpát-medencei szinten. Figyelmeztetett arra, ha nem történik valamilyen változás, akkor lehet, hogy egy évszázad múlva a magyarság egy színfolttá zsugorodhat Európa térképén. Megerősödésünk első feltétele egy olyan keménykezű budapesti vezetés, amely tényleg a Kárpát-medencei magyarság határokon átívelő egységében, közös jövőjében gondolkodik, nemzeti kérdésekben megalkuvást nem ismer, és tudatja Bukarestben, Pozsonyban, Belgrádban és Brüsszelben, hogy minden magyarral elkövetett atrocitást sajátjának tekint, s mindenki mellett kiáll, aki a magyarsága miatt kerül kellemetlen helyzetbe. Csak így kaphatjuk vissza azt az érzelmi biztonságot, ami több mint 90 éve elveszett. Elmondhatjuk, hogy nem csalódtunk a Fidesz-KDNP-kormányban, hiszen sugallatára a magyar Országgyűlés rekordidő alatt, a beiktatástól számított tizenkettedik napon, szinte közfelkiáltással, mindössze három ellenszavazattal megszavazta az új állampolgársági törvényt. Ezt kell megértenie minden kérelmezőnek, akit ez tart vissza, hogy élesen különbséget kell tennie egy nyolc évvel ezelőtti, nemzetellenes kampány és a magyar állampolgárság összefogó ereje között. Akkor olyanok kampányoltak ellenünk, akiknek a nemzet nem jelent semmit, és értékrendszerüket nem befolyásolta az sem, hogy Mátyás király, Bocskai, Rákóczi, Arany, Bartók, Ady, Kosztolányi, Kós Károly és történelmünk, kultúránk megannyi óriása nem lenne magyar állampolgár, ha most születne.
Ugyanígy nem jelentett semmit, hogy a Hősök terén levő Millenniumi emlékmű panteonjának tizennégy szobra közül nyolc „határon túli” személyiséget ábrázol. Tehát 2004-et nem lehet elfelejteni, de ennél azért sokkal többről van szó. Másrészt most határozottan más szelek fújnak. A több mint egy éves közös munka során alkalmunk volt megtapasztalni, hogy magyarországi partnereink – lehetnek ők akár politikusok vagy egyszerűen csak a honosítási apparátusban dolgozó ügyintézők – nem úgy tekintenek az állampolgárság megadására, mint valami különös kegyre vagy alamizsnára, hanem tényleg őszintén hozzásegítenek ahhoz, hogy a magyar nemzethez hivatalosan is hozzátartozzunk. Mi több, mivel az állampolgársági törvény tulajdonképpeni alanyai csak mi lehetünk, konzultáció szintjén minden egyes esetben kikérték véleményünket. Nem egyszer kezdeményezésünkre jelentős könnyítéseket tettek az állampolgárság igénylésének előírásaiban.
– Az eddigi tapasztalatok szerint melyek a fő motivációi a kérvényezésnek, miért tartják fontosnak az erdélyi magyarok, hogy megkaphassák a magyar állampolgárságot?
– A motivációkat főleg korosztályonként lehet megkülönböztetni. Az idősebb kérelmezők a magyar állampolgárság megszerzésének lelki vonzatát tartják inkább szem előtt. Nemegyszer elhangzik az a mondat, hogy „magyar állampolgárként szeretnék meghalni”, és teljes mértékben érezhető: ezek őszinte gondolatok. Ez valahol érthető is, hiszen nagyon sok esetben a kérelmező már volt magyar állampolgár, vagy olyan időkben élte gyermek- és ifjúkorát, amikor „magyarabb” volt Kolozsvár és környéke. A fiatalabbak körében inkább a magyar útlevél nyújtotta előnyök vonzóbbak. De itt sem lehet határozottan kategorizálni, mert legtöbb esetben az egész család kéri egy időben, tehát a nagyszülőktől az unokákig itt van mindenki. Van egy olyan irányelv is, amely azt mondja, hogy „minek kérni, tudom én magamról, hogy magyar vagyok”, ez így is van, ezt senki nem vonja kétségbe, de itt valahogy a jövőre is kell gondolni felelősen. Hiszen megszerzett magyar állampolgárságunkat gyermekeink, unokáink fogják örökölni, és ha azt akarjuk, hogy ők hivatalosan is a magyar nemzethez tartozzanak, nekünk kell megtenni ezt a lépést. Személyes véleményem, hogy az állampolgárság megszerzése az elvándorlást nem serkenti, ugyanis aki el akar menni, az úgyis megteszi. Tény viszont az, hogy a magyar állampolgárság felvétele megállíthatja az asszimilációt, mert egy régóta áhított köteléket von közénk.
– Befolyásolta-e az erdélyi honosítási folyamatot a Szlovákiában zajló megfélemlítési akció? Érezhető-e Erdélyben ennek valamilyen hatása, emiatt csökkent-e a honosítást kérelmezők száma?
– Tényként kell kezelnünk azt, hogy sokan, bár szeretnék igényelni, félnek megtenni ezt a lépést. Ezt a kommunista diktatúra négy és fél évtizedének megfélemlítő politikája rovására írnám. Akkor sokaknak adódott kellemetlensége a felvállalt magyar identitás miatt. Itt feltétlenül fontos az ügy több aspektusát megvizsgálni. Minden állam maga jogosult dönteni arról, hogy kit vesz fel állampolgárai sorába. Az állampolgárság jogi kötelék az adott ország és polgára között. Nagyon fontos, hogy Szlovákián kívül egyetlen Magyarországgal szomszédos ország sem emelt és nem emelhet kifogást az új szabályozás ellen. Románia például nem mérhet kettős mércével, hiszen a volt Nagy-Románia területéről származó ukrán és moldovai állampolgárok esetében az 1991/21-es törvény előírja: egyszerű kérelemleadás után a kérvényezéstől számított 6 hónapon belül meg kell oldani a „visszahonosítást”. El kell mondanom, és ez az eljárás magyarországi kidolgozóit dicséri, hogy nagyon okosan a román külügy véleményét is kikérték olyan címen, hogy itt már van tapasztalat. A román külügy készségesen vagy nem, de segített, így a magyar állampolgársági törvény részben a román állampolgársági törvényre épül, így Románia hallgatólagosan tudomásul vette a magyar lépést, és nem lehet beleszólása, hiszen más irányba, de ugyanezt teszik. Szerbia is ugyanúgy megadta a bánsági szerbeknek az állampolgárságot. Ebből problémája senkinek nem lehet, a nemzetközi jog nem tiltja a kettős vagy többes állampolgárságot, amely nem sérti az uniós szabályozást sem. A megoldást több EU-s és EU-n kívüli ország is alkalmazza, ráadásul ez egyre gyakoribb, főleg ilyen régiókban, ahol etnikai mozaikról beszélhetünk.
– Milyen főbb gondokkal, problémákkal szembesültek az elmúlt egy év alatt, voltak-e különösebb panaszok a honosítást igénylők részéről, mennyire haladt zökkenőmentesen a honosítási eljárás?
– Hogy az ügyintézés teljes folyamata ennyire elhúzódik, mindenképpen egy valós problémája az eljárásnak. De sajnos gyorsabban nem lehet elbírálni a kérelmeket. Tapasztalatból mondom azt, hogy a külképviseletek és a magyarországi anyakönyv-vezetői hivatalok munkatársainak megfeszített munkája ellenére gyakorlatilag lehetetlen a procedúrát lerövidíteni. Hogy ezt számokkal is alátámasszam: amíg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal személyzete másfélszeresére bővült 2010-hez képest, a beérkezett kérelmek negyvennégyszeresére nőttek, ha ugyanezt az időszakot tekintjük.
– Kolozs megyében hol nagyobb az érdeklődés: Kolozsváron vagy a megye más településein?
– Kolozsvári kérelmezők többen vannak, de ennek csupán az a magyarázata, hogy az irodánk is itt működik. A Demokrácia-központok esetében gyakori eljárásnak számítanak a kihelyezett munkanapok. Főleg az idős és mozgássérült embereknek fontos, hogy az Erdély-szerte 26 helyszínen működő irodák néha „házhoz jöjjenek.” Az elmúlt egy évben minden EMNT-iroda saját vonzáskörzetében lakossági fórumokat, kihelyezett munkanapokat tartott számos településen. A Kolozs megyei települések közül egyelőre Szék, Körösfő, Magyarkapus, Bonchida, Türe, Magyarbikal, Magyarszovát, Nádasdaróc, Szamosújvár és Torda azok, ahol munkatársaink honosítottak. De a munka korántsem ért véget, továbbra is kiszállásokat tervezünk oda, ahol igény van a magyar állampolgárságra. Erre minden egykori magyar állampolgár magyarul beszélő leszármazottja jogosult. Felmenőinktől nem kérdezte senki, hogy kell-e vagy sem a magyar állampolgárság, hanem elvették tőlük egyik napról a másikra. Nekünk lényegesen könnyebb dolgunk van: most magunknak kell feltennünk ugyanezt a kérdést, és akár érzésből, akár érdekből, de felelős döntést kell hoznunk.
PAPP ANNAMÁRIA
Szabadság (Kolozsvár)

Megfélemlített EMNP-támogatók: Szatmár megyéből legalább 30 esetet jegyeztek
Megfélemlítik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatóit Szatmár megyében – jelentette ki a szervezet tegnapi, nagyváradi sajtótájékoztatóján Tivadar Dénes, a párt Szatmár megyei önkormányzati elnökjelöltje. Mint elmondta, hat településen legalább harminc olyan esetről tudnak, amikor a hatóságok – vélhetően politikai utasításra – a helyi rendőrőrsre hívattak olyanokat, akik tavaly aláírták a pártbejegyzést támogató ívet.
A rendőrség is beszállt a kampányba? Hatósági packázásra panaszkodnak az EMNP vezetőiA legkirívóbb eset egy 74 éves, románul nem beszélő hölgyé, akit Újváros község rendőrkapitányságára citáltak, anélkül hogy elmondták volna, mi az oka a beidézésnek. A néni azt gondolta, hiteltörlesztésének elmaradásai miatt keresi a rendőrség, ám amikor beért az őrsre, az EMNP-t támogató listát tolták elé, amelyen az ő neve és aláírása is szerepelt. Rendőrautóval vitték haza az otthon felejtett szemüvegéért, majd tollba mondtak neki egy nyilatkozatot – persze románul –, amiből semmit nem értett. Tivadar Dénest a hölgy lánya értesítette telefonon az eseményekről, aki másnap vissza is ment az őrsre.
A rendőrök a szeme láttára tépték el az előző napi nyilatkozatot, majd írattak egy újat, amiben az állt, hogy a néni elismeri, hogy a saját aláírása szerepel az íven. Az elnökjelölt azt mondja, a többi településen is jellemző, hogy a hetven éven felülieket, illetve a fiatalokat zaklatják a hatóságok – az EMNP sejtése szerint nem saját ötlettől vezérelve, hanem felsőbb, az előző kormánytól érkezett utasításra. Kérdésünkre, hogy szerintük román vagy magyar oldalról érkeznek a támadások, Tivadar úgy felelt: biztos információja nincs, de tény, hogy a zaklatások jórészt olyan településeken fordultak elő, ahol a lakosság többsége, akár 90 százaléka magyar nemzetiségű.
Tivadar Dénes és az EMNP elnöke, Toró T. Tibor kijelentette: üzenik a párt megfélemlített támogatóinak, hogy nincsenek egyedül, és az EMNP jogi lépéseket is tesz majd a visszaélések áldozatainak érdekében. A párt tegnap este tartotta meg eddigi legnagyobb szabású kampányrendezvényét Nagyváradon, a Transylmania zenekar közreműködésével.
Hagyományos utcanévtáblák Magyarkapuson Hagyományos, magyar nyelvű utcanévtáblákat helyezett el Magyarkapuson az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete képviseletében Kiss Lukács Attila-András tanácsosjelölt és Török Gyurkó István polgármesterjelölt. A táblaavatás külön érdekessége, hogy nem a közigazgatásban használt, hanem helyi hagyományos utcanevek vannak feltüntetve a fából faragott táblákon. Az első utcanévtáblát a református templom előtti téren avatták fel, a Piac feliratú tábla kihelyezését további kilenc követte, így a Kisutcát, Felszeget, Közt, Alszeget, Lokot, Kispataki utat, Kenderáji utat, Almás útját és a Barabási utat is magyar felirat jelzi.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

Toró: az EMNP mozgósító tényezővé vált
A Szociálliberális Szövetség (USL) elsöprő győzelme a választópolgárok büntetése a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu államfő felé – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Toró kifejtette: ahol az RMDSZ közösséget megosztó jelölteket állított, a magyarok egy része román pártok jelöltjeire szavazott. – A marosvásárhelyi polgármesteri tisztség elvesztése az RMDSZ helyi szervezetének csúfos veresége. Ott azért nem lett magyar polgármester, mert nem sikerült közös magyar jelöltet állítani. Szatmárnémetiben az RMDSZ nem volt hajlandó lemondani bukott polgármesteréről, Ilyés Gyuláról, habár az EMNP ott nem indított jelöltet. Nagyváradon sem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek a polgármesteri tisztséget – tette hozzá Toró T. Tibor.
– A PDL most megkapta kormányzati büntetését, ám az RMDSZ tisztábban került ki a megszorításos intézkedésekkel tarkított kormányzásból. Az erdélyi helyhatósági választások győztese a magyarság szempontjából az RMDSZ, ám ez nem meglepő eredmény – hangsúlyozta Toró T. Tibor, majd elmondta: kilenc erdélyi megyében, a városi és községi önkormányzatokban legalább 225 néppárti tanácsosuk lesz, amelyhez hozzáadódnak a megyeiek is. (Bihar megyében 20, Szatmár megyében 9, Szilágy megyében 9, Máramaros megyében 8, Kolozs megyében 11, Fehér megyében 2, Maros megyében 21, Brassó megyében 3, Hargita megyében 83, Kovászna megyében pedig 60.)
Toró T. Tibor szerint az EMNP közel 100 ezer szavazópolgárt hozott vissza az urnákhoz, és mozgósító tényezővé vált, amely képes „felkavarni az állóvizeket”. – Abban reménykedünk, hogy a 2016-os helyhatósági választásokon kétszer ennyi tanácsost juttatunk az önkormányzatokba. Fiatal csapataink megtanulták: nem elég hitelesnek lenni, hanem a szavazatszámlálást is meg kell tanulniuk – tette hozzá Toró.
Az EMNP országos vezetősége úgy döntött, hogy a most mandátumot nyert tanácsosok feltérképezik a korrupciós gócokat. Továbbá, nyáron továbbképzést szerveznek nem csak tanácsosaiknak, hanem azoknak a jelöltjeiknek is, akik nem szereztek ugyan tanácsosi mandátumot, ám jól szerepeltek ezen a választáson.
Gergely Balázs, a néppárt kolozsvári polgármesterjelöltje először gratulált az EMNP és az MPP csapatának, illetve az RMDSZ-nek, amely szerinte „nagy veszteségek nélkül került be a Kolozs megyei és a kolozsvári tanácsba”. Gergely Balázs szerint hiba volt az, hogy nem jött létre a hárompárti összefogás Kolozsváron, mert hihetetlenül jó eredményt értek volna el.
Az EMNP a következő Kolozs megyei településeken jutott tanácsosi mandátumhoz: Ördöngösfüzes (1), Detrehemtelep (1), Várfalva (1), Szék (2), Magyarkapus (1), Körösfő (4), Kolozs (1). Szabadság (Kolozsvár)

Kolozsváron alpolgármesteri, Kolozs megyében alelnöki tisztséget kér az RMDSZ
Kolozsváron alpolgármesteri, Kolozs megyében pedig alelnöki tisztséget kér az RMDSZ. Máté András Levente megyei elnök a Krónikának elmondta, a szövetség mindkét testületben megkerülhetetlen. Hozzátette, jelenleg zajlanak a tárgyalások a román pártokkal, részleteket azonban csak a tárgyalások végeztével hoznak nyilvánosságra.
Kevesebben, de erősen.Bár az RMDSZ-nek csak négy tanácsosa lesz Kolozsváron, alpolgármestert is állíthat
Kolozsváron a szövetség 2008-hoz képest eggyel kevesebb, négy mandátumot szerzett a helyi önkormányzatban. A Szociálliberális Unió (USL) 12, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) 10, míg a Dan Diaconescu vezette Nép párt (PPDD) egy mandátumot mondhat magáénak. Eckstein-Kovács Péterre, a szövetség polgármesterjelöltjére 12 225-en szavaztak. A Kolozs Megyei Tanácsban az RMDSZ 5 mandátumot szerzett, az USL 16, a PDL 12, a PPDD 3 tanácsossal vág neki a következő négy évnek. Megyei szinten az RMDSZ 5-6-tal több helyi tanácsosi mandátumot szerzett, mint négy éve, és ezzel egyes településeken sikerült többségbe kerülnie.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyében 11 helyi tanácsosi helyet szerzett, közölte lapunkkal Gergely Balázs, a párt közép-erdélyi régiójának elnöke. Betlentelep, Várfalva, Ördöngösfüzes, Kolozs, valamint Magyarkapus településeken egy-egy, Széken kettő, Körösfőn pedig négy tanácsosi mandátumot tölt be EMNP-s jelölt.
A Brassó megyei önkormányzatban két tanácsosi tisztséget tölthet be az RMDSZ, a harmadik bejutónak mintegy 70 szavazatra lett volna még szüksége – tudtuk meg Kovács Attila megyei elnöktől. A megyeszékhelyen két jelölt került be a döntéshozó testületbe, míg a helyi önkormányzatokban körülbelül 50 RMDSZ-es önkormányzati képviselő van, ez a szám nagyjából megegyezik a négy évvel ezelőtti választások eredményeivel.
Máramaros megyében egyetlen megyei tanácsosi mandátumot, míg a nagybányai tanácsban szintén egy helyet szerzett az RMDSZ. Emellett Máramarosszigeten és Tiszahosszúmezőn két-két, Aknasugatagon, Felsőrónán és Pálosremetén egy-egy önkormányzati képviselője van a szövetségnek.
Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke tegnap még nem tudott pontos adatokat közölni sem a megyei, sem a helyi tanácsosokról, azonban elmondta, a megyében mintegy 20 százalékkal többen szavaztak a szövetség jelöltjeire, mint 2008-ban, azonban itt is megemelkedett a bejutási küszöb a román pártokra leadott voksok miatt. Négy évvel ezelőtt az RMDSZ-nek helyi szinten összesen 31 tanácsosa volt, a megyei elnök szerint pedig számuk idén biztosan eléri a 33-at. Fehér megyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) két helyi tanácsosi tisztséget nyert, mindkettőt Torockón – tudtuk meg Gergely Balázstól, a néppárt közép-erdélyi régiójának elnökétől.
Beszterce-Naszód megyében a megyei tanácsban egyetlen helyet sem szerzett az RMDSZ. Décsei Attila megyei elnök elmondta, a szövetség nem kapott kevesebb szavazatot, mint négy évvel ezelőtt, azonban idén többen voksoltak a román pártokra, így megemelkedett a bejutási küszöb. Besztercén az RMDSZ meg tudta őrizni pozícióját, a 21 tagú tanácsban egy mandátum továbbra is a szövetségé.
Temes megyében a szövetség nem szerzett mandátumot sem a megyei, sem a temesvári önkormányzatban, a megye településein ugyanakkor összesen 39 helyi önkormányzati képviselője van a helyi tanácsokban a következő négy évre.
Kőrössy Andrea, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

Játszótereket építenek a keresztyén külföldi fiatalok
Hat kalotaszegi település gyermekeit ajándékozták meg
A Magyargyerőmonostori Általános Iskola udvara a tanévzárás előtt nem csupán a szünetben fogócskázó gyerekek hangját visszhangozta, hanem különös munkaeszközök zaja is megtörte az órák csendjét. Az iskola épülete március óta felújítás alatt áll. Egy fiatalokból alakult nemzetközi csoport játszótérről is gondoskodott. Az iskolaudvar eddig üresen álló hátsó részén, az óvoda épülete előtt fából készült játszóteret építettek fel június végén, alig egy hét alatt. A hetvenes létszámú csoport mintegy hatvan fiatalból és az őket elkísérő felnőttekből állt, akik az elmúlt évek során már öt romániai településen (Egeres gyártelep/Aghires Fabrici, Kajántó/Chinteni, Kisbács/Baciu, Magyarkapus/Căpuşu Mare, Magyarszentpál/Sânpaul) építettek játszóteret.
Az evangélikus, illetve protestáns fiatalokból álló nemzetközi csoport, a Youth for Christ idén többek között a magyargyerőmonostori iskolát szemelte ki, hogy ott játszóteret építsen, alig egy hét alatt. A csoport vezetője, a 27 éves Josiah Walcott szerint, a világ különböző egyetemein tanuló fiatalok saját anyagi forrásból fedezik az útjukat, és a játszótér elkészítéséhez szükséges építőanyagokat. A vezetők a napi munka elvégzése után körbejárták a falut is, hogy megismerkedjenek a településsel. Meglátogatták a több mint nyolcszáz éves református templomot is. Az ősi templom és az egyházközség tulajdonában levő tájház nagy benyomást gyakorolt a külföldi látogatókra. Jonathan Hill, egy oklahomai evangélikus közösség lelkipásztora lelkesen próbálta fel a kalotaszegi szűrt, ami nagyon megtetszett az afroamerikai prédikátornak.
A vezetők arra is engedélyt kértek, hogy másnap a fiatalokkal a református templomban tarthassák meg a reggeli áhítatot. Az áhítat előtt az ifjak végighallgatták a templom történetét, majd néhány keresztyén ifjúsági dalt énekeltek, gitárkísérettel. A gitáron játszó fiatalember ezután felolvasott egy igét a bibliából, majd személyes történetet elmesélve hívta fel társai figyelmét: mennyire fontos a szeretetet is átadni a gyerekeknek, azon kívül, hogy játszóteret építenek nekik.
A monostori gyerekek izgatottan figyelték az órák közötti szünetekben a játszótérépítés folyamatát. Nagy érdeklődéssel nézték, ahogy a munkások egyik elemet a másik után illesztgetik össze, míg az udvar sarkában lepakolt halom igazi játszótérré alakul. Maguk az építők is nagy élvezettel vették kezükbe a lapátot, kalapácsot, fúrógépet, s figyelmesen követték az építésvezető utasításait. A rengeteg munkás között bizony nem mindig jutott tennivaló mind a hatvan fiatalnak, de akik épp nem kaptak feladatot, azok a bámészkodó gyerekeket vonták be valamilyen játékba. Együtt labdáztak, fogócskáztak, vagy épp erőpróbát gyakoroltak a kicsikkel.
Délben abbamaradt a munka. A fúrás, faragás zaja elcsendesült, az ifjak ilyenkor kizárólag az iskolásokkal foglalkoztak. A tevékenységek során a szervezet romániai tagjai segítettek az angol nyelven beszélő fiataloknak a kommunikációban. A foglalkozásokon bibliai történeteket meséltek a gyerekeknek, majd közösen elkészítették a szemléltető eszközöket. Péter elhívásának a történetét papírtányérokból készült hallal illusztrálták, amelynek a hátuljára ráírták az aznapi aranymondást: „Kövessetek engem, és én azt művelem, hogy embereket halásszatok.” (Mt 1, 17)
Amikor a csoportvezető arról mesélt nekik, hogy Jézus miként gyógyította meg a születésétől fogva vak embert, aki így Jézusnak köszönhetően végre megláthatta Isten csodálatos teremtményeit, akkor ennek illusztrálására ruhacsipesz és színes szalvéta segítségével készítettek pillangót. A kézimunkákat a gyerekek hazavitték, s elmesélték a szülőknek, hogy a hétköznapi tárgyakból készült leleményes szemléltetők miként kötődnek a bibliai történetekhez.
A pénteki napot mindenki izgatottan várta, mert a szervezők rengeteg játékkal, vetélkedővel, no meg persze sok édességgel tették emlékezetessé a játszótér ünnepélyes átadását. Erre az alkalomra már a szüleikkel érkeztek a gyerekek, hogy végre birtokba vehessék a számukra felépített birodalmat. A jelenlevőket Iepure Daniela iskolaigazgató köszöntötte, megköszönve a külföldi fiataloknak a fáradtságot és odaadást, amivel a játszóteret felépítették, és hogy emellett még arra is kiterjedt a figyelmük, hogy a gyerekekkel foglalkozzanak. Coldea Radu, a település alpolgármestere is megköszönte a nemzetközi szervezet tagjainak a munkáját, és egyúttal meghívta a jelenlevőket a közös ebédre, amelyet a polgármesteri hivatal és az iskola vezetősége készített elő. A magyargyerőmonostori ortodox lelkipásztor, Gheorghe Les ünnepélyes egyházi ceremónia keretében felszentelte a teret. Az amerikai és nyugat-európai országokból idelátogatott fiatalok érdeklődéssel figyelték a számukra ismeretlen szertartást, amelynek a végén mindenki a maga nyelvén mondta el az Úr imádságát.
A szertartás után a gyerekek végre birtokba vehették a felségterületüket, és alig tudták eldönteni, hogy a mászókát, a hintát próbálják ki előbb, vagy az ügyességi játékokon vegyenek részt. A vetélkedőkön többek között hulahopp karikákból font hálón kellett keresztüldobni egy frízbit, kettesével összekötött cipőfűzővel lefutni az ellenfelet, vagy egy rudat karikákkal megcélozni. Aki elegendő pontszámot gyűjtött össze, az jutalmul cukorkát, rágót vagy játékot kapott.
A nap csúcseseményének mégis a pinjata szétütése számított. Egy rögbilabdát formázó papírdobozt a külföldi diákok megtöltöttek mindenféle édességgel. A gyerekek egy ütő segítségével próbálták meg eltalálni, és lehetőleg széttörni a kifeszített labdát. A pinjata széttörése nem sikerült résmentesen, de amint a doboz megadta magát, eláradt a cukorkaeső, és minden gyerek édességgel tömhette meg a zsebeit. A falu kultúrotthonában rendezett vendégség után a fiatalok visszatértek a Gyalu melletti főhadiszállásukra, hogy közös beszámolón megoszthassák tapasztalataikat a többi játszótérépítő csapattal. A játszótér már aznap megtelt gyerekzsivajjal, amire a szülők is kíváncsiak voltak, sőt egy-egy labdajátékba még ők is bekapcsolódtak.
HOVER ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár)

Két éve jöttek létre a Demokrácia Központok
November 24-én lesz két éve, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Budapesten aláírta a Magyar Külügyminisztériummal, a Nemzetpolitikai Államtitkársággal és Wetzel Tamás honosításért felelős minisztériumi biztossal azt a dokumentumot, amely kimondja a Demokrácia Központok létrejöttét, és ily módon elkezdődhetett az erdélyi honosítási folyamat.
Sándor Krisztina elmondta: két év alatt 230 ezer erdélyi fordult meg a 28 honosítással foglalkozó irodák egyikében. A Demokrácia Központot honosítási kérelmeikkel megkeresők iratcsomói közül 74 717 lezártnak tekinthető, és ennek köszönhetően 121 637 erdélyi kapta már meg könnyített honosítási eljárással a magyar állampolgárságot. Szász Péter közölte: a kincses városban 25 655-en érdeklődtek, 7784 iratcsomó lezártnak tekinthető, és 13050 személy szerezte meg a magyar állampolgárságot. Gergely Balázs elmondta: jelen volt Budapesten, amikor Toró T. Tibor aláírta a fentebbi dokumentumot.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az EMNT huszonnyolc erdélyi városban létesített irodát, amelyek hálózatot alkottak. – Az első hat hónapban természetesen nagyon sokan keresték fel a Demokrácia Központokat. A magyar állampolgárságot és a központok segítségét igénybe vevő személyek 53,84 százaléka székelyföldi volt. Közép-erdélyi a kérelmezők 13,67 százaléka, a Partiumbeliek aránya pedig 32,44 százalék. A huszonnyolc iroda közül legtöbben a csíkszeredait, a marosvásárhelyit, a kolozsvárit, a szatmárnémetit és a székelyudvarhelyit keresték fel. A csíkszeredai Demokrácia Központ segítségét 14 568-an, míg a székelyudvarhelyiét 10 582-en igényelték. A huszonnyolc iroda mellett kisebb településekre is ellátogattunk, és segítettünk az iratok lefordításában, a dossziék összeállításában – magyarázta Sándor Krisztina. Megemlítette továbbá, hogy a www.demokraciakozpont.org honlapon bárki tájékozódhat a hozzá legközelebb található központ ügyfélfogadási órarendjéről, vagy a 0264-308-208-as vezetékes számon érdeklődhet a magyar állampolgárság igényléséről.
Szász Péter, az EMNT-iroda kolozsvári vezetője a Demokrácia Központok és a konzulátusok közötti jó együttműködést emelte ki. Szásztól megtudtuk: Kalotaszegen sokkal többen igényelték a magyar állampolgárságot, mint a Mezőségen. Kolozs megyében kiszálltak Székre, Bonchidára, Ördöngösfüzesre, Detrehemtelepre, Jegenyére, Körösfőre, Tordára, Magyarszovátra, Nádasdarócra és Magyarkapusra.
Zárszóként Gergely Balázs, az EMNP alelnöke köszönetet mondott a huszonnyolc központ közel száz munkatársának a tevékenységéért. Szász Péter a történelmi magyar egyházak támogatását említette, amikor a központ kihelyezett tevékenységeit az egyház által a rendelkezésükre bocsátott gyülekezeti termekben fejthette ki. Gergelytől azt is megtudtuk, hogy a magyar állampolgárság elnyerése közösségkovácsoló tény is, hiszen Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben már megalakult a Magyar Állampolgárok Klubja.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Magyarellenesség
Az erdélyi "magyar" és "székely" előnevű települések elrománosítása
Lista a "magyar" illetve "székely" előnevű erdélyi településekről, illetve azok románra való fordításáról. Az alábbi 81 településnév román változatában mindössze egyetlen egy esetben szerepel a "magyar" megnevezés, Magyarmezőtanya vagyis Valea Ungurului esetében, illetve Magyarléta nevében is szerepelt régebb Lita Ungurească , de a mostani neve már Liteni.
Nem csak népesség szempontjából kellette elrománosítsa a román hatalom Erdély városait, falvait, a helységnevekkel is muszáj volt kezdjenek valamit, igyekeztek úgy leforditani az alábbi helységek neveit, hogy nyoma se legyen annak, hogy az valaha is magyar volt. Továbbá az is szemet szúr, hogy sok esetben tükörfordítást alkalmaztak, vagyis a létező értelmes magyar szavakat román csengésű értelmetlen szóra változtatták, ilyen pl. Magyarforró Fărău fordítása, Magyarigen Ighiu, Magyarsolymos Soimus, Magyarkapus ami románul Căpusu Mare vagy Magyarzsákod románul Jacodu és meg lehetne folytatni a sort. Az alábbi lista is remekül bizonyítja a dákó-román elméletet s azt, hogy "Erdély román föld".
Székelyhíd románul Săcueni Magyarremete románul Remetea Magyarberéte románul Bretea Magyarborzás románul Bozies Magyardécse románul Ciresoaia Magyarnemegye románul Nimigea de Jos Székelyzsombor románul Jimbor Székelyderzs románul Dârjiu Magyarbece románul Beta Magyarbénye románul Biia Magyarcserged románul Cergău Mare Magyarcsesztve Cisteiu de Mures Magyarforró románul Fărău Magyarigen románul Ighiu Magyarlapád románul Lopadea Nouă Magyarpéterfalva románul Petrisat Magyarsolymos románul Soimus Magyarsülye románul Silea Magyarszentbenedek Sânbenedic Székelyföldvár románul Războieni-Cetate Székelykocsárd románul Lunca Muresului Magyarandrásfalva románul Andreeni Székelyandrásfalva románul Săcel Székelybetlenfalva románul Beclean Székelydálya románul Daia Székelyderzs románul Dârjiu Székelydobó románul Dobeni Székelyfancsal románul Fâncel Székelylengyelfalva románul Polonita Székelymagyaros románul Alunis Székelymuzsna románul Mujna Székelypálfalva románul Păuleni Székelyszenterzsébet románul Eliseni Székelyszentkirály románul Sâncrai Székelyszentlélek románul Bisericani Székelyszentmiklós románul Nicoleni Székelyvarság románul Varsag Magyarderzse románul Dârja Magyarfodorháza románul Fodora Magyarfráta románul Frata Magyargorbó románul Gârbău Magyargyerőmonostor románul Mănăstireni Magyarkályán románul Căianu Magyarkapus románul Căpusu Mare Magyarkiskapus románul Căpusu Mic Magyarköblös románul Cubleșu Somesan Magyarléta románul Liteni, korábban Lita Ungurească! Magyarlóna románul Luna de Sus Magyarnádas románul Nădăselu Magyarókereke románul Alunisu Magyaróság románul Pădureni Magyarpalatka románul Pălatca Magyarpete románul Petea Magyarpeterd románul Petrestii de Jos Magyarsárd románul Sardu Magyarszentpál románul Sânpaul Magyarszilvás románul Prunis Magyarszovát románul Suatu Magyarvalkó románul Văleni Magyarvista románul Vistea Székelytamásfalva románul Tamasfalău Magyarfülpös románul Filpisu Mare Magyarfelek románul Feleag Magyardellő románul Dileu Nou Magyarbükkös románul Bichis Magyarherepe románul Herepea Magyarkirályfalva románul Crăiesti Magyarmezőtanya románul Valea Ungurului ! Magyarpéterlaka románul: Petrilaca de Mures Magyarsáros románul Deleni, korábban Saros Magyarzsákod románul Jacodu, németül Ungarisch-Sacken Székelyabod románul Abud Székelybő románul Beu Székelycsóka románul Corbesti Székelykál románul Căluseri Székelysárd románul Sardu Nirajului Székelyszállás románul Sălasuri Székelytompa románul Tâmpa Székelyuraly románul Oroiu Székelyvaja románul Vălenii Székelyhidas románul Podeni, korábban Hidis
Magyarellenesség.blogspot.ro

Kék ujjakkal „hestünk” – bútorfestés Gál Katalinnal
Mindent tudnak Mákófalván, bútort festeni, hagyományosan varrni, gyöngyöt fűzni – mondja Gál Katalin bútorfestő, akinek a foglalkozására egymás után érkeznek a festékkel, színes ceruzával, ecsettel felszerelkezett csoportok. Holnap, a rendezvény utolsó műhelyfoglalkozásán Szallós Eszterrel gyöngyfűzést tanulhatunk.
Mákói szoknyában, hárászkeszkenőben fogadja a látogatókat Gál Katalin, és alig győzi, jönnek a zenelíceumból, a Ghibu-iskolából és az Apáczaiból, több osztállyal is, de Magyarkapusról is eljönnek tucatnyinál többen, gyerekek, felnőttek. Az asztalon kék szín, piros szín, fehér szín kellően tejfölösre kikeverve, víz, ecsetek, minták. Kartonra, deszkára festik a kék alapot, papíron gyakorolják a motívumokat. Ahány gyermek, annyiféle gyönyörű tulipán alakul, olyan is volt, hogy egyszerre negyvennél több. De egy nagymama is eljött, egyévesnél alig idősebb lánykaunokájának festene kis fiókos szekrénykét, a tetején lehajtható tükörrel, hogy most babaszobához, később majd ékszerdobozként szolgáljon emlékül, a nagyitól.
Gál Katalin két kézzel emeli pompásra festett ládikóját, ott mutatja a mákófalvi bútorfestés jellegzetes elemeit. Egyik a kék alapszín, másik a hervadozó hulló tulipán, de még valamiről megismerszik a festett bútorról, hogy mákófalvi: egyetlen szárról nyílik békés egyetértésben gyöngyvirág és szegfű, rózsa és tulipán. Az 1800-as évek végén már működött a faluban bútorfestő iskola egészen az 1950-es évek végéig. Katalin tanítómestere, a nagyapja is ott tanult. Merthogy a bútorfestés jellegzetesen a férfiak munkája volt.
Az alkotás az alapszínnel kezdődik: ultramarinkék porfestéket (ma már gyakran olajfestéket) kevernek ugyanannyi ragasztóval (Aracettel). Sorra jelennek meg a kékes-lilás színfoltok a munkaasztalokon: kisebb-nagyobb falapok, deszkadarabok öltöznek kékbe az ecsetvonások alatt. Amikor megszáradt a festék, csiszoló vászonnal (smirglivel) lecsiszolják, és újabb réteg festékkel lekenik. Megint csiszolás, megint festés. Az így előkészített felületre aztán felkerülhetnek a motívumok: háromszirmú tulipán, ötszirmú tulipán, kazettás rózsák, gyöngyvirágok, és az almázás is megvan (szegélyminta). Jó ecsettel, biztos kézzel. Csak alapszínekkel festenek: kék, piros, fehér, sárga, fekete, zöld. Ha elkészült a szalvétatartó, asztal, szekrény, pad, és megszáradt a festék, parafinolajjal lekenik, attól kap mélylila árnyalatot. Egyetlen órába mindez persze nem fér bele – egy padláda festése egy hétig is tart, egy fiók nagyságú ládikó egy nap alatt elkészül, ha az alapozás már megvan. A tanítónénik gondosan lemásolnak egy-egy motívumot, hogy majd az iskolában folytathassák a munkát. No meg aki megfertőződik, az keresheti az alkalmat, hogy Kati nénitől tanulhasson. Néhány éve visszatérő oktatóként megtaláljuk a válaszúti táborban, ahova eredetileg helyettesítőnek kérték fel az éppen ott zajló építkezésben dolgozó fia ajánlására, de nyáron a mákófalvi gyerekek is tanulhatnak tőle az egyhetes foglalkozás során.
Kati néni szemüvegtokokat is varr, finom bársonyból, szivaccsal puhára bélelve, gyönggyel díszítve. Még a hetvenes években vállfűs kézimunkával országos első lett egy versenyen – emlékezik. Írásost is varr, vagdalásost, vállfűset is, szüleiktől, de az iskolában is tanulták a lányok annakidején, amikor még Mákófalván is annyi volt a diák, hogy két váltásban jártak iskolába az I–VIII. osztályosok (ma csak összevont elemi működik). Mert Mákófalván mindent tudnak – mondja, és cseppet bosszankodik, amiért otthon nincs rá mód, hogy mindezt megéljék, átadják, mint ahogy teszik azt Válaszúton, pedig oda az ország minden tájáról kell hívniuk mestereket.
Fiai is tudnak bútort festeni. Három fiú unokájával is leülnek nyaranta „hesteni”, ahogy a most ötéves legkisebb szokta mondani, amikor még kicsi volt. De mást is tudnak a fiúk, hiszen a két gimnazista unoka nyáron segít a családi vállalkozásban: Katalin testvére, férje és fiai építkezési vállalkozók. Ők dolgoztak a hétvégén felavatott nagysármási szórványkollégiumnál, és amikor késik a pénz, késik az anyag, késik a munka, akkor az egész család segít, Katalin, a menye, de még az unokák is. Nagysármáson például a két fiú tette le a szalagparkettát három jókora teremben, az apjuknak még csak be sem kellett mennie.
A hetvenes évek közepén újra szokássá vált a festett bútort hozományba adni, ez jó tíz évig élt. Ma inkább csak megkeresésre fest bútort Katalin. A sajátja most éppen „ki van rakva”, mint sok más helyen, mert a ház minden helyiségét lakják, ott nem fér, de sokan megtartják, nem adják el. S bár kicsit maszatos munka a bútorfestés, a fiatalok cseppet sem bánták, hogy mind a tíz ujjuk kék lett. Kati néninek pedig még egy fontos tanítványa van: pár hónapos kislány unokáját immár nemcsak festeni, de varrni is bízvást megtaníthatja.
Október 2-án, csütörtökön, Szallós Eszterrel gyöngyözést tanulhatunk 10–19 óra között a Minerva-házban (Jókai/Napoca utca 16. szám). A Bokréta Kulturális Egyesület kalotaszegi népművészeti tárlatának utolsó napja.
Szabadság (Kolozsvár)

Két ősrégi magyar víznév
A havaselvi hajdani Săcuieni megye helynévanyagából 
Săcuieni (másképpen Săcueni, Secuieni vagy Saac) egyike volt a középkori Havasalföld 17 megyéjének, Constantin C. Giurescu szerint „nevét a Székelyföldről érkező vegyes, román és magyar lakosságtól kapta. A betelepedés feltehetőleg a teuton lovagok idejében kezdődött (1211–1225). Itt vezetett a Teleajen völgyében az út, amely a kereskedelmi kapcsolatot jelentette Brassó felé”. Neve mindenképp a székelyekre utal, lefordítva körülbelül ‘székelyieket’ jelent.
 Săcuieni megye magyar eredetű helyneveivel egyedül Mikecs László foglalkozott behatóbban, ő ezek alapján a 12. századra tette a magyarok betelepedését. Az általa összeállított térképen nagy mennyiségű helynév szerepel, ennek ellenére mégsem mondhatjuk, hogy akár csak a román helynévkutatás által magyarnak elismert helynevekkel is kimerítően foglalkozna. Az alábbiakban két víznevet vizsgálok, az egyiknél a román kutatók felvetették a magyar eredetét. Mikecs Lászlónál mindkettő említése hiányzik.
Székely nyomok Prahova megyében
Nicolae Iorga életműve kimeríthetetlen tárháza az óromániai magyarság történetének, a történész meglepő affinitással jegyzi fel a moldvai és havasalföldi magyar nyomokat. Ebbe talán az is belejátszott, hogy 1908-ban Vălenii de Munte-ba költözött, abba a helységbe, amely hosszú időn keresztül a történeti Săcuieni megye székhelye volt – figyelmét pedig felkelthették a folyton előbukkanó székely nyomok.
Az 1939-ben megjelent, România cum era până la 1918 c. kötetében jegyzi meg, hogy a Prahova megyei Homorâciu település neve a homor tővel van kapcsolatban, ugyanúgy, mint az erdélyi Homoród – a homor jelentését a muscel szóval magyarázza, ami a hegyek lábánál fekvő magasabb dombot, dombsorozatot jelent, a hangalakot pedig valamiképpen a holm (halom) szóval hozza kapcsolatba. Ez a megoldás hasonlít, sőt jobb Kiss Lajosnak az erdélyi Homoród helynevekről nyújtott magyarázatánál, Kiss ugyanis azt mondja, a magyar homorú szó -d képzős változatáról van szó, ami a folyómeder alakjával áll kapcsolatban. Hogy miként lehet a meder „homorú”, azt nemigen tudom elképzelni, azt viszont igen, hogy a folyó mentén a dombok ökörhúgyszerűen váltakoznak, tűnnek fel, mint ahogy Iorga mondja.
A homor, humor tövű magyar és román helynevek a másik elmélet szerint a m. hamar ‘sebes’ szóból jönnek, így magyarázza például Nicolae Drăganu és Iorgu Iordan is (akik egyik példaként épp a Homorâciu-t hozzák fel). Dragoş Moldovanu hívja fel a figyelmet arra, hogy a román nyelvben található homor, humor, amar tövű toponímák (pl. Amaradia, Humor, Homorod, Homorog, Harmadia) mind víznevek, és minden esetben a magyar hamar ‘sebes’ szóra mennek vissza. Sem a román személynévből való, sem bármilyen szláv etimológia nem lehetséges, állapítja meg. Ugyanakkor alaptalannak tartja akár a Homoród folyónév esetében is a magyar homorú melléknévből való származtatást.
Homorâciu: Hamarügy (Hamar-patak)
Most pedig nézzük, mit tudunk a faluról. Homorâciu Prahova megye északi részén, a Kárpátok lábainál fekszik, a Teleajen folyó vízgyűjtő medencéjében, az Erdélyt Havasalfölddel összekötő régi kereskedelmi és hadiút mentén. Közigazgatásilag ma Izvoarele községhez tartozik, a falu északi határában folyik a 22 km hosszú Crasna, a Teleajen jobb oldali mellékfolyója. Először is meg kell állapítanunk, hogy a falu területén nincs Homorâciu nevű patak.
Iorga, aki nagy természetjáró volt, szép leírását adja a falunak és környékének, ebben van egy nagyon érdekes rész, ami miatt mégsem adhatjuk fel teljesen a víznévi eredeztetést. Ebben leírja Homorâciu-ból az utat felfelé a Crasna-patak mentén Izvoarele faluba, amely szerint a patak széles mederben van ugyan, ám az óriási kövek közt vékony erekben és áradáskor gyors folyással tud utat törni magának. Úgyhogy éppenséggel elképzelhető az is, hogy a patakot vagy annak egy részét hamar, sebes pataknak is nevezhették valamikor, és ennek nevét őrzi meg a falu.
Ezek után meg kell magyaráznunk, pontosan hogyan is történhetett a mai román hangalak kialakulása. A valamivel való ellátottságot jelző korai helynévképzőink közé tartozik a -gy, ennek mai modern megfelelője az -s képző, így azt a területet, amit ma Nyárasnak, Nyárfásnak mondanánk, régen nevezhették Nyárágynak. Egyesek szerint talán legkorábbi ilyen képzőnk, a -gy a rég kihalt ügy, így, üd, id (patak, folyó) szavunkból képződött elvonás (pl. a háromszéki Feketeügy folyó neve). A magyar -gy képzővel alakult helynevek románba való átvételekor fellépő szabályt Nicolae Drăganu fogalmazza meg: a magyar 
-gy(i)-ből román -giu lesz (pl. Szilágy > Sălagiu, Gyógy, Gyiód > Geoagiu, Nyirágy > Miragiu, Bükkögy>Bichigiu), -gea (ejtsd dzsja) lesz. 
Ugyanakkor a románban belső fejleményként, ha nem is túl gyakori, de megtalálható a -giu > -ciu, lásd például az Agârbiciu erdélyi helynevekben, melynek a hangfejlődése így nézhetett ki: magyar Egerbegy ‘begy formájú, égerfával benőtt domb’ (Aranyosegerbegy, Szászegerbegy, Egerbegy – Magyarkapushoz tartozó falu –) > román Agârbigiu > román Agârbiciu. A legegyszerűbb megoldást a hamar + ügy (patak, folyóvíz) összetétel jelenti, ebből jön a román  Homorâciu (Homorügy > Homorâgiu > Homorâciu), a magyar ü hangot legtermészetesebben a román î, â (torokban képzett ü) adja vissza.
Sibiciu: Szépügy
Szintén a történeti Săcuieni megyében, már a mai Buzău megyében, Homorâciutól műúton 50, légvonalban 25 km-re található Sibiciu falu, valamint a rajta átfolyó hasonnevű patak (a Bodza/Buzău mellékvize). A falu első írásos említése 1506. szeptember 16-áról való, ekkor Radu cel Mare vajda megerősíti Bratult és testvéreit „Sibiceu” bizonyos határrészeiben. 1515. április 13-án egy adománylevélben említik „Sibiceu” határát stb. A falu számos korai említése azt mutatja, hogy ősrégi településről van szó. Ne feledjük, az első fennmaradt havasalföldi kancelláriai dokumentum csupán 1374-ből való, emiatt pedig úgy tartják, az 1500-as években említett települések mindenképp jóval megelőzik az államalapítást.
A helynév eredetére vonatkozóan nemigen vannak elméletek, illetve ami van, az egyáltalán nem meggyőző: a Szeben helynévvel hozzák kapcsolatba, mondván, hogy biztosan onnan elszármazott emberek alapíthatták. Ezzel az elgondolással nincs mit különösebben foglalkozni, mivel hangtani képtelenség, hogy az n-ből vagy u-ból (vö. román Sibiu) ci (ejtsd: cs) legyen, és egyébként is, a szebeni eredetre utaló helynév a Sibieni lenne.
A Homorâciu analógiájára azonnal rekonstruálható egy magyar Szibigy, Szibügy forma, amelynek a végződése vagy a -gy képző, vagy az ügy ‘patak’ szavunk. Ám vajon miből jöhet a Szib? Nos, ehhez pár erdélyi helynevet kell figyelembe vennünk: m. Széples > r. Ţibleş, m. Szépnyír > r. Sigmir, m. Berettyószéplak > r. Suplacu de Barcău, m. Széphely > r. Jebel.
A fenti hangváltozások annyira különlegeseknek tűnnek, hogy ember legyen a talpán, aki okleveles említések és magyar lakosság hiányában ki tudná következtetni a román név eredetét – nekünk viszont azt mutatják, hogy a magyar szép szó a román Sibiciu sib elemében maradt meg.
Legkésőbb 10–11. századi névadás
Kiss Lajos a háromszéki Feketeügy folyó nevéről szólva elmondja, hogy a 13. században már rég nem él az ügy szavunk, úgyhogy azelőtti névadásról lehet szó, akár a 10–11. századból. Az ügy szót tartalmazó két Săcuieni megyei helynév ilyen korai datálása látszólag súlyos kronológiai problémát vet fel, ugyanis Mikecs és a román kutatók is úgy tartják, hogy Săcuieni megye a nevét a székelyföldi kivándorlóktól kapta, ergo a név semmiképp sem jöhet korábbról, mint a 13. századból. Na de mi van, ha premisszánk hamis? Mi van, ha – éppen fordítva – nem Székelyföldről költöznek be ide a székelyek, hanem éppen erről a területről (is) Székelyföldre?
A Csíki székely krónika szerint a hegy túloldaláról jöttünk be Erdélybe, Szent László korában
Emlékezzünk csak az eddig – mint bizonyítom: jogtalanul – hamisnak tartott Csíki székely krónikára, amely azt mondja, hogy a székelyek a magyar honfoglalást megelőzően és még utána is Dacia Alpestrisben, vagyis Havasalföldön és Moldvának a Szeretig tartó részén éltek. Ha ez így volt, akkor ottlétüknek bizonyosan helynévi nyomai is maradtak...
Ezek után meg merem említeni azt is, hogy bizony Homorâciu nevű hegyi patak nemcsak a hajdani Săcuieni megyében található, hanem a Kárpátok havasalföldi részén délebbre is, Dâmbovița megyében, Runcu falunál (a Ialomicioara patakba ömlik) – ennek neve pedig szintén a magyar Hamarügyből jöhet.
Sántha Attila
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Kalotaszegi terepszemlén önkormányzatoknál, vállalkozóknál
Korsós Tamás konzul lehetséges befektetésekről, üzleti lehetőségekről tájékozódott
A Kolozsvári Magyar Főkonzulátus Külgazdasági Irodájának képviseletében, Korsós Tamás konzul öt kalotaszegi települést keresett fel szerdán azzal a szándékkal, hogy közvetlen módon tájékozódjék az ottani kis- és középvállalatok mindennapjairól, továbbá arról, hogy az anyaország miként támogathatná a lakosság vállalkozó kedvét és lehetőségeit. A diplomatát Magyarvistára, Magyarkapusra, Magyarkiskapusra, Kalotaszentkirályra és Kiskalotára a Szabadság munkatársa is elkísérte.
Kőbe faragott jövő
Az első állomás Magyarvista. A település bejáratánál található a kőfaragásáról, kőszobrászatáról, kőrestaurálásáról híres Levente Companie Kft., amely ügyfelei számára az áru házhoz szállításáról és karbantartásáról is gondoskodik. A vistai hagyományos kőfaragást több mint két évszázada olasz mesterek honosították meg, de a tehetséges helybeli lakosság hamar megtanulta, sőt „le is körözte” oktatóit. Az innen származó természetes kő annak idején beépült a budapesti és a bukaresti parlament épületébe is. A vistai vállalat Andrásháza és Magyargorbó községek területén működő kőbányák termését dolgozza fel. Hamarosan új bemutatótermüket avatják fel az országút szomszédságában, ami később a forgalom további növekedésével kecsegtet. Broaina Gheorghe-Lucian polgármester a település bejáratánál fogad. A tulajdonos és ügyvezető Barta Levente távollétében Barta István üzemvezető kalauzolja el a látogatókat a telepen. A cég harminc embernek ad munkát, automata gépekkel szabdalják nagy pontossággal a kőlapokat a csarnokban. A megmunkálás további szakszerű kezelést igényel. Mindent a megrendelő tetszése szerint kell alakítani, gyakran egyedi megrendelésűek a termékek: ablak- és ajtókeretek, díszítőelemek, kőpad és kőasztal, stb. A levegőben elkerülhetetlenül száll a kőpor, pedig a tömböket és lapokat vágó fűrészlemezekre vízsugár ömlik működésük közben. Beszélgetés közben felmerül, hogy volt-e olyan rövidebb-hosszabb időszak, amikor megrendelés hiánya miatt szüneteltetni kellett a munkát a műhelyben. Soha – hangzik az üzemvezető megnyugtató válasza, aki azt is elmondja, hogy ügyfeleik legnagyobb része hazai, csak ritkán kerül magyarországi is. A gépeik korszerűek, csak a marófejeket kell gyakran cserélni. Télen ebben a csarnokban nincs túl meleg, mert a sarokban levő fémkályha az egyedüli hőforrás. Embereik mégis elégedettek a feltételekkel. A szakmát pedig nem tanítják, mindenki lopja valakitől a tudást – világosít fel az üzemvezető. Az anyaországban mindenképpen megérdemelne nagyobb népszerűsítést a cég.
Fontos az infrastruktúra állapota
Magyarkapus alpolgármestere, Rácz Zoltán vázolja a község helyzetét: az infrastruktúra terén rendben a víz- és csatornahálózat, az iskolaudvar és a sportpályák beruházásai ötven százalékban valósultak meg. Az etnográfiai hanyatlás érződik a magyar és a román lakosság soraiban egyaránt, mind a kilenc idetartozó faluban. Az okok között a legfontosabb az elvándorlás, Kolozsvárra vagy külföldre. De a szórványközpontú iskola még működik. A községközpont földrajzi fekvésénél fogva elérhető közelségű a vasút, a repülőtér és itt halad át a nemzetközi országút, de az autópálya is kis távolságra fog elhaladni. A kolozsvárinál kedvezőbb adózási feltételeknek köszönhetően, egy svájci tőkéjű építőipari cég és egy osztrák állványokat bérlő vállalat vetette meg a lábát Magyarkapuson. Két helyi cég is gyökeret eresztett, és egy harmadik, üvegházi mezőgazdálkodás létesítése most van folyamatban. Az emberek többsége ács- és kőművesmunkákat űz. Az alpolgármester szerint a községben a magyar pártok között jó a viszony, a lakosság 33%-át képviselik, és remény van a 2016-os összefogásukra is.
ÖRDÖG I. BÉLA
Szabadság (Kolozsvár)

Válságban is fejlődik Kalotaszeg
Az infrastruktúra javításával, turisztikai információs iroda létrehozásával és faluturizmussal csalogatják a látogatókat Kolozs megye tömbmagyar kisrégiójába, Kalotaszegre. A helyi törekvések sikerét az immár többnyire magánúton érkező, zömében magyarországi turisták növekvő száma is igazolja. A gazdag népi és építészeti hagyományokkal rendelkező térségben számos sikeres vállalkozás is működik, riportutunk során ezeket is felkerestük.
A sajtóban többnyire negatív hírek látnak napvilágot, ezért most azokat a kalotaszegi településeket keressük fel, ahol jól működő vállalkozások vannak és az önkormányzatok is sikerekről tudnak beszámolni – harangozza be rendhagyó kirándulásunkat Keizer Róbert üzletember, aki a sajtó képviselőin kívül Magyarország kolozsvári főkonzulátusának egyik tisztségviselőjét és egy kínai LED-technológiában érdekelt cég képviselőjét is meghívta az útra.
A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei elnöke gyakran lát el üzletközvetítő feladatokat, ezúttal is ebben a minőségében szervezte meg a kalotaszegi túrát, melyre elmondása szerint ő évente sort kerít.
A szakma, amelyet csak ellopni lehet
Utunk első állomása Magyarvista, itt a helyi kőfaragó üzemet tekintjük meg, miután megsimogattuk a kölyökmacskát, amely elsőként üdvözölt bennünket a faluban. Keizer Róbert kifejtette: azért ide látogattunk először, mivel a Levente Companie Kft. országszerte egyedinek számító kőfaragásbemutató-szalont tervez nyitni a településen.
Arról saját szemmel is meggyőződhetünk, hogy az épület már áll, Bartha István műszakvezető pedig arról biztosított, hogy őszire teljesen elkészül a szalon. „Ezt a szakmát iskolában nem tanulják, mindenki lopta valakitől" – magyarázta a szakember. Kifejtette: munkájuk abban különbözik a közönséges kőfejtőétől, hogy itt egyedi dolgokat faragnak, ugyanis a sablonos tucatmunkára kicsi az igény.
„Számos sablonunk van, ilyenek például az ajtó- vagy ablakkeretek. Ha bárkinek megmutatok harminc darabot, kiválasztja az egyiket, és azt mondja: nem lehetne ezt egy kicsit másképpen?" – meséli Bartha István. A kőfaragó üzemben folyó munka egyébként meglehetősen látványos, egy-egy kővágó lap úgy vágja a masszív kőtömböt, mint kés a kenyeret.
Infrastruktúra-bővítés és turistacsalogatás
Magyarvistai villámlátogatásunk után a következő úti cél Magyarkapus. A községházán álltunk meg, ahol Rácz P. Zoltán magyar polgári párti (MPP) alpolgármester fogadja alkalmi delegációnkat. A kilenc faluból álló községben 32–33 százalékos a magyarság aránya, két településen laknak többségben magyarok, Magyarkapuson 95, Magyarkiskapuson 65 százalékos a létszámfölény.
A helybeliek többnyire az építőiparban dolgoznak, ácsok, kőművesek. A magyar közösség legnagyobb gondja az elöregedés, alig vannak fiatalok a falvakban, a magyar iskolák is rosszul állnak gyereklétszám tekintetében, fennáll a veszély, hogy jövőre nem indulhat el egy ötödik osztály, tudtuk meg Rácz P. Zoltántól.
Az alpolgármester elmondta, mivel Magyarkapus az épülő észak-erdélyi autópálya nyomvonala mellett található, két nagyobb külföldi beruházó, egy svájci és egy osztrák cég is megtelepedett a községben. Mindkettő az autópálya-építéshez szállít anyagokat, előbbi egy vegyi üzemet működtet, utóbbi állványokat készít. Mivel mindkét cég meglehetősen automatizálta gyártását, alig néhány helyi lakost alkalmaznak, azonban a helyi adók és illetékek, amelyeket befizetnek, a község éves költségvetésének 3–4 százalékát adják.
Egy üvegház is épült a község területén, amelyet haszonbérbe adott az önkormányzat, ebből évi 70 ezer lej jövedelmük származik, részletezte az elöljáró. Hozzáfűzte, ennek tulajdonosa egy újabb, azonos méretű üvegházat is felhúzna, de időközben a jogszabályok úgy változtak, hogy ehhez az önkormányzatnak el kellene adnia a területet, amit a lakosság nem támogat. Egy magyar építőipari vállalkozás is működik a községben, amely kapugyártással kezdte tevékenységét, a Lavanda Kft. mintegy 25 embernek ad munkát, tette hozzá Keizer Róbert.
Rácz P. Zoltán infrastrukturális beruházásokról is beszámolt. Elmondta, míg korábban meglehetősen gyatra volt a község infrastruktúrája, egy európai uniós pályázat révén korszerűsítették az út- és vízhálózatot. Emellett Magyarkiskapuson egy turisztikai információs központ épül, amely a tervek szerint csaknem ki fogja szolgálni egész Kalotaszeget.
„Két állandó alkalmazottal működik majd az iroda, pénteken részlegesen átvesszük az épületet. A tervek szerint decemberre kellene elkészülnie, de ahogy most haladunk, korábban meglesz. A beruházás értéke mintegy 180 ezer euró" – magyarázta a helyszínen az alpolgármester. Kérdésünkre elmondja, jelenleg alig egy-két panzió működik a községben, a turizmus fellendülését az információs központ megnyitásától várják.
Faluturizmus Kalotaszentkirályon
A faluturizmusáról híres Kalotaszentkirályon a Püspök panzió tulajdonosa, Vincze István fogadott. Mint mondta, a faluturizmus az évente megrendezett Kalotaszegi népzene- és néptánctábor révén indult be a településen, hiszen a világ minden részéről érkező vendégeket el kellett szállásolni, miközben korábban senkinek nem foglalkozott vendégfogadással.
Négy-öt évig spontán módon működött a néptáncosok elszállásolása, utána látták, hogy ebből akár meg is lehetne élni. Ezután kezdtek el reklámot csapni a falunak. Mivel kezdetben senkinek nem volt erre a célra külön épülete, ezért úgy kezdték, hogy akinek volt három szobája, abból kettőt kiadott. Később, amikor a vendégfogadásnak ez a módja kezdett kényelmetlenné válni, elkezdték beépíteni a padlástereket, kialakítani a kizárólag vendégfogadásra szánt helyiségeket. „Ma már 40 panzióból álló, működő vendégfogadó-hálózata van a falunak, javarészük kétmargarétás" – magyarázta Vincze István.
A turistaszezon általában húsvétkor kezdődik és mintegy hét hónapot tart, a látogatók 90 százaléka Magyarországról érkezik. A legtöbb vendég az október végi Csipkebogyó-fesztiválra jön, mintegy háromszázan a településen is szállnak meg, de az átutazó is sok. A gazdasági válság előtt a 14 ezret is elérte éves szinten a vendégéjszakák száma, a krízis beálltával évi 8 ezerre csökkent. Lényeges változás következett be a turisták szokásaiban is, mesélte vendéglátónk, egyre kevesebb az utazási irodák által indított, nagybuszos kirándulások száma, ma már kisebb, 20–25 fős baráti társaságok érkeznek a faluba. Ők jellemzően az interneten tájékozódnak a szálláslehetőségekről és maguk szervezik az útjukat.
Vincze István magán-falumúzeumát is megmutatta, ahol a kalotaszegi népviselet mellett a több mint százéves porcelántányérokból álló gyűjteményét is megcsodálhattuk. Valamennyi az Osztrák–Magyar Monarchia idején készült Wilhelmsburgban, Apátházán és Hollóházán. Vendéglátónk kürtőskaláccsal és áfonyapálinkával kínált. Közben megérkezett Póka András György, a község RMDSZ-es polgármestere is. Mint elmondta, a 1650 lakosú községre – ebből 1100-an élnek Kalotaszentkirályon – egyáltalán nem jellemző az elvándorlás, ennek ellenére tíz év alatt kétszáz fővel apadt a lélekszám.
„Idén nyolc temetés volt és csak egy gyerek született, pedig ritka az olyan család, ahol ne lenne legalább két gyerek. Igaz, sok az agglegény és az egyedülálló nő, legalább harminc pár lehetne még, de nem sietnek házasodni" – panaszolta az elöljáró. Póka András György büszke arra, hogy a község infrastruktúráját uniós forrásokból sikerült korszerűsíteni, a szennyvízhálózat és a közkivilágítás is megújult, a focipályát pedig a Kolozsvári CFR avatta fel. Az elmúlt tíz évben összesen 10 millió eurót sikerült pályázniuk infrastruktúra-fejlesztésre, mesélte büszkén az elöljáró.
Konzulátusi segítség
Körutunkat Kiskalotán fejezzük be, ahol Vasile Tripan polgármester fogad. Mint meséli, most szeretnék leaszfaltozni az 1261-ben épül magyarvalkói református műemlék templomhoz vezető utat, ennek a népszerűsítését kérte Korsós Tamás konzultól, amire ígéretet is kapott. A diplomata a Krónikának elmondta: fontosnak tartotta, hogy részt vegyen a terepszemlén, hiszen így a konzulátus is megismerheti a helyi gazdasági lehetőségeket.
A személyesen megszerzett ismeretek birtokában ajánlatokat tudnak tenni a magyarországi gazdasági köröknek a kalotaszegi befektetési, üzleti lehetőségekről. Emellett a helyi közösségek terveit, elképzeléseit is közvetíteni tudják Magyarországra, tette hozzá. „Fontos, hogy terepre menjünk, és ne pusztán irodákban elmélkedve, terepismeret nélkül próbáljuk meg segíteni a külgazdasági minisztérium célkitűzéseit" – magyarázta Korsós Tamás. Hozzáfűzte, számára a kalotaszegi túra tanulsága, hogy válságos időkben is lehet boldogulni, ha megvan a helyi akarat, elképzelés és az ehhez szükséges öszszefogás.
Kiss Előd-Gergel
Krónika (Kolozsvár)

Londonig tartó gyalogútra indult Bartha Ernő erdélyi képzőművész
Kísérőkkel indult el szombaton délután magyarfenesi birtokáról a Londonig tartó gyalogos zarándoklatára Bartha Ernő erdélyi képzőművész.
Amint a hátizsákjára rögzített zászlók felirataival is jelezte, a művészetért, a szabadságért és az igazságért indul útnak. A száznaposra tervezett gyalogos zarándoklat célja, hogy rendezze azoknak a nagy méretű szénaszobrainak a sorsát, amelyek a londoni olimpiai játékokkal egy időben tartott kulturális olimpiára kerültek 2012-ben a brit fővárosba.
A Román Kulturális Intézet által meghirdetett pályázat nyerteseként három szénából készült térplasztikáját vihette el Londonba. Az Időspirál című munkáját – melyet az egyik fő művének tekint – a londoni Pleasure Gardenben állította fel, de a park 2012-ben kiesett az olimpiai érdekeltség szférájából, és bezárt. Az alkotás egyáltalán nem került közszemlére. A Felhőkarcoló és a Madár című alkotását a Victoria parkban a tó vizén állították ki. E művek a mai napig is ott állnak, de ezeket sem mutatták be, nem tüntették fel az alkotó nevét, a munkák címét.
Bartha Ernő békalábakkal jelent meg az indulás előtti sajtóbeszélgetésen. Tréfásan jegyezte meg: a La Manche csatornára is gondolnia kellett. Az MTI kérdésére elmondta, 10-12 kilogrammos hátizsákot visz magával, melybe a legszükségesebb dolgait tette. Megjegyezte, mintegy 2025 kilométeres gyalogos útvonalon haladva tíz ország érintésével jut el a brit fővárosba. Hozzátette, nem kívánta túlszervezni az utat. Az indulás napján a 19 kilométerre levő Magyarkapusig kívánt eljutni, de azt sem tudta, hogy este elő kell-e vennie a sátrat a hátizsákból, vagy lesz hol megszállnia. Elmondta, hogy indulásáig tíz éjszakára ajánlottak fel szállást számára olyan településeken, amelyek az útjába esnek. Megjegyezte, útravalóul hamuban sült pogácsát csomagolt.
Bartha Ernővel gyalogol Londonig Bács Ildikó vizuális művész, filmrendező is, útjukról kisfilm készül. A magyarfenesi induláskor még ketten csatlakoztak hozzájuk, akik a túra első szakaszán kísérik el őket. Bartha Ernő elmondta, hogy útjuk során a lehetőségekhez mérten blogot vezetnek, melyen filmezett anyagokban számolnak be élményeikről, hiszen magát a zarándoklatot is egyfajta művészi kifejezőeszköznek tekintik.
A szobrászművész korábban az MTI-nek elmondta, vállalhatónak tartja, hogy a mulandó világban az alkotásai is mulandók legyenek. Szénaszobrai – ha nem mozdítják el arról a helyről, ahová felállította azokat – mintegy tíz évig képesek dacolni az időjárással. Bartha Ernő szénaszobraiból Budapesten is láthatott néhányat a közönség a 2008-as tavaszi fesztivál ideje alatt a Millenáris Parkban.
Népújság (Marosvásárhely)

Bemutatjuk polgármester-jelöltjeinket
Összesen 44 településen indít az RMDSZ Kolozs megyében helyi tanácsosi listát, 14 helységben pedig saját polgármesterjelölttel is jelen lesz a június 5-i önkormányzati választásokon.
Nem marad távol a választásoktól Kolozs megyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sem: a kisebbik magyar párt 15 településen indít tanácsosi listát, illetve 14 polgármesterjelölttel száll be a választási versenybe.
A Magyar Polgári Párt (MPP) csak egy településen, Széken indít saját listát és polgármesterjelöltet a helyhatósági választásokon.
Adataink szerint Kolozsváron, Körösfőn, Ördöngösfüzesen, Bálványosváralján, Magyarkapuson és Tordaszentlászlón várható magyar–magyar verseny az RMDSZ és az EMNP polgármesterjelöltjei között.
Széken az RMDSZ által támogatott MPP-s jelölt mérkőzik meg az EMNP polgármesterjelöltjével.
Szabadság (Kolozsvár)

Kolozs megyei választási körkép
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közlése szerint az RMDSZ 14 polgármesterjelöltje közül a vasárnapi választásokon nyolcnak sikerült mandátumot nyernie: Körösfőn Bódis László nyert, Buzában Czéghér István, Várfalván Marginean János, Bálványosváralján Muresan Ildikó, Kalotaszentkirályon Póka András György, Magyarszováton Szabó Mihály, Tordaszentlászlón Tamás Gebe András, Tordaszentmihályon Zeng János, míg Széken az RMDSZ támogatásával függetlenként induló Sallai János.
Az RMDSZ Kolozs megyében a következő helyeken nyert tanácsosi mandátumokat: Ajtony (1), Aranyosegerbegy (3), Aranyosgerend (–), Aranyosgyéres (2), Bánffyhunyad (3), Bálványosváralja (6); Bonchida (3), Dés (2), Detrehemtelep (az RMDSZ és az EMNP az elmúlt négy évben egy-egy tanácsosi mandátummal rendelkezett a településen, a vasárnapi választáson azonban a magyar szavazatok megoszlása miatt mind a két párt kiesett), Egeres (5), Erdőfelek (3), Gyalu (2), Harasztos (3), Kajántó (1), Kalotaszentkirály (10); Katona (1), Kisbács (5), Kiskalota (1), Kolozs (2), Kolozsborsa (1), Körösfő (5), Magyargorbó (2), Magyarkapus (3), Magyarszovát (6); Mikeháza (2), Mocs (2), Pusztakamarás (csupán 8 szavazaton múlott, hogy az RMDSZ bejusson a tanácsba), Szászfenes (4), Szamosújvár (3), Szásznyíres (2), Szépkenyerűszentmárton (az RMDSZ-nek négy év kiesés után sikerült ismét visszakerülnie a tanácsba), Torda (2), Tordatúr (3), Tordaszentlászló (8); Tordaszentmihály (6); Vajdakamarás (3), Várfalva (8); Zsuk (az RMDSZ négy év szünet után ismét mandátumhoz jutott).
Szabadság (Kolozsvár)

Izmosodó magyar érdekképviselet
VÁLASZTÁSI ÖSSZEFOGLALÓ – Míg a helyi tanácsokban nem mindenhol sikerült megőriznie képviseletét, a megyei önkormányzatokban azonos, vagy az eddiginél nagyobb súllyal vág neki az újabb választási ciklusnak az RMDSZ.
A részeredmények szerint a szövetség 2281 helyi, illetve 93 megyei önkormányzati képviselői mandátumot szerzett. A Magyar Polgári Párt (MPP) 158 helyi és 6 megyei, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 207 helyi és 6 megyei, míg az EMNP–MPP-koalíció 33 helyi tanácsi helyet mondhat magáénak.
A nagy arányban magyarlakta partiumi megyékben a vasárnapi voksolást követően nem változott jelentősen a helyzet. Míg a négy évvel ezelőttinél jóval gyengébb eredmények miatt Nagyváradon elveszített két tanácsosi mandátumot az RMDSZ, a Bihar megyei önkormányzatban sikerült megőriznie az eddigi hét tanácsosi helyet. Mivel a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és vezetője, Ilie Bolojan váradi polgármester bejelentette, hogy kétharmados többségével egyedül kormányozná a megyeszékhelyt, Huszár István alpolgármesteri széke inogni látszik. Megyei szinten azonban a PNL rászorulhat a szövetség támogatására, a 17 mandátum az egyszerű többséghez sem elég. A testületben a Szociáldemokrata Párt (PSD) 9, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 2 tanácsossal van jelen.
Szatmár megyében a megyeszékhelyhez hasonlóan a megyei tanácsban is nő az RMDSZ-es önkormányzati képviselők száma, a jelenlegi 12 helyett 13-an ülnek a frakcióban, mely a testület legnagyobb csoportja. A részleges eredmények szerint a PSD 9, a PNL 7, az ALDE 4 mandátumot mondhat magáénak.
Többen képviselik a szövetséget a Kolozs megyei önkormányzatban is, ahol a korábbi öt tanácsos helyett a következő négy évben heten alkotják az RMDSZ-frakciót. A lista hatodik helyezettje Keizer Róbert, az MPP Kolozs megyei elnöke, aki a két párt közötti együttműködés révén szerzett mandátumot. A PNL 18, a PSD 12 mandátummal büszkélkedhet.
Kolozsváron szintén növelte súlyát a szövetség, és a korábbi négy helyett immár öt képviselője van, és 274 szavazat hiányzott a hatodik mandátum megszerzéséhez. Ennek hiányában a töredékszavazatok visszaosztásakor a PNL-nek jutott egy újabb mandátum, így 17 tanácsosa van, míg a PSD öt tanácsossal van jelen a testületben. Soós Sándor megyei elnök szerint az Erdélyi Magyar Néppárt eredményei is jobbak. Míg eddig 7 községben 11 tanácsosuk volt, a vasárnapi voksolás eredményeként 11 községben 15 képviselőjük lát munkához. Körösfőn 4, Bánffyhunyadon 2, Egresen, Ördöngösfüzesen, Bálványosváralján, Gorbóban, Nagyesküllőn, Kolozson, Tordaszentlászlón, Magyarkapuson és Széken egy tanácsosi mandátumot szereztek.
Máramaros megyében az RMDSZ két tanácsossal van jelen a megyei önkormányzatban, és akárcsak eddig, két önkormányzati képviselőt küld a nagybányai tanácsba is, miután 283 szavazata hiányzott a harmadik mandátum megszerzéséhez. Máramarosszigeten is két magyar jutott be a tanácsba. Koltón, Sülelmeden és Erzsébetbányán 3, Felsőbányán 2, Szinérváralján, Misztótfaluban, Magyarláposon, Égerháton és Kővárremetén 1 tanácsost juttatott be a szövetség. Hosszúmezőn a polgármesteri szék mellett 5 tanácsosi helyet is szerzett az RMDSZ, az MPP-nek és az EMNP-nek 1–1 képviselője van.
Beszterce-Naszód megyében 16 településen 26 tanácsosi mandátuma van az RMDSZ-nek. Besztercén, Magyarnemegyén, Felőrben, Apanagyfaluban, Mezőköbölkúton, Mezőörményesen, Tekében, Galacfalván, Nagysajóban, Sajónagyfaluban és Sajóudvarhelyen egy Bethlenben, Szentmátéban, Kékesen, Rettegen két tanácsos lett. Árpástón a polgármesteri tisztség megőrzése mellett hét tanácsosa van az RMDSZ-nek. A megyei önkormányzatba azonban ezúttal sem sikerült bejutni.
Akárcsak Szeben megyében, ahol ellenben eggyel több helyi tanácsosi mandátumot mondhat magáénak a szövetség, hét településen 8-an képviselik a magyarságot. Medgyesen két, Balázstelkén, Bürkösön, Kiskapuson, Erzsébetvárosban, Vízaknán és Küküllőalmáson egy-egy RMDSZ-es szerzett tanácsosi mandátumot, utóbbi községben 19 szavazat hiányzott a másodikhoz.
Brassó megyében is erősödött a magyar képviselet, a megyei tanácsba az eddigi kettő helyett három képviselőt sikerült bejuttatni, míg Brassóban sikerült megtartani a két tanácsosi helyet. Kovács Attila megyei elnök szerint Ürmösön, Alsórákoson és Apácán megőrizték a polgármesteri széket, míg Tatrangon száz vokson múlt, hogy nem lett magyar elöljáró. Itt egy másik magyar jelölt is indult függetlenként, aki 129 szavazatot kapott. A tanácsosi lista alakulása is a magyar–magyar versenyen múlott: az RMDSZ-nek 16 voks hiányzott a hatodik mandátum megszerzéséhez, a független magyar tanácsosjelölt 80-at kapott.
A megyei elnök sikerként értékelte, hogy olyan szórványtelepüléseken is sikerült tanácsosi mandátumot szerezni, mint Halmágy és Botfalu, míg Kőhalomban egy helyett két tanácsosuk lett. Bodolán 27 év után három helyett négy magyar tanácsos tevékenykedhet a testületben. A magyarlakta települések közül Höltövény, Kóbor, Krizba, Kaca, Zsiberk, Homoród, Olthévíz, Szásztyúkos és Keresztvár tanácsában van magyar képviselő.
Temes megyében 33 helyi tanácsosa lesz az RMDSZ-nek a következő négy évben, ebből kettő Temesváron, 3 pedig Zsombolyán. Halász Ferenc megyei elnök szerint Lugoson 13 szavazat hiányzott az egy mandátum elnyeréséhez, míg Dettán hiába érték el a küszöböt, nem jutottak be a tanácsba, ezért mindkét helységben kérték a szavazatok újraszámlálását. Igazfalván a polgármesteri szék mellett 2 tanácsosa lesz a szövetségnek, Végváron 4 segíti a magyar elöljáró munkáját. Óteleken, Újszentesen 3, Bálincon, Bégamonostoron, Kastélyon, Máriaföldén, Újváron 2, Gyéren, Fényen, Nagycsanádon, Tolvádon, Törökszákoson 1. Újmosnicán egy magyar tanácsos van, de utóbbi településen akár a második mandátum is meglehet, mondta a megyei elnök.
Krónika (Kolozsvár)