Rendhagyó történelemóra az államalapításról
Az államalapítás nem köthető egyetlen dátumhoz, egy hosszú folyamat eredménye, aminek a tizedik századig számos előzménye volt. Erről és az ország kiépítéséről is beszélt Hidán Csaba történész rendhagyó történelemóráján, kedden este a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásának dísztermében. 
A sztyeppei lovas népek többsége államalapító, éppen az előbb említett nagyon fejlett szervezőkészség miatt – mondta a történész. A X. század folyamán negyvenhét hadjáratról tudunk, amelyeket a magyarok különböző uralkodók kérésére folytattak, s ebből több mint negyven győztes csata volt, ami alatt a magyar seregek eljutottak Thesszalonikiig, Konstantinápolyig, az Atlanti-óceánig, Capuáig, Leridáig. Közben mintegy száz évig egyetlen ellenséges sereg sem járt a Kárpát-medencében. Ez demográfiai, gazdasági és kulturális fejlődést is eredményezett. Az előadó szerint azóta sem volt száz békés esztendő a Kárpát-medencében. A széles körű ismeretek miatt a század második felében változott a magyar fejedelmek politikája.
Jó házasságok és belső viszályok
Taksony fejedelem, majd Géza is házasságok révén szerzett szövetségeseket, tehát István születése előtt elkezdődött a hatalom egy kézbe összpontosítása. István és testvérei számára is okosan köttettek házastársi szövetségeket. Istvánnak harcolnia kellett a trón megtartásáért, először a somogyi Koppánnyal. Itt az előadó hangsúlyozta, hogy az ismert rockopera torzít, amikor a keresztény Istvánt és a pogány Koppányt állítja egymással szembe. Majd szembe kellett néznie az erdélyi Gyulával és a marosvásárhelyi Ajtonnyal is.
Vármegyék
Az ország területi szerkezetének alapját a vármegyék adták. Felépítésénél a magyar hagyományokat, de a német mintát is figyelembe vették. A vármegyerendszerrel egyszerre a királyi udvarházhálózat is kiépült. A középkori magyar állam a Kárpát-medencében élő népeknek, mind a magyaroknak, mind a betelepülteknek évszázadokig lét- és jogbiztonságot adott – szögezte le az előadó. Hidán beszélt az István által kiadott törvénykönyvekről, amelyek nyelvezete bajoros, de tematikája határozottan magyar. Majd azt is megemlítette, hogy olyan értékes pénzt veretett, hogy azt a vikingek nagy tételben hamisították. A magyar királyok gondolkodásában, intézkedéseiben tetten érhető mind a keresztény univerzalizmus, mind a sztyeppei nomád népek öröksége. A középkori magyar állam megvédte lakóit a nyugatról, keletről és délről jövő támadásoktól, ugyanakkor az ebben az időben épült templomokat, várakat, városokat az egész Kárpát-medencében mai napig megtaláljuk.
Dávid Anna Júlia Székelyhon.ro