A háromhetes Kárpát-medencei turnét megelőzően a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, András Mihály és a turnét szervező Magyar Kollégium elnöke, Romhányi András szept. 5-én Budapesten tartottak sajtótájékoztatót. A szeptember 7-27. között sorra kerülő művészkörút helyszínei: Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Ez a maga nemében egyedülálló, az egész Kárpát-medencei magyarságot érintő kezdeményezés a Magyar Millennium jegyében - népművészeti produkciók révén - a magyar nemzet kulturális egységét jelképezi. A turné során minden helyszínen megkoszorúznak egy olyan emlékhelyet, amely a magyarságtudatot erősíti. Szeptember 12-én Budapesten a Hősök Terén, 13-án pedig Kárpátalján a Vereckei hágónál koszorúznak. Szeptember 8-án Erdélyben az aradi vesztőhelyen, 10-én a Vajdaságban a Zentai csata Emlékművénél és Bajmokon az Ártatlan Áldozatok Emlékművénél. Szlovákiában a Felvidéken szeptember 15-18. között megkoszorúzzák Királyhelmecen a Petőfi-szobrot, útban Jóka felé Galántán a Kodály-szobrot és Szepsiben Lackó Máté emléktábláját, Veszprémben 19-én az István és Gizella-szobrot, 20-án Pécsen Janus Pannonius szobrát, 22-én a horvátországi Csúzán a Kossuth-domborművet. Szlovéniában Dobronakra mennek, a Muravidéken szeptember 23-án a Millenniumi Szobor avatásán vesznek részt. /Guther M. Ilona: Forduló a Kárpát- medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Pénz muravidéki vállalkozóknak
Az első európai uniós tagállamként Szlovéniában, a Muravidéken írták alá hétfőn a Kárpát-medencei magyarság támogatását szolgáló gazdaságfejlesztési program szerződéseit; a magyar kormány által biztosított 500 millió forintos keretből 155 családi vállalkozás nyert támogatást.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a muravidéki Dobronakon (Dobrovnik) tartott aláírási ünnepségen kiemelte: a magyar kormány célja, hogy olyan mértékben erősödjön a muravidéki magyarság gazdasági ereje, amely megállítja az évtizedek óta tartó asszimilációt. A kormány a muravidéki gazdaságfejlesztési programra az idei költségvetésben félmilliárd forintot biztosított, de további 500 millió forint szerepel hasonló célra a jövő évi költségvetésben is. Az aláírás kapcsán elhangzott, hogy soha korábban nem volt olyan helyzetben Magyarország, hogy ilyen mértékű segítséget nyújtson „az anyaország átlagos életszínvonalánál magasabb szinten élő nemzetrésznek”. Az államtitkár szerint, bár a Muravidéken valamivel könnyebb az élet, mint az átlag magyar családok számára, de fel sem merült, hogy az egész Kárpát-medencére kiterjedő programból ne jusson a szlovéniai magyarságnak. A gazdaságfejlesztési támogatásokon felül jelentős infrastrukturális beruházások is lesznek a térségben, hiszen megvan a költségvetési fedezet az M70-es autóút teljes autópályává szélesítésére. Ugyanakkor vizsgálják annak a lehetőségét is, hogy miként lehetne ismét helyreállítani a Rédics és Lendva között évtizedekkel ezelőtt felszámolt vasúti összeköttetést, illetve kormányközi megállapodás alapján 2020-ig két kisebb határátkelési pontot is létesítenek a két ország között. Elhangzott az is, hogy más szomszédos államokkal ellentétben a szlovén állami hatóságok nemhogy gátolták, sokkal inkább segítették a muravidéki magyaroknak szánt gazdaságfejlesztés ügyét.
Mint ismeretes, a széles körű magyar állami gazdaságfejlesztési program keretében a 2016-ban indított vajdasági program részeként a magyar állam 30 milliárd forint támogatást és 30 milliárd forintos kedvezményes hitelkeretet biztosít 2018-ig, a kárpátaljai programban 12 milliárd forint támogatást és 20 milliárd forintos hitelkeretet ugyanebben az időszakban. A horvátországi magyar közösségeknek szintén félmilliárd forintos keretet különítettek el 2017-re, az erdélyi kísérleti programra pedig egymilliárd forintot szántak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)