Kézdivásárhelyen a helyi Szentkereszty Stefánia Kórházalapítvány kuratóriuma bővített közgyűlésen ünnepelte az alapítvány fennállásának tizedik évfordulóját. Az alapítvány egy évtizedes történetét dr. Boga Olivér ny. főorvos, az alapítvány elnöke ismertette. 1991-ben restaurálták a Szentkereszty-kápolnát. 1992-ben átadták az ötszáz négyzetméteren fekvő új élelmezési komplexumot, 1993-ban korszerűsítették a belgyógyászat kétszáz éves épületét, intenzív részleggel gazdagodott az egység, új szárnnyal bővítették az épületet. Leleplezték a kórházalapító báró Szentkereszty Stefánia bronzplakettjét is, és Lemhényben Szentkereszty-emlékszobát avattak. A kórház fiatal orvosai az anyaországban, Németországban és Franciaországban vettek részt továbbképző tanfolyamokon. 1994-ben műveseközpont indult be. 1995-ben egy rehabilitációs öregotthon felépítését határozták el, mostanra az épület tető alá került. Sok támogatójuk volt, köztük a Mocsáry Lajos Alapítvány. A bajor szeretetszolgálat irodavezetője elmondta, három célt követtek: a kórház, az öregotthon és a gyermekek támogatását. Tíz esztendő alatt 121 teherautónyi segélyt hoztak Kézdivásárhelyre. /Iochom István: Tízéves a kézdivásárhelyi Szentkereszty Stefánia Kórházalapítvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

"Kézdivásárhelyen tartották az erdélyi magyarság központi ünnepségét, melyet Duna Televízió jóvoltából százezrek - milliók - láthattak. Az előző napokban megnyitották a Céhtörténeti Múzeum ünnepi tárlatát, a 48-49-es eseményeket felidéző diákvetélkedők zajlottak, megkoszorúzták Petőfi és Bem mellszobrát. A Gábor Áron nevét viselő patinás főtéren zajlott az ünnepség. A hagyományőrző díszruhás huszárokat, bandériumokat Bereck, Ozsdola, Sárfalva, Martonos, Nyujtód, Lemhény, Kézdialmás, Csomortan, Csernáton, Kővár, Szentkatolna, Torja, Bélafalva színpompás felvonulása követte. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. A világ magyarságának együvétartozását jelképezte a testvértelepülések - Mezőhegyes, Gyöngyös, Nagyatád, Hatvan, Szentendre, Nagykanizsa - küldöttségeinek kézdivásárhelyi jelenléte. Dr. Matolcsy György, a magyar kormány gazdasági minisztere beszélt és felolvasta Orbán Viktor kormányfőnek a kárpát-medencei magyarsághoz szóló üdvözletét. A román miniszterelnök, Adrian Nastase márc. 15-i üdvözletét Tamás Sándor parlamenti képviselő, a kézdivásárhelyi városi RMDSZ elnöke olvasta fel. Megáldotta a jelenlévőket. Bodó Imre római katolikus esperes, imát mondott Szentgyörgyi Zsombor református lelkipásztor. A székely és a magyar himnusz eléneklését követően megkoszorúzták Gábor Áron főtéri emlékművét. /Flóra Gábor: "Gábor Áron rézágyúja" Kézdivásárhely márciusi ifjúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./"

"Ápr. 24-én tartották a felsőháromszéki polgármesterek találkozóját Kézdiszentkereszten, a községháza felújított tanácskozótermében. A tanácskozáson Kézdivásárhely, Lemhény, Torja, Maksa, Kökös, Szentkatolna, Csernáton, Gelence, Kézdiszentlélek első embere vett részt, továbbá meghívottként több megyei vezető. Elsőként a perkői millenniumi kereszt ügyét vitatták meg. A talapzattal együtt hat méter magas kereszt 60 millió lejbe kerül, felállítását augusztus 20-ára tervezik. A polgármesterek öt-ötmillió lejes hozzájárulást javasoltak. /Iochom István: Millenniumi keresztet állítanak a Perkőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./"

"A gyulafehérvári Főegyházmegyében kevés szerzetes van, de 15 szerzetesi közösség képviselteti magát: a Mallersdorf-i Szegény Ferences Nővérek Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron, Déván, Kézdiszentléleken, Csíkszépvízen tevékenykednek. A Szociális Testvérek Társasága Gyulafehérváron, Kolozsváron, Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Désen működik. A Segítő Nővérek Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen működnek. A Szeretet Misszionáriusai Sepsiszentgyörgyön a szegények szolgálatát tartják feladatuknak. A Klarisszák, monasztikus szerzetesnők monostora, "Csíksomlyó Ágacskája", kánonilag 2000. augusztus 11-én lett alapítva Csíksomlyón, négy nővérrel. A fentieken kívül az egyházmegye területén a következő női szerzetesközösségek működnek néhány taggal: Iskolanővérek (Kolozsvár és Lemhény), Jézus Szíve Társaság (Kolozsvár, Gyulafehérvár), Orsolyanővérek (Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyszeben), Szatmári Irgalmas Nővérek (Marosludas, Szováta, Kolozsvár), Szt. József Nővérei (Gyulafehérvár), Kereszt és Szenvedés nővérei (Gyimesközéplok). Jelenleg 41 ferences dolgozik szétszórtan a főegyházmegye területén: Kolozsvár, Kőrösbánya, Déva, Szászváros, Vajdahunyad, Brassó, Esztelnek, Csíksomlyó, Szárhegy, Marosvásárhely, Szamosújvár, Dés. Egyetlen piarista él Kolozsváron, egy konventuális ferences Marosvásárhelyen és egy jezsuita a gyulafehérvári szemináriumban tevékenykedik. /Erdélyben 15 szerzetesrend tevékenykedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./"

Kovásznán a Vigadó és a bákói Szeret-Klézse Alapítvány szervezésében febr. 9-én a rendszerváltás óta tizenkettedik alkalommal kerül sor a Gábor Áron téren a hagyományos farsangtemetésre és lovas felvonulásra. Felvonulnak Futásfalva, Csernáton, Torja, Bélafalva és Szentkatolna lovas maskarásai, hagyományőrző csoportjai, és sor kerül a telet jelképező szalmabábu elégetésére. Ezzel párhuzamosan a Vigadó nagytermében a hagyományok kalákájára kerül sor. Részt vesznek többek között Kézdiszentlélek, Szentkatolna, Csernáton, Lemhény, Gelence és Klézse község Somoska falu gyermek- és ifjúsági, illetve hagyományőrző csoportjai. Duma István András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke a moldvai magyar nyelvű oktatás jelenlegi helyzetéről tart előadást, és bemutatja Én országom Moldova című könyvét. A szakmai megbeszélésre a Vigadó meghívta Tamás Sándor, Birtalan Ákos, Szilágyi Zsolt és Ráduly Róbert parlamenti képviselőket, Sógor Csaba szenátort és Hengyán Tibort, a bukaresti Magyar Művelődési Központ igazgatóját. /(Iochom): Téltemetés Kézdin. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Birtalan Ákos és Tamás Sándor képviselő kezdeményezésére ápr. 13-án Mikóújfaluban gyűltek össze az Olt menti közbirtokosságok képviselői. A megbeszélés tárgya a napokban hatályba lépett, a magánerdészetek megszervezését szabályozó miniszteri rendelet volt, de szó esett az erdők visszaszolgáltatásáról, illetve a közbirtokosságok gazdálkodásáról is. Bővült a közbirtokossági tagoknak visszaadható terület felső határa (10-ről 20 hektárra). Olosz Gergely alprefektus, a megyei bizottság tagja elmondta, hogy megyeszerte összesen 84 000 hektár erdőt kértek vissza, ebből 31 500 hektárt már jóváhagyott a bizottság. A gazdaságilag is életképes magánerdészet széles körű összefogással jöhet létre. Délután Kézdialmáson jöttek össze Kézdivásárhely, Bereck, Lemhény, Csernáton, Gelence, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Ozsdola, Szentkatolna és Torja község területén működő ötven közbirtokosság vezetői. A két honatya a magánerdészeti hivatalok megalakításának szükségességéről, hasznáról próbálta meggyőzni a jelenlevőket. /(Ferencz—Iochom): Magánerdészet. Nincs köztes út. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

"A földtörvények alkalmazása nem halad a kért ütemben, a prefektus teljesíteni készül ígéretét s a kormánypárt Kovászna megyei szervezetének kérését: leváltja a helyi földosztó bizottságok éléről azokat a polgármestereket, akik nem mutatnak fel eredményt. Horia Grama meg is nevezte a helységeket: Barót, Bacon, Bölön, Lemhény, Málnás, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Kézdivásárhely, Vargyas és Zágon. A prefektus visszautasította "az RMDSZ vádaskodásait", hogy a prefektúrán kérhető számon a földvisszaadás késlekedése. Grama képtelenségnek nevezte egyes RMDSZ-vezetők kijelentését, miszerint a prefektúra vagy annak főtitkára arra ösztönözné a helyi bizottságokat, hogy a tényleges visszaszolgáltatás helyett kárpótlási listára vezessék fel a kérvényezőket. /(Szekeres): Késnek a birtoklevelek. Elmozdíthatnak tíz polgármestert. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./ "

"Aug. 10-én hatalmi szóval létrehozott Málnás mamutközség lakossága az önállósulásra szavazott. Eszerint Málnás, Málnásfürdővel és Zalánpatakkal együtt alkot községet, Mikóújfalu és Bükszád pedig külön- külön létesít helyi tanácsot. Az önállósulás mellett döntött az elmúlt hetekben Árkos, majd Dálnok is, a hét végén pedig Lemhény és Kézdialmás lakossága szavaz a szétválásról. /(Flóra Gábor): Voksok a községi státusért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./"

"Kevés faluhelyen található egyházi építményt ér az a ,,tisztesség", hogy könyvespolcnyi irodalom szülessék róla. Háromszéken ezt elsősorban a gelencei, Szent Imréről elnevezett Árpád-korból való műemlék templomról mondható el. Megmaradt és nagyrészt feltárt falfestményei, freskói okán is joggal védett műemlék, egy UNESCO-listán szereplő monumentum. A sort lehet folytatni: Zabola vártemploma, a sepsiszentgyörgyi és illyefalvi templomerődök, a kilyéni unitárius templom, a bibarcfalvi Szent László-freskókat őrző református templom, a lemhényi-kézdialmási reneszánsz-barokk egyházi épületegyüttes, a berecki, kézdipolyáni, torjai, futásfalvi római katolikus, a sepsiszentkirályi, kézdivásárhelyi, kovásznai, lisznyói és még annyi más helység templomai kívánkoznak a lajstromra. Kézdiszentlélek két csodálatos architekturális öröksége: a Szent Lélek-plébániatemplom és a Perkőn álló Szent István-kápolna, melynél Felső-Háromszék katolikusai évente megtartják első, szent királyunk tiszteletére és emlékezetére figyelmeztető búcsújukat, mely lassan-lassan a csíksomlyói híres Mária-búcsú méltó társa lesz.E két építményről monografikus igényű könyv először most jelent meg /Kovács András, Tüdős S. Kinga: Kézdiszentlélek templomai, Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely, 2003./ A tanulmányok tisztázzák a műemlék épületek keletkezési idejét, körülményeit, rávilágítanak építészeti, művészettörténeti értékeikre. /Magyari Lajos: Templomok a múló időben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./"

"Aug. 17-én Lemhény község 2790 választópolgárának közel 70 százaléka járult az urnák elé és döntött Kézdialmás és Csomortán önállósulásáról. Az almásiak kifejtették: ők semmi mást nem akarnak, mint azt, hogy visszanyerjék egykori községi státusukat, maguk döntsenek a két település sorsa felől. /Iochom István: Önállósulásra voksoltak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./"

"Bereckben létrejött a Feketeügy Egyesület, melynek célja megalakítani a magánerdészetet. A Feketeügyhöz a kézdimartonosi és ozsdolai római katolikus egyház, a hilibi, a hatolykai, az ozsdolai és a berecki közbirtokosságok társulnának, összesen ötezer hektár erdővel. Előreláthatóan Kézdivásárhely, Bereck és Lemhény önkormányzata is csatlakozni fog a magánerdészethez, ezáltal területük a kétszeresére nőhet. Tavaly Kézdivásárhely után Kézdiszéken Bereckben alkalmaztak a legtöbb, 130 munkanélkülit közhasznú munkára. A múlt évi tapasztalatból okulva idén már csak 10-20 embert alkalmaznak, mivel nagyobb létszámmal rendkívül nehéz dolgoztatni. /(Iochom): Berecki hírhalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./"

Háromszéken újra elnyerte önállóságát Árkos, különvált Kőröspataktól, Kézdialmás Lemhénytől, Dálnok pedig Maksa községtől. Tavaly augusztusban népszavazás döntött a mostani Mikóújfalu központú Málnás község „háromba szakadásáról” is, ám Málnás, Mikóújfalu és Bükszád külön községgé alakulása elakadt a képviselőházi bizottságnál, a honatyák ugyanis nehezen nem akarták a háromba szakadást. A háromszéki képviselők, szenátorok azonban bíznak benne, hogy előbb-utóbb ez a törvénytervezet is elnyeri a két ház beleegyezését. /Farkas Réka: Önállósodó falvak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

A zágoni születésű Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébánost, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum alapítóját, a gyimesvölgyi Sziklára Épített Ház kezdeményezőjét Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.  Az eddig odaítélt díjak révén a Magyarság Szellemi Múzeumát olyan személyek, együttesek, intézmények és teljesítmények alkotják és gyarapítják, mint – a post mortem kitüntetettek közül – Antall József, Teleki Pál, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Nagy László, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Kandó Kálmán. Az intézmények, egyesületek kategóriában van a Magyar Nemzet napilap, a Száztagú Cigányzenekar, a Herendi Porcelán Manufaktúra, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum., a Duna Televízió.  A kortárs nevek közül Böjte Csaba vagy Egerszegi Krisztina említhető.  Berszán Lajost előzően Márton Áron-díjjal is kitüntették.  Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943/ szolgálati idejének többségét a szórványmagyarság körében töltötte. 1980-ban került Gyimesfelsőlokra, a Szent András-plébániára. A szomszédos nagyközség, Gyimesbükk papi teendőit is háromszéki plébános, a boldog emlékezetű lemhényi Dani Gergely látta el. Dani Gergely a diktatúrával dacolva templomépítéshez fogott. Egészségével és életével fizetett érte, de a templom áll. Berszán Lajos először a népi szokások felelevenítésére összpontosított. Elsőáldozáskor és bérmáláskor gyimesi népviseletben fogadta a gyermeksereget.     1989-ben, a diktatúra tobzódásának csúcsévében egy debreceni értelmiségi csoport elhatározta, hogy pünkösdkor Csíksomlyóra zarándokolnak. A Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagjai 1992-ben elhatározták a Sziklára Épített Ház megvalósítását. Otthon, Debrecenben alapítványt hoztak létre. Kezdeti céljuk az volt, hogy Gyimesfelsőlokon egy lelkigyakorlatos közösségi házat építsenek. A házat a gyimesi csángó és az erdélyi, magyarországi magyar közösségek kapcsolatteremtő intézményének szánták. A későbbiekben a Sziklára Épített Ház fontos oktatási intézménnyé alakulhatott, de a munka dandárja Berszán Lajos plébános nyakába szakadt.  Haranghy Sándor műépítész olyan épületformát választott, amely a táj építészeti hagyományaihoz igazodik. Az épületet 1996 novemberében, Szent Erzsébet napján avatták. Erre az időre elkészült a ház első szárnya, és a diákok beköltözhettek az internátusba. A Gyimes völgyében nagy szükség van erre az iskolára, hiszen az itt lakó fiatalok középiskolába csak a 30-50 kilométerre lévő Csíkszeredába járhattak, s ezt a rossz szociális helyzetben lévő családok csak nehezen vagy egyáltalán nem engedhették meg maguknak. Az intézményben félszáznál több moldvai csángó-magyar középiskolás van jelen. Nem egy közülük főiskolákon, egyetemeken Erdélyben és Magyarországon tanul tovább. Gyimesbükköt 1950-ben választották le Székelyföld pereméről, és csatolták át a moldvai Bákó megyéhez. Néhai Dani Gergely gyimesbükki plébános és Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébános a szétszakított völgy magyar lakosságát lelkileg egybetartották. /Sylvester Lajos: Aki tudja, merre akar hajózni= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

Székelyudvarhelyen az Areopolisz Szabadegyetemen Gyöngyössy János a székelyföldi erődített templomokról tartott diavetítéses előadást. A székelyudvarhelyi vegyészmérnököt a szakma munkájának jelentőségéért elfogadta – hangsúlyozta bevezetőjében Hermann Gusztáv Mihály könyvtárigazgató. Gyöngyössy János még egyetemista korában, a hetvenes évek második felében kezdte kutatni a székelyföldi erődített templomokat. Fényképezte, lerajzolta őket, kutatásait két, a kilencvenes években megjelent kötetben is közreadta (egyik idehaza, a másik Magyarországon jelent meg). Gyöngyössy János ismertette a székelyföldi vártemplomok történetét. A székelység a bágyi várat leszámítva nem emelt várakat. A 15–16. században gyakoribbá vált török és tatár betörések győzték meg a székelyeket arról, hogy ésszerű megerősíteni, fallal körülvenni a templomokat. Gyöngyössy bemutatta az általa kutatott várak (többek között Sepsiszentgyörgy, Csíkkarcfalva, Zabola, Illyefalva, Nagyajta, Lemhény, Székelyderzs, Homoródszentmárton) általa készített rajzait és nyolcvanas években készült fotóit. /Katona Zoltán: Erődített vártemplomaink. Areopolisz-előadás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

A településnapok ünnepségein – mostanában Háromszéken is – egyre több helységben, a községi státus szimbólumaként ott van a címerkép. Kökös, Bodok, Kézdiszentlélek, Lemhény, Vargyas, Kommandó, Kézdialmás a megye azon települései közé sorolhatók, ahol a heraldikai jelkép elkészült, avagy folyamatban van kivitelezése. /A heraldikai jelképről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Csíkrákos határában a falu lakossága próbált gátat emelni, azonban a megáradt Olt már a falu széli házakat is elérte. /(Daczó Dénes): Lassan a víz az úr. Tovább áradnak a folyók, patakok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Földcsuszamlás miatt teljesen beomlott a Sepsibükszádról a Szent Anna-tó felé vezető út, a forgalmat lezárták. Szakemberek szerint a gyakori földcsuszamlást a térségben zajló meggondolatlan erdőkitermelés okozza, a lecsupaszított hegyoldalakról lezúduló esővíz ugyanis kimossa az út alapját. A heves esőzések következtében a háromszéki folyóvizek is kiöntöttek. Nagyborosnyón 11 lakóházat öntött el a megáradt patak. Az Uzon községhez tartozó Lisznyópatakon 8 házat öntött el az ár, és egy híd megrongálódott. Lemhénynél a megáradt Feketeügy 10 hektár kaszálót öntött el, a folyó szintje továbbra is növekedik. Hídvégen 100 hektár föld, Dobollón 6 ház került víz alá. Hargita megye több településén rendkívüli készültséget rendeltek el a hatóságok. Súlyos a helyzet a Gyimesekben – Farkaspallón és Bükkhavaspatakán –, e két települést a külvilágtól való teljes elszigetelés fenyegeti, miután kiöntött a Hidegség-patak, és tönkre tette a hidakat. Gyimesközéplokon a vasútvonalat mosta alá a víz. Csíkmadarason több családot ki kellett lakoltatni. – Emberemlékezet óta nem volt ilyen magas vízállás a Gyilkos-tónál. /Árvíz és földcsuszamlás Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

A múlt hét végén második alkalommal szerveztek falunapokat Lemhényen. Mivel a múlt esztendei rendezvényre a felsőlemhényi általános iskola udvarán került sor, az ideit az alsólemhényi Bem József Általános Iskola udvarán tartották meg. A faluünnep a kézdivásárhelyi mazsorettek utcai felvonulásával kezdődött. Következtek a vetélkedők és sportversenyek. A szabadtéri bálon Jakab Attila biztosította a talpalávalót. Másnap a délelőtti ünnepi szentmise után volt a vetélkedők döntője, délután a községi önkéntes tűzoltó-alakulat bemutatójára került sor, majd a kézdiszentléleki Perkő Táncegyüttes, a zabolai Gyöngyharmat Táncegyüttes és a Magic Club lépett színpadra. /(Iochom): Lemhényi falunapok – másodszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

Veszélyes kór ütötte fel fejét Budapesten, a turulmadár-influenza. Annyi bizonyos, madárról emberre terjed, a médiumok máris jeleztek néhány megbetegedést. A vírusgazdák között némely SZDSZ-es politikust találunk, köztük országgyűlési képviselőjelöltet és posztján lévő kerületi tanácsost is, akik mindent elkövetnek, hogy a Böszörményi út és az Istenhegyi út sarkán október 22-én felállított, csaknem ötméteres szárnytávolságú turulmadaras emlékművet eltávolíttassák. Ungár Klára és Kecskés Márton, a két SZDSZ-es politikus attól fél, hogy a neonácik beállnak majd a turulmadár szárnya alá. Kecskés Márton szerint ,,ízléstelen és gyalázatos” az, hogy ,,turulmadár szobra alá akarják bevésni a második világháborúban meghaltaknak a nevét”. Újabban Demszky Gábor főpolgármestert is zavarja a turulmadár. A turulinfluenza azért is veszélyes, mert Erdély címerében is őrködik ez a madár. Félő, hogy ha a maradék Magyarországon a turulmadarak ellen bevezetik a statáriális állapotot, és lebontatják az összes turulos emlékművet meg szobrot, a címermezőkből kikapartatják, a zászlókról letépetik ezeknek a madaraknak a festett-rajzolt képét, s a történelemből, a mítoszokból és mondákból is kitakaríttatják őket, a magyarországi után Erdély turultalanítására is sor kerül. Akkor viszont jaj például a pávai pincében negyven évig rejtegetett s ma újra a zabola-pávai emlékmű csúcsán ülő madárnak, öntödébe kerül a sepsisbükszádi emlékmű turulmadara is, a lemhényivel együtt. – ,,Megújulva és Magyarországot védelmezve tárja szét fölöttünk hatalmas szárnyait Árpád fejedelem törzsének madara. A hit és küldetés népünk oltalmának szimbóluma” – idézték 1992-ben Göncz Árpádot a tatabányai turulszobor újraavatásán. Ugyanő 1992. december 12-én a Magyar Rádióban elhangzott élő műsorban azt mondta: ,,…egy ország nem irthatja saját hagyományaiból ősi mítoszait”. – Egyébként a Magyar Nemzetbiztonsági Hivatal szimbólummadara a turul. /Sylvester Lajos: Turulinfluenza, papagáj- és kergemarhakór. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./

Február 22-én Ozsdolán tartották a kézdiszéki polgármesterek havi találkozóját. A kisrégiós társulások kapcsán Kovács Géza, Ozsdola polgármestere bejelentette: ők Bereckkel és Lemhénnyel fognak össze, kilépnek a gelencei kisrégióból, mivel őket minden szál együvé köti. Török Sándor kézdivásárhelyi polgármester kifejtette: nincs értelme feldarabolódni, hiszen Kézdi-Orbaiszék évszázadok óta külön régiót alkot, és ezt a rendet fenn kellene a továbbiakban is tartani. A jelen levő polgármesterek közös beadványt fogalmaztak meg, melyben arra kérik a megye prefektusát és rendőrfőkapitányát, hogy a kézdiszéki települések rendőrőrseinek épületeire is kerüljön ki a magyar nyelvű tábla. Azt is kérik, hogy a kézdiszéki vasútállomásokra is kerüljön fel a kétnyelvű helységtábla. Utóbbi közös levelük egyik címzettje Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, miniszterelnök-helyettes, aki az érdekvédelmi szövetség 2004-es kampánya során erre ígéretet tett. /(Iochom): Magyar nyelvű feliratot a rendőrségi épületekre és a vasútállomásokra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./

Itthoni és külhoni támogatók jelenlé­tében 2004. augusztus 14-én avatták fel Lem­hényen a gerontológiai központot. A maga nemében egyedülálló egészségügyi létesítmény teljes mértékben elkészült, de a megnyitás még várat magára. Dr. Boga Olivér ny. kórházigazgató, a Báró Szentkereszty Stefánia Kórházalapítvány elnöke kifejtette, a szükséges hivatalos engedélyek megvannak, készen állnak az indulásra. Nem számítottak arra, hogy az RMDSZ-től nem kapnak segítséget. Markó Bélával is beszélt. Markó szánt rá három vagy négy percet. Elvette Bogától a papírokat, és odaadta egyik beosztottjának. Azóta semmi nem történt. Készek az indulásra, de a működtetéshez nem biztosított a pénzforrás. Az állam nem ad ilyesmire pénzt. Akkredi­tációt és támogatást csak akkor kaphatnak, ha már beindultak. Ez csapdahelyzet. Fő céljuk az, hogy a központ az idősek problémáival foglalkozó metodológiai intézetté váljék. /Iochom István:   Nyitásra kész Székelyföld első gerontológiai központja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

Néhai Seres András nép­rajzkutató több mint harminc évvel ezelőtt összeszámolta Háromszék megyében az akkor ismert és jobbára ismeretlen népi faragómestereket, műkedvelő faragókat. Hasonló számbavétel most meglepetéssel szolgálna, mert ezeknek az alkotóknak a száma bizonyára megkétszereződött. Ritka az a falu a megyében, ahol ne lenne egy asztalosmester, egy faragó, aki ne tudna elkészíteni egy fejfát. S eljön az idő, amikor minden falunak meglesz a maga faragómestere, hála a csernátoni népfőiskolának, ahonnan évtizedek óta fiatal faragók kerülnek ki Haszmann József keze alól. A megye faragóművészetében különleges színt jelentenek az egyházi témájú faragványok, domborművek, faszobrok. Ezek egyik legkiválóbb művelője a farkaslaki származású Tamás Károly, a kézdialmási P. Kelemen Didák Általános Iskola igazgatója, matematikatanára. Majdnem ismeretlen a közönség szá­mára, pedig mintegy másfél évtizedes munkásságát ün­nepelve a nyárra tervezi a művész gyűjteményes kiállítását Kézdi­vásárhelyen a Művelődési Ház. A magyar művészetkedvelők felfigyeltek munkájára, s Leányfaluban 1996-ban szob­raival vett részt egy vallástörténeti kiállításon, Monor település képeslapján pedig ott látható a szőlő védőszentjének, Szent Orbánnak az általa készített szobra. Tamás Károly számos munkája látható a kézdi­almási római katolikus templomban: Márton Áron, Szent István, Lurdi Mária, Szent sír például, a lemhényi templomban Jézus szíve és Szent Antal szobra és domborműve. Ő faragta meg az almási iskola névadójának, a jeles katolikus paptanárnak a domborműportréját. Műhelyében készült a Ma­gyarok Nagyasszonyának 1,5 m magas szobra, alkotásából köztéri szobrot állítottak Kézdi­almás magyarhoni testvértelepülésén, Püspök­szilágyon. Ne­mes fába örökítette a Csík­somlyói Máriát, Szent Mártont és Szent Ritát. Nem kis feladat számára a vértanú püspök Márton Áron szabadtéri szobrának elkészítése, melyet Kézdiszáraz­pataki katolikus egyházközség lelkésze, Bodó Imre nyugalmazott fő­esperes rendelt meg. Túl a tanár, a pedagógus és iskolavezető, de még a faragómester munkáján is, Tamás Ká­roly Kézdialmáson cserkészcsapatot alakított. Falvakban ez eléggé ritkaságszámba menő vállalkozás, és lépést jelent az ifjúság nemzeti és vallási-szellemi nevelésében. /Szakrális faragás Kézdialmáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

Kézdialmás a három évvel ezelőtti, Lemhénytől való önállósulás óta a hét végén első alkalommal szervezett a művelődési otthon udvarán falunapokat. A kétnapos rendezvényen Almás két magyarországi testvértelepülése, Dunaalmás és Szíhalom küldöttsége is jelen volt. Három zenekar lépett színpadra, az utcabál hajnalig tartott. A Kelemen Didák Általános Iskolában megnyitot­ták Tamás Károly és Gyergyai József fafaragványainak kiállítását. /Iochom István: Kézdialmási falunapok – először. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

Dani Gergely katolikus pap a legnehezebb időben is kiállt csángómagyarok érdekeiért. Dani Gergely esperes-plébános /Lemhény, 1919. jún. 19. – Gyimesbükk, 1983. jan. 5./ a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium elvégzése után Brassóban érettségizett, teológiai tanulmányokat Gyulafehérváron folytatott. Kovásznán, Csernátonban, Gyergyószentmiklóson, Tekerőpatakon tevékenykedett. Gyimesbükkbe 1972-ben nevezték ki. Acélkemény magatartása töretlen hittel, erős akarattal párosult. A Gyimesben eltöltött tizenegy esztendejében talán egy nap sem volt, hogy ne kellett volna aggódnia a hívekért, a gyermekekért, akiket magyarul tanított írni-olvasni a hittanórákon; tervei megvalósításáért (a nagy templom felépítéséért, a kápolnák bővítéséért stb.). Első gondja az volt, hogy a kontomáci templomot (amely még Mária-Terézia idejében 1772–1782 között épült az ezeréves határnál a vámtisztek, ácsmesterek, hajdúk részére) felújítsa. A hívek faanyaggal és munkával járultak hozzá az új templom és a kápolnák felépítéséhez. Pénzük nem volt. Dani Gergely szinte egész Európát és Amerikát mozgósította. Lett pénz, lett harang, orgona és toronyóra is. A bukaresti engedély megszerzése ment a legnehezebben. Templomépítés közben nagyon sokszor voltak keserű napjai. A szekuritátén vallatták, megverték. A gyimesbükki nagy templomot Dani Gergely esperes-plébános a nehézségekkel dacolva, nagy áldozatok árán, 1974 és 1976 között sikerrel felépítette. 1976. október 15-én Jakab Antal püspök végezte a szentelési szertartást. Zúgtak a harangok, mintegy nyolcvan pap és többezer világi hívő volt jelen. Egy vasárnapi szentbeszédében azt mondta az esperes úr, ha ez a templom minden vasárnap megtelik imádkozó hívekkel, akkor nem kell félteni sem az egyház, sem a nemzet sorsát. A templom minden vasárnap megtelik. Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én, a gyimesi nagy templom felszentelésének harmincadik évfordulója kapcsán megemlékeznek Dani Gergely esperesről. Szeptember 24-én lesz az iskola névadó ünnepsége. Az egyetlen magyar nyelvű iskola Bákó megyében Dani Gergely nevét fogja viselni. /Antal Erzsébet: Emlékezünk Nagyboldogasszony napján. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./

Az elmúlt hét végén Lemhényben, a felső-háromszéki nagyközségben immár harmadik alkalommal került sor falunapokra. A községet alkotó két falu közti nagy távolság miatt az önkormányzat úgy döntött, évenként felváltva, Alsó-, majd Felsőlemhényben szervezi meg a faluünnepet. Idén a felsőlemhényi általános iskola udvarán zajlottak az események. Lukács Róbert polgármester köszöntötte a falu népét, majd bemutatta Lemhény turisztikai ismertetőfüzetét. /Bartos Lóránt: Falunapok Lemhényben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

Sepsiszentgyörgyön az ügyészségen szeptember 5-én hallgatták ki tanúként Réthi Csabát, aki annak idején a megyei rendőrségen feljelentette a két áramtolvaj lemhényi rendőrt. Egyik hónapról a másikra a tanúból vádlott lett: október 3-án Réthi Csabának már nem tanúként, hanem gyanúsítottként kellett megjelennie a megyei ügyészségen. Réthi Csaba elmondta: az ügyészségre csak három tanút hívattak be, rajta kívül Réthi Miklóst és Vatány Csabát. A rendőrség nem az igazat akarta kideríteni, hanem tisztára akarta mosni a korrupt, áramlopó rendőröket. A lemhényi rendőrök elkapták Lénárt Andrást ittasan vezetéssel, s azután már nem volt gond az áramlopással. Hol vannak, akik felépítették a két rendőr hétvégi házát, ők miért nem vádlottak, avagy tanúk? – kérdezte Réthi Csaba. Az ügyészség miért nem hallgatta ki az áramlopáson jelen levő három villanyszerelőt és a két újságírót? /(Iochom): Tanúból vádlott?! (Áramlopás Almásréten). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

A Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi Hivatal adatai szerint 330 kiskorút bíztak a rokonok felügyeletére a külföldön dolgozó szülők. Vass Mária, a hivatal igazgatója szerint több olyan kiskorú is van, aki nem szerepel a nyilvántartásban. Az itthon maradt kiskorúak gyakran rossz társaságba keverednek, nem járnak iskolába. Kovászna városában 105, Bodzafordulón 55, Hídvégen 11, Lemhényben 40 kiskorúról tudnak, akiknek szülei külföldön vállaltak munkát. A hivatalos statisztika szerint Sepsiszentgyörgyön mindössze két család felnőtt tagjai vállaltak munkát a határon túl, hátrahagyva kiskorú gyermekeiket. Bizonyára ennél több „otthon hagyott” gyermek van, de nehezebb őket megtalálni. A bukaresti gyermekjogvédelmi hatóság adatai szerint az év első harmadában 18 754 gyermeket hagytak otthon a vendégmunkások, az otthon maradt kiskorúak jelentős részét pedig szociális és pszichológiai szempontból állandó veszély fenyegeti. Mintegy 3500 gyermeket folyamatos állami felügyelet alá kellett vonni. /Kovács Zsolt: Közel húszezer kiskorút hagynak hátra külföldön dolgozó szüleik. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

Az ügyészségen szeptember 5-én hallgatták ki tanúként Réthi Csabát, aki annak idején feljelentette a két áramlopó lemhényi rendőrt a megyei rendőrségen, majd váratlan fordulat következett be, egyik hónapról a másikra a tanúból vádlott lett. Réthit október 30-án a kézdivásárhelyi rendőrségre hívatták, ahol magánlaksértés vádjával kértek tőle nyilatkozatot, ugyanis a volt lemhényi őrsparancsnok ilyen jogcímen bűnvádi eljárást kezdeményezett ellene. November 29-én Kézdivásárhelyről két rendőr szállt ki Lemhénybe, ahol ismét kihallgatták Réthi Csabát és még pár lemhényit, akik ott voltak a két rendőrvilla építkezési munkálatainál. Réthi mélységesen felháborodott, amiért őt akarják vád alá helyezni, miközben a két áramtolvaj rendőr csekély büntetéssel megúszta. Réthi annak idején az áramlopáshoz használt karókat a villanytelep alkalmazottjainak és a sajtó képviselőinek a jelenlétében vette el az épület előszobájából, és adta át azokat a villanyszerelőknek. Idő­közben akadt egy hamis tanú is, magyar ember, aki azt állítja, hogy a két rendőr az építkezésnél áramfejlesztőt használt, holott ez hazugság. Réthi újabb beadványt küldött Bukarestbe, melyhez az áramlopáskor készült fényképeket is csatolta. /Iochom István: Réthit magánlaksértésért tovább zaklatja a rendőrség (Áramlopás Lemhényben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

A Kovászna megyei Lemhény a legújabb település Romániában, amely saját címerrel is azonosíthatja magát. A címerpajzson zöld hármashalmon fekete turulmadár áll, jelképezve a település földrajzát és történelmi múltját – a madár jelképe ugyanakkor utalás a község központjában álló, a világháborús áldozatok tiszteletére emelt emlékműre. A címer alsó részében az arany vízimalomkerék a gazdaság múltjára utal, amikor a Lemhény-patakon még 32 vízimalom működött. /Újabb község címerét fogadta el a kormány. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója tiszteletére és emlékére augusztus 18-án a lemhényi községháza udvarán kopjafát állítottak. A kopját Réthi Barnabás helybeli faragó készítette Lukács Róbert polgármester megbízásából. /(Iochom): Kopjafa Lemhényben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

A lemhényi Réthi Csaba annak idején áramlopásért panaszt emelt két rendőr ellen, a megyei ügyészségen megfellebbezte Contantin Ciobanu ügyész végzését. Az áramlopás kivizsgálásával foglalkozó ügyész a megyei villanyszolgáltatót tette felelőssé azért, hogy húzták az időt, és több írásos felszólítására sem voltak hajlandóak kiszámítani a két rendőr által okozott anyagi kárt. /Iochom István: Réthi Csaba fellebbezett (Áramlopás Almásréten). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./