Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Lázári (ROU)
47 tétel
1993. június 24.
Sikeresek voltak a jún. 8-10-e között megrendezett Szatmári Bábos Napok, ezt nemcsak a fesztivál kezdeményezője, Csoha István vallja. A nagyváradi Állami Bábszínház, a kolozsvári Puck Bábszínház, a tordaszentlászlói Fricska Bábszínház, a szatmárnémeti Madisz Bábszínház, a nagybányai Bábszínház mellett a komáromi Napsugár Bábszínház, é a nyíregyházi Mesekert Bábszínház előadást tartott Szatmárnémetiben, Túrterebesen, Bogdándon, Kökényesden, Kányaházán, Pusztadarócon és Lázáriban. /Gál Éva Emese: Bábosok ünnepe volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1996. augusztus 23.
Szilágyi Domokos Szatmárnémetiben álló szobra, a költő nagysomkúti, magyarláposi és batizi emléktáblája, a sződemeteri és szatmárnémeti Kölcsey-szobrok Kovács Albert Lázáriban élő kőfaragó-mester önzetlen munkája nélkül nem lennének. Ellenszolgáltatás nélkül segítette mindig az alapok öntésével, a betűk metszésével a Kölcsey Kört /Szatmárnémeti/. Aug. 18-án szülőfaluját, Lázárit kereszttel ajándékozta meg Kovács Albert, melyet a település parkjában állítottak föl, talapzatába belevésték a második világháború harcaiban, és a hadifogságban meghalt, távoli, jeltelen sírokban nyugvó lázáriak nevét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./
1997. október 6.
Okt. 5-én szentelte fel Reizer Pál szatmári megyéspüspök a lázári plébániához tartozó filia, Sár új római katolikus templomát. A 90 lelket számláló kis közösség adakozásból és jelentős munkavégzéssel emelték a kis templomot. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 6./
1999. november 15.
"Nov. 14-én felavatták Szatmárudvarin a Volt Politikai Foglyok Szövetsége kezdeményezésére emelt emlékművet, amely román és magyar nyelven hirdeti: "A kommunizmus áldozatainak emlékére, kiket 1949. augusztus 16-án kivégeztek." A község négy egykori lakosát /Papp Endrét, Chira Gézát, Bíró Endrét, Gyulai Sándort/ 1949. augusztus 16-17-én kivégezték a Szekuritate emberei. Az emlékművet Kovács Albert lázári kőfaragómester készítette. /Szatmárudvari: nyilvános megemlékezés, emlékműállítás - 50 év után. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./"
2000. július 10.
A Szatmár Megyei Múzeum szeptemberben immár második alkalommal vesz részt az Erdély középkori egyházi építészete elnevezésű tudományos tanácskozáson, amelyet ezúttal Nyíregyházán tartanak. Októberben Szatmárnémetiben lesz a Demokrácia - utópia és valóság között a XIX-XX. századi Közép- és Délkelet-Európában elnevezésű szimpózium, a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával, a hazaiak mellett magyarországi, moldovai, ausztriai, olaszországi, horvátországi, lengyelországi és csehországi muzeológusok, tudományos kutatók részvételével. 2001-ben lesz a Zsidó közösségek Közép-Európában, beilleszkedés és hagyománytisztelet című tanácskozás. A múzeum régészei idén a piskolti, petei, lázári ásatások folytatását tervezik. Készül a 100 éve született Litteczky Krausz Ilona munkásságát bemutató katalógus (a novemberi emlékkiállítással párhuzamosan). A múzeum tudományos tanácsának egyik alelnöke dr. Bura László. /Rendezvények, kutatási tervek a Szatmár Megyei Múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./
2000. augusztus 22.
Thoroczkay Sándor történelemtanár 1993-ban kezdeményezte a lázári Szent László Cserkészcsapat létrehozását. Azóta évente 16-18 tagú cserkészcsapat tevékenykedik a községben. A havonta ismétlődő cserkészfoglalkozások főbb formái: tematikus ülések, tanfolyamok, természetjáró és -védő kirándulások. 1994 és 1995 nyarán a lázári cserkészek falujuk határában táboroztak, 1996-ban a zilahi, 1997-ben a csernátoni, 1998-ban az ópusztaszeri (Magyarország) cserkésztábor lakói voltak. /A lázári Szent László Cserkészcsapat megyeszerte ismert. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./
2000. szeptember 14.
Tasnádon a volt Cserei udvarház jelenleg múzeumként használatos épülete előtti parkban szept. 16-án szobrot állítanak a város nagy szülöttének, Bíró Lajos természettudósnak. A Petkes József tasnádi születésű, Magyarországon élő festőművész kezdeményezése nyomán, Nagy Lajos Imre magyarországi szobrászművész által elkészített 55 centis (Kovács Albert lázári mester által kifaragott 1,25 méter magas talapzatra helyezett) mellszobrot fogják leleplezni. Ebből az alkalomból szimpóziumot tartanak, ennek keretében ökológiai témájú előadások hangzanak el. Az előadók Tóthfalussy Veress Éva, Stier Izabella és Benedek Zoltán. Ugyanaznap nyílik Petkes József alkotásaiból festészeti, Nagy Lajos Imre gyűjteményéből érmekiállítás. Megnyitóbeszédet tartanak: Demeter Ervin magyarországi miniszter és George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosa. /Boros Ernő: Tasnád: Szombat délután szoboravató. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./
2001. június 26.
"A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár vezetősége Romániában is termesztet a számára alapanyagul szolgáló mákot. Szatmár megyében összesen 252 hektáron vetettek mákot a magyarországi céggel kötött szerződések alapján. Ennek termesztésére egyebek mellett Nagykároly, Lázári, Sárközújlak és Béltek környéki társult mezőgazdasági egységek és magángazdák vállalkoztak. Az erdélyi termesztők képviseletében öttagú küldöttség tett látogatást Magyarországon, a Magyarországi Máktermesztők Szövetsége meghívására. /Magyarországi és Szatmár megyei szakemberek a máktermesztésről és a várható termésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./"
2001. augusztus 17.
"Augusztus és szeptember folyamán újabb emlékművek felújítására kerül sor Szatmár megyében. Aug. 20-án Lázáriban a község napja alkalmából, az RMDSZ és a MIK (Magyar Ifjúsági Kezdeményezés) szervezésében kerül felavatásra az az emlékmű, amely az ezeréves államiságra és kereszténységre fogja felhívni az arra járók figyelmét. Szeptember 9-én Egriben a II. világháborúban elesett hősök emlékére állítanak emlékművet. Szeptember 16-án Dabolcon kerül felavatásra a Gellért Sándor emlékére készült műalkotás. Mindhárom alkotást Kovács Albert lázári kőfaragó készítette, illetve készíti. /E. Gy.: Újabb emlékműveket avatnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 17./"
2001. szeptember 21.
"Szept. 16-án Dabolcon felavatták a Gellért Sándor emlékművet. A költő ebben a faluban töltötte gyermekkorát. A költő fia, Gellért Gyula, a bihari egyházkerület esperese ünnepi igehirdetésében a megmaradásról beszélt. Felavatták Kovács Albert lázári kőfaragó kivitelezésében a költő márvány emlékoszlopát, benne Gellért Sándor arcképével. Gellért Sándor a hűség költője volt, aki a legnehezebb időkben is kitartott az övéi mellett. Görbe István /Szatmárnémeti/ tanár felvázolta Gellért Sándor életpályájának fontosabb állomásait, meghatározó fordulatait. A dabolci gyermekek versmondásával megelevenedtek a költő sorai, Gellért Sándor hazaérkezett gyermekkori emlékei színhelyére, Dabolcra. /Sike Lajos: Gellért Sándor végleg Dabolcra költözött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"
2001. október 3.
"A Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) 1999. november 24-én jött létre mint az RMDSZ ifjúsági szárnya. Szatmárnémetiben hetven tagja van, Szatmárhegyen és Lázáriban helyi szervezete működik. A MIK nem önálló jogi személy, hanem az RMDSZ városi szervezetének a szerves része, a nyolc körzeti elnök mellett a MIK elnöke is alanyi jogon a városi elnökség tagja. Kereskényi Gábor ügyvezető szerint alapelvünk az, hogy a területi RMDSZ-en belül egy nemzeti vonalat valósítsanak meg. Ahhoz, hogy valaki a MIK tagja lehessen, az alapszabályzatban is benne van, hogy előbb RMDSZ tagnak kell lennie és tagsági díjat fizetnie. /Elek Anikó: A Magyar Ifjúsági Kezdeményezés az ifjúság érdekeit képviseli a döntéshozó testületekben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 3./"
2001. december 15.
"Immár a Lázári Polgármesteri Hivatalnak is van saját önkormányzati lapja. Gyulai Miklós már régóta javaslatot tett egy helyi újság megjelentetésére. A lapot a község kultúrfelelőse, Képíró Ágota szerkeszti, és a tervek szerint évi három-négy alkalommal fog megjelenni. /(fodor): Új önkormányzati lap: Megjelent a Lázári Szemle. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 15./ "
2002. január 22.
Se veled, se nélküled címen indult el bejárni a megye kisebb–nagyobb településeit a szatmári Északi Színház Harag György Társulatának kifejezetten a vidéki nézők igényeinek kielégítését célzó vidám műsora. Sikerük volt Lázáriban, a következő előadás Mezőpetriben lesz. /Báthory Éva: A vidéki néző iránti tisztelet jegyében. Vasárnap Lázáriban mutatkozott be a Falujáró Kabaré. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). jan. 22./
2002. július 13.
"Közel 7,9 százalékkal csökkent Szatmár megye lakosságának száma az 1992-es népszámláláshoz képest, vagyis több mint 31 ezer lakossal van kevesebb. A megye 369 096 lakosából 143 597 fő (38,9%) magyar anyanyelvű, közülük közel 13 600 nem vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magyar nemzetiségűek száma a megyében 2002-ben 129 998, ami 35,2%-ot jelent. Az 1992-es népszámlálás 140 391magyart jegyzett, ami a megye akkori összlakosságának 35 százaléka volt. Az 1977-es népszámláláskor 152 738 magyar volt, akkor ez a létszám 38,8 százalékot jelentett az összlakossághoz viszonyítva. Jelenleg a megye lakosságának 58,8 százaléka /217 100 fő/ román, 3,7 %-a /13517 fő/ roma nemzetiségű. Közülük 2530-an beszélik - nyilatkozataik szerint - a roma nyelvet. A magyar lakosság száma legmagasabb Kaplonyban (83,3%), Királydarócon (81,9%), Lázáriban (80,2%) Csanáloson (68,2%), Hadadon (68,0%), Börvelyben (62,4%), Sárközújlakon (60,6%). További 34 helységben a magyar lakosság aránya 20-60 % között van. Nem éri el a magyar lakosság száma a 20 százalékot Erdődön, Szamosdobon, Aranyosmeggyesen, Apában. Szatmárnémetiben a magyar lakosság számaránya 39,3%, Nagykárolyban 54,4 %, Tasnádon 38,0%. /(benedek): Népszámlálás 2002. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./"
2002. augusztus 19.
"Kevesen vettek részt Lázári Napján. Az esemény koszorúzással kezdődött, a főterén felállított emlékműveknél. A millenniumi emlékművet a polgármester, a helyi RMDSZ-szervezet és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés képviselői koszorúzták meg. A későbbiekben a sportpályán folytatódtak a rendezvények. Dénes Erzsébet énekelt népdalokat és nótákat, ezt követően került sor a lázári iskola, majd a Sógor Duó műsorára. /Elek György: Tegnap volt Lázári Napja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 19./"
2002. szeptember 2.
"Lázáriban a görög katolikus templom, 1986-os felépítése óta, nem rendelkezett haranggal. Két évvel ezelőtt Hollós János, nyíregyházai teológiai professzor harangot adományozott az egyháznak, a lázári hívek is úgy gondolták, itt az ideje, hogy gyűjtést szervezzenek egy újabb harang megöntésére. A két harang felszentelésére szept. 1-jén került sor. /Fodor István: Lázári: Harangot szenteltek a görög katolikusok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./"
2002. szeptember 16.
"Szatmárra látogatott a magát Kárpát-medencei szervezetként definiáló Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetősége a múlt hét végén. A mozgalom vezetői Krakkó Rudolf, szatmári koordinátor szervezésében számos közéleti személyiséggel találkoztak. A mozgalom vezetői Lázáriban elmondták, hogy a lázári lakosság pozitív népszaporulatának okairól tanulmányt fognak készíteni, amelyet példaként kívánnak állítani az egész Kárpát-medencei magyarság elé. Toroczkai László, a mozgalom elnöke jelezte, hogy csíkszeredai tagjaikat - minden ok nélkül - rendőri atrocitás érte, melynek során csíki vezetőjüket, Tankó Györgyöt súlyosan bántalmazták. A HVIM vezetői az esetről tájékoztatni fogják a romániai magyarság képviselőit, a magyarországi kormányt és a közvéleményt, valamint a nemzetközi emberi jogi szervezeteket. /A "hatvannégyesek" Szatmáron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./"
2003. február 19.
"Tízéves múltra tekint vissza a Szatmár megyei cserkészmozgalom. Továbbra is csak két csapat van a megyében, az egyik Tasnádon, a másik Szatmárnémetiben működik, mindkettő a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCS) tagszervezete. A tagság bővülése az utóbbi időben megállt, sőt csökkent is. A lázári csapat egyelőre szünetelteti a tevékenységét, mert nincs senki aki irányítsa. A közös táborozásokon anyaországi cserkészek mellett kárpátaljai és délvidéki társaikkal is találkozni szoktak. /Princz Csaba: Dilemmában a Szatmár megyei cserkészmozgalom. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./"
2003. április 10.
"Lázáriban 1986-ban a hatóságok kijátszásával építették fel a templomot a település magyar ajkú görög katolikusai: a munkálatot úgy sikerült álcázni, hogy körbeépítettek egy régi épületet, csak egy felújítási engedéllyel rendelkeztek. A gyülekezet újjászületése a hetvenes években kezdődött meg, akkor mindössze 16 családból álltak, ma 360 lélek alkotja az egyházközséget, amely 2001-ben lett önállóvá. Hriczu Ferenc címzetes esperes családról családra menve ismerkedett az emberekkel. Megtudta, hogy a település lakosainak a hatvan százaléka hajdan ezt a vallást gyakorolta, de mindig ragaszkodtak a magyar nyelvű liturgiához. /Fodor István: Lázári: A hetvenes évek végén 16 családból állt, ma 360 lélek alkotja a görög katolikus gyülekezetet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./"
2003. július 23.
"Képíró Gyula lelkipásztor évek óta mindent megtett Lázáriban, hogy visszakapják a helyi református egyházi iskolát. A lázári volt egyházi iskola épülete már évtizedek óta kihasználatlan, emiatt omladozik, nincs benne villany, hosszabb ideje nagypeleskei romák lakják, akik semmit sem fordítanak az épület karbantartására. Amennyiben a lázári református gyülekezet visszakapja egykori egyházi iskoláját, azt azonnal le kell bontani, mert az épület olyan állapotban van, hogy életveszélyt jelent a közelében járók számára. Fel lehet viszont használni az építőanyagok egy részét egy új épület felépítésére. /E. Gy.: Lázári község: Az egyház nem kapja vissza omladozó ingatlanját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 23./"
2003. augusztus 8.
"A szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület tagjai nemrégiben fejezték be a Kőszegremetei Általános Iskola használaton kívüli és rossz állapotban levő épületszárnyának felújítását. Az épületrész felújítása 50 millió lejbe került - ez az összeg pályázati pénzekből származott -, a civil szervezet pedig a felújítás fejében több évig használhatja az épületet. A civil szervezet tagjai táborközpontot létesítenének a felújított részben, ahol bármilyen szervezett csoportot fogadhatnának majd. A felújított épületben elsőként román, magyar és roma nemzetiségű kisiskolások számára megrendezett multietnikus környezeti nevelési táborra került sor, mely a napokban ér véget. A Lázári Általános Iskola tanulói és az Erdődi Caritas napközisei táboroztak itt együtt, a szervezők pedig minden napra gondoskodtak valamiféle elfoglaltságról, melyeknek a keretein belül a gyerekek a természettel ismerkedhettek meg. /(cl): Táborozók Kőszegremetén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 8./"
2003. augusztus 27.
"1605 januárjában Szatmár vármegye nemessége Szárazbereken találkozott Bocskai István fejedelemmel, s ajánlotta fel neki szolgálatait. Az eseményt a helyi református templom szószéke alatt latin nyelvű tábla jelzi. Ilyés István, a Bocskai Szövetség Szatmár megyei elnöke kezdeményezte, hogy a templomkertben szobrot állítsanak Bocskai Istvánnak. Szilágyi Tibor szatmári szobrász készítette a szobrot. A bronz megvásárlásában segített az Illyés Közalapítvány és az RMDSZ megyei szervezete. A márvány talapzat Kovács Albert lázári vállalkozó jóvoltából készül el. Az életnagyságú mellszobor várja az október végi, a reformáció ünnepéhez kapcsolódó avatást. /(Sike Lajos): Szárazberken szobrot állítanak Bocskai Istvánnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"
2004. február 25.
Hadadon évekkel ezelőtt sikeres műkedvelő színjátszó csoport működött. Azután a hadadi fiatalok közül is sokan telepedtek át Magyarországra, végül megszűnt a színjátszó csoport. Nemrég a fiatalok úgy határoztak, hogy újraalakítják a csoportot. Bogdándon még működik a Rozsmalint gyerek– és felnőtt–néptánccsoport. Az elmúlt évek során több magyarországi színpadon is felléptek. Lázáriban Nagy Orbán színművész indított be színjátszó kört. Roszpapa Csaba, a MIK lázári szervezetének elnöke ismét kezdeményezi a színjátszó kör és a néptánccsoport beindítását. Szamoskrassón sokáig nagy népszerűségnek örvendett a Galagonya néptánccsoport. Domokos Sándor és Madarász Csaba elhatározta, hogy újjáalakítják az együttest. Szamoskóródon a lelkészi hivatal falán elhelyezett Petőfi–emléktábla ünnepélyes felavatása után a lelkészi hivatal ad otthont szeptember 8–tól az új Petőfi Könyvtárnak. Szatmárhegyen tervezik a néptánccsoport beindítását. /Elek György: Műkedvelő színjátszó és tánccsoportok múltja és jelene. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 25./
2004. április 17.
Lázári község polgármesteri hivatalának kiadásában húsvét alkalmából megjelent a Lázári Szemle 4. száma, melyben Lengyel István polgármester beszámolt elmúlt négy évi tevékenységéről. /(egy): Megjelent a Lázári Szemle 4. száma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 17./
2004. május 10.
"Nem az MPSZ, a kiábrándultság osztja meg az erdélyi magyarságot" – fogalmazott máj. 8-án Szatmárnémetiben sajtótájékoztatóján Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Szatmár megyei Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szatmárnémeti független magyar polgármesterjelöltje. Sok helyen – az MPSZ ajánlása ellenére – egyes román pártokban szóródott szét a megye magyarságának az RMDSZ–től elfordult része. Ezt mi előre láttuk, ezt a szavazói réteget szerettük volna összefogni az összmagyarság érdekében. Ezeket az elfordulókat akarta az MPSZ összefogni. Szatmár megyében az MPSZ öt független polgármesterjelöltet indít: Szatmárnémetiben Pécsi Ferenc, Nagykárolyban Kovács Jenő, Börvelyben Fosztó Zoltán, Lázáriban dr. Kovács Ottó, Ákoson pedig Ugri Sándor indul függetlenként. Pécsi elmondta még: alkotmányellenes módon nem csak az MPSZ választáson való részvételét akadályozták meg, de tagjaik független jelöltként való indulását is. A Központi Választási Iroda előbb egyetlen példányban kérte a jelölttámogató aláírási jegyzéket, majd egy másik határozatában már négy példányban. /(bódi): Pécsi Ferenc, Szatmárnémeti független magyar polgármesterjelöltjének sajtótájékoztatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./
2006. szeptember 4.
Szárazberken először tartottak falunapokat. Az ökumenikus istentisztelet után felavatták a második világháborúban elesett helybeli áldozatok emléktábláját, amelyre 13 név, plusz az 1989–es forradalomban elesett Szabó Antal neve került fel. Az emléktáblát megkoszorúzták. Vetélkedőket rendeztek. A Bocskai Falunapokon megnyílt Kovács Emil Lajos szatmárnémeti festőművész kiállítása. Az iskolában hagyományőrző tárlatot lehetett megtekinteni: a településről összegyűjtött régi — ma már kevésbé, vagy egyáltalán nem használt — tárgyakból, családi, iskolai fényképekből. Az iskolaudvaron a vallásórás gyerekek ritkaságszámba menő előadásával, a Lúdas Matyival kezdődött a kulturális műsor, majd a KRISZ (Keresztyén Református Ifjak Szervezete) fiataljai A helység kalapácsát adták elő. A lázári iskolások nótacsokorral léptek színpadra, végül fellépett az egri Csodaszarvas Néptánccsoport. /Bocskai Falunapok Szárazberken, először. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 4./
2007. január 9.
Aránylag kevesen tudják, hogy nemcsak román, hanem magyar görög katolikusok is élnek Erdélyben. Legnagyobb közösségük Szatmár megyében (az Ugocsával, Kárpátaljával határos részeken) van, ahol számuk meghaladja a 11 ezret. Csupán a szatmárnémeti Szent Miklós egyházközséghez közel háromezren tartoznak, de több száz fős gyülekezetük van Sárközújlakon, Kökényesden, Csedregen, Nagypeleskén, Lázáriban, Mikolában, Túrterebesen és még számos településen. Tíz parókiájukon ugyanennyi pap és egy segédlelkész szolgál, további két teológiát végzett fiatal felszentelésére két éve várnak. Templomaik száma meghaladja a húszat, köztük vannak olyanok, amelyek mind építészetileg, mind pedig egyház-művészetileg igen jelentős értéket képviselnek. Minderről többet lehet megtudni abból a könyvsorozatból, amely az új esztendővel együtt indult útjára, Romániai magyar görög katolikus templomok címmel. Az első kötetben Terdik Szilveszter és ifjabb Pallai Béla a nagypeleskei templomot mutatja be. /Sike Lajos: Magyar görög katolikus templomok Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2008. január 7.
Tizenhárom gyereket kereszteltek, tizennyolc temetés, nyolc esketés volt a tavalyi évben a Lázári római katolikus egyházközségében, az elöregedés ezen jelek ellenére egyáltalán nem jellemző az ezer lelkes gyülekezetre, mondta el Kiss Ernő Antal plébános. A plébános szerint eddig mindig gyarapodásról lehetett beszélni, és a jövő is biztosított, hiszen Lázáriba nagyon sok fiatal házaspár költözött ki az utóbbi években. Az egyházközséghez két filia tartozik: Nagypeleskén 30, Kissáron 90 római katolikus van. Előbbi településen kerítés építésébe kezdtek, és a hívek saját erőből kifestették a templomot, Kissáron ugyancsak felújították az épületet. /(fodor): Életképes közösség. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 7./
2008. január 24.
Szatmár megyében a nyári önkormányzati választások egyik legfontosabb kérdése, hogy sikerül-e megtartani az RMDSZ jelöltjének a szatmárnémeti polgármesteri tisztséget. Négy évvel ezelőtt bravúrnak számított, hogy Ilyés Gyula győzött a negyven százalékban magyarok lakta városban. Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke bizakodó. Esélyeiket az is növeli, hogy a magyar ellenzék csak mértékkel kíván versenybe szállni. Hegedűs Pál, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Szatmár megyei szervezetének elnöke elmondta, sem Szatmárnémetiben, sem Nagykárolyban nem szándékoznak polgármester-jelöltet állítani. Olyan községekben, illetve kisvárosokban viszont, ahol erős a helyi szervezetük – például Tasnádon, Ákoson vagy Lázáriban –, ha bejegyzik a pártjukat, pályázni fognak a tisztségre. ”Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester újra kívánja jelöltetni magát. Nagykárolyban az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum (NDF) közti megegyezésen múlik, hogy ismét a szövetség állíthat-e polgármestert a városban, vagy sem. A legutóbbi népszámláláson ugyanis a 23 ezres város lakóinak 52 százaléka vallotta magát magyarnak. Kovács Jenő RMDSZ-alelnök már bejelentette indulási szándékát, többek véleménye szerint azonban a második mandátumát töltő Bekő Tamás jelenlegi polgármester is újrázna. Kovács Jenő az 1996–2000-es ciklusban volt polgármester Nagykárolyban. Akkor az Új Demokrácia Pártja színeiben nyert, rá egy évre viszont beiratkozott az RMDSZ-be. /Babos Krisztina: Megvédenék a tisztségeket. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
2008. március 15.
Ismét az általános iskola vezetősége szervezte a március 15–i emlékünnepséget Lázáriban. Az iskolások verses–zenés műsort mutattak be a költő iskolakertben található szobránál, majd a helyi és megyei szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat a talapzaton. /Megemlékezés, koszorúzás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 15./