"Nov. 24-én Zabolán, a római katolikus templomban bemutatták Pozsony Ferencnek a Száz magyar falu könyvesháza sorozatban frissen megjelent Zabola című kötetét. Dr. Botlik József, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem történelemprofesszora, a könyv szerkesztője a sorozat határon túli településeiről készült köteteinek történetéről, illetve kiadási szempontjairól beszélt. Mint elmondta: a száz magyar faluról szóló sorozatot a magyar állam millenniumára adták ki, és a trianoni szerződéssel elcsatolt részekről csupán hat település: Deáki (Felvidék), Gát (Kárpátalja), Szilágynagyfalu (Partium), Laskó (Drávaszög), Alsóőr (Burgenland) és Zabola (Erdély) került be a sorozatba. A Zabola-kötetet Csáky Árpád, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum történésze méltatta. Pozsony Ferenc hangsúlyozta: az embernek csak egy szülőfaluja van, és sok-sok kötelessége. Ezzel a könyvvel egyik kötelességének tett eleget. A rendezvény előtt Budapestről érkezett közel kétszáz kötet egytől egyig elkelt. /Bodor János: Könyvbemutató Zabolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ "

Ötéves a Szülőföld Alap – Két pilléren a magyar nemzetpolitika
– Az idei évben a nemzetpolitika legfontosabb feladata a stabilitás megőrzése – mondta hétfőn Budapesten Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára 2010 nemzetpolitikai stratégiájáról, majd hozzátette, „kiemelt feladat a szórványban élő magyarok támogatása”.
A sajtóbeszélgetésen részt vett Törzsök Erika, a főosztály főigazgatója is. A stratégiai pontok, feladatok ismertetése előtt Gémesi röviden átfutotta a most ötödik születésnapját ünneplő Szülőföld Alap eredményeit. Elmondta, a magyar nemzetpolitika 2006-tól két pilléren nyugszik, az egyik a támogatáspolitika, a másik pedig a fejlesztéspolitika.
A megújított támogatáspolitika célja a nyelvi-kulturális önazonosság megőrzését segítő intézmények és programok támogatása.
E körben a stabilitást erősítik a nemzeti jelentőségű intézmények és programok, amelynek révén a magyarság számára fontos oktatási–tudományos–kulturális intézmények a Kárpát-medencében előre kiszámítható, az éves költségvetési alkuktól mentesített támogatások révén tudnak működni. Ide kapcsolódik a pályázati úton támogatásokat nyújtó Szülőföld Alap.
A fejlesztéspolitika (elsősorban az Európai Területi Együttműködés adta lehetőségek kiaknázása) vonatkozásában pedig egy teljesen új struktúra kialakítására volt szükség a megújított intézményrendszeren belül. A fejlesztéspolitika révén kialakuló komplex térségfejlesztés eredményeképpen a magyarlakta régiókban élők lehetőségei kibővülhetnek. Ez elősegítheti egyben a többség és a kisebbség együttműködését is. A fejlesztéspolitika, a területi együttműködés nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják. Ezért aztán a magyar kormány 2006-tól – a közös nyelvi–kulturális–történelmi szálakra építve – olyan politikát alakított ki, amely a regionális realitásokból kiindulva egyidejűleg veszi figyelembe a külhoni magyarság érdekeit és a jószomszédi viszony követelményét, a térségbeli realitásokra, az új lehetőségekre koncentrál, felhasználja a fejlesztéspolitika, a határon átnyúló együttműködés lehetőségeit, ami az együttműködésre és a pártpolitika-mentességre épül, így megteremti a közösségi szempontból meghatározó ügyekben a stabilitást és erősíti a közösségek között a magyar–magyar szolidaritást.Az eredmények tekintetében Gémesi Ferenc a fő hangsúlyt a stabilitásra, kiszámíthatóságra tette, elmondva, hogy az öt év alatt a Szülőföld Alap 8 milliárd forint támogatást osztott szét, beérkezett több mint tízezer pályázat, és volt 5400 támogatott program.
A látható eredmények
A legsikeresebb megvalósítások között említette, hogy Kárpátalján felépült a beregszászi Európai Magyar Ház, megújult a Kisdobronyi Általános Iskola, elindulhatott a Nagyberegi Református Líceum építkezésének előkészítése, a Técsői Magyar Oktatási Központ és a Jánosi Mesterképző Akadémia új épületszárnyának építése, lezárult a szórványszempontból is fontos tiszaújlaki iskola második épületszárnyának megépítése, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nagyberegi tájházának felújítása, a Munkácsi Szt. István Líceum, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem Humán-Természettudományi Magyar Karának bővítése.
Románia-szerte csak a szimbolikusan is nagy jelentőségű programokat számba véve megállapította, hogy elkészültek a tanári lakások Kolozsvárott, új diákétkezdéje van szintén a kincses városban az unitárius kollégiumnak és a Kalotaszentkirályi Iskolaközpont szórványkollégiumának, elkészült a Téglás Gábor Iskolacsoport Déván, az egyházmegye millenniumára megújult a gyulafehérvári római katolikus Szent Mihály székesegyház, és végre felújítottuk a csángó magyarok számára fontos központként működő Pusztinai Házat.
A vajdasági magyarság oktatási-kulturális intézményrendszere az elmúlt években jelentős változásokon ment át: kibővült és felújításra került a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium Zentán, tornaterem épült a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnáziumban, kibővült a tótfalusi iskolaközpont, megújultak a torontáli, feketicsi, torontálvásárhelyi, csókai, újvidéki, padéi magyar művelődési házak.
A kis lélekszámú magyar közösségek is gyarapodhattak az elmúlt időszakban: folyik és hamarosan a végéhez érkezik a lendvai Bánffy-központ felújítása, Horvátországban felújításra került a hercegszőllősi református műemlék templom és a laskói református templom, valamint a csúzai óvoda, felépült a tájház és a népfőiskola Pélmonostoron.
– A szórvány ügye az egyik legégetőbb témája a nemzetpolitikának, ezért is hoztuk létre tavaly határon túli szakértőkből a Szórvány Tanácsot, amelynek elnöke a szlovéniai magyarság parlamenti képviselője, Göncz László – tért át egy másik fontos tevékenységre a szakállamtitkár. Elmondta, hogy a Tanács javaslatai alapján csak ebben az esztendőben több mint 350 millió forintot fordított a Miniszterelnökség szórványprogramokra. Kormányzati támogatással működik a szórvány szempontból fontos projektek között az EMKE által létrehozott magyar házak hálózata, a Munkácsi Szent István Líceum, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum, a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Koordinációs Központja, illetve a técsői Református Líceum, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium Zentán, a Kosztolányi Dezső Nyelvi Tehetséggondozó Gimnázium Szabadkán, a Nagybecskereki Miasszonyunk Leánykollégium, illetve a Muzslyai Emmausz Fiúkollégium. Támogatjuk más intézmények mellett a szórványóvodákat Szolyván, Huszton, Bustyaházán, Técsőn, Aknaszlatinán, Nagybocskón, Gyertyánligeten. A csángó program részeként Budapest nemcsak a kulturális eseményeket és a meglévő intézményeket támogatja, de a magyar nyelvű oktatás megerősítését is, amelynek már komoly eredményei vannak.
Prioritások 2010-re
A sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy a 2010-es költségvetésből is egyértelmű, hogy a magyar kormánynak prioritása a nemzetpolitika stabilitása. Amint az már korábban is elhangzott, de Gémesi Ferenc megerősítette, a költségvetési támogatás összege változatlan maradt 2010-re is, vagyis a Szülőföld Alap számára biztosították az előző évekhez hasonlóan a két- milliárd forintos keretet.
– A 2010. évi elfogadott nemzetpolitikai költségvetés jelzi a kormány elkötelezettségét a megújított nemzetpolitika, a külhoni magyarsággal egyetértésben kialakított programok folytatásában. A költségvetés továbbra is megfelelő szinten biztosítja a nyelvi és kulturális önazonosság megőrzéséhez fűződő támogatásokat, a nemzeti intézményekre szánt összegeket, egyidejűleg lehetőséget adva a modernizációt célzó projektekre is. A támogatások lehetőséget ad arra is, hogy kormányzati oldalról kiemelt figyelmet fordítsunk a szórványmagyarság kérdéskörére is – mondta még Gémesi hétfőn.
Nemzeti intézmények
A 2009. december 15-i Magyar–Magyar Kormányzati Konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel megállapodás született a Nemzeti intézmény program 2010–2014 közötti időszakra történő folytatására az intézmények területi és tartalmi körének kisebb bővítésével.
Így 2010-től két újabb ország intézménye, a szlovéniai Magyar Nemzetiségű Művelődési Intézet, valamint a Bécsi Magyar Otthon programjainak támogatása bekerült a Nemzeti intézmények körébe.A 2007-ben nemzeti jelentőségűvé nyilvánított romániai magyar intézmények körének és támogatási nagyságrendjének megtartása mellett néhány új intézménnyel bővült a romániai intézményi kör, és új nemzeti jelentőségű projekt támogatása indul el.
A Nemzeti intézmények új körének meghatározásakor mindenekelőtt az adott intézmény anyanyelv- és nemzeti identitást megőrző erejét vették figyelembe. Az új intézmények is az oktatás és a kultúra területéről kerültek ki: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Színművészeti Egyetem háttérintézményei, a Studium-Prospero Alapítvány – 5 millió forint, illetve a Kolozsvári Protestáns Teológia – 3 millió forint működési támogatásban részesül nemzeti intézményként. Ezzel a bővítéssel minden magyar, vagy magyarul is oktató felsőoktatási intézmény háttérintézménye nemzeti jelentőségű státust nyert.
A kultúrában is bővült a támogatottak köre a Korunk, a Helikon és a Látó folyóiratokkal. 2007-ben az NI-kör kijelölésekor Erdélyben 9 magyar színház és egy opera működött. Azóta létrejött és jelentős sikereket ért el az Aradi Kamaraszínház, ezért bővítették az aradival a nemzeti jelentőségű intézményként támogatott színházak körét, és emelték 2 millióval a színházi támogatási keretet.
Egyes erdélyi projekttervek
A nagyenyedi vártemplom: Az erdélyi fejedelemség egyik szimbóluma a nagyenyedi református vártemplom. Tavaly a templom viharkárt szenvedett, a torony helyreállítása érdekében mind a román helyi hatóságok, mind a magyar kormány igyekezett mindent megtenni, ennek ellenére nagy értékű belső károk is keletkeztek. A 2010-es tervek között szerepel a keletkezett károk elhárításához való hozzájárulás.
A vicei árvaház bővítése, közös gyermekház, tanulóház kialakítása az árvaházi és a falu szórványmagyar iskolásai számára. A Possibilitas Egyesület évek óta két árvaházat működtet a besztercei szórványban, gondoskodik a nevelt gyerekek nehéz sorban élő, hátrányos helyzetű szüleiről is. Az alapítvány által gondozott gyerekek révén biztosított a kistérség magyar nyelvű osztályainak működése. Az elmúlt két évben hozzájárultak az árvaház működéséhez, 2010-ben ahhoz a beruházáshoz nyújtanak segítséget, amely anyagi fedezetének zömét EU-s pályázaton nyerte el az egyesület.
Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság: A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság az egyedüli műemlékvédelemmel foglalkozó erdélyi magyar szervezet, amely országos hatáskörben fejti ki tevékenységét, már közel két évtizede. Ez egyértelműen meghatározza a KLMT helyzetét az erdélyi és romániai műemlékvédelemben. A KLMT feladata, hogy intézményesítse az erdélyi magyar műemlékvédelmi tevékenységet a tudatosítással, figyelemfelkeltéssel és a támogatási rendszer szervezésével párhuzamosan. Az erdélyi épített örökség az európai kulturális örökség szerves részét képezi, a cél érzékennyé tenni a társadalmat, felhívni a figyelmet és bebizonyítani, hogy a kulturális örökség igenis érték.
Mi várható 2010-ben?
a külhoni magyarság támogatásának kiemelt szerepe, válság idején is változatlan támogatás
több mint 2 milliárd forint összegű forrás
kapcsolattartási támogatási program folytatása. Gémesi fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy habár 2010 választási év Magyarországon, „az élet nem áll meg, a nemzetpolitikát csinálni kell”.
A Szülőföld Alap forrásainak regionális bontása 2010-ben
Románia 39,75%
Szlovákia 14,75%
Szerbia 22%
Ukrajna 19%
Horvátország 2%
Szlovénia 1,5%
Ausztria 1%. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Kárpát-medencei magyar iskolatalálkozó Laskón
Laskó – Immár másodszor volt házigazdája a laskói általános iskola a Kárpát-medencei Magyar Iskolatalálkozónak, amelyre május 5. és 8. között került sor. A találkozó abból a célból jött létre, hogy a különböző országokban élő magyar gyerekek barátkozzanak, megismerjék egymást, tanuljanak egymástól, és betekintést nyerjenek a különböző országok szokásaiba. A nagyszabású rendezvényre öt régióból, iskolából közel 60 vendég érkezett.
A piliscsabai Ward Mária Iskola 2000-ben indította a Kárpát-medencei iskola-találkozókat, amely azóta hat országban körbejár, és mindenütt nagyon népszerű.
- A millennium évében született meg az ötlet, hogy össze kellene fogni, és a magyarság összetartozását megjeleníteni egy iskolatalálkozó révén, hogy a résztvevők egy nagy család részeinek érezzék magukat. Először öt iskola részvételében gondolkodtunk: a kárpátaljai, aklihegyi iskolával a kapcsolatunk már megvolt, hasonlóan a felvidéki, révkomáromi iskolával is. Erdélyben is kerestünk egy iskolát, egy ismerősünk révén vettük föl a kapcsolatot Etéddel. A kupuszinai iskola pedig a 2005-ös laskói találkozón csatlakozott hozzánk. A mostani házigazdákkal egy véletlennek köszönhetően vettük föl a kapcsolatot – nyilatkozta lapunknak a rendezvény megálmodója, kezdeményezője, a piliscsabai iskola tanára, Mocsáry Dezső.
Második alkalommal házigazda a laskói iskola
A rendezvény célja, hogy a különböző országokban élő magyar gyerekek barátkozzanak, megismerjék egymást, tanuljanak egymástól, és betekintést nyerjenek a különféle országok szokásaiba, megismerjék a vidék nevezetességeit. A laskói iskola, mint házigazda, sokszínű programmal készült.
- Iskolánk tíz éve vesz részt rendszeresen ezeken a találkozókon, és most vagyunk másodízben házigazdák. Igyekeztünk egy mozgalmas és változatos programot összeállítani a vendég diákok és kísérőtanáraik számára. Megmutattuk nekik Eszéket, jártunk a kiskőszegi szépkilátónál, Karancson, részt vettünk egy hajókiránduláson a Kopácsi-rétben – mondta Lisztovits Attila, a laskói iskola igazgatója.
Minden találkozón sor kerül egy vetélkedőre is, ami most azért volt rendhagyó, mert nem előre, otthon készültek fel rá a diákok, hanem a Kopácsi-rétben tett látogatáson kellett jól figyelniük, hogy aztán az iskola zsibongójában 15 kérdésre válaszolni tudjanak.
Gálaest a várdaróci kultúrotthonban
A rendezvény a várdaróci kultúrotthonban gálaműsorral zárult, ahol minden iskola csoportja bemutatkozott.
- Nagyon örülök annak, hogy a gálaműsorra el tudtak jönni azok a volt diákjaink is, akik a korábbi években részt vettek ezeken a találkozókon. Egy alkalmi zenekart is összehoztunk, valamint a laskói Petőfi Sándor Kultúregyesület tánccsoportja is bemutatkozott, amely szintén volt diákokból áll, aztán péntek este a Csárdás táncegyüttes is műsort adott, ahol ugyancsak táncolnak olyanok, akik egykor résztvevői voltak valamelyik találkozónak. A résztvevők megtekinthették Valkai Réka fotókiállítását is, amelyet a Bellyei járás magyar kisebbségi önkormányzatának a támogatásából valósítottunk meg - mondta Kettős Zsuzsanna tanárnő, aki évek óta kíséri a gyerekeket a Kárpát-medencei iskolatalálkozókra.
A szervezők ezúttal is úgy nyilatkoztak, hogy a rendezvény célját sikerült elérniük, és hogy számítanak a folytatásra. A találkozó végén Lisztovits Attila a vándorzászlót az etédieknek nyújtotta át, mivel ott kerül majd sor a 13. találkozóra.
A laskói iskola vezetősége ezúton mond köszönetet azoknak a szülőknek, akik vendégeket fogadtak, valamint azoknak a szervezeteknek, vállalkozóknak, akik támogatták a rendezvényt: a Kováts, a Kollár, a Szabó, a Majorics, az Újhelyi és a Gerstmajer pincészeteknek, a HMDK várdaróci alapszervezetének, a várdaróci Citadella étteremnek, Kettős Imrének, valamint a HMDK országos szervezetének.
Micheli Tünde
Új Magyar Képes Újság (Eszék)

Kárpát-medencei magyar iskolatalálkozó kezdődött el Kárpátalján
Öt külhoni és egy magyarországi iskola diákjainak részvételével kezdődött el csütörtökön a kárpátaljai Aklihegyen a Kárpát-medencei Magyar Iskolák XIV. Találkozója.
A háromnapos rendezvényen egy-egy erdélyi, felvidéki, vajdasági, horvátországi, anyaországi és kárpátaljai iskola tanulói gazdag programsorozat keretében ismerkednek egymás életével és Kárpátalja történelmi nevezetességeivel.
A Nagyszőlőshöz közeli Aklihegy iskolájában megtartott nyitóünnepségen Mocsáry Dezső piliscsabai tanár, a Kárpát-medencei magyar iskolatalálkozók kezdeményezője és szervezője hangsúlyozta, hogy az évente más-más országban tartott találkozók célja az, hogy közelebb hozza egymáshoz a különböző államok területén élő fiatalokat, tudatosítva bennük az egy nemzethez való tartozásukat. "Megpróbálnak szétválasztani bennünket, de - mint ezek a találkozók is bizonyítják - nem lehet, mert mi együtt vagyunk magyarok" - tette hozzá.
A határokon átívelő iskolatalálkozók elindításáról Mocsáry Dezső az MTI-nek elmondta: "mivel tarthatatlannak véltem, hogy erdélyi testvéreinket románoknak, a kárpátaljai és a felvidéki magyarokat ukránoknak és szlovákoknak nevezték a nemzettársak, megpróbáltam ezen a magam szerény eszközeivel és lehetőségeivel változtatni". Kifejtette: az ilyen többnapos találkozókon részt vevő diákok családoknál vannak elszállásolva, így közvetlenül tapasztalhatják, hogy a környező országokban is ugyanolyan magyarok élnek, mint ők.
Az aklihegyi találkozó résztvevőit levélben köszöntötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke, aki írásában a többi között kiemelte: "az otthon nekünk - több országra szétszabdalt magyaroknak - a Kárpát-medence, amely megtépázott nemzetünk megmaradásának és életképes jövendőjének is záloga. A Kárpát-medencei Magyar Iskolák Találkozójának megszervezésével Önök egy olyan programot működtetnek, amely kiállta az idő próbáját, hiszen az emberi, a közösségi kapcsolatokra építve, hat régió iskoláit összefogva, immár 14. esztendeje azon dolgoznak, hogy eltüntessék a szocialista-kommunista uralmak által a nemzet testén és lelkén ejtett sebeket."
"Aki egyszer részt vesz egy ilyen találkozón, biztos vagyok benne, hogy annak nem szerb és nem ukrán vagy román lesz a határon túlról jött magyar, egy újabb kiránduláson pedig már otthon fogja érezni magát Etéden, Kupuszinán, Laskón, Komáromban, itt Aklihegyen vagy akár Piliscsabán" - áll a levélben. A házelnök egyben reményét fejezte ki, hogy az aklihegyi találkozóhoz kapcsolódó konferencia - melynek témája, lévén az idei esztendő a kisiskolák éve, a Kárpát-medencei kisiskolák aggasztó helyzete, a tanulói létszám csökkenése - segíteni fogja a magyar kormányt nemzetstratégiájának a megvalósításában.
Varga Béla MTI