Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Lajosmizse (HUN)
1 tétel
2016. október 17.
Akik a közösségért tesznek
Lajosmizse adott otthont a III. Kárpát-medencei Civil Konferenciának
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Civil Információs Központ (CIC) szervezésében október 15-én a kárpát-medencei civil élet képviselői és döntéshozói találkoztak Lajosmizsén, a Geréby Kúriában tartott III. Kárpát-medencei  Civil Konferencián, hogy eszmecserét folytassanak a civil szerveződések közösségteremtő erejéről és lehetőségeiről Magyarországon, valamint a Kárpát-medencében.
A találkozót Basky András, Lajosmizse polgármestere nyitotta meg, bemutatva települését, majd a városában működő civilszervezetekről tartott előadást. Elmondta, ahhoz, hogy egy településnek arculata legyen, kellenek a civilszervezetek, azok az emberek, akik valami olyan tevékenységet végeznek, amitől fejlődhet településük, s akik egy-egy ügyet felvállalnak és azért hosszú távon is képesek tenni.
Hozzátette, ehhez elengedhetetlenek az ernyőszervezetek, a Civil Információs Centrumok (CIC), melyek segítenek a működésükben. Szerencsés esetben az önkormányzat és a civil szféra teszi a dolgát, ennek a kettőnek az elegye alapozza meg a társadalmi életet egy településen.
A szabadidőből áldozni másokra
Fülöp Attila nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár előadásában elmondta, valójában nehezen lehet megfogni, mi is az, hogy civil közösség, civil szféra. Míg az állam és a gazdasági terület feladata, működése jól körülírható, a civilekét nehéz, mert a legelemibb társadalmi igényt elégítik ki, vagyis a közösségi életet szervezik. Ez nagyon sok területet ölel fel, így tevékenységük is rendkívül szerteágazó, és amikor megerősödik egy szervezet, már nem a civilsége lesz a mérvadó, hanem az, hogy milyen területet lát el és milyen intézménnyé nőtte ki magát.
Hangsúlyozta, a civil élet fontos ismérve, hogy mindenki a szabadidejéből, a szabad energiájából, önkéntes alapon próbál tenni egy olyan célért, ami nagyon fontos lakóhelye élhetősége szempontjából.
Magyarországon ma a civil szférát 130 ezer foglalkoztatott, valamint 490 ezer önkéntes erősíti. Az országban 56 ezer civilszervezet tevékenykedik, ezek harmada Budapesten és Pest megyében működik. Az állam által adott normatív támogatásokból, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) hozzájárulásából, az önkormányzatok által adott pénzből és a különböző pénzalapokból adott támogatásokból fedezik működési költségeiket.
Novemberben fontos változás várható a NEA pályázatoknál
A határon túli civilszervezeteknek nyújtott segítséggel kapcsolatban a helyettes államtitkár elmondta: „A magyar kormány, ha jogszabályokat hoz, azt államhatárokon belül tudja megtenni, ezért a határon túli magyarság, a kultúra, a nyelvmegőrzés és egyáltalán a magyar egység megteremtéséért akkor tud sokat tenni, ha az ottani magyar civilszervezeteket is tudja támogatni”.
Kiemelte, nagyon fontos az, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap akkor tudja támogatni a határon túli szervezetek programjait, ha azt magyar szervezettel együtt konzorciumban valósítják meg. Az idei év végén, feltehetően a novemberben megjelenő következő kiírásban is lehetőség lesz arra, hogy a magyarországi szervezet egy határon túli magyar szervezettel együtt pályázzon. A kiírásban fontos változás lesz, hogy a magyarországi szervezet, amelyik konzorciumban egy határon túli szervezettel pályázatot nyújtott be a NEA-hoz,alanyi jogon saját programjára is pályázatot nyújthasson be, ugyanahhoz a NEA kollégiumhoz, ahova a konzorcium adta be a pályázatát. Ezt nagyon fontos pozitív változásnak tartja Fülöp Attila. A változtatásra biztosan szükség van, mert míg 2015-ben 143 külhoni szervezetet támogattak meg 130 millió forinttal, 2016-ban ez lecsökkent 105 szervezetre és 95 millió forintra, ezért a pályázatot kiíróknak lépniük kell.
Határon túli falugazdász hálózat
Mihály Erzsébet, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatási igazgatója, „Civil szervezetek támogatási rendszere a Bethlen Gábor Alapból” című előadásában ismertette az alap által kezelt pénzügyi támogatások rendszerét, aktuális felhívásait, a rendelkezésre álló források merítését, a pályázással kapcsolatos tapasztalatokat és tudnivalókat.
A 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve program keretében a Magyarországgal szomszédos országokban nyilvántartott és működő fiatal magyar vállalkozások tevékenységének támogatására meghirdetett pályázat eredményeivel kapcsolatban elmondta, hogy a rendelkezésre álló keret 525 millió forint volt. A mezőgazdasági tevékenységre folyósítható támogatási összeg 4,5 millió forint volt, a nem mezőgazdasági vállalkozásokat 6 millió forinttal lehetett megtámogatni.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától Kocsy Béla külkapcsolatokért felelős igazgató előadásában beszámolt arról, hogy a Kamara sikeresen felépített és üzemeltet egy olyan falugazdász-hálózatot, amely egységes keretek között, az ország minden pontján magas színvonalon segíti a gazdálkodók munkáját.
A Kamara a meglévő szolgáltatási és tudásbázisra építve, a KEF keretei között, egy hasonló, határon túli, szakmai támogatói hálózat kiépítésén dolgozik. A tervek szerint kezdetben mintegy 20 falugazdásszal induló hálózat legfőbb célja, hogy hatékonyan segítse a határon túli gazdákat az agrár- és vidékfejlesztés terén. Ez elsősorban a szakmai információk átadására, regionális mezőgazdasági rendezvények, fórumok megszervezésére, illetve üzleti támogatási lehetőségek feltérképezésére irányulna.
Duray Miklós, a felvidéki Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) elnöke „Civilek a Kárpát-medencei együttműködésért” című előadásában arra hívta fel a figyelmet, milyen jelentős a civilek szerepe a nemzeti, társadalmi összefogás erősítésében. Mint elmondta, a SZAKC egy 20 tagszervezetből álló társulás, s 2002-ben a magyar–szlovák határ mentén, a felvidéki városokban, tájékoztató irodahálózatot létesítettek. Ezen kívül immár több mint tíz éve működtetik a Felvidék.ma hírportált és a Nagycsaládosok szervezetét.
Az idén szervezésükben beindult a jogi segélyszolgálat és a telefonos lelki segélyszolgálat is, ezek fontos visszacsatolások és igazolják a civil munka iránti igényt, annak fontosságát. A SZAKC öt országban működik együtt a Kárpát-medencei testvérszervezetekkel, ezzel is segítve a státusztörvényben foglaltak megvalósítását – emlékeztetett Duray.
A konferencia végén együttműködési megállapodást írt alá Makuk János, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Dr. Márton András, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója és Dr. Molnár Beáta, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Civil Információs Központ elnöke.
A csodálatos környezetben megrendezett, magas színvonalú, tartalmas rendezvényen a Felvidéket Duray Miklós, a SZAKC elnöke, Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója, Furik Csaba, Kisgéres polgármestere és Szegedy László, a SZAKC királyhelmeci munkatársa képviselte.
Szegedy László Felvidék.ma