Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Kusztosfalva (ROU)
1 tétel
2005. április 8.
Nagyvárad Lótusz (Nufarul) lakónegyedében, a tömbháznegyedben van a régi várad-szőllősi római katolikus templom, mely a hajdani Szőllős falu középkorába enged bepillantani. Régészeti feltárások folynak. A falakon felfelé futó repedések megmutatták a régi istenháza lehetséges helyét, jelezte az ásatást irányító műépítész, Emődi Tamás és Lakatos Attila régész. Szőllős az egyik legrégibb katolikus kultuszhely. A román hatóságok a második világháború után csatolták a városhoz Szőllőst, amely pár évtized alatt jószerével el is tűnt a föld színéről a kommunista buldózerpolitika miatt. A hetvenes években épült hatalmas tömbháznegyed épült a helyén. Szőllős a Várad környéki kora középkori települések egyik legrégebbike. Szent László alapítása előtt, már a tizedik század végén és a tizenegyedik század elején létezhetett, vagyis régebbi Nagyváradnál. Első közvetlen említése a falunak 1232-ből való, a Váradi Regestrumban. A mai Szőllős területén kialakul Nagyszőlős, vagy Hídközszőllős és északra Kisszőllős, vagy Kusztosfalva. A kutatások során sikerült feltárni Szőllős középkori plébániatemplomának gótikus fázisát. A templom körüli középkori temető sírgödreiből számos, 12. századi lelet is előkerült. /Lakatos Balla Tünde: Kora középkor üzen – betonrengeteg mélyéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./