Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Kupuszina (SRB)
5 tétel
2009. január 26.
Idén is kitűnő énekesek neveztek be a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyre, melynek döntőjét – a hagyományokhoz híven – Szatmárnémetiben, a filharmóniában tartották. Az első helyen a délvidéki Kupuszináról érkezett Csizmadia Anna végzett, a második díjat a csángóföldi Pusztina képviseletében Tamás Julianna nyerte, a harmadik pedig magyarországi versenyző lett: a nagykőrösi Tóth Orsolya. A romániai országos magyar kulturális szervezetek azonban nem vállalták fel a területi döntők szervezését, pedig a segítségükkel akár tömegmozgalommá is válhatna a hagyományápoló vetélkedő. /Babos Krisztina: Színvonalas népdaléneklési verseny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 26./ Tizennyolc évéhez méltón felnőtt ez a verseny és mind tartalmában, mind pedig résztvevőinek számában a legrangosabbak közé tartozik – mondta Olsvai Imre kolozsvári akadémiai népzenekutató, a Szatmárnémetiben tizennyolcadik alkalommal megrendezett Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési vetélkedő zsűrijének elnöke. Egy másik ismert szakember, Birinyi József budapesti népzenekutató és egyetemi tanár megerősítette Olsvai Imre véleményét. /Sike Lajos: A népdal ünnepe Szatmárnémetiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2011. május 10.
Kárpát-medencei magyar iskolatalálkozó Laskón
Laskó – Immár másodszor volt házigazdája a laskói általános iskola a Kárpát-medencei Magyar Iskolatalálkozónak, amelyre május 5. és 8. között került sor. A találkozó abból a célból jött létre, hogy a különböző országokban élő magyar gyerekek barátkozzanak, megismerjék egymást, tanuljanak egymástól, és betekintést nyerjenek a különböző országok szokásaiba. A nagyszabású rendezvényre öt régióból, iskolából közel 60 vendég érkezett.
A piliscsabai Ward Mária Iskola 2000-ben indította a Kárpát-medencei iskola-találkozókat, amely azóta hat országban körbejár, és mindenütt nagyon népszerű.
- A millennium évében született meg az ötlet, hogy össze kellene fogni, és a magyarság összetartozását megjeleníteni egy iskolatalálkozó révén, hogy a résztvevők egy nagy család részeinek érezzék magukat. Először öt iskola részvételében gondolkodtunk: a kárpátaljai, aklihegyi iskolával a kapcsolatunk már megvolt, hasonlóan a felvidéki, révkomáromi iskolával is. Erdélyben is kerestünk egy iskolát, egy ismerősünk révén vettük föl a kapcsolatot Etéddel. A kupuszinai iskola pedig a 2005-ös laskói találkozón csatlakozott hozzánk. A mostani házigazdákkal egy véletlennek köszönhetően vettük föl a kapcsolatot – nyilatkozta lapunknak a rendezvény megálmodója, kezdeményezője, a piliscsabai iskola tanára, Mocsáry Dezső.
Második alkalommal házigazda a laskói iskola
A rendezvény célja, hogy a különböző országokban élő magyar gyerekek barátkozzanak, megismerjék egymást, tanuljanak egymástól, és betekintést nyerjenek a különféle országok szokásaiba, megismerjék a vidék nevezetességeit. A laskói iskola, mint házigazda, sokszínű programmal készült.
- Iskolánk tíz éve vesz részt rendszeresen ezeken a találkozókon, és most vagyunk másodízben házigazdák. Igyekeztünk egy mozgalmas és változatos programot összeállítani a vendég diákok és kísérőtanáraik számára. Megmutattuk nekik Eszéket, jártunk a kiskőszegi szépkilátónál, Karancson, részt vettünk egy hajókiránduláson a Kopácsi-rétben – mondta Lisztovits Attila, a laskói iskola igazgatója.
Minden találkozón sor kerül egy vetélkedőre is, ami most azért volt rendhagyó, mert nem előre, otthon készültek fel rá a diákok, hanem a Kopácsi-rétben tett látogatáson kellett jól figyelniük, hogy aztán az iskola zsibongójában 15 kérdésre válaszolni tudjanak.
Gálaest a várdaróci kultúrotthonban
A rendezvény a várdaróci kultúrotthonban gálaműsorral zárult, ahol minden iskola csoportja bemutatkozott.
- Nagyon örülök annak, hogy a gálaműsorra el tudtak jönni azok a volt diákjaink is, akik a korábbi években részt vettek ezeken a találkozókon. Egy alkalmi zenekart is összehoztunk, valamint a laskói Petőfi Sándor Kultúregyesület tánccsoportja is bemutatkozott, amely szintén volt diákokból áll, aztán péntek este a Csárdás táncegyüttes is műsort adott, ahol ugyancsak táncolnak olyanok, akik egykor résztvevői voltak valamelyik találkozónak. A résztvevők megtekinthették Valkai Réka fotókiállítását is, amelyet a Bellyei járás magyar kisebbségi önkormányzatának a támogatásából valósítottunk meg - mondta Kettős Zsuzsanna tanárnő, aki évek óta kíséri a gyerekeket a Kárpát-medencei iskolatalálkozókra.
A szervezők ezúttal is úgy nyilatkoztak, hogy a rendezvény célját sikerült elérniük, és hogy számítanak a folytatásra. A találkozó végén Lisztovits Attila a vándorzászlót az etédieknek nyújtotta át, mivel ott kerül majd sor a 13. találkozóra.
A laskói iskola vezetősége ezúton mond köszönetet azoknak a szülőknek, akik vendégeket fogadtak, valamint azoknak a szervezeteknek, vállalkozóknak, akik támogatták a rendezvényt: a Kováts, a Kollár, a Szabó, a Majorics, az Újhelyi és a Gerstmajer pincészeteknek, a HMDK várdaróci alapszervezetének, a várdaróci Citadella étteremnek, Kettős Imrének, valamint a HMDK országos szervezetének.
Micheli Tünde
Új Magyar Képes Újság (Eszék)
Laskó – Immár másodszor volt házigazdája a laskói általános iskola a Kárpát-medencei Magyar Iskolatalálkozónak, amelyre május 5. és 8. között került sor. A találkozó abból a célból jött létre, hogy a különböző országokban élő magyar gyerekek barátkozzanak, megismerjék egymást, tanuljanak egymástól, és betekintést nyerjenek a különböző országok szokásaiba. A nagyszabású rendezvényre öt régióból, iskolából közel 60 vendég érkezett.
A piliscsabai Ward Mária Iskola 2000-ben indította a Kárpát-medencei iskola-találkozókat, amely azóta hat országban körbejár, és mindenütt nagyon népszerű.
- A millennium évében született meg az ötlet, hogy össze kellene fogni, és a magyarság összetartozását megjeleníteni egy iskolatalálkozó révén, hogy a résztvevők egy nagy család részeinek érezzék magukat. Először öt iskola részvételében gondolkodtunk: a kárpátaljai, aklihegyi iskolával a kapcsolatunk már megvolt, hasonlóan a felvidéki, révkomáromi iskolával is. Erdélyben is kerestünk egy iskolát, egy ismerősünk révén vettük föl a kapcsolatot Etéddel. A kupuszinai iskola pedig a 2005-ös laskói találkozón csatlakozott hozzánk. A mostani házigazdákkal egy véletlennek köszönhetően vettük föl a kapcsolatot – nyilatkozta lapunknak a rendezvény megálmodója, kezdeményezője, a piliscsabai iskola tanára, Mocsáry Dezső.
Második alkalommal házigazda a laskói iskola
A rendezvény célja, hogy a különböző országokban élő magyar gyerekek barátkozzanak, megismerjék egymást, tanuljanak egymástól, és betekintést nyerjenek a különféle országok szokásaiba, megismerjék a vidék nevezetességeit. A laskói iskola, mint házigazda, sokszínű programmal készült.
- Iskolánk tíz éve vesz részt rendszeresen ezeken a találkozókon, és most vagyunk másodízben házigazdák. Igyekeztünk egy mozgalmas és változatos programot összeállítani a vendég diákok és kísérőtanáraik számára. Megmutattuk nekik Eszéket, jártunk a kiskőszegi szépkilátónál, Karancson, részt vettünk egy hajókiránduláson a Kopácsi-rétben – mondta Lisztovits Attila, a laskói iskola igazgatója.
Minden találkozón sor kerül egy vetélkedőre is, ami most azért volt rendhagyó, mert nem előre, otthon készültek fel rá a diákok, hanem a Kopácsi-rétben tett látogatáson kellett jól figyelniük, hogy aztán az iskola zsibongójában 15 kérdésre válaszolni tudjanak.
Gálaest a várdaróci kultúrotthonban
A rendezvény a várdaróci kultúrotthonban gálaműsorral zárult, ahol minden iskola csoportja bemutatkozott.
- Nagyon örülök annak, hogy a gálaműsorra el tudtak jönni azok a volt diákjaink is, akik a korábbi években részt vettek ezeken a találkozókon. Egy alkalmi zenekart is összehoztunk, valamint a laskói Petőfi Sándor Kultúregyesület tánccsoportja is bemutatkozott, amely szintén volt diákokból áll, aztán péntek este a Csárdás táncegyüttes is műsort adott, ahol ugyancsak táncolnak olyanok, akik egykor résztvevői voltak valamelyik találkozónak. A résztvevők megtekinthették Valkai Réka fotókiállítását is, amelyet a Bellyei járás magyar kisebbségi önkormányzatának a támogatásából valósítottunk meg - mondta Kettős Zsuzsanna tanárnő, aki évek óta kíséri a gyerekeket a Kárpát-medencei iskolatalálkozókra.
A szervezők ezúttal is úgy nyilatkoztak, hogy a rendezvény célját sikerült elérniük, és hogy számítanak a folytatásra. A találkozó végén Lisztovits Attila a vándorzászlót az etédieknek nyújtotta át, mivel ott kerül majd sor a 13. találkozóra.
A laskói iskola vezetősége ezúton mond köszönetet azoknak a szülőknek, akik vendégeket fogadtak, valamint azoknak a szervezeteknek, vállalkozóknak, akik támogatták a rendezvényt: a Kováts, a Kollár, a Szabó, a Majorics, az Újhelyi és a Gerstmajer pincészeteknek, a HMDK várdaróci alapszervezetének, a várdaróci Citadella étteremnek, Kettős Imrének, valamint a HMDK országos szervezetének.
Micheli Tünde
Új Magyar Képes Újság (Eszék)
2012. december 18.
Erdélyiek a nemzet színpadán (Fölszállott a páva)
Közönségdíjas a balánybányai Ördögborda Néptáncegyüttes, a kosteleki (gyimesi csángó) Szellő Néptáncegyüttes pedig a legjobb, határon túli produkció díját kapta meg a vasárnap zárult Fölszállott a páva Kárpát-medencei népzene- és néptáncvetélkedőn, amelynek döntőjében a kolozsvári Harmadik zenekar másodikként végzett a zenekari kategóriában.
A Duna Televízió, az MTVA és a budapesti Hagyományok Háza által tavasszal meghirdetett tehetségkutató vetélkedőre négyszázötven produkcióval közel kétezer versenyző nevezett be, a többfordulós megmérettetésen a továbbjutók szakaszonként más-más vidék táncát, zenéjét, dalát tolmácsolták a döntő felé haladva egyre magasabb színvonalon. Az erdélyi népzenei és néptánckincsből majd mindenki merített, függetlenül attól, hogy Felvidékről, Vajdaságból, Magyarországról érkeztek-e a versenyzők, és nem véletlen, hogy ennek a kincsnek szépsége, gazdagsága az eredményekben is megmutatkozik. A hazai nyertesek esetében a népszerűség nem véletlen – ebben a kultúrkörben sokan ismerik Sándor Csaba néptánc-pedagógiai munkáját, amellyel Balánbánya és környéke gyermekeit, fiataljait saját értékeik felé fordítja több mint egy évtizede, és azt is sokan tudják, az Isten háta mögötti Kosteleken a sepsiszentgyörgyi Imreh Éva és Ferencz András (mindketten a moldvai magyar oktatási program tanítói) milyen eredményesen vitte vissza a falu gyermekközösségébe, fiataljai közé a magyar nyelvet és néphagyományokat. És hogy a versenyzők tudástartalékának ébren tartóit, a verseny mestereit is közel hozzuk Háromszékhez, a neves zenészekből, táncosokból, énekesekből, koreográfusokból álló testületben ott volt Orza Călin, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes egykori táncosa, koreográfus-rendezője, több erdélyi és magyarországi hivatásos együttes által jelenleg is sokat foglalkoztatott koreográfus. A Fölszállott a páva nyertesei: énekes és hangszeres szólisták kategóriában a bácskai Kupuszinából (Bácskertes, Vajdaság) érkező Csizmadia Anna, a táncos szólisták és táncospárok kategóriában a budapesti Berecz István, a népzenekarok közül a tornaljai (Felvidék) Parapács zenekar, a táncegyüttesek közül a jászberényi Jászság Népi Együttes. Véget ért tehát a negyven éve indult táncházmozgalomból kinőtt, népzenét és néptáncot kedvelő és művelő nemzedék eddigi legnépesebb, legszebb, legnemesebb és legszínvonalasabb versenye, amelynek közel kétezer résztvevője és több millió televíziónéző a nyertese. Kétség nem fér hozzá, a Fölszállott a páva méltán érdemelte ki az UNESCO-védnökséget, ahhoz ellenben, hogy az induláskor felmutatott szellemiségéhez hű maradjon, talán nem kellene minden esztendőben megrendezni, három-öt évente jobban biztosítható a kezdetihez hasonló színvonalú részvétel.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Közönségdíjas a balánybányai Ördögborda Néptáncegyüttes, a kosteleki (gyimesi csángó) Szellő Néptáncegyüttes pedig a legjobb, határon túli produkció díját kapta meg a vasárnap zárult Fölszállott a páva Kárpát-medencei népzene- és néptáncvetélkedőn, amelynek döntőjében a kolozsvári Harmadik zenekar másodikként végzett a zenekari kategóriában.
A Duna Televízió, az MTVA és a budapesti Hagyományok Háza által tavasszal meghirdetett tehetségkutató vetélkedőre négyszázötven produkcióval közel kétezer versenyző nevezett be, a többfordulós megmérettetésen a továbbjutók szakaszonként más-más vidék táncát, zenéjét, dalát tolmácsolták a döntő felé haladva egyre magasabb színvonalon. Az erdélyi népzenei és néptánckincsből majd mindenki merített, függetlenül attól, hogy Felvidékről, Vajdaságból, Magyarországról érkeztek-e a versenyzők, és nem véletlen, hogy ennek a kincsnek szépsége, gazdagsága az eredményekben is megmutatkozik. A hazai nyertesek esetében a népszerűség nem véletlen – ebben a kultúrkörben sokan ismerik Sándor Csaba néptánc-pedagógiai munkáját, amellyel Balánbánya és környéke gyermekeit, fiataljait saját értékeik felé fordítja több mint egy évtizede, és azt is sokan tudják, az Isten háta mögötti Kosteleken a sepsiszentgyörgyi Imreh Éva és Ferencz András (mindketten a moldvai magyar oktatási program tanítói) milyen eredményesen vitte vissza a falu gyermekközösségébe, fiataljai közé a magyar nyelvet és néphagyományokat. És hogy a versenyzők tudástartalékának ébren tartóit, a verseny mestereit is közel hozzuk Háromszékhez, a neves zenészekből, táncosokból, énekesekből, koreográfusokból álló testületben ott volt Orza Călin, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes egykori táncosa, koreográfus-rendezője, több erdélyi és magyarországi hivatásos együttes által jelenleg is sokat foglalkoztatott koreográfus. A Fölszállott a páva nyertesei: énekes és hangszeres szólisták kategóriában a bácskai Kupuszinából (Bácskertes, Vajdaság) érkező Csizmadia Anna, a táncos szólisták és táncospárok kategóriában a budapesti Berecz István, a népzenekarok közül a tornaljai (Felvidék) Parapács zenekar, a táncegyüttesek közül a jászberényi Jászság Népi Együttes. Véget ért tehát a negyven éve indult táncházmozgalomból kinőtt, népzenét és néptáncot kedvelő és művelő nemzedék eddigi legnépesebb, legszebb, legnemesebb és legszínvonalasabb versenye, amelynek közel kétezer résztvevője és több millió televíziónéző a nyertese. Kétség nem fér hozzá, a Fölszállott a páva méltán érdemelte ki az UNESCO-védnökséget, ahhoz ellenben, hogy az induláskor felmutatott szellemiségéhez hű maradjon, talán nem kellene minden esztendőben megrendezni, három-öt évente jobban biztosítható a kezdetihez hasonló színvonalú részvétel.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2013. május 9.
Kárpát-medencei magyar iskolatalálkozó kezdődött el Kárpátalján
Öt külhoni és egy magyarországi iskola diákjainak részvételével kezdődött el csütörtökön a kárpátaljai Aklihegyen a Kárpát-medencei Magyar Iskolák XIV. Találkozója.
A háromnapos rendezvényen egy-egy erdélyi, felvidéki, vajdasági, horvátországi, anyaországi és kárpátaljai iskola tanulói gazdag programsorozat keretében ismerkednek egymás életével és Kárpátalja történelmi nevezetességeivel.
A Nagyszőlőshöz közeli Aklihegy iskolájában megtartott nyitóünnepségen Mocsáry Dezső piliscsabai tanár, a Kárpát-medencei magyar iskolatalálkozók kezdeményezője és szervezője hangsúlyozta, hogy az évente más-más országban tartott találkozók célja az, hogy közelebb hozza egymáshoz a különböző államok területén élő fiatalokat, tudatosítva bennük az egy nemzethez való tartozásukat. "Megpróbálnak szétválasztani bennünket, de - mint ezek a találkozók is bizonyítják - nem lehet, mert mi együtt vagyunk magyarok" - tette hozzá.
A határokon átívelő iskolatalálkozók elindításáról Mocsáry Dezső az MTI-nek elmondta: "mivel tarthatatlannak véltem, hogy erdélyi testvéreinket románoknak, a kárpátaljai és a felvidéki magyarokat ukránoknak és szlovákoknak nevezték a nemzettársak, megpróbáltam ezen a magam szerény eszközeivel és lehetőségeivel változtatni". Kifejtette: az ilyen többnapos találkozókon részt vevő diákok családoknál vannak elszállásolva, így közvetlenül tapasztalhatják, hogy a környező országokban is ugyanolyan magyarok élnek, mint ők.
Az aklihegyi találkozó résztvevőit levélben köszöntötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke, aki írásában a többi között kiemelte: "az otthon nekünk - több országra szétszabdalt magyaroknak - a Kárpát-medence, amely megtépázott nemzetünk megmaradásának és életképes jövendőjének is záloga. A Kárpát-medencei Magyar Iskolák Találkozójának megszervezésével Önök egy olyan programot működtetnek, amely kiállta az idő próbáját, hiszen az emberi, a közösségi kapcsolatokra építve, hat régió iskoláit összefogva, immár 14. esztendeje azon dolgoznak, hogy eltüntessék a szocialista-kommunista uralmak által a nemzet testén és lelkén ejtett sebeket."
"Aki egyszer részt vesz egy ilyen találkozón, biztos vagyok benne, hogy annak nem szerb és nem ukrán vagy román lesz a határon túlról jött magyar, egy újabb kiránduláson pedig már otthon fogja érezni magát Etéden, Kupuszinán, Laskón, Komáromban, itt Aklihegyen vagy akár Piliscsabán" - áll a levélben. A házelnök egyben reményét fejezte ki, hogy az aklihegyi találkozóhoz kapcsolódó konferencia - melynek témája, lévén az idei esztendő a kisiskolák éve, a Kárpát-medencei kisiskolák aggasztó helyzete, a tanulói létszám csökkenése - segíteni fogja a magyar kormányt nemzetstratégiájának a megvalósításában.
Varga Béla MTI
Öt külhoni és egy magyarországi iskola diákjainak részvételével kezdődött el csütörtökön a kárpátaljai Aklihegyen a Kárpát-medencei Magyar Iskolák XIV. Találkozója.
A háromnapos rendezvényen egy-egy erdélyi, felvidéki, vajdasági, horvátországi, anyaországi és kárpátaljai iskola tanulói gazdag programsorozat keretében ismerkednek egymás életével és Kárpátalja történelmi nevezetességeivel.
A Nagyszőlőshöz közeli Aklihegy iskolájában megtartott nyitóünnepségen Mocsáry Dezső piliscsabai tanár, a Kárpát-medencei magyar iskolatalálkozók kezdeményezője és szervezője hangsúlyozta, hogy az évente más-más országban tartott találkozók célja az, hogy közelebb hozza egymáshoz a különböző államok területén élő fiatalokat, tudatosítva bennük az egy nemzethez való tartozásukat. "Megpróbálnak szétválasztani bennünket, de - mint ezek a találkozók is bizonyítják - nem lehet, mert mi együtt vagyunk magyarok" - tette hozzá.
A határokon átívelő iskolatalálkozók elindításáról Mocsáry Dezső az MTI-nek elmondta: "mivel tarthatatlannak véltem, hogy erdélyi testvéreinket románoknak, a kárpátaljai és a felvidéki magyarokat ukránoknak és szlovákoknak nevezték a nemzettársak, megpróbáltam ezen a magam szerény eszközeivel és lehetőségeivel változtatni". Kifejtette: az ilyen többnapos találkozókon részt vevő diákok családoknál vannak elszállásolva, így közvetlenül tapasztalhatják, hogy a környező országokban is ugyanolyan magyarok élnek, mint ők.
Az aklihegyi találkozó résztvevőit levélben köszöntötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke, aki írásában a többi között kiemelte: "az otthon nekünk - több országra szétszabdalt magyaroknak - a Kárpát-medence, amely megtépázott nemzetünk megmaradásának és életképes jövendőjének is záloga. A Kárpát-medencei Magyar Iskolák Találkozójának megszervezésével Önök egy olyan programot működtetnek, amely kiállta az idő próbáját, hiszen az emberi, a közösségi kapcsolatokra építve, hat régió iskoláit összefogva, immár 14. esztendeje azon dolgoznak, hogy eltüntessék a szocialista-kommunista uralmak által a nemzet testén és lelkén ejtett sebeket."
"Aki egyszer részt vesz egy ilyen találkozón, biztos vagyok benne, hogy annak nem szerb és nem ukrán vagy román lesz a határon túlról jött magyar, egy újabb kiránduláson pedig már otthon fogja érezni magát Etéden, Kupuszinán, Laskón, Komáromban, itt Aklihegyen vagy akár Piliscsabán" - áll a levélben. A házelnök egyben reményét fejezte ki, hogy az aklihegyi találkozóhoz kapcsolódó konferencia - melynek témája, lévén az idei esztendő a kisiskolák éve, a Kárpát-medencei kisiskolák aggasztó helyzete, a tanulói létszám csökkenése - segíteni fogja a magyar kormányt nemzetstratégiájának a megvalósításában.
Varga Béla MTI
2015. augusztus 4.
Csángó Fesztivál
Több mint hatvan kulturális program, ezer résztvevő, köztük rengeteg fellépővel négy moldvai, három gyimesi és tizennégy erdélyi, valamint felvidéki és vajdasági hagyományőrző csoport is szerepel a ma Jászberényben kezdődő 25. jubileumi Csángó Fesztivál programjában.
Szűcs Gábor, a Csángó Fesztivál igazgatója, a Jászság Népi Együttes vezetője közölte: a rendezvénnyel a csángók sorsára szeretnék felhívni a figyelmet. Az egymást követő népzenei koncertek és folklórműsorok kínálatát a hazai fellépők mellett észak-ciprusi, török, bolgár, paraguayi és román együttesek vendégjátéka is színesíti.
Kedden az elmúlt 25 év fesztiváljainak képeiből nyílik fotókiállítás, a Zagyva Banda koncertje mellett Boka Gábor és társulata előadását is láthatják az érdeklődők. Szerdán a fesztivál zászlajának felvonása után a Folkmozi veszi kezdetét, amely szombatig a csángó kultúrát bemutató exkluzív filmvetítésekkel várja az érdeklődőket a helyi filmszínházban. Az este a külföldi táncegyüttesek Színes világ című gálaműsorával folytatódik. Csütörtökön Szalai György fotográfus kiállításának megnyitóját követően a Folk Error együttes lép színpadra, a Csík Zenekar esti koncertjén közreműködik Rúzsa Magdolna, Lakatos Róbert, Pál István „Szalonna” és Bandája, valamint a Jászság Népi Együttes. Pénteken a hazai fellépők mellett színpadra lépnek a moldvai és gyimesi hagyományőrzők is, majd a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő szereplőiből láthatnak válogatást, melyet a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja című műsora követ. Az éjszaka folyamán a Jászság Népi Együttes székházában a Parno Graszt zenekar koncertjét is élvezhetik a látogatók. Szombaton a Táncforgatag színes kavalkádjában felvonulnak a fesztivál főszereplői, a gyimesi és a moldvai csángók. Az erdélyi, felvidéki, vajdasági hagyományőrzők többek közt olyan kistelepülésekről jönnek, mint Csíkszentdomokos, Méra, Szucság, Magyardombó, Györgyfalva, Melegföldvár, Ördöngősfüzes, Vajdaszentivány, Szilágysámson, Imreg és Kupuszina, akiket a csángó hagyományőrzőkkel együtt a Magyar Lélek című gálaműsorban lehet látni. A rendezvény egyik programeleme a szombati Kárpát-Haza Magyar Konferencia, témái többek között a hagyomány továbbélése, a gazdaság és a kultúra egymásra hatásának új dimenziói a 21. században. Az első Csángó Fesztivált 1991-ben rendezték Jászberényben Papp Imre és Péterbencze Anikó ötlete alapján, a rendezvény Magyarországon egyedülállóként azóta is töretlenül őrzi és örökíti tovább a csángó magyarság hagyományait.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Több mint hatvan kulturális program, ezer résztvevő, köztük rengeteg fellépővel négy moldvai, három gyimesi és tizennégy erdélyi, valamint felvidéki és vajdasági hagyományőrző csoport is szerepel a ma Jászberényben kezdődő 25. jubileumi Csángó Fesztivál programjában.
Szűcs Gábor, a Csángó Fesztivál igazgatója, a Jászság Népi Együttes vezetője közölte: a rendezvénnyel a csángók sorsára szeretnék felhívni a figyelmet. Az egymást követő népzenei koncertek és folklórműsorok kínálatát a hazai fellépők mellett észak-ciprusi, török, bolgár, paraguayi és román együttesek vendégjátéka is színesíti.
Kedden az elmúlt 25 év fesztiváljainak képeiből nyílik fotókiállítás, a Zagyva Banda koncertje mellett Boka Gábor és társulata előadását is láthatják az érdeklődők. Szerdán a fesztivál zászlajának felvonása után a Folkmozi veszi kezdetét, amely szombatig a csángó kultúrát bemutató exkluzív filmvetítésekkel várja az érdeklődőket a helyi filmszínházban. Az este a külföldi táncegyüttesek Színes világ című gálaműsorával folytatódik. Csütörtökön Szalai György fotográfus kiállításának megnyitóját követően a Folk Error együttes lép színpadra, a Csík Zenekar esti koncertjén közreműködik Rúzsa Magdolna, Lakatos Róbert, Pál István „Szalonna” és Bandája, valamint a Jászság Népi Együttes. Pénteken a hazai fellépők mellett színpadra lépnek a moldvai és gyimesi hagyományőrzők is, majd a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő szereplőiből láthatnak válogatást, melyet a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja című műsora követ. Az éjszaka folyamán a Jászság Népi Együttes székházában a Parno Graszt zenekar koncertjét is élvezhetik a látogatók. Szombaton a Táncforgatag színes kavalkádjában felvonulnak a fesztivál főszereplői, a gyimesi és a moldvai csángók. Az erdélyi, felvidéki, vajdasági hagyományőrzők többek közt olyan kistelepülésekről jönnek, mint Csíkszentdomokos, Méra, Szucság, Magyardombó, Györgyfalva, Melegföldvár, Ördöngősfüzes, Vajdaszentivány, Szilágysámson, Imreg és Kupuszina, akiket a csángó hagyományőrzőkkel együtt a Magyar Lélek című gálaműsorban lehet látni. A rendezvény egyik programeleme a szombati Kárpát-Haza Magyar Konferencia, témái többek között a hagyomány továbbélése, a gazdaság és a kultúra egymásra hatásának új dimenziói a 21. században. Az első Csángó Fesztivált 1991-ben rendezték Jászberényben Papp Imre és Péterbencze Anikó ötlete alapján, a rendezvény Magyarországon egyedülállóként azóta is töretlenül őrzi és örökíti tovább a csángó magyarság hagyományait.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)