"Zetelaka római katolikus temploma előtt áll az emlékkereszt, rajta felirat: "PRO MEMORIA HIC AEDIFICATARUM ECCLAESIARUM 1092-1914.". Ezek szerint Szent László király uralkodása (1077- 1095) idején Zetelaka már egyházközség volt. Az első település Cseleháza volt, a tatárjárás alatt elpusztult. A visszatérő lakosság az ősi településtől 6 km-re délre, a mai helyre építette a második falut. Az új falut a nép Zetelakának nevezte el. Az elnevezés Zetevárral kapcsolatos. Az új településen a nép új templomot épített, amelyet 1615-ben ugyancsak a tatárok kiraboltak és felgyújtottak. 1666-ban a templomot újjáépítették. 1694-ben a tatárok újból megjelentek, és a templomot ismét lerombolták. Újjáépítésére csak 1775-ben került sor. Ez a templom 1914-ig állott. 1914-1924 között épült a mai templom. Zetelaka a kirajzással keletkezett öt falu községközpontja. Idetartozik: Zeteváralja, Ivó, Deság, Sikaszó és Küküllőmező.Egyházilag új egyházközség alakult ki Zeteváralja központtal, a hozzá tartozó Ivó, Deság, Sikaszó, Küküllőmező és Libán falvakkal. /Pomjánek Béla: Zetelaka emlékkeresztje. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./"

"Zeteváraljának üzlete, kocsmája és nagy kapacitással működő deszkagyára van. 1941 óta viseli mai nevét, korábban Török-, illetve Zsigmond-telepként emlegették. A népes Zetelaka szaporodásával a községtől nagyobb, akár 15 km-es távolságban is erdei házakat, istállókat és szénapadlásokat építettek. Ma már önálló települések, Zetelakához tartoznak közigazgatásilag: Zeteváralja 6 km-re, Ivó 12, Deság 14, Sikaszó 18, Küküllőmező 23 km-re fekszik a községközponttól. Egyházilag is önállóvá lett, a templomhoz torony épült Mátyás Gábor plébánosnak köszönhetően, e plébániához tartozik Ivó, Deság, Sikaszó, Küküllőmező és a Libán is. Deák Ferenc szentábrahámi születésű tanító, aki több mint fél évszázada tanít Zetelakán és kutatja annak történetét, 2000-ben Székelyudvarhelyen kiadott kétkötetes munkájában (Zetelaka 1. Táj és ember, 2. Népélet - gazdasági élet) a következőket foglalja össze: 1895-től egy Török Sándor nevű fakereskedő az Ivó vizére turbinás fűrészgyárat épített, munkásokat toborzott, és bár pár év múlva a gyár megszűnt, Török-telepként emlegették e helyet. Zeteváralján 1956-ban 674, 1960-ban 784 fő, 1977-ben 765 fő lakott a településen. 1992-ben az állandó lakosság 732 fő volt, ebből magyar 685, román 46, orosz 1. Vallási megoszlásuk: 698 római katolikus, 23 ortodox, 8 református, 3 unitárius. Ugyanez évben 27 székely kapu állt a faluban. 1993-ban vette fel az iskola Jókai Mór nevét. A Zeteváraljáért Egyesületet, melynek elnöke Sólyom István, 2001-ben jegyezték be, és falufejlesztéssel, a kulturális élettel és az iskolával kíván foglalkozni. /P. Buzogány Árpád: Zeteváralja: a famunkához értenek itt a férfiemberek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 22./"

"A 70 éves András Ferenc műkedvelő festő festményeivel emléket állított Zetelakának, valamint a környező falvaknak: Zeteváraljának, Deságnak, Ivónak, Küküllőmezőnek és Sikaszónak. Idén az Udvarhelyszéki Kulturális Központ szervezésében a nyugdíjasok székházában van jelen akvarelljeivel olajfestményeivel. /Nagy Aranka (NyÖp): Köszöntjük a 70 éves András Ferenc műkedvelő festőt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 29./"