Mintegy kétszáz hazai táncos részvételével zajlott okt. 15-én az első - nemzetközinek szánt - szatmári néptáncfesztivál. A rendezvény nyitányaként a tizenkét Bihar, Szilágy és Szatmár megyei együttes rögtönzött népviseleti bemutatót tartott. Fellépett - többek között - Krasznabéltek általános iskolájának harmincöt fős rézfúvós zenekara, a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese, a bogdándi Rozsmalint, a szilágycsehi Berekenye, a nagyváradi Regen Bogen sváb táncegyüttes, a krasznai Bokréta, a zilahi Terebete és Nagykárolyból a Rekettye magyar táncegyüttes. /(bódi): Szatmárnémeti néptáncfesztivál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 16./

A Krasznabéltek és Szokond között elhelyezkedő Felsőboldád (Stana) különös falu: megfogyatkozott, elöregedett román lakosságával és gyermekzsivajtól hangos, az eredeti települést jóval túlnőtt cigánytelepével mintegy előrevetíti a megye többi helységének sorsát. Az ″alsó falu″ mintegy kétszáz lakosa közül 40-50 nyugdíjas kor alatti. A cigánytelepen viszont már több mint 900-an élnek - legalább egyharmaduk óvodás, illetve iskoláskorú gyerek. Többségük óvodát egyáltalán nem, iskolát is csak elvétve látott eddig belülről. Erre a jelenségre hívták fel a Caritas szervezet munkatársainak figyelmét a Társadalomvédelmi Hivatal illetékesei. A Caritas emberei minden családot végiglátogattak. A főként fakanalak faragásából, bádogosmunkák készítéséből és piacozásból élő, minden hozzáférhető pénz-, ruha- és élelmiszersegélyt ″összegyűjtő″ cigányok főleg tiszta ivóvízre és házaikat a tulajdonképpeni faluval összekötő útra áhítoztak már évtizedek óta. A Caritas emberei pályázaton elnyert pénzből nekiálltak a kútfúrásnak, útépítésnek. Ursan Vasile cigányvajda mozgósította népét: minden család számára kiszabta az elvégzendő munkát. Még az út rendbetételére szánt kavicsot is ők terítették szét. A nemrég elkészült artézi kút vizéből mindkét falurésznek jut bőven. Szeptemberben pedig beindult az óvoda is. Krüzselyi Orsolya programvezető úgy véli: az itt elkezdődött felzárkóztatási folyamatot csak a kölcsönös tiszteleten, megértésen alapuló partnerkapcsolatra alapozva lehet sikerre vinni. - Felsőboldádnak minden esélye megvan hozzá, hogy néhány éven belül itt is az erdődihez hasonló, a nagyszámú cigány lakosság felzárkóztatását, társadalmi integrálódását lehetővé tevő intézményrendszer épüljön ki. /Felsőboldád: új, partneri viszonyon alapuló Caritas-program. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./

"Május 27-én Mezőfényen megtartották a Szatmár megyei fúvószenekarok első találkozóját. A rendezvényen a helybeli, valamint a kaplonyi és a krasznabélteki rézfúvós együttesen kívül a helybeli általános iskola énekkara, Gyertyaláng nevű kórusa, valamint tánccsoportja is fellépett. Heinrich Mihály, Mezőfény polgármestere korábban 10 évig játszott a helybeli fúvószenekarban. - Valamikor, a XIX. század második felében szinte minden szatmári sváb faluban 12-16 tagú fúvószenekar működött - nyilatkozta. E hagyomány 1945-ben szakadt meg: előbb az embereket szedték össze és vitték el Oroszországba, majd a hangszereket is elkobozták. A polgármester emlékezett: Mezőfényben 1978-ban alakították meg a fúvószenekart. Mindent elölről kellett kezdeni. /(Kinál György): Rézfúvósok Mezőfényen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ "

"A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár vezetősége Romániában is termesztet a számára alapanyagul szolgáló mákot. Szatmár megyében összesen 252 hektáron vetettek mákot a magyarországi céggel kötött szerződések alapján. Ennek termesztésére egyebek mellett Nagykároly, Lázári, Sárközújlak és Béltek környéki társult mezőgazdasági egységek és magángazdák vállalkoztak. Az erdélyi termesztők képviseletében öttagú küldöttség tett látogatást Magyarországon, a Magyarországi Máktermesztők Szövetsége meghívására. /Magyarországi és Szatmár megyei szakemberek a máktermesztésről és a várható termésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./"

"A Szatmári Római Katolikus Püspökség immár hetedik alkalommal ad a hívek kezébe saját kiadású könyvnaptárt /Római Katolikus Naptár 2002/. E kiadványban folytatódik, immár az 5. résszel, a dr. Bura László által írt egyházmegye-történet. Ehhez kötődik a trianoni döntés által az egyházmegyéből leszakított, Magyarország területére került részek (Csonka Szatmár) történetének a leírása, 1918-tól a Debrecen-Nyíregyháza Római Katolikus Egyházmegye létrejöttéig, László (Franczen) Károly és dr. Cserháti István tollából. A naptárban található még Merli Rudolf bubesheimi plébános Krasznabéltek történetéről szóló tanulmánya. A nagykárolyi katolikus líceum tízéves múltjáról Visnyai Csaba igazgató írása szól. - A négy erdélyi magyar egyházmegye közül a szatmári az egyetlen, amely könyvnaptár kiadására vállalkozik. /Máriás József: Római Katolikus Naptár 2002. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 9./"

"Harminckét település története címet viseli az Otthonom Szatmár megye /Szent-Györgyi Albert Társaság és EMKE, Szatmárnémeti/ helytörténeti sorozat 16. kötete. Merli Rezső, a kötet szerzője. /A települések: Alsóhomoród, Barlafalu, Csanálos, Csomaköz, Erdőd, Józsefháza, Gilvács, Kaplony, Kálmánd, Kigye, Kisdengeleg, Krasznabéltek, Krasznasándorfalu, Krasznaterebes, Királydaróc, Mérk, Mezőfény, Mezőpetri, Mezőterem, Nagykároly, Nagymadarász, Nagymajtény, Nagyszokond, Nántű, Szakasz, Szaniszló, Szinfalu, Tasnád, Tasnádszántó, Túrterebes, Vállaj, Zajta./ A településekből három Magyarország területére esik (Vállaj, Mérk, Zajta), egy pedig, Kigye története már csak mementó lehet. A könyv tartalmazza az egyes helységekből deportáltak névsorát is. /Az Otthonom, Szatmár megye sorozat újabb kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./"

"Szept. 15-én tizenkettedik alkalommal szervezték meg Bogdándon a Nemzetiségek Néptánctalálkozóját. A fellépő együttesek látványos produkciói közül nehéz lenne kiemelni a legjobbat, hiszen a bélteki fúvószenekar nyitánya után egyaránt elkápráztatták a nézőket a bogdándi Rozsmalint együttes, a mezőségi Ördöngösfüzesről érkezett csoport éneke és tánca, a széri asszonykórus, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium táncosai és a nagykárolyi Rekettye együttes. /b.i.: Néptáncfesztivál Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./"

"Krasznabélteken a római katolikus egyház a domináns, Ákoson alig akad ilyen vallású, tehát Ákoson a római katolikus a leányegyház, Krasznabélteken pedig a reformátusság van szórványban. A két felekezet igen jól megegyezik egymással. Az ökuménia szellemének gyakorlása már-már példaértékű, hiszen a más vallású maroknyi gyülekezeteknek templomukban biztosít kölcsönösen helyet az igehirdetési alkalmakra a két egyház. Krasznabélteken 22 református él, ebből nyolcan-tízen járnak el rendszeresen a katolikus templom hittantermében tartott istentiszteletekre. Ugyanúgy a maroknyi, tíz-tizenöt fős ákosi katolikusság a református templomban misézik, havonta egyszer. Ez több mint tíz éve így működik. /(fodor): Példaértékű ökuménia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./"

Ápr. 15-én testvértelepülési szerződést kötött Krasznabéltek és Nyírbéltek. Krasznabélteken fogadták Nyírbéltek nagyközség önkormányzati testületének küldöttségét. /Elek György: Testvértelepülési szerződést kötött Krasznabéltek és Nyírbéltek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 16./

Krasznabélteki küldöttség vett részt május elsején a magyarországi Nyírbéltek nagyközségben, a Magyarország EU–csatlakozásának alkalmából rendezett falunapi és baráti rendezvényen. Krasznabéltek és Nyírbéltek ápr. 15–től hivatalosan is testvértelepülési viszonyban áll egymással. /E. Gy.: Krasznabéltekiek Nyírbélteken. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./

Erdőd megkapta a városi rangot. Duma Ovidiu polgármester tájékoztatott a változásokról. Megnő a helyi rendőrőrs állománya, az eddigi három helyett nem tizenhat rendőr fog tevékenykedni a városban. Az itteni rendőrparancsnokság alárendelt egységei lesznek a szatmárhegyi, krasznaterebesi, krasznabélteki, szokondi és homoródi rendőrőrsök. /Fodor István: Három helyett tizenhat rendőr, helyi államkincstár. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 6./

A képviselő- és a szenátorjelöltek mellett a helyi elöljárók is fogadták november 4-én az RMDSZ országos ifjúsági kampány-karavanját Szatmár megyében. A Szavazni menő elnevezésű turné zenészei, táncosai és humoristái Krasznabélteken, Erdődön, Szatmárhegyen, majd Szatmárnémetiben jártak. Sepsiszentgyörgyön is tart a kampány. Édler András, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje elmondta, hogy a Kovászna megyei ellenőrző hatóságok túlkapásainak megszüntetését, befektetők vonzását, valamint a kormánypénzekért való lobbitevékenységet tartja legfontosabb célkitűzésének. „Nem szabad azt hinnünk, hogy a mi munkánk csupán a kisebb horderejű kérdések megoldására korlátozódik. Munkánk lényege, hogy a legfontosabb kérdésekben hozott döntéseket befolyásoljuk. Befolyásoljuk, ahogyan a magyarság érdekei kívánják Románia és Erdély sorsát, Erdélyét, ahol élünk” – mondta Markó Béla szövetségi elnök Brassóban, az RMDSZ Brassó megyei kampányindítóján. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Menő a Szavazni menő. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Ezer ember, az itteni svábok vándoroltak Németországba Krasznabéltekről, ez jelentősen meghatározza a közösség életét. Dr. Ágoston Ferenc plébános elmondta, hogy 275 családból, mintegy 600 lélekből áll a római katolikus egyházközség, 47 év az átlagéletkor. A híveknek körülbelül a fele jár rendszeresen templomba. Jelenleg nagyon sokan „kétéltűek”: télen Németországban, nyáron a szülőfaluban tartózkodnak. Több éve július első vasárnapján a kultúrotthonban megrendezik az egyházközségi napot, amelyen az óvodások, ifjak, cigány tánccsoport, fúvószenekar és az énekkar is fellép. A gyülekezeten belül működő nőszövetség szociális, karitatív munkát végez: az asszonyok az idős, egyedülálló személyeket látogatják meg. /Fodor István: Krasznabéltek: negyvenhét év az átlagéletkor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 18./

Tánczos terveket kér
Konkrét tervek, megvalósíthatósági tanulmányok készítésére kérte fel a Szatmár megyei települések önkormányzatainak képviselőit a térség turizmusának fellendítése érdekében Tánczos Barna.
A turisztikai és vidékfejlesztési minisztérium államtitkára csütörtökön meglátogatta a partiumi megye fontosabb idegenforgalmi célpontjait, ezt követően pedig a megyevezetéssel és a polgármesterekkel találkozott. Tánczos szerint a térség gasztroturisztikai lehetőségeit kihasználva komoly tömegeket lehet Szatmár megyébe vonzani a szükséges fejlesztési munkálatok elvégzésével.
Az államtitkár teljes támogatásáról biztosította a megyei vezetést, és megígérte, közbenjár Elena Udrea turisztikai és vidékfejlesztési miniszternél, annak érdekében, hogy a határ menti megye is bekerüljön abba az országos tervbe, amellyel a romániai fürdőturizmust kívánják fellendíteni. „Ebben a nagyszabású, országos projektben komoly helyet foglalhat el a szatmári térség kiváló termálfürdői miatt” – mondta az államtitkár.
A tervek szerint Krasznabélteken a régi strandon új medencét építenének, valamint a fürdő mellett lévő, csaknem egy évtizede elkezdett, de a vállalkozó anyagi nehézségei miatt abbahagyott szállót is befejeznék. „Még idén hozzálátnánk a tasnádi termálstrand bővítéséhez is. A medencék szomszédságában szálláshelyeket létesítenénk, valamint a térségben egyedülálló termálvíz mellett a kínálatot egy masszázs- és gyógyközpont kialakításával bővítenénk” – részletezte elképzeléseiket Csehi Árpád Szabolcs megyei tanácselnök. Tánczos szerint a tavalyi mutatókat tekintve Tasnádnak komoly esélye van arra, hogy odavonzza a pihenni, gyógyulni vágyókat, különösen, ha elkészülnek a tervezett fejlesztések.
A partiumi megyén áthaladó országutak rehabilitációját tekintve Csehi Árpád tanácselnök arra kérte Tánczost mint az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökét, hogy Bukarestben lobbizzon a szakaszonként már járhatatlanná vált 19-es számú nemzetközi út mihamarabbi javítása érdekében.
„Az említett országút túrterebesi része már teljesen használhatatlanná vált. Ez különösen hátrányosan érinti megyénket, hiszen ezen a részen fut a forgalom Kárpátalja felé. Az országos útkarbantartó vállalat arra hivatkozva nem javítja, hogy a 19-es út teljes egészében rehabilitálás alatt van, ezzel szemben azok a munkálatok is leálltak, mert a minisztérium nem ad rá pénz” – hívta fel a figyelmet Csehi.
Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Magyarnyelv-tudást követeltek Szatmárban
Szatmár megye prefektusánál tett panaszt egy fiatalember, mivel állítólag azért nem vették fel egy önkormányzati posztra, mert nem tud elég jól magyarul.
Eugeniu Avram kormánymegbízott fogadóóráján a panaszos, Radu Dorel Ciupcea elmondta, elfogadhatatlannak tartja, hogy helyette a vizsgára jelentkezett másik érdeklődőt alkalmazták a krasznabélteki polgármesteri hivatalba közönségszolgálati felelősnek, mivel állítása szerint vetélytársa kisebb jegyet kapott, és mindössze annyi volt az előnye vele szemben, hogy jól beszélt magyarul.
A prefektus kifejtette: amennyiben a felvételi kritériumok között szerepelt a magyar nyelv ismerete, úgy véli, az eljárás a jogszabályoknak megfelelően történt, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálják az esetet.
Ciupcea egyébként állítása szerint kommunikáció szakon végzett, és magyarul is ért valamennyit, kifejezni viszont nem tudja magát. Úgy vélte,esetében nem probléma, hogy nem beszéli a magyart, mivel szükség esetén kérhette volna nyelvismerettel rendelkező kollégái segítségét. Hozzátette: feljelentést tesz a Köztisztviselők Országos Ügynökségénél (ANFP), valamint az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD).
Lapunknak Kovács Jenő krasznabélteki jegyző kifejtette: tökéletesen nyugodt az eljárás szabályossága tekintetében, állítva, hogy – a helyi román nyelvű sajtóban megjelentekkel ellentétben – igenis szerepelt a magyar nyelv ismeretére vonatkozó feltétel a meghirdetett pályázatban. Rámutatott, az eljárásukhoz megkapták a Köztisztviselők Országos Ügynökségének jóváhagyását is, így nem férhet kétség ahhoz, hogy betartották a törvényt.
„Fel is hívtak Bukarestből a magyar nyelvre vonatkozó feltétel miatt, én pedig elmagyaráztam nekik, hogy a község lakosságának körülbelül 30 százaléka magyar, így jogos az elvárás. Nem is problémáztak tovább emiatt” – fejtette ki Kovács Jenő. A jegyző elmondása szerint egy legfelsőbb bírósági döntésre hivatkozott, mely tisztázza, milyen esetekben lehet feltételül szabni egy kisebbségi nyelv ismeretét.
A bíróság szerint – mely egy Kovászna megyei feljelentés nyomán tárgyalta a kérdést, mivel valaki panaszt tett, hogy a megyei közpénzügyi hatóság igazgatói állására vonatkozó kiírásban is szerepelt követelményként a magyar nyelv ismerete – egyébként kizárólag a közönségszolgálatosok esetén követelhető meg a nyelvtudás azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot.
Kovács Jenő rámutatott, Krasznabélteken épp ilyen munkakörbe kerestek embert, így indokoltan kérhették a magyarnyelv-tudást.
Babos Krisztina, Krónika (Kolozsvár)

Új érseki helynököt neveztek ki a Gyulafehérvári Főegyházmegyében
Jakubinyi György érsek, március 22-i hatállyal Urbán János Erik ferences szerzetest, a csíksomlyói kegytemplom templomigazgatóját nevezte ki a Gyulafehérvári Főegyházmegye megszentelt élet intézményeiért felelős érseki helynökének - tájékoztat a főegyházmegye.
Döntéséről Jakubinyi György az egyházmegye körlevelében így fogalmaz: "Főegyházmegyénkben működő szerzetesrendek életét és tevékenységét mindig figyelemmel kísértem. A megszentelt élet elkötelezettjei életük példájával, s méginkább imádságukkal és munkájukkal járulnak hozzá a lélekmentés főegyházmegyei hivatásához.
Hosszabb ideje foglalkoztat a gondolat, hogy ezek a közösségek nagyobb figyelmet és törődést igényelnének. Arra gondoltam, hogy a Kánonjog adta lehetőséggel élve, külön „érseki helynököt” nevezek ki, akinek az lenne az egyedüli feladata, hogy megbízásomból a szerzetesi közösségeket látogassa, gondjaikat a főegyházmegyei hivatal felé közvetítse. Időnkét összehangolt főegyházmegyei rendezvényeken jelenítsék meg a szerzetesi élet rendeltetését és fontosságát híveink és a felnövekvő ifjúság felé" - hangsúlyozza a főpásztor.
Urbán János Erik OFM, 1981-ben a Szatmár megyei Krasznabélteken született. 2006-ban tett örök fogadalmat, 2008-ban szentelték pappá. Állomáshelyei: 2008 Kaplony – segédlelkész, 2009 Kaplony – házfőnök, 2011 Csíksomlyó, a kegytemplom igazgatója.
Magyar Kurír – magyarkurir.hu

Urbán Erik: úgy érzem, itthon vagyok
Urbán Jánosként látta meg a napvilágot 1981. január 1-jén a Szatmár megyei Krasznabélteken. Bármennyire is meglepően hangzik, gyermekkorának volt olyan időszaka, amikor nem szeretett ministrálni. Ma ő a csíksomlyói kegytemplom igazgatója.
„Hogy mikor mi szerettem volna lenni, az változott, mint minden gyermeknél. Az is megfogalmazódott, hogy pap szeretnék lenni, csakhogy én nem szerettem ministrálni. Aztán egy új plébánost helyeztek a faluba, és ő kérte, hogy minden fiú járjon ministrálni. Úgy beleszoktam én is és a társaim is, hogy reggel nyolctól mentünk a halottas misére ministrálni, és csak utána iskolába” – emlékszik vissza Urbán Erik ferences szerzetes.
Mint felidézte, tulajdonképpen a középiskola utolsó évében fogalmazódott meg benne egy iskolai lelki napon, hogy szerzetes is lehetne. Aztán megismerkedett egy, Jézus Szíve Népleánya nővérrel, akitől olvasnivalót kért. A tőle kapott három könyv közül az egyik Carlo Carrettónak az Én, Ferenc című kötete volt, amelynek elolvasása után még határozottabban érezte, hogy úgy szeretne élni, mint Szent Ferenc.
„Mikor én ezt többeknek elmondtam, nagy ellenállásba ütköztem. Megharcoltam ezért a hivatásomért. De kellett ez a harc, hogy bennem tisztázódjanak a dolgok. Most is úgy érzem, hogy itthon vagyok, boldog és kiegyensúlyozott. Nincs hiányérzetem, amit csinálok, nem fogcsikorgatva teszem” – mondja. Aztán a végső döntés egy szentségimádáson történt – folytatja –, amelyre már azzal a szándékkal ment, hogy megbizonyosodjon, mivé kell lennie. „Ott megbizonyosodtam. Annyira, hogy az osztálytársaim meg is kérdezték, mi történt velem a szentségimádáson, mert más vagyok, mint amikor megérkeztem. Akkor mondtam is nekik, hogy most már tudom, hogy ferences leszek.”
Így aztán az ifjú Urbán János 2000 augusztusában kérte felvételét a Szent István királyról elnevezett erdélyi rendtartományába, 2000–2001-ben jelölt volt Csíksomlyón, majd 2001–2002-ben novícius a magyarországi Szécsényben. „Ez az az év, amikor az ember a szerzetességre készül: délelőtt tantárgyak vannak, délután valamilyen munka. Ez az év igazából egy nagy lelki gyakorlat. Visszafogottabban éltünk, csak a szülőkkel tartottuk a kapcsolatot, azt is csak havonta egy alkalommal, levél formában, ennek ellenére nem börtönévre kell gondolni” – mondja határozottan.
„Miután véget ér a noviciátus és még mindig erős az elhatározás, illetve az elöljárók is úgy látják, hogy alkalmas vagyok a szerzetesi életformára, a szerzetességre, letesszük az első fogadalmat. A noviciátus elején már rendi ruhát öltünk, ha akar, az ember nevet választ, én az Erik nevet vettem föl. A fogadalmakat évente újítjuk, körülbelül hat év telik el, amíg valaki a jelentkezéstől az örök fogadalomig eljut” – meséli. Urbán Eriket 2007-ben szentelték diakónussá Gyulafehérváron, egy évre rá volt Csíksomlyón a papszentelés. Első kinevezését Kaplonyba kapta, négy évvel ezelőtt pedig Csíksomlyóra helyezték. Állítja, meghatározó Csíksomlyó az életében, úgy érzi, őt a Gondviselés hozta ide, és teszi, amit jónak lát.
Urbán Erik ferences szerzetes elmondása szerint a napi rend minden kolostorban egyforma. Csíksomlyón reggel hét órakor van a közös ima, aztán fél nyolctól reggeli szentmise következik, ezt követi a közös reggeli, majd mindenki intézi napi dolgait, feladatait. Háromnegyed egykor újra közösen imádkoznak, majd közös étkezés és a délutáni feladatok ellátása következik. Nyári időszakban negyed héttől közösen a kápolnában imádkoznak, majd aki be van osztva, az bemutatja az esti szentmisét, illetve végzi a gyóntatást. A közös vacsora után kötetlen együttlét van, amikor beszélgetnek, társasjátékot játszanak.
A csíksomlyói kolostorban heten vannak, négy pap és három laikus testvér. Kíváncsian kérdeztem, egy ferences szerzetes hogyan ünnepli születésnapját. Erik testvér nevetve jegyzi meg, bár az ő születésnapján tűzijáték van, a Ferences Rendtartományban, de más tartományokban sem szokták a születésnapot megünnepelni, csak a névnapokat. Urbán Erik, ha ideje engedi, kortárs irodalmat olvas, most is kézügynél vannak Dragomán György könyvei, de egy időben szívesen lapozta Szabó Magda regényeit is. Szívesen hallgat verset, sokat biciklizik, néha kocog, és ha teheti, kirándul. Egy ferences szerzetes ruházata három részből tevődik össze – magyarázza. A habitus (csuha), a kaputium (csuklya), valamint az öv, amelyen három csomó található az engedelmesség, a tulajdonnélküliség és a tisztaság hármas fogadalma jelképeként. „Gyerekeknek szoktuk viccesen mondani, azért van három csomó az övön, hogy ne felejtsünk el reggelizni, ebédelni, vacsorázni” – teszi hozzá nevetve.
„Nem ajánlom senkinek” – válaszolja határozottan. „Meg vagyok győződve arról, hogy ha valaki csupán egy szerzetesért jön be a rendbe, akkor abból nem lesz hosszú életű hivatás. Kell az Úrjézus iránti szeretet, így nem tudja eltántorítani ettől a hivatástól senki és semmi. Nem mindig rózsás az élet, néha a rózsa tövisei mutatkoznak meg, mindig vannak olyan tényezők, amelyek eltántorítják az embert. Nem szeretek rábeszélni senkit, de ha valaki látva a mi életünket, életformánkat, az egyházban betöltött szerepünket, azt mondja, hogy neki ezt tetszik, tegye rá az életét” – mondja békésen.
D. Balázs Ildikó
Székelyhon.ro

Eseményekben gazdag éven van túl a Caritas
Számos rendezvényt, jótékonysági akciót szervezett a tavalyi évben a Szatmári Egyházmegyei Caritas.
Szerda reggel baráti hangulatú találkozóra hívta a szatmári sajtó képviselőit a Szatmári Egyházmegyei Caritas szervezet. A sajtósokat György Brigitta sajtóreferens és Láng László igazgató köszöntötte. Kiemelték a szatmári média és a szervezet közötti jó kapcsolatot, hiszen a Caritas munkájának még átláthatóbbá teszik a médiaorgánumokban megjelenő beszámolók.
A találkozó keretében szóba kerültek a tavalyi megvalósítások, az elmúlt évben szerevezett események, rendezvények is, sőt, az idei évre szóló tervek is. Megvalósításokból és tervekből is rengeteg van, ebben a cikkünkben az elmúlt évi visszatekintést közöljük.
„Partnerség a munkaerőpiaci esélyegyenlőségért" POSDRU projekt lebonyolítása és lezárása
2015. december 2-án került sor a projekt zárókonferenciájára, ahol bemutatták a 19 hónapos lebonyolítási időszak alatt elért eredményeket. A projekt keretén belül ingyenes képzéseken vett részt több mint 509, az ország központi és észak-nyugati régióiból származó nő. Összesen 26 szakmai képzésre került sor: 2 szociális gondozó képzés, 3 takarító képzés, 3 bébiszitter képzés, 13 idősgondozó képzés és 5 gyermekgondozó képzés. A képzéseket követően 468 személy részesült oklevélben.
Ugyanakkor a vállalkozó-képzésen 20 nő vett részt, ennek következtében már tíz magánvállalkozás beindítása is folyamatban van. Emellett 152, civil szervezetnél dolgozó személy karriermenedzsmenti képzésen, 10 újságíró pedig médiás képzésen vett részt, melynek eredményeként két, sikeres nőket bemutató cikk jelent meg a sajtóban. Szintén a projekt keretén belül „A kiegyensúlyozott nő - fejlődés, család, karrier" nevet viselő szakmai tapasztalatcserén ötven nő oszthatta meg az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jó gyakorlatokat.
„A szatmári és máramarosi régióban élő romák és más szociálisan hátrányos helyzetű csoportok életkörülményeinek javítása" projekt folytatása
A projektet 2014 elején a Svájci Caritas indította a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezettel és a kolozsvári Roma Közösségek Forrásközpontjával közösen. A 2018-ban végződő, svájci finanszírozással megvalósuló projekt célja az erdődi, túrterebesi és nagybányai roma közösség felzárkóztatása. A projekt ideje alatt több mint 1000 személy támogatására kerül sor (gyerekek, fiatalok, felnőttek).
FloodAid „Önkéntesek az árvízvédelemben'' projekt folytatása és lezárása
A Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat által, a Romániai Máltai Segélyszolgálat Nagybányai Fiókjával és a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezettel közösen indított projekt során a szatmári Caritas 12 alkalmazottja és önkéntese nyolc, magyarországi és romániai szakemberek által tartott képzésen vett részt, mely során megtanulhatták, mi a teendő árvizek és egyéb természeti katasztrófák esetén. A képzések után egy kilakoltatási szimulációs gyakorlatra került sor Túrterebesen.
A rónaszéki Házi Betegápoló Szolgálat fejlesztése
2015-ig a rónaszéki (Coştiui) betegellátás a Máramarosszigeti Házi Betegápoló Központon keresztül működött, amikor az itt dolgozó ápolók és asszisztensek heti egyszeri rendszerességgel látogatták a rónaszéki betegeket. Mivel 2015-ben erre a munkakörre egy ápolói és asszisztensi szakképesítéssel rendelkező rónaszéki lakost alkalmaztunk, a betegellátást már napi szinten tudjuk biztosítani.
Házi Betegápoló Szolgálat létrehozása Sárközújlakon
2015. november 1-től a Sárközújlaki Polgármesteri Hivatal támogatásával Sárközújlakon is beindult a Házi Betegápolói Szolgálat, mely a Szatmárnémeti „Szt. Hildegárda" Házi Betegápoló Központon keresztül működik. Itt és a környező településeken jelenleg összesen 40 idős ember részesül házi betegápolói szolgáltatásokban, az igények azonban folyamatosan nőnek.
Jótékonysági Maraton
A Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet 2015. május 23-án, immár kilencedik alkalommal szervezte meg a Jótékonysági Maratont. Az eseményen résztvevő több mint 400 személy 5 kilométeres távot tett meg a város központjából elsétálva az Aquastar Aquaparkba. A főszponzor, az Autonet Import kft. és a résztvevők, illetve több támogató jóvoltából összegyűlt 18 434 lejt a fogyatékkal élő személyeknek nyújtott szolgáltatásokra fordította a szervezet.
Egymillió csillag
Románia legnagyobb szolidaritási akciójában a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet is részt vett. 2015-ben a szervezet négy településen, Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Máramarosszigeten és Nagybányán szervezte meg az eseményt, melyen 6300 lejt adományoztak a résztvevők. Az összegyűlt összeget a szervezet a rászoruló személyeknek nyújtott szolgáltatásaira fordította. Az eseményen összesen 900 személy vett részt: 350 Szatmárnémetiben, 150 Nagykárolyban, 250 Máramarosszigeten és 150 Nagybányán.
Karácsonyi csomagosztás
Annak érdekében, hogy a nehéz körülmények között élő személyek is át tudják kissé érezni a téli ünnepek meghitt hangulatát, a Caritas önkéntesei és munkatársai Mikulás és Karácsony előtt több mint 3000, élelmiszereket és tisztálkodási szereket tartalmazó csomagot osztottak ki. A szervezet kedvezményezettjei között és a más rászoruló személyektől érkező kérések alapján szétosztott csomagok mellett 170 nélkülöző család meglátogatására és megajándékozására került sor.
Töltöttkáposzta-osztási akció
December 24-én a Caritas csapata meglátogatta a város szegényebb környékeit, ahol több mint 200 adag töltöttkáposztát osztott ki a rászorulók között.
Mosollyal megpakolt iskolatáska
A második alkalommal megszervezett akció során 450 iskolatáska került kiosztásra nehéz körülmények között élő kisiskolás diákok között több településen: Szatmárnémeti, Krasznabéltek, Géres, Szakasz, Erdőd, Túrterebes, Nagybánya, Nagykároly. Az akció keretén belül kiosztott iskolatáskákat a szervezet németországi és osztrák partnerei küldték.
Mikulás Bazár
December 2-4 között immár tizenegyedik alkalommal került sor a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet által szervezett Mikulás Bazárra. Az ebből az alkalomból Szatmárnémeti központjában felállított faházikókban a szervezet kedvezményezettjei és partnerei által készített tárgyakat, díszeket lehetett megvásárolni. Az ezek megvásárlásából gyűlt, 3000 lej értékű adományt a szervezet a rászoruló családokat támogató szolgáltatásokra fordította.
Forró tea akció
Az akció keretén belül januárban, a rendkívül hideg napokon, öt napon keresztül, naponta 400 adag forró tea és zsíros kenyér került kiosztásra. Az akció februárban is folytatódott, ekkor naponta 200-250 adag forró teát, majd márciusban napi 50-70 adag teát osztott ki a Caritas csapata. Az osztás a város szegényebb részein, a Neajlov, Ostrovului, Vulturului, Ion Ghica és Toamnei utcákon zajlott.
Vízosztási akció kánikula idején
A júniusi, júliusi, augusztusi és szeptember eleji rendkívül meleg napokon a szervezet önkéntesekből, szociális asszisztensből és orvosi asszisztensből álló csapata naponta 40 liter vizet osztott ki. A csapat egy mentőautóval állomásozott Szatmárnémeti központjában és vízosztás mellett a járókelők vérnyomását is megmérték, illetve készenlétben álltak, hogy szükség esetén elsősegélyt nyújtsanak.
25 éves jubileumi ünnepség
A 2015. szeptember 25-én tartott jubileumi ünnepség által a szervezet a szép, olykor nehéz, de emberségesség és szociális támogatás szempontjából mindenképp jelentős pillanatokat szerette volna feleleveníteni. A különleges napra több mint 150 személy kapott meghívást, köztük a két megye hivatalosságai, helyi, valamint németországi és ausztriai meghívottak is részt vettek az eseményen. szatmar.ro

Először tartottak találkozót a szatmári egyházmegye roma közösségeinek
Kicsik és nagyok, de többségében fiatalok vettek részt azon az egyházmegyei találkozón, amelyet a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye pasztorális tanácsának romapasztorációs munkacsoportja szervezett a római katolikus romák számára. A helyszín a nagykárolyi Stella Maris Integrációs Központ épülete volt. Reggeltől a gyerekek zenés-táncos műsorát tekinthették meg a résztvevők, de a különböző helyekről – Erdődről, Túrterebesről, Krasznabéltekről és Szatmárnémetiből – érkezett csoportok is bemutatkoztak. A rendezvényre meghívták a Máltai Segélyszolgálat szatmári kirendeltségének munkatársait is, akik ismertették a vonatkozó szociális területen végzett munkájuk eredményeit. Hompoth Lehel, az integrációs központ vezetője elmondta, elsősorban azért szervezték meg a találkozót, hogy a különböző roma közösségek között kapcsolatot, párbeszédet kezdeményezzenek, a zárt közösségeket az egyházban oldják fel és így segítsék integrációjukat.
A „Mindenkit magamhoz vonzok” (Jn 12,32) mottóval szervezett találkozó legfontosabb része a fél tizenkettőtől kezdődött szentmise volt, amit több paptestvérével közösen Schönberger Jenő püspök mutatott be az integrációs központ imatermében. A szentmise elején Borota Ottó, a nagykárolyi Szentlélek egyházközösség plébánosa és a Stella Maris Integrációs Központ lelki vezetője úgy fogalmazott: „Azért vagyunk itt, hogy imádkozzunk a római katolikus romákért és nem romákért, hogy valóban közelebb kerüljünk Istenhez. Krisztus egyházának a szeretete számunkra is sokat kell, hogy jelentsen, érezze mindenki, hogy egy közösséghez, egy családhoz tartozik.”
Az Apostolok cselekedeteiből idézve emlékeztetett, amikor Péter apostol Cornelius százados házában a pogányoknak hirdette az evangéliumot, hangsúlyozta, hogy Isten nem személyválogató, mindenki kedves előtte, aki féli őt és az igazságot cselekszi, bármely néphez tartozzon is. „Azért imádkozunk, hogy megismerjétek, szeressétek és keressétek az Istent, és felismerjétek benne Jézust, a barátot, a mestert, a tanítót” – tette hozzá.
Schönberger Jenő püspök szentbeszédében a család és az egyház kapcsolatáról beszélt: „Első alkalommal tartunk ilyen találkozót itt, Nagykárolyban, amikor összegyűjtjük roma testvéreinket, egy kis együtt ünneplésre, tapasztalatcserére. Roma testvéreinknek van egy hatalmas kincsük, ez pedig a család, ami a közösségnek, az összetartozásnak olyan erős jellemvonása, amelyet mi bizony megirigyelhetnénk. De mi az összetartozásunkat megéljük a hitünkkel kapcsolatosan is. Ugyanazt a hitet valljuk, mindenki Isten gyermeke. Krisztus közösségét építjük az egyházmegyében, szeretnénk valóban egy közösség lenni. Ha itt van egy élő közösség, akkor vagyunk mi igazán Krisztus misztikus testének, az egyháznak élő tagjai. Ha mi ezt nem tudjuk itt, az egyházmegyében megélni, akkor csak beszélhetünk arról, hogy mi a nagy egyháznak is tagjai vagyunk... Itt kell megerősödnünk, itt, ezen a szinten kell összetartóbbak lennünk. Amikor kinyitjátok magatokat a nagy, katolikus, keresztény testvériségre, akkor a ti belső családotok nem vész el, hanem sokkal inkább megerősödik.”
A püspök a gyerekek keresztény hitben való nevelésére buzdított: „Fontos, hogy az a közösség, amelyben éltek, az is olyan erős legyen, mint a családotok. Sok gyerek van itt, a gyerekek pedig mindig a felnőttektől tanulnak. Nem a szavak, hanem az életpélda az, ami vonz, és ami meghatározza a későbbi életet. A roma közösségben a tradíció, a hagyomány nagyon fontos. Amit a gyerekek a szülőktől látnak, azt viszik tovább. A mi feladatunk, hogy teret adjunk ezeknek a gyerekeknek, hogy Isten szeretetében is növekedjenek. Isten felé akarjuk vezetni őket, de ez otthon kezdődik, amikor a szülő megtanítja imádkozni a gyermekeit, amikor beszél nekik a jó Istentől, amikor a gyerekek látják, hogy szüleik hisznek, imádkoznak, úgy élnek, mint Isten gyermekei.”
Magyar Kurír

Négy Szent László búcsú
Az ország megszilárdítója, az erkölcsi rend őrzője Szent László, akinek sírjánál csodák történtek.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében Krasznabéltek, Lázári, Nagysomkút és Gencs templomait szentelték Szent László tiszteletére. A sorban először, idén Gencsen tartanak búcsút, vasárnap öt órától, Simon Attila, a Kalazanci Szent József Római Katolikus Teológiai Líceum spirituálisa szentbeszédével.
Krasznabélteken már az ünnep napján, hétfőn délelőtt tizenegy órától lesz a búcsúmise Ulmer Mihály szakaszi plébános prédikációjával. Lázáriban ugyanazon a napon és időben Jakab Norbert, a szatmárnémeti Szent Antal egyházközösség plébánosa szentbeszédével tartják a búcsúmisét, Nagysomkúton pedig szintén hétfőn, de este hattól ünnepelnek Ambrus István kapnikbányai plébános szónoklatával.
Szent László Király 1046 körül született Lengyelországban. Atyja I. Béla magyar király volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya. Életét sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi. Az ő feladata lett az ország "megállapítása'', vagyis a belső rend megszilárdítása és a külső határok biztosítása. Ahogy a krónikás feljegyezte, László "minden ítéletében Isten félelmét tartotta szeme előtt". Híre a határon túl is elterjedt, benne látták a kor egyik legszebb lovageszményét, s kiszemelték a keresztes hadak vezérének. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert 1095. július 29-én az örökkévalóságba költözött. Egy ideig a somogyvári monostorban nyugodott "boldog teste" (Arany János), később Váradon helyezték végső nyugalomra. Kultusza halála után hamarosan kifejlődött.
Tulajdonképpen maga a nép avatta szentté, mielőtt az Egyház hivatalosan megtette volna. Seregestől keresték föl sírját, nemcsak a gyógyulást, vigasztalást óhajtók, hanem a vitában álló peres felek is. A csodás gyógyulások híre gyorsan terjedt. A szent király ereklyéibe vetett bizalom egyre növekedett; szokássá vált, hogy itt döntsenek el nagy fontosságú pereket, és László oltára előtt tegyenek esküt. Itt tartották az 1134. évi nemzeti zsinatot, s itt döntötték el egy alkalommal a zágrábi püspök perét is. Ezek után az Egyház hivatalos lépése sem váratott soká magára. III. Béla király sürgetésére III. Celesztin pápa 1192-ben László királyt a szentek sorába iktatta.
szatmar.ro

Szatmáron elégedettek a választási eredménnyel
Szatmár megyében a magyarlakta településeken sikeresebb volt a mozgósítás, mint a román vidékeken. Ezt mutatja az az adat is, hogy az RMDSZ-listára leadott szavazatok aránya jóval meghaladja a megyében élő magyarság arányát. Noha a megyében 32,5% a magyarok számaránya, az RMDSZ választási jelöltlistájának a szavazatok mintegy 40%-ot sikerült elnyernie a megyében. Turos Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei szenátorjelölti listájának első helyezettje – aki a billegő felsőházi mandátum várományosa – megkeresésünkre elmondta, hogy olyan településekben is sikerült nyernie az RMDSZ-nek, ahol a helyhatósági választásokon nem: például Tasnád, Pálfalva, Ákos, Krasznabéltek, Vámfalu – ahol messze nincs többségben a magyar lakosság. Vetés község az, ahol a részvétel a várakozásokon alul maradt. Turos Lóránd szerint nemcsak Szatmáron, hanem egész Erdélyben volt hozadéka annak, hogy a választás előtt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke szatmárnémeti látogatása során mozgósított. A választásokon két képviselői mandátumot és visszaosztásból várhatóan egy szenátori helyet nyer Szatmár megyében az RMDSZ. A szenátorjelölt szerint ez az eredmény elégedettségre adhat okot. A szenátusban a Szatmár megyei mandátumoknak a 50%-át, a képviselői mandátumoknak pedig a 40%-át az RMDSZ nyerte el, a magyar lakosság számarányához viszonyítva jó eredmény. Szerinte a mozgósítás tekintetében onnan látszik a különbség, hogy mennyire eltér a magyar és a román településeken észlelhető szavazói kedv, hogy 40%-ot ért el a Szövetség, úgy, hogy a megyében 32,5%-os magyar lakosság aránya. Elmondta, nem reménykedtek abban, hogy a második képviselői mandátumot is a leadott szavazatok alapján, nem pedig visszaosztásból kapja meg Szatmáron az RMDSZ. Turos szerint jó eredmények születtek ebben a választási évben, hiszen tavasszal nyerték el a megyeszékhely polgármesteri tisztséget, és a megyei tanács élére is RMDSZ-es vezető került. Szerinte a parlamentben az erdélyi magyarság képviseletének ellátása mellett a szatmári törvényhozóknak a nagyszabású infrastrukturális fejlesztések elindítását is elő kell segíteniük: Szatmár megyén - határ menti megye lévén - Ukrajna és Magyarország felől is hatalmas kamionos forgalom halad át, így szükség van megépíteni Szatmárnémeti körgyűrűjét, és el kell kezdeni a harmadik Szamos-híd építését is, hogy ez a város és a megye számára is fontos projekt ne maradjon papíron. „Én nem mondom azt, hogy négy év múlva itt lesz egy harmadik híd, de el kell kezdeni az építkezést” - mondta Turos, aki szerint nagyon jó kezdeményezés a magyar miniszterelnök részéről, hogy a megye irányában az autópálya-csatlakozás előmozdítására tett ígéretet, azonban a körgyűrű megépítésének ki kell egészítenie a projektet. (hírszerk.) Transindex.ro

Az Úr világosságában
Tegyük meg azt, amit Jézus örökségül hagyott nekünk és ne csak várjuk, amit megígért - kérte Ágoston Ferenc krasznabélteki plébános a szeretetszolgálat-csoportok találkozóján, szombaton.
A nemzetek ekevasakká kovácsolják kardjaikat, lándzsáikat pedig szőlőmetsző késekké. Egymás ellen nem emelnek fegyvert és nem tanulnak többé hadviselést, mert az Úr világosságában járnak - látja Izajás próféta az utolsó időkről látomásában (Iz 2,4-5). És ezekkel a gondolatokkal indították július 29-én, szombaton, a szatmárnémeti Szent István teremben találkozójukat a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye plébániai szeretetszolgálat-csoportjai. Ahogy nevük is mutatja, azokat a híveket gyűjtik egybe a különböző plébániákon, akik imádkozni és segíteni akarnak rászoruló társaikon: tapintattal felkeresik a szükséget szenvedőket, ételt, ruhát, egyéb használati cikkeket tartalmazó csomagokat osztanak, látogatják az egyedül maradt, mozgásukban korlátozott, beteg társaikat.
A plébániai szeretetszolgálat-csoportok Krisztus szeretetéből táplálkozva akarnak részt venni a szeretet alkotásaiban is, idejükből és erejükből áldozva a tevékeny segítségnyújtásra. A szombati találkozó lehetőséget adott az egyházmegye különböző pontjain tevékenykedő csoportok képviselőinek a tapasztalatcserére, de a lélekben való gazdagodásra is. A kezdőima és elmélkedés után Ágoston Ferenc krasznabélteki plébános, szeretetszolgálatokért felelős lelkész tartott előadást "Gyertek, járjunk az Úr világosságában" (Iz 2,5) címmel. Ebben Izajás próféta gondolataival a résztvevőket erősítette és kérte tőlük: "Tegyük meg azt, amit Jézus örökségül hagyott nekünk és ne csak várjuk, amit megígért. Oldjuk fel azokat a bilincseket, amelyek megakadályoznak minket az Úr követésében és járjunk az ő világosságában. Krisztus maga a világosság, mindent csak az ő fényében és általa tehetünk. Így a bilincsek feloldásában is kérjük bátran az ő segítségét. Az Úr megnyitja a vakok szemét, legyünk mi is látókká, hiszen ahogy Szent Ágoston is mondja, mienk a hit gyógyító balzsama."
A rendezvényre Szatmárnémetiből, Nagybányáról, Máramarosszigetről, Nagykárolyból, Kálmándról, Mezőfényről, Felsőbányáról, Batizról és Krasznabéltekről, összesen tizenhét csoporttól érkeztek plébániai szeretet-szolgálat képviselők. Ők az előadás után Gáspár Annamária kórházpasztorációs referens moderálásában számoltak be jelen tevékenységükről, de persze megosztották örömeiket, nehézségeiket is, és közös imával zárták az éves találkozót. szatmar.ro

Kolozsvári Magyar Napok: vissza a gyökerekhez
Hogyan maradhat belsőséges és élvezhető egy százezreket vonzó tömegrendezvény? A 8. Kolozsvári Magyar Napok szervezői megmutatták: új helyszínek bevonásával, átszervezéssel téve szellősebbé, bensőségesebbé és élvezhetőbbé az elmúlt években zsúfolttá vált kulturális fesztivált.
A Kolozsvári Magyar Napoknak már nem kell bizonyítani, nyilatkozta Gergely Balázs főszervező a vasárnap zárult kulturális fesztivál idei, nyolcadik kiadása előtt, ezért, mint mondta, az eddigi bővítés helyett a jövőben a rendezvénysorozat bensőségességének, élvezhetőségének a megőrzésére törekszenek. Ami sikerült is: a 8. Kolozsvári Magyar Napok legnagyobb erénye az a visszaszerzett baráti, már-már családias hangulat, mely az első években jellemezte a kincses város magyarságának ünnepét.
De ehhez bővítésre, terjeszkedésre volt szükség, hiszen a magyar programokat nélkülöző kolozsvári városnapok alternatívájának szánt rendezvénysorozat az elmúlt években a Kárpát-medence egyik legnagyobb magyar kulturális fesztiváljává nőtte ki magát, Kolozsvár főtere nem csak a környező magyar falvakból, hanem Sepsiszentgyörgytől Budapestig valamennyi magyarlakta régióból vonzza az ünnepelni vágyókat. És az egyre szűkösebbé vált Farkas utca bizonyította, hogy a népszerűségnek ára van: a tömeg. Ez a tömeget igyekeztek fellazítani idén új helyszínek bevonásával. Sétatéri lazulás A magyar napok kevésbé bejáratott, még kísérleti helyszíneként a Sétatér megfelelőnek bizonyult az alternatív zenei koncertek, gyerekfoglalkozások befogadására, a fesztivál gócpontjának számító Farkas utca ellensúlyozására. Az itt zajló délutáni-esti programok alatt lehetőség nyílt arra, hogy rég nem látott iskolatársakkal váltson pár szót az ember, egy sör mellett belehallgasson a magyar zene teljes skáláját lefedő koncertprogramba, vagy a fák hűvösében, egy nyugágyon pihenje ki az éjszakai buli fáradalmait.
A kultúrára éhezők a Kaszinóban gyönyörködhettek Róth Miksa üvegfestészetének sokszínűségében, melyet „élőben” is megtekinthettek, a magyar napok alatt vezetett séta keretében vált láthatóvá a Román Nemzeti Bank székhelyének a világhírű üvegablak- és mozaikkészítő mester által megálmodott üvegmennyezete. Még a sétatéri tó is kínált új szórakozást: a szokásos vízibiciklizés és csónakázás mellett hajókázásra is alkalmuk nyílt az arra járóknak, az Emese Park hagyományőrzői által itt vízre eresztett viking hajó elsősorban a gyerekek körében örvendett nagy népszerűségnek.
A sörudvartól a borutcáig
Nem állt meg az élet a magyar napok hagyományos, főtérközeli helyszínein, a Farkas utcában, a romkertben, a Fogoly utcában sem. Utóbbi idén a magyar borok készítőit fogadta be, miután a korábbi, egyetem melletti borudvar tavaly szűkösnek bizonyult. A Balatonfelvidéktől Nagyenyedig, Ménestől Krasznabéltekig tucatnyi pincészet kínálta itt eladásra a nemes nedűt, egyfajta találkozóhelyként szolgálva a rég nem látott ismerősök számára, akik egy koccintás erejéig meg is pihentek az asztaloknál, miközben a palatkai cigánymuzsikusok vagy a kolozsvári dzsesszzenészek szolgáltatták a háttérzenét.
A sok bortól megéhezők a Moldovan hentesbolt lacikonyháinál enyhíthették éhségüket, melynek árusai úgy próbálták ellensúlyozni magyar nyelvtudásuk hiányát, hogy piros-fehér-zöld szalagot tűztek kalapjukba. A szép gesztusnak vagy jó marketingfogásnak egyaránt nevezhető húzás nem lehetett nagy áldozat a részükről, hisz aranyáron mérték a karajt, sokszor ledöbbentve áraikkal a rendelőket – anyagi szempontból kétségtelenül ők voltak a magyar napok legnagyobb nyertesei.
Velük ellentétben a Farkas utcai kézművesvásár árusai – akik szintén kolozsvári felárral kínálták ízléses portékáikat – bevételkiesésre panaszkodtak, hiszen a Sétatér vonzása miatt megfogyatkozott a célközönségük. Részben a közeli Farkas utcai színpadon zajlói népzenei bemutatók, operettelőadások kárpótolták őket, részben pedig a magyar napok egyre gyarapodó román közönsége, amely főleg este – miután a tömeg átvonult a főtéri koncertekre – vette szemügyre a későig nyitva tartó bódék felhozatalát. A magyar napok programjai iránt egyre fogékonyabb románok mellett a magyar borok és népművészet a külföldieket is bevonzotta a fesztiváli kavalkádba, más évekhez viszonyítva jóval több angol, francia, spanyol beszédet lehetett hallani. Tényleg Bill a király! A magyarnóta-énekesek és cigánymuzsikusok után a főtér Szentegyház utcai oldalára költöztetett nagyszínpad kínált szórakozást a magyar napok közönségének, a Ghymes első napi regélését Szikora Róbert és az R-GO csikidámja követte, amely után az énekes székelyhimnusz-éneklésre fogta az erre kevésbé fogékony kolozsvári közönséget. Ez másnap Deák Bill Gyula és Hobó közös fellépésével történelmi eseménynek volt tanúja. A magyar napok legjobb zenei produkcióját lelkes énekléssel és vastapssal díjazta a tömeg, főleg az István a király rockopera betétdalainak elhangzásakor vált euforikussá a hangulat. Charlie vérszegény viszkizése már nem kapott ekkora elismerést, ahogy a zárógálának szánt Csárdáskirálynő sem, melyre csak félig telt meg a főtér. Ebben az előadás elején eleredt esőnek is nagy szerepe volt, ráadásul az esernyőrengeteg eltakarta az impozáns díszletet, kevésbé volt élvezhető a nagyszabású produkció.
Az operettre kevésbé fogékonyak ez alatt a Szentegyház utcai sörudvarban kortyolgatták söreiket, a Fóti sörfőzde kézműves termékeit, miközben az elmúlt évtizedek magyar slágereire táncoltak. Az afterparty helyszínként is szolgáló sörudvar szűkösnek bizonyult a nagy számú betérő számára, de a bulizók nem zavartatták magukat a tumultus miatt, még a mosdóban való félórás sorban állás sem szegte kedvüket, esténként fergeteges volt a hangulat. Akárcsak a szomszédos Bánffy-palota udvarán, ahol gitáresten énekelhették együtt a magyar slágereket a különböző generációk tagjai, vagy szabad téren bulizhattak az alternatív magyar rockzene legismertebb dalaira.
Kiállításdömping és irodalmi karaván
A 8. Kolozsvári Magyar Napok legerősebb oldala kétségen kívül a kulturális programok voltak, melyek közül alig tudott válogatni a bőség zavarával küzdő nagyérdemű. A szépművészeti és történelmi múzeumban rangos kiállítások sora várta az érdeklődőket, akik magyar és román nyelvű tárlatvezetést egyaránt biztosítottak, de a számos, sokszor egy időpontban zajló irodalmi est, kerekasztal-beszélgetés közül is alig lehetett egyet kiválasztani. A Bulgakov kávéház teraszán egymásnak adták át a mikrofont az erdélyi és magyarországi kortárs írók, költők, míg más bejáratott helyszíneken a „nagy öregek” emlékeztek a Ceușescu-rezsim sötét éveire, a rendszerváltás eufóriájára.
A programkínálat ellenére a kulturális rendezvények is jellemzően telt házasok voltak, sőt, az is előfordult, hogy nem fért be a terembe a nagy számú érdeklődő, vagy a zsúfoltság és meleg miatt élvezhetetlenné vált a beszélgetés. Ez a jövőben a kulturális kínálat „szelősebbé” tételét indokolná, egy újabb „terjeszkedést”, amikor a vélhetően nagy érdeklődésre számot tartó programok több ember befogadására alkalmas terekbe költöznek. A Kolozsvári Magyar Napok szervezőcsapata ugyanis bebizonyította, hogy az értékmegőrzés mellett a megújulásra is képes, úgy tud hidat verni magyarok és románok, Erdély és Magyarország ünneplésre vágyó magyarsága között, hogy közben bensőséges és élvezhető marad.
Pap Melinda / liget.ro

Akkreditált képzés óvónőknek
A Szatmár Megyei Tanfelügyelőség, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozata, a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezettel való együttműködésben akkreditált képzést indított Szatmár és Máramaros megyebeli óvodákban dolgozó szakemberek számára.
A svájci alapokból finanszírozott képzésen 20 településről vettek részt óvodai pedagógusok. A településeket a tanfelügyelőség jelölte ki, a hátrányos helyzetű gyermekek arányára való tekintettel. A kiválasztott helységek: Ákos, Tasnád, Tasnádszarvad, Mezőterem, Lázári, Hirip, Érszakácsi, Szamosudvari, Sárközújlak, Szelestyehuta, Szaniszló, Szakasz, Magyargéres, Krasznabéltek, Mikola, Vetés, Óvári, Kis- és Nagypeleske, valamint Nagybánya.
A képzést hátrányos helyzetű roma gyermekek fejlesztése és felzárkóztatása területén nagy tapasztalattal rendelkező trénerek tartják. A tréning bevezető része október 30-31-én zajlott, második része pedig jövő év februárjában kerül megszervezésre. Az itt elsajátított ismereteket a résztvevő pedagógusok mentorálás keretében mélyítették el.
Az óvónők képzése mellett azok az óvodák, amelyekben tevékenykednek, 1800 svácji frank értékben kaptak taneszközöket és játékokat. szatmar.ro