Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Kövesd (ROU)
5 tétel
2004. november 23.
Mezőpanit községközpont erős faluközösség, állandó népességgyarapodást ért el. Mezőpanit a hozzá tartozó településekkel (Csittszentiván, Mezőbergenye, Harcó és Kövesd) alkot egy nagyobb községet. Az összlétszám közel hatezer (5985) fő. Bartha Mihály, a község szülötte, polgármesteri minőségben a harmadik mandátumát tölti, úgyszintén Gálfi Sándor is Csittszentivánról alpolgármesterként. Sikerült a Tegyük széppé környezetünket! akció első szakaszát befejezni. Járdát öntöttek, melynek összhossza 4920 m. Hosszú távú tervük az ivóvíz bevezetése és a csatornarendszer kiépítése. /Ősz P. Zoltán községi tanácsos: Noblesse oblige! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./
2005. október 29.
A mezőségi kisrégió – Marosszentkirály, Mezőbergenye, Csittszentiván, Mezőpanit, Kövesd, Harcó, Mezőmadaras és Mezőbánd – református lelkészei új egyházi lapot indítanak. A hetilap első számát október 30-án, vasárnap a csittszentiváni református gyülekezetben mutatják be. A lap főszerkesztője Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész. /Új egyházi lap. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./
2009. október 3.
A Kolozs megyei Magyarlóna, Indal és Pusztaszentkirály települések könyvtárait támogatták október 2-án könyvadományaikkal a kolozsváriak. A könyvgyűjtési akció a Pro Vobis Országos Önkéntes Központ és a Globális Önkéntes Hálózat romániai szervezete által megrendezett, az ország 14 városát felkereső Kövesd az önkénteseket elnevezésű programjának keretében zajlott. A budapesti Önkéntes Központ Alapítvány önkéntesei mintegy kétezer magyar nyelvű könyvet juttattak el hozzájuk az elmúlt két hétben, ezeket a magyar iskolák diákjai körében osztják ki a következő időszakban. /Kövesd az önkénteseket! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2015. augusztus 3.
Szobrot állítanak Marosvásárhelyen a magyarok és székelyek ellen harcoló román forradalmárnak
Constantin Romanu Vivu forradalmár emlékművének felállításáról döntött csütörtökön a marosvásárhelyi tanács. A kezdeményezést megszavazta a testület Soós Zoltán RMDSZ-es városatya kiegészítésével, aki pontosítást kért arra vonatkozóan, hogy hol és milyen formában készítik el az emlékművet. Constantin Romanu Vivu a magyar uralom ellen harcolt, társaival azért küzdött, hogy megakadályozza Erdély unióját Magyarországgal – ismerteti életútját a Románia Enciklopédiája. A 12. román légió vezetője volt, amelynek hatáskörébe 104 helység tartozott, közöttük Marosvásárhely, Szászrégen, Maroshévíz, a Maros- és a Görgény-völgyi települések. Feladata az volt, hogy erről a területről elűzze a magyar és székely fegyveres csoportokat, és fennhatósága alá hajtsa a szóban forgó településeket. 1848 decemberében a Maros-menti falvakban tisztogatást végzett, december 23-án elfoglalta Mezőpanitot és Kövesdet.
Karácsony estéjén bevonult Marosvásárhelyre, ahonnan azonban Bem tábornok seregeinek érkeztével kénytelen volt Szászrégenig iszkolni. Itt táborozott 1849 januárjáig, amikor Maroshévíz felé vette az irányt. Gödemesterháza területén egy székely csapat elkapta, és őrizetbe vette. Láncra verve hozták be Marosvásárhelyre, ahol az a döntés született, hogy szállítsák át őket Debrecenbe, hogy ott ítélkezzenek az ügyükben. 1849 január 28-án vagy 29-én ökrösszekérrel indították útnak őket, de nem jutottak messzire: Marosszentgyörgyön civilek támadtak rájuk, és a község határában halálra ütlegelték, holttestét az útszéli árokba vetették, ahonnan három nap múltán szállították és temették el ismeretlen helyre.
Constantin Romanu Vivuról már korábban utcát neveztek el Marosvásárhelyen, amely különös módon éppen a Székely Vértanúk útjába torkollik, a postaréti Székely Vértanúk emlékművénél.
mediatica.ro
Erdély.ma
2017. június 16.
Kacsó Albert-emléktúra a Feliratos-barlanghoz
Székely nyomok a Regátban
Július 17-én két éve lesz annak, hogy a kézdivásárhelyi táltosként közismert Kacsó Albert tragikus hirtelenséggel elhunyt. A szomorú évforduló apropóján özvegye emléktúrát szervezne arra a helyre, amely a titkát talán megnyitotta Berci előtt, de ő azt már nem tudta megosztani velünk.
Kacsó Izolda a Buzău megyei Nucu falu határában található ún. Feliratos-barlanghoz szeretne emléktúrát szervezni. A Bozioru községhez tartozó, hegyek között meghúzódó kis település egyedülálló nevezetessége már önagában komoly vonzerőt képez, ám az egész vidék – ne feledjük, hogy az 1845-ig létező Săcuieni (más néven Secuieni vagy Saac), azaz „székely” megye területén vagyunk – különös jelentőséggel bírhat a múltunk iránt érdeklődők számára, hiszen még Nicolae Iorga is Székelyföld havasalföldi meghosszabbításának tekintette.
Elég csak a környező településneveket ízelgetni, s azonnal otthon érezzük magunkat! Nucutól mindjárt délre ott rejtőzik Scăeni falucska, nyugatra Aluniș (Mogyorós), valamivel északabbra Secuiu. Aztán távolabb Buzău (Bodzavásár), Chiojdu (Kövesd), Cislău (a lócsiszárból), Pănătău (pemetefű), Unguriu (Magyaros), Sibiciu (Szépügy), Homorâciu (Hamarügy), Făcăieni (fakó), Corlătești (korlát), Ghiosești (Diós), Șoimescu (sólyom), Șoi­mari (Solymár), Zărnești (a Barcaságban is van Zernyest), Lapoș (Lápos), Buda Crăciunești (Budakarácsony), Colceag (kócsag), Făcăieni (fakalány) stb. A székely eredetre utaló patak-, domb- és erdőneveket tucatjával lehetne sorolni, a Vintilă Vodă-i Menedec nevű várról nem is beszélve. Tudta a kedves olvasó, hogy Ploiești városa Esővásárhelyként, Vălenii de Munte pedig „székelyek vására”-ként jelenik meg a régi térképeken?
Visszatérve az emléktúra célpontjára, a Feliratos-barlang falain különböző, egymástól elkülöníthető történelmi korokból származó jelek láthatók. A legrégebbiek, a Kr. e. 6–4. századból fennmaradt tőr-, nyíl- és lándzsahegy-ábrázolások az akkoriban ezen a területen élő szkíta agathyrsek emlékét őrzik – és itt megint csak a székelyek szkíta eredetét bizonygató elméletek jutnak az eszünkbe. De ha ez nem lenne elegendő „székely nyom”: a barlang középkori (Kr. u. 4. század utáni) lakói is irkáltak a falakra, és a cirill betűk, számok között székely rovásjelek is felfedezhetők! Ezek közül Ráduly Jánosnak több olyan betűt sikerült azonosítani a nikolsburgi ábécé alapján, amelyek már az Árpád-korban is előfordultak.
Nem csoda, hogy ez hely erősen felcsigázta az amúgy is minden iránt érdeklődő Kacsó Albert fantáziáját, többször is megfordult a barlangban, élete utolsó vasárnapján a családját is oda vitte el kirándulni. Kacsó Izolda ezért tervezi Nucuba a férje emlékének szentelendő túrát július 23-án. Ígérete szerint – e sorok írója mellett – a környék helyneveit alaposan ismerő Sántha Attila is ott lesz, de Izolda főleg régi barátok, kirándulótársak segítségére, részvételére számít, a 0722.870.968-as telefonszámon bármikor elérhető. Hátha sikerül annyian összeverődni, hogy autóbuszt kelljen fogadni…
Kocsis Károly Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)