Miután Demeter Jánost a június 4-i helyhatósági választások során megyei tanácsosnak, majd a Kovászna Megyei Tanács elnökévé választották, megüresedett az RMDSZ-t megillető kormányfőtitkár-helyettesi szék. A tisztségbe az RMDSZ vezetése Modok Gusztávot jelölte, akit a kormány július 13-i ülésén ki is nevezett a miniszterelnök. Modok Gusztáv 1993-1996 között több nagyváradi vállalat gazdasági igazgatója volt, 1996-tól Bihar megye alprefektusa. 2000 tavaszán lemondott tisztségéről. Több jogi és közgazdasági témájú tanulmány és szakdolgozat szerzője. /Modok Gusztáv kinevezése kormányfőtitkár-helyettesi tisztségbe. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13. - 1763. sz./

Júl. 21-én Sepsiszentgyörgyön tartották RMDSZ önkormányzati konferenciáját. A tanácskozáson részt vettek Hargita, Maros és Kovászna megye prefektusai, a megyei tanácsok vezető tisztségviselői, parlamenti képviselők, RMDSZ-es elöljárók. A sajtótájékoztatón Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, a helyhatósági választások után a mindennapi gondok egyik legfontosabbikává vált az 1/2000-es törvény alkalmazása. Maros és Hargita megyében egy kicsit jobban halad a visszaszolgáltatás, viszont Kovászna megyében mindeddig egyetlen dossziét sem juttattak el a megyei földosztó bizottsághoz. A konferencián elhatározták, hogy létrehoznak egy országos megfigyelőrendszert, amely nyomon követi a munkálatokat. Régiónként találkozókat szerveznek a polgármestereknek, és a helyi önkormányzatokhoz eljuttatnak minden szükséges dokumentációt. Mindemellett az RMDSZ segítséget nyújt szervezési, szakmai és politikai kérdések megoldásában. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke legfőbb gondként fogalmazta meg, hogy a prefektúra és az erdészet sok esetben akadályozza a földosztó bizottságok munkáját. Demeter bízik abban, hogy legkésőbb október elsejéig Háromszéken is megkezdődik a törvény alkalmazása, és novemberig Kovászna megye is felzárkózik Hargita és Maros megye mellé. /Önkormányzati konferencia a Lupu-féle földtörvényről. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

Borbély László, a Közmunkaügyi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára július 27-én a Kovászna megyei Tanács meghívására Sepsiszentgyörgyre látogatott, találkozott a Kovászna megyei polgármesterekkel és megyei tanácsosokkal. Borbély László elmondta, hogy Kovászna megye részesült a 60 millió dolláros nemzetközi hitellel beindított beruházásokból: szociális lakásokat építenek Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. Az államtitkár rámutatott arra, hogy öt Kovászna megyei helységben a spanyol kormány finanszírozza a vízhálózat kialakításához szükséges előtanulmány elkészítését. /Borbély László államtitkár Kovászna megyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 1. - 1772. sz./

A Kovászna megyei Árkoson a falu híres szülöttének, Dahlström Kálmánnak a nevét viselő közművelődési egyesület a falu múltjára emlékezett. Dahlström Kálmán és felesége, Kiss Ilka közös sírja mellett a faragott kopjafákat állítottak. Ő ugyanis a fafaragás, a zene és a műkedvelő festészet, felkarolója, a mesék és muzeális tárgyak gyűjtője volt. Bálint Zoltán egyesületi elnök ösztönzésére születhetett meg a műemlék-vártemplom épületegyüttesében a Bástyamúzeum. /Kisgyörgy Réka: Hagyománymentés Árkoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Július utolsó napjaiban szervezték meg Marosvásárhelyen, a várban a háromnapos millenniumi sokadalmat. A rendezvény nem kapott rangjához méltó sajtónyilvánosságot. A Folk Center Alapítvány volt a szervező, elnöke, Takács Zoltán, beszámolt a történtekről. Kolozsvár után Marosvásárhelyen rendezték meg, felmutatva, hogy mit jelent az ezeréves múlt. Brassó, Kovászna, Hargita, Bákó, Szeben és természetesen Maros megye népzene-, néptáncegyüttesei, kézműves és mesterembereit jöttek el a várbéli sokadalomra, melynek kirakodóvásárán voltak fazekasok, fafaragók, népruha-készítők, gyékény- és gyöngyfonók, érdekes, ritka népihangszer-készítők. Működött egy gyerekjátszóház is, ahol népzenét, énekeket, néptáncot tanultak a gyermekek. Volt egy szoborkiállítás is: Fekete Pál szobrai agyagba dolgozva mutatták be a népi kultúrát. A magyarországi Millenneumi Kormánybizottság a költségeknek majdnem száz százalékát fedezte. A három nap alatt 560 személy fordult meg a színpadon, szállást, étkezést, szállítást kellett nekik biztosítani. /Bögözi Attila: Várbéli sokadalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő beszámolt a 2000/1-es törvény alkalmazásáról. Romica Tomescu miniszter módosítani próbálta a parlamentben megszavazott két törvényt, de mindkettőt sikerült meghíúsítani. A próbálkozások folytatódtak, június-júliusban számtalan leirat érkezett a megyei erdészeti hivatalokba, amelyekben az örökhagyó utáni 10 hektár erdő visszaadását kérték. A Gyergyói-medencében azonban már öt település közbirtokossági aktáit érvényesítették, ami azt jelenti, hogy a tulajdonba helyezéstől már nincsenek messze. Gyergyóújfalu közbirtokossága már megkapta az erdőt, augusztus 1-jén pedig a marosfői erdészeti igazgatóság adta át a zöldaranyat. Hátra van még a birtokigazoló tulajdonpapírok kibocsátása. Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Ditró és Alfalu kéréseit érvényesítette a megyei bizottság. A Csíki Magánjavak esetében Garda Dezső elérte, hogy ebből a közösségi vagyonból a szórványmagyarságnak legyen jövedelme. Nagyon pontos munka szükséges, mert várhatóak a magyar közösség elleni támadások. Júliusban például az országos erdészeti igazgatóság irányításával egy újságírócsoport jött Hargita megyébe, akik ellenőrizni próbálták a megyei bizottság munkáját, s a román sajtóban rosszindulatú értelmezések jelentek meg. Ezek az emberek ugyanazok, akik 90-91-ben megfogalmazták a Hargita-Kovászna jelentést, majd 97-ben a másodikat. Petre Roman külügyminiszter is nyilatkozott: közbe fog járni a törvény módosításáért. A kolozsvári prefektúrán is akadályozzák a munkálatokat. /Gál Éva Emese: "20 település birtokigényét érvényesítették″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

A Kovászna Megyei Könyvtár és a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület az övezet jelentős személyeiről készíti a Háromszéki ki kicsoda? kiadványát, amely a jövő év elején lát majd napvilágot. /Egy kicsit a holnapnak is... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Az Európa Tanács egyik ajánlásának megfelelően a román Egészségügyi Minisztérium ezután a magyar lakosság legnagyobb része számára elérhetővé teszi anyanyelvén is az egészségnevelési tájékoztató és betegség-megelőzési kiadványokat. Az újdonság most az, hogy az egészségnevelési iroda termékeit más magyarlakta megyékbe is eljuttatják, s az ezzel járó többletkiadásokat pedig, Hajdú Gábor tárcavezető közbenjárására, a minisztérium állja az országos egészségügyi programok költségvetéséből. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Hargita megye lesz az államilag támogatott magyar nyelvű egészségnevelési publikálások központja. /Mert itt eddig is voltak magyar nyelvű tájékoztatók./ A tíz megye - Arad, Bihar, Brassó, Hargita, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Maros, Szatmár, Szilágy és Temes - attól függően, hogy hány magyar él területén, 550-3000, összesen 15 300 példányt kap a kiadványokból. Hargita megyében végezik majd a kiadványok szerkesztési és nyomtatási munkálatait. /Egészségnevelés magyarul. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

Immár 22. alkalommal megrendezték a hírneves Parajdi Fúvóstalálkozót. Néhány zenekar (a homoródalmásiak, a csíkmadéfalviak, a Kovászna megyei barátosiak és uzoniak) pénzszűke miatt nem tudott eljönni. /Parajdi Fúvóstalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./

A National Román-elleneség a hargitai iskolákban címmel azt írta, hogy Marga miniszter már elveszítette az ellenőrzést a Hargita és Kovászna megyei iskolák igazgatása felett. A bizonyíték erre, hogy a bögözi iskolának Wass Albert "háborús bűnös" nevét adományozták. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 1. - 475. sz./

Szept. 4-én kezdődik a parlamentnek a novemberi választásokig hátralevő, csonka ülésszaka, amelynek két-két és fél hónapja hivatott arra, hogy megszavazzák a négy éven át halogatott, fontos törvényeket, mint például az egyházi és közösségi ingatlanok helyzetét rendezni hivatott törvény. Az RMDSZ számára a legfontosabb a helyi közigazgatási törvényt módosító törvény elfogadása a képviselőháznál van. A szenátusnál a kommunista időszakban elkobzott ingatlanokról szóló törvény megvitatása lenne a legfontosabb. Az első napon a képviselőház vezetésének megválasztására kerül sor. A képviselőháznak négy-négy alelnöke, titkára és jegyzője - háznagya - van, és ezek a tisztségek vándorolnak a parlamenti frakciók között a négy év során. - Az újonnan választott házbizottság - állandó büró - megtárgyalja a törvényhozási prioritásokat - mondotta Mátis Jenő. /Salamon Márton László: Csonka ülésszakot kezd a parlament. Évekig halogatott, fontos törvénytervezetek kerülnek terítékre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Szept. 4-én, az RMDSZ-frakció ismét Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort jelölte a Szenátus Állandó Bürója titkárának. A plénum a jelölést elfogadta és megszavazta. Az RMDSZ Képviselőházi csoportja vezetőjének Kelemen Attila Maros megyei képviselőt, frakcióvezető-helyettesnek Pécsi Ferenc Szatmár megyei és Ráduly Róbert Hargita megyei képviselőt, a csoport titkárának pedig Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselőt választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4. - 1795. sz./

AZ RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szept. 2-án véget ért országos gyűlésén felfrissítették a platform politikai célkitűzéseit, stratégiáját, taktikáját. Újraválasztották Katona Ádámot elnöki tisztségébe. Az EMK vezető testülete ezentúl nem ügyvezető testület, hanem elnökség lesz. Az elnökségre a betegség miatt lemondott dr. Borboly István helyébe Sántha Pál közgazdász került. Az EMK országos gyűlése javasolja a magyar kormánynak, hogy részesítse állami kitüntetésben a szeptemberben 70. életévét töltő Király Károlyt és az októberben 65. éves Katona Ádámot. /EMK-tisztújítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./ Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés országos gyűlését az udvarhelyszéki Zeteváralja római katolikus plébániájának vendégházában tartotta. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) különítménye a kezdés előtt kiruccant a helyszínre, ellenőrzést tartott. Az alelnöki tisztségeket Bartha András szovátai orvos, Gazda István kovásznai tanár, Sántha Pál Vilmos csíkszeredai közgazdász, valamint Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd töltik be. A gyűlésen úgy döntöttek, hogy Gazda Istvánt legyen Kovászna megye RMDSZ-es szenátor-jelöltje a parlamenti választásokon. Ugyanakkor tiltakoztak az ellen, hogy ha Kovászna megyében az előválasztásokon el akar indulni valaki, akkor kénytelen lefizetni négymillió lejt a választási bizottságnak, ha ezután befutó helyre kerül, még tízmilliót a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-nek. Az EMK eme antidemokratikus cenzus hallatán felkérte Markó Bélát, a szövetség elnökét, hogy a központi RMDSZ-kasszából fizessék ki az újgazdagok soraiba fel nem kapaszkodott jelöltjüknek a fent említett összeget, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Markó mindeddig nem reagált e megkeresésre. /Györffy Sándor: Platformgyűlés Zeteváralján. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./

"Hajdu Gábor csíki szenátor harmadik mandátumának végéhez közeledik. Az 1990, 1992, 1996-os választások során szerezte meg a szenátori tisztséget. 1998 júliusától egészségügyi miniszter. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy nagyon sok megvalósításra lehet hivatkozni. "Ez a kormányzat nem érte el megközelítőleg sem a hozzá fűzött reményeket, de ez nem jelenti azt, hogy minden tekintetben, minden vonatkozásban csak bírálat illetheti...". 1996 decembere és 1998 júliusa között a munkaügyi és társadalmi problémákkal foglalkozó szenátusi állandó bizottság alelnöke volt. Szerinte ez volt az egyik legjobb teljesítményt nyújtó bizottság. Kimutatható volt, hogy az Egészségügyi Minisztérium általában szűkös költségvetéséből bizonyos megyék nem részesültek megfelelően. Ezen megyék sorába tartozott Maros, Hargita és Kovászna. Maros megye egyáltalán nem kapott pénzt beruházásokra. Miniszterként elsődleges célkitűzései közé tartozott Hargita és Kovászna megye egészségügy helyzetének a javítása. 1999-ben, de főleg 2000-ben sikerült a kormányt meggyőzni, hogy itt az egészségügy fokozott támogatást igényel. Sikerült Csíkszeredában támogatást nyújtani az egészségügynek. Balánbánya a központi fűtés bevezetésére bizonyos pénzösszeget kapott, Gyergyóban felgyorsult a kórház építése. Támogatást kapott a kézdivásárhelyi kórház, a baróti kórház, a maroshévízi, a gyimesfelsőloki falusi egészségügyi központ. Támogatta a lupényi kórházat és a szatmári egészségügyi intézményeket is. - Hosszas vajúdás után, 1997 júliusában elfogadták egészségügyi reformról szóló törvényt. 1998 októberében, Hajdu javaslatára a kormány elfogadta a 30-as sürgősségi kormányrendeletet, végül sikerült a biztosító rendszer létrehozása. /Daczó Dénes: Miniszterként és jogászként - a reform mellett. Beszélgetés Hajdu Gábor szenátorral, egészségügyi miniszterrel a mandátum végén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

Németh Zsolt külügyi államtitkár, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Sepsiszentgyörgy városi tanácsa, Kovászna megye tanácsa és mások segítségével október 12-16. között Sepsiszentgyörgyön a Budapest Filmstúdió megrendezi az első magyar-román filmfesztivált. Kántor László, a Budapest Filmstúdió vezetője megállapította: magyar mozikban alig-alig láthatunk szlovák, román, jugoszláv filmet. Ezért gondoltat, hogy egy minden évben megismétlődő, bővülő fesztiválsorozatot kellene elindítani, ahol évente két közép-európai ország bemutatja egymásnak a saját friss termését egy évre kivetítve. Az első magyar-román fesztivál Sepsiszentgyörgyön lesz. Kántor felsorolta a bemutatandó filmeket. A hattagú zsűriben három magyar, három román filmkritikus ad egy-egy díjat egy-egy magyarországi és romániai filmnek. A fesztiválokon az országok alkotói is találkoznak. Meghívják a forgalmazókat is, hogy üzletet köthessenek. /Pósa Zoltán (Magyar Nemzet): Román-magyar filmfesztivál átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

Szept. 13-án Sepsiszentgyörgyön ülésezett a hat megyét magába foglaló Középrégió Tanácsa. Megvitatták a Phare 9807.01. program kritériumait, a középrégió fejlesztési stratégiáját, a hátrányos helyzetű övezetek fejlesztését célzó speciális programokat. A tanácskozáson jelen volt Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben megye küldöttsége. A Phare-program három nagy témakört ölel fel. A helyi fejlesztések, a turizmus, valamint a humán erőforrások fejlesztésének támogatására a tegnapi ülésen jelen lévők kidolgozták a pályázatok elbírálásának kritériumait. /Régiófejlesztés. Középpontban a középrégió. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

Szept. 18-án bemutatják Csíkszeredán, a Kriterion Házban Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000/ című könyvét. A bemutatón jelen lesznek Virágh László, Zsók László és Csobotár István volt politikai foglyok, a kiadvány riportalanyai. Ugyanakkor a szerző Történelem a homlokráncban (az erőszakos kollektivizálás) c. művét is bemutatja Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. /Múltbirtokosok jövő nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

"Illyefalván immár teljessé vált a településhez kötődő neves írók életművét bemutató állandó kiállítás. A Séra-kúriában a KIDA kezdeményezésére felavatták Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Szabó Dezső mellszobrát. A kúriában berendezett tetőcsarnokban már működő Jókai és Mikszáth állandó kiállítás után, szept. 13-tól Szabó Dezső életművét szemléltető kiállítás is gazdagítja Illyefalva írói "múzeumának" anyagát. A kiállítást Maróti István, a budapesti Irodalmi Múzeum főosztályvezetője nyitotta meg, amely a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, a Kovászna Megyei Könyvtár és az Illyefalvi KIDA Alapítvány hozzájárulásával maradandó emlékhellyé emelte a Séra-kúria dokumentációs anyagát. /Ünnep a Séra-kúriában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

A román hadsereg tervezett reformja során egyetlen alakulatot sem számolnak föl Hargita és Kovászna megyében, sőt növelni fogják a katonák számát - derült ki Sorin Frunzaverde védelmi miniszter és Mircea Chelaru vezérkari főnök székelyföldi látogatása során. A védelmi miniszter ígéretet tett arra is, hogy orvosolják az itt szolgáló román katonák panaszait. A pótköltségvetés elfogadását követően külön alapot hoznak létre a hargitai és kovásznai gondok orvoslására. Ebből a külön alapból sok új lakást vesznek a tisztek számára és kifizetik az elmaradt pénzbeni juttatásokat, Sepsiszentgyörgyön bevezetik a katonai egységekhez a gázt, Székelyudvarhelyen megoldják a laktanyák fűtését, kijavítják a katonai létesítményekhez vezető utakat. /Militarizálják a Székelyföldet. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./

"Rövid időn belül másodszor kényszerült nyilvános magyarázkodásra Theodor Stolojan, az Nemzeti Liberális Párt államfőjelöltje a "magyar kérdés" miatt. Először augusztus közepén került nehéz helyzetbe, amikor a román diaszpóra számára szervezett nyári tábor résztvevőivel találkozott Csíkszeredában. Itt azt mondta, hogy hasznosnak tartaná, ha a nagy többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében élő románok megtanulnának magyarul. A román nacionalista sajtó felzúdulásának hatására Stolojan azonnal szükségesnek tartotta külön sajtónyilatkozatban kijelenteni: a magyar kormánytól elvárható lenne, hogy olyan sok jogot biztosítsanak a magyarországi románságnak, mint amennyit Romániában a magyarok élveznek. A napokban zárult erdélyi kampánykörútján úgy fogalmazott: nem ellenezné a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását Romániában. A Marosvásárhelyen tett kijelentéseit Kolozsváron hiába helyesbítette, hogy félreértették szavait: neki az ellen nincs kifogása, hogy a magyarok magánegyetemet hozzanak létre maguknak, a román állami oktatásban az egyedüli üdvözítő modell a "multikulturalitás", különben sincs pénz annyi állami egyetemre, a román nacionalista sajtó fejére olvasta nyilatkozatát. Az MTI kommentárja szerint ez mutatja, hogy a mostani romániai elnökválasztáson minden esélyes jelölt számára nehéz lecke lesz a "magyar kérdés". A magyarokat és az RMDSZ-t meg kell nyerni - ez a mostani romániai választások egyik alapvető parancsa. A jelölteknek azonban természetesen a román szavazatokra is nagyon kell figyelniük. /Nehéz lecke a "magyar kérdés" Stolojant "lepontozta" a román nacionalista sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

Kiemelkedő esemény színhelye lesz a hét végén Sepsiszentgyörgyön a képtár: megnyitják a Magyar Műveltség Erdélyben 2000 rendezvényt, amelyre a magyar szellemi élet sok kiváló személyisége jelentette be részvételét. A konferencia előkészítését Jánó Mihály művészettörténész, a Kovászna megyei művelődési felügyelőség főtanácsosa, Egyed Péter filozófus-író támogatásával vállalta fel, a megyei és városi önkormányzat, a Baász Művészeti Alapítvány, a Székely Nemzeti Múzeum támogatásával. Jelen lesz és előadást tart (programsorrend szerint) Horváth Andor, Egyed Ákos, Hermann Gusztáv, Csetri Elek, Tamás Gáspár Miklós, Péntek János, Bakk Miklós, Bárdi Nándor, Molnár Gusztáv, Kelemen Hunor, Csiki László, Kántor Lajos és sokan mások. Értekezéseikkel felölelik az erdélyi magyar kultúrtörténet, közgondolkodás úgyszólván majd minden kérdését, de napjaink időszerű gondjairól, sokasodó kihívásairól sem feledkeznek meg. /(Flóra Gábor): A magyar műveltség erdélyi tükréről Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

"Okt. 7-én Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel tartott tanácskozást Kolozsváron az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE). A konferencián részt vett és előadást tartott Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. Kifejtette, hogy a magyar tőkekivitel a határon túli nemzetrészekhez egyelőre nem elégséges az ottani életszínvonal megfelelő emeléséhez, mert az anyaországban is a multinacionális cégek uralják a gazdaságot, amelyeket nem érdekel a nyelvi közösség. Mégsem szabad lemondani a magyarországi kis- és középvállalatok tőkeexportjáról. Ha a parlament is megszavazza, a jövő évben az Új Kézfogás Közalapítvány költségvetése 60%-kal bővül. A tervezett státusztörvény előírásait Magyarországon sokallják, Erdélyben keveslik. Következő lépésként a nemzeti integráció új szakaszát, a gazdasági integrációt kell szorgalmazni. Meg kell oldani a határátjárhatósági gondokat, ezzel kell elhárítani a "schengeni határzárat". Ki kell használni az információs társadalom térhódítását, azt, hogy a szellemi termékek elektronikus átvitelével érvényesüljön nyelvi közösségünk előnye. Lehetségessé válhat a szülőföldön való maradás olyan módon, hogy közben törvényes keretek között zajló időszakos munkavállalással a határon túli magyarság hozzájárul az anyaország további fejlődéséhez - mondotta Németh Zsolt. - A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Hernádi Zsolt (ÚKK kuratóriumi elnök), Dobos András (ÚKK irodavezető), dr. Zöld András (ÚKK kuratóriumi tag) és Pécsi Ferenc (EVE-alelnök), elhangzott: az Új Kézfogás Közalapítvány az idén 120 pályázatot bírált el, ebből 91-et fogadott el, összesen 200 millió forint értékben. A mikrohiteleket kísérleti jelleggel bevezették Hargita, Kovászna, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben, összegük elérte a 175 ezer dollárt. Kamattámogatásra hitelt Romániában 49 terv kapott (200 ezer dollár értékben). A mikrohitel-program jövőre más megyékre is kiterjed. Jelenleg közel 3000 magyar-román vegyes tőkéjű vállalat működik, ezeknek csupán elenyésző része kapcsolódik az ÚKK tevékenységéhez. /Ördög I. Béla: "A nemzeti integráció gazdasági szakaszába érkeztünk" Magyar vállalkozásfejlesztési konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ A hét végén Kolozsváron a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) nemzetközi konferenciát szervezett. A rendezvény célja Magyarország és a környező országok közötti gazdasági kapcsolatok támogatása, a Kárpát-medencében meglévő vállalkozási és vállalkozásfejlesztési lehetőségek felmérése, valamint az ehhez kapcsolódó javaslatok megfogalmazása volt. /Hecser Zoltán: Vállalkozásfejlesztési fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./ "Szembe kell nézni azzal az ellentmondással, amely a magyar állam és a magyar nemzet határainak a különbözőségéből adódik - mondta a tanácskozáson a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó Tibor. - A Széchenyi-terv nemzeti fejlesztési terv. Kérdés, hogy a megvalósításából származó hasznok kiterjeszthetőek-e a határon túlra is." Leszögezte, hogy fontos a határon túli magyar vállalkozók támogatása, a regionális kapcsolatok megerősítése és a szomszédokhoz fűződő viszony javítása. /Wagner Csilla: támogatás a szülőföldön maradást szolgálja. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./"

Békés megyét bemutató kiállítás nyílt a Temesváron, a Megyeháza előcsarnokában. A kiállítás célja a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió keretében továbbfejleszteni a két határ menti megye, Békés és Temes közötti kapcsolatokat, elsősorban a gazdaság, a turizmus és a kultúra területén. Szükség van erre, annál is inkább, mert az eurorégiótag Csongrád és Temes, illetve Békés és Arad megyék között rendkívül szoros az együttműködés, számos testvérkapcsolat jött létre a települések között, de a nem közvetlenül szomszédos megyék között lazább az együttműködés. A kiállítást bemutatják Aradon, majd a többi romániai testvérmegyébe - Hargita, Kovászna és Ilfov - is. /Békés bemutatkozik a bánságiaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

"Birtalan Ákos közgazdászt 30 évesen küldték a háromszéki választók először a parlamentbe, 34 évesen pedig a turisztikai tárca vezetését vette át, majd másfél év után visszatért a képviselőházba. 1998-tól tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskoláján. A vele készült beszélgetésben visszatekintett a turisztikai tárca vezetésére, melyet 1996. dec. 12-én vett át. Az első megbeszélésen kijelentette: úgy szeretne elmenni innen, hogy utána ne legyen szükség erre a minisztériumra. A turizmusnak magánszolgáltatássá kellene átalakulnia. 1996-ban a turisztikai vállalatok nem a minisztériumhoz tartoztak, hanem az Állami Vagyonalaphoz. Birtalan decentralizálást hajtott végre, kirendeltséget hozott létre az ország tizenkét turisztikai régiójában. Sikerült az erdélyi megyékben, különösen a Székelyföldön, ezekbe a decentralizált intézményekbe magyar szakembereket is bevinni. Ma már nincs minisztérium. Létrehozta a turizmus konzultatív tanácsát, ebbe bevonta az addig teljesen félreszorított egyesületeket, mint a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az Erdélyi Kárpát Egyesület, illetve magyar polgármestereket. Ezek az intézkedések voltak a minisztérium és a turizmus pénz nélküli reformjai. Birtalan elérte, hogy a turisztikai szolgáltatások díjszabását ne a minisztérium állapítsa meg. Egy dolog hiányzott akkor is, de ma is: a "turisztikai ipar" privatizációja. Az ingyenprivatizáció alkalmával, az úgynevezett kuponok kiosztásával, a turizmus addigi teljes állami vagyonának esetenként 60 százalékig terjedő részét turisztikai vállalatonként a brassói központú Pénzügyi Befektető Társaság (akkori nevén Magánvagyonalap) kapta meg a polgárok nevében, amit ma saját magánvagyonának tekint és úgy is gazdálkodik vele. Emiatt nagyon lelassult a turizmus privatizációja. Birtalan azt akarata, hogy a volt magántulajdonú turisztikai ingatlanokat visszaadják a volt tulajdonosoknak. Ezt nem tudta elérni. Birtalan Ákos minisztersége után képviselő lett, a parlament közigazgatási-önkormányzati bizottságban dolgozott. Megszületett a közhivatalnokok és közalkalmazottak státusáról szóló törvény, eszerint azokon a településeken, ahol egy kisebbség minimum húsz százalékát teszi ki a lakosságnak, a közhivatalnokok egy részének ismernie kell az illető kisebbség nyelvét, illetve az illető kisebbség részéről is kell legyenek hivatalnokok. A törvény alkalmazása azonban még bukdácsol, például Kolozsváron. - Sokat foglalkozott a földtörvény alkalmazásával is. Kiadtak egy tájékoztató, útmutató könyvecskét. Birtalan Barótot választotta parlamenti irodája székhelyéül, illetve Erdővidéket, melyet közelebbről képvisel. - Birtalan Ákosból amellett, hogy parlamenti képviselő, heti 6-8 órát tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett üzleti karának hároméves főiskoláján. Megesett, hogy reggel 8-tól 10-ig oktatott, 11-kor vonatra ült Brassóban, délután kettőkor a képviselőház programján jelent volt, délután hazajöttem, este újra tanított. Mindezt 800-900 ezer lejért vállalta, amiből ösztöndíjat hozott létre a diákok számára. Mindemellett Birtalan a Sapientia Alapítvány kuratóriumi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány elnökségének is tagja. A Berde Áron Tudományos Társaságot azért hozták létre, hogy háttérintézménye legyen a sepsiszentgyörgyi magyar nyelvű felsőoktatásnak. Ez a társaság pályázatokat nyert, amelyek segítségével számítógépeket hoztak a felsőoktatás számára, informatika labort szerelhettek fel, többszáz frissen megjelent magyarországi, angol, francia szakkönyvvel bővíthették a főiskola könyvtárát. /Éltes Enikő: Beszélgetés Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./"

A Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége, az ASIMCOV, október 12-14-e között másodszor szervezte meg Sepsiszentgyörgyön az ASIMCOV Napokat. A termékkiállítással egybekötött rendezvényen a Kovászna megyei vállalkozókon, kívül magyarországi vállalkozók, neves cégek küldöttei is képviseltették magukat, de jelen volt a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, továbbá az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának tagjai, parlamenti képviselők, a megyei és helyi önkormányzatok képviselői is. /Éltes Enikő: Vállalkozók és vidékfejlesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Romániában az elmúlt tíz esztendő alatt több mint ötmillió abortuszt hajtottak végre, ezzel szemben alig 2,5 millió újszülött jött a világra. Ha ilyen ütemben fogy a lakosság, 2020-ra kétmillióval csökken a népesség - hozta nyilvánosságra az adatokat dr. Pap Zoltán nyugalmazott marosvásárhelyi orvosprofesszor az okt. 21-én Sepsiszentgyörgyön rendezett A gyermek a társadalom tavasza című konferencián. A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Pro Vita Hominis Társaság a Tamási Áron Színházban tartotta V. szakmai tanácskozását. Jelenleg kétszer kevesebben születnek az országban, mint ahány terhességet kérésre megszakítanak, és ebben Kovászna megye élen jár. Míg országosan 1000 megszületett gyermekre 1100 abortusz jut, Háromszéken 1672 vetélést jegyeznek ugyanannyi születésre számítva. Évente több mint négyezer terhességmegszakítást végeznek a megyében, a születések száma pedig évi 2500. A megnövekedett abortusznak és kevés születésnek köszönhetően tíz év alatt 7000-rel csökkent a megye lakossága. Dr. Kovács Zita, a Pro Vita Hominis Társaság elnöke megnyitóbeszédében hangsúlyozta, az élet a fogantatástól a halálig tart. /Fekete Réka: Az abortuszpokol tíz éve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

Sepsiszentgyörgyön okt. 6-7-én Magyar műveltség Erdélyben - 2000 címen tartottak konferenciát hazai és magyarországi közéleti személyiségek részvételével, az erdélyi magyarság létét, értékteremtő magatartását faggató kérdésekre kerestek választ. "A konferenciának valós tétje kell legyen, az erdélyi magyar műveltség átvilágítása. Különösen fontos ez a mai, globalizálódó világban, amely hajlamos mindent kényelemes szürkében látni" - fogalmazott Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a konferenciát megnyitó beszédében. Egyed Ákos Történelmünk a jövőnk címmel arról beszélt, hogy az egyneműsítés térhódítását a történelem kisajátítása készíti elő. A jól megalapozott történelmi tudat biztonságot ad, a hamis állításokkal átszőtt pedig az identitás torzulásához vezethet. Csetri Elek Gyulay Lajos marosnémeti grófnak, a legnagyobb (száznegyven kötetes) magyar napló írójának a gondolatvilágát ismertette: a reformkori magyar értelmiség belátta, hogy önmagunkban kevesek vagyunk, egész Európában kell gondolkodnunk. Tamás Gáspár Miklós /Budapest/ eszmefuttatásának nem titkolt kicsengése annak a mai magyarországi közérzetnek a megvilágítása volt, mely szerint Erdély ma is visszahúzza Magyarországot: "Magyarországon ma morálisan helyeslik, ám mégis félnek a készülő státustörvénytől". Péntek János nyelvészprofesszor bemutatta, hogy elveszti fontosságát a mai erdélyi szellemi életben az érték fogalma, jelentős veszteségek érik az értelmiségi réteget a tehetségek fel nem kutatása, valamint a Nyugat elszívó hatása miatt. A legnagyobb gond a felelősségérzet hiánya - vonta le a következtetést Péntek János. Salat Levente kifogásolta, hogy az elmúlt tíz év szellemi termékének aránytalanul nagy része a történelem felé irányul. Szerinte a stratégia nélküliség, mely e téren jellemzi a kisebbségi közgondolkodást, hosszú távon megbosszulja magát. Úgy látta, hogy túl sok energia és pénz megy el a történelmi kegyhelyek ápolására, mindeközben hiányoznak a szellemi műhelyek. Horváth Andor előadása a Salat Levente által kifejtett pesszimista Erdély-képnek egy másfajta megvilágítását nyújtotta. A határok által töredezetté változtatott tér elveszti jelentőségét, delokalizálódik. A hálózat törvénye (a sűrű háló bekebelezi a ritkát) megnehezíti a dolgot, ám gyarapíthatóak azok a fizikai és szellemi javak, melyek részt vesznek benne. Bárdi Nándor /Budapest/ szerint az elmúlt nyolcvan évben a romániai magyar elit nemzetépítő folyamatának lehettünk tanúi. Bakk Miklós politológus az RMDSZ megújulási stratégiáit vette számba, Bíró Béla publicista annak okait kutatta, miért viselkedik a romániai magyarság etnokulturális társadalomként. Tény, hogy legalábbis Sepsiszentgyörgyön sem politikailag, sem kulturálisan nem alkot összefogó közösséget a magyarság, ennek alátámasztásául pedig a legjobb példa - fejtette ki Bíró Béla - a Lábas Ház körül kialakult huzavona. Történt ugyanis, hogy a minisztériumi rendelet értelmében az említett műemléképületet a Keleti Kárpátok Múzeumának a rendelkezésére bocsátották. Tiltakozásul Albert Álmos polgármester felfüggesztette a helyi román színház igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, válsághelyzetbe sodorva így a román közösség kultúrintézményét. Az előadó elmondta, e tekintetben szerinte Sepsiszentgyörgy polgármestere semmiben sem különbözik Kolozsvár legendássá vált Funarjától. Molnár Gusztáv /Budapest/ politológus szerint a romániai demokrácia fejlődése azért akadt el, mert nem tudta beolvasztani a nyugattól átvett mintákat. Az elkövetkező tíz évben remény sincs arra, hogy Románia elérhesse az áhított EU-csatlakozást. Ebből a civilizációs katasztrófából Erdély is csak akkor lábalhatna ki, ha az itt élők elismernék, a konszociációs demokráciát kell működőképessé tenni. Ehhez pedig - zárta előadását Molnár Gusztáv - az erdélyi románság együttműködésére van szükség. Kelemen Hunor művelődési államtitkár a romániai magyar kulturális élet intézményeinek évtizedes munkáját, fejlődését tekintette át. Csíki László a megújuló irodalom másságáról beszélt, arról a nemzedékről, amely immár nem kisebbségiként, a reménytelenséggel átszőtt irodalomfilozófia hordozójaként alkot, hanem önmaga kíván lenni. Bogdán László megállapította, hogy időről időre újra kell értelmezni az erdélyi magyar irodalom lényegi kérdéseit. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója az erdélyi könyvtárak egyre rosszabb helyzetét vette számba. /Farkas Kinga: Magyar Műveltség Erdélyben - 2000. = Erdélyi юapló (Nagyvárad), okt. 24./

Puskás Bálint Zoltán, Kovászna megye szenátora visszatekintett politikusi pályájára. Az 1990-es Nemzeti Megmentési Front titkára lett. A marosvásárhelyi események miatti csalódásában visszavonult, azután rájött: jobb, ha az ember az akaratát nyíltan próbálja révbe vinni. Kovászna megyei tanácsos volt 1992-től. 94-től a megyei RMDSZ elnöke lett, 95-ben megválasztották az SZKT alelnökének, és 96-ban szenátori mandátumot szerzett Kovászna megyében. 1998-ban a szenátus titkárának választották az RMDSZ-frakció javaslatára, és azóta is betölti e funkciót. - Nem nevezné kudarcnak az elmúlt négy évet. Pozitívnak tartja a tanügyi törvény megváltoztatását. Nem sikerült elérni a közigazgatási törvény megszavazását a képviselőházban. Meg kellett tanulni minden RMDSZ politikusnak a balkáni politikához viszonyulást. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának a halogatása nagy kudarc. A koalíció nem működött megfelelően. - Puskás Zoltánnak a nyugdíjtörvénynél 37 javaslata volt, amiből 36-ot elfogadtak. /Éltes Enikő: Beszélgetés Puskás Bálint Zoltán, Kovászna megyei szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

"A Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatás-tudományi Karával közösen meghirdeti a "Távoktatási Rendszer a Helyi Közigazgatásban" nevű program második szakaszát. A program hat erdélyi megyében /Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros és Szatmár/ működik, az anyagi hátteret az Európai Unió PHARE-programjának két alapja, az Alap a Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért (FMAPL) és "A Demokráciáért", illetve az Alapítvány a Nyílt Társadalomért biztosítja. A képzésen résztvevők oktatócsomagot kaptak kézhez, melynek segítségével a tananyagot önállóan elsajátíthatták. Az oktatáscsomag román nyelven íródott, magyar nyelvű változata nemsokára magyar nyelven is hozzáférhető lesz. /A Civitas Alapítvány sajtóközleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök okt. 28-án részt vett Sepsiszentgyörgyön RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáján. "Az erdélyi magyarságnak erős parlamenti képviseletre van szüksége, ezért nagyon fontos, hogy az RMDSZ-es polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati tanácsosok szavazásra mozgósítsák a választókat." - hangsúlyozta. Takács Csaba, RMDSZ ügyvezető elnöke rámutatott, hogy négy év politikai küzdelem nyomán egyértelműen új perspektívák nyíltak az önkormányzatok számára. "Elértük azt, hogy a román társadalom ma már nem tekinti irredentizmusnak a régiók fogalmát, és megteremtettük az emberközpontú önkormányzatiság alapjait" - állapította meg. Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje szerint tudatosítani kell, hogy a függetlenként induló magyar jelöltek gyengítik az RMDSZ esélyeit, az erdélyi magyarság ellen cselekszenek. - Az önkormányzati konferencia után az RMDSZ vezetői a Kovászna megyei vállalkozókkal találkoztak. /Országos Önkormányzati Konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./ Országos Önkormányzati Konferenciára és a romániai magyar polgármesterek IV. országos találkozójára került sor okt. 28-án Sepsiszentgyörgyön. Az eseményen közel kétszázötven magyar polgármester, alpolgármester, tanácsos, önkormányzati képviselő vett részt. A rendezvényt Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöke nyitotta meg. Ezután a szövetség elnöke, Markó Béla szólalt fel, aki tájékoztatójában a választások előtti politkai helyzetet elemezte. A találkozón jelen volt az RMDSZ elnökjelöltje, Frunda György szenátor felhívta a figyelmet az "ellenfélpártokra", mint például a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja által 1995-ben létrehozott Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártra, amelyet Frunda szerint azért "találtak ki", hogy az RMDSZ ellen legyen "magyar fegyver". A konferencia az 1996-os választásoktól eltelt időszak kiértékelésével folytatódott. A tisztújítás során Demeter Jánost újraválasztották a testület elnökének, megválasztották az Országos Önkormányzati Tanács öt alelnökét és három titkárát. /Papp Annamária: Országos Önkormányzati Konferencia Sepsiszentgyörgyön. Demeter Jánost újraválasztották az OÖT elnökének. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"