Kettős mérce: regionális szimbólumhasználat Romániában
Közlemény
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat Háromszéki Szervezete heti rendszerességgel angol nyelvű hírlevelet indított annak érdekében, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a székelyföldi, erdélyi magyarság által elszenvedett diszkriminációra és különböző jogtiprásokra. E heti hírlevelünkben arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a székely zászló helyzete 2013-hoz képest is sokat romlott, annak ellenére, hogy a probléma szerepelt az Amerikai Egyesült Államok Romániáról készített országjelentésében is.
A román hatóságok kettős mércét alkalmaznak a regionális szimbólumok tekintetében. Bírósági döntések kötelezik a polgármestereket arra, hogy a székely zászlót az intézmények homlokzatáról levegyék, azzal az indoklással, hogy Székelyföld nem adminisztratív egység, és Románia alkotmánya nem ismeri el a régiókat. Ennek ellenére Románia miniszterelnöke büszkén fotózkodott Moldova zászlójával, és Neamț váráról sem vetetik le bírósági döntéssel Moldova regionális zászlóját. Ez arra utal, hogy a román állam kettős mércét alkalmaz, csak a nemzeti kisebbségek nem használhatnak regionális szimbólumokat az országban.
Arra is kitérünk hírlevelünkben, hogy a helyzet hasonló Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy zászlójával is. Idézzük Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnököt, aki elmondja, véleménye szerint Romániában vannak román és székely megyék, az előbbieknek szabad a helyi szimbólumhasználat, a székely megyékben tilos. A tanácselnök azt is kiemelte, hogy a Brassói Táblabíróság, mely a megyezászlót érvénytelenítette, egy olyan épületben található, mely előtt Brassó megye zászlója is ki van tűzve, és ez szintén a kettős mérce bizonyítéka.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat hírlevele
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Angolul a gyógyturizmusról
Külföldön is népszerűsítik borvizeinket
Lapunkban már többször megírtuk: Romániából egyedül Kovászna megye turisztikai látványosságairól számol be Sophie Benge Healing Sources: Spas and Wellbeing from the Baltic to the Black Sea című könyve, ami szabad fordításban annyit tesz, hogy Gyógyító források: Gyógyfürdők és jólét a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. Ez az első jelentős külföldi kiadvány, amely a régió gyógyhatású vizeivel, mofettáival foglalkozik.
A turisztikai szakemberekből, fényképészekből, illetve írókból álló csapat 2013-as gyűjtőmunkája során Háromszéken is több napot töltött, a megye „gyógyforrásai” után kutatva. Az akkori beszámolójukból kiderült, a gyógyturizmus lehet Kovászna megye egyik legerősebb vonzereje. Azzal ellentétben, amire a helybéliek számítottak, a csapat elsősorban a kevésbé kiépített borvízforrásokat, a természetközeli állapotban megmaradt népi feredőket találta érdekesnek. Véleményük szerint az európai látogatók jelentős része éppen azok vadregényes, romantikus jellege miatt vonzódik a kelet-európai célpontokhoz, mely térségek lakói még őrzik a népi gyógyászat évezredes praktikáit is.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta:
– Több éve támogatjuk a népi fürdők újraépítését, mert az Aquasic Közösségek Közti Társulás által működtetett Borvíz útja révén megépült központok mellett kiegészítik a gyógyulási lehetőségek palettáját. Örvendtünk annak, hogy szakemberek is megerősítettek bennünket abban a hitünkben, miszerint ezek a fürdők nem csupán számunkra fontosak, hanem a hagyományos gondolkodást fűzik tovább, és kimondottan örvendünk annak, hogy a bennük rejlő örömöket külföldiekkel is megoszthatjuk. Ez az út nyilván hosszú, viszont egy ilyen rangos kiadvány fontos pontja a folyamatnak.
Albert Zoltán idegenforgalmi menedzser, aki Háromszékre irányította a szerzők figyelmét, így jellemezte a könyvet: ez nem útikalauz, hanem egy úti beszámoló, és ez teszi az egészet személyessé, megbízhatóvá, izgalmassá. A kiadvány megérteti az olvasóval az anyatermészet holisztikus erejét, és rámutat: Háromszéken nemcsak a „kilúgozott” erőforrásokkal találkozik az ember, hanem a gyógyítást belengi a vajákosok misztikuma is.
A könyvet a Prestel kiadóház adta ki angol és orosz nyelven. A kiadó angol nyelvterületen (Egyesült Királyság, Egyesült Államok), Németországban és Oroszországban van jelen, termékei bekerülnek a legnagyobb internetes terjesztőhálózatokba. Szerkesztése jól áttekinthető, fotóanyaga élményszerű, kitérve olyan apróságnak tűnő részletekre, mint a székelypetőfalvi borvízzel öntözött zöldhagyma.
A könyv megvásárlásában a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület nyújt segítséget.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A SIC-tábla eltávolítását kéri Kovászna megye prefektusa
A sepsiszentgyörgyi prefektusi hivatal elé tiltakozásképpen elhelyezett Székelyföld tábla eltávolítását kéri az RMDSZ helyi vezetőitől Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa - közölte csütörtökön az Agerpres hírügynökség.
A prefektus levélben kérte Tamás Sándort, Kovászna megye önkormányzatának elnökét, és Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, hogy vegyenek részt január 24-én a Moldva és Havasalföld egyesülésének évfordulójára szervezett ünnepségen, és távolítsák el annak helyszínéről a korábban tiltakozásképpen elhelyezett Sic - Terra Siculorum feliratú hirdetőtáblát.
A székely zászlóra emlékeztető 12 négyzetméteres molinót tavaly december 15-én helyezték ki az RMDSZ vezetői az ellen tiltakozva, hogy Sebastian Cucu hivatali elődje a magyar himnusz énekléséért bírságot rótt ki.
MTI
maszol.ro

Nem távolítják el a Székelyföld-molinót
Az RMDSZ háromszéki szervezete nem tesz eleget Sebastian Cucu prefektus kérésének, és nem távolítja el a sepsiszentgyörgyi prefektusi hivatallal szemközt kihelyezett Székelyföld-molinót – közölte pénteken Tamás Sándor, az RMDSZ- szervezet elnöke.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöki tisztségét is betöltő politikus elmondta, hogy az RMDSZ fél évre bérbe vette a területet, amelyen a 12 négyzetméteres, székely zászlóra emlékeztető SIC – Terra Siculorum (Székelyföld latinul) feliratú, fémkeretbe foglalt hirdetővászon áll.
"A saját identitásunkat fejezi ki, nem sért senkit, arra területet béreltünk, és ott hagyjuk, egyelőre fél évig" – jelentette ki a politikus.
A prefektus arra hivatkozva kérte csütörtökön az általa provokatívnak vélt molinó eltávolítását, hogy a helyi románság szombaton a közelben kívánja megünnepelni Moldva és Havasalföld egyesülésének évfordulóját. A kormány megbízottja a rendezvényt szervező civil szervezeteket idézte, amely szerint "az etnikai alapú területi autonómiát hirdető molinó szélsőséges, provokatív üzenetet hordoz, és sérti a románok nemzeti méltósághoz való jogát".
Tamás Sándor elmondta, hogy nagy tisztelője Alexandru Ioan Cuzának, a román fejedelemségek egyesítőjének, de Székelyföld már akkor is létezett, amikor Románia 156 évvel ezelőtt megalakult. A politikus nem tartotta kizártnak, hogy a szombati felvonuláson megrongálják a molinót, hiszen – mint fogalmazott – "a szervezők között ismert provokátorok is vannak, akiktől semmi jóra nem lehet számítani".
Az RMDSZ először 2012 novemberében tette ki közszemlére a molinót. Akkor Codrin Munteanu prefektusnak a székely szimbólumokat támadó intézkedései ellen kívánt tiltakozni vele. 2013 márciusában azonban eltávolította, miután Victor Ponta miniszterelnök új prefektust nevezett ki Kovászna megyébe. Az utánfutót, amelyre a molinó vázszerkezetét szerelték, tavaly decemberben vontatta be ismét a prefektusi hivatallal szemközti területre, az ellen tiltakozva, hogy – az azóta leváltott – Marius Popica prefektus a magyar himnusz énekléséért rótt ki bírságot.
Tamás Sándor kijelentette: "a molinó mostani kihelyezésével a himnuszénekléshez való jogot" állították vissza. "Nem a prefektusokat kell lecserélni, hanem a problémákat kell megoldani. Azt például, hogy ne büntessék ebben az országban a himnuszéneklést, hogy ki lehessen tűzni a helyi, a megyei zászlót vagy akár a székely zászlót" – jelentette ki Tamás Sándor.
Népújság (Marosvásárhely)

Kettős mérce: regionális szimbólumhasználat Romániában
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat Háromszéki Szervezete heti rendszerességgel angol nyelvű hírlevelet indított annak érdekében, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a székelyföldi, erdélyi magyarság által elszenvedett diszkriminációra és különböző jogtiprásokra. A hírlevél célja az, hogy rendszeresen tudósítsuk a romániai és magyarországi nagykövetségek munkatársait, a különféle emberjogi szervezeteket, valamint külföldi politikai pártok képviselőit azokról a visszaélésekről és jogtiprásokról, melyeket az erdélyi magyarsággal szemben követnek el.
E heti hírlevelünkben arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a székely zászló helyzete 2013-hoz képest is sokat romlott, annak ellenére, hogy a probléma szerepelt az Amerikai Egyesült Államok Romániáról készített országjelentésében is, hogy a román hatóságok kettős mércét alkalmaznak a regionális szimbólumok tekintetében. Bírósági döntések kötelezik a polgármestereket arra, hogy a székely zászlót az intézmények homlokzatáról levegyék, azzal az indoklással, hogy Székelyföld nem adminisztratív egység, és Románia alkotmánya nem ismeri el a régiókat. Ennek ellenére Románia miniszterelnöke büszkén fotózkodott Moldova zászlójával, és Neamt váráról sem vetetik le bírósági döntéssel Moldova regionális zászlaját. Ez arra utal, hogy a román állam kettős mércét alkalmaz, csak a nemzeti kisebbségek nem használhatnak regionális szimbólumokat az országban. Arra is kitérünk hírlevelünkben, hogy a helyzet hasonló Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy zászlajával is. Idézzük Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnököt, aki elmondja, véleménye szerint Romániában vannak román és székely megyék, az előbbieknek szabad a helyi szimbólumhasználat, a székely megyékben tilos. A tanácselnök azt is kiemelte, hogy a Brassói Táblabíróság, mely a megyezászlót érvénytelenítette, egy olyan épületben található, amelyre Brassó megye zászlója is ki van tűzve, és ez is a kettős mérce bizonyítéka.
Népújság (Marosvásárhely)

Nem vonzó a közszféra az álláskeresők körében
Az alacsony bérek miatt menekülnek a közszférából a jó szakemberek, a meghirdetett állásokra is alig akad jelentkező – derül ki a közintézmények vezetőinek beszámolóiból.
Kovászna megyében a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság kedden szervez versenyvizsgát a meghirdetett állásokra, de a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is több szakembert alkalmazna.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester (képünkön) azzal magyarázza a személyzethiányt, illetve az üres állásokat övező érdektelenséget, hogy a nagy felelősséghez képest túl alacsonyak a bérek.
A polgármester a sajtónak kifejtette: a helyi közigazgatásban az jelenti a gondot, hogy a sok munkáért, nagy felelősségért alacsony fizetés jár, ezért a szakemberek többségének ugródeszkát jelent a közintézményi állás, csak átmeneti megoldásként foglalják el.
„Ez a rendszer hibája. Folyamatosan mennek el a szakembereink, igyekszünk pótolni őket, újakat alkalmazni. Pedig a megoldás egyszerű lenne: a kormánynak szabad kezet kellene adnia, hogy versenyképesebb béreket állapíthassunk meg” – magyarázta az elöljáró. A polgármester rámutatott: nem lehet havi 900 lejes fizetéssel megtartani egy jogászt.
„Nincs annyi helyi autonómia, decentralizáció ebben az országban, hogy ha a bevételeink lehetővé teszik, megadhassunk egy havi 2000 lejes fizetést. Ezt a pénzt nem az állami, a központi költségvetésből vennénk el, hanem a helyi büdzséből fedeznénk. Miért ne fizethetnénk meg egy jogászt, hogy az önkormányzatnál építsen karriert? Ilyen körülmények között viszont az alkalmazott szakember marad pár hónapot, egy évet, majd átmegy a magánszférába, valamelyik bankba, ahol négyszer annyit keres” – fejtette ki az elöljáró. A szentgyörgyi önkormányzat a városrendezési igazgatósághoz, a lakossági tájékoztatási irodába, a fejlesztési és befektetési irodába keresett végrehajtó köztisztviselőket.
Hasonló gondokkal küzd a Kovászna megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság, ahol a polgármesteri hivatalban is számottevő a személyzethiány, az állásaik egyharmada betöltetlen. Vass Mária, az intézmény vezetője elmondta: 627 jóváhagyott állásuk és 463 alkalmazottjuk van.
Az év elején mintegy 30 munkahelyet hirdettek meg, elsősorban hivatásos nevelőszülőket keresnek, de pszichológust, az egyik családtípusú házukba pedig adminisztrátort is alkalmaznának. Rámutatott, országos jelenség, hogy míg a magánszférában túljelentkezés van, ha meghirdetnek egy munkahelyet, a szociális védelmi rendszerben kevés a pályázó.
„Ez nemcsak Kovászna megyére jellemző, az egész országban gondot okoz, hogy nem vonzóak a szociális rendszerben meghirdetett állások. A bérezés nagyon alacsony, viszont hatalmas felelősséggel jár a munka, nagyon nehéz bánni az állami gondozásba került gyerekekkel” – magyarázta az igazgató. Hozzátette, a személyzethiány miatt a munkatársaik túlterheltek, ezen pedig úgy próbálnak segíteni, hogy szociális tevékenységeket felvállaló civil szervezetekkel, alapítványokkal kötnek szerződéseket
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

A hiányzók
Kissé talán oda nem illőnek, amolyan ünneprontásnak is tűnhetett, amikor a Vox Populi vitafórum első rendezvényén a hozzászólások során egyszer csak előjöttek azok a nevek, amelyeket olyannyira jól, túlságosan is jól ismerünk, mert valahányszor Sepsiszentgyörgyön, a Székelyföldön magyar–román konfliktusról szólnak a hírek, azokban bizony főszereplők ezen úriemberek.
Természetesen, Ioan Lăcătuşuról és az általa vezetett Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumáról van szó, meg mindazokról – a szolgálatos feljelentőktől, Dan Tănasétól kezdve egyes ortodox papokon át a felkent vezetőkig, parlamenti képviselőkig, mint Horia Grama – akik nyíltan vagy a háttérből támogatják eme oly sokat ártó társaság aknamunkáját. Ünneprontásnak hatott, olyannyira belengte a vitát a normalitás, a nyílt beszéd kíváncsi fülekre talált, az őszinte szó megértést keresett, és azt nem követte szitok – mintha végre tényleg elkezdtünk volna beszélni egymással. Pedig igenis, helyénvaló eme nevek kimondása, ha nyíltan akarunk egymással beszélni, ha valóban meg akarjuk érteni egymást, akkor szükségszerű szólni a hiányzókról is. Nem azért, hogy őket is asztalhoz ültetve parttalan viták kezdődjenek, nem azért, mert naiv módon azt hisszük, meg lehet őket győzni, partnereinkké lehet őket tenni – régóta tudjuk, ilyesmire nincs esély. De azért kell szólni róluk, mert távol a sepsiszentgyörgyi egyetem Bibó István Termétől, távol a párbeszéd asztalától és szellemétől, nagyon könnyen tönkretehetik azt, ami még csak elkezdődni, szárba szökkenni látszik. Ne higgyük, hogy majd ölbe tett kézzel nézik, amint bontogatjuk a bennünket elválasztó falakat. Figyeljünk és figyelmeztessük egymást: ők abból élnek, hogy minket összeugrasztani próbálnak. Ezért ki kell őket szorítani, nem szabad engedni, hogy szavuknak súlya legyen, befolyásuk nőjön – és ez bizony elsősorban a román közösség feladata, harca. Mi legfeljebb azzal segíthetünk, hogy gesztusokat teszünk a közeledést hirdető és vállaló román közéleti szereplők, civilek, fiatalok irányába. Közben pedig meg kell ejtenünk a magunk névsorolvasását. Mert hiányzóink – a párbeszéd asztalától távol maradók, a románsággal szót érteni, tárgyalni sem akarók – nekünk is vannak.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szimbólumháború Székelyföldön
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat e heti hírlevelében arra hívja fel a figyelmet, hogy Kovászna megye prefektusa a magyar himnusz eléneklése miatt kiszabott bírság elleni tiltakozásként felállított SIC pannó eltávolítását kéri, arra hivatkozva, hogy a pannó sérti a kis egyesülést ünneplő román emberek nemzeti érzékenységét.
A hírlevél Tamás Sándort, Kovászna megye tanácsának elnökét idézi, aki fontos történelmi momentumnak nevezte Moldova és Havasalföld egyesülését, de kiemelte, hogy 1859-ben, a kis egyesüléskor Székelyföld már rég létezett. Az elnök szerint a prefektus kérése mögött olyan magyarellenességükről közismert ismert ultranacionalista szélsőséges provokátorok állnak, mint Dan Tanasa és Ioan Lacatusu. Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy a SIC pannó nem irányul senki ellen, célja, hogy felhívja a figyelmet a kettős mércére, amit a székelyekkel szemben alkalmaznak a hatóságok.
"Gyűlöljük a magyar fajt"
A hírlevél arra is kitér, hogy Kopacz Levente kovásznai RMDSZ-tanácsos gépkocsijára idegengyűlölő, rasszista öntapadó matricát ragasztottak "Gyűlöljük a magyar fajt" felirattal, miközben kocsija a rendőrség épülete előtti parkolóban állt.
"Kopacz nem tesz feljelentést, mert nem bízik abban, hogy a hatóságok elfogulatlanul kivizsgálják az ügyet. Mi afölötti aggodalmunknak is hangot adunk, hogy ilyen uszító és gyűlölködő hangvételű, magyarellenes matricákat nyomtatnak és ragasztgatnak Kovásznán" – olvasható a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat e heti hírlevelében.
*
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki szervezete heti rendszerességgel angol nyelvű hírlevelet indított annak érdekében, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a székelyföldi, erdélyi magyarság által elszenvedett diszkriminációra és különböző jogtiprásokra. A hírlevél célja az, hogy rendszeresen tudósítsák a romániai és magyarországi nagykövetségek munkatársait, a különféle emberjogi szervezeteket, valamint külföldi politikai pártok képviselőit azokról a visszaélésekről és jogtiprásokról, melyeket az erdélyi magyarsággal szemben követnek el.
Népújság (Marosvásárhely)

EMNP-küldöttgyűlés: Szilágyi Zsolt lépéselőnyben
Öt jelölt mérkőzhet meg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szombati Országos Küldöttgyűlésén az alakulat elnöki tisztségéért.
A néppárt megyei szervezetei az elmúlt napokban rendezték meg jelölő közgyűléseiket, amelyeken eldöntötték, kit vagy kiket javasolnak országos elnöknek és alelnököknek a marosvásárhelyi kongresszuson.
A megmérettetésen az elnöki posztra pályázhat Hupka Félix, az EMNP Máramaros megyei elnöke, Papp Előd székelyföldi régióelnök, Portik Vilmos Maros megyei elnök, valamint a lemondását tavaly felajánló Szilágyi Zsolt országos alelnök és Toró T. Tibor elnök.
Az EMNP vezetősége a tavaly novemberi államfőválasztást követően rendelt el általános tisztújítást az alakulatban. Szilágyi Zsolt, a párt államfőjelöltje a megmérettetés első fordulójában 53 ezer szavazattal az országos szinten leadott voksok 0,56 százalékát szerezte meg, ezt az eredményt pedig a néppárt vezetősége a várakozásaihoz képest rossznak értékelte.
A választás másnapján Szilágyi és Toró T. Tibor elnök felajánlotta lemondását, amelyet az országos elnökség ugyan nem fogadott el, de elrendelte az alulról kezdődő általános tisztújítást. Bár az eredeti forgatókönyv arról szólt, hogy a február 15-re összehívott rendkívüli országos küldöttgyűlésig a területi szervezetek körében tisztújítást rendeznek, a választmány úgy döntött, hogy előbb az országos vezetőséget választják meg, a kongresszus időpontját pedig előrehozták január 31-ére.
A megyei szervezeteknél szerdán lezárult elnökjelölt-állítási folyamat, valamint a leadott jelölések alapján arra lehet következtetni, hogy az elnöki tisztségre Szilágyi és Toró pályázik a legnagyobb eséllyel.
Miközben a partiumi megyék körében egyelőre egyik politikus javára sem dőlt el a mérleg nyelve, a székelyföldi szervezetek igen hangsúlyosan Szilágyi mellett tették le a garast. Az aradi, bihari, szatmári, szilágyi és Temes megyei szervezetek valamennyien úgy döntöttek (és ezt lehetővé teszi számukra a párt alapszabálya), hogy Szilágyit és Torót egyaránt javasolják az elnöki székbe, a küldöttek nagyjából fele-fele arányban szavaztak rájuk.
Kolozs és Maros megye egyedül Szilágyit, míg Hargita és Kovászna a volt államfőjelölt mellett Portik Vilmost választotta meg elnökjelöltnek. Az EMNP Maros megyei szervezetét irányító Portik szerdán a Krónikának elmondta, az ő neve a marosvásárhelyi közgyűlésen is felmerült, de jelezte: nem tekinti magát a legmegfelelőbb személynek a párt élére. „Szombaton is el fogom mondani, hogy szerintem Szilágyi Zsolt képes megteremteni azt a konszenzust, meghozni a jó irányba vezető változást, amellyel kezelni lehet a néppártban kialakult helyzetet" – jelentette ki lapunknak Portik.
Szilágyi Zsolt kérdésünkre elmondta, a hét végén hoz végleges döntést arról, hogy megpályázza-e az elnöki tisztséget. „Megtisztelő a bizalom, ugyanakkor a területi szervezetek és a küldöttek számára is egyértelművé tettem már, hogy meghatározott feltételek mellett vállalom el a megbízatást" – szögezte le Tőkés László európai parlamenti képviselő brüsszeli irodavezetője.
Bár Szilágyi nem kívánta nyilvánosságra hozni feltételeit, úgy tudjuk, esetében az a fő dilemma, hogy haza kell költöznie Nagyváradra, miközben jelenleg családjával együtt Brüsszelben él.
Toró T. Tibor szerdán lapunknak nem kívánta elárulni, indul-e újabb mandátumért.
Érdekes egyébként, hogy a jelenlegi alelnökök közül Papp Elődöt saját szervezete, a hargitai sem terjesztette fel alelnöknek, a Brassó megyei szervezet ugyanakkor elnöknek javasolta. A vásárhelyi kongresszus – amelyen a tisztújítás zárt ajtók mögött zajlik majd – módosítja az EMNP szervezeti és működési szabályzatát, és várhatóan átalakul a párt vezetőségi struktúrája is.
Rostás Szabolcs

Tőkés László EP-képviselő közleménye és hozzászólása
Az Európai Parlament miniplenárisnak nevezett január 28-i brüsszeli ülésén az Unió terrorizmusellenes intézkedéseiről rendeztek közvitát. A kérdés napirendre tűzését az a világszerte nagy felháborodást keltett véres párizsi merénylet tette indokolttá, melyet dzsihádista terroristák a Charlie Hebdo szatirikus gúnylap szerkesztőségében, majd egy helybéli kóser boltban követtek el.
Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyek és uniós belügyek biztosa előterjesztésében a szabadság és biztonság kettős összefüggésében komoly intézkedéscsomagot helyezett kilátásba az Európai Bizottság részéről, melyek azonban nem terjednének túl a terrorral szembeni intézkedések „technikáján”, illetve a fennálló helyzet felületi kezelésén. A felszólalók nagy többsége is a terrorizmus visszaszorításának és a fenyegetett szabadságjogok biztosításának a fontosságát hangsúlyozta, a közmondásszerűen elterjedt „Je suis Charlie” jelszó értelmében.
Írásbeli hozzászólásában Tőkés László európai képviselő az érem másik oldalára, vagyis arra helyezte a hangsúlyt, hogy a párizsi merényletekért nem csupán magukat a kegyetlen terroristákat, hanem egész liberális törvényhozásunkat és jogrendszerünket is súlyos felelősség terheli, mely – Márfi Gyula veszprémi érsek szavával szólva – „a vallásukhoz ragaszkodó európai polgárokat nem védi meg az olyan durva, ízléstelen – egy normális jog szerint – törvénytelen támadásoktól, mint amilyeneket az említett újság rendszeresen elkövetett”. Erdélyi képviselőnk egy olyan európai jogi rendezést sürgetett, mely az önbíráskodást fölöslegessé téve a szabadságjogokkal való visszaélésnek gátat vet, és védelmet nyújt a sértetteknek – legyenek azok muszlimok, keresztények vagy zsidók.
A széles körű vitát várhatóan az Európai Parlament határozati állásfoglalása követi február elején.
Brüsszel,
Krónika (Kolozsvár)

Iskolaigazgató-helyettesek menesztése: nem lesz dominóeffektus?
Nem kell attól tartaniuk az iskolák vezetésének, hogy tanév közben kell lemondaniuk tisztségükről az igazgatóhelyetteseknek, és dominóeffektustól sem kell tartani – jelentette ki lapunknak Király András.
Az oktatási államtitkárt annak kapcsán kérdeztük, hogy az iskolák működését szabályzó rendelet előírása szerint a kevés osztállyal rendelkező tanintézetekben megszüntetnék az aligazgatói tisztséget. Ha alkalmazzák az előírást, lefejezik az iskolákat, ellehetetlenítik a vezetői munkát – panaszolták lapunknak az érintett iskolaigazgatók és helyetteseik. Hargita megyében 12, Kovászna megyében 5 iskolában kellene megválni az igazgatóhelyettestől.
Az egyetem előtti tanintézetek szervezésére és működésére vonatkozó, miniszteri rendelettel meghozott, nemrég életbe lépett szabályzat 26-os cikkelye előírja, hogy a működő osztályok száma alapján egy iskolában hány igazgatóhelyettes lehet.
Hargita megyében több iskola esetében nem teljesülnek az egy igazgatóhelyettesi tisztség fenntartásához szükséges feltételek, így a rendelet értelmében azokban meg kellene szüntetni az aligazgatói állásokat. Erről a múlt heti tanfelügyelőségi ülésen értesültek az érintettek, az itt hangzottak szerint már február elsejétől megszüntetik a megbízatásukat.
Egyelőre kivárnak
Bartolf Hedvig, Hargita megye leköszönt, de még hivatalban lévő főtanfelügyelője elmondta: egyelőre kivárnak, így még nem vonta vissza egyik aligazgató megbízását sem, mely egyébként is a tanév végéig szól. Rámutatott: nem ért egyet az előírás tanév közbeni alkalmazásával, hisz ez nemcsak az aligazgatókat, hanem az őket helyettesítő pedagógusokat is érinti.
Ha ugyanis az aligazgatók visszatérnek a katedrához, akkor a helyükön eddig dolgozók maradnak állás vagy elegendő óraszám nélkül. Elmondta: egyelőre pontosítást kért az oktatási tárcától, hogy lehet-e a rendelkezést halasztani következő tanév kezdetéig, lévén hogy mind nagy iskolákat érint a probléma, ahol bőven van munka.
Ultimátum a fejkvóta miatt
Ultimátumot kaptak a minisztériumtól a megyei tanfelügyelőségek, hogy bele kell férniük a fejkvótarendszer alapján kiszámolt bérkeretbe – mondta el lapunknak Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint a héten minden megye főtanfelügyelőjét behívatták a szaktárcához az új beiskolázási számokról egyeztetni. „Ultimátumot kaptunk, hiszen az elmúlt években például Kovászna megye sem az előírt pedagóguslétszámba, sem a költségvetésbe nem fért bele. Tavaly két alkalommal kaptunk költségvetés-kiegészítést, hogy ki tudjuk adni a béreket. Idén viszont bele kell férnünk a keretbe” – magyarázta. Elmondta, megpróbálják folyamatában megoldani az átszervezést és a jóváhagyott beiskolázási terv alapján megszervezni a felvételiket.
Keresztély Irma szerint míg a kétnyelvű iskolákban kevesebb osztály esetén is engedélyezett az aligazgató, az egynyelvű iskolák hátrányban vannak.
A Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott: az új szabályzat szerint egyértelmű, melyik iskolában kell egyedül elboldogulnia az igazgatónak, és hol segítheti egy-két vagy akár három helyettes a munkáját.
„Ha februártól változtatni kell, és esetleg megszűnik az aligazgatói tisztség, minden iskolában egyéni megoldásokat kell alkalmazni” – magyarázta a főtanfelügyelő.
Az a szerencsés helyzet, ha az aligazgatónak kinevezett tanár óráit szétosztották a kollégái között, mert akkor csak a pluszórák szűnnek meg, de ha helyettest vettek fel, neki a munkaviszonya is megszűnik, tette hozzá. Kovászna megyében öt aligazgatói állást kell megszüntetni a rendelet értelmében.
Abszurd határ
Hargita megyében tizenkét középiskolát érint a rendelet. Alkalmazása esetén Csíkszeredából a Márton Áron és a Segítő Mária Gimnáziumban, a térségből pedig a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskolában kellene megszüntetni az igazgatóhelyettesi tisztséget.
Az általános iskolák közül csupán egy maroshévízi román tannyelvű általános iskola nem teljesíti az aligazgatói tisztség fenntartásához szükséges feltételeket. Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Pedagógiai Líceumban és a Marin Preda Gimnáziumban, Székelykeresztúron a Berde Mózes Unitárius Gimnáziumban, valamint a Zeyk Domokos Iskolaközpontban szűnnének meg az aligazgatói állások.
A Márton Áron Gimnáziumban 24 osztály működik, eggyel kevesebb annál, ami a szabályzat szerint kell ahhoz, hogy egy igazgatóhelyettessel működhessen az iskola. Juhász András Réka aligazgató szerint abszurd ez a határ, hiszen ha megnézik, hogy osztályaik többsége maximális, 27–31 diák közötti létszámmal működik, akkor több diákjuk van, mint más, 25 osztállyal működő iskolának. Jelentősen megnehezítené az iskola vezetését és az oktatási tevékenység megszervezését az aligazgatói állás megszűnése a székelykeresztúri középiskolában, a Zeyk Domokosban is.
Pávai Gyöngyvér, a tanintézet vezetője elmondta, számos profilú szakközépiskoláról lévén szó, nagyon komplex a tanintézet működtetése, így egyelőre nem lát megoldást arra, miként tudnák az aligazgatót nélkülözni. „Reméljük, a minisztériumban újragondolják az intézkedést, és legalább szeptemberig elhalasztják az életbe léptetését” – mondta az igazgató.
„Nem lesznek módosítások”
Az óhajt Király András oktatási államtitkár már kész tényként erősítette meg lapunknak. Nem lesznek módosítások, szögezte le a szakpolitikus, aki szerint a szabályzat 2011 óta érvényben van.
„Tulajdonképpen nem változott semmi. A kétnyelvű iskolák esetében vagy azokban az iskolákban, ahol bentlakás is működik, érvényben vannak különböző szorzók, melyek lehetővé teszik, hogy akár kevesebb osztályszám esetén is segíthesse helyettes az igazgató munkáját” – mondta lapunknak Király András. Hozzátette: tanév közben amúgy sem kell dominóeffektustól tartani, azaz attól, hogy aligazgatók menesztése miatt az őket helyettesítő pedagógusok katedra nélkül maradnak.
Bíró Blanka, R. Kiss Edit, Széchely István
Krónika (Kolozsvár) |

Támogatás a szórványnak
Székelyföldi és az Erdélyben szórványban élő diákok közös táborozása, néptáncoktatók és kézművesek továbbképzése, diák- és nyugdíjaskapcsolatok megerősítése, kulturális műsorok biztosítása, képzőművészeti tárlatok, könyvbemutatók, színházi előadások szervezése – egyebek mellett ezt várják azok a Szeben, Fehér, Hunyad megyei közösségszervezők, akiket a Kovászna megyei önkormányzat szórványprogramért felelős képviselői az elmúlt napokban felkerestek.
Demeter László és Kiss Csilla, az Összetartozunk Székelyföld–Szórvány partnerségi program felelőse igyekezett eljutni minden olyan településre, ahol az elmúlt négy év során magyar rendezvényeket szerveztek, átbeszélték az eddigi tevékenységeket, és idei program-terveket rögzítettek a helyi közösségszervezőkkel – tájékoztatott közleményben Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája. A körúton Medgyest, Balázsfalvát, Tűrt, Gyulafehérvárt, Abrudbányát, Lupényt, Dévát keresték fel.
„Az a legjobb a Székelyföld–Szórvány partnerségi kapcsolatban, hogy nem alá- és fölérendeltségi viszony uralkodik, hanem partnerség. Ez abban nyilvánul meg, hogy mindig számíthatunk egymásra. Ha valamiben megegyeztünk, az biztos úgy lesz, nincsenek kifogások, fölösleges újratervezések. A szórványsorsban élők iránt kevesen érdeklődnek, így nagy segítség, hogy Kovászna Megye Tanácsa munkatársai nemcsak idelátogattak egyszer-kétszer, hanem kitartóan részt vállalnak sajátságos életfeladataink orvoslásában” – idézi a közlemény Kémenes Lórántot, a Fehér megyei Tűr plébánosát.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mi történik Székelyföld autonómiatervezetével?
Két autonómiatervezete is van immár a székelyföldi magyarságnak, ám a patthelyzetet nem sikerül feloldani, nincs olyan jogszabály, melyet minden szervezet, párt hajlandó lenne felvállalni, támogatni. A székelyföldi autonómia kivívásáért létrejött Székely Nemzeti Tanács tizenegy évvel ezelőtt, 2004. január 17-én fogadta el a Csapó József által kidolgozott statútumot, és azóta is azt tartják alapdokumentumuknak, az egyetlen hiteles tervezetnek, mely megfelelő autonóm státust biztosíthatna Székelyföldnek.
Több ízben próbálták a román parlament elé terjeszteni, 2004 tavaszán az RMDSZ színeiben megválasztott képviselők megtették a szükséges lépéseket, ám előbb a képviselőház, majd a szenátus is vita nélkül leszavazta a törvénytervezetet. Egy év múlva Sógor Csaba szenátor és Garda-Becsek Dezső képviselő az RMDSZ elutasítása dacára vállalta az SZNT statútumának újbóli, változatlan formában történő parlamenti beterjesztését, ám a végeredmény nem változott. Ezt követően RMDSZ-esek többé nem vállalták fel a statútumot, és 2013 tavaszán kongresszusukon Kelemen Hunor elnök bejelentette, hogy kidolgozzák saját tervezetüket. Majd másfél éves késéssel 2014 szeptemberére készült el az RMDSZ statútuma – a munkába bevonták a Magyar Polgári Pártot is –, melynek alapjául az alkotók szerint a dél-tiroli autonómiatervezet szolgált. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs élesen bírálta az RMDSZ tervezetét, amely végül a szövetség vezetőinek ígérete ellenére mindmostanáig nem került valós közvitára, és az elnökválasztási kampány múltával feledésbe merült parlamenti beterjesztésének ígérete is. Ugyanakkor csak fokozza az ellentéteket Kelemen Hunor január eleji nyilatkozata: „Székelyföldön mi vagyunk a Székely Nemzeti Tanács, nem más.”
Az SZNT tavaly november 8-ai ülésén ismét nyitással próbálkozott, határozatot fogadtak el, melyben leszögezték, ragaszkodnak saját tervezetükhöz, de hajlandóak a vitára. Levélben fordultak az RMDSZ képviselőihez, szenátoraihoz, hogy ha már elutasították az SZNT statútumának újabb parlamenti beterjesztését, február végéig tegyék meg azokat a módosító javaslatokat, melyek számukra is elfogadhatóvá tennék a tervezetet. „Annak érdekében, hogy a székely autonómiamozgalom egysége megmaradjon, a Székely Nemzeti Tanács készen áll rendkívüli ülésen megvitatni az esetleges módosító indítványokat” – állt levelükben. Bő két hónap teltével egyetlen képviselő méltatta válaszra az SZNT kezdeményezését, Márton Árpád. Az alábbiakban levelét és Izsák Balázs feleletét közöljük, melyekből kitetszik az egyetlen találkozási pont: mindketten tisztában vannak azzal, hogy szükséges egy mindenki által elfogadott és támogatott autonómiastatútum. De melyik legyen az? Melyik a jobb? Melyik szolgálja Székelyföld érdekeit? – erről továbbra is élesen különbözőek nézeteik. (-kas)
Márton Árpád levele Izsák Balázsnak
Tisztelt Izsák Balázs!
Kérésüknek több okból nem tudok eleget tenni. Az egyik az, hogy az RMDSZ-nek is van egy közvitára bocsátott tervezete, amely, véleményem szerint, lényegesen jobb, mint az Önök által támogatott. A másik az, hogy a történelmi Székelyföldről beszélnek, de tervezetük nem a történelmi Székelyföld területi szerkezete szerinti. A harmadik az, hogy abban a tervezetben, amelyről szavaztak, 126 közigazgatási egység szerepel, melyek közül néhány soha nem tartozott a történelmi Székelyföldhöz, legutóbbi határozattervezetükben, melyet néhány tanács elfogadott, a közigazgatási egységek számát 153-ban jelölik meg.
A harmadik az, hogy az önök által bejelölt székek mindegyikének lakossági száma alatta van a NUTS III. számára a vonatkozó uniós normában előírt minimális lakossági számnak. Egyebek között ezért is jobb a mi változatunk, mely az uniós szabályzatnak megfelelően a székeket a NUTS IV.-előírásnak felelteti meg, mint a NUTS III. alegységei, melyek közigazgatási hatáskörrel rendelkeznek. Ami a történelmi központokat illeti, az is a mi változatunkban áll közelebb a történelmi múlthoz. Ugyanis a ma Székelyföldnek tartott területen (Aranyosszék nélkül, ami azért a történelmi hűség tiszteletben tartása szerint szintén oda tartozna) négy közigazgatási központ, azaz főkirálybíróság működött Udvarhelyen, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön (lásd a székely székek létének kortársa, Benkő József leírását), efölött volt a hat szék kapitánya. Ennek megfelelően az RMDSZ-változatban a régió testületeinek székhelye e négy város között oszlik meg, és nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy akárcsak a történelmi múltban, a székek közigazgatási hatásköreit azok központjában lássák el, és ennek mibenlétéről már csak a székelyek dönthetnek. Ezért javasolom, hogy inkább konstruktívan szóljanak hozzá a mi változatunkhoz, hátha sikerül egy olyan szöveget létrehozni, ami minden követelménynek és elvárásnak megfelelő és szervezetünk által benyújtható.
Maradok tisztelettel,
Márton Árpád
Izsák Balázs válasza Márton Árpádnak
Tisztelt Képviselő Úr!
Bevallom, hogy levelére az első reakcióm az öröm volt: akad legalább egy magyar képviselő a román parlamentben, aki az RMDSZ ígéretét be is akarja tartani, és hajlandó is, képes is a vitára. A harmadik mondat után ért a csalódás. Az nem lenne baj, sőt, természetes is, hogy eleve jobbnak tartja „az RMDSZ sajátjaként” aposztrofált törvénytervezetet, mint azt, amely egy évtizede általánosan elfogadott, vagy ahogyan Ön fogalmaz: az általunk támogatottat. Az viszont már nem természetes, hogy már a harmadik mondatából kitűnik, a rosszabbnak tartott tervezetet Ön eleve olvasatlanul utasítja el. Azt írja ugyanis, hogy mi „történelmi Székelyföldről” beszélünk, viszont ezzel szemben az igazság az, hogy ez a szóösszetétel a Székely Nemzeti Tanács tervezetében egyáltalán nem szerepel.
A második kifogása így egyből kútba is esett. Harmadik ellenvetésként azt hozza fel, hogy a tervezetben, amelyről szavaztunk, 126 közigazgatási egység szerepel, míg legutóbbi határozattervezetünkben, „melyet néhány tanács elfogadott, a közigazgatási egységek számát 153-ban jelölik meg”. A képviselő úr bizonyára tud róla, hogy 2004 után számos új község jött létre. Azon közigazgatási egységeknek a száma, amelyeknek a tételes felsorolása 2004-ben kijelölte Székelyföld határait, időközben 153-ra emelkedett, anélkül azonban, hogy a korábban kijelölt határ változott volna. Ön azt is hibaként rója fel nekünk, hogy olyan községeket is az autonóm régión belül képzelünk el, amelyek nem tartoztak a „történelmi Székelyföldhöz”. Ez igaz, és természetes. Egyetlen példával élek. Orbán Balázs Székelyföld határát megvonva leírja a kulturális különbséget Balavásár „vármegyei magyarsága” és a Székelyföldhöz tartozó Kelementelke székely lakói között, némi megbocsátható elfogultsággal az utóbbiak javára. Mára ezek a különbségek elmosódtak, a két település lakossága a Székely Nemzeti Tanács által megszervezett népszavazáson egyformán kifejezte akaratát, hogy a majdani autonóm Székelyföldhöz akar tartozni. Mi több, a Székelyföld autonómiájáért kezdeményezett népszavazást Balavásár elsőként szavazta meg Marosszéken. Székelyföld határa itt és még sok helyen – a mi megközelítésünkben – a nyelvi, kulturális határ. Hiszen ezt a kérdést a ma élő embereknek kell eldönteniük, és mi sem természetesebb annál, hogy az egynyelvű, egykultúrájú közösség egy közigazgatási egységbe akar tartozni. Természetellenes viszont az, hogy ezt éppen egy magyar képviselő nem tudja elfogadni! Képviselő Úrnak egy újabb, „harmadik” kifogása szerint az általunk „bejelölt székek mindegyikének lakossági száma alatta van a NUTS III. számára a vonatkozó uniós normában előírt minimális lakossági számnak”. Ön megint téved, Képviselő Úr. A mi tervezetünk nem szól egyáltalán a NUTS statisztikai régiókról – különben az Önöké sem –, mi a székely székeket Székelyföld közigazgatási alegységeiként képzeljük el. Ám ha szóba hozta már a statisztikai régiók népességi korlátait, hadd hívjam fel Képviselő Úr szíves figyelmét az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK számú, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozására vonatkozó rendeletére, amely kimondja: „ha egy adott NUTS-szinthez egy tagállamban – a (2) bekezdésben említett ismérvnek megfelelően – nincs megfelelő méretű közigazgatási egység, e NUTS-szintet megfelelő számú, egymással határos, meglévő kisebb közigazgatási egység összevonásával kell képezni”. Következésképp ez a kifogás sem megalapozott. A továbbiakban az Önök tervezetének erényeként felhozza, hogy a majdani autonóm Székelyföldre vonatkozó koncepciójukat a négy „főkirálybíróságra” (Udvarhely, Marosvásárhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy) építik, nyitva hagyva annak lehetőségét, „hogy akárcsak a történelmi múltban, a székek közigazgatási hatásköreit azok központjában lássák el, és ennek mibenlétéről már csak a székelyek dönthetnek”. Nyitva hagyják a lehetőséget? Miféle új kodifikációs találmány ez, Képviselő Úr? Nyilván, ha valamit a jogalkotó nem foglal bele a jogszabályba, az előtt még mindig nyitva maradhat a lehetőség. Ebbe a tengermélytől a csillagos égig minden belefér. Valójában Ön arról akarja elterelni a figyelmet, hogy az Önök tervezete a Nicolae Ceausescu megyésítése során létrehozott három megyére épül. Kényelmességből, konformizmusból Maros, Kovászna és Hargita megye együttesét nevezik Önök Székelyföldnek, amelyen belül a magyarság részaránya ma alig lépi túl az 50 százalékot, míg ez az arány az Ön által rosszabbnak ítélt tervezetben megjelölt közigazgatási határok között közel 75 százalék.
Tudomásul veszem, Képviselő Úr, hogy Ön négy „királybíróságra” hivatkozva, a majdani autonóm Székelyföld térképén látni sem akar Gyergyószéket, Kézdiszéket, Bardoc-Miklósvárszéket. Arra kérem viszont, hogy menjünk el együtt Gyergyóalfaluba, Ditróba, Vargyasra, Barótra, Kézdivásárhelyre, és ütköztessük ott az érveinket lakossági fórumokon, hadd legyen valóságos a közvita, és abban az érintettek is aktív szerepet tudjanak vállalni! Egy gondolatot fogok megosztani Önnel arról az Önök által sokat hangoztatott érvről, hogy azért jobb az Önök tervezete, mert egy „működő autonómia” statútumát másolták. Többen elmondták, beszéltem magam is részletekbe menően, hogy miért nem jó tájékozottság nélkül, ismeretek nélkül másolni. Most azt mondom el, ami ennél is fontosabb: Székelyföld autonómiáját a székely hagyományokra, a székelyek akaratára és az itteni valóságra kell építeni. Az a fajta outsider szemlélet, amely éppen ezt hagyja figyelmen kívül, s a messziről ideszakadtak értetlenségével mellőzi az itteni valóságot, és csak azért tart jobbnak valamilyen megoldást, mert az idegen, soha nem lesz győztes a székelyek körében.
Végezetül hadd mondjam el, találtam pozitívumot is a válaszában. Levelének záró soraiból az derül ki, hogy Ön is úgy gondolja, egyetlenegy, általánosan elfogadott autonómiastatútumra van szükség. Dolgozzunk ezen, hogy azt minél hamarabb a Székely Nemzeti Tanács elé, majd Románia parlamentje elé lehessen terjeszteni.
Üdvözlettel, Izsák Balázs
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az autonómia márpedig nem ördögtől való (Interjú Tudor Sălăgean történésszel)
– Románia az idők folyamán több régióra oszlott. Ön szerint melyik volt a leghatékonyabb és legmegfelelőbb ilyen jellegű szerkezet?
– Románia történelmi régiói eltérő hagyományokkal rendelkeznek a közigazgatási-területi felosztást illetően. Havasalföld és Moldva megyékre, tartományokra oszlott, melyek – úgy tűnik – a falusi földközösségek és a völgyi kenézségek hagyománya alapján alakultak ki. Erdélyben is volt egy hasonló hagyomány, de 1000 után felváltották azt a magyar vármegyék, illetve a székely és szász székek. Erdélynek mindig is bonyolultabb közigazgatási rendszere volt, mint a többi régiónak, nagymértékben decentralizált rendszer volt. A hét vármegye: Bihar, Fehér, Hunyad, Kolozs, Doboka, Torda és Szolnok az erdélyi fejedelemnek voltak alárendelve, és Erdély nyugati részét foglalták el. Az említett hét vármegyéből négy a jelenlegi Kolozs megyét alkotja. A mostani Kolozs megye a fejedelmi fennhatóságnak alárendelt közigazgatási struktúra jelentős részét fedi le. Ebből a kezdeti helyzetből különféle közigazgatási reformok következtek, különösen a XVII. és a XVIII. században, hogy aztán az 1918-as egyesülés után megtörténjen a megyés közigazgatási-területi felosztás bevezetése, melyben a megyék kisebb-nagyobb mértékben megőrizték a régi szerkezetet. A korabeliek gyakran bírálták a két háború közötti közigazgatási rendszert, mert ezek a megyék nagyon kicsik voltak, és gazdaságilag nem mindig voltak fenntarthatóak, de átfogóbb reformot csak II. Károly király hajtott végre az 1938 és 1940 közötti királyi diktatúra idején, amikor tíz tartományra osztották Románia területét. A kimondottan a székely régió elrománosítása érdekében bevezetett másik különlegesség az volt, hogy a jelenlegi Kovászna megyét Sepsiszentgyörgy várossal együtt Argeş megyéhez csatolták. Ha összehasonlítjuk, a II. Károly bevezette reform eléggé hasonlít a fejlesztési régiókra vonatkozó jelenlegi javaslatra. Volt még néhány, a 40-es évek végén bevezetett felosztás, mely több módosítással 1968-ig működött. A jelenlegi közigazgatási felosztás 1968-ból való. A nagy régiók erős központok kialakulását segítik elő. Kolozs Régió működése alatt Kolozsvár megyei jogú város még nagyobb előnyre tett szert a környékbeli városokhoz képest.
– Jelenleg azt hangoztatják, hogy Kolozs megye egyesül majd Szilágy megyével, másrészt Kolozs több régióra osztásáról is szó van. Ön szerint melyik a jobb megoldás? – A több megyét magában foglaló felosztásokat frusztrálónak tartották a Tordához vagy Déshez hasonló városok lakói, melyek elvesztették a megyeszékhelyi státuszukat. Ezek a bizonyos mértékű gazdasági és kulturális fejlettséggel rendelkező városok igényt tarthattak volna ilyen státuszra. A történelemben nem volt még példa arra, ahogy most a megyét fel kívánnák osztani, de ez segíthetné az urbánus központok fejlődését, és van némi köze a megye történelmi múltjához is. Egyes közigazgatási egységek Gyalu volt uradalmát állítanák helyre. Egy másik területi egység a Gyalu és Torda közötti régi középkori út nyomvonalát állítja helyre. Ez a legrégebbi középkori épített út Erdélyben. Amennyiben megtartják a jelenleg létező községek egységét, akkor ez nem lenne ellentétes egy normális történelmi fejlődéssel. Ennek ellenére minél kevesebb egységnek kellene megmaradnia. A 19 egységből kb. tíz régiót kellene létrehozni.
– Az ország jelenlegi fejlődési szakaszában van még jelentőségük Románia régi történelmi régióinak? Mit számítanak még az olyan elnevezések, mint Moldva, Havasalföld, Dobrudzsa, Bukovina, Erdély, Bánság?
– A köztük lévő kulturális különbségek eltörlésére rendszeresen felbukkant tendenciák ellenére továbbra is nagy jelentőségük van ezeknek a történelmi régióknak. Nem hiszem, hogy egyelőre kijelenthetnénk, nincs különbség Erdély, Moldva és Havasalföld között. Minden egyes történelmi régió jellegzetes identitása valószínűleg továbbra is megmarad, mert olyan régiókról beszélünk, melyek nagyon hosszú történelmi időszak alatt határozták meg ezt az identitást. Nem hiszem, hogy a román államnak feltétlenül az lenne a feladata, hogy megpróbálja erőszakkal eltörölni ezeket a regionális identitási különbségeket, sokkal inkább az összes régió minden szempontból kiegyensúlyozott fejlődését kellene biztosítania. Olyan regionális jellegzetességek is vannak, mint amilyen Bukovina vagy Máramaros esete, de ezek csak kisebb egységeket képviselnek. Ezeknek az egységeknek valószínűleg egy nagyobb struktúrába kellene bekerülniük, hogy könnyebben juthassanak forrásokhoz.
Amikor az ember létrehoz egy régiót, valószínűleg meg kell arról bizonyosodnia, hogy lakosainak van bizonyosfajta identitása. Nem tudom elképzelni, hogy Romániában lesznek majd olyanok, akik magukat északnyugatiaknak, vagy központiaknak fogják nevezni, továbbra is megmaradnak majd erdélyieknek, moldvaiaknak, bánságiaknak. Erdély vármegyéi nem rendelkeztek elejétől fogva egy jól szervezett struktúrával, hanem hódítási vármegyék voltak. Nem feltétlenül voltak a legjobb szervezési formák, de nem kell visszatérnünk a múltba, a kérdéses változatokhoz. Bármilyen közigazgatási szervezési formának figyelembe kell vennie minden egyes központ potenciálját. – Vannak történelmi bizonyítékok, miszerint Székelyföldnek olyan történelmi múltja volt, mely indokolná autonóm régió létrehozását?
– A dolgok eléggé egyszerűek. Az utóbbi 800 évben beszélhetünk Székelyföldről a kérdéses területen, az 1150–1200-as évek környéke óta. Székelyföldnek az utóbbi 800 évben több mint 600 évig volt autonóm területi státusza. Itt szintén az illető régió lakói által vállalt identitásról van szó. Amennyiben egy bizonyos tartomány lakói képesek történelmi bizonyítékokkal alátámasztani egy identitást, valamint kulturális és nyelvi különbségekkel rendelkeznek a szomszédos területekkel szemben, akkor számíthatunk arra, hogy még sokáig megmarad ez a Székelyföld újbóli létrehozására vonatkozó óhaj.
– Meg kellene adnunk a székelyeknek a kért autonómiát?
– Azt hiszem, itt azoknak az érvei is nagyon fontosak, akik támogatják Székelyföld autonómiáját, de az is számít, hogy Románia lakóinak többsége milyen mértékben fogad el egy ilyen lépést. Tekintettel arra, hogy az egyik fél részéről megvan a határozott akarat egy többé-kevésbé különleges státusz visszaszerzésére, azt hiszem, ezeknek a lakosoknak az óhaja megérdemelné a kérdés megvitatását, még ha nem is kötelező feltétlenül figyelembe venni.
– És mi van akkor, ha arra ébredünk, hogy az ezen a területen évszázadok óta élő szászok is követelni fogják az autonómiájukat? Nekik is meg kellene adnunk ezt a jogot? – Ha lenne elég szász Erdélyben, hogy többséget alkossanak egy bizonyos régióban, ami – sajnos – már nem így van, akkor valószínűleg ők is igényt formálhatnának egy ilyenfajta státuszra. Az Európai Unióban számos példa van a regionális autonómiára, és általában véve ezek nem veszélyeztették a kérdéses államok területi integritását.
– Hogyan nézne ki Erdély, ha a székelyek és a szászok elnyernék az autonómiájukat?
– A magyar közösségi kívánságok román társadalom általi elfogadásának mértéke az utóbbi húsz évben jelentős fejlődést mutatott. Ha 1990-ben valaki azt mondta volna, hogy autonómiát akar, nagyon kemény reakciókban lett volna része, 1989 előtt pedig le is tartóztatták volna. 1968 előtt a székelységnek volt autonómiája. A jelenlegi Maros, Kovászna és Hargita megye térségének Magyar Autonóm Tartomány volt a neve.
TIBERIU HRIHORCIUC
(Gazeta de Cluj)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Keresztély Irma: idejétmúlt a fejkvótarendszer
Nem tartható fenn a fejkvótaalapú finanszírozással a hazai oktatási rendszer – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője.
A Kovászna megyei főtanfelügyelő Mihai Sorin Cîmpeanu oktatási miniszterrel is ismertette álláspontját, azonban az nem talált kedvező fogadtatásra.
Az Unióban már lemondtak erről a módszerről, hiszen Európa öregszik, egyre csökken a fiatalok száma, a fejkvótaalapú támogatás pedig már nem elegendő a tanügyi rendszer fenntartására, ecsetelte a főtanfelügyelő. Mint rámutatott, Kovászna megye az elmúlt években sem illeszkedett bele az ilyen módon kiszámolt költségvetésbe, többszöri kiegészítésre volt szükség, hogy fedezni tudják a pedagógusok bérét.
Erre az évre a diáklétszám alapján 93 millió lej lenne a béralap, ezt már indulásból 104 millió lejre kiegészítette az oktatási minisztérium, de ilyen körülmények között is csak tizenegy hónapra elég, tehát decemberre nem biztosítottak a fizetések, újabb pótlásra lesz majd szükség, vázolta a gazdasági helyzetet a főtanfelügyelő.
Kovászna megyében a közoktatásban az elmúlt öt év alatt 2855 diákkal csökkent a gyereklétszám, csak az elmúlt tanévhez képest ezerrel kevesebb diák van, ami 114 osztállyal jelent kevesebbet a rendszerben, ismertette a számadatokat Keresztély.
Kifejtette, az oktatási tárca folyamatosan a diáklétszámhoz viszonyít, ám a csökkenés nem azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb osztály alakul, és kevesebb pedagógusra van szükség, hanem például azt, hogy egy-egy osztály már nem 25, hanem csak 15 fős létszámmal alakul, tehát ugyanannyi tanítóra, tanárra van szükség. A községközpontokban a diáklétszámtól függetlenül működtetni kell az általános iskolát, a törvény szerint 300-as létszámmal lehet önálló jogi személyisége egy tanintézetnek, de a kisközségek iskolái még a 150-es diáklétszámot sem érik el – magyarázta.
Emlékeztetett, hogy az elmúlt tanévben 197 állás megszüntetésére kaptak utasítást a minisztériumtól, de ebből negyvenet nem tudtak felszámolni, a következő tanévre márciusban kapják meg a jóváhagyott állásszámot. „Jeleztem a minisztériumban, hogy további összevonásra nincs lehetőségünk, csontig hatolt a kés” – jelentette ki Keresztély Irma. Elmondta, kiszámolták, hogy amennyiben az összes kisegítői állást felszámolnák, akkor is csak egyszázaléknyit tudnának spórolni a béralapból, mivel ezeknek az alkalmazottaknak a többsége minimálbért kap.
A főtanfelügyelő szerint az is a finanszírozási rendszer képtelenségét bizonyítja, hogy a legnagyobb létszámú iskolákban sem elég az ilyen módon kiszámolt pénz. Mint kifejtette, bár ezekben sok a diák, magasan képzett, nagy tapasztalattal rendelkező tanárok tanítanak, akik háromszor akkora fizetést kapnak, mint egy pályakezdő.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Nem kell fizetni érte
Februárban lesznek érettségi diplomák
Nyolc hónapot kellett várniuk azoknak a végzős középiskolásoknak, akik ugyan tavaly nyáron sikeresen leérettségiztek, de a diplomájukat nem vehették kézbe. Az eredeti okleveleket várhatóan ebben a hónapban kiadják az iskolák, így a diákoknak már nem kell a tanintézmények által kibocsátott igazolásokat hitelesíteniük.
Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő lapunk érdeklődésére közölte, tavaly az oktatási miniszter úgy döntött, ezentúl nem egy cég kapja meg a diplomanyomtatás jogát, hanem versenytárgyalást írnak ki. Ennek az lett az eredménye, hogy az oklevelek nem készültek el időben, így a végzősök az érettségi befejeztével csak egy ideiglenes igazolást kaptak, azzal a megjegyzéssel, hogy egy éven belül az igazi diplomákat is átvehetik.
A főtanfelügyelő tájékoztatása szerint Kovászna megye december végén kapta meg a diplomákat a minisztériumtól, ki is osztották azokat az iskoláknak, amelyek ezekben a napokban töltik ki az érettségi bizonyítványokat, így mindenik tanuló legkésőbb február közepéig átveheti eredetiben is a hivatalos diplomáját. És mindezt ingyen, hiszen a nyomtatási költségeket most már az állam fedezi.
Lévai Barna
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Nem hátrál meg a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat
Nem hátrál meg a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat háromszéki szervezete, továbbra is kiküldi azokat az angol nyelvű hírleveleket, melyekben a romániai magyarság által elszenvedett diszkriminációról tájékoztatja a nemzetközi közvéleményt.
Annak ellenére, hogy a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma azt állította, a magyarok csak kitalálják a jogfosztást, a székely megyékben ugyanis valójában a románokat diszkriminálják.
A szolgálat e heti hírlevelében arra hívja fel a figyelmet, hogy Romániában az állam adminisztratív eszközökkel és az alkotmányra való hivatkozással lehetetleníti el a referendumkezdeményezéseket, holott a népszavazás alapvető demokratikus elv.
Emlékeztetnek, 2013-ban az akkori Kovászna megyei prefektus annak ellenére akadályozta meg a referendum megszervezését a Székelyföld fejlesztési régióvá alakításáról, hogy az RMDSZ több mint 170 ezer támogató aláírást gyűjtött össze a kezdeményezést hangsúlyozandó.
Arra is kitérnek, hogy a magyar többségű megyékben is hiányoznak a gyógyszertárakból a magyar feliratok, annak ellenére, hogy Románia több olyan nemzetközi egyezményt aláírt és ratifikált, melyek biztosítják a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelven való tájékoztatást, többek között az egészségügy területén is.
„Ez a gyakorlatban egyáltalán nem működik, a magyar betegek nem kapnak anyanyelvükön írott információt a számukra felírt gyógyszerekről, és ez veszélyezteti az egészségüket” – áll a hírlevélben.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Új püspököt választottak a székelyföldi ortodox egyházmegye élére
A román ortodox egyház zsinata Andrei Făgărășanult, a nagyszebeni érsekség helyettes vezetőjét választotta csütörtökön a Kovászna és Hargita megyét magában foglaló ortodox egyházmegye püspökévé – közölte az Agerpres hírügynökség.
A zsinati ülésen leadott 45 érvényes szavazatból 38 szólt Făgărășanul kinevezése mellett. Az új egyházi vezető Ioan Selejan püspököt váltja tisztségében, akit szeptemberben bánsági érsek-mitropolitává választottak. Beiktatását február 15-én tartják a csíkszeredai püspöki katedrálisban.
A nagyszebeni érsekség honlapján közölt életrajza szerint Andrei Făgărășanul a Maros megyei Maroskecén született 1967-ben, középiskolai tanulmányait Radnóton, teológiai tanulmányait Bukarestben, majd a görögországi Szalonikiben végezte.
1989-től a maroshévízi kolostorban nevelkedett, majd a gyimesi bükkloki kolostor főnöke volt.
2005 és 2008 között Kovászna és Hargita megye püspökségén a székelyföldi ortodox kolostorokért felelt. 2008-ban választották a szebeni érsekség segédpüspökévé.
Az ortodox egyház 1994-ben hozott létre püspökséget a Székelyföldön kisebbségben élő ortodox hívek számára. A tisztséget elsőként betöltő Ioan Selejan a Székelyföldön kisebbségben élő román ortodox közösség szellemi vezetőjeként nyilvánult meg, és szót emelt az ortodox hívek székelyföldi magyar asszimilációja ellen.
Az egyházmegyét 2013 decemberében 89 szobás szállodával jutalmazta meg a román kormány Kovászna fürdővárosában. Székelyföldi személyek diszkriminációval vádolták az államot és pert indítottak ellene a szállodaadomány miatt.
MTI
Székelyhon.ro

Fejetlen fejkvóta
Jellemző Romániára, hogy akkor vezeti be és erőlteti valaminek az alkalmazását, amikor már Európában mindenütt bebizonyosodott, hogy nem jó, és lemondtak róla. Reformként adták el 2010-ben az új oktatási törvény vitája során a fejkvótarendszert, aztán minden évben toldozták-foldozták, igazítgatták, hogy mára kiderüljön: ésszerűsítése esélytelen, hisz apad a lakosság, egyre kevesebb az iskolás. Ugyanezen ok miatt Európa okosabb részén már rég lemondtak a gyermeklétszám alapján történő finanszírozásról, nálunk azonban erőltetik azt.
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő fejtette ki minap sajtótájékoztatóján, hogy fenntarthatatlan a fejkvótarendszer, ám hiába jelezte ezt Bukarestben, fölöslegesen sorakoztatott fel érveket, a legújabb miniszter sem bizonyult nyitottnak. Pedig ha Háromszéken a legnagyobb iskoláknak sem elég a pénz, nem lehet jobb a helyzet a moldvai vagy déli megyékben sem. De inkább újabb és újabb költségvetés-kiegészítésekkel egyensúlyoznak, mintsem változtatnának. Öt évvel ezelőtt, amikor még csak tervezték az új finanszírozás bevezetését, a kormánytag RMDSZ rendkívül elégedett volt, és még az életbe lépés után is bizakodóan nyilatkozott Keresztély Irma. Pedig a népességfogyás, a gyermeklétszám megállíthatatlan apadása már akkor sem volt újdonság, és az is egyértelműen látszott, ez a folyamat egyhamar nem fordul meg, tehát a fejkvóta szerint leosztott pénz mind nehezebben lesz elég ugyanakkora épület, ugyanannyi pedagógus fenntartására. Karcsúsítani próbálták valamelyest a tanári kart, ám főként falvakon ez alig lehetséges, városon pedig az iskolák összevonása, a lakótelepi kisebb intézmények felszámolása ütközött ellenállásba. Mára ott tartunk, ami gyermeklétszám alapján járna, 80 százalékát sem teszi ki a szükségletnek. Négy évvel ezelőtt lépett életbe az új tanügyi törvény, és a fejkvóta alapján bevezetett finanszírozás jól tükrözi, mennyire hiányzott belőle a koncepció, a hosszú távra tervezés. Számos más változást is előírt, többségük azonban megrekedt a minisztériumban, megtörténhet, mire előállnak azokkal az új tantervekkel, melyeket akkor kezdtek kidolgozni, rég elavulttá válnak. Pénz kellene bevezetésükhöz, de abból van a legkevesebb.
Továbbra is mostohagyerek az oktatás Romániában, reformokkal ágáló, hozzá nem értő miniszterek sora kísérletezik, hogy minél kevesebből életben tartsa a rendszert. Pedig a világ okosabb részén már azt is bebizonyították, hogy érdemes befektetni az oktatásba, valós fejlődést, fellendülést hoz. A szűk látókörű garasoskodásért, az elképzelés és távlatnélküliségért azonban rövid és hosszú távon is nagy árat fizetünk majd.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Évértékelő Borbély Zsolt Attila EMNT-megyei elnökkel
Autonómiaelvű magyar egységet!
Arad – 2014 eseménydús esztendő volt a magyarság életében. Három választás az anyaországban, tüntetéssorozat a kormány ellen, itthon elnökválasztás és az RMDSZ kilépése a kormányból. A múlt év kiértékelésére ezúttal Borbély Zsolt Attila politológus-közírót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Arad megyei elnökét kértük fel.
– Miként lehetne megvonni a 2014-es esztendő nemzetpolitikai mérlegét?
– Kezdjük az anyaországgal. A minden hibája és mulasztása ellenére is a korábbinál nagyságrenddel jobb, eredményesebb s mellesleg nemzetpolitikában, Kárpát-medencei közös magyar jövőben gondolkodó kormányzatot három választáson is megerősítette Magyarország választóközönsége. Ez hatalmas eredmény, akkor is, ha roncsolt a kormány népszerűségén néhány balszerencsés ötlet, s a nyomukban megszervezett tüntetéssorozat. Orbán Viktor több tabudöntögető, előremutató beszédet mondott, meghirdette a munkaalapú, nemzetépítő, illiberális állam programját, aminek megvalósítását sokan várják a nemzeti oldalon. Az említett tusványosi beszédben körvonalazott pragmatikus, a magyar nemzeti érdeket követő új külpolitika, a keleti nyitás, azon belül az orosz–magyar viszony szorosabbra fonása azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését. A térségünket gyarmatosító globalista háttérhatalom, melynek első számú nyíltszíni képviselője, az Egyesült Államok kormányzata újabb diplomáciai háborút indított Magyarország ellen. Ennek kimenetele többesélyes. Aligha vitatható, hogy az Egyesült Államok, mely képes volt titkosszolgálati eszközökkel levezényelni az ukrajnai puccsot, Magyarország kormányát is megbuktathatja, ha nagyon akarja, de remélhető ugyanakkor az is, hogy a két vezetés megtalálja a modus vivendit.
– Talán evezzünk inkább erdélyi vizekre…
– Erdélyben a múlt év legnagyobb kihatású eseménye az elnökválasztás volt, melyen sokak meglepetésére a német Klaus Iohannis győzedelmeskedett. Ez nem jelent túl sok jót magyar szempontból, de az ország demokrácia-minőségére egyértelműen pozitívan fog hatni. Nemcsak azért, mert jobb egy politikai szempontból kiegyensúlyozott főhatalom, jó, ha a bármire képes utód-kommunista Ponta-féle kormányzatnak van ellensúlya, hanem azért is, mert a jelenlegi elnökről könnyebb elhinni, hogy őszinte elkötelezettje a korrupció elleni harcnak, a hatékony és elvszerű kormányzásnak, mint bármely korábbi államelnökről. Az RMDSZ rossz lóra tett Ponta támogatásával, le is vonta a vezetés a következtetést a magyar szavazók elsöprő többségének Iohannist támogató szavazatából: a szervezet kilépett a kormányból. Kár, hogy e taktikai húzás nem járt stratégiaváltással, a brassói, ma is érvényben levő programhoz való visszatéréssel, az autonómia körüli akcióegység megteremtésének igyekezetével. Pedig az erdélyi magyar parlament életre hívásának gondolata ma is aktuális, akárcsak a nemzeti kataszter összeállítása és egy vállalható autonómia-statútum megfogalmazása. Az autonómiaelvű magyar egység első számú létparancs ma is.
– Mi a gond ezzel az RMDSZ székelyföldi autonómia-statútumával?
– A tavaly ősszel az elnökválasztási kampányban közvitára bocsátott dokumentum azon túl, hogy a majdani Székelyföld prefektusának a jelenleginél sokkal nagyobb hatalmat ad – az elképzelt autonóm régió élére állított kormányzati tisztségviselő akár a fegyveres erőket is bevethetné, ha szükségesnek látná –, nem a történelmi Székelyföldre, hanem Maros, Hargita és Kovászna megyék együttesére vonatkozik, mely integrál a Székelyföldhöz soha nem tartozó román többségű területeket is. E három megyén belül a magyar többség nem kellően masszív, és könnyen felmorzsolható. Nem véletlenül minősítette Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, hogy az autonómia-statútum közvitára alkalmatlan.
– Arad megyei szinten milyen évet zárt az EMNT? Mik a jövő évi terveik?
– Tavaly folytattuk „szabadegyetemünk” előadássorozatát, melynek keretében rangos szellemi alkotók gondolatait ismerhette meg az aradi közönség Süli Attila hadtörténésztől Toót Holló Tamás irodalomtörténészig. Testvérszervezetünk, az Erdélyi Magyar Néppárt több helyi szervezetet alakított, s azt sem hallgathatom el, hogy közösségi támogatással sikerült tető alá hozni az elmúlt 25 év politikatörténetét összefoglaló monográfiát. A jövő esztendőben is gondolatdús programmal jelentkezünk, a meghívottak között lesz Szentesi Zöldi László, a nemzeti oldal több kötetes gondolkodója, jó tollú közíró, aki legutóbb egy török szakácskönyvvel jelentkezett, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Balogh Gábor történész, Hegedűs Tamás közgazdász és még mások. Az újabb előadássorozatot az autonómiaelvű erdélyi magyar egység kiépítése jegyében szervezzük.
– Köszönöm a beszélgetést!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Drága bukta a fejkvóta
Négy év alatt 114 osztályt veszítettünk!
A megyei tanfelügyelőség sajtótájékoztatóján ismét terítékre került, hogy Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely iskolahálózata túlméretezett, ezért előbb-utóbb elengedhetetlen az átszervezés. Keresztély Irma szerint ez nagyon nehéz lesz, mert mindenki harcolni fog a „maga igazáért”. A tanfelügyelő ugyanakkor úgy véli, meg kell szüntetni a fejkvóta-alapú rendszert, ahogyan azt az európai országok többsége már évekkel ezelőtt megtette, mivel az iskolák többsége képtelen beilleszkedni a keretbe.
Keresztély Irma elmondta, az utóbbi öt évben folyamatosan csökkent Kovászna megyében a diáklétszám. A tavalyi tanévhez képest idén összesen 978 gyerekkel kevesebb található az iskolákban, az óvodától egészen a posztlíceumokig. Az azelőtti tanévben 799-cel csökkent a nebulók száma. A 2010/2011-es, valamint az idei tanév között 2855 iskolással apadt a létszám! Ha ezt elosztjuk 25-tel, akkor 114 osztályt jelent – ennyivel van kevesebb jelenleg. A minisztérium pedig – tetszik, nem tetszik – a diáklétszám alapján állapítja meg a fenntartási költségeket, a béreket, azt, hogy hány teljes, kisegítői tanügyi állás lehet, hány fős nem didaktikai személyzetnek lesz fizetése.
A diáklétszám alapján, a fejkvóta-rendszerben Háromszéknek több mint 93 millió lej jutna a béralapra, a tanügyi tárca már indulásból 104 millióra növelte az összeget, de ez is csak ez év novemberéig fedezi a fizetéseket. Ahhoz, hogy 2015-re mindenki megkapja a bérét, megyénknek 114 millió lejre lenne szüksége. Remélhetőleg a nyári költségvetés-kiegészítéskor megkapják a hiányzó 10 millió lejt, mint ahogy ez a korábbi években is történt.
Az oktatásban dolgozók bére azért is emészt fel többet az alapból, mert január 1-jétől megemelték a minimálbért, így például a takarítónők juttatása is nőtt, de a kezdő tanárok is többet kapnak – ez összesen mintegy ezer állást érint. Emellett olyan ígéret is van, hogy a tanárok bére március 1-jétől 5 százalékkal nő, és szeptember 1-jétől további 5 százalékos emelésre számíthatnak.
Keresztély Irma szerint márciusban derül ki, hogy a következő tanévre hány tanügyi állást hagy jóvá a szaktárca. Annak ellenére, hogy majdnem háromezer gyerekkel van kevesebb az oktatási rendszerben, a tanügyi állások száma (4137) három éve változatlan.
– Tavaly kaptunk egy minisztériumi értesítést, amelyben az állt, hogy 197 állást fel kell számolni. Ez nem sikerült. Most várjuk, hogy megint hány helyet kell megszüntetni – mondta Keresztély.
Szerinte bármit is kérjenek, teljesíthetetlen, főleg falvakon, ahol már semmilyen összevonást nem tudnak véghezvinni, viszont Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a gyereklétszámhoz képest több iskola működik. Itt az önkormányzatoknak kell eldönteniük, miként szervezik át a rendszert. A főtanfelügyelő szerint a fejkvóta nem jó megoldás, ezt már több európai országban felismerték, mivel a kontinens öregszik, kevesebb a gyerek, így az iskolák működtetése ezzel a módszerrel fenntarthatatlan.
Lévai Barna
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Képviselet nélkül marad a székely ügy Lisszabonban
Napirendre tűzte a székelyföldi önkormányzatok autonómiahatározatait az Európa Tanács (ET) keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa, a testület monitoringbizottságának pénteki, lisszaboni ülésén azonban senki nem fogja képviselni a romániai magyarságot – hívta fel a figyelmet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Emlékeztetett, a szervezet már az elmúlt év júliusában is petíciót nyújtott be a téma kapcsán, mellékelve az önkormányzatok által elfogadott autonómiahatározatokat.
A témát a kongresszus bizottságának tavaly júliusi, chişinăui ülésén is felvetették, akkor Márton Zoltán, Makfalva polgármestere és Mezei János, Gyergyószentmiklós elöljárója képviselte a székelyföldi önkormányzatokat.
Az SZNT elnöke szerint félő, hogy ezúttal nem lesz, aki képviselje a székelyföldi érdekeket a monitoringbizottság pénteki ülésén, hiszen Márton Zoltán elhunyt, míg Mezei Jánosnak hivatali visszaélés gyanúja miatt megtiltották, hogy hatvan napig elhagyja az országot.
Izsák Balázs ugyanakkor abban reménykedik, hogy a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának két székelyföldi RMDSZ-es tagja, Klárik Attila Kovászna megyei önkormányzati képviselő és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kiállnak az ügyért.
Klárik Attila lapunk megkeresésére elmondta, ő a kongresszus egyetlen romániai magyar tagja, Antal Árpád póttagként szerepel, ám a monitoringbizottság munkájában nem vehetnek részt. „A román küldöttségnek van egy-két magyarellenes tagja, ennek ellenére remélem, sikerül civilizált mederben tartani a vitát. Követem az eseményeket, ha magyarellenes hangot ütnek meg, a kongresszus plénuma elé viszem az ügyet, és tiltakozni fogok" – mondta Klárik Attila, hangsúlyozva, hogy megelőlegezi a román küldöttségnek a bizalmat.
A háromszéki önkormányzati képviselő támogatja az SZNT beadványát, bár elmondása szerint az ET-ben „az autonómia fogalmára nem annyira nyitottak, szívesebben tárgyalnak a különleges jogállású régiókról".
Amint arról beszámoltunk, az SZNT kezdeményezésére 45 székelyföldi önkormányzat fogadott el olyan autonómiapárti határozatot, amelyben kinyilvánította, hogy a Székelyföld nevű egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akar tartozni, amelynek sarkalatos törvény szavatolja az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett a magyar is hivatalos nyelv.
Izsák jelentős eredménynek nevezte, hogy az autonómiapárti önkormányzati határozatok az Európai Unió és az Európa Tanács különböző hivatalaiba is eljutottak és megfogalmazása szerint „elérték az Európa Tanács ingerküszöbét".
Bíró Blanka |
Krónika (Kolozsvár)

„Antidemokratikus, hogy nem lehet népszavazás Székelyföldön”
Demokratikus elvet sért az, hogy a prefektusok akadályozzák a régiós szintű népszavazások megszervezését, továbbá a magyar anyanyelvű lakosság egészségét veszélyezteti az, hogy a gyógyszereknek nincs magyar nyelvű használati utasítása – hívja fel a nemzetközi közvélemény figyelmét eheti angol nyelvű hírlevelében a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki szervezete.
A háromszéki jogvédő szolgálat arra is figyelmeztet, hogy a román állam adminisztratív eszközökkel és az alkotmányra való hivatkozással lehetetleníti el a regionális népszavazás kezdeményezéseit, holott a referendumon való konzultáció alapvető demokratikus elv. Az angol nyelvű anyag rámutat arra, hogy a Kovászna megyei prefektura annak ellenére akadályozta meg a referendum megszervezését Székelyföld önálló fejlesztési régióvá alakításáról, hogy az RMDSZ két hét alatt több mint 170 ezer támogató aláírást gyűjtött össze.
Arra is felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy Romániában a magyar páciensek és betegek nem jutnak hozzá anyanyelvükön a gyógyszerekkel kapcsolatos információkhoz, így akár veszélybe is kerülhet egészségük.
A magyar nyelvű tájékoztató anyagok még a magyar többségű megyék gyógyszertáraiból is teljesen hiányoznak, annak ellenére, hogy Románia több olyan nemzetközi egyezményt elfogadott, melyek biztosítják a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelven történő tájékoztatást orvosi és gyógyszerészeti ellátás tekintetében is. Ez a gyakorlatban egyáltalán nem működik – írja a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki szervezete.
A háromszéki jogvédő szolgálat angol nyelvű hírlevelei ellen a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil fóruma tiltakozását fejezte ki. A fórum szerint a hírlevelekben leírtak elferdítik a valóságot, hiszen ahol számbeli többségben vannak a magyarok, ott minden törvény által biztosított jogot élvezhetnek. Ezekben a megyékben inkább a kisebbségben élő románokat diszkriminálják –vélik.
Arra szólítják fel a magyar civil és politikai vezetőket, véleményformálókat, a magyar sajtót, hogy ne népszerűsítsék a románellenes gyűlöletet. Követelik az államtól, hogy a prefektúra épülete elől távolítsa el a SIC - Terra Siculorum felíratú óriáspannót, mert az az etnikai alapú szeparatizmust hirdeti, és kérik a kormánytól, hogy járjon közbe az RMDSZ országos vezetőségénél, hogy „csillapítsa le a Kovászna megyei szervezet szélsőséges vezetőit”.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki szervezete az elmúlt időszakban többek között a Mikó-ügyről, a Noua Dreapta december elsejei sepsiszentgyörgyi provokációjáról, a szimbólumokkal kapcsolatos kettős mércéről, a Facebookon megjelent magyarellenes, halálos fenyegetésekről, a magyar himnusz éneklése miatti bírságról, majd a himnuszért tartott tüntetésről tájékoztatta a nemzetközi közvéleményt.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat Háromszéki Szervezetének célja az, hogy rendszeresen tájékoztassák a romániai és magyarországi nagykövetségek munkatársait, a különféle emberjogi szervezeteket, valamint külföldi politikai pártok képviselőit azokról a visszaélésekről és jogtiprásokról, melyeket szerintük az erdélyi magyarsággal szemben követnek el.
Kovács Zsolt
maszol.ro

Kényes magyar-kérdések terítéken
Kovács Péter főtitkár értékelője
Ígéretünkhöz híven, külön írásban közöljük az Aradon tartózkodott Kovács Péter szövetségi főtitkár politikai értékelőjét, amit az Arad megyei RMDSZ Küldöttgyűlésén tartott pénteken este. Amint előrebocsátotta, néhány múltbeli, jelenlegi, illetve jövőbeli kihívást kíván közelebbről megvilágítani.
Tavaly márciusban, a szövetség igen nehéz döntést hozott, amikor a baloldali párttal lépett kormánykoalícióra. Az SZDP-vel 2000–2004. között volt egy igen tartalmas és eredményes parlamenti együttműködés, akkor viszont az RMDSZ nem volt közvetlenül kormányon, nem voltak miniszterei, államtitkárai. Végül is belevágtak, de a koalíció eléggé fogcsikorgatva működött. Őszintén megítélve, ebben az időszakban volt az EP, illetve az államfő választás kampánya, de nemzetiségi, vagyis magyar ügyekben nem igazán tudtak előre lépni, eredményeket felmutatni. Más finanszírozási ügyekben kisebb lépéseket tudtak tenni. Jól szerepeltek az EP-választáson, ahol megőrizték a magyar képviseletet, majd előzménytelenül belefutottak egy olyan államfőválasztásba, ahol nem csak az RMDSZ jelöltje volt az egyedüli magyar jelölt. Az első fordulóban látható volt a belső magyar eredmények közötti különbség, hiszen azt az RMDSZ 86:14 arányban nyerte meg. Tehát úgy igazolódott vissza, hogy az aktív magyar szavazók körében a voksok 86%-át sikerült megszerezni, ami nagyon fontos, az eredményhez minden megyei, illetve helyi szervezet hozzájárult. A második fordulóban viszont nem az volt a meglepetés, hogy a magyarok hány százaléka szavazott Iohannisra, hiszen érezhető volt, tudták, hogy a magyarság 75-80%-a rá fog szavazni. A meglepő az volt, hogy megjelent egy 25-35 év közötti társadalmi réteg, amelyről a politikai pártok és szervezetek nem is tudták, hogy elektori szempontból léteznek. Ez a társadalmi réteg ugyanis közvetlenül 1989 előtt vagy után született, számukra teljesen természetes, hogy köztéren van a Szabadság-szobor, akkor kel át az országhatáron, amikor akar. Természetes, hogy anyanyelvén tanulhat az óvodától az egyetemig, természetesek a kétnyelvű feliratok. Tehát nem érzik, mit veszíthetnek az által, ha elveszítjük a magyar képviseletet az önkormányzatokban vagy a parlamentben. Megjelent tehát egy olyan réteg – és itt a magyarokra fókuszálunk –, amivel valamit kezdeni kell. Az elnökválasztás előtt az RMDSZ kilépett a kormányból és annak ellenére, hogy az elnökválasztás második fordulójában nem arról döntöttünk, ki fog kormányozni Romániában, nem az RMDSZ szerepvállalásáról döntöttünk, annak ellenére, hogy a második fordulóban az RMDSZ mindenkinek a belátására bízta, kire szavaz, a magyarság szavazatai által kinyilvánított vélemény alapján a vezetőség eldöntötte: a következő időszakban a szövetség nem marad a kormányban! A rendszerváltás óta eltelt 25 év alatt először lépett úgy ki a kormányból, hogy azt nem buktatták meg, hanem saját döntésük következtében tették. Hogy jó döntés volt-e vagy nem, azt most nem tudják megmondani, de a 2016-os parlamenti választásokon ki fog derülni. Azzal együtt, hogy az RMDSZ az eltelt 25 évben állandóan a politikai párbeszédre alapozva, vagyis a maguk 6-7%-ához sikerült még szerezni 43-44%-ot az eredményességéhez, decemberben azzal kellett szembesülnie, hogy valakik azt próbálják elhitetni róluk, hogy terrorista szervezet. Bizonyára tudják, hogy Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesternek az SZKT-n elmondott üzenete miatt a Terrorizmus Ellenes Ügyészség elkezdett vizsgálódni, hogy a kijelentése nem hozható-e összhangba a terrorizmussal, az erőszakra történő bujtogatással, ami nagyon veszélyes dolog. Felolvasta a mondatot, ami miatt nem csak Antal Árpádot, hanem az RMDSZ-t is kivizsgálják: „Végül pedig Frunda tanácsos úrnak, Victor Ponta miniszterelnök tanácsos urának szeretném mondani, hogy kérje meg a főnökét, a tanácsoltját, a miniszterelnök urat, hogy utasítsa a helytartóját: ne provokálják az erdélyi magyarokat, mert az, amit Kovászna megye prefektusa tesz, minősíti a miniszterelnök urat is. Ha valakinek nem az az érdeke, hogy a románok és a magyarok Sepsiszentgyörgyön, Háromszéken, Székelyföldön megint ugyanolyan helyzetbe kerüljenek, mint Marosvásárhelyen 1990-ben, akkor egy minimális tiszteletet nyújtsanak az irányunkban.” Tehát ez az a mondat, ami miatt valakinek érdeke volt, hogy az RMDSZ közé betolja a terrorizmus felhőjét.
Koncepciós perek?
Mindenki számára világos, hogy ebből nem lehet egy bárkit is elítélő törvényszéki döntés, de valakinek érdeke, hogy az RMDSZ kapcsán lebegtesse a terrorizmus felhőjét. Nagy Zsolt esetéből kiindulva azonban, semmiben sem lehetünk biztosak, hiszen Nagy Zsolttal kapcsolatban semmiféle közvetlen bizonyíték nincs. Két ember telefonon, angolul arról beszél, hogy majd megkeresik Nagy Zsoltot, akivel ezt és ezt fogják megbeszélni. Semmiféle bizonyíték nincs, hogy a jelzett beszélgetés Nagy Zsolttal megtörtént volna, vagy az, bármilyen törvénytelenséget tett volna. Ugyanakkor a Román Államot 1 lej kár sem érte, hiszen a Posta privatizációját még nem indították el. Tehát egyetlen lej kár, illetve egyetlen lej csúszópénz átadása sincs bizonyítva, közben a Nagy Zsolt védelmében megszólalni óhajtó tanúkat meg sem hallgatta a román igazságszolgáltatás. A vérlázító per 9 éve folyik, ezalatt Nagy Zsolt minden este azzal a tudattal feküdt le, hogy ártatlan, de lehet, mégis bezárják. A következő 4 évben viszont börtönben fekhet le azzal a tudattal, hogy ártatlan. Ugyanakkor olyan társadalmi kivetítése is van, hogy a romániai közvélemény örül annak, hogy végre, még egy politikust elkaptak, mert ugye, a politikusok csalnak, lopnak, gazemberek, akik a polgárok hátán gazdagodtak meg. Európa tapsol a folyamatnak, hogy végre volt minisztereket is elítélnek, ráadásul nagy számban ítélik el a csúnya, gazember politikusokat. Ha viszont megnézzük Nagy Zsolt és Markó Attila esetét, feltehetjük a kérdést: milyen országban élünk? Valakiknek érdeke, hogy magyar embereket RMDSZ-es politikusokat is elítéljenek. Markó Attilát egy olyan ügyben akarják rácsok mögött kivizsgálni, ahol ott sem volt az ominózus kárpótlás ügyében született döntés meghozatalakor, de be akarják zárni egy bizonyos időre, amíg az ügyet kivizsgálják.
Amikor azt mondjuk, hogy be akarnak feketíteni bennünket, a romániai magyar közszolgálati médiában megjelenik egy olyan hír, miszerint az RMDSZ döntéseit Budapesten hozzák. Gondolkozzunk el, kinek az érdeke ilyen híreknek a terjesztése? Meggyőződésem, hogy ezek nem véletlenek, hanem tudatosan irányított dolgok, csak ne kérdezzék meg, hogy ki áll mögöttük? Nem a kormány vagy a miniszterelnök, mert azok túl gyengék ehhez. Nem véletlen, hogy ezek a dolgok ilyen tervszerűen, rövid határidő alatt követik egymást.
Újratervezni a politizálást
Tehát ilyen környezetben élünk, de a legnagyobb kihívás talán a választási törvény lesz, mert ha az nem biztosít arányos képviseletet, vehetjük a kapunkat, kivonulhatunk a politikából. Tehát csak olyan választási törvényt tudunk elfogadni, amely arányos képviseletet biztosít. Ha az RMDSZ 6%-ot ér el a választásokon, az 6-os képviselet is legyen. Ennek a biztosítására van elképzelésünk is: a mandátumok 65%-a egyéni választókerületekben, míg 35%-a egy országos kompenzációs listán találna gazdára. Tehát minden szavazó kétszer pecsételne: egyszer az országos listára, egyszer az egyéni választókerület jelöltjeire. Ugyanakkor támogatjuk egy kisebb parlament létrehozását a mostani katasztrofális állapot helyett, amikor a képviselők száma ahelyett, hogy csökkent volna, 120-szal növekedett. Támogatjuk a 300 fő plusz a kisebbségek képviselőiből álló képviselőház, illetve a 100 fős szenátus alakulását. A szenátusba minden megye 2-2, továbbá minden bukaresti kerület is 2-2 szenátort küldhetne. Az önkormányzati választások tekintetében támogatjuk az egyetlen fordulóban megválasztandó polgármesterek változatát, hiszen ezzel a szórványban is van esélyünk polgármestert választani. A megyei tanácsok elnökeinek a megválasztása lehet a jelenlegi módszer szerint, vagyis, hogy névre szavazzanak, vagy a megyei tanács válassza meg a saját tagjai közül.
Kelemen Hunor szövetségi elnök decemberben jelentette be a politika, célok megváltoztatása nélküli újratervezésének a szükségességét, ezért a kongresszusig azt kell kitaláljuk: tartalmilag mit jelent az újratervezés? Ez azért is szükséges, mert megjelent egy olyan politikai réteg, amely képes egy választás eredményét eldönteni. Nem tudjuk, milyen elvárásaik vannak, mennyire fontos számukra az etnikai szempont. Azt az államelnök-választáskor láthattuk: az etnikai szempont nem fontos. Tehát új témákat és tartalmakat kell bevonnunk az RMDSZ politikájába. Ha a fiatalokat nem, hát az újgenerációs értelmiségieket sem tudjuk megszólítani. Ha őket nem sikerül megszólítanunk, komoly gondjaink lehetnek a céljaink elérésében. A kongresszus az a nap lesz, amikor strukturális, de tartalmi változtatásokat is hoznunk kell a munkánkba. Ha sikerrel tesszük, nem csak a soron lévő választásokra, hanem akár a következő 20 évre is kihathat. Ami a költségvetést illeti, Bukarestben született egy döntés, hogy hova, mennyi pénzre van szükség. Mivel mi őszintén gondoljuk a decentralizációt, e gyakorlat elvben ellenkezik a felfogásunkkal, mert egy-egy helyi tanács szintjén sokkal jobban tudják, hol mire van szükség. A Bukarestben hozott döntés szorosan összefügg a PSD-ben tervezett tisztújításokkal. Vagyis. oda adnak pénzt, ahol nekik a legelőnyösebb.
Kovács Péter értékelőjét abban a hitben fejezte be, hogy április 17–18-án meghozzák a megfelelő döntéseket, amelyeket majd közösen, sok munkával végrehajtanak, a romániai magyar közösség érdekében.
A hozzá intézett kérdésekre válaszolva, Kovács Péter a veterán tisztségviselőkkel kapcsolatban kifejtette: Frunda Györgynek nincs tisztsége az RMDSZ-ben, de gyakran a nevében nyilatkozik. Markó Béla és Borbély László bejelentették, hogy tovább nem vállalnak tisztséget, míg egy veterán – akit nem óhajtott megnevezni – nem vonul vissza. Az ártatlanul elítélt magyaroknak a legjobb ügyvédeket kereső igényre elmondta: az ország legjobb, román ügyvédeit fogadták meg, de az ítélet nem rajtuk múlott. Természetesen, fellebbeznek az európai fórumokhoz – hangzott el a Kovács Péter RMDSZ-főtitkár által tartott politikai értékelőn.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Pesty Frigyes helynévgyűjteménye
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Székely Nemzeti Múzeum közös kiadásában megjelent Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864–1865 – Székelyföld és térsége harmadik kötete, éspedig a Maros megyére vonatkozó. Az első kötet (2012-ben) a mai Kovászna, a második (2013-ban) a mai Hargita megye területéről 150 évvel ezelőtt begyűjtött adatokat tartalmazza.
Pesty Frigyes történész 1864–1865 közötti helynévgyűjtését 1890-ben vásárolta meg a tudós özvegyétől a Magyar Nemzeti Múzeum. Az abból önállósult Országos Széchényi Könyvtárban az 1960-as években a teljes anyagról mikrofilm-másolat készült, ezt most digitalizálják. Pesty Frigyes Magyarországra és Erdélyre kiterjedő helynévgyűjteménye kéziratából a Székelyföldre és a közeli magyar többségű településekre vonatkozó rész feldolgozására és közlésére vállalkozott a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum az Országos Széchényi Könyvtárral közös, többéves program keretében. A munka célja a történelmi Székelyföld és az azzal összefüggő magyar többségű területek, valamint az inkább innen kutatható dél-erdélyi magyar települések Pesty Frigyes-féle felvételének közzététele. Szakmai irányító Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi történész, az MTA kölső tagja. A szövegek mikrofilmről való átírása a Székely Nemzeti Múzeumban történt, azok gondozója Csáki Árpád sepsiszentgyörgyi történész. Pesty Frigyes 1864 tavaszán küldte szét a vidéki hatóságoknak az Erdélyi Főkormányszék utasítását és kilenc pontot tartalmazó nyomtatott kérdőívét. A beküldött összeírások tartalmilag és terjedelem szempontjából, de lejegyzőjük alapján is vegyes képet mutatnak. A jelentéseket általában a községi elöljárók készítették, a helybéli idősebbek emlékezete, a helyi hagyományok és a település régi iratainak felhasználásával. A történelmi vonatkozású kérdésekre többnyire azok a községek nem válaszoltak, amelyeknek lakossága időközben kicserélődött. A volt katona-, illetve szabadrendű székelyek leszármazottai rendszerint kiemelték a székely, avagy éppenséggel a hun származást. A válaszokban a hangsúly a helynevekre esett. Leggyakrabban a dűlőneveket sorolták fel. A helyi viszonyokat jól ismerők az egyes dűlőkön belüli kisebb helynevekre is kitértek. A most megjelent, 2014-es kiadási évszámot viselő harmadik kötet a mai Maros megye területére eső székelyföldi és magyar nyelvű egyéb felvételt tartalmazza: Marosszék, tíz udvarhelyszéki község, Marosvásárhely szabad királyi város, valamint Maros megyéhez csatolt volt Alsó-Fehér, Kolozs, Küküllő és Torda megyei települések. A közlés során az időközben összeolvadt vagy beolvadt településeket a mai önálló települések szerint csoportosították. A tájékozódást hely- és személynévmutató, román–magyar helységnévmutató és térképmelléklet segíti.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Demokráciadeficit Romániában
A székelyföldi regionális referendum ellehetetlenítése
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat e heti hírlevelében arra hívja fel a figyelmet, hogy a román állam adminisztratív eszközökkel és az alkotmányra való hivatkozással ellehetetleníti a regionális referendumkezdeményezéseket, és ez demokráciadeficitet okoz az országban, tekintve, hogy a referendumon való konzultáció alapvető demokratikus elv.
Hírlevelükben kitérnek arra, hogy 2013-ban az akkori Kovászna megyei prefektus annak ellenére akadályozta meg a referendum megszervezését Székelyföld fejlesztési régióvá alakításáról, hogy az RMDSZ két hét alatt több mint 170 ezer aláírást gyűjtött össze a referendum megszervezéséhez.
Magyar feliratok teljes hiánya a gyógyszereken
A hírlevél arra is kitér, hogy a magyar feliratok teljességgel hiányoznak a magyar többségű megyékben található gyógyszertárakból, annak ellenére, hogy Románia több olyan nemzetközi egyezményt aláírt és ratifikált, melyek biztosítják a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelven való tájékoztatást egy sor területen, így például az orvosi és gyógyszerészeti információk tekintetében is. Ez a gyakorlatban egyáltalán nem működik, a magyar anyanyelvű páciensek és betegek nem jutnak hozzá anyanyelvű írott információhoz a gyógyszerekkel kapcsolatosan, melyeket felírnak számukra, egészségük így veszélyeztetve van.
***
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki szervezete heti rendszerességgel angol nyelvű hírlevelet indított annak érdekében, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a székelyföldi, erdélyi magyarság által elszenvedett diszkriminációra és különböző jogtiprásokra. A hírlevél célja az, hogy rendszeresen tudósítsák a romániai és magyarországi nagykövetségek munkatársait, a különféle emberjogi szervezeteket, valamint külföldi politikai pártok képviselőit azokról a visszaélésekről és jogtiprásokról, melyeket az erdélyi magyarsággal szemben követnek el.
Népújság (Marosvásárhely)

Bezárásveszély fenyegeti a falusi kis iskolákat
A gyereklétszám-csökkenés miatt egyre nehezebb fenntartani az óvodákat és az elemi iskolákat az alacsony lélekszámú háromszéki falvakban – hívta fel a figyelmet Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő, aki szerint a jelenlegi állapot sem a tanintézeteket fenntartó önkormányzatoknak, sem a diákoknak nem kedvez.
Példaként említette, hogy Ozsdola önkormányzata korábban eldöntötte, hogy bezárja a községhez tartozó Hilib elemi iskoláját, és megoldja a falusi intézményben összevont osztályban tanuló nyolc kisdiák utaztatását a községközpontba.
A helyi közösség nyomására azonban a községvezetésnek el kellett halasztania a döntést. A hilibiek petíciót is indítottak, melyben leszögezik: a tanintézetek nem kezelhetők kizárólag gazdasági megfontolások szerint. „Érthető, hogy a közösség megpróbálja megtartani az iskolát, azonban félő, hogy ez a gyerekek kárára válik” – mutatott rá a főtanfelügyelő.
Keresztély Irma kifejtette, egy hatéves előkészítős kisdiák még nem elég érett arra, hogy önálló feladatokat végezzen, amíg a tanítónő a szintén vele egy osztályba járó nagyobbakkal, például a negyedikesekkel foglalkozik.
„A szimultán osztályokban egyetlen módszert lehet alkalmazni: míg a pedagógus külön foglalkozik minden évfolyammal, a többi diáknak önállóan kell dolgoznia, azonban az előkészítős kisdiákok állandó figyelmet, felügyeletet igényelnének, erre viszont esélyük sincs. Ezért lenne jobb az eredeti elképzelés, hogy a gyerekeket iskolabusszal beszállítsák a községközpontban működő tanintézetbe, ahol mindannyian a korosztályuknak megfelelő önálló osztályba járhatnak” – szögezte le a főtanfelügyelő.
Háromszéken egyébként az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent a gyereklétszám, a 2010/2011-es tanévhez képes jelenleg 2855 diákkal, vagyis 114 osztálynyi gyerekkel kevesebb jár iskolába.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Márciusra halasztották a székelyföldi autonómiapárti határozatok megvitatását
Márciusra halasztotta a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatainak a megvitatását az Európa Tanács (ET) Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának a monitoringbizottsága, mely a portugáliai Matosinhosban ülésezett pénteken.
Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés fideszes alelnöke, a bizottság magyarországi tagja az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta, a bizottság elnöke azt követően napolta el a kérdés megvitatását, hogy megállapította, nincsenek jelen a tanácskozáson a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa romániai delegációjának a magyar tagjai.
A monitoringbizottság azt a dokumentumot vizsgálja, amelyben több székelyföldi önkormányzat kinyilvánítja, hogy a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akar tartozni, mely számára sarkalatos törvény szavatolja az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv a magyar is. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett határozatot eddig 45 székelyföldi önkormányzat fogadta el. Kovászna, Hargita illetve Maros megye prefektusa valamennyi határozatot megtámadta a közigazgatási bíróságon.
Magyar Anna elmondta, hogy a román delegáció vezetője felszólalásában a székelyföldi határozatok megtárgyalása mellett érvelt. Úgy vélte, ehhez minden dokumentum rendelkezésre áll. Azt is megemlítette, hogy az önkormányzati határozatok többségét a bíróság már érvénytelenítette, a bizottság elnöke azonban hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát ebben a kérdésben, és azt is megjegyezte, hogy a párbeszédhez nem elégséges az egyik fél jelenléte.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az MTI-nek elmondta, a bizottságnak nincsen erdélyi magyar tagja, ezért ő maga írt levelet valamennyi bizottsági tagnak, hogy ismertesse az RMDSZ álláspontját. "Tájékoztattam a bizottsági tagokat, hogy nem értünk egyet a román kormány régiós elképzeléseivel, és leírtam, hogy a tervezett közigazgatási átalakítás számunkra kedvezőtlenül módosítaná az etnikai arányokat. Ez pedig ellentmond Románia kötelezettségvállalásainak" – nyilatkozta Kelemen Hunor.
A monitoringbizottság legközelebb március 24-én ül össze Strasbourgban, amikor a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának a plenáris ülését is tartják.
Népújság (Marosvásárhely)

Új választási törvény?
„Hozzuk létre Székelyföld régiót saját parlamenttel és kormánnyal”
Én sem most, sem korábban nem írtam levelet Izsák Balázsnak – indította sajtóértekezletét a levelezés másolatát osztogatva Márton Árpád. A sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő „mindenkinek saját belátására” bízta, miként értékeli azt, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke úgy jelentette meg az ő véleményét, mintha egymással leveleztek volna.
A képviselő nem kívánta találgatni, miért „csúsztatott” Izsák Balázs, amikor közzétette a levelezést a sajtóban. Márton Árpád kitért néhány aspektusra, ami „nem kapott elég hangsúlyt” a sajtóban az RMDSZ 25 éves születésnapja alkalmából Kolozsváron szervezett ünnepségen.
– Egy kivétellel, minden külföldről érkezett felszólaló hangsúlyozta a romániai magyar parlamenti jelenlét fontosságát. Ugyanakkor egyértelműen kiderült, hogy a magyar kormány csak a „tiszta” magyar szervezeteket és pártokat támogatja, csak azoknak biztosít helyet a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF). Ilyen szempontból nem tűnik sürgősnek, hogy az RMDSZ valamilyen „össztranszilván”, vegyes szervezethez kapcsolódjék – jelentette ki Márton Árpád.
A sepsiszentgyörgyi képviselő „csak csendben” jegyezte meg, hogy miközben „az RMDSZ-szel szemben szerveződik az autonomista tábor”, ez mind olyan szervezetekből áll, amelyek – az RMDSZ-től eltérően – „vagy nincsenek bejegyezve, vagy nem szerepel a programjukban az autonómia”.
A választási törvény vitájáról szólva azt mondta: jól felismerhető az „igény”, hogy az RMDSZ-t a „makedón képviselet szintjére hozzák”.
– A román társadalomban óriási vágy érződik aziránt, hogy olyan választási törvényt alkossunk, amilyen sehol a világon nincs, s aztán siránkozzunk azon, hogy nem működik – vélekedik Márton Árpád.
Most éppen a civil szervezetek meghallgatása folyik. A Pro Democratia Egyesület, amely kidolgozta a most érvényben lévő „csodálatos” választási törvényt, most egy másikat, ezzel homlokegyenest ellenkezőt javasol. A „politikai élet felfrissítése” jelszavával eltörölnék, vagy 2-3 százalékra csökkentenék a választási küszöböt, megkönnyítenék a pártbejegyzést és a választáson való indulás feltételeit, a közigazgatási egységek helyett egy nem meghatározott „regionális képviseletet” hoznának létre, a parlamenti helyek fele lenne pártlistás, fele egyéni választókerületes, német modell szerint alkalmazott „mozgó bejutási küszöbbel” és levélbeli vagy elektronikus szavazással.
– Az, hogy „német modell” jól hangzik, csak ott a szövetségi szenátus tagjait a szövetségi államok delegálják. Hozzuk létre Székelyföld régiót saját parlamenttel és kormánnyal, s akkor semmi gond. A „regionális képviselet” pedig szerintük azt jelenti, hogy nem számít, község, város, megye, hanem egy képviselőt pontosan 180 ezer ember választ meg. Tehát, Kovászna megyéből például, negyvenezer embert átcsatolnak, mondjuk, Brassó megyéhez – példálózott Márton Árpád.
A távszavazási variációk közül az RMDSZ a magyar gyakorlathoz hasonló, előzetes regisztrációhoz kötött, levélben történő voksolást tudja támogatni – szögezte le a képviselő.
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Hírsaláta
KUSS AZ AUTONOMISTÁNAK. Letiltotta a Facebook Tudor Duică erdélyi autonomistát. A Demokrata Erdély Liga egyik alapítója igen aktív volt a Facebookon, mind saját, mind pedig a liga oldalán. Posztjai szinte kivétel nélkül a több kultúrájú és többnyelvű Erdély értékeinek bemutatásával, Erdély autonómiájával foglalkoznak. A Facebook általában a felhasználók feljelentése nyomán tilt le véglegesen vagy ideiglenesen oldalakat. (Főtér)
TÖBB AUTÓPÁLYA ÉPÜL. Az eredetileg tervezettnél kétszer több, összesen 1300 km autópálya épülne a következő tizenöt évben Romániában a több hónapos közvita után véglegesített infrastruktúra-fejlesztési terv szerint. Emellett 1900 km új gyorsforgalmi út és 2800 km transzregionális út építését tervezik 2030-ig. A tervezett munkálatok összköltsége meghaladja a 26 milliárd eurót, ám Ioan Rus miniszter nem részletezte, hogy ezt a pénzt milyen forrásokból teremti elő a kormány. Arra hivatkozott: az még nem dőlt el, hogy mely útszakaszok élveznek elsőbbséget. Az eredeti tervhez képest gyorsforgalmi utak helyett autópálya épülne a Nagyszeben–Piteşti (118 km), Marosvásárhely–Târgu Neamţ (184 km), Târgu Neamţ–Iaşi-Ungheni (135 km), Bákó–Paşcani (81 km) szakaszon. A körgyűrűt kapó városok száma is gyarapodott eggyel, ezen a listán szerepel Sepsiszentgyörgy is. (Maszol) NEM KÉRNEK AZ ORTODOX TEMPLOMBÓL. Nem szeretnék, ha Marosvásárhely újabb lakónegyedi ortodox templommal gazdagodna: a Kárpátok sétány lakói összefogtak, többek között Facebook-csoportot hoztak létre, s az elmúlt napokban szórólapok kiosztásával hívták fel a lakók figyelmét, vigyázzanak, mit írnak alá. Ugyanis az ortodox egyház támogató aláírások gyűjtésébe kezdett, hogy a templom felépítését kezdeményezhessék. Kali István, a templomépítést ellenző csoport kezdeményezője a Krónikának leszögezte, „ennek a történetnek nincs etnikai vagy felekezeti vetülete, arról van szó, hogy egyszerű emberek nem szeretnék, ha új templom épülne a környéken”. Mint mondta, attól tartanak, hogy az építkezéssel felszámolnák a zöldövezet egy részét, ami hátrányosan érintené a kisgyermekes családokat. Ezenkívül, ismerve a szokást, hogy az ortodox misét kihangosítják, a lakosok nemcsak az életterük beszűkülésétől, hanem az állandó zajtól is féltik nyugalmukat. Ráadásul a lakótelep – parkolóhelyek hiányában – nem bírná meg a növekvő autósforgalmat, és az sem elhanyagolandó szempont Kali szerint, hogy a templom felépültével az ingatlanárak is csökkenhetnek.
CSIKOROG MÉG. Mínusz 26,7 Celsius-fokot mért szerda reggel a bodzafordulói meteorológiai állomás hőmérője – közölte az Agerpres hírügynökség. Az idei év legalacsonyabb hőmérsékletét, mínusz 34,6 Celsius-fokot január 8-án mérték, szintén Bodzafordulón. Az utóbbi ötven évben Kovászna megyében tíz éve, 2005 február 8-án volt a leghidegebb: akkor mínusz 35,8 Celsius-fokot mértek Bodzafordulón. Ezt a negatív hőmérsékleti rekordot jegyezték a településen 1939-ben is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elnevezésének jogi alapjára kíváncsi Dan Tănasă
Dan Tănasă ezúttal a Méltóságért Európában Polgári Egyesület elnökeként küldte a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesnek címzett levelét, amelyben arra kér magyarázatot, hogy mi a törvényes alapja annak, hogy az együttes ezen a néven működik.
A feljelentéseiről jól ismert Dan Tănasă a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elnevezéséről kért magyarázatot a hivatásos néptáncegyütteshez elküldött levelében. Már a válasz is elkészült, amelyből kiderül, hogy a törvény szerint az intézmény létrehozásának és névadásának jogát is a fenntartó helyi önkormányzat gyakorolja.
A levélíró a 2013. évi 192-es csíkszeredai helyi önkormányzati határozatra hivatkozik, amelyben megnevezésként az együttes neve románul és magyarul is megjelenik.
A válasz már elkészült, és a törvényes határidőn belül továbbítják is – közölte érdeklődésünkre Füleki Zoltán, az intézmény igazgatóhelyettese. „A törvény kötelez a válaszadásra, mi betartjuk a törvényt, megválaszoljuk Dan Tănasă kérdését. Az intézmény-létrehozási jogkört a fenntartó gyakorolja, és a névadás is hozzá tartozik. Amikor a csíkszeredai helyi önkormányzat 1999-ben átvette a megyétől az együttest, akkor az Hargita Állami Székely Népi Együttes nevet viselte (románul Ansamblul Secuiesc de Stat Harghita). A fenntartó önkormányzat jogosan kifogásolta, hogy ha már állami pénzt nem kap az együttes, akkor ne legyen ez a neve” – elevenítette fel Füleki.
Hozzátette, valamilyen formában meg kellett különböztetni azt, hogy egy hivatásos vagy amatőr együttesről van szó, ezt a névnek is kellett sugallnia. A 2000. évi 39-es önkormányzati határozattal módosult a név, így lett a mostani elnevezés, románul Ansamblul Secuiesc Național Harghita Miercurea Ciuc. „Természetesen ha Dan Tănasă úr kérne ebből a határozatból másolatot is, akkor ugyancsak a 2001. évi 444-es törvény értelmében – amely előírja, hogy a fénymásolási költséget az igénylőnek kell állnia – ezeket akkor küldjük el neki, ha kifizette azt a díjat, mert betartjuk a törvényt” – magyarázta az igazgatóhelyettes.
Füleki Zoltán személyes véleménye szerint Dan Tănasă továbbra is végzi a megbízott feladatát Kovászna, Hargita, Maros megyében: zászlókat fotóz, önkormányzati intézmények elnevezésével, épületek, hivatalok feliratozásával foglalkozik. „Ez is bizonyítja azt, hogy bizonyos köröknek nem szent semmi, sem kultúra, sem egyház Keresik a kákán a csomót” – vélekedett. Az igazgatóhelyettes megjegyezte, amikor az együttes 2000-től kezdődően több világkiállításon, Hannoverben, Zaragozában, Sanghajban, majd Koreában képviselte Romániát, senkinek, még a szerződést aláíró külügyminisztériumnak sem volt kifogása a névvel kapcsolatosan. „Örvendünk, hogy Dan Tănasă felfigyelt a megalakulásának huszonötödik évfordulóját ünneplő együttesre, de jobban szeretnénk, ha a tevékenységünkkel, és nem a nevünkkel foglalkozna” – mondta Füleki.
A prefektust is támadta
Dan Tanasă korábban Hargita megye prefektusát, Jean Adrian Andrei-t sorozatos törvényszegésekben való közreműködéssel vádolta meg, és a magyar revizionizmus támogatójának nevezte, a Köztisztviselők Országos Ügynökségéhez eljuttatott panaszában pedig leváltását kérte. A magas rangú köztisztviselők országos ügynökségének fegyelmi bizottsága meghallgatta a prefektust, de nem talált törvénysértést. A feljelentőnek tavaly tavasszal küldtük el az üggyel kapcsolatos kérdéseinket, de ezekre nem válaszolt.
Székelyhon.ro