Magyar–magyar vita a kovásznai kampányban
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kovászna megyei szervezete csütörtöki közleményében elítéli, hogy Tamás Sándor és Antal Árpád Kovászna megyei RMDSZ-elöljárók „folytatják félrevezető tájékoztatási hadjáratukat.”
A néppárt szerint a két politikus a kovásznai időközi polgármester-választás kampányában is azzal riogatja a magyar választókat, hogy a néppártra leadott szavazatukkal a román pártokat támogatják, sőt Orbaiszék magyar parlamenti képviseletének elvesztéséért is az ellenzék szervezetét okolták, és okolják a mai napig, holott a választási eredményekből erre nem lehet következtetni.
„A számadatok azt mutatják, hogy még 2008-ban, amikor az RMDSZ magyar ellenfél nélkül indult a parlamenti választásokon, akkor sem sikerült elérni az abszolút többséget Orbaiszéken, a szövetség csupán 38,80 százalékát gyűjtötte be az érvényes szavazatoknak. A 2012-es adatokból viszont egyértelműen kiderül, hogy a magyar–magyar versenynek köszönhetően az orbaiszéki magyar szavazók többen mentek el választani, hiszen a két szervezet együtt már 46 százalékon teljesített. Ezzel együtt a magyar szervezetekre leadott voksok még az érvénytelen szavazatokkal együttesen sem voltak elegendők a mandátum elnyeréséhez szükséges abszolút többséghez az etnikai arányokból következően” – írja közleményében a néppárt.
Amint arról beszámoltunk, a kovásznai időközi választáson Málnási László Levente az EMNP, Thiesz János pedig az RMDSZ színeiben pályázza meg a tisztséget.
Krónika (Kolozsvár),

Erődemonstrációt követel a románok civil szervezete Székelyföldön
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma szerint, az országnak ebben a részében meg kell erősíteni az állam hatalmát, hogy „megállítsák a szélsőséges jobboldali magyar szervezetek folyamatos szeparatizmus hullámát”. Victor Ponta miniszterelnöktől azt kérik, tartsa meg tisztségében Codrin Munteanu prefektust, mert Kovászna megyében ő szavatolja a rendet és a törvényességet. A román civil fórum vezetői a központi hatóságokat arra szólítják fel, hogy azonosítsák és büntessék meg azokat, akik megrongálták a prefektúra elé kitett óriás román zászlót. A románok civil szervezete szerint, az állam felelősségre kellene vonja Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnököt és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, mert valójában ők az „erkölcsi elkövetők”. A közlemény szerint, a két magyar politikus folyamatosan uszít a románok, Románia, a román szimbólumok és értékek ellen.
„Emlékeztetjük a parlamentet, az államelnöki hivatalt és a kormányt, hogy azért jutottunk ebbe a helyzetbe, mert az elmúlt 23 évben folyamatosan csökkent az állam autoritása Kovászna és Hargita megyékben, mert a román pártok kompromisszumokat kötöttek a magyar kisebbség szervezeteivel, melyeknek statútumában szerepel a területi autonómia”- olvasható a közleményben.
Tudomásunk szerint, Székelyföldön több román civil szervezetnek ugyanaz a néhány személy az alapítója, több szervezet nevében tudják így nyomatékosítani magyarellenes nyilatkozataikat.
Kovács Blanka
www.slagerradio.ro
Erdély.ma,

Leváltották Kovászna megye prefektusát
Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete üdvözli azt a kormányintézkedést, amelynek alapján leváltották tisztségéből Codrin Munteanu prefektust, akit aztán a honvédelmi minisztérium főtitkárává neveztek ki. Tamás Sándor, megyei szervezet es a megyei tanács elnöke kijelentette: azért örül, mert a kormány rájött, hogy Munteanu „destabilizáló erő” volt az etnikumközi kapcsolatokban. Tamás azt is elmondta, hogy a megye jövendőbeli prefektusával, a szociáldemokrata Dumitru Marinescuval, aki egy ottani község polgármestere is volt, mindig jó volt az együttműködés. – Az eddigi jó kapcsolatok mellett remélem, hogy az új prefektus majd nem hagyja figyelmen kívül a székely közösség érzékeny pontjait, és együtt találjuk meg a megoldást az interetnikus gondokra és elősegítjük a megye fejlesztését – nyilatkozta Tamás Sándor.
Munteanu és a helybeliek között akkor robbant ki a konfliktus, amikor a volt tisztségviselő a prefektusi hivatal előtti pannót, amely Székelyföldet ábrázolta, román nemzeti zászlóval takarta le január 24-én.
Szabadság (Kolozsvár),

Ha ütik a székelyt
Harsány ugatásba kezdtek ismét az ügyeletes román nemzetféltők, s ezúttal még utcára vonulásra, nagyobb tüntetésre sem volt szükség, elég volt néhány zászló.
Nehéz megmagyarázni, miért vált ki ekkora indulatot pár székely lobogó, miért érzik úgy még a jóhiszeműbb román véleményformálók is, hogy darabokra hullik Románia, ha nem ítélik el az „úgynevezett Székelyföld” mindenre képes lakóit elvetemült cselekedetükért. Nincs kampány, mégis olyan elszántan védik az „ősi román földet”, hogy majd lángra kap a mikrofon. S egyik neves, időközben honatyává is felkent történész meg is fogalmazza: nem jelent egyebet ez a sok székely zászló, mint hogy a román állam elveszítette hatalmát, tekintélyét a térségben. Ilyen egyszerű volna... Valóban még a kampányból ered a zászlós adok-kapok, s nem akar csitulni. Hergeli a kedélyeket a prefektus, aki megy ugyan államtitkárnak, de lám, közben nem tud elszakadni tőlünk, csatlakoznak a kórushoz a bukaresti megmondók, akik tévékben osztják az észt, akár órákon át, s már a második mondatuknál kiderül, fogalmuk sincs a székelyföldi valóságról, a hazugságtól sem riadnak vissza, ha erőteljesebbé, hatásosabbá kívánják tenni üzenetüket. Mondják, magyarázzák: nincs, amit keresnie a székely (esetleg magyar) zászlónak a közhivatalokon, az engedékenyebbek talán-talán belemennének, hogy ott legyen a kultúrházon, s használjuk ünnepeinken, ha már „fabrikáltunk” egy ilyent magunknak. Felvillannak a spanyolországi ügyeletes feljelentő elrettentő képei, orrvérzésig játsszák újra meg újra az archívumból előkapart zászlóégetés felvételét, de közben magabiztosan keverik Kovászna és Hargita megyét, s eljutnak odáig: nem csoda, hogy ily módon űzik az eszüket a fránya székelyek, hisz ebben a térségben nincs román rendőrség, ügyészség, egy-egy elszánt, de tehetetlen kormánybiztos próbálja csak menteni a menthetőt, akinek immár kórusban könyörögnek, maradjon, folytassa e vészes terepen nélkülözhetetlen munkáját, ne cserélje azt kényelmes bukaresti bársonyszékre, mert román nemzeti hőssé Sepsiszentgyörgyön válhat. S végső bizonyítékként bemutatják, lám, még a megyei tanács honlapja is tiszta magyar, s nincs rajta bár egy pöttynyi piros-sárga-kék. Láthatjuk hosszan, de úgy, hogy ne legyen észrevehető, egyetlen mozdulattal románra lehet váltani.
Ismét áll tehát a bál, hadat üzentek a székely zászlónak, a székely identitásnak Bukarestből, s oly vehemenciával teszik ezt, hogy felmerül: tudnak valamit? Valóban van okuk félni? Tényleg elérhető közelségbe került az oly nagy veszélyként kikiáltott autonómia?
De mi lenne, ha rászolgálnánk erre a nagy aggodalomra, s például márciusban a Marosvásárhelyre összehívott autonómiatüntetésen megmutatnánk: nem pár százan tudunk összegyűlni egy-egy székely zászló árnyékában. Ha már ekkora rettegést okozunk, mi lenne, ha végre felhorgadna az a híres székely öntudat?
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Miért „székelykedik” a háromszéki RMDSZ?
Az RMDSZ háromszéki szervezete személyes szálakon is a Fideszhez köthető, ilyen értelemben egyre inkább sziget a szövetségen belül – jelentette ki a Népszabadságban csütörtökön megjelent interjúban Magyari Nándor László szociológus.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékének adjunktusa szerint ez a magyarázata annak, hogy az RMDSZ Kovászna megyei politikusai elutasítják az MSZP székelyföldi jelenlétét, ellentmondva ezzel a szövetség országos vezetőségének.
A RMDSZ Szabadelvű Kör platformja alelnöki tisztségét is betöltő szociológus megállapítja: a háromszéki szervezet két vezetője, Tamás Sándor megyei és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elnök kettős játékot játszik.
„Miután erős pozíciókat építettek ki maguknak, elsősorban az államelnökkel és a Băsescu-párt befolyásos vezetőivel ápolt jó kapcsolatok révén, igyekeznek maguk alá gyűrni a >>gyengekezű<< központi vezetést. Népnemzeti retorikában és szimbolikus politikai attitűdökben jobbra húznak, sőt olykor jobbról próbálják előzni a Fidesz-nyúlvány populista formációit” – magyarázta Magyari Nándor László.
Mindezzel összefüggésben az elemző úgy vélekedik, a zárt székelyföldi közösség mentálisan is egyre zárkózottabb lesz, ami intoleranciát eredményez. „Az elmúlt jó húsz esztendőben >>beültetett<< jobboldaliság olyan gondolkodásbeli paneleket hozott létre és erősített meg, amelyeknek előterében az intolerancia minden formája virágzik. Ebben benne van az úgynevezett kommunistaellenesség, a populista nagyotmondás az autonómiáról, sőt a >>rendkívüliség<< és a kiválasztottság mítosza is. Az örökös sündisznóállás, amibe a székelyföldi helyi elitek hangadói merevedtek (tisztelet a kivételnek), kirekesztő mindenfajta mássággal szemben” – fogalmazott Magyari Nádor László.
Antal Árpád: autonomisták vagyunk
Antal Árpád értetlenkedve fogadta és elutasította a szociológus kijelentéseit. A maszol.ro-nak elismerte, hogy személyes kapcsolatok is fűzik a Fideszhez, ám nem lát semmiféle kettős játékot abban, hogy az MSZP-látogatás kapcsán Tamás Sándorral együtt azt hangoztatták, amit eddig is: a szocialisták nemzetpolitikáját Székelyföldről nehéz pozitívan értékelni.
„Ugyanakkor azt is mondtuk, hogy fel van dobva a labda az MSZP-nek. Mi azt várjuk a szocialistáktól, hogy bizonyítsák be: tényleg változtatattak a nemzetpolitikájukon. Szólíttassák meg és állítsák mellénk az európai baloldali szövetségeseiket az ügyeinkben” – mondta Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Antal megjegyezte, fenntartásai vannak a jelenlegi magyarországi kormányzat nemzetpolitikájával szemben is. „Nem értékelem pozitívan azt, hogy a legnagyobb magyar gazdasági szereplők Romániában, az OTP és a MOL székhelyei Bukarestben, és nem Székelyföldön vannak” – jelentette ki.
A politikus elutasította azt a feltételezést, hogy a háromszéki RMDSZ „maga alá gyűrné” az országos vezetőséget. „Mi Kelemen Hunor szövetségi elnökkel egy csapatban játszunk, nem akarjuk magunk alá gyűrni, és nem is tudnánk ezt megtenni” – fogalmazott Antal.
A háromszéki RMDSZ vezetői Magyari által jobbosnak nevezett retorikájáról és szimbolikus politikai attitűdjéről a polgármester kijelentette: „Mi autonomisták vagyunk, ezt mindig is vállaltunk. Ebben sem látom a kettősséget, hiszen az autonómia szerepel az RMDSZ programjában, mi ezt a programot akarjuk megvalósítani Háromszéken”.
Hozzátette, az RMDSZ sokszínű szervezet, vannak, akik a magyarországi pártok egyik részével, mások a másik részével szimpatizálnak. „A Bihar megyeiekről szokták mondani, hogy az MSZP-hez közel állnak, Eckstein-Kovács Péter és Magyari Nándor László a valamikori SZDSZ-hez állt közel, és ez teljesen rendben van” – szögezte le.
Antal azzal sem ért egyet, hogy a székelyföldi közösség zártabb, mint régebb volt, vagy egyre zártabb lenne. „Tény, hogy jellemző a székelységre a zártság. Ez normális, hiszen egy nagy román tengerben élünk, ha nem zárunk össze valamilyen formában, nem tudunk megmaradni” – állapította meg.
Másfelől hangsúlyozta, nem tartozik azok közé, akik fenntartják, hogy a székelyeknek nem kell megtanulniuk az ország nyelvét. „Tamás Sándorral ott voltunk a parlamentben, senki nem szégyenkezett, amikor románul beszéltünk. Folyamatosan azt mondjuk mindenkinek, hogy igen, minden székelyföldi gyereknek tisztességesen meg kell tanulnia románul” – fogalmazott a politikus.
Szerinte a háromszéki RMDSZ vezetőinek „székelykedései” (az autonómiatüntetéseken való részvétel, a székelytábla és a székelyzászló kitűzése) nem az intolerancia jelei. „Az, hogy kiállunk a székely szimbólumok mellett, nem jelent intoleranciát. Mi a saját érdekeink mellett állunk ki, a saját régiónk mellett, mert ez a mi szülőföldünk, ezzel mi nem bántunk senkit” – jelentette ki.
Arra a felvetésünkre, hogy Sepsiszentgyörgyön a „székelykedős” hangulatban ismeretlenek megrongáltak egy román zászlót, Antal Árpád leszögezte: a zászlóhasogatás nem biztos, hogy hasogatás volt. „A zászló ki volt feszítve, lehet, magától szakadt el. Ki fog derülni, mert hat kamera van a környéken” – jegyezte meg. Emlékeztetett arra, hogy Tamás Sándorral együtt többször hangoztatták: elítélik a nemzeti szimbólumok minden fajta rongálását, függetlenül attól, hogy melyik nemzet szimbólumaikról van szó.
Cseke Péter Tamás
Maszol.ro,

B. D. T.
HÁLÓZATOK ÉS IDENTITÁSOK
KAM: hatalmas erőforrást jelenthetnek a székelyföldi magyar családok
Nemcsak segélyről kéne szóljon a családpolitika, a kohézióba is be kell fektetni, nemcsak akkor kell törődni a családokkal, ha már baj van.
A gazdasági helyzet, nehéz körülmények ellenére a székelyföldi magyar családok „nem hagyják magukat”, kiutakat kerestek és találtak, ugyanakkor növekszik a társadalmi beágyazottságuk, erősödött a családon belüli kohézió – derült ki abból a kutatásból, amelyet a Székelyföld Fejlesztési Intézet és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja végzett 800 fős reprezentatív mintán Kovászna, Hargita és Maros megyében.
A kutatás első eredményeiről Bíró A. Zoltán kutató, témavezető számolt be Csíkszeredában egy kerekasztal keretében, amelyre a családokkal foglalkozó szervezetek képviselőit, valamint a sajtót hívták meg.
Korábbi kutatások a családok működésének „kemény feltételeire” fókuszáltak, azaz főképp a megélhetésre, anyagi és munkaerőpiaci helyzetre kérdeztek rá. Az 1989-es fordulat után sok család került nehéz helyzetbe, átalakult a munkaerőpiac, fizetőssé váltak korábban ingyenes állami szolgáltatások (pl. iskolai táborok, tanszerek, egészségügyi szolgáltatások).
A változó helyzetben a családok működése is módosult, pl. ahogy korábbi kutatások kimutatták, kitolódott a családalapítás, csökkent a gyermekvállalási kedv, a külföldi munkavállalás esetenként szétzilálta a háztartásokat, otthonokat. Ezeket a folyamatokat a közbeszédben is oly módon tematizálták, amelynek az volt a fő üzenete, hogy
„a család válságban van”.
Ám a mostani eredmények reményre adnak okot, és az ebből a diskurzusból való kilépés lehetőségét villantják fel.
A családok – amelyeknek egyébként az anyagi helyzetére nem kérdeztek rá az adatfelvételkor – 85%-a azt nyilatkozta, átlagos helyzetű, azaz úgy, él, „mint a szomszéd”. Nem úgy élik meg, hogy annyira rossz helyzetben vannak. Jellemző ugyan a kivárásra, túlélésre való berendezkedés, nem hajtanak új dolgok megszerzésére, hanem várják a rossz idők elmúltát, visszafogják a fogyasztást. Ugyanakkor „nem hagyják magukat”, kiutakat kerestek a maguk módján.
A kutatás során a családok jövőképeit, identitásszerkezetekhez való kapcsolódását is vizsgálták. A kihívásokra családon belüli és családok közti összetartás, a helyi, régióhoz kötődő és a nemzeti identitás felértékelődése volt a válasz. Ez nagyon fontos kapcsolati tőkét és társadalmi erőforrást jelent, a székelyföldi magyar közösség versenyképességének és erejének a jele – jelentette ki Bíró A. Zoltán.
Pozitív trend, hogy elindultak olyan közösségképződési folyamatok, amelyek pl. egy szakmai vagy szabadidős csoport tagjai közti kapcsolatokat erősítik. Székelyföldön egy Pilates-tornára járó csoport is többé válik, mint a hasonló csoportok nyugati országokban.
Fiatal családok összejárnak, működik a kölcsönös segítségnyújtás, családként vagy éppen családosok közösségeként vesznek részt a lokális közösségek nyilvános életében.
Együtt jelennek meg nyilvános eseményeken – nemcsak városon, hanem falvakon is, és ez abban a kontextusban számít új jelenségnek, hogy régen a hagyományos rurális közösségekben csak a családi események jelentették az ilyen alkalmakat, minden más közösségi nyilvános térben, pl. templomban férfiak, asszonyok, gyermekek elkülönítve ültek.
A családok nagy többsége egyébként a kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetet és az anyagi nehézségeket nevezte meg, mint a családot gyengítő legfontosabb tényezőket (79,2, illetve 78,2%). A társadalmi divatok, presztízsfogyasztási modellek káros hatását meglepő módon csak 28,2% említette – ez némiképp ellentmond empirikus tapasztalatainknak, hiszen a környezetünkben általában a kisgyerekes szülők gyakran panaszkodnak arra, hogy gyermekük követelésére „meg kell vásároljanak” különböző termékeket, „az osztályban mindenkinek van” alapon. Úgy tűnik, ha fenn is áll bizonyos negatív hatás, de nem teszi tönkre a családokat – vonhatjuk le a következtetést.
A család sikerének legfontosabb zálogai a munkahelyi sikerek, kapcsolatok (71,4%), illetve a család információszerzési, kapcsolatépítési képessége (68,8%) – ezek a válaszok
rendkívül erős hálózatosodási tendenciára utalnak.
A nyugati trendekkel ellentétben a székelyföldi magyar családok nagyon fontos funkciójuknak látják, hogy segítsék gyerekeiket, amíg azok tanulnak (81%); anyagi támogatást nyújtsanak a családalapításig (70,2%) – ez erős családkohézióra utal, ugyanakkor egyfajta „túlprotezsálási” tendenciára. Fontosnak tartják a településsel, saját térséggel való azonosulás ösztönzését is gyermekeikkel szemben, ez egy erős térségi, alulról építkező öndefiníciós folyamatra utal – magyarázta Bíró A. Zoltán. Az anyanyelv használata (79,2%) és a szülők személyes példája (78%) a két legjelentősebb tényező, amely a nemzeti identitáshoz való kapcsolódást hordozza a megkérdezettek szerint. Az iskolai nevelést 73,2%, a (magyar) állampolgárság felvételét 69% említette. Ez azt mutatja, a családok nagy többsége számára hangsúlyosan fontos a nemzeti identitás, és gyakorlati feladatuknak tekintik ennek átadását gyermekeiknek. Erre utal az is, hogy ha nem is a többség, de 48% szerint a székelyföldi közösséghez, identitáshoz való tartozás, illetve 47,8% szerint a nemzeti közösséghez, identitáshoz való tartozás jelentős mértékben segíti a család jó működését. A helyi közösséghez való kapcsolódás 43,5% szerint segíti a család működését.
A megkérdezettek 10-11%-a tervez a térségen belül elköltözni jelenlegi lakóhelyéről. 10%-uknál felvetődött a külföldre vándorlás, 3% esetében létezik erre konkrét terv, ám túlnyomó többségük nem foglalkozik ezzel a gondolattal. Egyébként a családok mintegy egyharmadában már voltak családtagok külföldi vendégmunkán, vagy éppen folyamatban van a külföldi munkavégzés.
Fontos trend az is, hogy a vendégmunka nem generál kiköltözést, akik kimennek dolgozni, nem adják fel az itteni kapcsolataikat, egzisztenciájukat, rendszeresen kommunikálnak az itthoniakkal, a település életéből sem esnek annyira ki (pl. Skype-on beszámoltatják családjukat a szomszédságban, faluban zajló történésekről is).
A gyermekvállalást leginkább ösztönző tényezők: megfelelő családi anyagi körülmények (75,6%), kedvező állami szabályozás, támogatás (61,5%), férfiak növekvő szerepvállalása a gyermeknevelésben (57,9%), mások pozitív példája (51,2%), családi hagyomány követése (49,2%), nemzeti/nemzetiségi demográfiai érdek (45,3%), a nagycsaládi eszmény (40,8%), a nagyszülők elvárása (31,3%).
Mindezek a pozitív trendek nem azt mutatják, hogy nincsenek problémák, és nem is az a cél, hogy a gondokat elhallgassuk – szögezte le Bíró A. Zoltán -, de fontosnak tartották rámutatni arra, hogy a székelyföldi családok szerkezete, működési integritása többnyire megmaradt. Ebben pedig térségfejlesztési potenciál rejlik, erre építeni lehet döntéshozóként is; a Bethlen Gábor Alap által támogatott kutatást ezért minél szélesebb körben ismertetni szeretnék, illetve várják a szakmai javaslatokat, hozzászólásokat a kutatás további irányainak meghatározására (a kerekasztalnak a Hargita Megyei Tanács épületében lévő Magyar Tudomány Háza adott helyszínt: tudomanyhaza@gmail.com). Egy hónapon belül családpolitikai javaslatcsomagot terveznek kidolgozni a kutatás eredményeire alapozva.
A mostani kutatás eredményei is azt igazolják, a család több, mint a társadalom reprodukciós céllal működő alapegysége, éppen ezért a családsegítő politikákat is úgy kell kidolgozni,
ne csak segélyezésre fókuszáljanak, hanem a család belső kohézióját és közösségi beágyazottságának növelését segítsék. A megkérdezett családok egyébként többnyire úgy értékelték, nagyrészt magukra vannak hagyatva gondjaikkal, az állami intézmények, iskola, egyház, civil szervezetek támogatását csekélynek érzik.
A jelenlévők többek közt felvetették, hasznos lenne egy olyan kutatás, amely konkrétan rákérdez a családok igényeire, milyen szolgáltatásokra – pl. bölcsődére, nappali központra, baba-mama klubra – lenne szükség adott kistérségben. Emellett ha fejlesztéspolitikát akarnak a családokra építeni, akkor a Székelyföldön élő többi nemzetiség – elsősorban romák és románok – körében is érdemes lenne elvégezni hasonló vizsgálatot.
Transilvania.ro,

Constantin Niță: Székelyföld területi autonómiája szóba se jöhet
Kényes vidéknek minősítette Háromszéket szombaton Sepsiszentgyörgyön, Constantin Niţă, a Szociáldemokrata Párt alelnöke. A miniszteri tisztséget is betöltő politikus szerint Székelyföld területi autonómiája nem képezheti tárgyalás tárgyát.
Az energetikai ügyekért felelős megbízott miniszter a frissen kinevezett Kovászna megyei prefektus, Dumitru Marinescu beiktatására érkezett Háromszékre. A kormány helyi képviselőjének címzett üzenetet Niţă többek között azzal fűszerezte, hogy reméli, sikerül megnyugtatni a kedélyeket, ugyanis jelen pillanatban Háromszék egyike Románia kényes vidékeinek, amelyet minden román árgus szemekkel figyel. Újságírói kérdésre a megbízott miniszter pontosított, kijelentve, hogy Tamás Sándornak, a megyei önkormányzat elnökének Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó kijelentései miatt minősítette kényesnek a háromszéki helyzetet. Arra kérdésre, hogy milyen fenntartásai vannak az önrendelkezés ezen formája kapcsán, Niţă elmondta, egyetértenek az önkormányzati autonómia kiterjesztésével, hiszen éppen a decentralizáció növelése a jelenlegi kormányzat célja, viszont Székelyföld területi autonómiája semmilyen formában nem lehet egyezkedés tárgya. Magyarán ki van zárva.
„Tamás Sándor erre vonatkozó kijelentései aggodalommal töltenek el, és mint a szomszédos Brassó megye képviselője nem is tudok egyet érteni vele. Úgy gondolom, a megyei tanács elnökének kijelentései nem egyeznek meg a megye magyar lakossága többségének véleményével” – tette hozzá a PSD-alelnök. A miniszter egyébként hiányolta mind a megyei önkormányzat elnökének, mind Sepsiszentgyörgy polgármesterének jelenlétét a prefektus beiktatásánál.
Nagy D. István
Szekelyhon.ro,

Prefektusbeiktató furcsaságokkal
A kormány képviseletében Constantin Niţă energetikai miniszter iktatta be Kovászna megye új prefektusát, Dumitru Marinescut szombaton a megyeháza üléstermében. A védelmi minisztériumi főtitkárrá előléptetett Codrin Munteanu volt prefektus utolsó intézkedései egyikeként az alkalomra eltávolíttatta a teremből a kormányhatározattal elfogadott megyecímert tartalmazó megyezászlót és -lobogót.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt alelnöki tisztségét is betöltő Niţă kijelentette, Székelyföld területi autonómiája szóba sem jöhet, ugyanakkor kényes vidéknek minősítette Háromszéket. Az eseményen a minisztériumi alárendeltségű közintézmények megyei vezetőin kívül részt vett Codrin Munteanu, Horia Grama SZDP-s parlamenti képviselő, a megyei tanács két alelnöke, Henning László és Nagy József. A miniszter hiányolta Tamás Sándor elnököt és Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét. A hivatali eskü letétele után Dumitru Marinescu beszédében kifejtette, a megyében létező ellentéteket fel kell oldani, ezért hamarosan tárgyalóasztalhoz ül mind a megyei, mind a helyi önkormányzatok képviselőivel, hogy tisztázzák, mit kell tenniük a feleknek, hogy az érdekek és az igények ne sérüljenek, de a törvényességet is tiszteletben tartsák. Marinescu kijelentette, egyik elsődleges célja, hogy a megyében csend legyen. Mivel itt született, tizenkét éven át Előpatak község polgármestere volt, ismeri a vidék gondjait, elsősorban a megye fejlesztésére igyekszik összpontosítani.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Markó Attila: Brassó nem marad parlamenti képviselet nélkül
A választások után tett ígéretéhez híven Brassó megye magyarságának képviseletét is el szeretné látni az elkövetkezendőkben – mondta Markó Attila, az RMDSZ Brassó megyei Képviselők Tanácsának (MKT) ülésén. Hozzátette: vállalását egyrészt parlamenti iroda működtetésével, fogadóórákkal, események, rendezvények támogatásával, valamint a megye magyar közösségével való közvetlen találkozással kívánja teljesíteni. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a Magyar Szórvány Napján a tavaly Brassóban megszervezett konferencián Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke bejelentette, hogy Kovászna megye és Brassó megye között le kell bontani a magyar közösséget elválasztó szellemi határokat. Közösségi kulturális kapcsolatok, közös rendezvények és csereprogramok kell összefogják a két megye magyarságát. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ szórványprogramjának köszönhetően az elmúlt években élő kapcsolat alakult ki a székely megyék és több szórványmegye, köztük Hunyad, Szeben, Fehér és immár Brassó megye között is. „Sokkal könnyebb dolgom lett volna, ha velem együtt két képviselője lett volna a brassói magyarságnak, de bizakodó vagyok, és azon dolgozunk az elkövetkezendő időszakban, hogy ez csak egy rövid ideig tartó állapot legyen" - fogalmazott Markó Attila. (közlemény)
Transindex.ro,

Bedő Zoltán: megfélemlít a hatalom
Gyűlöletkeltés és fenyegetés éri az erdélyi magyarokat, hangsúlyosan a székelyeket – állapította meg sajtóértekezletén Bedő Zoltán. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszentgyörgyi elnöke szerint a megfélemlítési akciót a legmagasabb szintről irányítják.
– Nehogy azt higgye valaki, hogy felsőbb engedély nélkül egy kormánymegbízott megengedi magának azt, amit Codrin Munteanu véghezvitt – fejtette ki Bedő. – Összehangolt akcióról van szó, ami az Antena3 minősíthetetlen hangvételű műsorában csúcsosodott ki – tette hozzá.
– Az EMNP vehemensen tiltakozik a székely jelképek meggyalázása ellen, és felszólítja a Kovászna megyében a magyarokkal békében élő románság képviselőit, akik ismerik a valós helyzetet, hogy foglaljanak állást az ügyben – mondta a megyeszékhelyi elnök.
Bedő szerint a megfélemlítés része az is, hogy a hatalom a fegyveres erők fölötti hatalommal „jutalmazza” azokat, akik a leggyalázatosabban viselkedtek a magyarokkal szemben, mint például Mircea Duşa volt Hargita megyei parlamenti képviselőt és Codrin Munteanu volt prefektust. Közölte: a székely népet nem lehet megijeszteni, és mindenkor kiáll szimbólumai mellett. Így lesz ez a március 10-i autonómiatüntetésen is, ahová több tízezer embert várnak.
Bedő két magyar fiatal meghurcolásáról is beszámolt, akiket a zászlóbotrány kapcsán behívott a rendőrség, és órákig vallatott. Elmondása szerint a fiataloktól számon kérték azt is, hogy miért töltöttek fel székely szimbólumokat Facebook-oldalukra.
Érdeklődésünkre Iulia Grigoraş rendőrségi szóvivő elmondta: valóban behívattak néhány magyar és román fiatalt azok közül, akik a román zászló megrongálásának éjjelén a Mihai Viteazul téren jártak, de cáfolta azt, hogy internetes tartalmakról érdeklődtek volna.
E. A.
hirmondo.ro
Erdély.ma,

Németh Zsolt: „zászlóháború dúl" a Székelyföldön
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint „zászlóháború dúl" a Székelyföldön. Németh Zsolt ezt azon a keddi fővárosi ünnepségen mondta, amelyen Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót.
Az államtitkár úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, „szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi". Németh Zsolt felidézte a román honvédelmi miniszter hétvégi szavait, amelyek szerint a székely zászló támadás a román állami jelképek ellen. Hozzátette: a magyar kormány határozottan elvárja a román kormányzattól, hogy szüntesse be ezt a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen. Az államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz. Az elmúlt hónapok romániai lépései ellentétesek az elmúlt években kibontakozott magyar-román együttműködéssel, a stratégiai partnerség értékrendjével, gyakorlatával, ahogyan az EU normáival is – mondta Németh Zsolt.
A székely zászló elleni támadást az államtitkár a közösség jogai, autonómiája és a léte elleni támadásnak nevezte. Az államtitkár ugyanakkor biztatónak mondta, hogy elmozdították tisztségéből a Kovászna megyei kormánymegbízottat. (A tavaly májusban prefektussá kinevezett Codrin Munteanu a magyar feliratok és a székely szimbólumok elleni intézkedéseivel keltett feltűnést a 74 százalékban magyarok lakta székelyföldi megyében.)
A keddi eseményen Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP), Budafok-Tétény polgármestere úgy értékelte, hogy kisebbségi kérdésekben kettős mércét alkalmaz az Európai Unió.
Németh Zoltán, a XXII. kerület fideszes országgyűlési képviselője szerint „ki kell követelni" a határon túli magyaroknak azokat a jogokat, amelyek az Európai Unió számára is fontosak.
A Tisztességes Választásért Alapítvány hétfőn közölte az MTI-vel, hogy ötven székely zászlót ajánlott fel az önkormányzatoknak.
Eddig a főváros VII. kerülete, valamint Gyöngyöspata és Siófok tűzte ki a zászlót a helyi önkormányzati hivatal épületére. A keddi ünnepségen további önkormányzatok, köztük Pesterzsébet és Diósd képviselői vették át Székelyföld zászlaját.
MTI
Erdély.ma,

Székelyzászló-ügy – Ponta szerint Románia nem tűri el, hogy kioktassák
Románia nem tűr el senkitől leckéket, hogyan alkalmazza a törvényeit – hangoztatta Victor Ponta miniszterelnök szerdán arra reagálva, hogy Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Székelyföldön dúló „zászlóháború" ellen emelt szót, és azt kérte a román kormánytól: szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.
Ponta a szerdai kormányülés elején, a sajtó jelenlétében hozta szóba a témát.
„Arra kérem, külügyminiszter úr, hogy mielőtt Brüsszelbe indul, adjon határozott választ, hogy nem tűrünk – tartózkodnék a nem diplomatikus kifejezéstől, de normális esetben ezeket szemtelenségeknek nevezném -, de nem tűrünk semmilyen leckét senkitől arról, hogyan alkalmazzuk a törvényeket Romániában" – mondta Victor Ponta.
A román kormányfő hozzátette, úgy véli, Románia a legmagasabb európai szabványokat alkalmazza a kisebbségek képviselete és a helyi autonómia terén.
„Ha valaki Romániában akar választási kampányt folytatni, arra határozottan kell reagálni, anélkül persze, hogy csapdába esnénk, de nem hinném, hogy valaki megmondhatja nekünk, milyen zászlókat és hogyan függesszünk itt ki. Nem akarom, hogy provokációk csapdájába essünk, de annak a látszatát is szeretném elkerülni, hogy külföldről adnak nekünk leckéket. Nehogy valaki is azt képzelje, hogy túl sokszor odafordítjuk a másik arcunkat is" – mondta a szerdai kormányülésen a román miniszterelnök.
Németh Zsolt részt vett kedden azon az ünnepségen, amelyen a Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, „szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi".
Az államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz. MTI
Erdély.ma,

Dagad a székely zászlóbotrány, amely diplomáciai szintre került
Románia nem hagyta szó nélkül Németh Zsolt nyilatkozatát
Diplomáciai vita alakult ki Románia és Magyarország között a székely zászló kitűzése kapcsán. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár keddi nyilatkozatára tegnap Victor Ponta miniszterelnök és a román külügyminisztérium is reagált. Bukarest kikérte magának, hogy ne oktassa ki őket senki a törvények betartásából, és határozottan elutasították Németh Zsolt nyilatkozatát, aki szerintük a székely zászló kapcsán az etnikai alapú területi autonómia mellett foglalt állást, ami a román alkotmányba ütközik. A román külügy bekérette Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét. Eközben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nyugalomra intette a feleket, és bírálta a magyar államtitkárt, kijelentve, hogy Budapestről nem lehet megoldani semmit Bukarestben nyilatkozatokkal. Az RMDSZ elnöke szerint ugyanakkor nem sért semmilyen érdeket Romániában a székely zászló kitűzése.
Tegnap Victor Ponta miniszterelnök ütötte le az alaphangot Bukarestben. A kormányülés felvezetőjében külön kérést intézett Titus Corlăţean külügyminiszterhez, hogy ne hagyják szó nélkül Németh Zsolt nyilatkozatát. A magyar államtitkár kedden részt vett azon az ünnepségen, amelyen a Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. Ott Németh Zsolt szimbolikus agressziónak nevezte, hogy Hargita és Kovászna megye prefektusa megtiltotta körlevélben a székelyföldi polgármestereknek a székely zászló kitűzését. Az államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz.
Ponta leszögezte: Románia nem tűr el senkitől leckéket arról, hogy miként alkalmazza a törvényeit. Szemtelenségnek nevezte a magyar fél álláspontját. Hozzátette: Románia a legmagasabb európai szabványokat alkalmazza a kisebbségek képviselete és a helyi autonómia terén. – Ha valaki Romániában akar választási kampányt folytatni, arra határozottan kell reagálni, anélkül, hogy csapdába esnénk, de nem hinném, hogy valaki megmondhatja nekünk, milyen zászlókat és hogyan függesszünk ki – mondta a román kormányfő.
A miniszterelnöki ukáznak megfelelően nem késett a külügyi reakció sem. Bogdan Aurescu államtitkár szerint elfogadhatatlan magyar kollégájának a nyilatkozata, amely ellentétben áll Románia és Magyarország stratégiai partnerségi kapcsolatával, valamint a jószomszédi viszony szellemiségével. Aurescu szerint Románia nem fogad el ilyen „sajnálatos beavatkozásokat”, amelyek megsértik a román alkotmányos és törvényes kereteket. Az államtitkár úgy vélekedett, Németh Zsolt a kijelentésével „egyértelműen az etnikai alapú területi autonómia” mellett foglalt állást, amelyet nem tesz lehetővé a román alkotmány, és amely nem része a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét szabályozó európai szabványoknak.
Kelemen Hunor szerint a székely zászló senkit nem sért, és senkit nem ér hátrány amiatt, hogy ezeket a jelképeket a „jóérzés határain belül” használják Románia egyik régiójában. Nem kellene ilyen „gyúlékony” témákkal terhelni a magyar–román kapcsolatokat, és nem a nyilvános nyilatkozatok a legmegfelelőbbek arra, hogy megoldják a székely zászló használatát – vélekedett. Leszögezte, Budapestről nem lehet megoldani semmit Bukarestben nyilatkozatokkal, és hozzátette, hogy egy államtitkárnak megvan minden diplomáciai és politikai eszköze arra, hogy megoldást találjon egy ilyen problémára.
Romániában törvény szabályozza a román és más országok zászlajának használatát, emellett létezik egy kormányhatározat, amely a romániai nemzeti kisebbségek szimbólumainak használatát engedélyezi – magyarázta lapunknak Eckstein-Kovács Péter jogász. Úgy vélte, hogy a törvény nem tiltja a székely zászló használatát, főleg ha azt vesszük figyelembe, hogy több romániai helységnek van saját zászlaja – mondta a volt szenátor.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár),

Durva román reakció székelyzászló-ügyben
Berendelte tegnap a román külügyminisztérium Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet amiatt, hogy egy nappal korábban Németh Zsolt külügyi államtitkár szimbolikus agressziónak nevezte, hogy a Székelyföldön megtiltották a székely zászló kitűzését. A román kormány képviselői tegnap rendkívül kemény nyilatkozatokban utasították vissza Németh Zsolt keddi, a Székelyföldön dúló „zászlóháborúra” vonatkozó kijelentését. „Románia nem tűr el senkitől leckéket, hogyan alkalmazza a törvényeit” – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök arra reagálva, hogy a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Székelyföldön dúló „zászlóháború” ellen emelt szót, és azt kérte a román kormánytól: szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.
Ponta a tegnapi kormányülésen leszögezte: Románia a legmagasabb európai szabványokat alkalmazza a kisebbségek képviselete és a helyi autonómia terén. „Tartózkodnék a nem diplomatikus kifejezéstől, de normális esetben ezeket a megnyilvánulásokat szemtelenségnek nevezném. Nem hinném, hogy valaki megmondhatja nekünk, milyen zászlókat és hogyan függesszünk ki. Nehogy valaki is azt képzelje, hogy túl sokszor odafordítjuk a másik arcunkat is” – jelentette ki a szociáldemokrata miniszterelnök.
Mint ismeretes, Németh Zsolt részt vett kedden azon az ünnepségen, amelyen Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. A külügyi parlamenti államtitkár úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye prefektusai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, „szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi”.
Egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz. A román külügyminisztérium tegnapi közleményében elfogadhatatlannak nevezte a fideszes politikus nyilatkozatát, amely a tárca szerint ellentétben áll Románia és Magyarország stratégiai partnerségi kapcsolatával, valamint a jószomszédi viszony szellemiségével.
A dokumentum Bogdan Aurescu külügyi államtitkárt idézi, aki szerint Románia nem fogad el ilyen „sajnálatos beavatkozásokat”, amelyek megsértik a román alkotmányos és törvényes kereteket. Aurescu szerint kijelentésével Németh Zsolt „egyértelműen az etnikai alapú területi autonómia” mellett foglalt állást, amelyet nem tesz lehetővé a román alkotmány, és amely nem része a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét szabályozó európai szabványoknak. „Ezért a román külügy határozottan elutasítja ezt a kezdeményezést” – olvasható a dokumentumban. A külügyminisztérium szerint Románia teljes mértékben teljesíti a nemzetközi megállapodásokban vállalt kisebbségvédelmi előírásokat, mi több, a kisebbségvédelem területén a „román modellt” nemzetközi szinten is elismerik.
A külügyi tárca tegnap délután bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, hogy ismertesse a román fél álláspontját. Füzes Oszkár (képünkön) a Krónikának leszögezte: nincs szó román–magyar diplomáciai incidensről. „Nem szeretnénk botrányt és nem szeretnénk beavatkozni Románia belügyeibe. Arról van szó, hogy Magyarország és a magyar nép szolidáris a székelyekkel, akik élni szeretnének alapvető jogukkal, és szabadon akarják használni nemzeti jelképeiket, kifejezve nemzeti azonosságukat” – szögezte le a nagykövet, hozzátéve, a román külügyminisztériummal normális és jónak nevezhető kapcsolatot ápolnak.
A történtekre a magyar Külügyminisztérium úgy reagált: a kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében kialakult helyzet megoldásának kulcsa Románia kezében van, a romániai magyarságnak jogában áll használni a szimbólumait, ezért Magyarország támogatja a székely zászló használatát. A tárca közleménye kiemelte, ezt az álláspontot Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet is kifejtette a román külügyminisztériumban. A diplomata hangsúlyozta, a székely zászló használatának támogatása összhangban áll a korábbi gyakorlattal, valamint a romániai és az európai uniós jogszabályokkal is. A közlemény szerint Füzes arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időben több olyan eset történt, amely a hatályos román jogi szabályozással ellentétes, sérti a magyar közösség jogait, ezek orvoslását Magyarország elengedhetetlennek tartja.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök lapunknak úgy vélekedett, a nyilatkozatok semmiképp nem oldják meg a székely szimbólumok használatát. Elmondta, a közösségi szimbólumok létét és használatát nem lehet sem parancsszóval, sem utasítással kitörölni a közösség életéből és tudatából, s aki ezzel próbálkozik, téves úton jár. „Nemcsak a székely szimbólumok, hanem általában a közösségi szimbólumok évszázadok óta léteznek, és parancsszó ellenére is évszázadokon keresztül fognak még létezni. Használatuk nem sérti a törvényeket, az általános román érdeket, de a román polgárok partikuláris érdekeit sem. Attól nem lesz senki boldogtalanabb, sem szegényebb, ha a székely közösség használja szimbólumait” – szögezte le Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke úgy véli, ezeket a kérdéseket párbeszéd útján kell megoldani, s emlékeztetett: amíg az elmúlt években az RMDSZ kormányon volt, tudták rendezni a hasonló ügyeket. „Most olyan helyzetben vagyunk, hogy a kormányzati döntésekbe nincs befolyásunk” – emlékeztetett a szövetség vezetője.
Kelemen szerint Németh Zsolt államtitkárnak rengeteg diplomáciai eszköz áll rendelkezésére, és szerinte nem biztos, hogy a sajtónyilvánosságon keresztül lehet a leghatékonyabban megoldani ezeket a problémákat. „Biztos vagyok benne, hogy Németh Zsolt a magyar alkotmány szellemiségében nyilatkozik, amikor felelősséget érez a Magyarország határain túli magyar közösségek sorsa iránt, mint ahogy a románok is jogszerűen és természetes módon aggódnak a határokon túli román közösségekért. Nyilvánosan elhangzott kijelentésére a sajtónyilvánosság előtt válaszolt a román fél is” – mondta az RMDSZ elnöke, hangsúlyozva, egyik nyilatkozat sem fogja megoldani a székely szimbólumok használatának ügyét. Eközben viszont Kovács Péter, a szövetség főtitkára gúnyos hangvételű Facebook-bejegyzésében „megköszönte” Németh Zsoltnak, hogy „megoldotta” a székelyföldi zászlóháborút, és nyilatkozatát követően a román nyelvű média „ereszti a nacionalista, magyarellenes dumát”. Lucian Mândruţă neves bukaresti televíziós műsorvezető ugyanakkor a székelyek iránti szolidaritása jeléül „kitűzte” a Facebook-oldalára a székely lobogót, bejegyzésében pedig értetlenségének adott hangot annak kapcsán, mi a bajuk román nemzettársainak a székely közösség szimbólumával.
Dumitru Marinescu, Kovászna megye frissen kinevezett prefektusa tegnap úgy nyilatkozott, a tolerancia segíthet a normalitás kialakításában, s ha jogerős bírósági ítélet megerősíti a székely zászló használatának törvényességét, nincs ellenére, hogy a háromszéki magyar közösség használja a szimbólumot. Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei elnöke szerint a törvény pontosan szabályozza, hogy a nemzeti kisebbségek csak saját találkozóikon, rendezvényeiken használhatják szimbólumaikat, de nem tűzhetik ki „állandó jelleggel” az állami intézmények épületeire.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár),

Tamás Sándor: Tiszteletet várunk
Fontos és jó dolog, hogy a magyar kormány és képviselői támogatják az erdélyi magyar közösség, a székelység óhajait – reagált tegnap Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár keddi kijelentéseire, megjegyezvén: „amit nem hallanak Bukarestben, azt meghallják Brüsszelben vagy Washingtonban”.
Ugyanazt akarjuk, ami természetes az Európai Unió tagországaiban, területi autonómiát, mely több uniós országban is működik, illetve jelképeink használatát. Mi tiszteljük a román állam szimbólumait, s nem akarunk mást, mint azt, hogy a magyarság, a székelység jelképeit is tiszteljék – összegzett Tamás Sándor. A szomszédos Hargita megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba úgy véli, a magyarság jogait megsértik. Jogállamban élünk, így nem helyénvaló, hogy 39 megyének lehet zászlója, ellenben Hargita és Kovászna megyének, ahol azonos adókat fizetünk, nincs erre joga. Az alkotmány itt és a többi megyében is ugyanaz – nyilatkozta Borboly, hozzáfűzve: Victor Ponta kormányfőtől arra vár választ, miért nem lehet, a többihez hasonlóan, Hargita megyének saját zászlója
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Szolidaritásból magáénak vallja a székely zászlót a román újságíró
Sabin Gherman újságíró egy tegnapi cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy bár bizonyos médiaorgánumok figyelemfelkeltő szalagcímek alatt tálalják a vészterhes gyorshírt, hogy a székely zászló lassan kiszorítja Hargita és Kovászna megyében a román állam szimbólumait, és közeleg a magyarok által keltett apokalipszis, a valóság ehhez képest az, hogy az ország több helyiségében ott lengedezik az adott település zászlaja. Mint írja, például Tordán végighaladva megfigyelhető, hogy a zászlórudakon a román trikolór, és az Európai Unió zászlaja mellett ott látható a város fehér-piros lobogója is, Aranyosgyéresen pedig a város sárga-kék zászlaja. Az emberek többnyire csaknem teljes nemtörődömséggel sétálnak el alattuk, de adott esetben hirtelen támadt büszkeséggel magyarázzák el az idegennek, hogy milyen lobogót láthatnak – írja Gherman.
Emlékeztet továbbá arra, hogy körülbelül két hónapja a Gorj megyei prefektus nagy örömmel közölte, hogy Victor Ponta miniszterelnökkel együtt tűzi ki az olténiai megye zászlaját a Păpuşa-csúcsra a turizmus fellendítése céljából. Neamţ várán ugyanakkor büszkén lengedezik a történelmi Moldva lobogója – tájékoztat az újságíró, hozzátéve: az olasz, francia, amerikai, vagy magyar vendéglők is jellemző módon kitűzik a megfelelő nemzet zászlaját. – Ilyen körülmények között még téma lehet a székely lobogó kérdése? – veti fel a kérdést az újságíró. Mint megállapítja, véleménye szerint a dagadó botrány valóságos aranybánya a román politikusok számára: „elég buták és szegények vagyunk ahhoz, hogy rájuk hallgassunk, hogy megfélemlíthessenek, hogy a fülünk botját se mozdítsuk az egészségügy, a tanügy és a mezőgazdaság problémái miatt, hiszen Isten jóindulatából itt vannak nekünk a magyarok, akikkel háborúskodhatunk” – állapítja meg Gherman.
Hozzáteszi: tudatában van annak, hogy a jelenlegi hangulatkeltés közepette egyesek számára szinte hazafias kijelentésnek minősülne róla azt mondani, hogy szeparatista, és az Erdélyt óhajtó magyarok bérence. Mint írja, szeretné, ha a román polgárok is olyannyira ragaszkodnának trikolórjukhoz, akár a székelyek saját lobogójukhoz, a román politikusok pedig ugyanolyan vehemenciával óvnák a határon túli románok jogait, mint budapesti kollégáik a külhoni magyarokét. Mindemellett, most azt az időt éljük, „amikor alávaló emberek a trikolórt a gyorshír sárga szalagjával helyettesítik” – jegyzi meg Gherman.
Lucian Mândruţă újságíró Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében kiemelte: nem érti, miért okoz gondot egyeseknek a Székelyföld zászlaja, hiszen nyugati államokban minden tartomány saját történelmi lobogóval, fesztivállal, sajtmárkával, könyvtárral, vagy műemlék kastéllyal rendelkezik. Mindezek az elemek hozzájárulnak a térség kultúrájának gazdagításához; Romániában ez miért nem lehetséges? – veti fel a kérdést. Felhívja a figyelmet arra, hogy „a legalább ezer éve itt élő székelyek határőrök voltak”, és „egyetlen román sem tudja, hány csatában haltak meg magyarok azért, hogy megvédjék Erdélyt a tatároktól és törököktől, mert nincs szemük és fülük csak Mihai Viteazu és Ştefan cel Mare cselekedeteire.” Mint írta, a román tankönyvekben nincs hely más nemzetek hősei számára, akikhez kapcsolódó történelemnek már ideje lenne a békét jegyeznie fel. Mândruţă szerint a Székelyföld zászlaja körüli botrány csak a gyűlöletet és a mindkét oldali szélsőséges nacionalizmust szítja, alátámasztva a magyar szélsőjobboldal elméletét, hogy a románok „primitívek”. – Kedves magyarok, mivel hozzám hasonlóan román állampolgárok vagytok, történelmi szimbólumaitok az enyémek is – hangsúlyozta bejegyzésében az újságíró, aki bejegyzéséhez csatolta a székely zászlóról készült fényképet és megjegyezte: „Ma én is székely vagyok – az első Argeşből”.
Szabadság (Kolozsvár),

Ponta szerint Románia belügye a kisebbségi kérdés
Románia belügyének nevezte a kisebbségi jogok tiszteletben tartását Victor Ponta miniszterelnök csütörtökön.
A parlament folyosóján nyilatkozó román kormányfőtől az újságírók azt kérdezték, tervez-e miniszterelnöki szintű tisztázást a székely zászlóról kirobbant magyar–román vita tárgyában.
"A hazai törvénykezés és a kisebbségi jogok hazai tiszteletben tartása Románia belügye: nincs amiért beleszóljon a magyar miniszterelnök, és nem vagyok kíváncsi a véleményére ebben a témában" – szögezte le Victor Ponta.
Elmondta, nem hiszi, hogy Romániával valami gond lenne: kiegyensúlyozott állásfoglalásokat hallott a romániai magyar közösség képviselőitől. "Úgy vélem, ez a provokáció a magyarországi választásokkal és politikai helyzettel függ össze. Nem örülünk annak, és nem tartjuk korrektnek, hogy Romániát felhasználják a szomszédos ország választási küzdelmében" – mondta a román kormányfő. Hozzátette: fenntartja azon meggyőződését, hogy ez "arcátlanság" akkor is, ha ez nem valami diplomatikus kifejezés.
"Nem hiszem, hogy bele kell sétálnunk ennek a provokációnak a csapdájába, amelynek nincs semmi köze Romániához vagy a romániai magyar közösséghez: csak ártanak vele a romániai magyar közösségnek. Esetleg a szélsőséges barátaiknak használnak vele, Tőkés Lászlónak..., miért nem kérdezik meg erről az Európai Néppárthoz tartozó kollégákat, ők is itt vannak valahol" – mondta Ponta ironikusan, a folyosón álló jobbközép ellenzéki politikusokra mutatva.
Kifejezte meggyőződését, hogy az Európai Tanács ülése, ahol a román államfő "gyakorlatilag egy asztalnál fog ülni" a magyar miniszterelnökkel, jó alkalom a helyzet tisztázására.
A román külügyminisztérium szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, azt sérelmezve, hogy kedden Németh Zsolt külügyi államtitkár nyilvánosan szót emelt a kisebbségi jelképek használatának romániai korlátozása ellen.
Németh Zsolt szerint "szimbolikus agresszió" történt azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését. Az államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz
Népújság (Marosvásárhely),

Több oldalról támadják a régiósítást

Németh Zsolt: Magyarország a párbeszéden alapuló megoldásban érdekelt
Magyarország a párbeszéden alapuló megoldásban érdekelt Romániával a székely zászlók használatának ügyében – erről beszélt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön az m1 Az Este című műsorában.
Az államtitkár elmondta, alapvető európai uniós érték, hogy a közösségek szabadon használják szimbólumaikat. Ennek kapcsán megjegyezte: „Magyarország nem arra törekszik, hogy ebből európai ügy legyen. Az egész ügy a Székelyföldről indult és fontos, hogy ez így is maradjon” – jelentette ki Németh Zsolt, hozzátéve, hogy „Magyarország nem kívánja internacionalizálni az ügyet”. Hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, párbeszéd keretében megoldódjon a kialakult helyzet. Mint mondta: a román kormány és a magyarok között alakult ki nézetkülönbség, Magyarországnak pedig nem áll érdekében a feszültség növelése. „Azon vagyunk, hogy a feszültséget csökkentsük” – tette hozzá.
Szerdán Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét a román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta meg, és kilátásba helyezte kiutasítását, ha a nagykövet nem tér vissza „megbízatása keretei közé”. Titus Corlatean az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt nehezményezte, hogy a magyar nagykövet egy másik hírtelevízió vendégeként, újságírói kérdésre válaszolva Magyarország támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómiatörekvéseket. A román külügyminisztérium szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét és közleményt is kiadott, amelyben elfogadhatatlannak nevezte Németh Zsolt külügyi államtitkár "beavatkozását". Németh Zsolt kedden részt vett azon az ünnepségen, amelyen a Budafok-Tétény polgármesteri hivatalára kitűzték a székely lobogót. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna megye és Hargita megye kormánymegbízottja körlevélben tiltotta meg a székely zászló kitűzését, ”szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi”. Az államtitkár arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót. A bukaresti tiltakozásra a magyar külügyminisztérium közleményben reagált, hangsúlyozva: a kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében kialakult helyzet megoldásának kulcsa Románia kezében van, a romániai magyarságnak jogában áll használnia szimbólumait, ezért Magyarország támogatja a székely zászló használatát. Victor Ponta román miniszterelnök országa belügyének nevezte csütörtökön a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A kisebbségi jogok hazai tiszteletben tartása Románia belügye: „nincs amiért beleszóljon a magyar miniszterelnök, és nem vagyok kíváncsi a véleményére ebben a témában” - jelentette ki arra az újságírói kérdésre, tervez-e miniszterelnöki szintű tisztázást a székely zászlóról kirobbant magyar-román vita ügyében. Budapest, 2013. február 7., csütörtök (MTI) -

RMDSZ-alelnök: Nincs szükség feszültségkeltésre
Nincs szükség felesleges feszültségkeltésre a kisebbségi jelképek használatának akadályozása ügyében - hangsúlyozta Borbély László, a bukaresti képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke csütörtökön.
Az RMDSZ politikusa kijelentette: a székelységnek joga van a székely zászló kifüggesztésére. Ugyanakkor hozzátette: Magyarországnak a külhoni magyarsággal kapcsolatos alkotmányos felelősségét úgy kell érvényesítenie, hogy minden ilyen ügyben kikéri az adott közösség legitim képviseletének véleményét, ebben az esetben az RMDSZ-ét.
Borbély László szerint Németh Zsolt politikusként, nem pedig külügyi államtitkárként emelt szót a székely zászló ügyében, de a román fél reagálása is túlzott.
Az RMDSZ politikusa emlékeztetett rá, hogy a román kormány múlt héten lecserélte Codrin Munteanu Kovászna megyei kormánymegbízottat, aki korábban hadjáratot indított a székely jelképek ellen. Eltávolítását az RMDSZ üdvözölte és az is látszott, hogy az újonnan kinevezett prefektus kiegyensúlyozottabb hangot ütött meg a magyar jelképek dolgában - hangsúlyozta Borbély László.
Az RMDSZ politikai alelnöke úgy vélekedett: a magyar-román viszonyban párbeszédre, a vitás kérdések tisztázására van szükség, és ennek egyik legjobb módja szerinte a magyar-román kormányközi vegyes bizottság összehívása lenne.
Borbély László a diplomáciában szokatlannak nevezte azt, hogy Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet - szűkszavú nyilatkozatok helyett - több hírtelevízió vitaműsorában is részt vett, hagyta, hogy provokatív kérdésekkel vallassák, ráadásul románul, amely nem anyanyelve: szerinte ez nem használt az ügynek.
Szerdán Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét Titus Corlatean román külügyminiszter a diplomáciai szokásjog megsértésével vádolta meg, és kilátásba helyezte kiutasítását, amennyiben a nagykövet nem tér vissza "megbízatása keretei közé".
A román külügyminiszter az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt nehezményezte, hogy a magyar nagykövet, egy másik hírtelevízió vendégeként, újságírói kérdésre válaszolva Magyarország támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómiatörekvéseket. A román külügyminisztérium ezt megelőzően szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét. A román fél azt sérelmezte, hogy kedden Németh Zsolt külügyi államtitkár szót emelt a Székelyföldön dúló "zászlóháború" ellen, és azt kérte a román kormánytól: szüntesse be a "szimbolikus agressziót" az erdélyi magyar közösség ellen.
Marosvásárhely/Bukarest, 2013. február 7., csütörtök (MTI)

Lapszemle
Mögöttes politikai érdekek a székelyzászló-ügy mögött?
A pénteki romániai lapok többsége mind a magyar, mind a román kormányt felelősnek tartja azért, hogy éles vita alakult ki közöttük a székely zászló ügyében, reagálásukat túlzónak tartja, ami szerintük csak mögöttes érdekekkel magyarázható.
Dan Constantin, a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) szócsövének számító Jurnalul National vezércikkírója úgy vélekedett: Németh Zsolt külügyi államtitkárnak régóta „feladata”, hogy nyilatkozataival Romániát provokálja, és ebben most Füzes Oszkár bukaresti nagykövet is besegített neki. A szerző úgy véli, a Fidesz már a jövő évi választásokra készül. Szerinte a „rossz gazdasági helyzetbe került Magyarország elszigetelődött a sovén és antiszemita felhangokkal kísért jobboldali politikájával”, a választások kimenetelét pedig a félmillió külhoni kettős állampolgár szavazata döntheti el a Fidesz és a szocialisták között. Constantin szerint „a két vuvuzela” az erdélyi szavazatszerzés reményében forralta fel a székelyzászló-ügy vizét, amellyel mások fogják „leforrázni” magukat.
A liberális kötődésű Adevărul a székelyzászló-ügyet kommentáló Crin Antonescu liberális pártvezér egy televíziós nyilatkozatát idézi. Az USL társelnöke azt fejtegette, hogy Orbán Viktor „egy kis ország miniszterelnöke – hiszen Magyarország a demográfia, az erő, a források szempontjából kis ország –, amelynek vezetője nagy politikát akar csinálni”. Antonescu hozzátette, hogy ez egy revizionista politika, majd folytatta: „Orbán úr az egész világ magyarsága számára az akar lenni, mint a katolikusoknak a pápa.” A román szenátus elnöke azt is leszögezte, hogy „Orbán miniszterelnökkel nem lehet olyan párbeszédséma szerint tárgyalni, mint ahogy elődeivel tárgyaltak a román hatóságok”. A székelyzászló-ügyet Antonescu magyar provokációnak nevezte, amelyre szerinte – az állásfoglalást elhárító – Traian Băsescu államfőnek kellett volna higgadt, de határozott választ adnia.
A jobboldali România Liberă Cristian Câmpeanu véleménycikkét közli Őrültség Bukarestben és Budapesten címmel. „Két kis ország, amelyeknek az élén egy-egy autokratikus hajlamú, a jogállamisággal hadilábon álló politikus áll, lelkesen belevetette magát a legkezdetlegesebb populista nacionalizmusba, hogy saját kudarcairól elterelje a figyelmet: így tekintenek a magyar–román feszültségre Európából” – vélekedik a szerző. Rámutat: Kovászna megye prefektusának nem lett volna szabad megengednie magának, hogy egy gyarmatosító hatalom arroganciájával eltávolítsa a székely zászlót egy, a megyeházán rendezett ünnepségről. Szerinte ezzel csak megerősítette azt az érzést a magyarokban, hogy a román hatóságok egy megszálló erő képviselői a Székelyföldön. Úgy vélte: ezért beszélt Németh Zsolt „szimbolikus agresszióról”.
Szabadság (Kolozsvár)

Hány székely az ezer székely?
A megyénkben működő kormányhivatal vezetője vagy teszi magát, vagy annyira tájékozatlan, hogy az egyszerű Maros megyei polgárban is felmerül a kérdés: lehetséges, hogy valakit ilyen csekély szellemi bagázsival neveztek ki ekkora tisztségbe? Elsősorban a kormányra vet rossz fényt, hogy olyan politikusa nyilvánít véleményt egy népcsoportról, amely az általa felügyelt megye lakosságának a több mint 30 százalékát alkotja, aki nyilatkozatai alapján legalapvetőbb történelmi ismeretekkel sem rendelkezik e téren. A Székelyföld "aberráció" – jelentette ki a prefektus. Hogy mire gondolt? Nos, ha a szótár szerint értelmezzük a szó jelentését, elmebeli eltévelyedésre gondolhatunk. S hogy miért? Véleménye szerint a népszámlálás alapján alig több mint ezren vallották magukat székelyeknek, s Székelyföld Brassó és Marosvásárhely között ezer emberrel aberrációt jelent. Szeretném hinni, hogy a prefektus csak a politikai nagyotmondás csapdájába esett, s valójában tudja, hogy a magukat székelyeknek vallók a magyar anyanyelvű és kultúrájú nemzet részei. Akik szülőföldjük határait védelmezték évszázadokon át, s teszik még akkor is, ha időközben a fejük fölött ide-oda költöztették az országhatárokat. A Székelyföld pedig éppúgy létezik, mint Olténia, Bukovina, Dobrudzsa, a Bánság, Máramaros vagy Moldova határon innen és azon is túl. Sőt, annyira létezik, hogy közel 300 kilométeren át utazhatunk tiszta magyar falvakat érintve Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megye sima vagy gödrös útjain.
Annyira tájékozatlan a prefektus sem lehet, hogy mindezt ne tapasztalta volna meg. S ha a Székelyföld nem létezik, a jellegzetes román területi egységeket, például Olténiát is ki kellene törölni a román nép köztudatából, s a térképről is, mivel a népszámláláskor az ezer székelynél is kevesebb oltyánt írtak össze. Bukovináról nem is beszélve. Az egységes román nemzetállam illúziójában élők számára fölöttébb bosszantó lehet, hogy az asszimiláció, aminek a csángóság már nagy számban az áldozatává vált, a reméltnél lassabban halad. Ennek ellenére gyalázatos dolog rongynak nevezni a székely zászlót, s szeretném látni, hogy miképpen tűrnék ezt el a külföldön élő románok, akik nemzeti zászlójukkal fejezik ki identitásukat. Az újabb figyelemelterelő hadjárat, ami a "keszegre" sikerült országos büdzsé és az ország területi átszervezése kapcsán folyik, az aktuális jelentésén túl sajnos azt igazolja, hogy Románia az Európai Unió tagjaként sem képes feldolgozni, hogy olyan "játékszer" birtokában van, amit bárhogy is fújnak, a maga nyelvén szólal meg. A székelys g szimbólumai pedig attól sokasodnak és válnak egyre fontosabbá, minél inkább szeretnék eltüntetni azokat.
Bodoldai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely),

Néhány megjegyzés a román–magyar feszültségekről
A székelyzászló-ügy keltette feszültségekből valamennyi politikus hasznot húz Budapesttől Bukarestig felháborodott, frusztrált, a diverzió csapdájába esett, manipulált tömegeket hagyva maguk mögött. Elsősorban Orbán Viktor Fidesze nyer, hála a bukaresti politikusoknak és tévécsatornáknak, amelyek mintha ingyen nekik kampányolnának. A Németh Zsolt államtitkár által tett felelőtlen kijelentések, amelyekre Magyarország bukaresti nagykövete is ráerősített, lángba borították a román politika és média színterét. Erre is számítottak. A románok nagy szolgálatot tesznek azzal, hogy megnyilvánulásaikkal radikálizálják a Hargita és Kovászna megyei magyarokat, a Fidesz malmára hajtva a vizet, amely elkezdte a választási kampányt a határon túli magyarok szavazatáért.
A Szociálliberális Szövetség (USL) is sokat nyer, mivel sikerült elterelni a figyelmet egy ország életének egyik legfontosabbnak számító témájáról, a költségvetésről e mostani álprobléma felelőtlen kezelésével. Amikor a magyar politikusok szorult helyzetbe kerülnek – és a Fidesznek érdeke, hogy maga is efféle felfújt nacionalista témákkal terelje el a figyelmet Magyarország gazdasági nehézségeiről –, a régi trükköt veszi elő. Átdobják a területi autonómia témáját a román határon, bízva az együgyű politikusok pavlovi reakciójában és a könnyen felhergelhető médiában.
Valahányszor politikusaink különböző botrányokat akarnak eltussolni, a magyarokra támadnak, mivel tudatában vannak annak, hogy az így kipattant cirkusz minden mást elfed. Az egészben az az érthetetlen, hogy sem a magyarok, sem a románok nem unták még meg ezt a buta játékot. Valószínű, hogy a nacionalizmus a szexuális ösztönhöz hasonlóan működik: izgalmi állapotban az ész eltűnik. A Budapesten és Bukarestben elkezdett tűzijáték nemcsak hogy elvonja a nép figyelmét a valós problémákról, hanem felforrósítja az agyakat és képes akár hosszú távra is elhomályosítani az értelmet.
Nagyon jól jön a Kovásznán állítólag törvénytelenül kifüggesztett székelyzászló-ügy az utóbbi hetek egyik főszereplőjének, Dan Voiculescunak is, aki így megúszta a bűnvádi dossziéja miatti magyarázkodást, az igazságszolgáltatással szembeni szégyenteljes megfutamodásának indoklását. Szenátusbeli lemondása azzal hozható összefüggésbe, hogy a brüsszeli jelentés névszerint is említi az Intact médiabirodalmat, amely a nyilvánosságot egyes politikusok meghurcolására használja. A legnagyobb nyereség viszont a magyar közösség befeketítéséből származik, amelynek jelentős belpolitikai hatása lesz. Ezek után Victor Ponta már nem tudja azzal zsarolni a liberálisokat, hogy kizárja őket a kormányzásból és az RMDSZ-szel hoz létre kormányzó többséget. A közvélemény szemében a romániai magyarság „démonizálása” egy időre megakadályozza az RMDSZ kormányzati szerepvállalását.
Bár ezzel Victor Ponta elvesztette az egyik fontos ütőkártyáját, még számára is nyereséges a Budapesttel folytatott diplomáciai háború. Autoriter kormányfőként tetszeleghet, aki éberen őrködik az ország határai fölött. így kevésbé tűnik annak a köpönyegforgató kormányfőnek, aki a túlélés kedvéért itthon teszi a szépet a liberálisok és Dan Voiculescu előtt, gyalázza az Európai Bizottságot, ahogy viszont Brüsszelbe ér, pont az ellenkezőjét képviseli. Kész tudathasadás.
Az EU-ellenes nacionalisták is teljes mértékben kihasználják ezt a botrányt, hogy még egy ütést mérjenek Brüsszelre és Traian Băsescura. Az egyik vitaműsorban már az is elhangzott, hogy az európai bürokraták összejátszanak a magyarokkal, azért nem lép közbe Brüsszel. Az EU-t azzal vádolták, hogy kettős mércével mér, mert most nem lép közbe tüstént, hogy megfékezze ezt a mesterségesen generált konfliktust, úgy ahogy például a nyáron a román belpolitikai válság elmérgesedésekor. Nyilvánvaló, hogy a két pillanat között nagy a különbség: tavaly jogosan beszéltünk a jogállamiság megsértéséről, most viszont az ország területi integritásának veszélye csak néhány forrófejűnek a képzeletében él. Traian Băsescu sem menekül: állítólag az autonómiával voltaképpen kiegyenlíti a népszavazáskori számlát Orbán Viktorral szemben, amikor a magyar kormányfő azt kérte az erdélyi magyaroktól, ne vegyenek részt az államfő menesztésére kiírt referendumon, így mentve meg őt a küszöbön álló lemondatástól.
Ezek lennének a politikai megjegyzéseim az ügy kapcsán. Most viszont vessünk egy pillantást a dolog lényegére. Kinek van igaza, a románoknak vagy a magyaroknak? Ki sérti meg törvényt? Hol kezdődött ez az őrület?
Először is a székely zászló kifüggesztése a román mellett teljesen törvényes. Ezt már több romániai bíróság is elismerte. Ez nagyon fontos részlet: az, aki most a székely zászló kifüggesztésének problémáját kipattintotta, ebben az esetben egy román volt. Nem a magyarok feszítették túl a húrt, hanem a románok. A volt kovásznai prefektus, akit leváltottak tisztségéből, a törvényszéken támadta meg a megyei tanács azon határozatát, amelyben jóváhagyták a székely zászló kitűzését. Így jött létre ez a jogi vita, ez a kiprovokált konfliktus, amelynek törvényes jogi lezárása 2012 novemberében megtörtént. Magától értetődő megoldás különben. Sorin Oprescu főpolgármesternek joga van kitenni Bukarest zászlóját fontos eseményekkor. A vörös kutyák felhúzzák a Dinamó zászlóját minden mérkőzéskor. Az egymilliós lélekszámot meghaladó romániai magyar közösségnek miért ne engednék meg, hogy saját szimbólumait használja, ameddig a hivatalos szimbólumokat tiszteletben tartja?
Választ keresve ezekre a kérdésekre, érdekes részletre bukkanunk. Kik is azok, akik elvitatják a magyarok azon jogát, hogy a román zászló mellett kifüggesszék a székelyt is? A volt kovásznai prefektus, Codrin Munteanu, aki a magyarok minden identitáskereső gesztusáért a törvényszékhez fordult (iskolanévadástól kezdve a zászló kifüggesztéséig). Munteanu a Konzervatív párt (PC) tagja, aki anyagilag is támogatja a Románok Polgári Fórumát. Márpedig Dan Voiculescu pártja igenis túlnőtt Vadim Tudor Nagy-Romániáján, ami a nacionalizmust, Európa- és Amerika-ellenességet illeti. Következtetésképpen nem véletlen, hogy az Antena 3 és Dan Voiculescu melegen tartja ezt az egyik saját emberük által generált konfliktust. Hála Istennek, a Ponta-kormány múlt héten leváltotta tisztségéből Codrin Munteanut.
A médiában újra életre keltek az 1990-es évek „trikolór-kísértetei”. Gheorghe Funar egyik tévéstúdióból a másikba megy, hogy egy új bécsi diktátum rémét vetítse elő, amely szétdarabolja az országot. A volt Nagy-Románia párti Lucian Bolcaş pedig újra az „irredenta” magyarokkal folytathat harcot, mint a régi szép időkben, amikor Vadim Tudorral együtt ették őket. Titus Corlăţean külügyminisztert is gyakran hívják a „válság- és ideggóc” Antena 3-hoz, ahol felelőtlenül beszélnek a nemzetbiztonságra leselkedő veszélyről, bűnvádi dossziékról, a Kovászna Megyei Tanács elnökének kivizsgálásáról és lemondatásáról. Monica Tatoiu hisztériarohamai különleges színt adnak a Romania TV adásainak, ahol bejelentette: habár magyar és szerb vér csörgedezik ereiben, kénytelen határozottan állást foglalni, mivel „ezek mindenhova betörnek”.
Elég! A nemzetféltő hazafiság az utóbbi években tapasztaltnál is sokkal nagyobb hangerőre kapcsolt. A romániai tévékben mintha polgárháborút közvetítének, az újságírók és kommentátorok mintha a végső harcokat vívó román–magyar háborúról tudósítanának.
A magyaroknak is megvan a maguk tévedése, amikor az identitásukat őrző egyszerű székely zászlónak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint amennyi valójában van. Amikor a radikális nézeteket valló magyarok választóik orra előtt lebegtetik a székely zászlót, ehhez szeparatista eszméket is társítanak, Nagy-Magyarország képét, és nem arra szorítkoznak, hogy a székely zászlót egy helyi közösség jelképének tekintsék és így használják.
Az RMDSZ vezetőinek reakciója sem volt a legsikeresebb ebben a bolondulásban. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök mintha Orbán radikálisaival igyekezett volna lépést tartani, amikor a „nemzetállam” szókapcsolat kihagyását kérte a következő Alkotmányból. A téma felvetése abszolút legitim, Kelemen Hunor érvei helyesek ugyan, de a pillanatot rosszul választotta meg, és csak olajat öntött a tűzre.
És hogy mi az eredménye mindennek? Termőréteg helyett egy újabb réteg hamu a román–magyar kapcsolatok felett. Egyes racionálisabb hangok úgy vélik: a kellemetlen incidens nyomán keltett feszültségek nem fognak egyhamar elcsitulni az amúgy is frusztrált magyar közösségben, amelyben egyre erősebb az elszigetelődési komplexus; erősebb, mint akkor, amikor – jól-rosszul – az RMDSZ kormánypártként képviselte a romániai magyarság érdekeit. Ezen vélemények szerint a Székelyföld autonómiája kapcsán Bukarest és Budapest között kirobbanó botrány ugyanakkor lerombolja azt a mítoszt, miszerint Románia jó példa, ami a kisebbségi jogok tiszteletben tartását illeti.
Az Alkotmány legutóbbi módosítása óta tíz év telt el, de ennyi idő sem volt elég arra, hogy Romániában elfogadják a kisebbségi törvényt, az anyanyelvnek a közigazgatásban való használata kaotikus, a regionalizálási projektet pedig második Trianonként emlegetik, amennyiben a magyar kisebbséget egy olyan közigazgatási egység határai közé szorítanák, amelynek megrajzolásakor nem veszik figyelembe a történelmi valóságot, a román prefektusok pedig nem a kormány képviselőiként, hanem nagykövetként viselkednek Hargita és Kovászna megyében.
Ami pedig a magyarokat illeti, úgy tűnik, elfelejtik, hogy Románia legszegényebb megyéiben élnek. Fel kellene tenniük néhány kérdést maguknak: bár a román többség nem teljesítette a magyarság összes elvárását, nem adta meg a kért jogokat, miért élnek rosszabbul a székelyföldi magyarok, mint azok, akik olyan megyékben laknak, ahol a románság többségben van, és a megyei vagy a városvezetők románok? Hogyan lehetséges, hogy a magyar politikai elit pont olyan korrupt, mint a román? Hogyan lehetséges, hogy annyira rosszak a székelyföldi utak, és oly mértékű ott a szegénység, bár a székelyföldi megyék nagyon gazdagok természeti kincsekben? Polgármestereik, megyei tanácselnökeik, a helyi közigazgatások mit tettek a romániai magyarokért huszárkarneválok szervezésén, Avram Iancu-bábuk felakasztásán, zászlólengetésen és 1848-as jelképek felemlegetésén kívül?
DAN TAPALAGĂ
(Forrás: Hotnew.ro)
Szabadság (Kolozsvár),

Zászlóügy: nem csitulnak a kedélyek
Folytatódtak az elmúlt napokban a hatósági zaklatások a székely zászló használata miatt. Marosvásárhelyen kilenc, székely és magyar lobogókat lengető fiatalt tartóztattak fel a Somos utcában a helyi rendőrök szombat délután. A rendőrkapitányság és a csendőrség is kiszállt a helyszínre. Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője elmondta, „helyi lakók” értesítették őket arról, hogy egy fiatalokból álló csoport székely és magyar zászlókkal elindult az Alexandru Papiu Ilarian Főgimnáziumtól a Somostető felé. A rendőrök a Somos utcában érték utol és igazoltatták őket, majd értesítették a rendőrkapitányságot és a csendőrséget is. Daniel Manea, a csendőrség sajtószóvivője elmondta, a fiatalok „egy közeli községből” jöttek Marosvásárhelyre, a Papiu közelében található temetőbe, ahol elhelyeztek egy koszorút a magyar hősök emlékére, majd elindultak a Somostető felé, útközben azonban feltartóztatták őket, de bírságot nem kaptak, mivel nem zavarták a közrendet.
Tüntetés a nagykövetség előtt
Péntek délután egyébként tucatnyi tüntető gyűlt össze a bukaresti magyar nagykövetség előtt, és román nemzeti lobogókat tűzött ki a külképviselettel szemben lévő kerítésre. A demonstrálók a székely és általában minden idegen zászló Románia területén való kitűzése ellen tiltakoztak, ugyanakkor elítélték Magyarország beavatkozását a székelyföldi zászlóvitába. Többen kartonlapokat emeltek a magasba, „Ha nem tudtok románul, húzzatok el innen”, „Románia az én hazám, a tiétek Mongólia”, „Ha Vlad Ţepes élne, egy hazátlan sem beszélne” felirattal. A tüntetők a sajtó képviselőinek elmondták: spontán megmozdulásról van szó, amelynek résztvevői a bukaresti Egyetem téren találkozva döntötték el, hogy a nagykövetség elé vonulnak. A helyszínt biztosító rendőrök szerint a demonstrációt nem jelentették be. A megmozdulásról kora délutánig csak a kormánypártokhoz közel álló hírtelevíziók számoltak be, hangsúlyozva, hogy a héten bejelentett, nagyobb létszámú demonstráció várható a bukaresti magyar nagykövetség előtt. Füzes Oszkár nagykövet nem volt az épületben a megmozdulás idején, mert a Veszprémben négy éve meggyilkolt Marian Cozma emlékére rendezett temetői megemlékezésen vett részt, ahol megkoszorúzta az egykori román válogatott kézilabdázó sírját. A demonstráció kapcsán a nagykövet az MTI-nek telefonon annyit mondott: örül, hogy Romániában demokrácia van, mindenki szabadon kinyilváníthatja véleményét, ugyanakkor reméli, hogy ez a jelképek szabad használatára is kiterjed. A tüntetés résztvevői helyi idő szerint 16 óra után rendőri intézkedés nélkül szétszéledtek.
Băsescu tárgyalt Orbánnal
Közben Traian Băsescu államfő is kifejtette véleményét székelyzászló-ügyben, felelőtlennek nevezve azokat a politikusokat – szerinte legyen szó budapesti vagy bukaresti pártok képviselőiről –, akik gazdasági válság idején nacionalista kirohanásokra ragadtatják magukat. Tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján az elnök elmondta, a témában Orbán Viktorral is egyeztetett a brüsszeli EU-csúcson, és rendkívül pozitív hozzáállást tapasztalt a magyar kormányfő részéről. „Való igaz, hogy a beszélgetésünk idején nevettem is, viszont azt mondtam a miniszterelnöknek: a nacionalista problematikában lassan a zongorával a lépcsőkön. A román és a magyar félnek egyaránt mérsékelnie kell üzenetét, különben elszabadulhatnak az indulatok, és az katasztrofális lenne a két ország számára” – fogalmazott Băsescu, hozzátéve: soha nem fog egyetérteni „törvénytelen jelképeknek” a román állami intézményeken való használatával. Szerinte ugyanakkor Románia számára nem a székely zászló kitűzése jelent problémát, hanem például a mezőgazdasági termelőkre kivetett átalányadó, az adók és illetékek emelkedése, továbbá az alapélelmiszerek áfájának csökkentése, amely a balliberális kormány ígérete ellenére elmaradt.
Kelemen a nacionalista kártyáról
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyébként pénteki kolozsvári sajtótájékoztatóján leszögezte: Románia ügyeit semmiképp nem fogja előrevinni a nacionalista kártya kijátszása. Kelemen Hunor természetesnek ítélte, hogy a közösségek használják szimbólumaikat, szerinte ez nem ellenkezik az érvényes törvényekkel, és egyáltalán nem árt a román polgároknak vagy a román államnak. Hozzátette, Romániában eddig nem keltett megütközést, hogy a Kolozs megyei tordai városházán vagy a moldvai Neamţ várán helyi jelképeket megjelenítő zászlók lobognak. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, mesterségesen duzzasztották fel a székely zászlós konfliktust, pedig sem Magyarországnak, sem Romániának nem érdeke a feszültségek kiélezése. Örvendetesnek találta, hogy a román és a magyar külügyminiszter csütörtökön telefonon egyeztetett a kérdésről. Hozzátette, a napokban Victor Ponta miniszterelnökkel szeretne tárgyalni erről. Kelemen Hunor azt is elmondta, kevés esélyét látja annak, hogy a román többség lemond a nemzetállami önmeghatározásról. A téma kapcsán nyilatkozó Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es képviselő úgy véli, a román kormány zseniálisan időzítette a székely zászló körüli botrányt, annak ugyanis sikerült elfednie az állami költségvetés vitáit, a parlamenti kvórum problémáit, a nyugdíjak átszámítását, az adóemelést és a mezőgazdasági szférát sújtó új adókat. Szabó szerint Füzes Oszkár nagykövet megbocsáthatatlan hibát követett el azzal, hogy televízióműsorokban szólalt meg, „talkshow-szereplővé” vált ahelyett, hogy diplomáciai úton próbált volna intézkedni. A román kormány válasza Németh Zsolt szavaira ugyanakkor durván eltúlzott volt a képviselő szerint: az államtitkár ugyanis egy budapesti kerületi önkormányzat ülésén beszélt a székely jelképekről, ilyesmire pedig semmiképpen nem a miniszterelnöknek kellett volna reagálnia. „Inkább az európai uniós költségvetés csökkenéséről kellene beszélni, mert a kohéziós alapok szűkülése nagyon érzékenyen érinti Romániát” – jelentette ki Szabó Ödön.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke egyébként a téma kapcsán leszögezte, az MPP – az RMDSZ álláspontjától eltérően – úgy látja, az erdélyi magyarság köszönettel tartozik Németh Zsolt külügyi államtitkárnak és a magyar kormánynak, amiért szót emeltek a székely zászló elleni romániai agresszió ellen.
Fidelitas: támogatott kirekesztés
A román kormány kirekesztő politikája, a Romániában élő magyarságot sújtó intézkedések ellen tiltakozik a Fidelitas is. „Európában sehol nem elfogadható, ha a kulturális sokszínűséggel szemben a kirekesztést támogatják” – szögezte le a Fidesz ifjúsági társszervezetének alelnöke, Oroján Sándor abból az alkalomból, hogy a Heves Megyei Önkormányzat döntése alapján pénteken az egri megyeházára kitűzték a székely zászlót. Elmondta, a Fidelitas arra törekszik, hogy Európában békében éljenek egymás mellett a nemzetek és a kisebbségek, ehhez pedig fontos egymás szimbólumainak és kultúrájának a tisztelete. A Heves Megyei Közgyűlés pénteki ülésén elfogadta a Hitvallás Székelyföld lobogója mellett című dokumentumot. Eszerint Székelyföld és Heves megye lélekben és szívben egy közösséget alkot, „nemzeti identitásunk azonos értékeken nyugszik”. A Szabó Róbert (Fidesz) közgyűlési elnök által szignált nyilatkozat szerint Heves megyében minden nemzet tagjáról előítéletektől függetlenül vélekednek, ezért bántó hogy testvérmegyéjükben, Kovászna megyében hatósági intézkedésekkel tiltják meg a Székelyföld lobogójának kitűzését.
Pálffy István, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke is a hétvégén jelentette be: a kisebbik kormánypárt által delegált polgármesterek is kitűzik a székely lobogót településeiken. A kereszténydemokrata politikus példaként említette Barcsot, Óbudát, Tatát, Somogyvárt, Tökölt, Vácot és Ceglédet, ahol már kitűzték, illetve a napokban elhelyezik a székely zászlót szolidaritásuk jeléül és a nemzeti összetartozás kifejezéséül. Hozzátette: felkérnek minden hazai önkormányzatot, hogy kövessék az európai együttélés normáinak betartására felhívó mozgalmat. Pálffy István köszönetét fejezte ki azoknak, akik a határokon túli településeken kitették a székely lobogót, és „bátran kimutatták szolidaritásukat székely testvéreinkkel”. Azt kérte, akkor is segítsenek, amikor a román hatóságok szankciói majd jogerőre emelkednek. Hozzátette: emellett azt is kérik, hogy azok a települések, amelyeknek eddig nem volt székelyföldi testvérvárosi kapcsolatuk, és szándékukban áll, minél előbb létesítsenek ilyet. Pálffy István – aki a sajtótájékoztatón a székely mellett a baszk, a szorb, a lapp népek zászlóját is bemutatta – azt mondta: Európában több olyan őshonos kisebbség van, amelynek történelmileg kialakult, hosszú évszázadokon át őrzött hagyománya a lobogó tisztelete, és nemzeti identitásuk, önazonosságuk egyértelmű jelképe. Kiemelte: a román fél magatartásával a székely autonómiatörekvéseket akarja „visszasorolni”, kulturális értelemben is, ugyanakkor a zászlók kihelyezésének megakadályozásával sokkal inkább felhívják a figyelmet a közigazgatás átalakításának tervére, amellyel megbontanák a Székelyföld egységét. Ha ez volt a cél, akkor „köszönjük szépen, mert ennél jobban felhívni a figyelmet arra, hogy mire készül a román kormányzat, nem lehetett volna” – fogalmazott politikus. A székelyzászló-mozgalom nyilvánvalóvá teszi egész Európa és az Unió számára is, hogy Romániában semmibe veszik az alapvető európai normákat, a közösségek autonómiáját, és „egy sovén, meghaladott, 19. századi szemlélettel tekintenek rá”.
Ismét gyűlölködött az USL-s Valer Marian
Ismét kisebbségellenes kijelentéseket tett a nyilvánosság előtt Valer Marian Szatmár megyei szociálliberális szenátor, aki pénteken, a megyei önkormányzat hagyományos díjkiosztó gálaestjén próbálta ezúttal szítani a kedélyeket. Az ünnepség keretében egyébként közel 60, a kultúra, a közélet illetve a sport terén kiemelkedő eredményt elért szatmári tevékenységét ismerték el a „szatmári Oscar” névre keresztelt díjak átadásával. A magyarellenes kirohanásairól ismert szenátor felháborodásának adott hangot egyrészt amiatt, mert Szamoskrassón Bem Józsefről, az 1848-as szabadságharc tábornokáról nevezték el a helyi általános iskolát. Kifejtette: Bem 40 ezer román haláláért felelős, ezért elfogadhatatlan a névadás. Újfent sérelmezte emellett, hogy nem köszöntötte őt román nyelven is a krasznabélteki plébános a svábok deportálásának emlékünnepén, ami szerinte annak a jele, hogy a nemzeti kisebbségek nem tisztelik kellőképpen a románokat.
Krónika (Kolozsvár),

A bukaresti magyar nagykövetségnél tüntetett az Új Jobboldal
Az Új Jobboldal nevű szélsőjobboldali szervezet mintegy harminc szimpatizánsa tüntetett hétfőn délben Magyarország bukaresti nagykövetsége előtt a székely zászló használata ellen tiltakozva.
A résztvevők egyebek mellett egy magyar nyelvű, "A székelyek nem magyarok" feliratú óriásplakátot feszítettek ki a nagykövetség előtt.
Tudor Ionescu, az Új Jobboldal (Noua Dreapta) elnöke az MTI-nek kifejtette: a népszámláláskor alig néhány száz lakos vallotta magát székelynek, és elfogadhatatlan, hogy ennyi embernek autonómiája vagy saját zászlaja legyen.
A tüntetők "Autonómiát akartok? Sok sikert a csillagászathoz!" és "Senkinek sem engedjük meg, hogy román földön a román történelmi lobogón kívül más zászlót kitűzzön" feliratú táblákat emeltek a magasba. Azt skandálták, hogy "Hargita, Kovászna: román föld", "Románok vagyunk, mi vagyunk itt mindörökké otthon".
Georgian Enache, a bukaresti csendőrség szóvivője az MTI-nek azt mondta, hogy bejelentett és a városháza által engedélyezett megmozdulásról van szó, amely incidensek nélkül ért véget.
Pénteken előre be nem jelentett, spontán demonstráció volt a magyar nagykövetség előtt. A szóvivő közlése szerint ilyen esetben a csendőrség tárgyalótiszttel vonul ki a helyszínre, aki ismerteti a résztvevőkkel a tüntetések legális megszervezésének módját. A csendőrség csak akkor bírságol, ha a tüntetők akadályozzák a forgalmat, csendháborítást követnek el, vagy nem tesznek eleget a hatósági felszólításoknak.
Az MTI érdeklődésére Füzes Oszkár nagykövet a hétfői tüntetés kapcsán csak annyi mondott, hogy ezúttal is köszöni a román csendőrségnek a korrekt és professzionális együttműködést.
Nyolcan demonstráltak a kolozsvári magyar főkonzulátus előtt
Az Új Jobboldal nyolc tagja tüntetett hétfő délelőtt Magyarország kolozsvári főkonzulátusa előtt. A megmozdulást kéttucatnyi újságíró és tucatnyi rendőr követte figyelemmel.
Az Új Jobboldal tagjai egy több méter hosszú transzparensen kinyilvánították, hogy ellenzik a magyar szeparatizmust, és a nemzeti egységet képviselik. A tüntetők "ajándék-csomagot" is hoztak a főkonzulnak, azt a bezárt intézmény kapujában hagyták.
Codrin Goia, a szervezet propagandaosztályának vezetője az MTI-nek elmondta: a becsomagolt bocskorral arra kívánnak emlékeztetni, hogy a román hadsereg szabadította fel 1919- ben a magyar fővárost a kommunisták hatalma alól. A csomag egy Ardealul (Erdély) márkanevű májpástétomot is tartalmaz, amellyel azt akarják jelezni, hogy csak ezt az Erdélyt tartják eloszthatónak, Románia területét nem.
A román hírtelevíziók élő helyszíni tudósításokban számoltak be a megmozdulásról.
Népújság (Marosvásárhely),

Kinek áll a zászló?
Körlevélben szólította fel a Hargita megyei önkormányzatok vezetőit Adrian Jean Andrei Hargita prefektus, hogy távolítsák el településükön a közintézményekről a székely zászlót. A kormány területi megbízottja a marosvásárhelyi táblabíróságnak a zászlóra vonatkozó jogerős ítéletére hivatkozott. A táblabíróság tavaly szeptemberben érvénytelenítette a Hargita Megyei Tanácsnak azt a határozatát, amelyben a megye szimbólumává nyilvánították a zászlót. Adrian Jean Andrei kijelentette: a törvényesség felügyelőjeként szólította fel a polgármestereket és a megyei önkormányzat vezetőit, hogy hajtsák végre a jogerős bírósági ítéletet, és vegyék tudomásul, hogy a közintézményekre nem tűzhető ki a székely zászló.
Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke elmondta: az ítélet akkor válik hatályossá, ha szövege megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Ez pedig még nem történt meg. A tanácselnök hozzátette: a sajtóból tudja, hogy Kelemen Hunor Victor Ponta miniszterelnökkel készül egyeztetni a székely zászló kérdésében, és meg szeretné várni ennek az egyeztetésnek az eredményét. A Hargita megyei prefektúra úgy tudja, jelenleg 40 polgármesteri hivatal és 62 tanintézet tűzte ki épületére az eddig megyezászlóként szolgáló székely lobogót. Tegnap egyébként Dumitru Marinescu Kovászna megyei prefektus is bejelentette: az intézmény átfogó ellenőrzést helyez kilátásba a megyében a szimbólumok használatára vonatkozó törvények betartása érdekében.
Az Antena 3 hírtelevízió vasárnap esti beszélgetős műsorában egyébként mind Mircea Duşa védelmi miniszter, a kormány hargitai származású tagja, mind Radu Stroe belügyminiszter kijelentette, törvénytelen a székely zászló kitűzése a közintézményekre.
Anomáliák az igazságszolgáltatásban
Különben a bukaresti hatóságok annak ellenére folytatnak hadjáratot a székely zászló ellen, hogy egy három évvel ezelőtti ügyészségi határozat szerint nem törvényellenes kitűzni a hazai közintézményekre az aranycsíkkal, valamint a nappal és a holddal díszített, kék színű lobogót. Virgil-Horaţiu Aldea, Segesvár főügyésze 2010. augusztus 10-ei végzésében kimondta: nem indít bűnvádi eljárást a Maros megyei Makfalva polgármesteri hivatalán elhelyezett székely lobogó ügyében. A főügyész az akkoriban Kelemen Hunor vezette művelődési minisztériummal folytatott egyeztetés alapján megállapította, hogy a lobogó egy történelmi közösség jelképe, és nem esik a rasszizmust és antiszemitizmust tiltó törvény hatálya alá. „A művelődési minisztérium által adott tájékoztatás szerint az említett zászló egy történelmi közösség jelképe anélkül, hogy a fasiszta, rasszista és xenofób jelképek kategóriájába tartozna, amelyeket a törvény büntet. Következésképpen az említett zászló nem tartozik a 2002/31-es számú sürgősségi kormányrendelet 2. cikk. 1. bekezdésének b) betűjénél felsorolt jelképek közé” – szerepel Virgil-Horaţiu Aldea főügyész indoklásában. Ebben megállapítja, hogy a székely zászló kitűzése kapcsán a hivatkozott bűncselekmény törvényi tényállási elemei nem valósulnak meg, éppen ezért elrendelte a büntetőeljárás megszüntetését. Ezzel egy időben zászlóügyben több olyan határozat született már, amelyekben a lobogót kitűző önkormányzatoknak adtak igazat. Például Kovászna megyében – ahol az azóta leváltott Codrin Munteanu prefektus néhány hónapja „hadjáratot” indított a székelyek szimbóluma ellen – született egy elsőfokú, még nem jogerős bírósági ítélet arról, hogy a megyei önkormányzatnak joga van saját hatáskörben dönteni jelképeiről, zászlajáról. A határozat azt is rögzítette, hogy a prefektus által támadott önkormányzati határozat nem ellentétes a román jogszabályokkal. A hazai igazságszolgáltatás anomáliáját tükrözi, hogy egy hasonló ügyben a fentiekkel ellentétes jogerős ítéletet hozott a Maros megyei táblabíróság, amelyre hivatkozva Adrian Jean Andrei Hargita megyei prefektus tegnap a székely zászló eltávolítására szólított fel.
Tüntetett az Új Jobboldal
Hétfőn egyébként az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) nevű szélsőjobboldali román szervezet mintegy harminc szimpatizánsa tüntetett Magyarország bukaresti nagykövetsége előtt a székely zászló használata ellen tiltakozva. A résztvevők egyebek mellett egy magyar nyelvű, „A székelyek nem magyarok” feliratú óriásplakátot feszítettek ki a nagykövetség előtt. Tudor Ionescu, az Új Jobboldal elnöke kifejtette: a népszámláláskor alig néhány száz lakos vallotta magát székelynek, és elfogadhatatlan, hogy ennyi embernek autonómiája vagy saját zászlaja legyen. A nacionalista szervezet szimpatizánsai közül nyolcan a kolozsvári magyar főkonzulátus elé is kivonultak. A tüntetők „ajándékcsomagot” is hoztak a főkonzulnak, azt a bezárt intézmény kapujában hagyták. Codrin Goia, a szervezet propagandaosztályának vezetője elmondta: a becsomagolt bocskorral arra kívánnak emlékeztetni, hogy a román hadsereg szabadította fel 1919-ben a magyar fővárost a kommunisták hatalma alól. A csomag egy Ardealul márkanevű májpástétomot is tartalmaz, amellyel azt akarják jelezni, hogy csak ezt az Erdélyt tartják eloszthatónak, Románia területét nem.
MIT: elég a gyűlölködésből
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöksége tegnap közleményben ítélte el azt a hisztériakeltést és gyűlöletkampányt, melyet a bukaresti politikum jelentős része folytat az erdélyi közösség ellen a székely zászló körül generált botrány kapcsán. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy nemzeti szimbólumainkat felhasználva, nem létező veszélyekkel riogatják az ország román többségű lakosságát, elterelve ezáltal a figyelmet egy sikertelen kormányzás hiányosságairól” – szögezi le közleményében.
Krónika (Kolozsvár),

Levetetik a székely zászlókat (A háború folytatódik)
Csak nem csitul a Székelyföldön dúló zászlóháború: Adrian Jean Andrei, Hargita megye prefektusa tegnap hivatalos átiratban szólította fel a megye polgármestereit, hogy távolítsák el településükön a közintézményekről a székely zászlót – mindezt annak hatására, hogy egy vasárnap késő esti hírtelevíziós műsorban mind a védelmi, mind a belügyminiszter kijelentette, törvénytelen a székely zászló kitűzése a közintézményekre.
Eközben a szélsőnacionalista Új Jobboldal tagjai tüntettek a bukaresti magyar nagykövetség és a kolozsvári magyar főkonzulátus előtt. Háromszéken egyelőre csend van, a volt prefektus három héttel ezelőtti felszólítására sehol nem vették le a székely zászlókat. Adrian Jean Andrei Hargita megyei prefektus a marosvásárhelyi táblabíróság székely zászlóra vonatkozó jogerős ítéletére hivatkozott átiratában (a táblabíróság tavaly szeptemberben érvénytelenítette Hargita megye tanácsának azt a határozatát, amelyben a megye szimbólumává nyilvánították a zászlót). Kijelentette: a törvényesség felügyelőjeként szólította fel a polgármestereket és a megyei önkormányzat vezetőit, hogy hajtsák végre a jogerős bírósági ítéletet, és vegyék tudomásul, hogy a közintézményekre nem tűzhető ki a székely zászló. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke elmondta: az ítélet akkor válik hatályossá, ha szövege megjelenik a Hivatalos Közlönyben, ez pedig még nem történt meg. A tanácselnök hozzátette: a sajtóból tudja, hogy Kelemen Hunor Victor Ponta miniszterelnökkel készül egyeztetni a székely zászló kérdésében, és meg szeretné várni ennek az egyeztetésnek az eredményét. Megjegyezte, minden oldalról nyugalomra intették, és ő is úgy véli, meg kell várni, hogy lecsillapodjanak az indulatok. Az Agerpres hírügynökség közlése szerint Hargita megyében negyven polgármesteri hivatalon, 62 iskolán és több más középületen leng a székely zászló. Az Új Jobboldal nevű, szélsőjobboldali szervezet mintegy harminc szimpatizánsa tüntetett tegnap Magyarország bukaresti nagykövetsége előtt a székely zászló használata ellen tiltakozva. A résztvevők egyebek mellett egy magyar nyelvű, A székelyek nem magyarok feliratú óriásplakátot feszítettek ki a nagykövetség előtt. Tudor Ionescu, az Új Jobboldal elnöke kifejtette: a népszámláláskor alig néhány száz lakos vallotta magát székelynek, és elfogadhatatlan, hogy ennyi embernek autonómiája vagy saját zászlaja legyen. A tüntetők Autonómiát akartok? Sok sikert a csillagászathoz! és Senkinek sem engedjük meg, hogy román földön a román történelmi lobogón kívül más zászlót kitűzzön feliratú táblákat emeltek a magasba. Azt skandálták, hogy Hargita, Kovászna: román föld, Románok vagyunk, mi vagyunk itt mindörökké otthon. Georgian Enache, a bukaresti csendőrség szóvivője szerint bejelentett és a városháza által engedélyezett megmozdulásról volt szó, amely incidensek nélkül ért véget. Füzes Oszkár nagykövet a tegnapi tüntetés kapcsán csak annyi mondott, hogy ezúttal is köszöni a román csendőrségnek a korrekt és professzionális együttműködést. Ugyancsak tegnap az Új Jobboldal nyolc tagja tüntetett Magyarország kolozsvári főkonzulátusa előtt. A megmozdulást kéttucatnyi újságíró és tucatnyi rendőr követte figyelemmel. A tüntetők „ajándékcsomagot” is hoztak a főkonzulnak, azt a bezárt intézmény kapujában hagyták. Codrin Goia, a szervezet propagandaosztályának vezetője elmondta: a becsomagolt bocskorral arra kívánnak emlékeztetni, hogy a román hadsereg szabadította fel 1919-ben a magyar fővárost a kommunisták hatalma alól. A csomag egy Ardealul (Erdély) márkanevű májpástétomot is tartalmaz, amellyel azt akarják jelezni, hogy csak ezt az Erdélyt tartják eloszthatónak, Románia területét nem. Háromszéken még az előző prefektus, Codrin Munteanu szállt harcba a székely zászló ellen: miután a Kovászna megyei törvényszék kimondta, hogy Uzon elöljárói törvénytelen módon függesztettek ki „idegen” zászlót a községházára, az akkori kormánymegbízott ugyancsak körlevélben figyelmeztette a polgármestereket, hogy a középületekre ne tűzzenek ki semmilyen más zászlót, mint amit a törvény előír. Ennek már három hete, a felhívásnak azonban nem volt foganatja: ahol eddig volt, ott most is lobog a kék-arany jelkép, az uzoniak pedig fellebbeztek. Hargita megye helyzete annyiban különbözik, hogy ott a székely zászlót megyezászlónak fogadta el a megyei tanács, és ezt a határozatot ítélte törvényetelennek a területileg illetékes marosvásárhelyi táblabíróság.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Németh Zsolt: Egy kisebbség léte nem kormányfüggő
A mai Európában elfogadhatatlan és életidegen, hogy a prefektusok fellépnek a székely zászló használata ellen a három székely megyében. Mindez egyértelműen a székelység egyik legfontosabb szimbóluma ellen irányul,és egyben tagadja jogukat saját jelképeikhez. Holott egy nemzeti közösség nem attól létezik, hogy egy kormány azt akarja-e vagy sem, hanem attól, hogy a közösség tagjai mit éreznek – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
– Heves indulatokat váltott ki a bukaresti balliberális kormány részéről egy héttel ezelőtti nyilatkozata, amelyben jelképes agressziónak nevezte a román hatóságoknak a székely zászló kitűzése ellen foganatosított intézkedéseit. Akkor is ilyen keményen fogalmaz, ha előre sejti, milyen durva reakciót vált ki Bukarestben a nyilatkozata?
– Nagyon szerettem volna finomabban fogalmazni, de sajnos immár hónapok óta annak vagyunk tanúi, hogy a román kormány helyi képviselői, a prefektusok fellépnek a székely zászló használata ellen a három székely megyében. Ez egyértelműen a székelység egyik legfontosabb szimbóluma ellen irányul, és egyben tagadja jogukat saját jelképeikhez. Ez a mai Európában elfogadhatatlan és életidegen. Egy nemzeti közösség nem attól létezik, hogy egy kormány azt akarja-e, vagy sem, hanem attól, hogy a közösség tagjai mit éreznek. Érdekes az is, hogy nemcsak az EU más országaiban teljesen megszokott a regionális identitás és annak szimbólumrendszere, hanem Romániában is, vannak például mócok, oltyánok, moldvaiak, dobrudzsaiak, csak a székelyektől vitatják el ezt a jogot.
– Miközben az elmúlt napokban egyeztetett az ügyben Orbán Viktor kormányfő és Traian Băsescu román elnök, valamint a két ország külügyminisztere, a román kormány képviselői továbbra is kötik az ebet a karóhoz, miszerint törvénybe ütközik közintézményeken elhelyezni a székely zászlót. Milyen eszközök állnak a magyar kormány, a diplomácia rendelkezésére, hogy meggyőzze Bukarestet álláspontja felülvizsgálatáról?
– A célravezető eszköznek továbbra is a párbeszédet tarjuk, amely alkalmat adhat arra, hogy mindkét fél kifejthesse álláspontját, érveit különböző kérdésekben, és érdemi, kölcsönösen kielégítő válaszokat találjon azok megoldására. Magyar részről erre készen állunk.
– Kovászna megye prefektusa után a napokban Maros és Hargita megye kormánymegbízottja szólította fel a polgármestereket, hogy távolítsák el a város- és községházáról, iskolákról, kórházakról a székely zászlót. Elképzelhető-e, hogy Magyarország nemzetközi fórumokhoz forduljon, ha a párbeszéd nem vezet eredményre, és folytatódik a székely és a magyar jelképek elleni hadjárat Romániában?
– A felmerült problémák megoldását szeretnénk kétoldalú keretek között, higgadt hangnemben folyó megbeszélések útján megtalálni, nem célunk a feszültség élezése. Romániának érdemes végiggondolnia, hogy mit ér el egy jelkép, így a székely zászló tiltásával. Minél erősebben és korlátozóbban lépnek fel, annál világosabbá válik nemzetközi téren, hogy Románia vitatja állampolgárai egy csoportjának jogát arra, hogy saját maga határozhassa meg, milyen jelképpel tud azonosulni. Magyarországon elképzelhetetlennek tartom, hogy valaki a román lakosságú községekben a hivatalos épületekre, iskolákra kihelyezett román zászlók leparancsolásáért szálljon síkra, miközben Romániában a magyar és a székely zászló használatáért rendszabályoznak, sőt büntetnek.
– Ön többször hangsúlyozta, hogy Magyarország a párbeszéden alapuló megoldásban érdekelt Romániával a székely zászló használatának ügyében, Bukarest azonban folyamatosan a belügyeibe való beavatkozásnak minősíti Budapest fellépését. Mivel magyarázza ezt a román retorikát a „be nem avatkozás” elvéről kisebbségi kérdésben? Főleg annak ismeretében, hogy Bukarest tavaly azzal fenyegetőzött: megakadályozza Szerbia uniós tagjelöltségét, ha Belgrád sürgősen nem tesz konkrét lépéseket a Szerbiában élő román (vlach) kisebbség helyzetének javításáért.
– A kettős mérce alkalmazása nem szép dolog, ráadásul a belügyekbe való beavatkozás vádja kicsit talán idejét múlta is. Én hiszek abban, hogy tudunk ebben az ügyben is párbeszédet folytatni a román barátainkkal.
– Hogyan kommentálja, hogy az RMDSZ számos vezető politikusa sérelmezte, hogy a magyar kormány előzetesen nem kérte ki a szövetség véleményét a székelyzászló-ügyben, sőt többen azt állították, hogy a Fidesz kampánymegfontolásból vetette fel a kérdést?
– Ez olyan félreértés, amelyet tisztáznunk kell: a fellépésünk mögött nem volt semmiféle belpolitikai megfontolás. Valóban elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a magyarság több százezres tömegeitől megtagadják szimbólumai használatának jogát. Okunk sem volt – és most sincs – feltételezni, hogy az RMDSZ véleménye esetleg eltér e kérdésben a miénktől, hiszen őket még közvetlenebbül érinti a román állam egyes szerveinek fellépése. A fellépésünk nem a feszültség élezését szolgálta sem román partnereinkkel, sem az RMDSZ-szel.
– Titus Corlăţean román külügyminiszter kiutasítással fenyegette Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet, mert Magyarország támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Módosíthat a magyar kormánynak az önrendelkezési igénnyel kapcsolatos álláspontján az ehhez hasonló bukaresti diplomáciai fenyegetőzés?
– Nézze, ez megint olyan kérdés, mint a zászló ügye: ha valami létezik, az attól, hogy tiltjuk, még van. A székelyek sokszor kinyilvánították, hogy szeretnék, ha Székelyföld lakosai dönthetnének saját ügyeikben. A hangsúly a lakosságon van, ami azt jelenti, hogy a magyarok és a románok közösen, demokratikusan döntenek az egyes ügyekben. Az autonómia pedig azt, hogy mindehhez a román állam teremti meg a garanciális kereteket, amelyet az autonómia szervei nem léphetnek át. A románság számára a legfontosabb üzenet, hogy az autonómia nem irányul ellenük. Sem az ország más részein lakó, sem a Székelyföldön élő románok ellen. Attól, ha a magyar nyelv egyenrangúvá válik a románnal, ők még ugyanúgy boldogulhatnak anélkül, hogy beszélnének magyarul, a közigazgatásban a román nyelv nem veszti el a szerepét. Megszűnik viszont egy olyan dolog, ami ma mérgezi a kapcsolatokat, és amivel a magyarokat naponta szembesítik: nevezetesen hogy nyelvük, jelképeik alacsonyabb rangúak, idegenek szülőföldjükön vagy akár tiltottak, büntetést érdemlőek. Ha hideg fejjel végiggondoljuk ezt, akkor magunk is megütközhetünk azon, hogy mennyire egyszerű kérdésről van szó itt: a jogegyenlőség, az otthonosság érzésének megteremtéséről. Ráadásul az autonómiától Románia nem kevesebb lesz, hanem több, gazdagabb, a kétoldalú kapcsolatok pedig tehermentessé válnak, ami kölcsönös érdek. És veszít vele valaki? A nacionalista hangulatkeltőket leszámítva senki.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),

Életképtelen Székelyföld? – Akik bizonytalan számokkal vagdalkoznak
Életképtelen lenne Székelyföld, ha „önállósulna”: erre a következtetésre jutott az Adevărul román napilap, amely hétfői számában Hargita, Kovászna és Maros megye néhány gazdasági mutatóját elemezte. A lap azt vizsgálta, milyen gazdasági kilátásai lennének egy „etnikai alapú” székelyföldi autonóm területnek, de a forrásaira, no meg hazug állításaira való tekintettel utánanéztünk az adatoknak, mielőtt itt bemutattuk volna.
Egyrészt az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság (Comisia Naţională de Prognoză) adataira támaszkodtak, amely a maga során a statisztikai hivatalt idézte, amiben nem lenne semmi kivetnivaló. Másrészt ez a hivatal valamilyen ok miatt nem képes még azt sem közölni Románia lakosságával, hogy a 2011-es népszámlálás alapján hányan vagyunk, pedig 2013 februárját írjuk, így az adatok hitelességét gyanakodva szemléljük.
Másrészt az Adevărul (Igazság) című román napilap múlt év végén olyan fotót közölt Kovászna Megye Tanácsa felirattal, ami Jász-Nagykun-Szolnok megye székházát ábrázolta, tehát a fiúk csúsztatásban nem kezdők. De megnéztük a számokat, és ugyanabból a forrásból összevetettük egy lényegesen nagyobb régió, az északkeleti (Bacău, Botoşani, Iaşi, Neamţ, Suceava, Vaslui), no meg Románia adataival.
Az Adevărul szerint a három megye, vagyis Hargita, Kovászna és Maros összterméke tavaly körülbelül hatmilliárd eurót tett ki, ami az 1,12 millió lakosra vetítve ötezer euró körüli egy főre eső GDP-t jelentene. Erről azt írták, „csak a világ legszegényebb országaiban ilyen alacsony.”
Megnéztük pontosan, miről beszélnek, és leírjuk, miből indultunk ki.
Hargita, Kovászna és Maros megyék összlakossága 1,2 millió, írja az Adevărul, míg a tavaly közzétett előzetes népszámlálási adatok szerint 1 042 610 lakossal számolhatunk.
Bacău, Botoşani, Iaşi, Neamţ, Suceava, Vaslui lakossága 3 148 578 az idézett forrás szerint, míg Romániának 19 042 966 lakosa volt a népszámláláskor.
A lap által leírt kb. hatmilliárd euró 4,4 lejes árfolyammal számolva 5,82 milliárd, ami visszaosztva a lakosságra 5582 euró egy főre eső GDP-t jelentene. A román egy főre eső GDP 7250 euró volt, az északkeleti régióban pedig 4649 euró, amit tovább nem kommentálnánk.
A nettó fizetések tekintetében az északkeleti régió vezet, ott 1334 lej, a „székelyföldi” 1221-el szemben, míg az országos átlag nettóbér ugyanabban az időszakban 1572 lej volt.
Azt írják, „alacsony” az alkalmazottak aránya, a három megyében 216 ezer alkalmazott van, ami a lakosságnak csupán 19,1%-a. Ismét számolunk, és kiderül, hogy az arány 20,7 nálunk, míg az északkeleti régió hat megyéjében összesen 501 800 alkalmazott volt, több mint 3 milliós lakosság mellett, ami 15,93%-os arányt jelent. Nos, az valóban veszélyesen alacsony. A romániai átlag a lakosság számához képest 23,26 százalék alkalmazott. 43,2 százalék országosan a foglalkoztatottak aránya, 40,7% Hargita, Kovászna és Maros megyében, 37% az északkeleti régióban.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy Székelyföld gazdaságilag életképes lenne, ahhoz komoly gazdasági elemzésre lenne szükség, amit két évtizede senki nem hajlandó megrendelni: sem a székelyföldi gazdasági szereplők, sem a székelyföldi autonómiával házaló politikum. Pedig lenne néhány előnye, a legelső, hogy netán befektetői tőkét lehetne idevonzani, másrészt a létező adatok birtokában visszakézből lehetne visszaverni az ehhez hasonló médiatámadásokat, amit itt néhány mondatban megvilágítottunk. Csak meg kellene mérni, mekkora a potenciális felvevőpiac itt, a vásárlóerő, az infrastruktúra állapota, melyik területen miféle beszállítókkal lehet számolni, mennyi és milyen minőségű szakképzett munkaerő áll rendelkezésre és hasonlókat, nem ördöngösség.
Részben ugyanazokat a forrásokat használtuk: Comisia Naţională de Prognoză, Proiecţia principalilor indicatori economico – sociali în PROFIL TERITORIAL, până în 2015, valamint COMUNICAT DE PRESĂ, 2 februarie 2012, privind rezultatele provizorii ale Recensământului Populaţiei şi Locuinţelor – 2011.
Willmann Walter
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Szégyenletes eredmények (Próbaérettségi)
Magyar nyelv és irodalomból a háromszéki vizsgára jelentkezők több mint fele megbukott, matematikából 88 százalékuk hasalt el a múlt heti próbaérettségin, románból tízből négyen mentek át, történelemből a tanulók háromnegyede írta meg az ötöst. A szégyenteljes eredményeket ezúttal nemcsak a szakközépiskolákban jegyezték, az elméleti iskolák tanulóinak is bőven akad bepótolnivalójuk a júniusi érettségiig.
A megye négy iskolájában (a sepsiszentgyörgyi Kós Károly – felvételünk – és Berde Áron, valamint a kézdivásárhelyi Gábor Áron és Apor Péter Szakközépiskola) a próbavizsgázók tíz százaléka sem érte el az ötöst magyar nyelv és irodalomból, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben tízből négyen hasaltak el, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban a diákok fele nem teljesítette az átmenő jegyet anyanyelvéből. A sepsiszentgyörgyi Református Kollégium matematika–informatika osztályában minden diák megbukott matematikából, a három megyeközponti elméleti középiskola (Székely Mikó Kollégium, Mikes Kelemen Elméleti Líceum és Mihai Viteazul Főgimnázium) reál osztályainak tanulói csak 37,7, illetve 14,28, valamint 39,13 százalékos arányban írták meg az ötöst ebből a tárgyból. A színromán környezetben nevelkedő bodza-vidéki diákok közül a bodzafordulói Mircea Eliade Elméleti Líceumban tízből négyen, a Nicolae Bălcescu Szakközépiskolában tízből heten hasaltak el román nyelv és irodalomból, a megyeközponti Kós Károly-iskolában hatvanhét végzősből egy kapott átmenő jegyet románból. A megyei tanfelügyelőség által közzétett eredményeket a diákok úgy érték el, hogy egyetlen olyan tételt sem kaptak, amit eddig nem tanultak, az ismétléssel ellenben nem mindenki jutott el a kitűzött szakaszig, amit a júniusi érettségiig még bepótolhatnak. Hogy melyik iskola hogyan értékeli a próbaérettségi eredményeit, és miként szervezi meg a további felkészülést, esetenként változik, erről lapunk egy elméleti és egy vegyes (elméleti és szakosztályokat is működtető) középiskola vezetőjét kérdezte. Csurulya Edit, a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium igazgatója a vártnál sokkal gyengébbnek tartja az eredményeket, ami szerinte főként matematikából meglepő, ahol iskolájukban a reál tagozaton egyedüliként működő matematika–informatika osztály egyetlen diákja sem írta meg az ötöst. Elmondta: az órarendben hivatalosan szereplő heti öt matematikaóra helyett hetet-nyolcat tart a végzős osztályban, felmérőket is rendszeresen írat a diákokkal, hogy szembesüljenek felkészültségükkel, és azt hitték, az ismétléssel is jól állnak, mert átvették már a IX. és X. osztályos anyagot – de a próbaérettségin kiderült, ez nem elég, a tizennyolc feladatból hat a XI. osztályos tananyag része volt. A matematika szakos igazgató hangsúlyozta, a próbavizsga nehéz volt, ami ellenben a szintén reál, biológia–kémia osztályoknak adott II-es tételsorról nem mondható el, ezért azokban az iskolákban, ahol a matematika–informatika osztályok mellett biológia–kémia szak is működik, az összesített matematikaeredmények jobbak. A Református Kollégiumban tervezik, hogy júniusig minden hónapban tartanak a próbaérettségihez hasonló felmérőt, közelebbről pedig a szülőkkel, az érintett tanárokkal és a diákokkal közösen értékelik a dolgozatokat. A baróti Baróti Szabó Dávid Középiskolában osztályonként is elemezték az eredményeket, amelyek nagyjából ugyanazt a képet mutatták, mint októberben, amikor kéthetes ismétlés után a végzős osztályokban felméréseket írattak. Dimény János igazgatót nem lepte meg a gyenge teljesítmény, mert szerinte a szakképzési osztályokban a diákok többségét jobban érdekli a szakma elsajátítása és a szakdiploma megszerzése, mint az érettségi, ami szerinte érthető, mert legtöbben ezért választottak bizonyos szakmákat. Úgy véli, közülük sokan jó szakemberek lennének, a faipari osztályokban ügyes kezű leendő asztalosok tanulnak, a könnyűipari osztályból is jól el tudnak helyezkedni, és szerinte a turisztika, környezetvédelem és mechanika szak tanulói is inkább a szakmát akarják megtanulni, és nem a matematikát, ahol még a feladatok értelmezése is gondot okoz számukra. Az elméleti tagozat matematika–informatika osztálya számára megszerkesztett matematika-feladatsorról az igazgató úgy vélekedett, nehéz volt, olyan diákjuk kapott 8,30-at, akit nemrég díjaztak a Magyar Matematikaverseny országos szakaszán és továbbjutott a Kárpát-medencei döntőre, egy másik kiváló matematikusuk pedig alig érte el az ötöst. Ha most tartanák az érettségit, a baróti iskolában a százharmincnyolc végzős tanulóból tizenketten érnék el az átmenőt minden tárgyból és a hatos általánost, ami júniusig még javítható – véli Dimény János. A magyar nyelv és irodalomból elért gyenge eredményekre a megkérdezettek nem találtak elfogadható magyarázatot, ami érthető, hisz akinek magyar az anyanyelve, és megbukik ebből a tárgyból, azt nem az érettségin kell elvágni, hanem jóval korábban, még az elemiben vagy az általános iskolában.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),