Nem lehet hivatalos ünnepnap március 15-e
Vissza kell vonniuk a március 15. ünnepnappá nyilvánításáról szóló határozatokat azoknak a székelyföldi önkormányzatoknak, amelyek korábban erről döntöttek – közölte hétfőn György Ervin, Kovászna megye prefektusa.
A kormány területi képviselőjének számító prefektus annak kapcsán beszélt erről egy hétfői sajtótájékoztatón, hogy több Kovászna megyei önkormányzat az elmúlt időszakban határozatot fogadott el március 15. ünnepnappá nyilvánításáról. A kormánymegbízott az Agerpres román hírügynökség szerint elmondta: túlléptek hatáskörükön az erről határozó önkormányzatok, ugyanis hivatalos ünnepnap kijelölése kizárólag a román parlament hatáskörébe tartozik.
György Ervin figyelmeztette az önkormányzatokat, hogy bíróságon támadja meg a határozatokat, amennyiben azokat nem vonják vissza. A prefektusi hivatal eddig a Kézdivásárhely, Uzon, valamint Kovászna települések önkormányzatainak határozatát vizsgálta meg, és találta törvénytelennek. Ugyanakkor György Ervin elmondta: nem ütközik törvénybe például a Kovászna megyei tanács azon eljárása, miszerint a hivatal dolgozóival kötött kollektív munkaszerződést úgy módosították, hogy március 15-ét hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánították. Ugyanezt tette a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal is.
Az 1848-49-es szabadságharc kitörésének időpontját, a magyarság nemzeti ünnepét Erdély-szerte megünneplik a magyar közösségek. A székelyföldi településeken eddig is előfordult már, hogy egyes közintézményekben munkaszüneti napot rendeltek el a magyar nemzetiségű önkormányzati vezetők. MTI, Erdély.ma

Lefújva a magyar ünnepnap!
Kovászna megye – Vissza kell vonniuk a március 15. ünnepnappá nyilvánításáról szóló határozatokat azoknak a székelyföldi önkormányzatoknak, amelyek korábban erről döntöttek – közölte hétfőn György Ervin, Kovászna megye prefektusa.
A román kormány területi képviselőjének számító RMDSZ-es prefektus annak kapcsán beszélt erről egy hétfői sajtótájékoztatón, hogy több Kovászna megyei önkormányzat az elmúlt időszakban határozatot fogadott el március 15. ünnepnappá nyilvánításáról.
A kormánymegbízott az Agerpres román hírügynökség szerint elmondta: túlléptek hatáskörükön az erről határozó önkormányzatok, ugyanis hivatalos ünnepnap kijelölése kizárólag a román parlament hatáskörébe tartozik.
György Ervin figyelmeztette az önkormányzatokat, hogy bíróságon támadja meg a határozatokat, amennyiben azokat nem vonják vissza. A prefektusi hivatal eddig a Kézdivásárhely, Uzon, valamint Kovászna települések önkormányzatainak határozatát vizsgálta meg, és találta törvénytelennek.
Ugyanakkor György Ervin elmondta: nem ütközik törvénybe például a Kovász namegyei tanács azon eljárása, miszerint a hivatal dolgozóival kötött kollektív munkaszerződést úgy módosították, hogy március 15-ét hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánították. Ugyanezt tette a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal is.
Az 1848-49-es szabadságharc kitörésének időpontját, a magyarság nemzeti ünnepét Erdély-szerte megünneplik a magyar közösségek. A székelyföldi településeken eddig is előfordult már, hogy egyes közintézményekben munkaszüneti napot rendeltek el a magyar nemzetiségű önkormányzati vezetők. erdon.ro

Választható tantárgy lenne a székelység történelme
Székelytörténelem. Csaba királyfi csillagösvénye, Réka királynő sírja, Attila király öccse, Buda vára – a székelység történelmének helyszínei és szereplői. Várlátogatásokkal, legendás helyszínek felkeresésével, interaktív módszerekkel ismertetnék meg ősztől, választható tantárgy keretében a székelység történelmét 12-13 éves – egyelőre székelyföldi – diákokkal.
Főként a piros-fekete, esetenként akár kék és zöld színeket is ötvöző népviselet és a székely porták egykori szokásai érdeklik a hetedik osztályos Benkő Dánielt.
Benkő Dániel diák elmondta: „Valaki bejönne, aki akár néptáncot tanít, vagy ilyesmit, mert én is falun élek, és mamáméktól is kérdezgettem ilyeneket, s az ilyen népi ruhákra vagyok még kíváncsi!” A Hargita megyei tanfelügyelőség és önkormányzat közös kezdeményezésére Kovászna megye is nyitottnak bizonyult, így az egész történelmi Székelyföldön válaszható tantárgyként oktathatják ősztől a székely tantárgyat. Az elmúlt hetekben megalakult a történészekből, történelem tanárokból verbuvált szerkesztőbizottság, amely a tantervbe illeszkedő információkkal egészíti majd ki a székelység történetével az általános iskolás magyar nemzetiségi történelem tankönyvet.
Engem az érdekelne igazából, hogy mikor különítettük el a népcsoportot: a székelyt a magyartól, és hogy régebb miket csináltak... és a hagyományok...” – tette hozzá Nitu Kinga diák.
Ferencz-Salamon Alpár Hargita megye főtanfelügyelője hozzátette: „A hatodik-hetedik még egy kicsit a legendavilágból, a mesékre alapozódó legendavilágból vezetné át a gyerekeket a történelem talajára, és a 9-12-es tanagyagban, amely majd később kerül kidolgozásra, ott majd lebontjuk a székelységről a mítoszokat, és a teljes történelmi tárgyilagosság eszközével fogjuk majd tanítani a gyermekeket.” Az elképzelések szerint a tankönyv munkafüzettel, tanári könyvvel, szemléltető eszközökkel is kiegészül. A szerkesztők fontosnak tartják, hogy az osztályterem falain kívül is oktathassák egy kirándulás során például a Réka királynő sírjának legendáját Vargyason, vagy Buda herceg várának mondáját Székelyudvarhely szomszédságában.
„Időnként azért fájdalommal tapasztalom, hogy mondjuk ötödikben, amikor elkezdik tanulni a kisdiákok a történelmet, gyakran több mindent tudnak Egyiptomról, vagy hamarabb elmennek Görögországba, mint a közvetlen környezetüket ahogy megismerik.” – tette hozzá Novák Károly a Benedek Elek Gimnázium aligazgatója.
A tantárgy szakmai koordinátora fontosnak tartja, hogy itt nem csak egy regionális csoport történetének megismeréséről van szó.
„Hogyha megnézzük a jelenlegi székelység tudatában létező összetartó kapcsokat, akkor arra döbbenünk rá, hogy első helyen a közös történelem, a közös múlt áll. Részben a mitikus múlt, tehát amit én úgy szoktam nevezni, hogy virtuális múlt, a meg nem történt múlt, de ami az embereknek a tudatában, lelkében él, és a valóságos múlt is viszonylag jelentős szerepet játszik ebben a tudatban.” – tette hozzá Herman Gusztáv történész.
A régió tömbmagyar jellege kiegészíti az említett tudatot. Ennek a sokrétű tudati tényezőnek a gyerekek világába való beépítését tartják küldetésüknek a székely történelem oktatásán dolgozó szakemberek. Farkas Krisztina
Duna TV, Térkép. Erdély.ma

Székelyföldi körúton Kányádi Sándor
Erdélyben és a Partiumban is számos kulturális rendezvénnyel ünneplik a Magyar Kultúra Napját, január 22-ét, sok helyen napokig tart a programsorozat. Nagyváradon és Székelyudvarhelyen például már hétfőn megkezdődött az ünnepi programok sora. A háromszékiek a Magyar Kultúra Napja alkalmából Kányádi Sándor költővel találkozhatnak, Liszt Ferenc zeneszerzőről hallgathatnak előadást, koncerteken vehetnek részt.
Erdélyben és a Partiumban is számos kulturális rendezvénnyel ünneplik a Magyar Kultúra Napját, január 22-ét, sok helyen napokig tart a programsorozat. Nagyváradon és Székelyudvarhelyen például már hétfőn megkezdődött az ünnepi programok sora. A háromszékiek a Magyar Kultúra Napja alkalmából Kányádi Sándor költővel találkozhatnak, Liszt Ferenc zeneszerzőről hallgathatnak előadást, koncerteken vehetnek részt.
Magyar Köztársaság Sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Kovászna Megyei Művelődési Központ a kortárs magyar irodalom egyik legismertebb szerzőjével, Kányádi Sándorral szervez közönségtalálkozó körutat.
A népszerű költő szerdán Székelyudvarhelyen, csütörtökön Kovásznán és Kézdivásárhelyen, pénteken Baróton, majd szombaton Sepsiszentgyörgyön találkozik olvasóival. A rendezvényt a Magyar Írószövetség támogatja. Sepsiszentgyörgyön pénteken a színház nagytermében a Rétyi Fúvószenekar koncertezik, a színház kamaratermében pedig a Próba Után Lacikánál Borozunk nevű zenekar mutatja be a Kovács András Ferenc megzenésített verseiből összeállított lírai koncertjét. A sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban vasárnap a 200 éve született Liszt Ferencre emlékeznek.
A zeneszerző Via Crucis című művéről tart előadást Valádi Enikő zenetanár, majd hallható lesz a teljes kompozíció a Snaps Vocal Band és Horváth Zoltán orgonaművész előadásában. A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében január 22-én a csíkszeredai Nagy István Művészeti Gimnázium aulájában Ruralia hungarica címmel komolyzenei kocertre kerül sor, többek között Bartók Béla-, Dohnányi Ernő-, Hubay Jenő- és Joseph Haydn-művek csendülnek fel. A Szeben megyei Vízaknán pedig vasárnap a Református Gyülekezeti Otthonban Székely panoráma címmel nyílik fotókiállítás a Hargita Megyei Kulturális Központ csíkszentdomokosi fotótáborának anyagából.
A Csíki Játékszín immár másodszor várja ingyenes felolvasó-színházi előadással közönségét. Szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján kortárs magyar drámát olvasott fel a társulat, ezúttal pedig szombaton 18 órai kezdettel a József Attila- és Kossuth-díjas Janikovszky Éva műveiből olvasnak fel a színház művészei, majd Cári Tibor szerzeményeiből kerül sor egy minikoncertre, a zeneszerző és Veress Albert előadásában. Az újabb ingyenes fellépést követően az évad folyamán még egy alkalommal várják díjmentesen a közönséget a színház művészei, a Magyar Költészet Napján.
Kolozsváron a lutheránus egyház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) is szervez programokat a kultúra napján. A lutheránus templomban tegnap kiállítást nyitottak meg, szombaton pedig ökumenikus istentiszteletre és operagálára kerül sor a Kolozsvári Magyar Opera művészeinek közreműködésével.
A szombati istentiszteletet követően többek között Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Lukács Tamás országgyűlési képviselő mond beszédet. Az EME szervezésében Szegedy-Maszák Mihály, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára tart előadást Babits Mihály nemzetfölfogása és neoklasszicizmusa címmel szombaton 11 órától a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának székházában, délután négytől pedig a társaság székházában az EME debütdíjának átadására kerül sor. Krónika (Kolozsvár)

Csángóföldre is kiterjesztik a szórványprogramot
Háromszék és Sepsiszentgyörgy testvérmegyéinek, testvértelepüléseinek vezetői tartózkodnak a napokban a megyében, a képviselő-testületek elnökei, polgármesterek az eddigi együttműködés folytatásának, bővítésének lehetőségeiről tárgyalnak. A tegnap délelőtti első munkaülésen a bemutatkozáson és a segítőkészség kölcsönös kifejezésén túl néhány kivitelezésre váró ötlet is felmerült, melyhez a magyarországi elöljárók csatlakozását várják.
A magyarországi nemzetpolitikai változásokat Erdélyben is érezni, új lehetőségek látszanak kibontakozni, az eddig intézményesített testvérkapcsolatok bővítésének is elérkezett az ideje, illetve az utóbbi egy-két évben a Székelyföld belső anyaországi szerepéből kisarjadzott szórványstratégia fejlesztéséhez való partnerkeresés hívta életre a magyar—magyar találkozót, melyen Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester meghívására munkatársaikkal Békés, Veszprém megye közgyűlésének elnöke, a Heves megyei alelnök, valamint Veszprém, Cegléd polgármestere vesz részt. Bemutatták a Kovászna―Hunyad megyei szórványprogramot, emellett folyamatosan ötletekkel bombázták a meghívottakat. Többek között felmerült a székely fürdőprogram támogatásának szük­ségessége magyarországi nép­­szerűsítés által. Igen fontosnak tartották a résztvevők a magyar kormány által kezdeményezett osztálykirándulásos programot, Tamás Sándor ezzel kapcsolatban bejelentette, kiemelten támogatja a megyei önkormányzat azokat a háromszéki iskolákat, melyek diákjaikat ópusztaszeri kirándulásra viszik, kötelező vajdahunyadi, marosillyei megállóval.
Legtartalmasabbnak a szórványprogram ismertetése mutatkozott, a legtöbb ötlet is ezzel kapcsolatban merült fel. Demeter László megyei önkormányzati képviselő többek között felvetette, november 15-én, Bethlen Gábor fejedelem születésnapján lehetne, kellene megszervezni a Magyar Szórvány Napját, kiterjesztve azt a Kárpát-medencére; ugyancsak ő említette: a piski fogadó ― magyar történelmi emlékhely ― eladó, jó volna megvásárolni, egyfajta magyar központtá átalakítani. Miként a Retyezát tövében akár alaptáborként is működtethetőek lehetnének a hívek nélkül maradt egyházi ingatlanok, és általában Hunyad, Fehér megyének be kellene kerülnie a magyarországi turisztikai irodák által kínált útvonalakba, ebben a szórványbeliek köréből kiképezett idegenvezetők nyújthatnának hathatós segítséget. A szórványprogram indításáról egyébként Tamás Sándor megfogalmazta: lehet, az asszimilációt hosszú távon képtelenség megállítani, mégis megpróbálnak tenni ellene. A szórványprogrammal "aprópénzből fontos és jó ügyet indítottunk el", illetve bővíteni is szándékoznak, nem csupán más erdélyi megyékre, de a Csángóföldre is ki akarják terjeszteni, valamint ez évtől a Házsongárdi temető magyar emlékeinek mentési programjába is beszáll a megye és a megyeszékhely. Mindezek­hez jó lenne, ha a testvérmegyék, testvérvárosok segítséget nyújthatnának, például az Új Széchenyi-tervből eredő lehetőségek megvizsgálásával, de bármilyen más módon is ― hogy ki mit vállal fel, esetleg milyen újabb ötletekkel rukkol elő, az elkövetkezőkben derül ki, hiszen a házigazdák feltett szándéka: tervek, kézfogással biztosított ígéretek nélkül nem engedik haza meghívottjaikat. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Anyanyelvhasználatért küzd a Kovászna Megyei Tanács
A Kovászna megyei önkormányzat a magyar nyelvű ügyintézést kívánja népszerűsíteni az intézményekben azzal a kampányával, melyet március 15. és május 31. között bonyolítanák le – jelentette be Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke.
Elmondta, a kampány finanszírozását a Szülőföld Alappal közösen vállalja az önkormányzat. A Kovászna megyei önkormányzat internetes oldalán már megtekinthető a Folosirea limbii maghiare în judeţul Covasna – Magyar nyelvhasználat Háromszéken című határozattervezet, amely többek közt arra is kitér, hogy a magyar nyelvhasználat népszerűsítése mellett elkészülnének az önkormányzattal való kapcsolttartásban, ügyintézésben használatos típusnyomtatványok magyar változatai is. A kampány keretében tájékoztatókat is szerveznének a Kovászna megyei önkormányzatok alkalmazottainak, valamint a polgármestereknek. Ugyanakkor a megyei önkormányzat egy konferenciát is szervezne a kampány lebonyolítása alatt Kétnyelvűség a közhivatalokban: anyanyelvhasználat és demokrácia címmel. A program a háromszéki magyarokat is megszólítaná: a magyar nyelvű ügyintézést sajtóanyagokban, közintézményekben kihelyezett táblákon szeretnék népszerűsíteni. A projekt összértéke 1 350 000 forint (20 958 lej), melyhez a Szülőföld Alap 800 ezer forinttal járulna hozzá. Tamás Sándor elmondta, a határozattervezetet a megyei önkormányzat csütörtöki ülésén fogja megtárgyalni.
Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)

Szórólap az anyanyelvhasználatról
Szórólapokkal tudatosítják Székelyföldön, hogy mindenkinek joga van anyanyelvét használni a közigazgatásban. Azt szeretnék elérni, hogy mindenki tisztában legyen jogaival, és ne féljen élni azzal.
Albert Álmos szenátori irodájának munkatársai szórólapokon tájékoztatják a háromszékieket: jogukban áll magyarul beszélni, hagyományaikat ápolni, és magyarságukat szabadon vállalni. Háromszéken a román anyanyelvűek nagy része nem lát kivetnivalót abban, hogy az állam hivatalos nyelve mellett magyarul is érvényesülhessenek a helybeliek. Furcsamód épp az érintettek félnek törvény szavatolta joguk használatától.
A kiadványt több ezer példányban nyomtatták ki. A legapróbb részletekig ismertetik az anyanyelvhasználathoz való jogot. Kovászna megye önkormányzata a Szülőföld Alaptól kapott támogatásból bevezeti a magyar űrlapok használatát, és népszerűsíti a magyar nyelvű ügyintézést.
Simon József
Duna Televízió. Erdély.ma

Vitatott megyehatárok
Itt is, ott is bajok vannak a megyehatárral, ám a legtöbb vitatott terület a Buzău megyével közös részen található, szinte nincs olyan község a térségben, amelynek ne lenne pere a szomszédokkal – derült ki György Ervin tájékoztatójából. A megyehatár kérdése azért került napirendre, mert a kormány március végéig adott haladékot a közigazgatási elosztás végleges tisztázására.
Minden megyével vannak apróbb-nagyobb nézeteltérések, de Buzăuval nincs határsáv, ahol ne lenne vita. György Ervin tárgyalást kezdeményezett kollégájával, ám nem járt sikerrel, így a Zágon–Gura Teghii, Zágon–Siriu, Szitabodza–Siriu közötti viták tisztázása a bíróságra maradt. „Egyszerűbb lenne megegyezni, még akkor is, ha ez nem végződhet minden esetben előnyösen mindkét fél számára, de legalább lezárja a konfliktushelyzetet, és ad egy új kiindulópontot" – vélekedett a kormánymegbízott.
Brassó megyével sem sikerült még rendezniük a bölöni területre áttelepedett romák sorsát, múlt héten is egyeztettek, jövő héten ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. Sokféle javaslat elhangzott már, ám megfelelő, mindenki által elfogadott elképzelés még nem született. A bölöni polgármester nemrég azt nyilatkozta, adná inkább a területet is, kerüljön brassói közigazgatásba, ám ez sem olyan egyszerű, veszélyes precedenst teremtene – vélekedik a prefektus.
Több száz szomszéd megyei illetőségű roma él a Bölönhöz tartozó húszhektárnyi területen. Nem kívánnának Kovászna megyei lakossá válni, és Bölön sem szívesen fogadná be őket. Két évvel ezelőtt megfogalmazódott egy javaslat: mederszabályozással kanyarítanák úgy a területeket, hogy Háromszék visszakapná odébb, amit elveszít a romákkal, ám az igen magas költségek miatt ez nem megvalósítható. Farkas Réka, Háromszék
Erdély.ma

Felértékelődtek a régiók (RMDSZ-kongresszus)
Szombaton Nagyváradon tartják az RMDSZ tizedik kongresszusát, s hosszú idő óta első alkalommal komoly tétje van az elnökválasztásnak. Ha elfogadják a javasolt alapszabályzat- és programmódosító javaslatokat, jelentősen felértékelődhet Székelyföld szerepe — legalábbis így vélik a szövetség háromszéki vezetői, Tamás Sándor és Antal Árpád.
Az 555 fős kongresszusi testületből ötvenegy háromszéki, közülük huszonketten választott tisztségüknél fogva jogosultak a küldötti státuszra, tizennyolc személyről a székek döntöttek, hat delegátusa lesz a fiataloknak és öt a platformoknak. Fontosnak tartják a meghozandó döntéseket, Tamás Sándor a program-, Antal Árpád a szabályzat-előkészítő bizottságban vállalt szerepet.
Politikai és szervezetfelépítési változást egyaránt terveznek, az akadozva működő Országos Önkormányzati Tanács helyett regionális önkormányzati tanácsok létrehoza­talát javasolják, a székelyföldinek például tagja lenne az összes, Kovászna, Maros és Hargita megyei, RMDSZ-színekben megválasztott tanácstag, polgármester, alpolgármester. Regionális szinten jobban feltérképezhetőek a gondok, tervek, javaslatok, s nem utolsó szempont az sem, ez a testület szolgálná a székelyföldi önkormányzatiság erősödését. Egy másik javaslat szerint két vagy több szervezet létrehozhat megyei szervezetek fölötti regionális testületet. Ennek közpolitikai döntéshozó szerepe lenne — mondta el Tamás Sándor.
Antal Árpád kiemelte, a korábbi kongresszusokon elsősorban az ideológiák vitája zajlott, most a régiók vitája várható. "Megerősödtek a régiók, az önkormányzatok az elmúlt húsz évben, így egyértelmű, a következő húsz esztendő a régiókról szól. Ezekre a módosításokra azért is szükség van, mert a következő hónapokban, években várható Románia fejlesztési régiói­nak újrafelosztása, erről az RMDSZ-nek nagyon határozott elképzelése van, és fontos, ha megtörténik, gyorsan tudják kialakítani az új re­gionális szervezeteket. Az RMDSZ új programjában tehát sokkal markánsabban jelenik meg a Szé­kelyföld, világosan szerepelnek benne az igények és célok: a magyar nyelv hivatalossá tétele a térségben, a fejlesztési régió és a terü­leti autonómia — részletezte Antal Árpád. Hozzátette: a programról, alapszabályzatról egyedül Kelemen Hunorral tudtak egyeztetni az elnökjelöltek közül, sikerült közös elképzeléseket kialakítani, éppen ezért őt támogatják az elnökség megszerzésében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Több a hely mint a kisdiák
A napokban összesítik a tanfelügyelőségek a magyar iskolák beiskolázási számait
Jelentősen csökken a következő tanévben a magyar kisiskolások száma – derül ki a megyei tanfelügyelőségek által javasolt beiskolázási számokból. Király András RMDSZ-es oktatási államtitkár segítséget ígért magyar osztályok indításához ott, ahol időben jelzik a gyermekhiányt.
A 2011–2012-es tanévben várhatóan ötezer gyerekkel csökken az alsó tagozatos kisiskolások száma – tájékoztatta lapunkat Király András oktatási államtitkár azzal kapcsolatban, hogy a megyei tanfelügyelőségek ezekben a napokban juttatják el a kért beiskolázási számokat a minisztériumhoz, és megkezdődött a készülődés az új tanévre. Az államtitkár úgy tudja, felső tagozaton nem változik a gyereklétszám, a demográfiai hullámvölgy tulajdonképpen a második, harmadik és negyedik osztályosokat érinti.
Az elsősök száma biztatóan alakul, várhatóan 10 200 magyar gyerek lépi át először ősszel az iskola küszöbét. A megyei tanfelügyelőségek most összesítik, hány iskolás- és óvodáskorú gyermek igényel ellátást, hol kell új osztályokat indítani, vagy régieket megszüntetni. „Én azt javasolom a kollégáknak, mindenképpen jelezzék, ha gondjuk van, mert most könnyebb áthidaló megoldást találni, mint már eldöntött helyzeteket újratárgyalni” – mondta Király András.
Az államtitkár szerint mindig a maximális létszámnak megfelelően, harmincfős osztályokkal kell kalkulálni. „Ez azt jelenti, hogy ha 80 gyerek jelentkezik egy iskolába, akkor nyugodtan három osztályt kell kérni, maga alatt vágja a fát az, aki ilyenkor elbátortalanodik” – hangsúlyozta Király, aki segítséget ígért a kisebbségi osztályok megtartásához minden hazai illetékesnek. Mint mondta, ha a tanfelügyelőségektől megérkeznek a kért adatok, akkor áttekintik, hol van szükség beavatkozásra.
A megyei tanfelügyelők egyelőre élnek a „rászámolás” lehetőségével, Hargita megyében például a jövő tanévre fenntartott helyek száma nagyobb, mint a jelenleg tanuló gyerekek száma. Waczel Ferenc, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség szaktanfelügyelője lapunknak elmondta: a megyében 3300 elsőst, 3400 ötödikest és 3600 óvodást várnak a következő tanévben.
„Helye mindenkinek lesz, az idén az előző évekhez viszonyítva Hargita megyében csökkent az iskola- és óvodaköteles gyerek száma” – ismertette az adatokat a tanfelügyelőség munkatársa. Elmondta: a falusi óvodákban sok a szabad hely, a városi tanintézményekben azonban túljelentkezés van.
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség az adminisztratív problémák elkerülése és az adatok követhetősége érdekében „iratkozási nyilvántartást” vezetett be, ami azt jelenti, hogy a beiratkozók adatait egy közös, a tanfelügyelőség szerverén működő internetes adatbázisba vezetik be. A nyilvántartásból követhető lesz, hogyan telnek be az iskolai és óvodai helyek, a beiratkozási terv menüpont alatt az érdeklődők az érvényes szabályokat is megtalálhatják.
„Már 2012-re is be vannak telve a helyek” – nyilatkozta lapunknak Székelyudvarhely egyik legnépszerűbb napközi otthonának vezetője, Tótharsányi Éva, aki szerint a legnagyobb gondban a kétéves gyerekek szülei vannak. „Óvodába csak hároméves kor betöltése után veszik fel a kicsiket, a bölcsődékben pedig nincs hely” – mondta az intézményvezető, aki szerint megoldást jelentene, ha az óvodákban két évre csökkentenék a beiratkozáshoz szükséges alsó korhatárt.
Kevés a román diák Háromszéken
Annak ellenére, hogy az iskolai helyek száma meghaladja az iskolások számát, sokan vannak „várólistán”, a népszerűbb intézményekben közelharc folyik a beiratkozáskor. Sepsiszentgyörgyön például szükség volt az iskolák körzetesítésére, mert a tapasztalatok szerint az itt élő szülők jelentős része egyetlen iskolát részesít előnyben – magyarázta lapunk kérdésére Keresztély Irma.
A Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta: bár valóban szabad iskolaválasztás van, de nem biztos, hogy a kiválasztott intézmény kellőképpen felkészült anyagilag, infrastrukturálisan és szakmailag nagyobb gyerekközösségek befogadására. Tájékoztatása szerint Sepsiszentgyörgyön 650 első osztályos helyet kértek jövőre az iskolák és 617 gyermek jelentkezett eddig. A gyereklétszám alapján 27 magyar, és 7,5 román tannyelvű első osztály indítható, az átlaglétszám meghaladja a 22 főt.
A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnáziumnak három első osztály indítását engedélyezték, de itt még nem zárták le a beiratkozást. Probléma van a Nicolae Colan iskolában, mert itt két román tannyelvű osztály indítását engedélyezték, eddig azonban csak az egyik telt meg, miközben a Váradi József iskolába csak kilenc román diák iratkozott: a „kisebbségi” oktatás nem csak az erdélyi magyarok, hanem a székelyföldi románok számára is kihívást jelent.
Keresett a művészet
Említésre méltó változás, hogy Sepsiszentgyörgyön megnőtt az érdeklődés a művészeti oktatás iránt, így hosszú évek óta először tudtak külön első osztályt indítani zene és képzőművészet szakokon. „Mi azért választottuk a művészeti iskolát, mert itt olyan jellegű képzést is kap a gyerek, amelyet más iskolákban elhanyagolnak” – ismertette szempontjait az egyik sepsiszentgyörgyi szülő, aki szerint alsó tagozaton minden iskolát művészeti iskolaként kellene működtetni.
A szülők azt is nehezen fogadják el, hogy szükség van a körzetesítésre. „Sok szempontot vesz figyelembe az ember akkor, amikor iskolát választ, és csak az egyik ok a lakhely. Fontos a szülők munkahelye is, az útvonal, amelyet a család mindennap bejár, és nem utolsó- sorban fontos az oktatás minősége, az intézmény biztonsága” – érvelt lapunknak Köllő Éva, akinek kisfia ősszel megy első osztályba. A szülő azt várja a tanfelügyelőségtől, hogy szigorúbban ellenőrizzen, és biztosítsa az esélyegyenlőséget minden iskolásnak.
Baloga-Tamás Erika, Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Hogy is van ez az elrománosítás?
Házasság, vallás, válás
Európai viszonylatban a házasodási kedv (ezer lakosra jutó házasságkötések száma) értéke magasabb a muzulmán népességgel rendelkező országokban. Törökországban 7,2, Bosznia-Hercegovinában 6,3 ezrelék, a válási arányszám ellenben nagyon alacsony, pontosabban 0,5 ezrelék. Ez azt jelenti, hogy például Törökországban a házasságkötések mindössze hét százaléka végződik válással.
Romániában – akárcsak máshol Közép-, Dél- és Kelet-Európában – a házasságkötések arányszáma a legtöbb esetben 5 ezrelék fölött van, a válások arányszáma pedig még viszonylag alacsony, 1,5 ezrelék körüli vagy az alatti. Világviszonylatban az sem elhanyagolható tény, hogy a házasságon belüli termékenység magasabb, mint az azon kívüli születések száma. Európában az elmúlt egy-két évtizedben a házasságon kívüli születések száma egyes országokban elérte az 50 százalékot, más országokban 30-40 százalék körüli. Romániában például a 30 százalékhoz közelít, Magyarországon már túl is lépte ezt az értéket. A számok azért is megdöbbentőek, mert Európa-szerte nagyon alacsony a gyermekvállalási kedv, ez alól csak a muzulmán kultúrájú országok képeznek kivételt.
Veres Valér szerint a vallás nem mindenhol érvényesíti olyan nagy mértékben a társadalomszervező szerepét, mint az előbb említett országokban.
Dél-Európában például, ahol a katolikus vallásnak nagy tradíciója van, a válások arányszáma nem növekedett jelentős mértékben, mint ahogy a házasságon kívüli születések sem. Ezzel együtt a születések száma átlagosan alacsonyabb, mint máshol, gyorsabban öregednek el a dél-európaik, mint az északi, főleg a skandináv népek, ahol a tartós, házasságon kívüli együttéléseknek például sokkal nagyobb a tradíciója, mint délen.
Romániában 2008-ban 24 válás jutott száz házasságkötésre, 1990-ben még csak 17. Lényegesebb mértékben az országos átlagot Brăila (44), Hunyad (42), Bákó (38,3) Tulcea (35,6), Neamţ (34,8) és Călăraşi (34,2) megye adatai haladják meg, vagyis az Ó-Romániai megyék, Erdélyben nem különösen magas. Mindez új fejlemény az eddigiekhez képest, hiszen korábban a bánsági megyék voltak az élvonalban. „A nagy arányú, külföldön munkát vállaló román lakossággal magyarázható, hogy a szegényebb megyékben megugrott a válások száma”, magyarázta Valér.
Ki hova költözött az országban
A szociológus az országon belüli vándorlási trendekre is kitért, főleg a kommunizmus időszakát és a rendszerváltást követő éveket vizsgálva. Elmondta, 1968 óta Romániában a belső vagyis megyeközi vándorlás átlagrátája ezer főre a következőképpen változott: 1973-ig lassú növekedés volt jellemző (14,6-tól 18 ezrelékig). 1975-ben 14,1-re csökkent és viszonylag konstans maradt 1982-ig, ezután csökkenni kezdett, és 1984-ben körülbelül 9 ezreléknél stabilizálódott.
Az igazán nagy kiugrást a '89-es események jelentették, ugyanis 1990-ben a belső bevándorlás arányszáma 33,9 ezrelékre ugrott, a következő években újra visszaesett 10-15 ezrelék közé.
1977-1992 között a vándorlási fluxusok három fő centrum köré szerveződtek. Bukarest után Brassó és Temesvár volt az a két másik centrum, ami messze kiemelkedett az összes többi közül amiatt, hogy a legtávolabbról vonzotta a bevándorlókat. Kolozsvár is óriásit növekedett, vagy Iaşi, de esetükben a mozgások legnagyobb része a megyén belül vagy a szomszéd megyéből történt.
Mint kiderült, Temesvárra és Brassóba főleg Ó-Romániai bevándorlók érkeztek. Brassó megyében 1992-ben a közel 700 ezer lakosból közel százezer Ó-Romániában született. Temes megyében ez a szám 150 ezer, vagyis Temesvár 1992-es lakosainak egyharmada ó-romániai származású volt.
Vándorlási rendszerek
Szintén a '92-es népszámlálási adatokra támaszkodva a következő vándorlási rendszereket vázolt fel a szociológus:
1. Galac-Konstanca rendszer, ahova főleg Brăila, Vaslui, Vrancea és Tulcea megyéből érkeztek; 2. Bukarest-Argeş rendszer, ahova főként Dâmboviţa, Prahova, Ialomiţa, Giurgiu, Buzău megyeiek költöztek; 3. Temes és Hunyad megyébe elsősorban Bihar, Arad, Dorj, Szatmár, Botoşani megyékből érkeztek; 4. Brassó és Bákó megye Kovászna, Szeben, Neamţ, Iaşi, Vâlcea (vagyis rengeteg ó-romániai) megye lakosainak célállomása volt;
5. Kolozsvár és Maros megye elsősorban Szilágy, Beszterce-Naszód és Hargita megyeiket vonzott. Ebben rendszerben nem jelennek meg ó-romániai megyék, Hargita megye pedig kis arányban vett részt. Veres Valér azt vizsgálva, hogy a belső bevándorlásnak milyen hatása volt, van a magyarság életterületére, két megjegyzéssel élt. Bizonyos településeken jelentősen megváltozott a nemzetiségi összetétel 1989 előtt, a romániai és a magyarországi közvélemény pedig úgy tudja, hogy a bevándorlók az ó-romániai megyékből jöttek.
A szociológus demográfiai adatokra támaszkodva feltérképezte, hogy azokban a megyékben, ahol a magyarság száma magas, a bevándorlási mutató nem haladja meg az országos átlagot.
1992-ben Fehér megyében a bevándorlók aránya (olyan személyek, akiknek a születési helye más megyében van) 15,7 százalékos volt, Arad megyében 29, Brassó megyében 34,2 Kolozs megyében 25,6, Kovászna megyében 15,7, Hargita megyében 10,6. Szeben megyében 23, Temes megyében 35,5, Bukarestben 41 százalék. Az országos átlag 17 százalék.
Akkor hogy is van ez az elrománosítás?
Részletesen kitért azokra a térségekre, ahol a magyarság nagy többségben él, és megvizsgálta, hogy a bevándorlók honnan származtak. Eszerint Hargita megyében a bevándorlók 30 százaléka Maros, 13 százaléka Bákó, 10 százaléka Kovászna, 8 százaléka Neamţ és hat százaléka Brassó megyében született. Kovászna megyében 23 százalék Hargita, 22 százalék Brassó, 11 százalék Maros, 10 százalék Bákó és három százalék Kolozs megyéből származott.
Maros megyében 43 százalék Hargita, 20 százalék Fehér, 19 százalék Kolozs, 18 százalék Beszterce-Naszód, 16 százalék Szeben megyéből.
Kolozs megyében 20 százalék Szilágy, 15 százalék Maros, 14 százalék Fehér, 11 százalék Beszterce-Naszód, 4 százalék Máramaros megyéből.
Bihar megyében 19 százalék Szilágy, 12 százalék Szatmár, 10 százalék Kolozs, 8 százalék Arad és öt százalék Fehér megyéből.
Szilágy megyében 21 százalék Kolozs, 14 százalék Szatmár, 11 százalék Máramaros, 10 százalék Bihar és 9 százalék Hunyad megyéből.
Szatmár megyében pedig 30 százalék Máramaros, 14 Szilágy, 13 Bihar, 7 százalék Kolozs és 3 százalék Hunyad megyéből.
Az adatokból kiderül, hogy Hargita és Kovászna az a két térség, ahol moldvai megyék is megjelennek a jelentősebb számú bevándorlók között. A felsorolt megyékben azonban igazán jelentős mértékű ó-romániai bevándorlás nem történt 1945 után.
Veres Valér azt is megvizsgálta, hogy 1930 és 2002 között a magyar nemzetiségű lakosság aránya hogyan változott a főbb magyarlakta megyeszékhelyeken. Az adatokból kitűnik, hogy a két székely megyeszékhely kivételével a közel többség kisebbséggé változott.
Székelyföldön bár az arány csökkent, főleg ha az '56-os arányokhoz viszonyítjuk, de túlnyomó magyar többségét megtartotta. A 2002-es adatok szerint Csíkszeredában 81,8 százalékos, Sepsiszentgyörgyön 74,9, Marosvásárhelyen 46,7, Szatmárnémetiben 39,3 százalékos volt a magyar lakosság számaránya. A drámaibb csökkenés Kolozsváron (1930-ban 47 százalékos volt, 2002-ben már csak 19), Nagyváradon (51-ről 27,6 százalékra csökkent) és Zilahon (55-ről 17,5 százalékra) következett be.
Veres Valér azzal zárta az előadását, hogy az valóban elmondható, hogy Székelyföldön a románság száma 1945 óta jelentősebb lett, és azoknak is jelentős része ó-romániai, de a magyarság számának csökkenésében több tényezőt, a népszaporulat és a migráció mellett például a holokausztot is érdemes figyelembe venni.
Manna.ro

Új testületek, új vezetők? (Mozgolódás az RMDSZ-ben)
Év végéig életbe kell lépnie a regionális átszervezésről szóló törvénynek, ez szerepel a kormánypártok által múlt héten aláírt megállapodásban, ez sokat jelent Székelyföld szempontjából is, mert hivatalosan is egyetlen fejlesztési régióba sorolják Kovászna, Hargita és Maros megyét — mondta el a Háromszék kérdésére Tamás Sándor, az RMDSZ megyei elnöke.
A szövetség kidolgozta a törvénytervezetet Románia regionális átszervezéséről, és a megállapodás szerint ezt tekintik majd alapnak. A székelyföldi regionális RMDSZ létrehozását még nem indították el, alig egy hete járt le a kongresszus, amelyen döntöttek az új szerkezetről. Tamás Sándor elmondta, március 15. után ülésezik az elnökség, április 2-án megtartják a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülését, létrehozzák az új testületeket, megválasztják az új vezetőket, és valamikor a tavasz végére megalapítják a székelyföldi regionális szervezetet is.
Az RMDSZ-ben jelenleg az átszervezés folyik, no meg a találgatás, ki foglalhatja el a főtitkári széket. A politikai alelnöki tisztség a korábbi alkuk értelmében Borbély Lászlót illeti, ezt senki nem kérdőjelezi meg, ám több név is felmerül főtitkárként, Kelemen Hunor szövetségi elnök bizalmi embereit, Porcsalmi Bálintot és Kovács Pétert emlegetik esélyesként. Fiatalítás lesz a különböző szakosztályok élén, most zajlanak a belső egyeztetések arról, hová ki kerül, lapunk értesülései szerint visszahoznák az élvonalba Nagy Zsoltot, és szerepet követelnek az ifjú Hargita megyeiek is. A háromszéki RMDSZ-nek is vannak javaslatai, ám részleteket vagy neveket Tamás Sándor nem árult el, nem kívánja gyengíteni alkupozíciójukat.
Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Négy székely megye (Új adatok a megyésítésről)
Ha ma leírjuk, ami a címben szerepel, sokan úgy vélhetik, csak amolyan elrugaszkodott követelés lehet, s a realitásokkal, a szóba jöhető lehetőségekkel nem számoló túlzás íze van a dolognak.
Holott a székelységnek közel évezreden át saját autonómiája és a 19. század végi magyar közigazgatási reformtól kezdve jó öt évtizeden át legalább négy megyéje volt Erdélyben, mi több, e szerkezet az első román impérium alatt is fennmaradt, és csak a tartományi rendszer idején módosult — egyértelműen e nép rovására. Jelen írásban azonban az 1968-as megyésítést új megvilágításba helyező mai kutatások kapcsán kívánjuk elővenni a témát. Forrásunk a Novák Csaba Zoltán által összeállított és magyarázott, a Pro Print Kiadónál idén megjelent Aranykorszak? A Ceauşescu rendszer magyarságpolitikája 1965—1974 című dokumentumgyűjtemény. Nagy vagy kis székely megyét?
A negyvenvalahány évvel ezelőtti, ún. megyésítésnek nagy irodalma van, jó két évtizedig főleg riporteri eszközökkel, visszaemlékezések segítségével próbálták sokan kipuhatolni azokat a mögöttes hatalmi viszonyokat, csoportérdekeket, melyek a Hargita és Kovászna megye megalakulása körüli ismert bonyodalmakhoz vezettek. Kevésbé világlott ki az eddigi beszámolókból, hogy az ún. "nagy székely" és a "kis székely megye" hívei közti nézetkülönbség mellett létezett egy másik terv is, a négy székely megye restaurálásának terve, melynek sorsát azonban a Ceauşescu és egyik fő riválisa, Alexandru Drăghici volt belügyminiszter közti hatalmi harc kimenetele pecsételte meg. A nagy székely megye létrehozásának tervét Fazekas János vetette fel, és a Ceauşescu körül csoportosulók olyannyira magukévá tették, hogy a szerzőséget is nekik tulajdonították. A nagy székely megye a valamikori Udvarhely és Csík megyénél többet foglalt volna magában, Gyergyótól le egészen Sepsiszentgyörgyig, illetve Kökösig összesen 7459 négyzetkilométert, azaz a történelmi Terra Siculorum szinte háromnegyedét 364 000 lakossal és 95 százalékos magyar többséggel. A terv megalkotásába belejátszottak nemzetiségi kedvezmények is, emiatt sokan támogatták. A kis székely megye terve már a déli végeket leszakította volna e testről, Szentgyörgy, valamint Kézdi rajont Brassónak rendelte volna alá.
Nem lehetett vitás, hogy a székely nemzeti érdeket melyik szolgálta jobban, innen a korabeli nézeteltérések ütközésének hevessége, a sok visszaemlékezésből sütő bátor állásfoglalás szenvedélyessége. Ezeknek is köszönhető, hogy a két rajont, bár végül leválasztották ugyan a nagy megye tervéről, de nem csapták a déli metropolishoz, hanem külön megyét alkottak belőlük a valamikori Háromszék alapjain, de új névvel. Innen kiindulva és e logikát követve persze akár az Udvarhely-Csík megye tervén is módosíthattak volna, no de erre nem került sor. Kevésbé ismert, hogy azért felvetődött. A figyelmet azonban akkor már a megyeszékhely kijelölése körüli bonyodalmak kötötték le, a két város konfliktusa fölülírt minden egyebet, és ennek kapcsán a rokonszenvet kereső pártfőtitkár salamoni pózokban tetszeleghetett, amikor engedett a csíkiaknak, de egyúttal municípiumi rangra emelte a székely történelmi anyaszék központját is.
Drăghici bírál
Ami a Drăghici-féle elképzelést illeti, az Aranykorszak? kötetben most közzétett dokumentumokból fény derül eddig nem ismert részletekre is. Előrebocsátjuk, hogy a volt sztálinista belügyminiszternek, az egyik potenciális Dej-örökösnek tekintett Drăghici-nek másod- és harmadfokú rokonai éltek a Székelyföldön, felesége ugyanis Czikó-lány volt, az ismert kommunista politikus, Czikó Nándor és Lőrincz nővére.
A döntő jelentőségű, bővített végrehajtó bizottsági ülésen 1967. december 30-án a most napvilágra került jegyzőkönyv tanúsága szerint olyan érdekes dolgok hangzottak el Drăghici szájából, melyeket érdemes felidézni. Drăghici többek közt megemlíti, hogy létezett egy korábbi, nem teljesült szándék, mely a teherautógyár számára pótalkatrész-termelést telepített volna Kézdivásárhelyre. Az IMASA végül a későbbiekben a megyeszékhelyre került, ha a korábbi szándék érvényesül, alighanem Kézdi jutott volna demográfiailag Sepsiszentgyörgy sorsára. Drăghici különben ellenezte a bodzavidéki községek Kézdi rajonhoz csatolását, kifogásolván a gyakorlatot, mely így kívánt "javítani" úgymond "a nemzetiségi összetételen". Drăghici úgy vélte, ha ipart telepítenek Sepsiszentgyörgyre, az ellensúlyozni fogja Brassó vonzását a térségre, és elejét veszi az elvándorlásnak. Bírálva az addigi nemzetiségi politika csupán "felszíni" sikereit és a pártkörökben uralkodó információhiányt, a tájékozatlanság példájaként elmesélte, hogyan jártak a pártfőtitkárral Csíkszentmártonban. Ceauşescu akkor beszédet mondott egy tömeggyűlésen, amit azonban, mivel nem fordítottak le, az emberek "nem értettek meg". "Én erről csak később értesültem. Kérdem én, miért nem szereztünk pontos információkat? Így semmi értelme annak, hogy beszélünk, és az emberek semmit sem értenek, aztán még voltak román népviseletbe öltözött leányok is, akikről kiderült, hogy egy mukkot sem tudnak románul."
Beígért iparosítás
Ami a színháziasságot, a "népgyűlések" megrendezését illeti, Alexandru Drăghici bizony ezek szerint nem látott a jövőbe! De alulmaradt a vitában is, mind az ún. kis székely megye, mind a nagy megye hívei elutasították érveit, elképzeléseit. Következő év áprilisában ki is zárták a vezetésből, s minden párttisztségétől megfosztották. Eltűnt a süllyesztőben, nem lehetett tudni semmit róla egész a rendszerváltásig, amikor egy esetleges felelősségre vonás elől felesége Budapestre menekítette az állítólag nagybeteg embert, ahol aztán elhunyt.
Érdemes itt még szemügyre venni azonban az érveket, melyekkel ledorongolták ellenfelei, azok ugyanis előrevetítenek sok későbbi fejleményt. Chivu Stoica például a jegyzőkönyvek tanúsága szerint azért ellenezte a négy megye tervét, mert arra támaszkodva az erdélyi magyarság több csoportja is hasonló közigazgatási kedvezményt kérhetett volna. (Márpedig a párt akkor ugye a korábbi Magyar Autonóm Tartományt felváltó Maros Magyar Autonóm Tartomány felszámolása után egy jogvédelmileg még gyengébb változatot akart épp létrehívni.) Bírálták Drăghici-et azért is, mert az addigi pártpolitikának rótta fel a Székelyföld iparosításának elmaradását. A nagy székely megye tervét Iosif Banc ellenezte, de az utána szólók helyeselték. Leonte Răutu még nemzetiségpolitikai pozitívumát is kiemelte, mely úgymond gyarapítani fogja az ország nemzetközi tekintélyét. Az ülésen egyetlen magyarként Fazekas János szólalt fel, mint tudjuk, a nagy székely megye védelmében többrendbeli gazdasági és kulturális érvet sorakoztatva fel. Két új javaslata úgy hangzott, hogy az Udvarhely-Csík elnevezés helyett adják a Hargita nevet az új közigazgatási egységnek, és annak központját Csíkszeredából költöztessék Udvarhelyre. A zárszóban Ceauşescu saját tábora elképzelését nyilvánította győztesnek, és iparfejlesztést ígért a Székelyföldnek.
Vidéki harcok jelentősége
1968. január 14-én hozták nyilvánosságra a reform tervezetét, s körülbelül egy hónapig a vártnál jóval hevesebb viták folytak róla. Valóságos mozgalom indult mind Csíkban, mind Háromszéken, mind Brassóban, de folyt a harc Bukarestben is a pró és kontra elképzelések hívei között. A KB-ban már eldöntött kérdés felülvizsgálatára pár érdekcsoport megpróbálta rávenni vidéki nyomás közvetítésével a pártvezetést, pl. manipulált tömeggyűlésekhez vagy zsaroláshoz folyamodva. E próbálkozásokkal szemben komoly ellenállás bontakozott ki. Nem kapott kellő publicitást eddig az, amit erről a kötet tartalmaz. Fazekas Jánoshoz sokan fordultak levélben, többek közt Sütő András is itteni látogatása után. Leveléből kiderül, a színház aligazgatója, Bákai Balázs elutasította ama pártbizottsági elvárás teljesítését, hogy a Brassóhoz tartozás mellett nyilatkozzék. Az uzoni szeszgyárban a pártaktivisták többször megismételtették a szavazást, hogy akaratukat keresztülerőszakolják. Kovásznai értelmiségiek kérik egy másik iratban, hogy Kommandót, Zágont, Papolcot, Borosnyót és Egerpatakot ne válasszák le a tervezett székely megyéről.
Több ehhez hasonló megmozdulás, állásfoglalás és a jól kitapintható néphangulat hatására a tervezet végül módosult, kompromisszumként egy második déli fekvésű kis megyét is engedélyeztek a Székelyföldön, amikor országos módosítás során az eredeti 35 megye számát 39-re emelték. Így lett az egyetlen nagy megyéből kettő.
Kovászna megye létrehozásában kétségtelenül nagy szerepet játszott a demokratikus közvéleménynek a diktatúra körülményei között szinte hihetetlen feltámadása, a nagyszámú, bátor színvallás, mellyel a kortársak az ellenfelek manipulációinak ellenálltak, és a székely szolidaritást meg tudták szervezni. A pártvezetés végső határozatát 1968. február 14-én a KB plenáris ülésén hozta meg, amikor — tömegtüntetések, sztrájk és a Bukarestbe utazott küldöttség érveinek hatására — Csíkszereda státusának kérdése is eldőlt, s a Nagy Nemzetgyűlés két nappal később már azt emelte törvényerőre.
B. Kovács András, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Falvaink – Szörcse, Kovászna megye
A település Kézdivásárhelytől 16 km-re délnyugatra a Feketeügy bal partján fekszik. Közigazgatásilag Zabolához tartozik. A falu valószínűleg már Szent István korában létezett. 1567-ben Zeoche néven említik. Régi református fatemploma 1634-ben már állott, ezt 1833-ban lebontották, helyére építették 1840-ben a mai református templomot.
De itt található a Hadnagy kúria, amely jobb időket is megélt hajdanán.
Ebben a műsorban Daróczi Attila református lelkész, Daróczi Enikő óvónő, Demeter Bogyó Irma nyugalmazott óvónő, Molnár Magdolna, Harai Sarolta, Harai Gyula gazdálkodó, Kovács Attila fiatal gazdálkodó, Kovács Sándor malomtulajdonos, Benedek András (99) és felesége Matild (88) valamint Benedek József vállalkozó vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

Állampolgári eskütétel
Az eseményen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki szerint nemcsak a magyar állampolgárságot igénylők, hanem a magyar nemzet számára is történelmi pillanat volt a csíkszeredai állampolgársági eskütételi ünnepség. Az ünnepélyes aktus egyrészt lezár néhány szomorú fejezetet a magyarság történelmében, másrészt új fejezetet nyit. Az új korszak része az is, hogy az Országgyűlés új alkotmányt készül megtárgyalni és elfogadni, hitet téve az egységes nemzet mellett. Ez állásfoglalás lesz amellett — tette hozzá Kövér —, hogy a mindenkori magyar állam és a mindenkori magyar kormány a jövőben már nem csupán felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a történelem során a magyar államtól elszakított magyar közösségek iránt. A csíkszeredai főkonzulátuson elsőként a nyolcvanéves csíkszeredai Szabó Miklós Ibolya (képünkön) tette le az állampolgársági esküt, aki 1940 és 1944 között szintén magyar állampolgár volt. "Akkor tízéves voltam, szavaltam egy verset, ami nagyon tetszett egy tisztnek, karjaiba vett, és fénykép készült rólunk. Idén, amikor készítettem az iratcsomót, mellékeltem az akkori fényképet, és kiderült, hogy az, aki akkor karjaiba vett, a jelenlegi konzul nagyapja volt" — mondta el Szabó Ibolya. Az elsők között kapta meg a magyar állampolgárságot Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is. Ma ugyancsak Csíkszeredában többek között a Hargita, Kovászna és Maros megyei tanácselnökök is magyar állampolgárrá válnak. Mintegy ötven személy, köztük Tőkés László EP-alelnök, a Kolozs megyei RMDSZ, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács több tagja kapta meg a magyar állampolgárságot, és tette le tegnap az esküt a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusán Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese jelenlétében. "Ez életem és az elmúlt 90 év legszebb napja, mert a magyar állampolgárság megadása az 1848-as szabadságharc 12 pontjának szellemében történik, amely az Erdéllyel való unióról szól" — jelentette ki Tőkés László. A ceremónia után Semjén Zsolt virágkoszorút helyezett el a Szent Mihály-templom előtt Márton Áron püspök szobránál, majd részt vett a magyar állami kitüntetések átadási ceremóniáján, amelyen több erdélyi személyiséget tüntettek ki. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Együtt ünnepelt Kelemen Hunor és Tőkés László
Az összefogás szükségességére, a könnyített honosítás megadásának fontosságára, az első állampolgári eskük által szerzett boldogságra reflektáltak az erdélyi és a partiumi városokban megszervezett március 15-i megemlékezések szónokai. Szinte kivétel nélkül történelminek nevezték az idei ünnepet, s további együttes fellépést sürgettek. „Amennyire lehet lemosva 2004 szégyenét, megharcolunk minden magyarért, éljen a világ bármely pontján” – hangsúlyozta csíkszeredai beszédében Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes.
A székely zászló ünnepélyes felvonásával kezdődött a március 15-i megemlékezés Csíkszeredában. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Borboly Csaba Hargita, Tamás Sándor Kovászna, illetve Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök, Korodi Attila képviselő, Gyerkó László szenátor jelenlétében vonták fel a Székely Mózes családjától származó zászlót a megyeházára. Az eseményre Tamás József, római katolikus püspök adta áldását, majd beszédében összetartásra buzdította a magyar nemzetet.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulójára szervezett megemlékezés a Petőfi Sándor Általános Iskolánál folytatódott. Kiss Ernő, az intézmény vezetője beszédében hangsúlyozta, a március 15-ei ünnepség hivatása, hogy „erőt adjon, tanítson, felemeljen és irányt mutasson a mai világban. Március 15. nemzetté változtatott egy népet”. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere Csík vármegye szemszögéből ismertette az 1848-as történéseket, és arra buzdította a tanítókat, alapítsanak „nemzetvédő köröket” – a mai, divatos környezetvédő körök mintájára –, hogy a gyerekek és felnőttek egyaránt megismerhessék saját történelmüket.
A nagyszabású megemlékezésre és koszorúzásra délután került sor a Mikó-vár előtti téren rangos vendégek jelenlétében. Kisebb felzúdulást okozott, hogy az ünnepség a román himnusszal kezdődött, de rögtön utána felcsendült a magyar nemzeti ima is, ami megnyugtatta a kedélyeket. Csíkszereda polgármestere ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy új nemzeti létminimumra van szükség, illetve olyan helyi és önkormányzati képviselőkre, akik felesküdtek a területi autonómiára.
„Kivettük mi is a részünket a szabadságharcból, a csíksomlyói gimnázium tanulói mind bevonultak honvédnek, de egyik sem jött vissza. Sötétség borult akkor ránk. És mit csinál az ember a sötétben? Álmodik. Éjszaka ma is, akár csak 1849 után, álmodunk, az anyanyelvünkön. Sajnos sok helyen akkor van baj, amikor felébredünk” – mondta Ráduly. A polgármester hozzátette, szükség van arra, hogy ne csak éjszaka, álmainkban, hanem nappal, a valóságban is egyenlők legyünk. „Siculi sunt omnes nobili – a székelyek nemes emberek, ugyanakkor szabadok és egyenlők is, tegyünk róla, hogy mindenhol így legyen, ahol magyarok élnek” – zárta gondolatait Ráduly Róbert.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, kulturális miniszter úgy vélekedett, a szabadságharc a 19. század legnagyobb magyar teljesítménye volt, hiszen a nemzet a szabadság nevében összefogott és együtt mozdult. Kelemen hangsúlyozta, bár ma már természetes, hogy szabadon emlékezhetünk, szabadon ünnepelhetünk és mondhatunk beszédet, 21 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen egyetlen felirat lángba borította a várost.
„A dolgok mindig visszafordíthatóak, így nem szabad feladnunk a vágyat, hitet, akaratot, reményt, hogy szabadon éljünk” – szögezte le az elnök. Kelemen hozzátette, a jövőben a kollektív jogok, az önrendelkezés kerül majd terítékre, így akkor is szükség lesz az öszszefogásra, a márciusi ifjak példájára. „A nemzeti identitásunkért folytatott harc csak összefogással, tisztánlátással és célkövető magatartással lesz eredményes.
Ehhez minden magyar emberre szükség van. Az idősekre, akiktől nemzeti történelmünket, hagyományaink tiszteletét tanulhatjuk meg, a felnőttekre és fiatalokra, akik életerejükkel táplálják közösségünket és a gyerekekre, akik a magyar jövőt biztosítják a szülőföldön. Csak így lesz erős közösség az erdélyi magyar közösség. Csak így tudjuk közösen megszabni azt az irányt, amely a múltból jön, és a jövőbe vezet” – fejtette ki.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében úgy fogalmazott, magyarokként hitet kell merítenünk őseink példájából, illetve le kell vonnunk a történelmi tanulságokat. „Csak akkor van megmaradás, ha az egész népben benne él a történelem és a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni” – mondta. Semjén kifejtette, a történelem során mindig ugyanaz volt a megmaradás parancsa: Szent István korában a szuverén állam megteremtéséért és a keresztény Európához való csatlakozásért küzdöttek, 1848–49-ben a haza és a haladás volt a jelszó, 1956-ban pedig azt skandálták, vonuljanak ki az oroszok, legyen független Magyarország.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte, a megmaradáshoz azonban arra is szükség van, hogy együtt cselekedjünk, ahogy annak idején a különböző elveket valló Széchenyi, Kossuth és Deák is összefogott. Az első állampolgársági eskütételekre reflektálva Semjén elmondta, 2004-ben fekete gyertyát küldtek az Országházba, most azonban fehéret kaptak. „Amennyire lehet lemosva 2004 szégyenét, megharcolunk minden magyarért, éljen a világ bármely pontján” – hangsúlyozta.
A beszédek sorát Tőkés László, az EMNT elnöke, az Európai Parlament alelnöke zárta. „163 esztendővel ezelőtt a márciusi ifjak forradalmi kiáltványának 12. pontja uniót hirdetett Erdéllyel. A 12. pont ritka gyorsasággal a beteljesülés útjára lépett: igazi 21. századi megoldásként, a határok fölötti nemzetegyesítés politikájának megfelelően, a nemzet közakaratából megvalósulóban a magyar unió – az Európai Unióban” – hangzott el. Tőkés az EMNT által működtetett demokrácia-központok szlogenjét ismételte beszédében: „Magyarnak lenni jó!” Majd kiegészítve zárta gondolatait: „Magyarnak, székelynek lenni jó!” Az ünnepséget koszorúzás követte, majd az egybegyűltek fáklyákkal vonultak a Gál Sándor-szoborhoz, ahol szintén koszorúkat helyeztek el.
Forró Gyöngyvér. Krónika (Kolozsvár)

Avram Iancu akasztása – Csibi Barna ízléstelen akciózása miatt tiltakoznak
Egy Avram Iancut jelképező szalmabábut „ítélt halálra” és akasztott fel hétfőn a csíkszeredai Petőfi utcában Csibi Barna, a Székely Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alelnökeként ismert csíkszeredai férfi.
A fekete ruhába és sapkába, bakancsba öltözött Csibi Barna „akciójáról” videót készített, majd feltöltötte a YouTube videómegosztó portálra. Kedden délután a YouTube eltávolította a felvételt, mivel az sérti a videomegosztó gyűlöletbeszédet tiltó szabályzatát.
A közel három perces felvételen az látható, amint Csibi kötelet teker az Avram Iancu román nemzeti hős arcképével ellátott bábu nyakára, majd „ítéletet mond” fölötte.
„Avram Iancu Nagyenyeden, Zalatnán, Abrudbányán és a többi helyiségekben elkövetett minősített emberölés, gyilkossági, gyilkossági kísérletre való felbujtás, nemzetárulás, hazaárulás vádjában bűnösnek találtatik, és halálra ítéltetik. Büntetése kötél általi halál. Az ítélet azonnal végrehajtandó” – mondja a felvételen Csibi Barna, majd felakasztja a bábut.
„Isten legyen irgalmas a lelkéhez. Így jár mindenki, aki a magyar és a székely nemzet ellen vét” – teszi hozzá a videón Csibi.
Körülötte néhány rajzokat és feliratokat tartalmazó tábla látható, az egyik felirata szerint „Az 1848-49-es magyarellenes móc népirtás civil áldozatainak számáról” szól.
Dan Iamandi, a Hargita megyei csendőrség főfelügyelője szerint Csibi Barna megemlékező rendezvényre, illetve az 1848-as történelmi események elmagyarázására kért és kapott engedélyt a csíkszeredai polgármesteri hivataltól.
A megyei csendőrparancsnok azt mondta: intézkedni fognak Csibi Barna ellen, aki megsértette a köztéri rendezvényekről szóló 1991/60-as törvényt, mivel a bejelentettől eltérő rendezvényt tartott.
Iamandi azt is elmondta, a gyerekjogvédelmi hatóságot is értesítik, mivel az „akasztáshoz” kisgyerekek is asszisztáltak.
Csibi Barna akciója ellen tiltakozott a Konzervatív Párt (PC), amelynek elnöke, Bogdan Diaconu keddi közleményében azt írja: a magyar szélsőségesek erőszakot próbálnak kiprovokálni Avram Iancu nyilvános felakasztásával.
„Meddig ülnek tétlenül az állami hatóságok? Amíg a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok is Avram Iancu sorsára jutnak?” – teszi fel a kérdést a PC vezetője, aki azonnali vizsgálatot sürget Csibi Barna ellen.
Bogdan Diaconu azt is kéri, hogy a Köztisztviselők Országos Egyesülete zárja ki soraiból Csibit, aki közalkalmazott, a Hargita Megyei Közpénzügyi Hivatal tisztviselője.
Csibi Barnát legutóbbi akciója miatt ezer lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte a csendőrség. Csibi idén januárban két táblával tüntetett egyedül Csíkszereda központjában a Mihai Eminescu utca Attilára való átnevezése mellett, a román nemzeti klöltő magyarellenes tevékenységére kívánva felhívni a figyelmet. Krónika (Kolozsvár)

Az autonómia forradalma
Az önrendelkezés fontosságát hangsúlyozták a március 15-i ünnepségek szónokai
„Az erdélyi magyarság számára a következő esztendők az önrendelkezésről, a régiókról, az autonómiáról szólnak, a magyarságnak ma ugyanúgy össze kell fognia, mint az 1848-as forradalom és szabadságharc idején” – jelentette ki tegnapi, március tizenötödikei ünnepi beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A székely zászló felvonásával kezdődtek tegnap a csíkszeredai főtéren az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulója alkalmából szervezett erdélyi központi ünnepségek. A megyeháza előtt tartott rendezvényen részt vett többek között Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, valamint a történelmi Székelyföldet alkotó három megye – Hargita, Kovászna és Maros – tanácsának elnöke.
A következő évek az autonómiáról szólnak
Az erdélyi magyarság számára a következő esztendők az önrendelkezésről, a régiókról, az autonómiáról szólnak, a magyarságnak ma ugyanúgy össze kell fognia, mint az 1848-as forradalom és szabadságharc idején – mondta ünnepi beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A művelődésügyi miniszteri tisztséget is betöltő politikus hangsúlyozta: ma már természetes, hogy Székelyföldön szabadon lehet ünnepelni március 15-ét, de huszonegy évvel ezelőtt ez nem volt természetes. Felhívta a figyelmet, hogy a magyarságnak folytatnia kell harcát az autonómiáért, nem valaki ellen, hanem saját jövője érdekében. „Nem a vesztesek, hanem a győztesek útját akarjuk választani, hogy mi magunk mondhassuk meg, milyen legyen a jövő” – fogalmazott Kelemen.
„A nemzet iránti hűségben nincs különbség köztünk”
Létezhet számtalan véleménykülönbség, lehetnek személyes ütközéseink, különböző felfogásaink, de a nemzet szolgálatában, a nemzet iránti hűségben nem lehet különbség köztünk – fogalmazott Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes.
Kifejtette, csak akkor van megmaradás, ha a nemzetépítés, az országépítés gondolata a közösségépítéssel együtt jár. „Csak akkor van megmaradás, ha Magyarországon és Erdélyországban is építjük a magyar közösséget, mindazt, amit a magyar élet jelent” – hangoztatta.
Tanácselnöki eskütételek
A három székelyföldi megye vezetői ezután együtt vonultak a főkonzulátushoz, ahol családjukkal együtt letették a magyar állampolgársági esküt. „Azzal, hogy mi, a székelyföldi önkormányzati vezetők egyszerre kértük a magyar állampolgárságot, jelezni akartunk. Az állampolgárság számunkra elsősorban érzelmi kérdés: a magyar himnusz hallatán mindig elszorul az ember torka, ma ez a szorítás kicsit erősebb volt. Mi, székelyek mindig egy kicsit arccal Budapest felé éltünk: ez a kapcsolat most már hivatalos formát is kapott. Az a fontos, hogy magyar állampolgárként is Székelyföldön és Székelyföldért éljünk és dolgozzunk” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök.
Főhajtás Nyerges-tetőn
A déli órákban Nyerges-tetőre vonult az emlékező gyülekezet, hogy az 1849. augusztus elsejei harcokban elhunyt székely forradalomárok tiszteletére felállított kőoszlopnál elhelyezzék a kegyelet koszorúit. „Az összefogás szükségessége és a kishitűség legyőzése az 1848–49-es magyar szabadságharc és forradalom legfontosabb tanulságai” – vont párhuzamot ünnepi beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Hozzátette: a romániai magyaroknak 1989-ben kezdődött a huszonegy éve tartó szabadságharca. Utalt arra, hogy 1990-ben még elképzelhetetlen volt a románok számára, hogy egy gyógyszertáron magyar felirat jelenjen meg. Hangsúlyozta, hogy azóta természetes a magyar feliratok jelenléte Romániában, akárcsak a szabad nyelvhasználat.
Megvalósult az „Unió”
Délután a csíkszeredai Vár térre költöztek az ünnepségek, melyeken Kelemen Hunor és Semjén Zsolt melett felszólalt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is. „Egy a múltunk, a jövőnk is egy legyen!” – hangsúlyozta a szónok, aki felszólította a Kárpát-medencei magyarságot, hogy legyen hű önmagához, vállalja sorsát, önazonosságát.
Kifejtette: az anyaország és Erdély egykori „uniója” a nemzeti közakarat révén ismét megvalósulóban van azáltal, hogy „Erdélyország” az Európai Unió része lett, és Magyarországon nemzetpolitikai fordulat következett be.
Felakasztotta Avram Iancut a Székely Gárda alapítója
Sajátosan ünnepelte március 15-ét egy nappal korábban, hétfőn Csíkszeredában a Székely Gárda egyik alapítótagja. Csibi Barna ellen tegnap vizsgálódni kezdett a csendőrség, amiért egy általa tájékoztató jellegűnek nevezett akció keretében Avram Iancu-szalmabábot akasztott fel a városközpontban. Elmondása szerint az erdélyi falvakban elkövetett magyarellenes mészárlások miatt népirtás vádjával „kötél általi halálra ítélte” a móc vezért, majd szimbolikusan végre is hajtotta az ítéletet.
A jelenetet csak néhány járókelő nézte végig, ám mivel gyerekek is voltak köztük, a csendőrség a gyermekvédelmi hatósághoz fordult az ügyben. A Konzervatív Párt tegnap közleményben követelte, hogy a hatóságok indítsanak vizsgálatot Csibi ellen, illetve fosszák meg a köztisztviselői állásától. A Székely Gárda alapítója ugyanis „civilben” az adóhatóság alkalmazottja.
Boc az RMDSZ-t dicséri március 15-i üzenetében
A nemzeti kisebbségek általában, így az erdélyi magyarság is szellemi gazdagság forrását jelentik Románia számára, amit értékesíteni kell az ország kulturális kincsének kiteljesítése érdekében – írta március 15-i köszöntő üzenetében Emil Boc miniszterelnök.
Szerinte a román-magyar kapcsolatoknak az elmúlt években való megerősítése bölcsességről, nyitottságról tanúskodik, és az idén is románok és magyarok együtt fejezik ki közös óhajukat, hogy egyetértésben építsék az európai jövőt. Rámutatott: az RMDSZ megbízható és komoly partnerként járult hozzá romániai szerkezeti reformok elfogadásához és végrehajtásához. Új Magyar Szó (Bukarest)

Pártos ünneplés Erdély-szerte
Ünnepi hangulatban, de korántsem feszültségektől mentesen telt március 15-e Erdélyben. Több városban külön ünnepeltek a magyar szervezetek, Kézdivásárhelyen viszont egységesen hátat fordítottak a civilek a politikusoknak.
Marosvásárhely: párhuzamos megemlékezések
Több helyszínre is ünnepi rendezvényt szerveztek tegnap Marosvásárhelyen: emiatt kevesen jelentek meg a városi RMDSZ-tagszervezet és az MPP által szervezett megemlékezésen. Népesebb közönség csak a délutáni, megyei RMDSZ által rendezett ünnepségen volt. Az idei megemlékezést az tette különlegessé, hogy most először piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorúkat helyezhettek el az ünneplők a hadsereg tulajdonában lévő Görög-ház falára.
Itt emléktábla emlékeztet arra, hogy Petőfi Sándor innen indult a segesvári csatába. Andrássy Árpád, a 7-es Számú Általános Iskola igazgatója a tanulók és a pedagógusok nevében kérvényezte a hadügyminisztériumtól a koszorúzást, az illetékesek pedig, a magyar nemzeti ünnepre való tekintettel, jóváhagyták a megemlékezést.
Az RMDSZ szervezésében a székely vértanúk emlékművénél Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke nyitotta meg az ünnepi szónoklatok sorozatát, aki az összetartozás, a szülőföld iránti szeretet, a „feltöltekezés napjának” nevezte március idusának ünnepét. Traian Băsescu üzenetét Szabó Árpád, alelnök, míg Emil Boc miniszterelnök szavait Bárczi Győző alprefektus tolmácsolta.
A megemlékezésen részt vett Füzes Oszkárné Bajtai Erzsébet. A magyar nagykövet felesége Schmitt Pál üdvözletét hozta, illetve felolvasta Orbán Viktor üzenetét. Bajtai hangsúlyozta: most a magyar nemzet „demokratikus egyesítése folyik”, de ez a folyamat – emlékeztetett a szónok – ugyanakkor „harc is, amit békésen kell megvívni”.
Csegzi Sándor alpolgármester a magyarság korszerű gondolkodását emelte ki beszédében, az elöljáró úgy fogalmazott: a történelmi viszontagságokon a haladó világlátás segítette túl a magyar nemzeti közösséget. Az MPP, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a református és az unitárius egyház, valamint a Siculitas Egyesület a Petőfi-szobornál külön ünnepelt. A rendezvényen jelentős számban vettek részt a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelképeit és a Magyar Gárda egyenruháját viselő demonstrálók is, akik árpádsávos zászlókkal tüntettek.
Kézdivásárhely: hitelüket vesztették
A Kovászna megyei kisvárosban a Gábor Áron téren népes közönség gyűlt össze a nemzeti ünnep tiszteletére: becslések szerint 10 ezer ember volt kíváncsi a helyi iskolák, a környező falvak és a 15. székely határőr-gyalogezred hagyományőrző csoportjainak a bevonulására. A kulturális műsor végén azonban, amikor a politikai szónoklatok kezdődtek, harmadára csökkent a résztvevők száma: vélhetően a napokban kirobbant korrupciós botrány miatt fordítottak hátat a civilek a politikusoknak.
A helyi önkormányzatot Szarvadi József alpolgármester képviselte, aki beszédében az egységet, a közösen kiharcolt eredményeket nevezte az 1848-as forradalom legfontosabb hozadékának, a jelen legfontosabb örökségének. Bardócz Csaba református lelkész, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kézdivásárhelyi elnöke a márciusi ifjak szellemét idézve 12 pontban foglalta össze, hogy 2011. március 15-én mit kíván Kézdiszék.
Beszédében utalt Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester korrupciós ügyére is, amikor kifejtette: „kívánjuk, hogy vezetőink ne a pártért és saját érdekeikért, hanem az emberekért, értünk cselekedjenek”. Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor a magyar nemzet szabadságszeretetéről és az összefogás erejéről beszélt. Sepsiszentgyörgyön mintegy hatezer ember ünnepelt, a kézdivásárhelyinél érezhetően derűsebb, bizakodóbb hangulatban.
Jelentős számú közönség kísérte figyelemmel az egész napos programsorozatot. Beszédet mondott Tamás Sándor háromszéki tanácselnök, aki a nemzetek közötti összefogás fontosságára, a lengyel–magyar barátság felemelő példájára és Székelyföld forradalmi örökségére emlékeztetett. Sajátos szempontból emlékezett Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki kifejtette: „miközben emlékezünk a harcban jeleskedő ifjak tetteire, sokszor megfeledkezünk azokról a nőkről, akik kitartóan hazavárták férjüket a harcokból, akik odaadták az utolsó kanalakat is a házból, hogy legyen miből Gábor Áron ágyút öntsön.
Azokról a nőkről, akik eltemették szeretteiket, akik megözvegyülten a forradalom áldozataiként éltek keserves életet, nevelték árva gyermekeiket, és akik a jövő nemzedékek számára átmentették a szabadság nemes eszméjét”. Az elöljáró hozzátette: 1848-ban is fontos kérdés volt Erdély ügye, akkor is a nemzet politikai egysége lebegett mind a budapesti forradalmárok, mind a székelyföldi szabadságharcosok szeme előtt.
Most újra olyan időszakot élünk – fogalmazott az elöljáró – amikor, a 12 pontban megfogalmazott kérésnek megfelelően, egyfajta unió jön létre Erdély és Magyarország között. Most a kettős állampolgárság intézménye teremt hidat az emberek között.
Kolozsvár: kalács és tea
A Szamos-parti városban családias hangulatú ünnepség zajlott tegnap. A Biasini szálloda előtt László Attila alpolgármester szónokolt. „Sajnos nem mindig tudunk felhőtlenül ünnepelni. Mindig vannak, voltak és lesznek olyanok, akik szívesen zavarják meg mások közös örömét. Annak idején Petőfiék is szembesültek azzal, hogy forradalmi ünnepüket megzavarták, és nekünk kolozsváriaknak sem ismeretlen ez a jelenség.
De mi az ünneprontókat, zavargókat lenézzük és megvetjük. Ezen az ünnepen lehet megidézni és felidézni de beidézni, és felróni nem” – mondta a politikus, aki hangsúlyozta: senki sem szabhatja meg, hogyan ünnepeljen a magyar közösség. Kelemen Hunor kulturális miniszter üdvözlő levelét Molnos Lajos költő tolmácsolta. A tárcavezető levelében arra emlékeztette a kolozsváriakat: húsz éve szabad ünnep március 15-e, ám a történelmi évforduló üzenete elhalványulhat.
Az egykori forradalomnak új értelmet adott az 1989-es romániai rendszerváltás, Kelemen Hunor úgy véli, azóta az erdélyi magyarság a fennmaradásért folytatott küzdelemben él. A kolozsváriak a Deák Ferenc utcában levő Bem-emléktábla előtt is lerótták kegyeletüket tegnap: a résztvevőket egy szelet kaláccsal és meleg teával vendégelték meg a szervezők.
Szatmár: román–magyar béke
A román–magyar megbékélés jegyében zajlottak az ünnepségek Szatmár megyében. Erdődön szinte több román, mint magyar nemzeti szalagos koszorú került tegnap Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobrának talapzatára. Huszonegy évvel az atrocitásokig fajuló etnikai zavargások után teljes egyetértésben ünnepelték a márciusi forradalmat a helyi románok és magyarok.
A koszorúzáson megjelentek az önkormányzat román tagjai, és a többségében román fiatalokból álló fúvószenekar Cacu Mircea karnagy vezényletével megzenésített Petőfi-verseket adott elő. A megyei tanács liberális alelnöke, Ştef Adrian is beszédet mondott, közösen koszorúzott a két magyarországi testvértelepülés, Szakoly és Napkor vezetőivel.
A megyeszékhelyen, Szatmárnémetiben Schönberger Jenő katolikus püspök és Kovács Sándor református esperes imájával kezdődött a megemlékezés. A helyi felszólalók mellett beszédet mondott Tilki Attila Fehérgyarmat polgármestere, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke is. Az ünnepi hangulatot a Bartók Béla kórus fellépése, valamint a Harag György Társulat előadása biztosította.
Nagyenyed: diákoknak szólt
A civileké volt a főszerep Nagyenyeden: az ünnepi műsort a Bethlen Gábor Kollégium diákjai nyitották meg. A forradalom előtt tisztelgők meghallgatták a középiskolások számára kiírt Pápai Páriz Ferenc-pályázat értékelését. Szőcs Ildikó igazgató a magyar forradalom jelentőségét méltatta, beszédet mondott Kováts Krisztián megyei RMDSZ-elnök is. A kollégiumi megemlékezést Boros Emese népdalénekes műsora egészítette ki. A tisztelet virágait a vártemplomban található Széchenyi István- domborműnél helyezték el a résztvevők.
Székelyudvarhely: megköszönték
Tegnap a Márton Áron téren emlékeztek a székelyudvarhelyiek. Beszédet mondott Ladányi László, Hargita megye prefektusa, Bunta Levente polgármester és Mátyás Károly főesperes is. Koszorúztak a magyar politikai szervezetek helyi képviselői, a civil szervezetek tagjai, az iskolák, illetve művelődési intézmények vezetői is. Mátyás Károly katolikus főesperes beszédében kiemelte, hogy az emberi szabadság külön ünnepnapot érdemel.
Sokszor nehezebb feladat az egyéni szabadság kivívása, mint egy közösség szabadságáért harcba szállni – emlékeztetett az egyházi elöljáró – mert nehéz feladni az önös érdekeket. Bunta Levente köszönetet mondott a magyar államnak a magyar állampolgárság biztosításáért. A politikus úgy vélte: fontos, hogy úgy lehetnek magyar állampolgárok az erdélyiek, hogy nem kell elhagyniuk szülőföldjüket. Bunta kitért továbbá arra: a mindenkori magyar kormány felelős az erdélyiek egységéért.
Nagyvárad: pártos emlékezők
A párhuzamos ünneplés jegyében telt március 15-e Nagyváradon is. Ünnepi megemlékezést, koszorúzást tartottak a rogériuszi református templom melletti honvédemlékhelyen, Rulikowszky Kázmér síremlékénél, Nicolae Bălcescu és Szacsvay Imre szobránál, majd huszárok, cserkészek vonultak végig a Fő utcán a Petőfi szoborig. Az RMDSZ politikusai – Kis Sándor, a Bihar megyei tagszervezet elnöke, Bíró Rozália alpolgármester – az összefogás és a forradalmi örökség fontosságára hívták fel a figyelmet.
A magyar nemzeti ünnepen a helyi román politikai élet szereplői is képviseltették magukat, Traian Băsescu államelnök üzenetét Gavril Ghilea prefektus olvasta fel. Az EMNT is több helyszínen volt jelen: a szervezet által rendezett ünnepségek díszvendégeként Pelczné Gáll Ildikó európai parlamenti képviselő, a Fidesz alelnöke volt jelen Nagyváradon. Új Magyar Szó (Bukarest)

Marosvásárhellyel vagy nélküle? (Székelyföldi RMDSZ)
Ősszel jöhet létre az RMDSZ székelyföldi szervezete — véli Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elnök. Most elsősorban a székelyföldi önkormányzati tanács megalapítására összpontosítanak.
Az elnökség múlt pénteki kolozsvári ülésén döntöttek arról, hogy április végéig életre hívják a nagyváradi kongresszuson alapszabályzatba foglalt három önkormányzati tanácsot. "Ha létrehozzuk a Székelyföldi Önkormányzati Tanácsot, programokat kell kidolgozni, megtölteni tartalommal, ez lesz a tavasz végi, nyár eleji feladat. Közben természetesen egyeztetünk, tárgyalunk a székelyföldi RMDSZ-ről is" – válaszolta újságírói kérdésre Antal Árpád. Egyértelmű, hogy a Székelyföldi Önkormányzati Tanácsnak a Kovászna, Hargita és Maros megyei RMDSZ-es önkormányzatok lesznek a tagjai, és ide kapcsolódik majd néhány Brassó megyei magyar település is. Ugyanakkor nem ennyire nyilvánvaló, kik társulnának egy székelyföldi RMDSZ-hez. Antal Árpád elmondta, Maros megye tömbmagyar része úgy érzi, Székelyföldhöz tartozik, ám a Marosvásárhelytől nyugatra található régió inkább több etnikumú környezet, gondjai-bajai közelebb sorolják Közép-Erdélyhez. Kérdéses Marosvásárhely helyzete is, az itt élők közül is sokan elutasítják Székelyföldet, ám Antal Árpád szerint, ha engedik, hogy az egykori ,,székely főváros" máshova tartozzék, azt is jelenti, az RMDSZ, a magyarság lemond róla, és megfontolandó, hogy ezt megtehetjük-e. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök szerint arról sem született még döntés, hogy a majdani székelyföldi RMDSZ-nek lesz-e külön elnöke, ha arról határoznak, hogy igen, ő támogatná erre a tisztségre Tamás Sándort — mondotta
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Több jut műemlékekre
Az elmúlt években hátrányosan megkülönböztették Háromszéket, Székelyföldet, jóval kevesebb pénz jutott műemlék-helyreállításra, mint az ország más régióiban, ezt próbálja most pótolni a művelődési tárca – mondta el sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor miniszter. Beszámolójából kiderült, idén az eddigieknél háromszor több pénzt kap a megye műemlékek felújítására.
A tárcavezető elmondta, 2007-ben négy, 2008-ban három, 2009-ben pedig két műemlék épület szerepelt a kulturális tárca felújítási programjában, többnyire 800 000–900 000 lejt utaltak ki Háromszéknek. A helyzet kiegyensúlyozása már tavaly megkezdődött, Kovászna megyéből 18 műemlék került fel a minisztérium listájára, ezek közül 11 magyar érdekeltségű, és összesen hárommillió lejt utaltak ki. Idén a minisztérium pénzéből finanszírozzák a gidófalvi, feldobolyi, kálnoki, zabolai református templom, az illyefalvi református erődtemplom, a sepsiszentkirályi és a kökösi unitárius templom, a zágoni Mikes–Szentkereszty-udvarház felújítását.
Sepsiszentgyörgyről a székek egykori székháza, ma a Bod Péter Megyei Könyvtár került fel a listára, és az egykori Hungária Szálló, a mai Megyei Postahivatal épülete, de renoválják a nagyajtai községházát, a csernátoni Ika-várat, az imecsfalvi Cserey-udvarházat, a lemhényi Szent Mihály római katolikus templom épületegyüttesét, a vargyasi Szent Arkangyalok fatemplomot, a kézdivásárhelyi egykori katonaneveldét és az uzoni egykori Pünkösti-udvarházat, a mai könyvtárat. Kelemen Hunor ugyanakkor közölte: a kulturális tárca műemlék-helyreállítási különalapjából több mint 1,215 millió lejjel finanszírozzák az egykori sepsiszentgyörgyi Bazár, a mai Gyárfás Jenő Megyei Képtár épületének felújítását. Itt elsősorban a nyílászárókat cserélik ki, korszerűsítik a fűtésrendszert, és megvásárolják azokat a biztonsági, fény- és hangtechnikai felszereléseket, amelyek magas színvonalú kiállítótér kialakításához szükségesek, hogy a képtár bekapcsolódhassék a nemzetközi kulturális körforgásba.
Kelemen Hunor azt is elmondta, Sepsiszentgyörgy polgármestere kéréssel fordult minisztériumához, hogy támogassa a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Bukaresti Nemzeti Színház Szent György-napi vendégszereplését. Felvették a kapcsolatot a két intézménnyel, várják válaszukat, hogy milyen előadást tudnának elhozni, de a kérés támogatható – fejtette ki Kelemen Hunor.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Készül a jövő évi választásokra az RMDSZ
A nyár végéig nevesítik nem csak az RMDSZ-polgármesterjelölteket, de összeállítják a tanácstagok listáját is, a megye városaiban pedig közvélemény-kutatás segítségével döntenek majd – mondta el Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök, tanácselnök.
Tamást az erdővidéki polgármesterek Bölönben tartott alálkozóján kérdeztük arról, hogy elkészült-e a még tavaly bejelentett felmérés, amely segít majd négy-öt jelölt közül kiválasztani, ki képviseli Baróton a legnagyobb eséllyel az RMDSZ-t a következő helyhatósági választásokon.
Tamás Sándor elmondta: a decemberben bejelentett felmérés nem készült el, de valószínűleg még ebben a hónapban nekikezdenek, s május végéig kiértékelik és közzéteszik az eredményeket. Barót mellett közvélemény-kutatást végeznek Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Kovásznán is. A városi és községi tanácstagokat a nyár folyamán választják ki. Mint mondotta, azért sietnek a nevesítéssel, mert az MPP mellé felsorakozni látszik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is, ezért idejében szeretnének felkészülni a megmérettetésre. „El kell ismernünk, az RMDSZ-en kívül is létezik magyar politikai élet, ezért úgy vélem, minél markánsabban kell megjelenítenünk arcunkat. Ezért is hozzuk létre például a Székelyföldi Önkormányzati Tanácsot. Meggyőződésem, hogy Kovászna megyében minden jelentősebb településen győzni fogunk, hiszen igenis, bebizonyítottuk, ahol mi vagyunk vezető tisztségben, ott fejlődik a közösség, ahol pedig az MPP, ott minden stagnál. Ez látszik Baróton és Kézdivásárhelyen is. Mindannak ellenére, hogy Kézdivásárhely jelentős, mintegy tízmillió eurós költségvetéssel rendelkezik. Rácz Károlynak még lefestenie sem sikerült azt, amit mi építettünk. Baróton személyesen fogok kiállni az RMDSZ jelöltje mellett, mert meggyőződésem, hogy Barót többet érdemel” – mondotta Tamás Sándor.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarellenes fellépés a Székelyföldön
Akciócsoportot hoz létre a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, hogy megakadályozzák a kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadását és az ország régióinak újrafelosztását. Ioan Sălăjan érsek, a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség vezetője elnökölte azt a gyűlést, amelyen a magyarok „románellenes” tetteit elemezték, köztük Csibi Barna március 15-i „Iancu-akasztását”, és elhatározták a csoport létrehozását. Az akciót azonban sem a székelyföldi román, sem pedig a magyar politikusok szerint nem kell komolyan venni.
Ioan Lăcătuşu, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának alelnöke a Krónikának elmondta, az akciócsoportba bevonnak civileket és politikusokat, s minden erejükkel megpróbálják meggyőzni a Demokrata-Liberális Párt honatyáit, hogy ne a politikai érdeket, hanem a román nemzeti érdeket tartsák szem előtt, amikor ezekről a törvényekről szavaznak. „A jelenlegi kormánykoalíció mulandó, de Románia örök, ezért meg kell akadályozni, hogy az ország szívében etnikai enklávó jöjjön létre” – szögezte le a fórum alelnöke. Lăcătuşu szerint a nemzeti kisebbségek jogállást szabályozó törvényre nincs semmi szükség, valójában a Hargita és Kovászna megyei románok szorulnak védelemre, hiszen például Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen évek óta nincs képviselőjük a helyi tanácsban. Az új oktatási törvénnyel szemben is komoly fenntartásaik vannak, s mint mondják, nem szabad engedniük, hogy ahhoz hasonlóan a PDL–RMDSZ-koalíció más, „a román népre veszélyes törvényeket” megszavazzon.
Elhatárolódnak a románok
A Kovászna megyei román politikusok azonban nem tartják hitelesnek Ioan Lăcătuşut arra, hogy képviselje a Maros, Kovászna és Hargita megyében élő románok érdekeit. Dan Manolăchescu, a Demokrata-Liberális Párt Kovászna megyei elnöke lapunknak elmondta, ha a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma meghívná a rendezvényeire a kormánypártok képviselőit, akkor tudná, hogy a kisebbségi törvény és a régiók átszervezése nem szerepel a kormány napirendjén. (Az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt között a közelmúltban megkötött paktum tételesen tartalmazza, hogy a folyó parlamenti ülésszak végéig a döntéshozók elfogadják a kisebbségi törvényt. – szerk. megj.)
Manolăchescu ugyanakkor leszögezte, a kisebbségek jogállását szabályozó törvény sorsát vagy annak tartalmát nem Kovászna és Hargita megyében kell megvitatni, hiszen ebben a térségben nem lesz szükség annak alkalmazására.
„Ez a törvény nem jelent semmilyen veszélyt az országra nézve, a szellemiségével nincs semmi baj, viszont még javítani kell rajta, mert ellentmondásokat is tartalmaz” – közölte Dan Manolăchescu. A demokrata-liberális politikus szerint a civil fórum megmozdulása valójában az ellenzék kormány elleni támadása, hiszen a fórum a pártkönyvek nélküli szociáldemokraták szószólója. Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt Kovászna megyei elnöke megkeresésünkre leszögezte, Ioan Lăcătuşu „kommunista múltú vad nacionalistaként ismert”, ezért nincs joga a román–magyar kérdésekben állást foglalnia a Kovászna és Hargita megyei románság nevében. „Nem a törvényektől kell félnünk, nem a törvények elfogadását kell megakadályoznunk, hanem mindannyiunknak arra kell törekednünk, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek elsősorban a helyi közösségek érdekeit szolgálják” – szögezte le a liberális politikus.
A magyarok sem veszik komolyan
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ városi elnöke lapunk megkeresésére mintegy válaszként Ioan Lăcătuşu kijelentésére úgy fogalmazott, „az ő magyarellenes eszméi mulandók, a Székelyföld viszont örök”. „Az idő nekünk dolgozik” – szögezte le a háromszéki politikus. Hozzátette: a kisebbségek jogállását szabályozó törvény által szavatolt kulturális autonómiára nem a székelyföldi magyaroknak, hanem éppen a székelyföldi románoknak van szükségük. „Ha nincs kulturális autonómia, egy csúnya székelyföldi polgármester a román közösség megkérdezése nélkül nevezhet ki igazgatót például a Mihai Viteazul Főgimnázium vagy az Andrei Mureşanu Színház élére” – replikázott.
Antal Árpád kifejtette, meggyőződése, hogy az egész országban senki nem veszi már komolyan Ioan Lăcătuşut, ezért nem kíván ennél mélyrehatóbban foglalkozni az általa felvetettekkel vagy a tervezett akciócsoporttal. Hasonlóképpen vélekedik Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Mint a Krónikának elmondta, nem hajlandó foglalkozni a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumával, viszont megismételte, amit az RMDSZ kongresszusán is megfogalmazott, hogy ha a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt és a régiók átszervezését júniusig nem rendezi a kormány, akkor az RMDSZ-nek ki kell lépnie a Boc–kabinetből. „Kelemen Hunor szövetségi elnöknek jelenleg ez a két legfontosabb feladata” – összegzett Ráduly Róbert.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Kovászna megye: hivatalos nyelv lesz a magyar?
Hamarosan magyarul kapnak választ mindazok, akik magyarul fordulnak a Kovászna megyei önkormányzathoz – hangzott el a hétvégén Sepsiszentgyörgyön megrendezett Magyar Nyelvhasználat Háromszéken című konferencián, amely egy anyanyelvhasználatra buzdító kampány első lépése volt.
Mint kiderült, hamarosan a megyei tanács hivatalos honlapjára felteszik a magyar formanyomtatványokat, amelyekre már a kérvényező magyar nyelvű választ kaphat. Ezután az egész megyét lefedő kampány következik, plakátokkal, szórólapokkal, újsághirdetésekkel ösztönzik a háromszékieket a magyar nyelv használatára.
A pénteki konferencia megnyitóján Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke emlékeztetett, hogy Aranyosgyéresen le akarják szerelni a helyi tanács által megszavazott háromnyelvű helységtáblát, miközben például Brüsszelben kínosan ügyelnek a francia–vallon kétnyelvűségre. Tamás szerint a tudatos anyanyelvhasználat egyik eszköze annak, hogy a Székelyföldön megmaradjon többségben a magyarság. Mint rámutatott, az anyanyelvi lehetőségek nincsenek kellően kihasználva, megszokásból vagy a lehetőség ismeretének hiányában előfordul, hogy színmagyar településeken sem használják az ügyintézéskor a magyart.
A tanácselnök hangsúlyozta, többletmunkát és többletköltséget jelent, hogy a beadványokra és egyéb hivatalos papírokra kétnyelvű válasz érkezzen, de megéri odafigyelni erre, mert így nem fordulhat elő, hogy két magyar ember a hivatalos ügyeket románul intézi. A megyeházán egyébként már kétnyelvű feliratok vannak, a tanácselnök szerint ennek megvalósítása sem volt zökkenőmentes, hiszen amíg elkészültek a helyes feliratok született néhány furcsa fordítás is: a „director executiv” tükörfordításban végrehajtó igazgató lett az ügyvezető vagy vezérigazgató helyett. „Igen, ki kell mondani, hogy a célunk az, hogy a Székelyföldön az állam hivatalos nyelve mellett legyen regionális hivatalos nyelv a magyar” – fogalmazott a tanácselnök.
Krónika (Kolozsvár)

Végletesen fejlődő Erdély
A multinacionális vállalatok letelepedési preferenciái mellett az elvándorlás és az egykor összefüggő történelmi régiók szétszabdalása is hozzájárult ahhoz, hogy az erdélyi megyék egymástól szögesen eltérő gazdasági fejlettségi mutatókat produkálnak.
A végletek jellemzik az erdélyi megyék idei fejlődési kilátásait: ebben a régióban ugyanis egymás tőszomszédságában találhatóak az ország legdinamikusabban előretörő és leglassabban növekedő közigazgatási egységei. Az Országos Előrejelző Bizottság adatai szerint a Romániában idén legjobban prosperáló négy megye közül három Erdélyben található: Kolozs, Brassó, Szeben és Argeş.
Tavalyhoz viszonyított két százalék fölötti bruttó össztermékükkel (GDP) még Bukarestet és Ilfovot is megelőzik. Míg Maros és Hargita megye 2011-ben „ráérősen” halad a fejlődés útján, Kovászna a határmenti Bihar, Szatmár, Szilágy megyékkel a legszerényebb, egy százalék alatti gazdasági fellendülésre számíthat, amit az elemzők a „problémás” jelzővel illetnek.
Nyugat „alkonya”
„A Közép-erdélyi megyéknek a határmentiekhez viszonyított gyorsabb fejlődése ellentmondásosnak tűnik annak a közgazdasági elméletnek a fényében, miszerint Nyugat-Európából a kontinens közép-keleti része felé haladva folyamatosan romlanak a gazdasági mutatók. Hogy ez mégsem így van, többek között annak köszönhető, hogy a peremmegyékben nagyobb elszívó hatás érvényesül, innen többen távoztak Nyugat-Európába dolgozni” – magyarázta lapunknak a szembetűnő eltérést Colţea Tibor közgazdász.
Másrészt a Románia nyugati megyéivel szomszédos régiók – kevés kivétellel – történetesen Magyarország legfejletlenebbjei közé tartoznak. Colţea emellett még egy történelmi okot is megjelölt: szerinte az első világháborút lezáró békeszerződés összefüggő, egymásra utalt gazdasági egységeket szabdalt szét, a továbbiakban is ellehetetlenítve, hogy ezek kölcsönösen erősítsék egymást.
„Nagyvárad például egykor a régió kereskedelmi központja volt, míg Debrecen a nyersanyagszállítója, a szerepek megbomlása után pedig a városok a mai napig nem tudtak magukra találni” – fogalmazott a közgazdász. Ezzel szemben Kolozsvár, Szeben és Marosvásárhely környéke megőrizhették viszonylagos egységüket és megmaradhattak Erdély belső részének karakteres kulturális-gazdasági központjaiként.
Az export hátszele
„A leggyorsabban fejlődő térségek egyben azok, amelyek exportra dolgoznak, így például a Kolozs és Argeş megyékben jelenlevő erős multinacionális vállalatok, mint a Nokia vagy Dacia egyértelműen javítják a statisztikát” – magyarázta Ilie Şerbănescu gazdasági elemző az Adevărulnak, rámutatva, ilyen értelemben az ország talpraállása túlságosan is függ a külföldi megrendelésektől.
A mutatókra pedig az is rányomja a bélyegét, hogy a nagyvállalatok adói nem feltétlenül a helyi-, megyei költségvetést gyarapítják, hanem a központi államkasszába vándorolnak. Az előrejelzés készítői idén a nettó átlagkereset 5,2 százalékos növekedésére számítanak. A bérek vonatkozásban már a főváros vezet, ahol az alkalmazottak 2004 lejes átlagfizetéssel hónap végén – statisztikailag – kétszer annyit vihetnek haza, mint a legszerényebben kereső háromszékiek vagy Bihar megyeiek.
Mindez jól mutatja azt is, hogy a gazdasági fejlettséget mennyire befolyásolja a vásárlóerő, illetve az ennek nyomán alakuló fogyasztás. Bár a tömöttebb pénztárcák és a nagyobb áruforgalom közvetlenül élénkítik a gazdaságot – figyelmeztetnek a szakértők –, a túlnyomórészt importra alapuló romániai fogyasztás nem minden ágazatot futtat fel egyformán, elsősorban a hazai gyártóknak nem kedvez.
Totka László

Új Magyar Szó (Bukarest)

Băsescu: a régiók átszervezése szükséges, de nem etnikai alapon
A fejlesztési régiók átszervezésének elsősorban hasznosnak kell lennie, és nem etnikai, hanem szociális és gazdasági megfontolásokra kell alapulnia – jelentette ki vasárnap Traian Băsescu államfő Kovásznán, ahová pénteken érkezett magánlátogatásra. Az elnök elmondta: ő maga fogja javasolni a régiók fogalmának megjelenését az alkotmányban az alaptörvény módosítása keretében. Leszögezte: az etnikai alapú autonómiára vonatkozó célkitűzéseket egyetlen kormánykoalíció sem fogja támogatni, bármilyen összetételű is legyen. Băsescu arról is beszélt, hogy támogatja Cseke Attila egészségügyi miniszter kórházreformját.
Traian Băsescu péntek este érkezett Kovásznára, ahová elmondása szerint, azért vonult vissza, hogy elmélyüljön az alaptörvény javasolt módosításaiban.
Az alkotmánymódosítás tervezetét a húsvéti ünnepek után terjesztik a parlament elé, mondta az államelnök vasárnap a Kovásznán tartott sajtótájékoztatón. Az államfő szerint a tervezetet május első felében hozzák nyilvánosságra, és azt tartja megfelelőnek, hogy az alaptörvény elfogadására a 2012 júniusi választásokkal egy időben írnák ki a népszavazást.
Az államfő az RMDSZ által kidolgozott régióátszervezési tervezet kapcsán kifejtette: a régiókra alapuló közigazgatási átszervezésnek elsősorban hasznosnak kell lennie. Az átalakítást szociális és gazdasági szempontokra kell alapozni, az etnikai kritériumok elfogadhatatlanok – tette hozzá Băsescu.
A régiók átszervezésével kapcsolatos RMDSZ-tervezet – amely jelenleg a képviselőházban van – 16 fejlesztési régiót rajzolna az ország térképére, ezek egyike Hargita, Kovászna és Maros megyéből állna.
Băsescu elmondta, eddig nem tapasztalta, hogy a koalíciós partner RMDSZ túlzó követelésekkel, feltételekkel vagy zsarolással állt volna elő, azt azonban leszögezte: egyetlen kormánykoalíció sem fogad el olyan célkitűzéseket, amelyek eredménye az etnikai alapú autonómia lenne. „A szélsőségesek nem aludhatnak nyugodtan, nem fogják elérni céljukat” – fogalmazott az államfő.
Az RMDSZ üdvözli, hogy az új alkotmány arra kis kitér majd, hogy Románia fejlesztési régiókból áll – reagált Băsescu kijelentésére a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó Borbély László, a szövetség politikai alelnöke. „Mindig szorgalmaztuk a regionális felosztás felülvizsgálatát, ezzel kapcsolatban törvénytervezetet nyújtottunk be a parlamentben, és várjuk, hogy többi párt is foglaljon állást ezzel kapcsolatban. Ráadásul a nemrég aláírt koalíciós megállapodásban is szerepel, hogy újra kell gondolnunk a gazdasági régiókat” – mondta Borbély.
Băsescu arról is beszélt Kovásznán, hogy támogatja a Cseke Attila egészségügyi miniszter által beindított kórház-átszervezési programot. Az egészségügyi reformoknak azonban nem kell itt megállniuk, folytatni kell a rendszer átalakítását – hangsúlyozta az elnök.
Az elmúlt három évben az államfő gyakran ellátogatott Kovásznára, 2008-ban egyhetes pihenőszabadságát is ott töltötte a feleségével. A villát, ahol az államfő megszáll a nyolcvanas években építették Nicolae Ceauşescu számára, az egykori diktátor azonban mindössze egy éjszakát töltött benne.
Krónika (Kolozsvár)

Ismerjék el a történelmi régiókat (Háromszéki vezetők Băsescu nyilatkozatairól)
A történelmi, kulturális szempontot nem lehet figyelmen kívül hagyni a régiók átszervezése során – szögezték le Traian Băsescu államfő hét végi kijelentései kapcsán az RMDSZ és az MPP háromszéki vezetői. Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu vasárnap Kovásznán kijelentette: szorgalmazza, hogy az új alkotmányban jelenjék meg a régiók fogalma, de a fejlesztési régiók átszervezése során gazdasági és szociális kritériumokat kell szem előtt tartani, nem pedig etnikai szempontokat. Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke leszögezte: a szövetség kitart saját régióátszervezési elképzelése mellett, Kulcsár-Terza József pedig úgy vélekedett, a természetes, történelmi régiókat kellene elismerni.
Vannak olyan kérdések, amelyekben egyetértünk az államfővel, és vannak olyanok, amelyekben nem – jelentette ki lapunknak Tamás Sándor utalva Traian Băsescu kijelentéseire. Hangsúlyozta: a fejlesztési régiók átszervezését régóta szorgalmazzák, és az átrajzolás során tekintettel kell lenni egy-egy térség történelmi, kulturális, hagyományos, ha úgy tetszik, szociális sajátosságaira. A három székelyföldi megye, azaz Hargita, Kovászna és Maros megye “egy testet” alkot, egységes történelmi, kulturális szempontból, és ahogyan Vrancea megyének sincs sok köze a jelenlegi felosztás szerint az ugyanazon régióba tartozó Konstancához, úgy Háromszéknek sem Szeben vagy Fehér megye mellett a helye. Lehet, hogy az államfőnek más a véleménye, de mi kitartunk az RMDSZ által kezdeményezett régióátszervezési törvényben rögzített álláspont mellett – szögezte le az RMDSZ-es politikus. Mint fogalmazott, a Demokrata Liberális Párt nem nyerte meg a választásokat oly módon, hogy önállóan kormányozzon, így figyelembe kell vennie az RMDSZ álláspontját is. Kulcsár-Terza József háromszéki MPP-elnök a Háromszéknek leszögezte: nem újraszervezésre, átgondolásra van szükség, hanem a természetes, hagyományos történelmi régiók elismerésére, hiszen azok amúgy is léteznek, és akként is beszélnek róluk Romániában, például Máramarosról, a Bánságról stb. Ezen régiók elismerése szerinte nem veszélyeztetné az ország integritását. A régiók fogalmának alkotmányos megjelenítéséről úgy vélekedett, nem annyira fontos azt alaptörvénybe iktatni, hiszen törvény szabályozza azt. Az államfő azon kijelentésére, mely szerint az etnikai alapú autonómia soha nem jelent elfogadható feltételt egy koalícióban sem, az MPP-s politikus leszögezte: csak a gyulafehérvári kiáltványban szereplő ígéretek betartását kérik. Azt üzente továbbá Traian Băsescunak, hogy Románia tartsa be az Európa Tanácsba történt felvételekor vállalt kötelezettségeket, így a Gross-jelentésben megfogalmazott ajánlást is az autonóm régiókról.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Integrációs program a fogyatékkal élőknek
A Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság egészségnevelés osztálya április 12-től harmadik alkalommal indította újra a fogyatékkal élők integrációs programját, a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány – Írisz Ház és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont közös szervezésében. A kezdeményezés által segíteni szeretnék a fogyatékkal élők elfogadtatását, társadalmi beilleszkedésük könnyebbé tételét.
A program lehetőséget ad, hogy egészséges iskolás gyerekek megismerkedhessenek különféle problémákkal élő társaikkal, ezáltal elősegítve az elfogadásukat. Jelenleg a fogyatékkal élők külön intézményekbe járnak, aminek az a következménye, hogy nincs lehetőségük megismerni ép társaikat. Ez az ismeretlenség később, felnőttkorban már társadalmi szakadékot képezhet a csoportok között. Így a jövőbeni társadalmi feszültségeket csak úgy lehet enyhíteni, ha még abban a korban megismerik a gyerekek a másságot, amikor még fogékonyak a probléma iránt. A program keretében fogyatékkal élő (pl. Down-szindrómás, autista) gyerekek, fiatalok vesznek részt több héten át iskolai közösségekben heti egy alkalommal, 6 héten keresztül.
– A Fogadj el, fogadd el program abból a felismerésből, illetve tanulmányból fejlődött ki, miszerint a középiskolás tanulók 80%-nak semmi, vagy téves képe van a fogyatékkal élők világáról. 2002-ben indítottuk kísérleti jelleggel ezt a programot a Philadelphia Egyesület (fogyatékkal élők szüleinek egyesülete) és az Egészségügyi Igazgatóság közös szervezésében – mondta el érdeklődésünkre Makkai Péter református lelkipásztor, a Diakónia Keresztény Alapítvány, az Írisz Ház fogyatékkal élőkért szakosztályának programvezetője.
Fogyatékos személynek tekinthető – a 2006/448-as törvény értelmében – azon személy, aki valamilyen fizikai, értelmi vagy érzékszervi sérülés miatt nem rendelkezik a mindennapos életvitelhez szükséges képességekkel. A rehabilitációs és társadalmi integrációs folyamatban segítséget igényel.
Az integrációs programban elsőként a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium tizedikes tanulói vettek rész, hetente egy alkalommal. A tanulók elméleti ismereteket kaptak a különböző génbetegségekről, szervi és értelmi fogyatékosságokról, továbbá a kezelésekről, integrációs lehetőségekről.
Ezt követően találkoztak és együtt töltöttek pár órát fogyatékkal élő emberekkel, az Írisz Házban, részt vettek terápiákon, majd végül közösen készítették elő a záróprogramot. A rendezvénynek leírt anyaga és ismertetőfüzete van. Januártól a baróti líceumban tartottak egy tanfolyamot, most pedig Kovásznán kezdtek el egy újabbat. A diákok nagy örömmel vesznek ezeken részt, nagyon nyitottak, érdeklődőek. Húsvét utáni héten, szombaton készülnek egy nagyon érdekes programmal, de erről még részleteket nem árultak el a szervezők.
Vetési Júlia 
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Feljelentések magyar emlékművek megrongálása miatt
Az aradi városháza után a megyei RMDSZ is feljelentést tesz az ügyészségen a Szabadság-szoborcsoport megrongálása miatt, miután az utóbbi hetekben az alkotás több bronzból készült eleme is eltűnt. Kovászna megyében is feljelentik azokat a személyeket, akik egy évvel korábban meggyalázták az 1849-es kökösi csatában elesett Gábor Áron emlékművét. Háromszéki magyar vezetők sérelmezik, hogy az igazságszolgáltatás semmit nem tesz a tettesek felelősségre vonása érdekében, holott az emlékmű-gyalázásról készült videó egy éve a YouTube-on látható.
utóbbi napokban eltűnt a Román-magyar megbékélés parkjában álló Szabadság-szoborcsoport több bronzból készült eleme, emiatt az Arad megyei RMDSZ feljelentést tesz – közölte csütörtökön Király András, a szervezet elnöke, aki szerint egy diadém, egy tőr és egy kard tűnt el a szobrokról. Az utóbbi napokban eltűnt a Román-magyar megbékélés parkjában álló Szabadság-szoborcsoport több bronzból készült eleme, emiatt az Arad megyei RMDSZ feljelentést tesz – közölte csütörtökön Király András, a szervezet elnöke, aki szerint egy diadém, egy tőr és egy kard tűnt el a szobrokról.
„Értesítettük a városházát, amely be is nyújtotta feljelentését az ügyészségen” – mondta Király. Hozzátette: javasolni fogja, hogy a városi vezetés ismét üzemelje be a néhány évvel korábban felszerelt kamerás megfigyelőrendszert a Román-magyar megbékélés parkjában.
Bognár Levente aradi alpolgármester elmondta: ellenőrizni fogják, hogyan volt lehetséges a bronztárgyak eltűnése, mivel a megbékélés parkjának szomszédságában egy rendőrőrs működik.
Az alpolgármester azt is elmondta, hogy a szoborcsoport alkotóelemein kívül más tárgyak is – 22 díszoszlop, két pad és néhány szemeteskosár – eltűntek a parkból.
Nem az aradi Szabadság-szoborcsoport az egyetlen magyar vonatkozású emlékmű, amelyet megrongálnak az utóbbi időszakban. Mint arról tájékoztattunk, egy héttel korábban Wass Albert marosvécsi sírjáról tűnt el a bronzplakett.
Feljelentés a kökösi Gábor Áron-emlékmű meggyalázói ellen is
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke, valamint Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtökön bejelentették, hogy büntetőjogi feljelentést tesznek három férfi ellen, akik a tavaly meggyalázták az 1849-es kökösi csata helyszínén álló Gábor Áron-emlékművet, az erről készült filmfelvételt pedig feltöltötték egy videomegosztó portálra.
Tamás elmondta, nemrég szerzett tudomást „A magyaroknak” című, az internetre egy évvel korábban feltöltött félperces felvételről, amelyen az látható, ahogy egy férfi vizel az emlékmű előtt, egy másik férfi pedig a meztelen fenekét fordítja a márványtábla felé.
Antal Árpád és Tamás Sándor közölték: sikerült kideríteni a két férfi identitását: a 31 éves brassói Sava Florin Bogdan, illetve a 19 éves nagyszebeni Bobeşiu Constantin Gheorghe „akcióját” egy harmadik személy rögzíti kamerával, egy 24 éves személy pedig yrronick1 név alatt a YouTube-ra töltötte fel a felvételt.
A háromszéki elöljárók hangsúlyozták: nem a Csibi Barna Avram Iancu-akasztására adott válasz a felvétel, hiszen az a csíkszeredai fiatalember március 14-i akciója előtt egy évvel történt.
Mindketten sérelmezték, hogy az illetékes hatóságok nem intézkedtek a Gábor Áron-emlékmű meggyalázása kapcsán. „Hangsúlyozzuk, hogy ellenezzük a szélsőségességet, bármelyik oldalról is érkezzen (…), ellenezzük az ilyen megnyilvánulásokat, de azt akarjuk, hogy az igazságszolgáltatás nem csak az ilyen tetteket elkövető magyarok, hanem a románok esetében is intézkedjen. Hatalmas botrány volt a médiában a csíkszeredai incidens kapcsán, még a parlamentben is erről vitatkoztak, ez a film azonban egy éve ott van a YouTube-on, az igazságszolgáltatás azonban nem vett róla tudomást.
Felhívás a Kárpát-medencei magyar szobrok és emlékhelyek védelme érdekében
Közös húsvéti felhívással fordult a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) a Kárpát-medencei magyarsághoz, fogjon össze a régióban található magyar emlékhelyek megvédéséért, és emelje fel szavát a szoborgyalázások ellen.
„Az idei évben négy hónap alatt közel tucatnyi magyar emlékhelyet, szobrot rongáltak meg a Kárpát-medencében” – hívja fel a figyelmet Berényi József, az MKP és Lomnici Zoltán, az EMT elnöke egy közös nyilatkozatban.
„A kassai Esterházy-szobor és a vereckei honfoglalási emlékmű után erre a sorsra jutott az Ungvár főterén álló Petőfi-szobor is. Az erdélyi Marosvécsen Wass Albert síremlékét gyalázták meg, Aradon a Magyar-román Megbékélés Parkjában álló Szabadság-szoborcsoportot rongálták meg. Néhány héttel ezelőtt pedig a délvidéki Adán takarták le Damjanich János szobrát, és további emlékhelyeket is megrongáltak” – emlékeztet Berényi és Lomnici.
Közös véleményük szerint ezeknek az utóbbi időben rendkívüli módon elszaporodott cselekedeteknek az elkövetői a kegyelet jogát vonják kétségbe.
„Magyar emlékhelyeink, szobraink közös történelmünket, kultúránkat szimbolizálják. Múltunk, nemzeti méltóságunk megőrzése mellett a nemzetiségek közti együttműködést is jelképezik” – fogalmazott Berényi és Lomnici.
Közös nyilatkozatukban felhívják az anyaországi és határon túli magyarok figyelmét, fogjanak össze az emlékhelyek védelme érdekében, és egységesen emeljék fel szavukat a sorozatos rongálások ellen.
Krónika (Kolozsvár)

Kisebbségi törvény vagy a koalíció
Beszélgetés Kelemen Hunor művelődési miniszterrel, az RMDSZ elnökével
A tavaszi ülésszak végéig vagy lesz kisebbségi törvény, vagy nem lesz koalíció – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a bukaresti tévé magyar adásának Sajtóban című legutóbbi műsorában. A beszélgetés kivonatolt szövegét interjú formájában közöljük.
A nagyobbik koalíciós partner már többször kérte az RMDSZ segítségét abban, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadhasson el bizonyos törvényeket. Legutóbb a tanári béreknek felső határt szabó jogszabályt fogadták el ezzel a módszerrel, az RMDSZ támogatásával. Miért volt erre szükség?
– A pedagógusok fizetésének történetében nyakig benne van minden parlamenti párt. A parlament a Tăriceanu-kormány idején szavazta meg a tanárok 50 százalékos béremeléséről szóló törvényt, ezt az akkori miniszterelnök sürgősségi kormányrendelettel hatályon kívül helyezte. Utána jött a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata-Liberális Párt kormánya, s a béremelést újra hatályon kívül kellett helyezniük, mert időközben az Alkotmánybíróság a Tăriceanu-féle sürgősségi rendeletet elutasította.
A PSD–PD-L-kormány rendeletét is elutasította az Alkotmánybíróság. Azért mondom ennyire részletesen, hogy világos legyen, valamennyi párt, amikor kormányra került, ugyanabba az irányba ment: tudta, hogy nincs fedezete – mintegy 500 millió euróra van szükség – a tanárok béremelésére. Időközben azonban a tanárok a törvényre hivatkozva a bíróságokon keresték igazukat, s olyan igazságszolgáltatási döntések születtek, amelyek különböző szintekre helyezték a béreiket: van, aki pert nyert, s van, aki nem. Ez méltánytalan helyzetet teremtett, s ezért döntött úgy a kormány, hogy olyan bérezési rácsot fogad el, amely a fizetéseket „helyére teszi”. Ha parlamenti úton próbálta volna elfogadni a jogszabályt, hónapokig elhúzódott volna a vita.
Megtörténhet-e, hogy az RMDSZ által szorgalmazott jogszabályokat – például a kisebbségi törvényt – is hasonló módszerrel fogadtatja el a kormány?
– Koalíciós szinten az az egyezség született, hogy a parlamentnek az ülésszak végéig el kell fogadnia a kisebbségi törvényt. Mi jelenleg a parlamenti vitát próbáljuk előkészíteni. A törvényről most már csak egyetlen bizottságnak kell jelentést készítenie, s ha van rá többség, van rá politikai akarat, akkor a jogszabályt el lehet fogadni parlamenti vitával. Ha úgy látjuk, hogy ez a módszer nem működik, akkor élni kívánunk majd a parlamenti felelősségvállalás lehetőségével a tavaszi ülésszak végéig.
Az RMDSZ képviselőházi frakciója már felvetette a miniszterelnöknek egy parlamenti találkozón: a kisebbségi törvény vitája akadozik, ezért felelősségvállalás módszerével kellene elfogadtatni. Információink szerint Emil Boc a felvetésre nem válaszolt, pontosabban elkerülte a választ.
– Ezeket a dolgokat nem parlamenti találkozókon, hanem koalíciós szinten szoktuk megbeszélni.
És koalíciós szinten felmerült-e ez a lehetőség?
– A koalícióban arról beszéltünk, amit már mondtam: ha nem halad a törvény vitája, felelősségvállalással fogadjuk el a jogszabályt.
Az ülésszak már rég elkezdődött, ám a törvény vitája még egy tapodtat sem mozdult előre....
– Megnyugtatom önöket: a tavaszi ülésszak végéig vagy lesz kisebbségi törvény, vagy nem lesz koalíció.
Az RMDSZ által szorgalmazott másik törvényről, a regionális átszervezésről szóló jogszabályról is hangzottak el különböző nyilatkozatok a nagyobbik koalíciós párt politikusai részéről. Eszerint jelenlegi formájában nem támogatják a törvényt, mert úgymond etnikai határok mentén rajzolná meg az ország régióit.
– Már többször mondtam a kormányzati partnereinknek, s elhangzott a nyilvánosság előtt is: ha Hargita, Kovászna és Maros megye egy régióba kerülne, nem azt jelentené, hogy etnikai alapon húztuk meg a határait. A három megyében magyarok élnek. Ilyen alapon elmondhatnánk, hogy a Vrancea és a környező megyék alkotta régió határait is etnikai szempontok szerint húztuk meg, mert ott meg románok élnek.
Itt egyszerűen arról van szó, hogy egy fejlesztési régióba kívánjuk tenni azt a három székelyföldi kisrégiót, amely történelmi, gazdasági és kulturális hagyományai szerint együvé tartozik. Hogy ott magyarok élnek? Lehet ezt nézni etnikai perspektívából is, de lehet másképp is, és akkor nincsen semmi probléma. Egyébként ennek a törvénynek a vitáját a következő parlamenti ülésszakban szeretnénk elkezdeni.
Az államfő nemrég bejelentette, hogy elkészült az alkotmánymódosítás tervezete, amelyben szerepel majd a régió fogalma is. Milyen javaslatokat készít elő az RMDSZ ehhez a tervezethez?
– Nem ismerjük még az alkotmánymódosítás tervezetét, ezért egyelőre erről nem is tudok véleményt mondani. Ám nyilván az alkotmányban nem szerepel majd részletesen a régiók leírása, ezt törvénynek kell majd szabályoznia. Azt azonban jónak tartom, ha az alaptörvénybe bekerül egy vagy két erős cikkely a régiókról. Az RMDSZ álláspontja szerint egyébként nincs parlamenti többség az alkotmány módosításához.
Nem látom, hogyan lehetne jelenleg a bizottságban, majd később a plénumban kétharmados többséget összeszedni. Másrészt pedig, ha megnyitjuk az alkotmánymódosítás kapuit, akkor kérni fogjuk mindazt, amit eddig is kértünk: többek között a nemzetállami kategória törlését, újragondolását és az őshonos kisebbségek elismerését államalkotó tényezőként.
Cseke Péter Tamás, E. Ferencz Judit
Új Magyar Szó (Bukarest)