A Kovászna megyei tanfelügyelőség döntése alapján az önkormányzat meghozta az első sepsiszentgyörgyi iskolabezárási határozatát: ősztől nem működik a szemerjai Kiss Árpád Általános Iskola. A döntést a megcsappant tanulólétszám indokolja, az idei tanévet mindössze 82 diákkal zárta az intézmény – közülük egy egész osztálynyit, a Waldorf-tagozatosokat a Váradi József Általános Iskola veszi át, a többiek ott tanulnak tovább, ahová szüleik elhelyezik őket. /Megszűnt a szemerjai iskola. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Az RMDSZ-es, SZNT-s, MPSZ-es magyar vezetők nyilatkozatai, tervei ellen emelt kifogást Petre Strachinaru demokrata képviselő. Megfogalmazása szerint versengenek, hogy ,,ki magyarabb”, ki tesz többet, de tulajdonképpen csak a feszültséget növelik. Az SZNT Ujgur Fórummal kötött szerződését elfogadhatatlannak nevezte, Románia nemzetközi megítélését rontja – fogalmazott. Kiderült azonban, hogy értesüléseit a román sajtóból szerezte, miután megtudta, hogy ez az ujgur szervezet nem az, amelyet terroristaként tartanak számon, visszakozott, de rosszallását fenntartotta. Nem ért egyet azzal sem, hogy az MPSZ Wass Albertről elnevezett díjakat adott át. Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a Kovászna megyei önkormányzat megszervezi a háromszéki magyarok világtalálkozóját. /(-kas): Túl sok a ,,magyarkodás”? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

Kovászna megye szerteágazó testvéri kapcsolatokat ápol több magyarországi megyével is. A testvérmegyei kapcsolatok kézzelfogható eredményességét sokszor megkérdőjelezik, de – amint az Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének legutóbbi háromszéki látogatásakor kiderült – a dél-magyarországi megyék aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy a Székelyföld versenyképes maradjon a jövő évi romániai EU-csatlakozás után. Baranya és Kovászna megye tavaly áprilisban, Pécsett írta alá a testvérviszonyt szentesítő dokumentumot. Átadják tapasztalataikat stratégiai és operatív programokhoz, pályázat-készítésekhez. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, az árkosi Európai Tanulmányok Központja létrehozását említette elsőként a testvérmegyei (ezen belül Baranyai) kapcsolatok sorában. A Baranya megyeiek adománya mellett a Pécsi Tudományegyetem biztosít oktatókat a központnál zajló képzésekhez. Áprilisban Egerben történt kapcsolatfelvétel kulturális, oktatási és művelődési szakemberek között. Májusban Sepsiszentgyörgyön és Egerben került sor Ki mit tud-típusú diákvetélkedőre. /Domokos Péter: Az együttműködés hozadéka. Gazdagítják Háromszéket a magyarországi testvérmegyékkel ápolt kapcsolatok.= Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

A tanárok mindössze 35 százaléka érte el a munkahely megszerzéséhez szükséges hetes osztályzatot a kinevezett és helyettes állásokra kiírt versenyvizsgán.Az osztályzatok Dumitru Matei, az oktatási és kutatási minisztérium államtitkára szerint rosszabbak, mint tavaly, mivel a szaktárca megváltoztatta az előre bejelentett javítóközpontok helyét, illetve a tételeket. A tízes osztályzatot mindössze harminchat oktató érte el, ötvenen pedig egyest kaptak a versenyvizsgán. A harminchétezer jelentkező tíz százaléka fellebbezett az eredmények ellen. Kovászna megyében a közel ötszáz vizsgázó pedagógus 67,37 százaléka ért el ötös fölötti osztályzatot. Hargita megyében több mint ezer állást hirdettek meg, de ezeknek felét nem foglalhatják el kinevezett pedagógusok. /Fülöp Noémi, Kovács Zsolt: Rosszabbak a versenyvizsgán elért eredmények, mint tavaly. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

Egyelőre Felső-Háromszéken és Kovászna környékén hallható a Profi Rádió kísérleti adása. Augusztus 15-től már folyamatos adással jelentkeznek, melyben a legfrissebb hírek, riportok és helyszíni tudósítások is lesznek. Háromszék legfiatalabb rádiójának főszerkesztője Sántha Attila költő, aki otthagyta Kolozsvárt és hazajött. Úgy érzi, hogy szakmailag megvalósította mindazt, amit célul tűzött maga elé. /Iochom István: Szól a Profi Rádió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

Antal Árpád Kovászna megyei RMDSZ képviselő és Dan Manolescu helyi román újságíró, a Közösségért Egyesület elnöke európai autonómia körútra indulnak. Ellátogatnak Koszovóba, Montenegróba, Dél-Tirolba, Katalóniába, valamint a baszk földre. „Mint politikus és mint szociológus veszek részt ezen körúton, amelynek tapasztalatait tanulmányba foglalom majd”, mondotta Antal, aki elsősorban azt szeretné látni, hogyan élnek az emberek az említett autonóm tartományokban, milyen áldozatokat hoztak ennek érdekében. Antal szerint abban a formában ahogyan az RMDSZ szeretné, minimális az esélye, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvény átmenjen a parlamenten. /Autonómia körúton egy RMDSZ-es honatya és egy román újságíró. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Várhatóan rábólint a Kovászna Megyei Tanácstól származó és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumtól az 1970-es évek elején elvett tárgyak visszaszolgáltatására vonatkozó kérelemre a Művelődésügyi Minisztérium, nyilatkozta Demeter János, a megyei tanács elnöke. A Székely Nemzeti Múzeum korábban ugyan visszakérte a tárgyakat, de a törvény értelmében a kulturális intézmény fenntartójának, a megyei tanácsnak kell igényelnie a restitúciót. Szerepel a több mint harminc évvel ezelőtt átvett tárgyak között az a rézágyú is, melyet Gábor Áron öntetett 1848-ban. Mindeddig Románia Nemzeti Történelmi Múzeuma elzárkózott a tárgyak visszaadásától. /Esély a tárgyrestitúcióra. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Egy kétszobás házba szól a személyazonosságija hatszáz embernek egy térképén nem létező erdélyi faluban, írta a bukaresti Cotidianul. A Brassó megyéhez tartozó Szászmagyarós községben van olyan ház is, amelyet 600 ember személyazonossági igazolványában jelöltek meg lakhelyként. Ez a település a Korlát patak által elválasztva, közvetlenül Kovászna megye szomszédságában található. A zömükben roma nemzetiségűeket számláló helyi közösség tagjai évekkel ezelőtt Szászmagyaróson kezdtek el törvénytelenül építkezni, de a patakon túl, vagyis Kovászna megyében is folytatták. A házak többsége így most már a székelyföldi megyében található. A hatszáz ember háza a székelyföldi településtől jól elkülönül. Ezért a helyiek külön faluként emlegetik, de hivatalos neve nincs. A Brassó megyei lakosság-nyilvántartási hivatal vezetője szerint a rendszerváltás óta az ország minden sarkából érkeztek ide folyamatosan hajléktalanok. /Kétszobás ház hatszáz lakója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./

Másfél-kétezer hektárnyi erdő, illetve havasi legelő a tétje annak a vitának, amely a festői szépségű Úz-völgy tulajdonlásáról zajlik évek óta a Hargita, illetve Bákó megyei hatóságok között. A vitának nemcsak egyszerűen tulajdonjogi, hanem gazdasági, sőt történelmi, ezen belül magyarságtörténeti vonzatai is léteznek. Az 1968-as megyésítéskor ezt a részt, ahol egykoron székelyek ezrei születtek, nevelkedtek, és hazát védtek, Bákó megyéhez csatolták. Nemegyszer fordult már elő, hogy Hargita, illetve Kovászna megyei volt tulajdonosok, illetve örökösök fizikai ellenállásba ütköztek a szomszédos moldvai, illetve havasalföldi megyékben, valahányszor visszakérték a jussukat – az örökség jogán. A Kárpátok túloldalán levők is jól tudják: a székely közbirtokosságoknak, a Csíki Magánjavaknak, továbbá a megyei és helyi önkormányzatoknak bevételi forrást is jelent az eredeti tulajdonviszony helyreállítása. /Benkő Levente: Örökség jogán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

Egyes információk szerint a rendőrségbe beépített emberek segítik a háromszéki kábítószer-terjesztő hálózatokat, ezért eredménytelenek a rendőrségi razziák. György Ervin prefektus figyelmeztetett a kábítószerezés terjedésére. „Több fiatal panaszolta, hogy a sepsiszentgyörgyi diszkókban, bárokban kínálják a kábítószereket” – mondta el György Ervin Kovászna megyei prefektus. A rendőrség hisztériakeltésről beszélt, azt állítják, hogy csupán elszigetelt esetekről lehet beszélni Háromszéken. – Azt mondják, hogy egyik terjesztő hálózat ágai Kovásznába is kinyúlnak. Az egyik terjesztő hálózatnak itt van a központja – a kábítószereket Brassóból szerzik be és nagyrészt Sepsiszentgyörgyön terjesztik. Laurentiu Todoran rendőr-főkapitány szerint nem jelentős a fogyasztás, Hasonló szellemben foglalt állást Corneliu Campeanu városi rendőrkapitány: „ Nincsenek információink arról, hogy Sepsiszentgyörgyön jelen lennének a kemény drogok. Ne gerjesszünk feleslegesen feszültséget. Nem beszélhetünk jelenségről a városban, és a helyzet ellenőrzésünk alatt áll”. Dr. Mátéffy György, a Megyei Kórház /Sepsiszentgyörgy/ ideggyógyász főorvosa több drogfogyasztásos esetet kezelt. Háromszéken egyaránt fordult elő kábítószertermesztési és -fogyasztási eset. /Domokos Péter: Fű nő a székely diszkókban. Virágzik a kábítószer-kereskedelem a háromszéki szórakozóhelyeken. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

A közelgő tanévkezdés ellenére a háromszéki tanintézetek 25 százaléka nem rendelkezik a működéshez szükséges egészségügyi engedéllyel – közölte Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő. A 206 háromszéki tanintézet közül eddig 144-et sikerült fertőtleníteni és kiváltani az egy évig érvényes hatósági engedélyt, egyes iskolák és óvodák pedig később is megkaphatják azt. „Az elmúlt évekhez hasonlóan azonban mintegy 20 tanintézetben valószínűleg egészségügyi engedély nélkül zajlik majd az oktatás” – mondta el a főtanfelügyelő. Főleg a vidéki iskolákból és óvodákból hiányzik a közművesítés, a vízellátás. A vidéki tanintézetek jó részének infrastruktúrája, közművesítése és villanyhálózata több mint 50 éves, javításokat pedig csak elvétve végeztek rajtuk. Helyenként a diákok otthonról viszik magukkal a napi fogyasztásra szánt ivóvizet. /Kovács Zsolt: Egészségügyi engedély nélkül kezdik a tanévet az iskolák. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Családok számára szervezett Szelterszen hagyományőrző és olvasótábort augusztus 6–12. között a gyergyószentmiklósi Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete. A programban olyan Hargita és Kovászna megyei családok vettek részt, akiknél valamelyik szülő kulturális tevékenységet folytat. Hangsúlyt kapott a hagyományok továbbörökítése a fiatal generáció számára. /Bákai Magdolna: Életfa-tábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 17./

A művelődésszervezés mint szakma a legtöbb országban ismeretlen, Európa nagyhatalmai is inkább menedzsereik egy részét képezték tovább a kultúra területén. A közművelődési szakember fogalma és szakmája a kultúra fontosságát különösen a második világháború után Magyarországon született meg. Noha a román szakképzés és törvénykezés nem ismeri ezt a fogalmat, lehetőség nyílt ilyen irányú szakképzésekre. Szakirányú végzettséget igazoló, államilag elismert diplomát adnak a résztvevők kezébe, amely az Európai Unióba való belépés pillanatától kezdve különösen szükséges lesz. A Kovászna Megyei Művelődési Központ két képzést is indít 2006 őszén. Egyrészt az önkormányzati alkalmazásban dolgozó, művelődési házakat vezető személyek szerezhetnek ,,kulturális intézmény-vezetői” diplomát, másrészt a civil szféra felől érkezők a falunap-szervezőtől a haknizó színészig-zenészig kerülhetnek a kulturális menedzser-impresszárió szakképesítés birtokába. /Imreh Marton István: Képzés kulturális menedzsereknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./

Rákbetegségben elhunyt Adrian Casunean Vlad ügyvéd, a Szociáldemokrata Párt (PSD) háromszéki szervezetének elnöke. Az elhunyt 1992-től folyamatosan vezette az időközben többször elnevezését változtatott párt (FDSN, PDSR, PSD) megyei szervezetét, 1991-től vezetőségi tagja volt a Vatra Romaneasca Szövetségnek, 1993-1997 között pedig Kovászna megye prefektusit tisztségét töltötte. Casunean 2000-2004 között a PSD parlamenti képviselője volt. /Domokos Péter: Elhunyt a háromszéki PSD-szervezet elnöke. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Elégedetlen polgármesterei munkájával az RMDSZ Kovászna megyében. Albert Álmos elnök közölte, az év végéig felkeresik a területi szervezethez tartozó településeket, ahol az elöljárókkal közösen felleltározzák egyrészt gondokat, másrészt elemzik a helyi szövetségi szervezetek tevékenységét. /Domokos Péter: Villámellenőrzések Alsó-Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Három éve, 2003. október 16-án nyilvánosságra hozták a Hivatalos Közlönyben az első olyan szekustiszt-névsort, akiknek tevékenysége minden kétséget kizáróan kimerítette a politikai rendőr fogalmát. A 131 nevet tartalmazó lajstrom előkelő 7. helyét foglalta el Stefan Cerghizan, a Háromszéken ismert szekustiszt, aki 1939-ben született Mezőszentmargitán. 1968-69-ben főhadnagyként a Belügyminisztérium Hargita megyei Felügyelőségének alkalmazottja, a Szekuritáté 1-es ügyosztályának helyettese. Őrnagyként a Belügyminisztérium Kovászna Megyei Felügyelősége 1-es ügyosztályának vezetője, 1982-től ezredesi rangot kapott, és ugyanazt az 1-es ügyosztályt vezette, azaz a lakosságot megfigyelő részleget. 1986-ban Szatmárra helyezték, a forradalom ott érte. Cerghizan az egyik legrettegettebb szekustiszt volt Háromszék megyében, a lakosság sakkban tartása volt a feladata. Sok embert besúgóvá tett. Minden megtorló akcióban benne volt, ő tartóztatta le annak idején Visky Árpád színészt, ő szállíttatta Bukarestbe, az ő általa összegyűjtött vádpontok alapján ítélték börtönben letöltendő büntetésre, és minden bizonnyal benne volt a keze abban is, hogy kiszabadulása után azzal alázták meg, hogy nem engedték a színpad közelébe. Öngyilkosságba is ő és csapata kergette. De loholt a tanárok nyomába, külföldi vendégek, diplomaták után, árgus szemekkel figyelte az értelmiségieket, vallatott, ha ENSZ-tisztviselő járt erre, ha Szőcs Géza robogott át a megyén. Cerghizan a bűnös szekustisztek listájára került, de a közlésnek a megszégyenítésen túl semmiféle hatása nem volt. Cerghizant egy ideig nem lehetett Sepsiszentgyörgyön látni, majd elkezdett visszajárni egykori vétkei színhelyére. Mostanában gyakran látják békésen beszélgetni vendéglőben, sétálni – mi több, Sepsiszentkirály határában impozáns házat is épített. /Simó Erzsébet: A szekustiszt visszatért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

Egyetlen Kovászna megyei érettségiző sem bukott meg szóbelin, pótérettségin a román nyelv és irodalom szóbeli vizsgáján. Kovászna megyében 532-en iratkoztak pótérettségire. Hargita megyében mindössze négy tanulónak nem sikerült a pótérettségi román nyelv és irodalomból. /Székelyföldi pótérettségi: románból kitűnő. A második vizsgán jobban teljesítettek a tanulók. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Főképpen a Romania Mare hetilap 16 év óta következetesen démonizálja a magyarságot. A szélsőségesség térhódítását jelzi, hogy július elején a közvélemény-kutatások kimutatták, hogy a Nagy-Románia Párt (NRP) népszerűsége meghaladta a szociáldemokratákét. Corneliu Vadim Tudor, az NPR elnöke 15 éve jósolja, hogy ő lesz Románia elnöke. Megszállottságában a véres eszközöktől sem riad vissza. 1999. január 15-én felhívást intézett a Zsil völgye tüntető bányászaihoz, hogy foglalják el Bukarestet, a hatalom fényűző irodáit. Miron Cozma szakszervezeti vezetővel (akkor egyben a Nagy-Románia Párt alelnöke volt) az élen mintegy kétezer bányász el is indult Bukarest főváros felé, miközben állandó kapcsolatban álltak C.V. Tudorral. A karhatalomnak csak az olténiai Stoeneti-nél sikerült a menetoszlopot szétszórnia, és Miron Cozmát őrizetbe vennie. Az esemény után több személyiség követelte a Nagy-Románia Párt törvényen kívül helyezését, de ezt nem tudták elérni. Barabás István emlékeztetőnek idézett a szélsőséges lapok előző évfolyamaiból. Romania Mare, 1990. november 9.: Mikor magyar fiatalok Sepsiszentgyörgyön valamilyen államellenes akcióba kezdenek, a házak ablakaiba gyertyát vagy asztalilámpát helyeznek, hogy veszély esetén a harcosok oda menekülhessenek. Hargita és Kovászna megyei erdők mélyén olyan fiatalok sátoroznak, akik budapesti akcentussal beszélnek, a lakossággal nem érintkeznek, hanem beintésre várnak, hogy elinduljanak célpontjaik felé. Mivel az RMDSZ segíti őket, követeljük e szervezet azonnali betiltását, ellenkező esetben „a nagyon közeli jövőben” Erdély-szerte súlyos zavargásokra kerül sor. A Nagy-Románia Párt lapjában, a Politica címűben 1992. március 14-én Eugen Barbu /azóta elhunyt/ író felhívással fordul olvasótáborához: „Testvérek, készítsétek elő fegyvereiteket, és vonuljatok ki az utcára, mert ez így nem mehet tovább: mindenféle idegbetegek éjjel-nappal álmodoznak sokat próbált ősi földünk megszerzéséről!” A hang nem változott az évek során. Romania Mare, 2006. június 23.: „Hargita és Kovászna megyében kitört az autonómia hisztériája. Ennek szellemében, az RMDSZ üldözi a románokat, leváltja őket tisztségeikből, szükség esetén tettlegességtől sem riad vissza. Megmentésük csak úgy lesz lehetséges, ha a NRP kerül hatalomra, és az RMDSZ vezetőit nyakukon kővel a Balatonba veti.” Vasile Mateinek, a Román Nemzeti Egységpárt képviselőjének 1997. november 18-i sajtónyilatkozatából: A román állam elvesztette befolyását Hargita és Kovászna megyében, a helyi hatalom irányító központja Budapest lett. A két megyét félkatonai jellegű magyar alakulatok hálózták be, de van már belőlük Moldvában és a Duna-deltában is. Valamennyien felkészültek egy esedékes polgárháborúra. Ziua, 1997. december 16.: Miután találkozott a Vatra Romaneasca tagjaival, George Pruteanu szenátor a marosvásárhelyi ortodox esperesi hivatalban tartott sajtóértekezletén úgy értékelte, hogy a Székelyföldön náci, rasszista mentalitás érzékelhető. Tricolorul, 2005. január 15.: A NRP felhívja a figyelmet a magyar irredentizmus egyre veszélyesebb terjedésére. Ha Traian Basescu elnök nem zárja ki a kormányból a terrorista RMDSZ-t, úgy napjai az állam élén meg vannak számlálva, mert egy minden eddiginél hevesebb népfelkelés végképp elsepri székéből. Gheorghe Funar (jelenleg szenátor, a NRP főtitkára) kezdettől reményteljes harcosa az extrémizmusnak. Egyik jellemző megnyilvánulása a szatmári Informatia Zilei 1994. október 27-i számában: „A magyar nép és romániai kisebbsége nomád, barbár szelleme nem tűnt el az ezer év alatt. Nekünk, románoknak kell kigyógyítanunk, hogy civilizált, európai, békés néppé változzék és ne fájjon a foga idegen területekre. Isten óvja attól, hogy mancsát még egyszer román területek felé nyújtsa.” Funar bálványa, C.V. Tudor közben a roma közösséget vette célba (Romania Mare, 1998. augusztus 21.): „A cigányokat munkatáborokba kell küldeni.” National, 1997. szeptember 14.: Lazar Ladariu képviselő, a Vatra marosvásárhelyi ideológusa: „A magyar szeparatisták régi terve, hogy saját külön iskoláik legyenek. Így térünk vissza Marosvásárhely 1990. márciusának mini-államcsínyjéhez. Ha az erdélyi fejlemények veszélyes méreteket öltenek, megtaláljuk a módját, hogyan lépjünk fel az RMDSZ provokációi ellen, mert ez így nem mehet tovább!” C.V. Tudor rálicitál (Romania Mare, 1997. november 21.): „Mikor kormányra kerülünk, megalakítjuk Erdély Újjáépítésének Minisztériumát, hogy végre lecsillapítsuk a magyarokat, vegyük el Ázsia szülöttjeinek kedvét attól, hogy beavatkozzanak a mi kétezeréves nemzeti konyhánk dolgaiba. Vegyük kézbe a puskát!” Gheorghe Funar hozzáfűzte (Jurnalul National, december 10.): Hargita és Kovászna megyében szükségállapotot kell bevezetni, amíg nem késő! Evenimentul Zilei, 1998. október 15.: A NRP Kovászna megyei szervezetének elnöke ismerteti a helyi Román Nemzeti Gárda felépítését. 127 tagja közül heten zsoldosok, akik harcoltak Jugoszlávia megmentéséért is. A gárdák állandó készenlétben állnak, miközben kapcsolatot tartanak fenn Brassó és Bákó megyei alakulatokkal. Joguk van védelmezni őseik földjét, ahogy a kurdok, baszkok és palesztinok is teszik. Ha az RMDSZ gyakorlatba ülteti autonómia-terveit, vezetőit lakásukon fogják el és kivégzés céljából törvény elé állítják őket. A soviniszta-rasszista uszítás mindmáig legfőbb fóruma, a Romania Mare hetilap első száma – Ion Iliescu államelnök engedélyével – 1990. június 8-án jelent meg az erőszak kultuszának és az Erdély-hisztériának teljes fegyvertárával. Június 22-én már arról cikkezett, hogy a magyarok mozgolódnak, „veszélyben vagyunk államként és nemzetként egyaránt.” Atentie la Ungaria! (Figyeljünk Magyarországra!) cím alatt szeptember 7-én kezdi el közölni cikksorozatát, mint a „védekezés” stratégiáját és taktikáját. 1990. december 7-én C. V. Tudor írta: „Az ország veszélyben. Vegyük hát kézbe Horea lándzsáját, védjük meg magunkat nemcsak Magyarország, hanem az ENSZ ellen is!” Felhívta Ion Iliescu elnök figyelmét arra, hogy ha nem tudja elfojtani a magyar sovinizmust, ahogy Ceausescu tette, katonai diktatúrára lesz szükség. 1998. szeptember 13.: „Az RMDSZ hiába határolja el magát Tőkés Lászlótól, mert ugyanazokat a revizionista eszméket hirdeti. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy Budapesten horthysta kormány került hatalomra. Mivel az RMDSZ halálos veszély a román államra, követeljük, hogy vezetőit állítsák bíróság elé, szervezetüket helyezzék törvényen kívül, Tőkés Lászlót sürgősen toloncolják ki az országból, az etnikai tisztogatásnak alávetett Hargita és Kovászna megyében vezessék be a sürgősségi állapotot, és legkésőbb 1998 novemberéig szervezzük meg az előrehozott választásokat. Ha az RMDSZ-t nem sikerül megfékezni, a NRP erkölcsi és politikai kötelességének érzi, hogy a lakosságot önvédelemre mozgósítsa, ahogy a világon mindenütt történik, a terrorista szervezetek ellen.” Ez a hang nem változott: 2006. június 23-án C.V. Tudor a Romania Mare vezércikkében büszkén hirdette, hogy mindaz, amit ő 1990-ben az Atentie la Ungaria! cikksorozatban jósolt, mind beigazolódott, mert a magyar revizionizmus ma is Trianon revízióját hirdeti, hogy Erdélyt bekebelezze. Az erőszak hirdetésében már 1990 őszétől új erők csatlakoztak C. V. Tudor mellé. Zig-Zag, 1993/20.: Radu Sorescu, a frissiben alakult Noua Dreapta neofasiszta párt vezére nyilatkozott programjáról: „Szükségesnek tartjuk az erőszakot, hogy fajtánk megtisztuljon erkölcsileg. A demokrácia a nemzeti szellem árulója. Ha egymillió magyar nem ismeri el a román államot, egymillió magyart ki kell tiltani az országból. A cigányok számára rezervátumokat kell létesíteni. A csavargók és az idegen elemek megfékezésére javasoljuk nemzeti gárdák létrehozását. Mi nem irodai politikát akarunk művelni, hanem nyílt harcba kezdünk, első lépésként katonai diktatúra segítségével.” Ion Solcanu szociáldemokrata szenátor 1997 novemberében a parlamentben politikai nyilatkozattal és a sajtóban felhívással fordult a Demokrata Konvenció kormányához: „Nemzeti érdek megtartani Hargita és Kovászna megye román lakosságát a maga iskoláival, templomaival, ortodox püspökségével, múzeumaival és román katonai alakulataival együtt, ideje lenne tehát felépíteni a sepsiszentgyörgyi csendőr-zászlóalj laktanyáját. Megtörténhet, hogy szükség lesz a csendőrökre, hamarább, mint bárki is gondolná”. National, 1997. szeptember 17.: Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor nyilatkozatából: „Erdély kérdésében Románia rendkívül nehéz helyzetben van. Még néhány év, és elveszíthetjük, mert Magyarországé lesz. A megelőzésre legjobb megoldásnak látom azt, amit 1990-ben is javasoltam az akkori hatalomnak: Erdély militarizálását. Telepítsünk be ezredeket, hadosztályokat, növeljük meg a helyőrségek állományát, tehát helyezzük ide a Román Hadsereg súlypontját. Nem háborús meggondolásból, mert egy NATO-tagállam ellen nem győzhetünk, hanem megfélemlítés céljából. Jó volna nagyvállalatokat is létesíteni és oda más tájakról román munkásokat hozni. Ameddig nem szórjuk szét Erdély magyarságát, addig nem tudjuk asszimilálni és nem szabadulhatunk meg az ősi román föld elvesztésének rémálmától.” 1999. március elején Anghel Andreescu tábornok meglátogatta a Hargita és a Kovászna megyei csendőrparancsnokságokat, majd Marosvásárhelyen találkozott a sajtóval. „A régió specifikumával” kapcsolatban bejelentette, hogy a csendőrség kötelékében külön alegységeket képeznek ki a szeparatista próbálkozások meghiúsítására. C. V. Tudor 1999. november 29-én megjelent kiáltványából: „Ha a magyarok abszurd módon kikiáltják Erdély autonómiáját, ti, románjaim, hogyan reagáltok? Tudom, én mit teszek: fogok egy gépfegyvert, mert megelégeltem, hogy csúfot űzzenek belőlünk; inkább haljak meg oroszlánként, mintsem patkányként. Nem vagyunk extrémisták, de azt akarjuk, hogy a magyarok, cigányok, zsidók, egyéb kisebbségek tiszteljenek bennünket, románokat, mert mi vagyunk a házigazdáik. A NRP készen áll, hogy átvegye a hatalmat.” Ziua, 2006. március 10.: Bizonyára közelgő nemzeti ünnepünkre való tekintettel, riportot közöl a Hargita és Kovászna megyei interetnikai konfliktusok megelőzésére kiképzett PSYOPS rohamosztagról. Ugyanebben a lapszámban a kolozsvári Sarmisegetuza hazafias alapítvány figyelmezteti az államelnököt, hogy napirenden van a Székelyföld autonómiájának kikiáltása. A megelőzés érdekében fel kell oszlatni a félkatonai Székely Légiót, és román nemzeti gárdákat kell alapítani. Romania Mare, 2006. március 3.: Az Ungurii oldal szalagcíme: Közeledik március 15.: riadó, fegyverbe! Revizionista utcai tüntetések várhatók, hogy átalakuljanak területi követelésekké! 1998. október 29-én Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője politikai nyilatkozatban figyelmeztette a parlamentet a veszélyre: a Nemzeti Egységpárt (PUNR, akkori elnöke Gheorghe Funar) Maros megyei szervezete sajtóértekezleten jelentette be, hogy egyetért a NRP kezdeményezésével az Erdélyi Nemzeti Gárda megalakítására. A képviselő hozzátette: az erdélyi magyarok bőrükön érezték, mit jelentett számukra a Vasgárda meg a Maniu-gárda, ezért fenyegetésnek fogják fel a tervet, annál inkább meglepő, hogy sem az Államelnökség, sem a kormány, sem a politikum nem foglal állást ellene. Hogy mi lett a figyelmeztetés foganatja, bizonyítja Kónya-Hamar Sándor képviselő 2000. március 7-i politikai nyilatkozata: Kolozsvárott, a NRP keretében újra szervezkedik a legionárius mozgalom, első lépésként megalakult a Keresztény Nacionalista Klub. Az extrémizmus térhódításával egyidejűleg, Ion Iliescu elnök a Tineretul Liber 1992. június 5-i számában megnyugtatta a kedélyeket: „Mind törvényhozási, mind intézményi szempontból, de társadalmi-politikai gyakorlatunkban is, a kisebbségeknek minden jogot megadtunk.” /Barabás István: Az extrémizmus vért kíván. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Románia még csak készül az uniós csatlakozásra, de négymillió romániai munkás már ma is az EU-ban dolgozik, ami egyes szakmákban munkaerőhiányhoz vezet az anyaországban. Június végén a romániai munkanélküliségi ráta 5,3 százalékra csökkent, míg tavaly decemberben még 5,9 százalék volt. Júniusban az alkalmazottak száma meghaladta a 4,6 milliót. Ennyi munkavállaló azonban nem képes eltartani a mintegy 21 millió román állampolgárt. A román munkavállalók jelentős része külföldön dolgozik. A feketén dolgozó románok becsült számát összeadva, az eredmény a négymilliót is meghaladja. (Olaszországban 800–900, Spanyolországban 600–700 ezer, Görögországban 700 ezer, Németországban 400 ezer, Ausztriában 200 ezer, Izraelben 300–400 ezer). A külföldön dolgozók által hazautalt összeg tavaly 3,6 milliárd euróra rúgott, szemben az előző évi 2,8 milliárddal. A nyaranta hazalátogató „stranierik” (ahogy manapság a vendégmunkásokat Romániában olasz szóval nevezik) tavaly 8,9 milliárd eurót váltottak be lejre, hogy abból a család szükségleteit fedezzék, és készülő lakásaikat, üdülőiket tovább építsék. A Romániába érkező külföldi befektetők már alig találnak szakképzett munkaerőt. A munkaerőhiánynak jó hatása van az itthon maradottak béreire, amelyek szinte folyamatosan növekszenek. A hazai fizetség persze még messze nem éri el a nyugati szintet. A romániai munkanélküliség nem egyenletes. Temes megyében, az ország egyik legfejlettebb régiójában mindössze 2,2 százalékos, miközben a székelyföldi Hargita megyében kilenc, a moldvai Vaslui megyében pedig a tíz százalékot is elérte. Székelyföldnek jelentős a gazdasági és nyers anyag-potenciálja, Hargita és Kovászna megyét a magyarországi befektetők azonban nem rohanták meg. Az egyik külföldi cég, amely a csángóföldi Bákóban telepedett le, Kínából hozott nemrég 1100 varrónőt. A kínaiak már minden nagyvárosban megvetették a lábukat, de Bukarestben vannak talán a legtöbben. A bánsági termőföldek 70 százaléka már olaszok kezén van. /Tibori Szabó Zoltán: A román dolgozók már beléptek az Unióba. Sok milliárd eurót visznek haza külföldről a „stranierik”. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Ecstasy-tablettákat és Amfetamint talált a rendőrség G. Botond 33 éves sepsiszentgyörgyi lakosnál, illetve kisebb mennyiségű vadkendert F. Zsolt 26 éves magyar állampolgár BMW-jében. Ez az első nagy fogása a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság kábítószer-elhárítási osztályának, az előző években inkább cannabis-használókat vagy birtoklókat azonosított a rendőrség. /Domokos Péter: /Ecstasy-zsákmány Sepsiszentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Gica Agrigoroaie, a Nagy-Románia Párt (NRP) Kovászna megyei elnöke azt állította, hogy a volt Szekuritáté besúgói, illetve összekötő személyei között Kovászna megyei RMDSZ-vezetők is vannak. Egyikük jelenleg a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal vezetőségének tagja, két másik személy pedig a Kovászna megyei önkormányzaténak. Agrigoroaie azonban nem kívánt neveket mondani: A pártelnök szerint a megyei tanács vezetőségében két olyan RMDSZ-tag is van, akik együttműködtek a volt Szekuritátéval, sőt „az egyik még most is szolgáltat információkat a jelenlegi titkosszolgálatoknak”. A Nagy-Románia Párt Kovászna megyei szervezetének 23 tagja 1989 előtt együttműködött vagy most is együttműködik a hírszerző szolgálattal, ismerte Agrigoroaie. Albert Álmos, az alsó-háromszéki RMDSZ elnöke nemrég azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ volt az első politikai alakulat Romániában, mely tíz évvel ezelőtt alkalmazta a temesvári kiáltvány 8-as pontját. Emlékeztetett, hogy a szövetség alapszabályzata tiltja azok taggá válását, akik együttműködtek a volt Szekuritátéval. Agrigoroaie vádjaira a polgármester most a következőképpen fogalmazott: „Ezeket a dolgokat azok állítják védekezésül, akik 1990 előtt együttműködtek a Szekuritátéval, és egyesek azt követően is hasonló feladatot láttak el; úgy vélem, hogy Agrigoroaie is ezek közé tartozik.” /Kiss Edit: Nagy-romániás vádaskodás. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 1./

Borboly Csaba, a Miért elnöke foglalta össze elképzelésit az RMDSZ-szel kapcsolatban. Az RMDSZ az elmúlt 17 év romániai párttörténetének legstabilabb szereplője, a parlamentáris demokrácia stabilitásának egyik fontos záloga, szögezte le. Borboly szerint a pártosodás, akár a magyarságon belüli többpártrendszer kialakítása, a parlamenti érdekképviselet felszámolásához vezetne. Lehetetlenné tenné a stratégiai magyar célok elérését, mint a területi és kulturális autonómia, az önálló, oktatási és intézményi háttér megteremtése. Borboly szerint az RMDSZ Erdély és Partium megkerülhetetlen politikai tényezője. A decentralizációval és az ország regionalizációjának előrehaladásával most újabb lehetőségek nyíltak meg: a megyék közti együttműködés új formáinak megalkotása, köztük a székelyföldi autonómiaprogram jelentős részének megvalósítása. Az RMDSZ jelenlegi struktúrái nem alkalmasak a fejlesztési elképzelések kivitelezésére. Itt van például a Központi Fejlesztési Régió, melynek Hargita, Maros és Kovászna megye is tagja. Volt olyan ügy (Borvízút projekt), melyben a magyar megyék egymás ellen szavaztak, átadva ezáltal a döntés jogát a román megyéknek. Nincs olyan testület, mely kidolgozhatná és döntést hozna a Székelyföld-imázs megteremtését és propagálását célzó akciókról. Az RMDSZ-en olyan struktúrákat kell létrehozni, amelyek a regionális fejlesztések kidolgozásához, összehangolásához szükséges erőforrásokkal és jogosítványokkal rendelkeznek. E regionális struktúrákat nem a jelenlegi fejlesztési régiós rendszer tükörmásaként kellene létrehozni, inkább a történelmi, gazdasági és politikai racionalitás alapján. /Borboly Csaba (A szerző a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, a Hargita megyei tanács alelnöke): Szövetségünk regionalizálásáról és a médiapárttá válás veszélyeiről. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Alternatívát jelenthetett volna a romániai magyar közösség migrációjának és fogyásának megállítására a kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezet – nyilatkozta Antal Árpád András képviselő. A szociológus-honatya demográfiai vizsgálata szerint az 1992-es és 2002-es népszámlálás között eltelt évtizedben az erdélyi magyarságot a legnagyobb veszteség a szórványvidéken érte. A 2,09 százalékos arányú Krassó-Szörényben, valamint a 6 százalékos Hunyadon 25-26 százalékos volt a fogyás aránya. Ezzel szemben a székelyföldi tömb két megyéjében, a 75,2 százalékos Kovásznán és a 84,7 százalékos Hargitában alig 6,4 százalékot mutatott a népességfogyás. Erdély-szinten azonban évi 10 ezer fős veszteségre tehető a természetes szaporulati kiesés. Emellett évi 10 ezer főnyi magyar kivándorlásával kell számolni, akik elsősorban Magyarországra mennek. /Domokos Péter: Gyorsabban fogy a magyar a szórványban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Félrevezetve érzi magát az egykori román iskola épületében lakó, húszfőnyi két romacsalád Sepsiszentgyörgyön. A kilakoltatás előtt álló emberek azt vetik a városi önkormányzat szemére, hogy kémény, villanyáram, ivóvízforrás nélküli házba kénytelenek beköltözni. A ház minőségével kapcsolatos panaszok az épületet tető alá hozó Kovászna és Hargita megye ortodox püspökségét illetik. Az ortodox egyház képviselője vállalta, hogy pénzt ad a kéményépítéshez. Az új házat a püspökség – apácák és szerzetesek közreműködésével – építette egyetlen hét leforgása alatt. Ioan Selejan püspök augusztusban elmondta: szociális és etnikai feszültségek megelőzése céljából cselekedtek így. /Domokos Péter: Rosszul építkezett az ortodox egyház. Kémény és áram nélküli ingatlant kaptak a sepsiszentgyörgyi romák. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Három hónapos szünet után szeptember 18-ától ismét folyósítják a szociális segélyt a rászoruló sepsiszentgyörgyi családoknak. Tankó Vilmos, a sepsiszentgyörgyi közösségfejlesztési igazgatóság vezetője közölte, a segély folyósítása azért szünetelt, mert az erre a célra elkülönített 7,3 milliárd régi lej nem elég egész évre. Szeptembertől megnyitották az ingyenkonyhát is. Kovászna megyében eddig közel négyezer család kapott szociális segélyt; a rászorulók többsége roma, akik közül csak kevesen végezték el a törvény által meghatározott 72 óra közmunkát. Tankó Vilmos szerint a 620 szociális segélyre jogosult sepsiszentgyörgyi családból alig 30–35 személyt lehetett munkára bírni. /Kovács Zsolt: Közmunka helyett lemondanak a segélyről. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Szeptember 13-i ülésén összesen 22.129.000 lej támogatást hagyott jóvá a kormány mintegy 152 magyar és vegyes tannyelvű oktatási intézmény számára. Az összeg Bihar, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szilágy és Temes megyei iskolák és óvodák felújítására fordítható. A kormány tartalékalapjából utalt ki pénzt a Bihar, Kovászna, Hargita és Maros megyei megkezdett építkezések befejezésére, valamint útjavításokra. Az összegek kiutalása az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek közbenjárására történt. Szintén az RMDSZ és a Communitas Alapítvány támogatja a XI.-es, XII.-es Magyar nyelv és irodalom tankönyvek újra megjelentetését, egyenként 5500 példányban, valamint a kétkötetes Szöveggyűjteményt 2300 példányban. /Magyar iskolák is kaptak pénzt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Egykori alapítója, első igazgatója nevét vette fel a hét végén a sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Iskolaközpont, amelynek homlokzatára is felkerült dr. Gámán János neve. A névadó ünnepségen Markó Béla, az RMDSZ mellett jelen volt a Kovászna megyei és sepsiszentgyörgyi önkormányzat vezetősége, a tanfelügyelőség elöljárói, illetve a magyarországi és németországi testvériskolák küldöttsége. Latzin Gábor, az iskola igazgatója bejelentette, két héttel ezelőtt a Békés megyei Szabadkígyóson működő tanintézet is felvette dr. Gámán János nevét. Gámán János, a sepsiszentgyörgyi tanintézet igazgatója volt 1947-ig, amikor Székelyföldről áttelepedett Magyarországra, és átvette a szabadkígyósi mezőgazdasági iskola irányítását. A két intézmény 2004-ben létesített testvérkapcsolatot, ekkor határozták el a közös névfelvételt. /Kovács Csaba: Egy magyarországi és egy erdélyi tanintézet viseli ezentúl dr. Gámán János nevét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

Petre Strachinaru, Kovászna megyei demokrata parlamenti képviselő kifejtette, hogy a sepsiszéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által megszervezett szimpátiatüntetés nem más, mint politikai propaganda. Mint ismeretes, közel 200 sepsiszentgyörgyi polgár közfelkiáltással fogadta el szeptember 21-én a Gazda Zoltán sepsiszéki MPSZ-elnök által a gyertyás tüntetésen felolvasott kiáltványt. Ebben, többek között, az ellen tiltakoznak, hogy a Kárpát-medence magyar lakta területein több éve nemzetellenes politizálás folyik. „Tiltakozunk a magyarság vezetőinek gerincét és becsületét mellőző hazugságpolitikája ellen, mely az évezredes történelmünk által kivívott jó hírnevünket rombolta le néhány év alatt. Tiltakozunk az ellen, hogy az anyaország még kormányon lévői kitagadtak bennünket (…..) Szolidaritásunkat fejezzük ki a Magyarországon békésen tűntetőkkel, s követeljük a nemzetáruló, tolvaj, hazug kormány és kormányfő azonnali távozását a hatalomból. Hiszünk abban, hogy a félrevezetett és megszégyenített anyaországi testvéreink felemelik hamarosan fejüket, s összeáll újra az egységes magyar nemzet” – hangzott el a sepsiszentgyörgyi békés tüntetésen. Ugyanakkor a kiáltványban kérik, hogy a magyar kormány és a köztársasági elnök gyakoroljon védőhatalmi státust az elcsatolt területek fölött, amely sikerre vihetné a Székelyföld területi autonómiájának eléréséért vívott harcot is. /Gyertyás tüntetés Sepsiszentgyörgyön. DP: A megmozdulás valójában politikai propaganda. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Szeptember 23-án Csíkszeredában tartották a székelyföldi polgármesterek találkozóját. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere megnyitó szavait követően az RMDSZ autonómiaprogramjáról, a különböző autonómiaformák Székelyföldön való kialakításának lehetőségeiről az európai uniós elveknek és gyakorlatnak megfelelően tartott előadást Markó Béla szövetségi elnök. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke a székelyföldi önkormányzatok együttműködéséről és az önkormányzatok szerepéről beszélt a Székelyföld fejlesztésében. A résztvevők állásfoglalást fogadtak el a Székelyföldi Önkormányzati Társulásról. Szükség van „a Székelyföldi Önkormányzati Társulásra, mint olyan helyi és megyei tanácsokra alapozott struktúrára, mely rendelkezik a regionális fejlesztések kidolgozásához, összehangolásához, regionális szinten működtethető közszolgáltatások biztosításához szükséges erőforrásokkal és jogosítványokkal” – olvasható a székelyföldi polgármesterek találkozóján elfogadott állásfoglalásban. „ Az RMDSZ székelyföldi polgármesterei, helyi és megyei önkormányzati képviselői, megyei tanácsi elnökei és alelnökei kinyilvánítják abbeli szándékukat, hogy kihasználva a hatályos jogszabályok adta lehetőségeket, Kovászna, Hargita és Maros megyék és településeik együttműködésével létrehozzák a Székelyföldi Önkormányzati Társulást / Szövetség a Székelyföldért-et, a régió fejlődése, a szülőföldön való boldogulás lehetőségeinek biztosítása érdekében”. Első lépésként az RMDSZ-szervezetek és önkormányzatok közötti összehangolt cselekvés feltételeit kívánják megvalósítani. Ez biztosítja a három megye – Hargita, Kovászna, Maros – részvételével a Szövetség a Székelyföldért Székelyföldi Önkormányzati Társulás létrehozásának a lehetősége. /Mózes Edith: Szövetség a Székelyföldért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

Össztűz alá vették a román politikusok Markó Béla RMDSZ-elnököt a Csíkszeredában szeptember 23-án tartott Székelyföldi Polgármesterek Találkozóján tett kijelentéseiért, illetve a Székelyföldi Önkormányzatok Társulása megalakításának szorgalmazása miatt. A társulás célja az RMDSZ programjába foglalt autonómia-formák, köztük a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása. Miniszterelnök-helyettesi tisztségéből való lemondásra szólította fel Markó Bélát a Székelyföld területi autonómiája kapcsán tett nyilatkozatai miatt Mircea Chelaru, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke. A Székelyföldi Polgármesterek Találkozóján az RMDSZ közel háromszáz helyi és megyei önkormányzati képviselője, számos vezető tisztségviselője vitatta meg a három székely megye, Hargita, Kovászna és Maros magyar önkormányzatai közti együttműködés kérdéseit. „Székelyföld területi autonómiája az RMDSZ programjának része” – hangsúlyozta Markó Béla, aki maga jelentette be a társulás létrehozását. Közölte azt is, az RMDSZ-en belül megteremtik a Székelyföldi Egyeztető Fórumot. Markó Béla úgy értékelte, bár a területi autonómia megteremtéséhez mindenekelőtt módosítani kell az alkotmányt, valamint számos törvényt és európai irányelvet, jelenleg az RMDSZ rendelkezik azokkal a politikai eszközökkel, amelyek – megfelelő közösségi, önkormányzati összefogással – addig is lehetővé teszik a területi autonómia megvalósítását célzó gyakorlati munkát. Markó hangsúlyozta: újra és újra fel kell tenni a kérdést, hogy miért Bukarestben dől el, melyik térség, melyik közintézmény hová kerül a kormány támogatási listáján. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor fontos célkitűzésnek nevezte azt is, hogy a magyarok által lakott területeken hivatalos nyelvként használhassák a magyar nyelvet. Borbély László miniszter területfejlesztésről, regionális együttműködésről, valamint az autonóm régiók próbatételéről tartott beszédet. Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter korszerű önkormányzatok és versenyképes közösségek létrehozásának szükségességéről beszélt, valamint a város és a vidék közti jelenlegi „digitális” szakadás megszüntetéséről. Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke Markó Béla csíkszeredai nyilatkozataira reagálva azt mondta, az általa vezetett párt soha nem fogja támogatni az etnikai kritériumokra alapuló autonómiaformát. A szintén Kolozs megyei demokrata parlamenti képviselő, Daniel Buda úgy értékelte: Markó Béla székelyföldi területi autonómiára vonatkozó kijelentései, valamint azon nyilatkozata, hogy a magyarok által lakott területeken hivatalos nyelvként kell használni a magyart, kizárják az RMDSZ-elnököt a mérsékelt politikusok soraiból. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője szintén úgy látja, hogy jelenleg „már nem beszélhetünk, mert egész Európában nem beszélnek már etnikai alapú területi autonómiáról”. Csapó József a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke szintén üdvözölte a Szövetség a Székelyföldért Társulás megalakítására vonatkozó elhatározást. /Horváth István, Gujdár Gabriella: Újabb össztűz az RMDSZ-re. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./