Eckstein-Kovács Péter megkezdte kampányát
Csütörtök este Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos a kézdivásárhelyi Asimcov székhelyén találkozott az RMDSZ választmányának tagjaival. Tegnap Kovásznán a kereszténydemokrata mozgalom kongresszusán vett részt.
Traian Băsescu államfő kisebbségi tanácsadója, aki elsőként jelentette be hivatalosan, hogy megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét, elmondta: azzal a céllal érkezett a céhes városba, hogy ismertesse, miért is szeretne szövetségi elnök lenni, amihez a februári kongresszuson a kézdivásárhelyiek támogatását kéri. Hosszú, országos körút első állomáshelye Kézdivásárhely, s szándékában áll minden, magyarok által lakott megyét felkeresni ajánlatával. Véleménye szerint megérett az idő a váltásra, a változásra, nem tör senkinek a székére — hangsúlyozta —, ahogy azt a sajtó előszeretettel írja. Markó Bélát tiszteli, de úgy gondolja, már nagyon régóta, tizennyolc éve a szövetség elnöke, s ez óhatatlanul erkölcsi kopáshoz vezet. Azt is elmondta, hitelesen tudná képviselni a magyarság érdekeit, nyílt kártyákkal játszik, elfogadja a másságot, amit meg is jelenít, és nem rejti véka alá a véleményét. Nem eltaszítani kell embereket, szervezeteket, hanem vissza kell nyerni a tagság bizalmát — vélekedett Eckstein, aki miután ismertette programjának főbb elemeit, a választmányi tagok kérdéseire válaszolt.
Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Dicséretes a PD-L–RMDSZ együttműködés
Az elmúlt hat év legéletképesebb koalícióját alkotja a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ – véli Traian Băsescu államfő, aki tegnap részt vett a szövetség Kereszténydemokrata Platformjának Kovásznán tartott kongresszusán.
A résztvevők egyebek között kijelölték, hogy kik képviselik majd a platformot az RMDSZ február végén sorra kerülő kongresszusán. Băsescu elmondta: elsősorban az RMDSZ iránti tiszteletből vesz részt a platform kongresszusán, másodsorban a kereszténydemokrata nézeteket valló csoportosulást akarta megtisztelni jelenlétével, hiszen az RMDSZ és a PD-L ugyanannak a politikai családnak, az Európai Néppártnak a tagja.
Az államfő a PD-L és az RMDSZ körül 2009 decemberében kialakult kormánykoalícióról kijelentette, hogy a két politikai erő összefogása az elmúlt hat évben a legéletképesebbnek bizonyult. Felidézte: korábban a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) is szövetséget kötöttek, majd 2009-ben kilenc hónapig együtt kormányoztak a Szociáldemokrata Párttal (PSD). – Úgy tűnik, elég későre jutottunk el az azonos értékeket valló PD-L és RMDSZ koalíciójához, amely az egyedüli életképes politikai együttműködésnek bizonyult – mondta Băsescu.
Románia első embere reményét fejezte ki, hogy a két politikai erőnek sikerül az országot „helyes útra állítania”, amelynek alapját a felelősség és a társadalmi szolidaritás képezi. Băsescu megköszönte azoknak a romániai magyaroknak, akik rá szavaztak a legutóbbi két elnökválasztáson, és reményét fejezte ki, hogy kitartanak mellette államfői mandátumának végéig. Szabadság (Kolozsvár)

MIÉRT CSINÁLJUK EGYSZERŰEN, HA LEHET BONYOLULTAN IS?
Vélemény a székelyföldi és általában a regionális RMDSZ szervezetek létrehozásáról szóló alapszabály-módosító javaslatról.
Közeleg az RMDSZ X. Kongresszusa, forrong a Szövetség. Folynak a találgatások az elnökjelöltekről, ezzel kapcsolatban mindenkinek van beton-biztos belső információja. Nem csoda, hogy a belső nyilvánosságnak ez a fő témája, hiszen Markó Béla szövetségi elnök több alkalommal is elmondta, hogy még nem döntött egy újabb mandátum vállalásának kérdésében. Ahogy közeledünk december 11-hez, a Szövetségi Képviselők Tanácsának üléséhez, amelyen Markó Béla bejelenti szándékát, úgy nő a szervezeten belüli érdeklődés mértéke. Nem bánnám, ha inkább arról beszélnénk többet, hogy milyen RMDSZ-t akarunk.
Hiszen az elnök személye meghatározó lehet a Szövetség szempontjából, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy melyek azok az alapszabályzati keretek, működési struktúrák, döntéshozatali formák és viszonyok, amelyek között hatékonyabban tud dolgozni a szervezet.
Egy kezemen meg tudom számolni azon írások vagy nyilatkozatok számát, amelyek a Kongresszus utáni RMDSZ-ről szólnak. Ezek közül az egyik legérdekesebb, és talán legtöbb indulatot keltő javaslat a székelyföldi, vagy általában a regionális RMDSZ szervezetek létrehozása. Álláspontom szerint az ezzel kapcsolatos javaslatot a címben megfogalmazott kérdés jellemzi: miért csináljuk egyszerűen, ha lehet bonyolultan is?
Sorolom az érveimet, amelyek a regionális szervezés ellen szólnak.
1. A területi szervezetek léte is komolyan megkérdőjelezhető, miért van szükség még egy szintre? Az elmúlt években három megyében, Kovásznában, Hargitában és Máramarosban, RMDSZ-es területi szervezetek működtek. A párttörvény előírja, hogy kötelező minden megyében működtetni a megyei szintű struktúrát, úgyhogy az RMDSZ területi szervezetei létrehozták a megyei szervezetet is. A gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen módon létrejött megyei szervezetek a területi szervezetek csataterei. Nagyon éles vonalat húznak a területi érdekek között, ami fölött nincs átjárás.
Kovászna megyében felismerték, hogy a két területi szervezetes rendszer (Alsó- és Felsőháromszék) nem hatékony, és létrehozták az egységes, egész megyei szintű Háromszéki szervezetet. Máramaros megyében a Nagybánya központú szervezet jelezte, hogy egyetért a területi szervezetek megszüntetésével, és amennyiben az SZKT elfogadja kérésüket, a Történelmi Máramarossal való egyesülés által itt is létrejön az egységes megyei szervezet. Hargita megyében Csíkszék, Gyergyószék és Udvarhelyszék még messze áll a megegyezéstől, de előbb-utóbb itt is egyesülniük kell a területeknek. A regionális szint által Hargita megyében ötszintű alárendelés létezne: helyi, területi, megyei, regionális, országos! Ember legyen a talpán, aki ebben a bürokratikus dzsungelben eligazodik! Ha elindult a strukturális egyszerűsítést, letisztulást célzó folyamat, miért van szükség egy újabb szint, a regionális szint létrehozására?
2. Ha már átszervezésről beszélünk, miért nem vesszük figyelembe a választókerületeket? Szervezési szempontból a magyarországi kétharmados párttól van mit tanulni. Sok minden összejátszott azért, hogy Európában egyedüliként sikerült kétharmados parlamenti többséget elnyerniük, amelyek közül a legmeghatározóbb a párt szervezettsége volt. Ők egyéni választókerületek szerint működnek, a hangsúly ezeken a struktúrákon és nem a megyei szervezeteken van.
Az RMDSZ strukturális, szervezési szempontból nem vette tudomásul a romániai választókerületek létét. Ez pl. Hargita megyében oda vezetett, hogy az egyéni választókerületek több területi szervezethez is tartoznak, ami a fentebb említett átjárás hiánya, a több helyen létrejött „senki földje” kialakulása miatt komoly gondokat okozott.
Ha figyelembe vesszük, hogy 2012-ben az eddigi legnehezebb választási kampányok elé nézünk, a regionális szervezetek létrehozása helyett miért nem mozdulunk el inkább a választókerületek irányába?
Az idő múlásával az RMDSZ mind többet és többet kellett dolgozzon a 6-7 százalék eléréséért. Míg a kilencvenes évek elején a kezdeti lelkesedés és az összetartozás érzése dominált, és ez elég felhajtó erőt jelentett a megfelelő választási szerepléshez, addig idővel az RMDSZ választási kampányának és kommunikációjának, illetve szervezési kapacitásának a fokozatos professzionalizálására volt szükség a parlamentbe jutáshoz.
A magyar versenypárt(ok) megjelenése még inkább erősíti ezt a versenyt, hiszen 2012-ben a tömb-magyar vidékeken már három magyar szervezet fog versengeni ugyanazokért a szavazatokért, arról nem is beszélve, hogy az utóbbi években a román pártok magyarokat célzó kampánya is erősödött.
Ez egy újabb érv abba az irányba, hogy ha a megyei szervezetek mellett más struktúrákat képzelünk el, akkor nem a nagyobb (regionális), hanem kisebb, hatékonyabb (választókerületi) rendszerben kellene gondolkoznunk.
3. Mivel foglalkozna a regionális szervezet, ha a megyék nem mondanak le hatáskörökről?
Minden politikai alakulatban, így az RMDSZ-ben is sarkalatos kérdés, hogy a különböző politikai döntések milyen szinten, milyen testületben, milyen széleskörű konzultációt követően, illetve milyen felülbírálati rendszerek működtetésével születnek. Az elmúlt években voltak törekvések arra, hogy ebben a vonatkozásban a különböző szintek között legyen átjárás, azonban a Kongresszus ezeket minden alkalommal elutasította. Éppen a fentebb említett politikai verseny következtében, úgy tűnik, hogy 2011-re a szervezet megérett egy ilyen jellegű nyitásra, változásra. A regionális szint ebből a szempontból is csak bonyolítaná a rendszer működését.
Ugyanakkor ha csak stratégiák megfogalmazására, fejlődési irányok meghatározására és összehangolására, nyilatkozatok, közlemények kibocsátására lenne jó, akkor mi változna a mostani helyzethez képest? Ez működött eddig is, miért kell ezért struktúrát is létrehozni? Végül is: miről döntene a regionális RMDSZ?
4. A regionális szerveződés a szórványt érinti a leghátrányosabban Elfogadott elv, hogy a szórványnak kiemelt figyelmet kell szentelnünk. Az oktatási törvénytervezet talán a leghangsúlyosabb példája annak, hogy az RMDSZ a törvénykezés szintjén olyan előírásokat próbál elfogadtatni, amelyek a szórványban élő magyaroknak kedveznek. Ugyanakkor az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány finanszírozási rendszerében a szórvány pozitív diszkriminációt élvez, legyen az anyanyelven oktató pedagógusok támogatása, civil és ifjúsági szervezetek programjai, anyanyelvű média működésének biztosítása, egyházi képviselők támogatása, vagy éppen a Magyar Házak rendszerének működtetése.
A Székelyföld és a Partium között éppen a szórvány és Közép-Erdély jutna a lakosságarány szempontjából méltánytalan képviselethez. A nagy földrajzi távolságok, illetve a helyi közösségi érdekek sokasága, sokszínűsége miatt Beszterce-Naszódtól Kolozs megyén keresztül Fehér megyéig, vagy Brassótól Hunyadon és Szebenen keresztül Arad és Temes megyéig nincs lehetőség egy egységes regionális szervezet létrehozására, amely egyenlő partnere lehetne a másik két régiónak. Pedig a romániai magyarok mintegy egyharmada ezekben a megyékben él!
Konkrét példát is mondhatunk. Kolozs megyében 120.000 magyar ember él, ebből Kolozsváron több, mint 60.000. Az értékteremtés szempontjából ez a közösség az egész erdélyi magyarság húzóereje tud lenni. Ezzel szemben a szomszédos Fehér megyében élő, alig több, mint 20.000 lelket számláló közösség számára az értékmegőrzés a meghatározó. Hogyan tovább? Merre tovább? Meggyőződésem, hogy a regionális szervezetek nem erősítenék az RMDSZ-t, hanem egy olyan szervezési szintet jelenítenének meg, amely bonyolítja a szervezet működését, legyen az döntés-előkészítés, döntéshozatal, vagy végrehajtás. Mindemellett egyetértek azzal, hogy oda kell figyelnünk a különböző régiók sajátos jellegzetességeire. Ehhez nem struktúrát kell változtatnunk, hanem az informális együttműködéseket, a kialakulóban lévő intézményeket kell elősegíteni.
Vannak erre vonatkozó jó példák, mint a mára már egyéves régiséggel rendelkező Székelyföld – szórvány partnerség, vagy a regionális önkormányzati együttműködések. Ezeknek a körét kell bővíteni. Nem az egész RMDSZ-t kell átszabni, hanem meg kell keresni azokat a társadalmi, szakmai, politikai rétegeket, amelyek együttműködése, közös munkája előre viszi a magyar közösség sorsát, erősíti a regionális érdekeket, jellegzetességeket.
Ebbe az irányba való elmozdulás mellett szóló legerősebb érv az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának (OÖT) tündöklése és hanyatlása. Jelenleg az OÖT nem ad választ a különböző régiókban megfogalmazódó szakmai igényekre, elvárásokra. Az OÖT formailag létezik, de mindenféle alapszabályzati előírás nélkül, úgymond „önkéntesen” és racionálisan átalakult regionális szinten működő informális tanácsokká. Ezt az igényt nem az RMDSZ alapszabályzata, hanem az önkormányzati partnerségek, együttműködések összességének igénye hozta a felszínre.
Hiba lenne nem észrevenni, hogy a továbblépési irány ezen regionális önkormányzati tanácsok intézményesítése, illetve beemelése kell legyen az RMDSZ országos döntéshozatali mechanizmusába. Meg kell erősíteni ezeket az alulról építkező szakmai csoportokat, műhelyeket, és helyet kell biztosítani számukra országos szinten is. Képviselőiknek ott kell legyen a helye a Szövetségi Állandó Tanácsban, vagy egy újonnan létrehozandó országos elnökségben.
A regionális szerveződéseknek akkor van értelme, ha természetes folyamatok megerősítéseként jönnek létre, ha valós, alulról jövő igényekre adnak választ, ezeket fűzik össze. Ebben a helyzetben olyan megoldást kell találnunk, amely nem jelent kényszerpályát, amely az RMDSZ-en belüli tradicionális struktúrák konszenzusának eredményeként születik meg. A konszenzust pedig nem az alapszabályzat megszavazásakor kell kialakítani. A regionális szervezetek létrehozásának kérdését a nyitottság jegyében kell kezelni, és lehetőséget kell biztosítani a hasonló környezetben működő területi szervezetek számára az erre vonatkozó döntések meghozatalára, úgy, ahogy évekkel ezelőtt a jelöltállítási szabályzás esetén is a megyéknek szabad keze volt...
Kovács Péter
a szerző az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke, Transindex.ro

Fábián Ernő naplójegyzetei
Zsúfolásig megtelt Kovásznán a városi művelődési ház nagyterme Fábián Ernő Naplójegyzetek 1980—1990 között című könyvének bemutatója alkalmával.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és a Fábián Ernő Népfőiskola által szervezett rendezvényen a kötetet Bárdi Nándor egyetemi tanár, Filep Tamás Gusztáv szerkesztő és H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója mutatta be.
Bárdi Nándornak meghatározó szerepe volt a könyv megszületésében, ő az egyetlen, aki tudta, hová rejtette egykor Fábián Ernő naplóját. A mai egyetemi tanár már szegedi diákként szoros kapcsolatban állt a szerzővel. A kommunizmus idején — vállalva a rendszer szigorú megtorlásának kockázatát — Fábián Ernő több kéziratát menekítette ki Magyarországra.
A 450 oldalas kötetben a Ceauşescu-diktatúrában közölhetetlen, akkor szinte kimondhatatlan gondolatok láttak napvilágot. Remek kiindulópont azoknak a mai fiataloknak, akiket érdekelnek az előttük élt nemzedékek mindennapjainak gondolatai. Ha a megtorló rezsim idején kitudódnak Fábián Ernő akkor papírra vetett gondolatai, nem csak ő, hanem környezetének több tagja is bajba sodródott volna. A rendszerváltáskor Fábián Ernőt mesterüknek tekintették a nemzetpolitikai ideológia vállalói. Ő maga akkor távolodott el a politikától — sok rendkívül értékes társával együtt —, amikor a politika a hatalom eszközévé vált.
A könyvet a Sapientia EMTE Bocskai-háza Óváry Termében is bemutatták. Meghívottként jelen volt Németh Zsolt államtitkár, aki fiatal, Erdélyben is megforduló politikusként a naplóíró barátjának vallhatta magát.
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ígéretek és pénz Székelyföld fejlesztésére
Turisztikai létesítmények avatójára, valamint újabb finanszírozási szerződések aláírására Hargita és Kovászna megyébe érkezett a hét végén Elena Udrea, aki ezúttal „Székelyföld" fejlesztéséről beszélt. A turisztikai miniszter pénteken Hargita megyébe látogatott, Bálványoson töltötte az éjszakát, szombaton felavatta az újjáépített hatolykai fürdőt, Sepsiszentgyörgyön öt városfejlesztési s egy-egy szociális és tanügyi fejlesztési szerződést látott el kézjegyével, majd Sugásfürdőn hivatalosan is átadta a nagyközönségnek az új sípályát.
A sepsiszentgyörgyi városháza dísztermében a város és a megye vezetői, honatyáink, a nagyobbik koalíciós párt helyi vezetői, valamint az önkormányzat fejlesztési irodája munkatársainak jelenlétében írták alá a 14,5 millió euró összértékű szerződéseket. Az összegből közel 11 millió euró vissza nem térítendő támogatás. Öt projekt az integrált városfejlesztési tervbe illeszkedik, másik kettő a Zathureczky Berta Öregotthon és a Puskás Tivadar Szakközépiskola korszerűsítését célozza. Antal Árpád András polgármester elmondta, a Regionális Operatív Program keretében a várost érintő 21 leadott tervvel büszkélkedhetnek, ebből hármat a megyei tanács, 18-at a sepsiszentgyörgyi önkormányzat állított össze. Utóbbiak összértéke meghaladja a húszmillió eurót.
Ezek összeállításában több ezer munkaóra van, s ezért a polgármester köszönetet mondott munkatársainak. A tervekről dicsérően szólt mind a miniszter asszony, mind Simion Creţu, a Központi Fejlesztési Régió Ügynökségének ügyvezető igazgatója. Elena Udrea kifejtette, kár és vétek lenne az uniós támogatást ki nem használni, s ebben Hargita és Kovászna megye igen jól teljesít. Szólt arról is, hogy a turisztikai minisztérium az első a tárcák között az uniós pénzek lehívásának tekintetében, s az ütemet tartani kívánják. Nagyon jónak nevezte a minisztérium együttműködését a megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzattal. Elmondta, megállapodtak a polgármesterrel, hogy a Mihai Viteazul-szobor felújítását és a tér rendezését támogatják, s szerdán erre átutalják a pénzt. Támogatja a hagyományos fürdők felújítását, mint amilyen a csíkszentkirályi vagy hatolykai, fejlesztik Borszéket és Kovásznát, s jövőben folytatják a kézdivásárhelyi műjégpálya építését. Megállapította, hogy 14–15 évvel ezelőtt, amikor itt szilveszterezett, Kovászna jobban nézett ki, de igyekeznek a fürdővárost szebbé varázsolni. Jövőben wellness központ építését kezdik el. Hangsúlyozta, hogy az utakat is fel kell újítani, mert infrastruktúra nélkül nem létezik turizmus, s hozzátette, két éve, mióta ide jár, már tapasztalt fejlődést. Párbeszédük során Antal Árpád végig következetesen Székelyföldről beszélt: Székelyföld fejlesztéséről, székelyföldi turizmusról, székelyföldi tájról, míg a miniszter asszony is átváltott, és ő is Székelyföld fejlesztését emlegette. Az elöljáró által felsorolt célpontok mellé Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke még beszúrta Bálványos fejlesztését és a Szent Anna-tóhoz vezető út korszerűsítését. Erre egyik központi lap tudósítója közbevetette, „igen, területi autonómiát akarnak", mire az elnök visszaszólt, előbb az infrastruktúrát fejlesztjük, aztán eljön annak is az ideje. A polgármester felhívta még a figyelmet, mióta a pártok vezetőségében generációváltás következett be, nem hallani úgynevezett etnikai konfliktusokról.
Sugásfürdőn a hóágyú által lövellt permetben vágta el az új sípálya avatószalagját a turisztikai miniszter, akinek igen tetszett a táj. A polgármester az itteni fejlesztési terveket ecsetelte, s közben megjegyezte, nagy biztonságban vagyunk, hisz fent a rendőrség villája, lennebb a hírszerző szolgálaté. A küldöttség és vendéglátói a Görgő Panzióban fogyasztották el az ebédet.
Szekeres Attila, Háromszék, Erdély.ma

Nem lehet hivatalos ünnepnap március 15-e
Vissza kell vonniuk a március 15. ünnepnappá nyilvánításáról szóló határozatokat azoknak a székelyföldi önkormányzatoknak, amelyek korábban erről döntöttek – közölte hétfőn György Ervin, Kovászna megye prefektusa.
A kormány területi képviselőjének számító prefektus annak kapcsán beszélt erről egy hétfői sajtótájékoztatón, hogy több Kovászna megyei önkormányzat az elmúlt időszakban határozatot fogadott el március 15. ünnepnappá nyilvánításáról. A kormánymegbízott az Agerpres román hírügynökség szerint elmondta: túlléptek hatáskörükön az erről határozó önkormányzatok, ugyanis hivatalos ünnepnap kijelölése kizárólag a román parlament hatáskörébe tartozik.
György Ervin figyelmeztette az önkormányzatokat, hogy bíróságon támadja meg a határozatokat, amennyiben azokat nem vonják vissza. A prefektusi hivatal eddig a Kézdivásárhely, Uzon, valamint Kovászna települések önkormányzatainak határozatát vizsgálta meg, és találta törvénytelennek. Ugyanakkor György Ervin elmondta: nem ütközik törvénybe például a Kovászna megyei tanács azon eljárása, miszerint a hivatal dolgozóival kötött kollektív munkaszerződést úgy módosították, hogy március 15-ét hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánították. Ugyanezt tette a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal is.
Az 1848-49-es szabadságharc kitörésének időpontját, a magyarság nemzeti ünnepét Erdély-szerte megünneplik a magyar közösségek. A székelyföldi településeken eddig is előfordult már, hogy egyes közintézményekben munkaszüneti napot rendeltek el a magyar nemzetiségű önkormányzati vezetők. MTI, Erdély.ma

Nem lehet hivatalos ünnepnap március 15-e
Vissza kell vonniuk a március 15. ünnepnappá nyilvánításáról szóló határozatokat azoknak a székelyföldi önkormányzatoknak, amelyek korábban erről döntöttek – közölte hétfőn György Ervin, Kovászna megye prefektusa.
A kormány területi képviselőjének számító prefektus annak kapcsán beszélt erről egy hétfői sajtótájékoztatón, hogy több Kovászna megyei önkormányzat az elmúlt időszakban határozatot fogadott el március 15. ünnepnappá nyilvánításáról. A kormánymegbízott az Agerpres román hírügynökség szerint elmondta: túlléptek hatáskörükön az erről határozó önkormányzatok, ugyanis hivatalos ünnepnap kijelölése kizárólag a román parlament hatáskörébe tartozik.
György Ervin figyelmeztette az önkormányzatokat, hogy bíróságon támadja meg a határozatokat, amennyiben azokat nem vonják vissza. A prefektusi hivatal eddig a Kézdivásárhely, Uzon, valamint Kovászna települések önkormányzatainak határozatát vizsgálta meg, és találta törvénytelennek. Ugyanakkor György Ervin elmondta: nem ütközik törvénybe például a Kovászna megyei tanács azon eljárása, miszerint a hivatal dolgozóival kötött kollektív munkaszerződést úgy módosították, hogy március 15-ét hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánították. Ugyanezt tette a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal is.
Az 1848-49-es szabadságharc kitörésének időpontját, a magyarság nemzeti ünnepét Erdély-szerte megünneplik a magyar közösségek. A székelyföldi településeken eddig is előfordult már, hogy egyes közintézményekben munkaszüneti napot rendeltek el a magyar nemzetiségű önkormányzati vezetők. MTI, Erdély.ma

Lefújva a magyar ünnepnap!
Kovászna megye – Vissza kell vonniuk a március 15. ünnepnappá nyilvánításáról szóló határozatokat azoknak a székelyföldi önkormányzatoknak, amelyek korábban erről döntöttek – közölte hétfőn György Ervin, Kovászna megye prefektusa.
A román kormány területi képviselőjének számító RMDSZ-es prefektus annak kapcsán beszélt erről egy hétfői sajtótájékoztatón, hogy több Kovászna megyei önkormányzat az elmúlt időszakban határozatot fogadott el március 15. ünnepnappá nyilvánításáról.
A kormánymegbízott az Agerpres román hírügynökség szerint elmondta: túlléptek hatáskörükön az erről határozó önkormányzatok, ugyanis hivatalos ünnepnap kijelölése kizárólag a román parlament hatáskörébe tartozik.
György Ervin figyelmeztette az önkormányzatokat, hogy bíróságon támadja meg a határozatokat, amennyiben azokat nem vonják vissza. A prefektusi hivatal eddig a Kézdivásárhely, Uzon, valamint Kovászna települések önkormányzatainak határozatát vizsgálta meg, és találta törvénytelennek.
Ugyanakkor György Ervin elmondta: nem ütközik törvénybe például a Kovász namegyei tanács azon eljárása, miszerint a hivatal dolgozóival kötött kollektív munkaszerződést úgy módosították, hogy március 15-ét hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánították. Ugyanezt tette a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal is.
Az 1848-49-es szabadságharc kitörésének időpontját, a magyarság nemzeti ünnepét Erdély-szerte megünneplik a magyar közösségek. A székelyföldi településeken eddig is előfordult már, hogy egyes közintézményekben munkaszüneti napot rendeltek el a magyar nemzetiségű önkormányzati vezetők. erdon.ro

Székelyföldi körúton Kányádi Sándor
Erdélyben és a Partiumban is számos kulturális rendezvénnyel ünneplik a Magyar Kultúra Napját, január 22-ét, sok helyen napokig tart a programsorozat. Nagyváradon és Székelyudvarhelyen például már hétfőn megkezdődött az ünnepi programok sora. A háromszékiek a Magyar Kultúra Napja alkalmából Kányádi Sándor költővel találkozhatnak, Liszt Ferenc zeneszerzőről hallgathatnak előadást, koncerteken vehetnek részt.
Erdélyben és a Partiumban is számos kulturális rendezvénnyel ünneplik a Magyar Kultúra Napját, január 22-ét, sok helyen napokig tart a programsorozat. Nagyváradon és Székelyudvarhelyen például már hétfőn megkezdődött az ünnepi programok sora. A háromszékiek a Magyar Kultúra Napja alkalmából Kányádi Sándor költővel találkozhatnak, Liszt Ferenc zeneszerzőről hallgathatnak előadást, koncerteken vehetnek részt.
Magyar Köztársaság Sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Kovászna Megyei Művelődési Központ a kortárs magyar irodalom egyik legismertebb szerzőjével, Kányádi Sándorral szervez közönségtalálkozó körutat.
A népszerű költő szerdán Székelyudvarhelyen, csütörtökön Kovásznán és Kézdivásárhelyen, pénteken Baróton, majd szombaton Sepsiszentgyörgyön találkozik olvasóival. A rendezvényt a Magyar Írószövetség támogatja. Sepsiszentgyörgyön pénteken a színház nagytermében a Rétyi Fúvószenekar koncertezik, a színház kamaratermében pedig a Próba Után Lacikánál Borozunk nevű zenekar mutatja be a Kovács András Ferenc megzenésített verseiből összeállított lírai koncertjét. A sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban vasárnap a 200 éve született Liszt Ferencre emlékeznek.
A zeneszerző Via Crucis című művéről tart előadást Valádi Enikő zenetanár, majd hallható lesz a teljes kompozíció a Snaps Vocal Band és Horváth Zoltán orgonaművész előadásában. A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében január 22-én a csíkszeredai Nagy István Művészeti Gimnázium aulájában Ruralia hungarica címmel komolyzenei kocertre kerül sor, többek között Bartók Béla-, Dohnányi Ernő-, Hubay Jenő- és Joseph Haydn-művek csendülnek fel. A Szeben megyei Vízaknán pedig vasárnap a Református Gyülekezeti Otthonban Székely panoráma címmel nyílik fotókiállítás a Hargita Megyei Kulturális Központ csíkszentdomokosi fotótáborának anyagából.
A Csíki Játékszín immár másodszor várja ingyenes felolvasó-színházi előadással közönségét. Szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján kortárs magyar drámát olvasott fel a társulat, ezúttal pedig szombaton 18 órai kezdettel a József Attila- és Kossuth-díjas Janikovszky Éva műveiből olvasnak fel a színház művészei, majd Cári Tibor szerzeményeiből kerül sor egy minikoncertre, a zeneszerző és Veress Albert előadásában. Az újabb ingyenes fellépést követően az évad folyamán még egy alkalommal várják díjmentesen a közönséget a színház művészei, a Magyar Költészet Napján.
Kolozsváron a lutheránus egyház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) is szervez programokat a kultúra napján. A lutheránus templomban tegnap kiállítást nyitottak meg, szombaton pedig ökumenikus istentiszteletre és operagálára kerül sor a Kolozsvári Magyar Opera művészeinek közreműködésével.
A szombati istentiszteletet követően többek között Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Lukács Tamás országgyűlési képviselő mond beszédet. Az EME szervezésében Szegedy-Maszák Mihály, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára tart előadást Babits Mihály nemzetfölfogása és neoklasszicizmusa címmel szombaton 11 órától a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának székházában, délután négytől pedig a társaság székházában az EME debütdíjának átadására kerül sor. Krónika (Kolozsvár)

Visszavonták a határozatot (Kovászna)
Nem lesz hivatalos ünnep március 15. Kovásznán. A prefektúra felhívására a helyi tanács visszavonta korábbi határozatát, mely hivatalosította az ünnepet. A jegyző korábban nem láttamozta a határozatot, úgy értékelte, a tanács túllépte hatáskörét. Ugyanezt állapította meg a prefektúra is.
Cseh Béla MPP-s városi képviselő azt kérdezte: miért irritálja a prefektúrát a dátum? Hargita megyében március 15. lehet hivatalos ünnep, nálunk nem — mondta. Nicolae Enea úgy értékelte, Romániában december elseje kell hogy legyen mindenki ünnepe. Erre Lőrincz Zsigmond polgármester így reagált: a történelem olyan-amilyen, de be kell tartani a törvényeket. A tanács egy tartózkodással, két ellenszavazattal (mindkettő MPP-s) vonta vissza a korábbi határozatot. Ennek ellenére március 15-e szabadnap lesz a városháza és alárendelt intézményeinek alkalmazottjai számára. A polgármester megegyezett a szakszervezettel, a kollektív munkaszerződésbe foglalják ezt, valamint november elsejét is.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fábián Ernő naplójegyzetei a diktatúra idejéből
Sokszor felmerült a kérdés a rendszerváltást közvetlenül követő években, hogy vajon mikor s milyen művek kerülnek elő a romániai kemény diktatúra szorításának idejéből magyar íróink műhelyeiből, amelyeket szerzőjük az íróasztalfióknak volt kénytelen írni.
A nagy várakozás általában hiábavalónak bizonyult az évek teltével. Fábián Ernő nemrég kiadott naplójegyzeteit bizonyára nem az asztalfiók, hanem még titkosabb helyek rejtették, s ha ez nem is egy rendszeres, a szerzőtől megszokott társadalomtudományi-önismereti mű, mivel – ahogy ő maga is néhányszor kijelenti a naplóban – az élet íratta, fontos tanúságtétel a romániai társadalom s különösképpen az itteni magyarság egy sötét időszakáról, illetve egy jeles erdélyi magyar értelmiségi részéről az utókor számára.
Amikor Fábián Ernő naplóírásba kezd, akkor már több mint egy évtizedes rendszeres, országos lapokban és folyóiratokban – főleg A Hétben és a Korunkban, valamint a szegedi Tiszatájban – követhető szellemi jelenlét áll mögötte, továbbá könyve jelent meg már Apáczai Csere Jánosról (1975) és Eötvös Józsefről (1980), s elkészült doktori értekezése (1979), amelynek megvédésére viszont nem került sor, úgyszintén ebben az időszakban a hozzá földrajzilag is közel álló olvasókhoz is rendszeresen szólt az egykori Megyei Tükör hasábjain.
Fábián számára a naplóírás a szabad véleménynyilvánítás és önkifejezés, a korlátok nélküli megnyilatkozás és elmélkedés lehetőségét kínálta az akkori romániai politikai rendszer, a pártállam körülményei között. Ennek "virágzását" tartja szemmel, ragadja meg a mindennapokban észlelt történésekben és jelenségekben – tanárként közvetlenül jut hiteles információkhoz a diktatúra hétköznapi valóságáról –, valamint törekszik elméleti szintű értelmezésére. Legelső bejegyzésében a saját városában, Kovásznán történt konkrét esetből kiindulva a fasizmusról mint jelenségről elmélkedik. Hiszen ilyen viszonyokra vet fényt, gondolhatta a naplóíró, ha egy többségi román nyilvánosan és következmények nélkül hangoztathat faj-, azaz magyargyűlöletre uszító szólamokat egy többségében magyarlakta kisvárosban. Ezzel az esettel kapcsolatban jegyzi le aztán, hogy a fasizmus "a gaztettek szentesítése a politikai célok érdekében. Nem írhatsz, nem szólhatsz, nem élhetsz – ha ezt nem akarják, bűnös vagy, másokhoz tartozol." (1980. szeptember 1-jei bejegyzés) Kettős célt követhetett Fábián Ernő a naplóírással. Feljegyzéseit, kommentárjait, reflexióit a maga számára, mondhatni belső lelki kényszerből vetette papírra, ugyanakkor – s a kettő nem zárja ki egymást az ő esetében – egyfajta "munkanapló"-nak szánta, hogy aztán mintegy nyersanyagul használhassa megírandó munkáihoz. Az első füzet borítójára írt Tervek, jegyzetek kimondottan is ezt a szándékot fejezi ki. Mintha csak Márai Sándor megjegyzéséhez tartotta volna magát ezzel a címadással, aki – olvasóközönségnek szánt – 1943-as naplójában leszögezte: "Jegyezzünk föl mindent, ami ötlet, szilánk, mert senki nem olyan feledékeny, mint a gondolkozó ember. De ne siessünk megalkotni semmit, ami ötlet, amíg el nem jött az ideje... az inkubációs időn túl adjuk meg az ötletnek az érettség, a valóság teherpróbájának idejét is. Ha mindezt kibírta, ha nem untuk meg, ha minden részletében az unalomig ismerjük, s mégsem unjuk... akkor, egy perccel sem elébb, írjuk meg." Munkanaplónak indulhatott tehát, de a pártállami viszonyok bekeményedése, a szólás- és sajtószabadság drasztikus korlátozása folytán Fábián számára a – titokban vezetett – napló már-már az egyetlen "fórum" volt. Következésképp kijelenthető, hogy nem tudatosan az olvasóközönség számára készült napló született ugyan, de tartalmi-gondolati gazdagsága révén kortörténeti dokumentumnak tekinthető.
Fábián naplójegyzetei pontosan kapcsolódnak az események időrendjéhez, s ezáltal egyfajta szubjektív krónikája is ez az 1980-as éveknek s a rendszerváltás heteinek (az utolsó bejegyzése 1990. április 14-ről származik), de mindenekelőtt egy – az ő szófordulatával élve – szabadnak született ember gondolatainak foglalata, aki az őt körülvevő szűkebb és országos társadalmi-politikai környezetről, különösképpen a kulturális életről, illetve magáról a történelemről, a totális társadalom működéséről jegyzi fel tapasztalatait, s értelmezi-kommentálja azokat. A környezetében tapaszalt emberi gyengeségeket, továbbá a megalkuvást, illetve a morális parancsok vagy közösségi érdekek és értékek könnyelmű feladását is szóvá teszi, ahányszor csak ilyen jelenséget tapasztal. Beszél "kispolgárias, ostoba társaságokról", "békaperspektíváról", a totális rendszer által "kitermelt" vezető beosztásúak primitív műveltségéről és gondolkodásmódjáról stb., stb. A szókimondást, ami a mindennapi kapcsolataiban is jellemezte, a naplóírásban sem tagadja meg, még a kemény jelzőktől és jellemzésektől sem riad vissza, legyen szó akár jó barátról, kollégáról, írótársról, esetleg valamely úgymond kényes történelmi vagy közéleti-kulturális kérdésről. A napló közzététele Bárdi Nándor és Filep Tamás Gusztáv anyaországi kutatók érdeme, ugyanők készítették a bevezető tanulmányt és az igen gazdag jegyzetanyagot, az utószót Peti Emese, az ajánlást Németh Zsolt jegyzi.
Fábián Ernő: Naplójegyzetek, 1980–1990. Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó, 2010
Borcsa János. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Készül a jövő évi választásokra az RMDSZ
A nyár végéig nevesítik nem csak az RMDSZ-polgármesterjelölteket, de összeállítják a tanácstagok listáját is, a megye városaiban pedig közvélemény-kutatás segítségével döntenek majd – mondta el Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök, tanácselnök.
Tamást az erdővidéki polgármesterek Bölönben tartott alálkozóján kérdeztük arról, hogy elkészült-e a még tavaly bejelentett felmérés, amely segít majd négy-öt jelölt közül kiválasztani, ki képviseli Baróton a legnagyobb eséllyel az RMDSZ-t a következő helyhatósági választásokon.
Tamás Sándor elmondta: a decemberben bejelentett felmérés nem készült el, de valószínűleg még ebben a hónapban nekikezdenek, s május végéig kiértékelik és közzéteszik az eredményeket. Barót mellett közvélemény-kutatást végeznek Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Kovásznán is. A városi és községi tanácstagokat a nyár folyamán választják ki. Mint mondotta, azért sietnek a nevesítéssel, mert az MPP mellé felsorakozni látszik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is, ezért idejében szeretnének felkészülni a megmérettetésre. „El kell ismernünk, az RMDSZ-en kívül is létezik magyar politikai élet, ezért úgy vélem, minél markánsabban kell megjelenítenünk arcunkat. Ezért is hozzuk létre például a Székelyföldi Önkormányzati Tanácsot. Meggyőződésem, hogy Kovászna megyében minden jelentősebb településen győzni fogunk, hiszen igenis, bebizonyítottuk, ahol mi vagyunk vezető tisztségben, ott fejlődik a közösség, ahol pedig az MPP, ott minden stagnál. Ez látszik Baróton és Kézdivásárhelyen is. Mindannak ellenére, hogy Kézdivásárhely jelentős, mintegy tízmillió eurós költségvetéssel rendelkezik. Rácz Károlynak még lefestenie sem sikerült azt, amit mi építettünk. Baróton személyesen fogok kiállni az RMDSZ jelöltje mellett, mert meggyőződésem, hogy Barót többet érdemel” – mondotta Tamás Sándor.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újra Kovásznára látogatott Traian Băsescu
Az államfő magánlátogatáson tartózkodik Kovásznán, ahová pénteken este 7 óra után érkezett meg gépkocsival, így nem keltett nagy feltűnést. Băsescu szokás szerint a fürdővárosi protokollvillában szállt meg, és értesüléseink szerint máig tartózkodik Háromszéken. Az államfő nem nyilatkozott a sajtónak. Mint ismert, az elmúlt három évben Traian Băsescu rendszeresen meglátogatja Kovászna városát. 2008-ban egyhetes szabadságát is itt töltötte. Legutóbb tavaly decemberben látogatott Kovásznára, amikor részt vett az RMDSZ Kereszténydemokrata Platformja kongresszusán, amikor kifejtette: jelenlétével a kormánypartnerrel szembeni tiszteletet szerette volna kifejezni. Traian Băsescu fürdővárosi szálláshelye az a protokollvilla, amelyet a 80-as években Nicolae Ceausescunak építettek vadászháznak, de ő mindössze egy éjszakát töltött ott, 1986-ban. A Kovásznai protokollvillában rendszerint magas rangú állami hivatalosságokat illetve külföldi vendégeket szállásolnak el.
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

Rejtett üzenetek
Bármennyire zsúfolt és zajos város Bukarest, mégiscsak nehezen hihető, hogy Traian Băsescunak nincs egy perc nyugta sem a Cotroceni-palotában, és kénytelen Kovásznára utazni az új alkotmány tervezetének tanulmányozása végett, mint azt maga állította tegnap. Az államfő hétéves országlása alatt megszokhattuk már, hogy látszólag spontán cselekedetei mögött valójában jól kigondolt stratégia áll, és vélhetően ezúttal sem a friss levegőért és a csendért utazott Háromszékre.
Nyilatkozataiból világosan kitetszik: hosszas hallgatás után visszatért a ,,játékos” államfő, Băsescu ugyanis világos üzeneteket fogalmazott egyrészt saját pártja, másrészt a koalíciós partnerek felé is. Vasile Blagát bíráló, meglepően éles kijelentéseivel sokak szerint gyakorlatilag eldöntötte a Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségéért folyó versenyt, nyilvánvaló előnyhöz juttatva hűséges szolgálóját, Emil Bocot. De míg saját pártjának szóló figyelmeztetése meglehetősen egyértelmű, az ingujjból előrántott új alkotmány ügye – melyről egyébként sokat nem is árult el – jóval összetettebb. Persze, az államelnök időről időre felvetette az alaptörvény módosításának szükségességét, többször kifejtette, miként képzeli el azt, tegnapi kijelentései azonban – miszerint már a jövő évi helyhatósági választásokon le lehetne bonyolítani az erről szóló népszavazást – hihetetlennek tűnnek. A jelenlegi felállásban, a választások előtt egy évvel ugyanis jóformán semmi esélye annak, hogy kialakuljon az alkotmány módosításához szükséges konszenzus a parlamenti pártok között. Minden bizonnyal jól tudja ezt Băsescu is, mégsem naivitását jelzi, hogy elővette a témát: az államfő jelezni kívánta, a jövő évi voksolásokon ismét előtérbe kerülhet a karcsúbb parlament, az egykamarás törvényhozás, amelyről már kinyilvánították akaratukat a választók, de amelyet azóta sem alkalmaztak – és ez bizony könnyen a jelenlegi hatalom malmára hajthatja a vizet. És azért sem véletlen a helyszín, mert egyszerre szólhatott az államfő az RMDSZ-hez és a románsághoz is. Dicsérettel illette a szövetséget, amiért semmilyen túlzó követeléssel nem állt elő, majd leszögezte: amúgy sem lenne elfogadható semmilyen, az etnikai alapú autonómiára vonatkozó célkitűzés. Mindenesetre a régiók átszervezéséről szóló mondatai – melyek szerint gazdasági és szociális, nem pedig etnikai kritériumokat kell figyelembe venni – azt sejtetik, hogy az oktatási törvény után újabb sikerekre aligha számíthat a magyar szervezet.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Alkotmánymódosítás Kovásznáról (Tanulmányúton Băsescu)
Elkészült az alkotmánymódosítási tervezet, a húsvéti ünnepek után a parlament elé terjeszthetik azt – jelentette be tegnap Kovásznán Traian Băsescu. Az államfő péntek este érkezett magánlátogatásra a fürdővárosba, mint tegnap elárulta: nyugodt helyet keresett, hogy alaposan áttanulmányozza az alaptörvényt módosító tervezetet. Tegnapi sajtótájékoztatóján az elnök ismét elutasította az etnikai alapú autonómia gondolatát, utalt a régióátszervezésre, kiállt Cseke Attila egészségügyi miniszter mellett, és élesen bírálta a Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségére pályázó Vasile Blagát.
Az államfőt Kovásznán a protokollvillában szállásolták el. Vasárnap déli sajtónyilatkozatát követően azonnal vissza is utazott a fővárosba. Látogatását azzal indokolta, hogy nyugalomban akarta áttanulmányozni az új alkotmány tervezetét. Ennek kapcsán elmondta: a dokumentum elkészült, és a húsvéti ünnepek után továbbítják azt a parlamentnek, így május elején hozzák nyilvánosságra a tervezetet. Reményét fejezte ki, 2012 nyarán, az önkormányzati választásokkal egyszerre az alkotmány módosításáról szóló népszavazást is megszervezik. Az alaptörvény tartalmáról elmondta: beépítették a 2008-as referendum eredményeit – akkor egykamarás parlamenti rendszer és a honatyák számának csökkentése mellett foglaltak állást a választók –, egyértelművé tettek bizonyos cikkelyeket. Azt is elárulta: az új alkotmányban szorgalmazza a régiók fogalmának megjelenését, “nagyon jó lesz”, ha a parlament elfogadja ezt. Hozzáfűzte azonban: a régióátszervezésnek nem etnikai, hanem szociális és gazdasági kritériumokon kell alapulnia, elsősorban pedig hasznosnak kell lennie. A régiók átszervezésének szükségességét az államfő az állami apparátussal járó kiadások csökkentésével indokolta, meglátása szerint túl nagy a bürokrácia megyei szinten, túl sok a megyei tanács, és erre lehetne megoldás a regionális átszervezés. Băsescu elmondta továbbá: eddig semmilyen túlzó követelést, feltételtámasztást, zsarolást nem tapasztalt az RMDSZ részéről. Băsescu leszögezte: egyetlen koalícióban sem fogadnak el etnikai alapú autonómiával kapcsolatos célkitűzéseket. “A szélsőségesek nem alhatnak nyugodtan, nem érik el céljukat” – jelentette ki. Az államfő síkraszállt Cseke Attila mellett is, mint mondta, támogatja az egészségügyi miniszter által kezdeményezett reformot, és reméli, hogy ez csak a kezdete a rendszer átalakításának. A Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségéért folyó harcra is utalt, élesen bírálta Vasile Blaga főtitkárt, Emil Boc egyik vetélytársát, amiért nyilvánosságra hozta, hogy találkozott az államfővel. Nem tizedesre van szüksége a pártnak, hanem elnökre – szögezte le, hangsúlyozva: továbbra is Emil Bocot támogatja a párt elnöki tisztségére. Victor Ponta szociáldemokrata pártelnöknek is kijutott a bírálatból: securitatés propaganda alkalmazásával vádolta őt, amiért korábban azt állította, hogy Orbán Viktorral együtt támogatják a Tőkés László kezdeményezte Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását. Erről egyébként az államfő leszögezte: nem kíván beleszólni a magyar közösség döntésébe, de véleménye szerint a parlamentbe jutás érdekében meg kell találniuk a megoldásokat, hogy egységesen lépjenek fel.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Băsescu: a régiók átszervezése szükséges, de nem etnikai alapon
A fejlesztési régiók átszervezésének elsősorban hasznosnak kell lennie, és nem etnikai, hanem szociális és gazdasági megfontolásokra kell alapulnia – jelentette ki vasárnap Traian Băsescu államfő Kovásznán, ahová pénteken érkezett magánlátogatásra. Az elnök elmondta: ő maga fogja javasolni a régiók fogalmának megjelenését az alkotmányban az alaptörvény módosítása keretében. Leszögezte: az etnikai alapú autonómiára vonatkozó célkitűzéseket egyetlen kormánykoalíció sem fogja támogatni, bármilyen összetételű is legyen. Băsescu arról is beszélt, hogy támogatja Cseke Attila egészségügyi miniszter kórházreformját.
Traian Băsescu péntek este érkezett Kovásznára, ahová elmondása szerint, azért vonult vissza, hogy elmélyüljön az alaptörvény javasolt módosításaiban.
Az alkotmánymódosítás tervezetét a húsvéti ünnepek után terjesztik a parlament elé, mondta az államelnök vasárnap a Kovásznán tartott sajtótájékoztatón. Az államfő szerint a tervezetet május első felében hozzák nyilvánosságra, és azt tartja megfelelőnek, hogy az alaptörvény elfogadására a 2012 júniusi választásokkal egy időben írnák ki a népszavazást.
Az államfő az RMDSZ által kidolgozott régióátszervezési tervezet kapcsán kifejtette: a régiókra alapuló közigazgatási átszervezésnek elsősorban hasznosnak kell lennie. Az átalakítást szociális és gazdasági szempontokra kell alapozni, az etnikai kritériumok elfogadhatatlanok – tette hozzá Băsescu.
A régiók átszervezésével kapcsolatos RMDSZ-tervezet – amely jelenleg a képviselőházban van – 16 fejlesztési régiót rajzolna az ország térképére, ezek egyike Hargita, Kovászna és Maros megyéből állna.
Băsescu elmondta, eddig nem tapasztalta, hogy a koalíciós partner RMDSZ túlzó követelésekkel, feltételekkel vagy zsarolással állt volna elő, azt azonban leszögezte: egyetlen kormánykoalíció sem fogad el olyan célkitűzéseket, amelyek eredménye az etnikai alapú autonómia lenne. „A szélsőségesek nem aludhatnak nyugodtan, nem fogják elérni céljukat” – fogalmazott az államfő.
Az RMDSZ üdvözli, hogy az új alkotmány arra kis kitér majd, hogy Románia fejlesztési régiókból áll – reagált Băsescu kijelentésére a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó Borbély László, a szövetség politikai alelnöke. „Mindig szorgalmaztuk a regionális felosztás felülvizsgálatát, ezzel kapcsolatban törvénytervezetet nyújtottunk be a parlamentben, és várjuk, hogy többi párt is foglaljon állást ezzel kapcsolatban. Ráadásul a nemrég aláírt koalíciós megállapodásban is szerepel, hogy újra kell gondolnunk a gazdasági régiókat” – mondta Borbély.
Băsescu arról is beszélt Kovásznán, hogy támogatja a Cseke Attila egészségügyi miniszter által beindított kórház-átszervezési programot. Az egészségügyi reformoknak azonban nem kell itt megállniuk, folytatni kell a rendszer átalakítását – hangsúlyozta az elnök.
Az elmúlt három évben az államfő gyakran ellátogatott Kovásznára, 2008-ban egyhetes pihenőszabadságát is ott töltötte a feleségével. A villát, ahol az államfő megszáll a nyolcvanas években építették Nicolae Ceauşescu számára, az egykori diktátor azonban mindössze egy éjszakát töltött benne.
Krónika (Kolozsvár)

Ismerjék el a történelmi régiókat (Háromszéki vezetők Băsescu nyilatkozatairól)
A történelmi, kulturális szempontot nem lehet figyelmen kívül hagyni a régiók átszervezése során – szögezték le Traian Băsescu államfő hét végi kijelentései kapcsán az RMDSZ és az MPP háromszéki vezetői. Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu vasárnap Kovásznán kijelentette: szorgalmazza, hogy az új alkotmányban jelenjék meg a régiók fogalma, de a fejlesztési régiók átszervezése során gazdasági és szociális kritériumokat kell szem előtt tartani, nem pedig etnikai szempontokat. Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke leszögezte: a szövetség kitart saját régióátszervezési elképzelése mellett, Kulcsár-Terza József pedig úgy vélekedett, a természetes, történelmi régiókat kellene elismerni.
Vannak olyan kérdések, amelyekben egyetértünk az államfővel, és vannak olyanok, amelyekben nem – jelentette ki lapunknak Tamás Sándor utalva Traian Băsescu kijelentéseire. Hangsúlyozta: a fejlesztési régiók átszervezését régóta szorgalmazzák, és az átrajzolás során tekintettel kell lenni egy-egy térség történelmi, kulturális, hagyományos, ha úgy tetszik, szociális sajátosságaira. A három székelyföldi megye, azaz Hargita, Kovászna és Maros megye “egy testet” alkot, egységes történelmi, kulturális szempontból, és ahogyan Vrancea megyének sincs sok köze a jelenlegi felosztás szerint az ugyanazon régióba tartozó Konstancához, úgy Háromszéknek sem Szeben vagy Fehér megye mellett a helye. Lehet, hogy az államfőnek más a véleménye, de mi kitartunk az RMDSZ által kezdeményezett régióátszervezési törvényben rögzített álláspont mellett – szögezte le az RMDSZ-es politikus. Mint fogalmazott, a Demokrata Liberális Párt nem nyerte meg a választásokat oly módon, hogy önállóan kormányozzon, így figyelembe kell vennie az RMDSZ álláspontját is. Kulcsár-Terza József háromszéki MPP-elnök a Háromszéknek leszögezte: nem újraszervezésre, átgondolásra van szükség, hanem a természetes, hagyományos történelmi régiók elismerésére, hiszen azok amúgy is léteznek, és akként is beszélnek róluk Romániában, például Máramarosról, a Bánságról stb. Ezen régiók elismerése szerinte nem veszélyeztetné az ország integritását. A régiók fogalmának alkotmányos megjelenítéséről úgy vélekedett, nem annyira fontos azt alaptörvénybe iktatni, hiszen törvény szabályozza azt. Az államfő azon kijelentésére, mely szerint az etnikai alapú autonómia soha nem jelent elfogadható feltételt egy koalícióban sem, az MPP-s politikus leszögezte: csak a gyulafehérvári kiáltványban szereplő ígéretek betartását kérik. Azt üzente továbbá Traian Băsescunak, hogy Románia tartsa be az Európa Tanácsba történt felvételekor vállalt kötelezettségeket, így a Gross-jelentésben megfogalmazott ajánlást is az autonóm régiókról.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Integrációs program a fogyatékkal élőknek
A Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság egészségnevelés osztálya április 12-től harmadik alkalommal indította újra a fogyatékkal élők integrációs programját, a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány – Írisz Ház és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont közös szervezésében. A kezdeményezés által segíteni szeretnék a fogyatékkal élők elfogadtatását, társadalmi beilleszkedésük könnyebbé tételét.
A program lehetőséget ad, hogy egészséges iskolás gyerekek megismerkedhessenek különféle problémákkal élő társaikkal, ezáltal elősegítve az elfogadásukat. Jelenleg a fogyatékkal élők külön intézményekbe járnak, aminek az a következménye, hogy nincs lehetőségük megismerni ép társaikat. Ez az ismeretlenség később, felnőttkorban már társadalmi szakadékot képezhet a csoportok között. Így a jövőbeni társadalmi feszültségeket csak úgy lehet enyhíteni, ha még abban a korban megismerik a gyerekek a másságot, amikor még fogékonyak a probléma iránt. A program keretében fogyatékkal élő (pl. Down-szindrómás, autista) gyerekek, fiatalok vesznek részt több héten át iskolai közösségekben heti egy alkalommal, 6 héten keresztül.
– A Fogadj el, fogadd el program abból a felismerésből, illetve tanulmányból fejlődött ki, miszerint a középiskolás tanulók 80%-nak semmi, vagy téves képe van a fogyatékkal élők világáról. 2002-ben indítottuk kísérleti jelleggel ezt a programot a Philadelphia Egyesület (fogyatékkal élők szüleinek egyesülete) és az Egészségügyi Igazgatóság közös szervezésében – mondta el érdeklődésünkre Makkai Péter református lelkipásztor, a Diakónia Keresztény Alapítvány, az Írisz Ház fogyatékkal élőkért szakosztályának programvezetője.
Fogyatékos személynek tekinthető – a 2006/448-as törvény értelmében – azon személy, aki valamilyen fizikai, értelmi vagy érzékszervi sérülés miatt nem rendelkezik a mindennapos életvitelhez szükséges képességekkel. A rehabilitációs és társadalmi integrációs folyamatban segítséget igényel.
Az integrációs programban elsőként a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium tizedikes tanulói vettek rész, hetente egy alkalommal. A tanulók elméleti ismereteket kaptak a különböző génbetegségekről, szervi és értelmi fogyatékosságokról, továbbá a kezelésekről, integrációs lehetőségekről.
Ezt követően találkoztak és együtt töltöttek pár órát fogyatékkal élő emberekkel, az Írisz Házban, részt vettek terápiákon, majd végül közösen készítették elő a záróprogramot. A rendezvénynek leírt anyaga és ismertetőfüzete van. Januártól a baróti líceumban tartottak egy tanfolyamot, most pedig Kovásznán kezdtek el egy újabbat. A diákok nagy örömmel vesznek ezeken részt, nagyon nyitottak, érdeklődőek. Húsvét utáni héten, szombaton készülnek egy nagyon érdekes programmal, de erről még részleteket nem árultak el a szervezők.
Vetési Júlia 
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Kisebbségi törvényt és régióátszervezést kér az RMDSZ
Ragaszkodnak a Székelyföld fejlesztési régióhoz a háromszéki RMDSZ-es elöljárók. Tamás Sándor és Antal Árpád csütörtökön sajtótájékoztatón válaszolt Traian Băsescu államfő Kovásznán megfogalmazott felvetéseire, miszerint a fejlesztési régióknak nem etnikai, hanem gazdasági alapon kell szerveződniük, és az RMDSZ-nek a koalícióban nem voltak teljesíthetetlen feltételei. Az államfő ugyanakkor kijelentette, a szélsőségesek nem alhatnak nyugodtan.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke hangsúlyozta, a koalícióban akkor lesz továbbra is béke, ha a parlament elfogadja az RMDSZ két benyújtott jogszabálytervezetét, a kisebbségi törvénytervezetet, valamint a fejlesztési régiók újrafelosztására és a Székelyföld önálló régióként való megjelenítésére vonatkozó tervezetet. Antal Árpád, a szövetség sepsiszentgyörgyi elnöke üdvözölte az államfő kezdeményezését, hogy a régió fogalma az alkotmányban is megjelenjen, szerinte ezt az RMDSZ már húsz éve szorgalmazza, csak a román politikusok „későn érnek”.
A politikus szerint EU-konform érvekkel támasztják alá a Székelyföld régió megalakításának szükségességét: a térség közös gazdasági, szociális, földrajzi és történelmi kapcsolódási pontokkal rendelkezik. Antal Árpád a spanyol példával rukkolt elő, a spanyol alkotmány első cikkelye kimondja, hogy Spanyolország egységes nemzetállam, a második cikkely azonban leszögezi, hogy Spanyolországnak vannak autonóm régiói. Tamás Sándor hozzátette, az Unió 27 országa közül tizenegy államban van valamilyen típusú autonómia. „Nem vallunk szélsőséges nézeteket, ezért nyugodtan alszunk” – hangsúlyozta a poltikus.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Késik a visszaszolgáltatások befejezése Háromszéken
Bár a Kovászna megyei tulajdonjog-megállapító bizottságnál folyamatosan növekszik az igénylések száma, idén nem valószínű, hogy több birtoklevelet kiállítanak Háromszéken – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján György Ervin prefektus. Mint mondta, a megyében főleg azért késik a földterületek visszaszolgáltatási folyamatának a befejezése, mert az igénylők számos pert kezdeményeztek az elmúlt időszakban. Gondot okoz továbbá az is, hogy a visszaszolgáltatás kezdete óta a vonatkozó jogszabály többször is módosult. A kormánymegbízott tájékoztatása szerint több olyan eset is van Háromszéken, hogy sokan az eredeti helyszínen igényelték vissza a földeket a 2005-ben elfogadott törvény alapján, ám azokat a területeket a korábbi jogszabályok alapján már kimérték, és a birtokleveleket is kiállították. Általában azok a tulajdonosok perelnek, akik telekkönyvvel tudják igazolni, hogy a viszszaigényelt földterület az államosítás előtt a birtokukban volt. Több ilyen vitás terület van például Nagyborosnyón, ahol a község polgármestere belső ellenőrzést rendelt el, hogy próbálják a nézeteltéréseket orvosolni. Lőrincz Kálmán borosnyói polgármester lapunknak elmondta, több esetben törvényszéki határozat alapján kellene a régi tulajdonosnak viszszakapnia a területét az eredeti helyszínen, ám a 18-as törvény értelmében a más nevére húsz éve kiállított birtoklevelet lehetetlen megsemmisíteni. A község területén közel 5500 hektár szántó, kaszáló és legelő van, ebből még 300 hektárra nem állítottak ki birtoklevelet. A belső ellenőrzés során azt próbálják feltérképezni, hogy hol van még szabad terület, és hol lehet újramérni a földeket. A polgármester szerint a rengeteg iratcsomó átvizsgálása hatalmas munka, valószínűleg idén nem tudják befejezni. György Ervin elmondta továbbá, tárgyalt a Vrancea megyei prefektúrával, hogy az ozsdolaiak idén is legeltethessenek a szomszédos megyéhez tartozó Tulnici területén. A két szomszédos község évekig pereskedett az 1968-as megyésítéskor Vrancea megyéhez csatolt ozsdolai erdőkért és legelőkért. Az ozsdolai közbirtokosság a földtörvény alapján igényelte vissza a birtokát, telekkönyvi kivonatokkal igazolva 2400 hektár terület tulajdonjogát. A tulnici-i földosztó bizottság visszautasította az ozsdolai kéréseket, majd hosszas pereskedés után, öt évvel ezelőtt a konstancai fellebbviteli bíróság kimondta a végleges ítéletet: a terület Vrancea megyét illeti, bár független szakértők is igazolták, hogy 1800 hektár az ozsdolaiaknak jár. A döntés miatt a háromszéki község legelő nélkül maradt. A háromszéki juhászokat többször megbírságolták a Vrancea megyei hatóságok, ha a vitatott területre hajtották az állatokat, tíz évvel ezelőtt verekedés tört ki a legelők miatt. Öt éve a két megye prefektúrája minden évben megállapodást köt arról, hogy az ozsdolaiak használhassanak 500 hektár területet legeltetési díj ellenében. Brăndu Szilveszter ozsdolai polgármester elmondta, már a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordultak az ügyben. Megoldódott viszont a Kovászna város és Tamásfalva közötti földvita. Amint arról beszámoltunk, a Kovásznához tartozó egykori termelőszövetkezetnek Tamásfalva határában is voltak földjei, így a 18-as földtörvény alapján több tucat kovásznainak ezen a területen mérték vissza a jussát. Bár a birtoklevelet is kiállították, a kovásznai tulajdonosok soha nem tudták használni a birtokukat, mert a helybeliek is igényt tartottak a falujuk határában levő földekre és pert indítottak. A városi tanács nemrég felajánlott egy 65 hektáros területet, hogy azt mérjék ki a kovásznai tulajdonosoknak.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Zötyögő fejlesztéspolitika
Székelyföld EU-forrásokra alapozott fejlesztése kiemelt figyelmet érdemel – ezzel is indokolható, hogy a magyarországi Európa Klub kedd esti rendezvényének vendége a Csíkszeredában élő Csutak István volt.
A fejlesztéspolitikai szakértő multimédiás előadáson ismertette azt a több száz grafikont, táblázatot és mátrixot tartalmazó tanulmányát, amely Székelyfölddel kapcsolatban támpontokat kíván nyújtani egy átfogó fejlesztési tervhez.
Mivel gyakorlatilag a tanulmány és, az előadás is elsősorban számokra és a belőlük levont következtetésekre épült, elkerülhetetlen, hogy néhány alapvető adatot ne ismertessünk újra. A romániai magyarság kétharmada Bihar, Kovászna, Hargita, Maros és Szatmár megyékben él; a magyar lakosság aránya Kovászna megyében 74, Hargita megyében 85, a többiben 26-39 százalék.
A gazdasági állapotokat azonban jól jellemzi, hogy az itt élő magyarok nettó átlagjövedelme Maros megyében a legmagasabb: kevéssel a romániai átlag egyötöde fölött, míg Kovászna megyében lassan megközelíti a nullát.
Az előadó szomorú népmozgalmi képet vázolt föl: a régióban a magyar népesség nagy ütemben fogy, és romlik a korfa összetétele. Mert igaz ugyan, hogy Székelyföld mindig is „kibocsátó” szerepet játszott, de míg a távozók korábban megmaradtak magyar nyelvterületen, napjainkban nem állnak meg Magyarország nyugati határainál – másrészt pedig a belső migráció következtében (is) folyamatosan növekszik a román népesség aránya.
Össze kell hangolni
A helyzetet súlyosbítja, hogy a tartós munkanélküliség a térségben az országos átlag fölött van, a közösség egészségügyi állapota pedig már középtávon gondot okoz – ez még szükségesebbé teszi az uniós alapok jobb kihasználását. Különös jelenség, hogy miközben a szakorvosképzésre jelentkezők körében több a magyar nemzetiségű, ez a felvételnél már nem mutatkozik meg – sőt, az arány megfordul – ugyanakkor az elvándorló orvosok közt elsősorban magyarokat találunk.
Csutak István szerint a helyzet mára annyira megváltozott, hogy nem is Székelyföld felzárkóztatásáról beszélünk – ami egyébként az EU kohéziós alapjának elsőrendű célja lenne –, hanem arról, hogy a leszakadás üteme mérséklődjék. És még ehhez is szükség van az elérhető uniós források hatékonyabb megszerzésére. Reménykeltő lehet, bár az előadó szkeptikus véleményének adott hangot, hogy várhatóan még az idén nyolcvan, önálló költségvetésű helyi akciócsoport jön létre a LEADER-programon keresztül, méghozzá önálló költségvetéssel.
A jelenlegi zsákutcából való kiutat a fejlesztéspolitikai szakértő abban látja, hogy a romániai (erdélyi és partiumi), a szlovákiai (felvidéki), az osztrák (burgenlandi), a szlovéniai (Mura-vidéki) és természetesen a magyarországi akciócsoportok tevékenységét össze kell hangolni. Csutak sajnálatosnak tartja, hogy a nemzetiségpolitikának nem vált részévé a fejlesztéspolitika, ebben a kérdésben sürgős szemléletváltásra van szükség, ha eredményeket akarunk elérni.
Régiók találkozása
Érdekes különbségtételre hívta fel a figyelmet az elhangzottakkal kapcsolatban Inotai András, az Európa Klub elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója. Véleménye szerint a fejlesztéspolitikai finanszírozásban három különféle irányt kellene kidolgozni. Külön pénzosztási stratégiát lehetne alkalmazni két vagy több fejlett régió társulása esetén, illetve a fejlett és kevésbé fejlett régiók összekapcsolódásakor, ahol az egyiket a lehúzás veszélyétől kell megvédeni, a másikat pedig a magasabb szint elérésében segíteni.
Ismét más típusú finanszírozásban részesülhetnének az egymás mellett élő fejletlen régiók - ezek esetében a kiemelt juttatásokat együttesen kidolgozott célok megvalósítására fordítanák. Ezzel kapcsolatban érdekes jelenség, hogy Nyugat-Erdélynek sikerült magasabb sebességre kapcsolnia, mint Kelet-Magyarországnak, a Kolozs megyei fejlődés pedig már-már Temes élszerepét is „veszélyezteti”, és Csutak István szerint látványosan gyorsuló tempója miatt egyre jobban oda kell figyelni Brassóra is.
Gyulay Zoltán, Budapest
Új Magyar Szó (Bukarest)

A romániai magyar elit fantomképe
Egyedülálló felmérés nyomán dolgozta ki a romániai magyar elit fantomképét a miskolci egyetem szociológiai intézetének docense, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa által vezetett kutatócsoport.
Kik a romániai magyar kulturális, gazdasági és politikai elit legismertebb, legbefolyásosabb képviselői, melyek az „elitgazdag”, illetve „elitkibocsátó” erdélyi városok – egyebek között ezekre a kérdésekre kapunk választ a Párhuzamos világok? Az erdélyi magyar gazdasági és kulturális elit szocio-demográfiai jellemzői című tanulmányban közölt felmérésből.
Gazdasági, kulturális, politikai rangsorok
Nagy általánosságban a romániai magyar elit fantomképét így írhatnánk le: mérsékelt jobboldali beállítottságú, egyetemi végzettséggel rendelkező férfi. Konkrétabban, a gazdasági és kulturális elit megkérdezett tagjainak válaszai szerint, a romániai kulturális elit kiemelkedő tagjai között a listavezető Kányádi Sándor és Tompa Gábor; előbbire a gazdasági és kulturális elitet képviselők 24,6 illetve 40,7, utóbbira pedig 6,6 valamint 29 százaléka szavazott.
A rangsor a következőben – a gazdasági elit szerint – Markó Béla, Gáspárik Attila, Szőcs Géza, és holtversenyben Kovács András Ferenc továbbá Tőkés László, a kulturális elit viszont a harmadik helyen Kovács András Ferencet, majd Egyed Ákost, Kántor Lajost és Bocsárdi Lászlót nevezte meg.
Az úgynevezett gazdasági reputációs elit listájának első helyét illetően ismét megegyezik a gazdasági és kulturális személyek véleménye: mindkét csoport Verestóy Attilát nevezte meg 22,6 valamint 27,5 százalékos szavazataránnyal. A „gazdaságiak” szerint azonban a második helyen Teszári Zoltán áll, majd Pászkány Árpád, Szarvadi Lóránd, László János, Péter Pál és Kurkó János György következik, míg a megkérdezett kulturális személyiségek által felállított sorrendben Pászkány Árpád, Teszári Zoltán, Kurkó János György, Péter Pál, Szarvadi Lóránd, majd holtversenyben László János és Böszörményi Zoltán követi az RMDSZ szenátorát.
A megkérdezettek felállították a közvéleményre legnagyobb hatással lévő romániai magyar személyek rangsorát is, itt a gazdasági elit Tőkés Lászlót, a kulturális elit pedig Kántor Lajost helyezte az élhelyre. A politikai elit tekintetében a gazdasági és kulturális elit csoportjának véleménye az első két hely esetében ismét megegyezik: 45,9 illetve 65,6 százalékban Markó Bélát, majd 42 valamint 57,7 százalékban Tőkés Lászlót nevezték meg.
A sorrend ezután a „gazdaságiak” szerint így alakult: Borbély László, Kelemen Hunor, Frunda György és Verestóy Attila, a kulturális személyiségek pedig a továbbiakban a Kelemen Hunor, Borbély László, Frunda György és Eckstein-Kovács Péter sorrendet állították fel.
Hol születik?
Érdekes módon, a gazdasági elit tagjainak túlnyomó része, 55 százaléka székelyföldi születésű, Hargita, Kovászna illetve Maros megyei, legtöbben közülük – 32,2 százalék – Hargita megyéből származnak. A kulturális elit esetében Hargita megye viszont 19,5 százalékkal csupán a második helyen áll, a 22,1 százalékos Kolozs megyét – nagyrészt Kolozsvárt – követően.
A népszámlálási adatokkal összevetve világossá válik, hogy a kisebbségi elit – Kolozs megyén kívül – leginkább a viszonylag nagyobb magyar nemzetiségi aránnyal rendelkező régiókban tömörül. Ebből viszont azt a következtetést is le lehet vonni, hogy többnyire eltűnik a szórványmagyar területeken.
A gazdasági és kulturális elit tagjainak közel fele kilenc helységben született: Brassóban, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben és Székelyudvarhelyen. A gazdasági elit közül legtöbben három városból: Marosvásárhelyről (8,2 százalék), Székelyudvarhelyról (7,7 százalék) és Kolozsvárról származnak. A kulturális elit legtöbb tagját szintén ugyanez a három város adta, csak a sorrend változik: Kolozsvárról 16,7 Marosvásárhelyről 9,9, Székelyudvarhelyről 4 százalék származik.
Nemzetiségi, nyelvi kötődés a családban
A felmérésből az is kitűnik, hogy a gazdasági elit „gyermekbarátabb” a kulturális elitnél: 85,2 százalékának vagy gyermeke, utóbbiak 79,7 százalékos arányához képest. A kulturális elit viszont inkább választ magának magyar élettársat – részarányuk 93,4 százalék – a gazdasági elit azonban kevésbé ragaszkodik a házasság szempontjából nemzetiségi gyökereihez, csupán 82,8 százaléka él magyar házastárssal.
Ezek után igen érdekes a következő adat, miszerint mindkét csoport tagjai nagyjából hasonló arányban – 85–86 százalék – használják a magyar nyelvet otthonukban. Emellett az elittagok román és más idegen nyelven jobban beszélnek, mint az erdélyi magyarok általában. Adalékként még megemlíthető, hogy a kulturális elit a német, a francia, a spanyol és az orosz nyelvet beszéli jobban, a gazdasági pedig a román és olasz nyelvben jártasabb, az angoltudás részaránya viszont nagyjából mindkét csoport esetében azonos.
A közösségi hovatartozás szempontjából fontos és jellemző adat: a gazdasági és a kulturális elitcsoport tagjainak mintegy kétharmada – 36,2 és 36,4 százaléka – elsősorban erdélyinek, 26,3 illetve 32,7 százaléka pedig erdélyi magyarnak vallotta magát. Emellett a gazdasági elit 13,5 és 9,1 százaléka székelynek, illetve magyarnak tekinti magát, a kulturális elitnél ez a részarány 12,5 és 6,9 százalék – utóbbi esetében viszont a kulturális elit hozzáteszi a „romániai” jelzőt is.
ÚMSZ/Transindex
Új Magyar Szó (Bukarest)

Csapdahelyzetben
Időről időre napirendre kerül Románia regionális, mi több, közigazgatási átszervezése. Leggyakrabban mi, magyarok hoztuk szóba, az RMDSZ szívesen emlegette – főként kampány idején, mint a majdani autonómia alapját, alternatíváját – a ragyogó lehetőséget, melyet a három székelyföldi megye egy régióba tagolása jelenthet.
A román politikusok szinte pártállástól függetlenül elismerik, túlságosan nagyok a jelenlegi régiók, átalakításuk szükséges, és akár a megyék helyzete is újragondolható, de kivétel nélkül mindig hozzáfűzik: az új entitásokat nem szabad etnikai alapon kialakítani, elutasítják Kovászna, Hargita és Maros megye egyetlen egységbe sorolását. Eddig ezen a szinten kifulladt a regionális átszervezés vitája, az RMDSZ szakemberei által megfogalmazott tervezetről érdemi egyeztetés soha nem zajlott, a magyar régió említésén túl konkrét pró, illetve kontra érv sem hangzott el. Még arról sincs egységes álláspont, hogy egyáltalán mikor kellene, mikor lehetséges ez a változtatás. Egyesek szerint most, sürgősen megvalósítható, mások úgy vélik, esély sincs rá az évtized második fele előtt. Többnyire odázza a döntést a román politikum, sürgetné az RMDSZ. Ilyen körülmények között meglepő volt Traian Băsescu államfő felvetése, aki igen gyorsan, már jövőben átszervezné Romániát, előnyteleneknek tartja a túlzottan kis megyéket, érvelése szerint ezek nem ösztönzik a gazdasági növekedést. A bejelentés szépséghibája, hogy az államfő számos más, “érdekes” felvetésével egyszerre hangzott el. Băsescu egy szűk nap alatt több fórumon nyilatkozott, és majdnem mindenről szólt. Például elmondta, marad a kormány, rosszallta, hogy alszanak a képviselők, majd kiabálnak, amiért átmegy egy számukra kedvezőtlen törvény (itt a földrajz és történelem románul tanításának visszavezetésére, no meg az RMDSZ-es honatyákra gondolt), kijelentette, ő akár azonnal elfogadná a kisebbségi törvényt. Azt is hozzáfűzte: az alkotmánymódosítást meg kell valósítani, és mindent megtesz, hogy jövőre már csak egykamarás parlament helyeire versenyezzenek a pártok. Nehéz megmondani, valós szándék áll-e az államelnök szavai mögött, vagy csupán az RMDSZ-t próbálja így, ezzel az akár zsarolásnak is elkönyvelhető kijelentéssel a kormányban tartani, hisz ha valóban sor kerül az átszervezésre, nem mindegy, honnan asszisztálnak hozzá. Újra és újra szembetűnik, csapdába került a szövetség, az sem megoldás, ha marad, az sem, ha otthagyja jelenlegi szövetségeseit. A következő ígéret tükrében ultimátumaik mindegyre érvényüket veszítik.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarul a tanácsülésen (Kovászna)
Kemény szavakkal illette hétfői sajtótájékoztatóján a kovásznai MPP-szervezet a város RMDSZ-es vezetését. “Az RMDSZ Kovásznán is ugyanazt a kétszínű látszat- és látványpolitikát folytatja, mint országos szinten. A közösség érdeke itt is csak másodlagos, esetleg harmadlagos. A legfőbb cél a hatalom megtartása, az egyéni gazdasági érdekek érvényesítése” – hangoztatta Ferencz Botond tanácstag, városi MPP-elnök.
Az MPP úgy látja, az ígéretek ellenére lényeges, alapvető előrelépés nem történt a városban. A megvalósított befektetésekkel sem elégedettek, szerintük a valós érték többszörösét fizették ki bizonyos munkálatokra. Látvány- és látszatberuházások történnek – állapították meg. A magyar nyelv közhivatali használatának jogát nem lehet érvényesíteni Kovászán, még a tanácsülések is csak román nyelven folynak – erről beszélt Kulcsár-Terza József megyei MPP-elnök. Ferencz Botond kijelentette: a következő tanácsüléstől kezdődően az MPP-frakció csak magyarul fog szólalni. A magánkézbe juttatott közterületekkel is gondok adódtak, sok esetben a törvényesség határát súrolták – jegyezték meg. Szó esett a körforgalmakról, az MPP úgy véli, ezek inkább akadályozzák, veszélyeztetik a forgalmat. Végső soron azt kifogásolták, hogy az MPP-s tanácstagokat nem választják be a közhasznú cégek vezetőtanácsaiba, mivel oda politikai alapon jelölnek ki személyeket.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Román hisztériakeltés a Székelyföld brüsszeli képviselete ellen
Heves magyarellenes hangulatkeltésre használta fel az utóbbi hónapokban egyre nacionalistább retorikát alkalmazó román ellenzék és a sajtó egy része azt, hogy kiderült: az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentben mandátumot szerzett három képviselő kedden megnyitja a Székelyföld európai uniós képviseletét Brüsszelben. A hírt reggel a Realitatea hírtelevízió dobta be a köztudatba, bemutatva a Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula által aláírt meghívót, amely szerint kedden délután öt órától az Európai Parlament épületében tartják a képviselet ünnepélyes megnyitóját.
„A magyar ügyekben korábban is számos alkalommal nacionalista hangnemben megnyilvánuló csatorna honlapján mindezt úgy ütik fel, hogy „az RMDSZ európai parlamenti képviselői ismét arra készülnek, hogy felszítsák a kedélyeket – ha nem Brüsszelben, akkor Bukarestben”.
Az ügy kapcsán a nagyobbik ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azonnal offenzívába lendült, és a kormány közbelépését követelte. Cătălin Ivan, a párt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerint a helyzet aggasztó, ugyanakkor nem kell hisztériába esni.
„Az európai intézmények mellett amolyan kisebb követségek működnek, amelyek városok, kisrégiók képviseletei. Azonban ezek létező, törvényesen és alkotmányosan elismert közigazgatási egységeket képviselnek. A Székelyföld képviselete ostobaság. Provokáció is lehet, ami egyesek számára hangzatos lehet. Szinte minden, ami európai szinten történik, belpolitikai ügyekkel kapcsolatos. Nem tudom, miért teszi ezt Tőkés úr, talán a két romániai magyar párt közötti csatáról szól. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) sorain belül nem okoz gondot, mivel ők támogatták Tőkést az EP alelnöki tisztségének elnyerésében. Mi többiek azonban aggódunk amiatt, hogy az RMDSZ zömmel a magyar EP-képviselőkkel hangolja össze politikáját, és csak magyarul beszélnek. Az aggodalom azonban elégséges, nem kell hisztérikusan reagálni, hiszen midig tudtuk, hogy az RMDSZ inkább Budapest felé tekint, mint Bukarestre” – hangoztatta Ivan.
Felhördült az ellenzék
Bukaresti páttársai azonban nem fogadták meg Ivan tanácsát, és igencsak vehemensen reagáltak a képviselet megnyitásának hírére.
Olguţa Vasilescu, a PSD szóvivője bírálta a kormányt, amiért nem reagál Tőkés lépésére. „Teodor Baconschi külügyminiszter továbbra sem reagál a provokációkra, amelyek a román állam nemzeti, egységes, független és oszthatatlan jellegével kapcsolatosak” – sérelmezte Vsailescu.
A PSD-s politikusnő szerint a reakció hiánya annak tudható be, hogy a PDL fél: az RMDSZ feldühítésével elveszíti a parlamenti többségét.
„A meghívón az Európai Néppárt frakciójának logója is szerepel, amelynek az a PDL is tagpártja, amely támogatta Tőkés Lászlót az EP alelnöki tisztségének megszerzésében, ez bizonyítja, hogy Baconschi úr reakciójának hiánya nem véletlen” – fogalmazott Vasilescu.
Hevesen kikelt a képviselet megnyitása ellen Mircea Geoană, a szenátus PSD-s elnöke is. Szerinte a kormánynak határozott álláspontot kell kialakítania az üggyel kapcsolatosan. Közleményében „törvénytelen, alkotmányellenes és európaiatlan” jelzőkkel illeti az RMDSZ-es európai parlamenti képviselők kezdeményezését. Ő is azzal érvel, hogy csupán azon régiók nyithatnak törvényesen képviseletet, amelyeket azon országok alkotmánya vagy törvénykezése is elismer, amelyben találhatók.
Támadásba lendült a kormánykoalíció egyik pártja is: szintén keményen bírálta a lépést a Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR), amelyet a jelenlegi ellenzéki pártokból kilépett, a kormányt támogató honatyák alapítottak, és amely ezért cserében megkapta a védelmi miniszteri tisztséget.
A PSD-ből kilépett Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, az UNPR vezető politikusa szerint a képviselet megnyitása alkotmányellenes, és az állami hatóságoknak is fel kell lépniük ellene. Szerinte fölösleges provokációról van szó, az Európai Unió ugyanis nem ismerheti el a Székelyföld létezését.
Sógor Csaba: normális és szükséges lépés
Nem így látja viszont Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, aki szerint már jóval korábban meg kellett volna nyitni a székelyföldi képviseletet Brüsszelben.
„Azért székelyföldi képviselet a neve, mert a Székelyföld név jóval régebbi, mint a 43 Hargita, Kovászna és Maros megye megnevezések, sőt a most az év európai fájává választott hatszáz éves csíkszenléleki hársfánál is régebbi” – ecsetelte a Krónika kérdésére Sógor.
A politikus igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, rámutatva, hogy a kezdeményezés nem alkotmányellenes, hanem normális, reális igényeknek megfelelő lépés.
„Brüsszelben hivatalosan 15 ezer, nem hivatalosan 30 ezer lobbiiroda működik” – tájékoztatott Sógor, hozzátéve, hogy román kollégái akkor nem panaszkodtak, amikor egy suceavai képviselő Bukovina turisztikai célpontjait reklámozta.
A Székelyföld képviselete a nevében foglaltak értelmében Maros, Hargita és Kovászna megye képviseleteként működik majd. A képviselet a Magyar Régiók Házában kap helyet. Létrehozásának célja az, hogy információt gyűjtsön az EU politikájáról, tájékoztassa a három megyét az Európai Parlament, az Európai Bizottság, a Régiók Tanácsa és egyéb uniós intézmények döntéseiről, valamint ezek mellett az, hogy segítse az érintett megyék részvételét az európai uniós pályázatokon. Emellett kapcsolatot kíván teremteni a székelyföldi régió és az uniós intézmények között, és lobbitevékenységet is kifejt majd.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Erdélyi EP-képviselők: aggasztó a szélsőséges-nacionalista indulat
Közös nyilatkozatban utasít vissza minden olyam kísérletet a három erdélyi magyar EP-képviselő, amely belpolitikai haszonszerzésre kívánja felhasználni a Székelyföldi brüsszeli képviseleti iroda megnyitását. Aggasztónak tartják, hogy a régiót népszerűsítő iroda létrehozása – amelynek közintézmények képviseleteként nincsenek és nem is lehetnek politikai célkitűzései – szélsőséges-nacionalista indulatokat gerjeszt.
Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba közös pénteken szétküldött közös levelében úgy vélik: a brüsszeli képviselet megnyitásával Székelyföld csatlakozik azon európai tartományok, régiók, megyék, és városok hosszú sorához, amelyek saját érdekképviseleti irodával vannak jelen Európa fővárosában. Mint írják: egy európai régió brüsszeli jelenléte a normalitás és a mindennapok része.
A képviselők üdvözölik, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék önkormányzati vezetői közös európai képviselet mellett döntöttek, mert ezáltal egységes arculattal, egységes stratégiával tudják bemutatni a székelyföldi régiót. A közös iroda létrehozása kifejezi a három megye lakosságának összetartozását, lehetőséget teremt a közös gazdaságfejlesztési és egyéb irányú projektek összehangolására az idegenforgalom, a kulturális cserék, a vállalkozások, valamint a társadalmi élet számos területén.
Az állásfoglalás szerint az iroda munkatársai segíteni tudnak abban is, hogy a megyék önkormányzataival, vállalkozásaival pályázati lehetőségeket ismertessenek, támogatást nyújtsanak a pénzalapok lehívásában. Ez rendkívül fontos tevékenység, hiszen az elmúlt évtizedben az EU-hoz csatlakozott 12 új tagállam közül Románia a maga hét százalékos felhasználási arányával, továbbra is sereghajtó a pénzalapok lehívásában. A gyenge eredmény azt is mutatja, hogy Románia jelenlegi régiós felosztása strukturálisan és intézményileg sem alkalmas a források hatékonyabb lehívására. Ezért sürgető a régiók átrendezése a történelmi hagyományokat és a belső kohéziós erőt figyelembe véve, mert ezekre alapozva prosperáló régiók kialakítására mutatkozik esély – ez olyan cél, amelyet az RMDSZ és az EMNT támogat.
Mindezt az önkormányzati vezetők és a politikusok is tudják, de a törvényhozás egyelőre képtelen túllépni az európai szempontból túlhaladottnak számító szűklátókörűségen – írja a három EP képviselő, hozzátéve, hogy meggyőződésük szerint a három megyének egy régióba kell tartoznia, mivel közös múlt, művelődés és nyelv köti össze őket; jövőjüket, terveiket is közösen kívánják tehát tervezni és alakítani.
Korábban egyébként többek között a Romániai Megyei Tanácsok Országos Tanácsa, valamint Kolozs és Temes megye is nyitottak irodát Brüsszelben.
Krónika (Kolozsvár)

Mi a gond a Székelyfölddel?
Rendkívüli sajtótájékoztatón reagált Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke a „Mircea Geoană és más román politikusok által keltett hisztériára” a Brüsszelben nyitandó székelyföldi képviseleti iroda kapcsán. Az elnök elmondta, több ezer képviseleti iroda működik Brüsszelben. Egyesek városokat, mások megyéket, ismét mások régiókat vagy akár népcsoportok érdekeit képviselik. Irodája van például Dél-Tirol tartománynak vagy a szász népcsoportnak, továbbá a flamandoknak, Wales, Skócia és Észak-Írország tartománynak. Azokat miért nem kérdőjelezi meg senki? – tette fel a szónoki kérdést. Irodája van a Romániai Megyei Tanácsok Szövetségének, a Romániai Municípiumok Szövetségének is, valamint a moldvai megyéket tömörítő Észak-Keleti Fejlesztési Régiónak és a Hargita, Kovászna és Maros megyét is magában foglaló Központi Fejlesztési Régiónak. Képviselete volt Kolozs és Máramaros megyének. A törvényes keret megvan, Kovászna megye tanácsa 2008. decemberében hozott határozatot a brüsszeli képviselet megnyitásáról, Hargita megye önkormányzata ebben az évben. Vagy az a gond, hogy a magyar kormány biztosított ingyenesen helyet a Magyar Régiók Házában? Ugyanúgy a romániai középrégiónak a németországi Brandenburg tartomány adott otthont szintén bérmentesen két éven át.
Vagy a Székelyföld megnevezés bánt egyeseket? Az is egy történelmi régió, mint ahogyan a román kormány által kibocsátott határozatokban megjelenik a Ţara Haţegului (Hátszeg vidéke), Ţara Silvaniei (Szilágyság), Ţara Almăjului történelmi régió neve, vagy a belügyminisztérium egyik egységét, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget hivatalosan Barcaságról (ISU Ţara Bârsei) nevezték el. A Suceava megyei tanácselnök büszkén reklámozza térségét a Bukovina névvel. Mi ebben a kivetnivaló? Székelyföld önálló régió volt majdnem egy évezreden át, egyazon kultúra, hagyományok kötik össze az itt élő embereket, akiknek erős székelyföldi regionális identitástudatuk van – hangsúlyozta az elnök. A képviseleti iroda megnyitó ünnepségét a Székelyföld területén levő közigazgatási egységeknek a román kormány által elfogadott címereiből álló kiállítás tarkítja.
Szekeres Attila, Háromszék
Erdély.ma

Tamás Sándor: tizenhat régió kellene
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint – az európai standardokat figyelembe véve – nem lehetséges a 8 megyére vagy régióra történő közigazgatási újraosztás, az optimális 16 közigazgatási egység lenne.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hétfőn elmondta: szerinte nem megvalósítható az a közigazgatási átszervezésről szóló javaslat, hogy csak 8 megye legyen, úgy véli, az ideális 16 közigazgatási egység lenne.
Tamás Sándor emlékeztetett, az RMDSZ kidolgozott már egy törvénytervezetet a fejlesztési régiók átszervezéséről, oly módon, hogy 16 fejlesztési régió legyen, az egyik tömörítené Kovászna, Hargita és Maros megyéket.
A Kovászna megyei tanács elnöke hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy fejlesztési régiókról vagy megyékről van szó, az RMDSZ Kovászna, Hargita és Maros megyék csoportosítását támogatja.
Tamás Sándor hozzáfűzte: nem lenne gond számára, ha a közigazgatási újraosztás nyomán felszámolnák a jelenlegi prefektúrákat és megyei tanácsokat.
„Ha arról beszélünk, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye egy régióba kerül, illetve ugyanabba a régióba, akkor semmi kifogásom egy-egy intézmény felszámolása ellen”, mondta a tanácselnök, aki a háromszéki RMDSZ elnöke is.
Hétfőn reggel a Demokrata Liberális Párt (PDL) országos állandó tanácsa felhatalmazta a párt vezetőségét, hogy tárgyaljon a koalíciós partnerekkel egy olyan jogszabály kidolgozásáról, amely az ország területi-közigazgatási átszervezéséről szól – jelentette be Gheorghe Flutur alelnök.
Pártbeli források szerint a PDL vezetőségének a szándéka az, hogy a kormány még a héten véglegesítse az ország közigazgatási átszervezéséről szóló tervezetet. Ha a törvényt a Traian Băsescu és a PDL által támogatott formában fogadják el, Romániában 8 régió lesz majd, amelyeket továbbra is megyéknek neveznek. Ugyanakkor felszámolják a megyei tanácsokat és a prefektúrákat, mert megyénként csak egy közigazgatási struktúra lesz.
Nyugati Jelen (Arad)

Különleges státuszt Székelyföldnek (Románia közigazgatási átszervezése)
Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a három székelyföldi megyének, Kovásznának, Hargitának és Marosnak különleges státusza legyen, bármilyen regionális vagy közigazgatási átszervezésnek szerez érvényt a román kormány – mondta el a Háromszék kérdésére Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke. A tárgyalások folynak, a Demokrata Liberális Párt már a héten megoldást kíván, de koalíciós partnerük, az RMDSZ kitart a kisebbségi törvény sürgős elfogadása mellett is – hangsúlyozta Borbély.
A szövetségnek megvan a saját regionális átszervezési javaslata, amelynek értelmében tizenhat régióra osztanák Romániát, és ebben külön régiót alkotnának a székelyföldi megyék. A magyarság szempontjából sem a nyolc-, sem a tizenkét régiós változat nem megfelelő, egyetlen térségben sem lenne többségünk, és esélyünk sem az irányításba való beleszólásra – fejtette ki Borbély László, aki elmondta, csak abban az esetben fogadhatja el az RMDSZ a nagyobbik kormánypárt javaslatát, ha különleges státuszt biztosítanak a három székelyföldi megyének. Borbély László elismerte, hogy az átszervezésre szükség van, és lehet vitatkozni ennek módjáról, akár arról is, hogy a megyék hatásköreinek egy része átkerüljön a régió hatáskörébe. Ugyanakkor kiemelte: igaz, a politika a kompromisszumok játéka, de a magyarság számára előnytelen megoldást nem hajlandóak elfogadni. Tisztában vannak azzal is, hogy az idő sürget, a DLP-vel még ezen a héten igyekeznek közösen elfogadható megoldást találni. Az RMDSZ politikai alelnöke azt is kiemelte, a kisebbségi törvény továbbra is elsődleges, ragaszkodnak ahhoz, hogy még ebben a parlamenti szesszióban elfogadják azt. A legnagyobb kormánypárt hétfőn jelentette be, hogy még a héten véglegesíti az új területi-közigazgatási átszervezési elképzelést, nyolc, legfeljebb tizenkét régióra osztanák Romániát, a miniszterelnök szerint ez feltétlenül szükséges, hogy az ország 2013 után ne kockáztassa az európai pénzek lehívását. A román sajtó értesülései szerint Emil Boc az államfőtől kapta feladatul az ország adminisztratív átszervezését, és két mintát vesznek alapul: vagy a lengyel vajdaságok mintájára 3–4 millió lakosú mamutrégiókat hoznak létre, vagy megmaradnának a jelenlegi megyék, de a döntéshozatal jelentős része átkerülne regionális szintre, a kormánynak alárendelt prefektusok kezébe. Bukaresti források szerint a miniszterelnök felelősségvállalással szeretné elfogadtatni az új felosztásról szóló törvényt, ám ehhez a koalíció minden tagjának támogatására szüksége lesz.
MPP-s tiltakozás
A Magyar Polgári Párt közleményben jelezte, a programjában is szereplő aszimmetrikus regionalizmust tekinti Románia számára a legmegfelelőbbnek, és a következő régiókat tartja elfogadhatónak: Észak-Moldva–Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körös-vidék), Észak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Bukarest és Székelyföld. Az MPP felszólítja a kormánykoalícióban részt vevő, illetve a parlamenti többséget biztosító RMDSZ-t, hogy ne járuljon hozzá a kormány által tervezett átszervezéshez, véleményük szerint ugyanis annak katasztrofális következményei lehetnek az erdélyi magyarság jövőjét illetően. “Ne tetézzék eddigi nemzetsorvasztó, megalkuvó politikai tevékenységüket, és az utolsó utáni órában próbáljanak meg felülemelkedni szűk csoport- és pártérdekeiken!”– áll az MPP dokumentumában.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Feljelentést tettek Tőkés, Sógor és Winkler ellen
Az Állampolgárok Állami Visszaélések ellen Védelmező Alapítvány (FACIAS) kedden egy bűnvádi feljelentést tett le a Legfelsőbb Ügyészségen Sógor Csaba, Tőkés László és Winkler Gyula EP-képviselők ellen, akik támogatták a brüsszeli Székelyföld iroda megnyitását.
A FACIAS képviselői szerint a három EP-képviselő vétkes az alkotmányos rend elleni akcióban és összeesküvésben, és ezeket a tetteket a Büntető Törvénykönyv bünteti.
A FACIAS sajtóközleményes szerint, az EU-s gyakorlat értelmében, Brüsszelben csak az elismert területi-közigazgatási egységek nyithatnak képviseletet, hogy érdekeiket európai szinten érvényesítsék.
„Mivel a Hargita, Kovászna és Maros megyét magába foglaló Székelyföldet nem ismerik el a román hatóságok, egy mesterséges csoportosulás, helyi támogatottság nélkül, egyértelmű a kezdeményezés törvénytelen és alkotmányellenes jellege. Mi több, ezt a képviseletet a Magyar Régiók Házában nyitották, a magyar kormány támogatásával, a magyar miniszterelnök-helyettes és nagykövet jelenlétében. Következtetésképpen a létrehozatal alapkritériuma etnikai volt és nem gazdasági, ahogy Sógor Csaba, Tőkés László és Winkler Gyula állította. A román hatóságok nem léptek, és ennek azonnali következményeként június 4-én Csíkszeredában megemlékezést tartottak az 1920. június 4-én aláírt Trianoni békeszerződés ellen, amelyen azt állították »Székelyföld nem Románia«” – állítják a FACIAS képviselői.
A szervezet kéri a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék melletti ügyészséget, indítsa meg a bűnvádi nyomozást, és kezdje el a tettesek felelősségre vonását, valamint a három EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését is.
(Mediafax
Nyugati Jelen (Arad)