Október 8-án a hagyományőrző táncosok, dalosok hetedik alkalommal találkoztak Kibéden. A népviseleti parádé ezúttal sem maradt el. Emlékeztek Szabó György Pál tanárra, aki újból életre hívta a Gyöngykoszorú mozgalmat. Barabási Attila-Csaba feleségével, Zsuzsánna igazgató asszonnyal a Sóvidék művelődésének zászlóvivői közé léptek. A Kenden élő Magyarosi Erzsébet tanárnő az erdőszentgyörgyi iskolaközpont igazgatójaként Kibéden is otthon érzi magát, ugyanúgy a mindig alkotási lázban égő Ráduly János néprajzkutató. A kultúrházban Ferenczi Ernő ny. kántortanító festményeiből nyílt alkalmi kiállítás. A csávásiak nyitómuzsikája után egymást követték a fiatalok: a helybeliek Madaras Gábor nevét viselő csoportja, aztán a koronkaiak, a szovátai Mezőhavas zenekar, ott voltak Dicsőszentmárton, Holtmaros, Csíkszereda, Makfalva, Gernyeszeg, Mezőmadaras, Szászváros, Hármasfalu, Parajd táncosai és énekesei. /Bölöni Domokos: Derű és reménység Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Több Maros megyei kastélyt kérnek vissza az erdélyi magyar nemesi családok – Kemény, Bethlen, Teleky, Rhédey – leszármazottai. Jelenleg összesen 24 barokk vagy reneszánsz stílusban épült kastélyról van szó, melyek jogi helyzetével nincs tisztában sem a helyi, sem a megyei közigazgatás, tekintettel arra, hogy az örökösök a visszatérítési kérelmeket egyenesen a bíróságoknak küldték el. A visszakért kastélyok között van a marosvécsi Kemény-kastély, amely 1228-ból származik, s amelyre báró Kemény János leszármazottai tartanak igényt. A keresdi kastély a Bethlen család rezidenciája volt. A kastélyt Bethlen Gábor örököse, a marosvásárhelyi Bethlen Anikó grófnő igényli vissza. A gernyeszegi kastélyt gróf Teleki László építtette. Az épület az erdélyi építészet egyik legérdekesebb darabja, Az épületben jelenleg tüdőszanatórium működik. A Sáromberkén található kastélyt Teleki Sámuel gróf építette 1769-ben. Örökösei néhány hete bejelentették, hogy a kastélyt köztulajdonba adják majd, és az épületből csak néhány szobára tartanak igényt szálláshelyül azokra az esetekre, amikor Romániába látogatnak. Szintén visszakérik a XIX. századi marossárpataki Teleki-kastélyt, illetve a Szászrégen közelében lévő Abafáján lévő Huszár-kastélyt, amely 1720-ban épült, a görgényszentimrei kastélyt, a szentpáli Haller-kastélyt, a marosgezsei Bánffy-kastélyt; a mezőzáhi Ugron-kastélyt, a bükkörményesi Rákóczi-kastélyt, a koronkai, illetve a nyárádszentbenedeki Tholdalagi-kastélyt, a backamadarasi Horváth-kastélyt, a bonyhai Bethlen-kastélyt, a magyarózdi Pekri-kastélyt, a topai Bethlen-kastélyt, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt. A marosvásáhelyi Tholdalagi-palotában jelenleg etnográfiai múzeum, a Teleki-házban a Teleki Könyvtár, a Kendeffy-házban pedig a marosi bíróság működik. A Marosvásárhelyen visszaigényelt ingatlanok között van a Haller-ház és a Bornemissza-ház is. /Magyar nemesi családok követelik erdélyi kastélyaikat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Incze Sándor nyugalmazott szemerjai református esperes Szolokma, színmagyar faluban kezdte papi pályafutását. Nyolc évig volt Szolok­má­ban. Olyan világ volt ott, hogy soha senkinek nem kellett a kaput bezárnia. A lopást nem ismerték. A következő helye Koronka volt. Koronka Marosvásárhely mellett van. A hatóságok ezt nem akarták engedélyezni. Az egyházügyi inspektor követelte tőle, adjon nyilatkozatot, hogy nem akar koronkai pap lenni. Incze Sándor ebbe nem ment bele. Mégsem engedték, hogy ő legyen ott a tiszteletes. Eltelt hat hónap, pap nélkül volt a koronkai gyülekezet. Valakik láthatták, hogy ő titokban Koronkán jár. Közben felkereste őt a szeku is. Hat hónap múlva kénytelen volt aláírni a lemondó nyilatkozatát. Apósát, Balázsi Károly Pált letartóztatták, bebörtönözték, 1964-ben szabadult. Incze Sándor tiszteletes következő állomása Magyarhermány volt. Magyarhermányban már 1972-ben elkészíttették a világháborús emlékművet. Akkortájt ritka dolognak számított Székelyföldön, amit ő művelt: székely kapukat állíttatott a kovásznai paplak elé. Azután Sepsiszentgyörgyre került. Ahogy Szentgyörgyre került, 1500 református lélek ,,született”. Ezek a reformátusok régen itt voltak, de nem jegyezték be őket. A tiszteletes lánya, Ildikó Sepsiszentgyörgyön volt színésznő, amikor Sylvester Lajos a színház igazgatója volt. Incze Sándor keresztelte Sylvester Lajos gyermekeit, a Szekuritáté is kivonult erős fénycsóvájú reflektorokkal. Ablonczy László, a Film Színház Muzsika szerkesztője – a budapesti Nemzeti Színház későbbi igazgatója – ragaszkodott ahhoz, hogy az ő gyerekeit is Erdélyben, méghozzá Székelyföldön tartsák keresztvíz alá, Farkas Árpád és Sylvester Lajos vállalja a keresztapaságot. A sugásfürdői vadászházi keresztelőn népes baráti kör vett részt, a szervek nagyon érdeklődtek. Néhai Sárkány Árpád erdőmérnök igazgatót hatóságilag figyelmeztették, hogy az erdészházba nem engedheti be a klerikális reakcióval egy nótát fújó, az irredenta magyarhoniakat idecsődítő társaságot. Később Sárkány Árpádot megfeddték azért, hogy mégis az erdészvillában történt minden. Sepsiszentgyörgyön a 350 méteres kőkerítés megépítésére senki sem adott egy vasat sem. A templom kazettás mennyezetének az elkészítésére sem. Mégis a diktatúra idején közmunkával elkészítették. Harangot is vásároltak. 1977-ben a földrengés megrongálta a templomot. Azt is helyrehozták. Arra sem kaptak támogatást. Voltak mindig olyanok, akik segítettek. Boros Árpád, a köpeci bányaigazgató például követ szállíttatott a templomkerítéshez. Pénzt se kért, és áldomást is ő fizetett. Csatlós Huba kiváló szakember, aki ingyen annyit segített, hogy a tiszteltes el sem tudja sorolni. Farkas Tibor egy nagy daruval járt. Ő sem ismerte azt a szót, hogy ,,nem”. /Sylvester Lajos: Papi világ az ,,átkosban” (Egyházi porták táján). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27., folyt.: dec. 28./

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének szokásos heti sajtótájékoztatóján a célpont Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke illetve az RMDSZ és annak tisztségviselői voltak. Lokodi Editet azzal vádolta, hogy ellopta az ő ötleteit. „A legdurvább módon elítélem a megyei tanácselnök, s a megyei tanács viselkedését, akik másodszor akarják ellopni a vagyonunkat, éppen úgy, ahogy a szovjet tankok tették 1945-ben...”.. Kijelentette, hogy minden, amihez a megyei tanács hozzányúlt, „a feje tetejére állt”. Florea tiltakozott a felületes és infantilis módon történő közigazgatás ellen, utalt a Marosvásárhely környékének nagyvárosi övezetté nyilvánítására, amelynek központját Koronkára tervezték. A polgármester az RMDSZ-t kérte, hogy elemezze a megyei tanácsosainak munkáját, nevezzen ki másokat a helyükbe. /Dorin Florea offenzívában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi ingatlanjának szerkezeti problémáiról tárgyalt a magyar költségvetésből fenntartott romániai egyetemet működtető Sapientia Alapítvány kuratóriuma. A koronkai campus alig három éve avatott épületénél ugyanis repedeznek a tartógerendák. A vétséget a tervezés és építés jogát 2001-ben tenderezők követték el. „Már az épület átvételekor Kiss Zoltán statikus professzor észrevett egy mikrorepedést az egyik tartógerendán – nyilatkozta Hollanda Dénes dékán. Kolumbán Gábor, a Sapientia Alapítvány kurátora mindössze annyit közölt: „ezt a kérdést az intézményen belül kell megoldani, nem a sajtónyilvánosság előtt”. „Ha egy építkezés során hiányosságok keletkeznek, meg kell állapítani, hogy az a tervező vagy a kivitelező hibája” – nyilatkozta Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Hozzátette, esetleg a megrendelőé, hogy nem figyelt oda, amikor az építkezést ellenőriztette. Komlós cáfolta azokat a híreket, hogy komoly problémák lennének a koronkai Sapientia épületével. /Bögözi Attila, Daczó Dénes, Guther M. Ilona: Repedezik a koronkai campus épülete. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Az immár szórványtelepülésnek számító Marosludason május 27-én negyedszer szerveztek Gyöngykoszorú-találkozót, s erre az alkalomra magyarországi néptánccsoportot is meghívtak. A helybeli EMKE rendezvénye ismét a tájegységenkénti néptánc, népdal ünnepe volt. Fellépett többek között a marosludasi Hajdina, s ennek „kiscsoportja”, a Pohánka, a gernyeszegi Boglárka tánccsoport, a Maros Művészegyüttes utánpótlás-együttese, a Napsugár, a holtmarosi táncegyüttes, a szászrégeni Öröktűz Ápolói és a viszonylag újonnan alakult koronkai Gyöngyvirág. /Mezey Sarolta: Gyöngykoszorús örömök. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29/

A Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett székelyföldi biciklitúra az autonómia népszerűsítését szolgálja. A több mint egy hete tartó túrán a bicikliseket általában rokonszenvvel fogadták, de Marosvásárhelyen a rendőrség megakadályozta, hogy a városban megálljanak, és szórólapokat osztogassanak. A kerekező ifjakat a közlekedésrendészet és a közösségi rendőrség illetékesei várták a város határában. megtiltották a szórólapok osztogatását. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy előzőleg nem kértek engedélyt a szórólapok osztogatására. A rendőrök becsomagoltatták az „Autonómiát!” feliratukat, amelyet rendszerint két kerékpározó kifeszítve vitt a településeken. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusában tartott sajtótájékoztató sem volt felhőtlen, a jelen lévő román sajtó részéről érzékelhető volt az ellenszenv. Sepsiszentgyörgyön Czimbalmos-Kozma Csaba RMDSZ-es alpolgármester, Antal Árpád RMDSZ-képviselő és Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke biciklizett együtt a MIT fiataljaival. A város bejáratánál mintegy 40 sepsiszentgyörgyi csatlakozott a kezdeményezőkhöz, majd „Autonómiát a Székelyföldnek!” kiáltásokkal vonultak végig a városon, és szórólapokat osztogattak a járókelőknek. Sándor Krisztina elmondta: erdélyi körútjuk során a legnépesebb és leglelkesebb fogadtatásban Sepsiszentgyörgyön részesültek. /Jánossy Alíz, Kovács Zsolt: Tiltott „autonómiabiciklizés”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./ A Maros megyei rendőrség szóvivője kijelentette: semmit nem tud az autonómiáért biciklizőkről. A közlekedésügyi osztályt vezető Viorel Cazan viszont elmondta: ő ragaszkodott a forgalmi szabályok betartatásához. – Zavarnák a forgalmat, nyilatkozta Cazan. /Szucher Ervin Livia Popa: A forgalmat zavarták a biciklisek? = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

A Deus Providebit Tanulmányi Házból, amely induláskor befogadta, kiköltözött a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kara. Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a kar dékánja közölte, a januárban megkezdődött új félév már minden szak számára a koronkai campusban zajlik, s februárig teljesen kiürítik az épületet. A campusban szűken lesznek, s az odaköltözött humán kar oktatói számára nehéz biztosítani a megfelelő helyet, kénytelenek voltak megtenni ezt a lépést, mivel a megfogyatkozott támogatás nem elegendő arra, hogy a Deus Házban elfoglalt helyért fizetett bért és a számlákat törlesszék. Hollanda azt a megbízást kapta, hogy építsen bentlakást a hallgatóknak. A 240 férőhelyes kollégium költségeit 1,6 millió euróra becsülték, s építésére két lehetőség közül választhattak: hitelt vesznek fel vagy eladnak a campus területéből. A kari tanács hosszas megfontolás alapján az OTP-kölcsön mellett döntött, s Hollanda Dénes vállalta, hogy 2007. szeptember 15-re elkészül a bentlakás. Meghirdették a tervpályázatot, végül három ajánlat érkezett. A Sapientia Alapítvány azonban nem értett egyet azzal, hogy hitelből épüljön fel a bentlakás, s döntésük alapján a campus területéből kell eladni, hogy az építkezési költségeket fedezzék. Határozatuk nyomán a marosvásárhelyi karnak új tervpályázatot kell kiírnia. A Sapientia Marosvásárhelyi Műszaki- és Humán Tudományok Karán 874 diák tanul és a főállású oktatók száma 77. Ennek ellenére az egyetem határon túli támogatása csökken. /(bodolai): Minden szak a koronkai campusba költözött. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

Hollanda Dénes, a Sapientia-EMTE marosvásárhelyi dékánja elmondta, jólesett mindaz, amit ezelőtt egy hónappal Sólyom László mondott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapításával és működtetésével kapcsolatban, örült az állami kitüntetésnek, amelyet személyesen Mádl Ferenc köztársasági elnöktől vehetett át, de még sok terve van. Az egyetem épülete mellé egy bentlakást tart szükségesnek, majd uniós alapokból egy kutató- és innovációs központot. Hollanda hisz abban, hogy az erdélyi magyar ifjak képesek nyugat-európai megrendelők számára számítógépes programokat gyártani. Ő már a nyolcvanas években magyar tannyelvű műszaki egyetemet létrehozásáról ábrándozott, de őt a kolozsvári magyar értelmiség egy része még a 90-es évek derekán is naivnak, utópistának nevezte. Lehet, hogy volt némi alapjuk erre, hiszen akkor még szalmakalappal járta a koronkai dűlőt, és 265 tulajdonossal és örökössel tárgyalt a még vissza nem kapott föld megvásárlásáról. Ma viszont egy gyönyörű campus áll ezen a területen. Hollanda a Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakát 1963-ban, egyedüli magyarként végezte el. Amikor bejutott, jóformán semmit nem tudott románul. Ha anyanyelvén tanulhatott volna, biztosan jobb eredményt ér el. Az évfolyamon így csak a második lett, ennek ellenére őt marasztalták ott az egyetemen. Hollanda Dénes 1939-ben született a háromszéki Albison, Alsócsernátonban nőtt fel. A brassói Műszaki Egyetemen végzett, ugyanott doktorált, majd docensi címet szerzett. Pályafutása során négyszer választották meg dékánnak a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen. Hat éve a Sapientia – EMTE dékánja. /Szucher Ervin: „Gyakorlatias” álmok nyomában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

A szűkösebb anyagi forrásokkal rendelkező egyetemisták számára minden nyáron kálváriát jelent a lakáskeresés. A lakbérek évente emelkednek, Kolozsváron a legdrágábbak az albérletek. A diákoknak a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) Palota és Kunyhó című közvetítő programjával próbál segíteni. A szervezet népszerű, ingyenes szolgáltatásának célja kapcsolatot teremteni a lakást, szobát vagy lakótársat kereső, nem kolozsvári magyar egyetemisták és az ugyanezt kínáló személyek között. Hasonló szállásközvetítő szolgáltatást nyújt a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) is. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetőségének tervei szerint jövő őszre elkészül az első, Marosvásárhely melletti, koronkai bentlakás. /Albérlet a világhálón. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

A marosvásárhelyi egyetemek közül elsőként a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán köszöntötték az elsőéveseket. Szeptember 17-én 259 gólya a koronkai campus aulájában hallgatta az üdvözlő beszédeket. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja, dr. Dávid László, a Sapientia egyetem rektora, valamint Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke adtak útravalót az elsősöknek. Megjelent a két marosvásárhelyi alpolgármester, Csegzi Sándor és Bakos Levente is. A szeretetre és egymásra való odafigyelésre is szükség van, erre világított rá Bara László katolikus és Mészáros Lehel egyetemi lelkész. Molnár József, az egyetem közkapcsolati felelőse bemutatta a tanszékek újonnan megválasztott vezetőit, a humán tanszéket dr. Murvai Olga professzor, az informatika és matematika tanszéket dr. Bege Antal docens, a villamosmérnökit dr. Márton László docens, a gépészmérnökit dr. Máthé Márton docens, a kertészmérnökit pedig dr. Ferencz László docens vezeti ezentúl. A tanszékek vezetőségében mind főállású tanárok foglalnak helyet, amellyel az egyetem újabb fontos lépést tett az akkreditáció felé. /Ferencz Melánia: Új tanszékvezetők a Sapientia egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

Idén végez az első „bolognai évfolyam” a romániai egyetemeken. Júniusban végez az utolsó olyan évfolyam, amely még a régi oktatási rendszerben kezdte el egyetemi tanulmányait, és szintén a 2007–2008-as tanév végén államvizsgázik az első évfolyam, amely a bolognai rendszerben tanult. A bolognai rendszerben a felsőoktatási hallgatók számára az első ciklus hároméves, ezt egy kétéves mesterképző követi. Tehát az előző tanévekhez viszonyítva kétszer annyi hallgató fejezi be júniusban tanulmányait, és kétféle módszer szerint államvizsgáznak. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, gondoskodnak arról, hogy a két típus elkülönüljön. Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora elmondta, konkrét tapasztalatok hiányában még nem lehet tudni, hogy mi lesz a folyamat finalitása. Szerinte a bolognai folyamat egyik lényegi eleme, hogy az első három év tulajdonképpen a gyakorlati képzésen alapszik. „Így az alkalmatlan diákok nem kiesnek a négy év folyamán, hanem három év alatt elvégeznek egy gyakorlati alapképzést” – véli a Sapientia rektora. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen növekedik a szakok száma a magyar tagozaton. Emellett az idei tanévtől az egyetem bármely diákja, illetve bárki, aki ezt az egyetemet végezte, előnyös feltételek mellett iratkozhat be egy második diploma megszerzésére egy másik szakra, a tandíjas helyekre. Ugyanakkor akár 25–80 százalékos tandíjkedvezmény is járhat a második szakon – ez többek között attól is függ, hogy a két szak ugyanazon karon van vagy sem. A tanévet 7686 magyar tagozatos egyetemi hallgató kezdi az alapképzésben, a mesteri programban és a doktorin. Ez a számadat mintegy félezerrel nagyobb, mint a 2006–2007-es tanévben. Az egyetemnek összesen mintegy 45 ezer diákja van. A bentlakás azonban idén is megoldatlan probléma maradt a BBTE-n. Az egyetem ugyanis mindössze 6 ezer hallgató szállását tudja biztosítani. A BBTE Szatmárnémetibe kihelyezett tagozatán felújították a régi kaszárnya egyik épületrészét, melyet az egyetem használ, kiépítették az informatikai rendszerüket – tájékoztatott Végh Balázs Béla, az egyetem területi tagozatának főigazgatója. Új fejezetet nyithat a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem történetében az idei egyetemi tanév, október végéig ugyanis benyújtják az egyetem akkreditációjához szükséges dokumentációt. Előrelépés történt a bentlakások terén is, közölte Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora, a legnagyobb változás Csíkszeredában történt. A bentlakásnak is helyet adó volt Hargita Szálloda ugyanis a nyár folyamán átkerült a Sapientia Alapítvány kezelésébe. Kolozsváron is bővül a bentlakási helyek száma a sapientiás hallgatóknak, a református kollégium ugyanis új ingatlant adott át, s kollégiumi helyekre a Sapientia diákjai is pályázhatnak. Emellett több kollégium is – akárcsak az előző években – a hallgatók rendelkezésére áll. Marosvásárhely az egyetlen város, ahol a sapientiásoknak nincs bentlakási lehetőségük. Dávid László rektor azonban bízik abban, hogy a 2008–2009-es tanévre már felépül a bentlakás a koronkai campuson. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen akkreditálták a Filozófia Kart is, így az intézmény már négy akkreditált karral indítja az új tanévet. Ebben az évben is folytatják az egyetem teljes akkreditálásáért folyó harcot. A bentlakások tekintetében Nagyváradon is jóval kevesebb hely van, mint amennyire igény lenne. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a legfontosabb változást a helyek egyenlő elosztása jelenti. Az intézmény vezetősége úgy döntött: az idéntől 50-50 százalékos arányban osztja meg a román, illetve magyar felvételizők közötti helyeket. „Az aránytalanság felszámolása és az 50-50 százalék megállapítása nem afféle numerus claususnak, hanem egy óriási lépésnek számít. Ezt most az oktatók arányának a korrigálása kell hogy kövesse” – nyilatkozta dr. Nagy Örs, a MOGYE helyettes rektora. Esély mutatkozik arra is, hogy az egyetem vezetősége elfogadja a magyar nyelven írt államvizsga-dolgozatokat. /Kétszer annyian államvizsgáznak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

A hagyományossá vált kocogással kezdődött június 5-én a ballagás Marosvásárhelyen a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. A több mint 250 végzős a Deus Providebit Háztól az egyetem koronkai campusáig szaladt, váltófutással. Most végez az első évfolyam, amely a bolognai rendszert képviseli, így most vannak ötöd-, negyed- és harmadéves informatika, kommunikáció és pedagógia szakos végzősök is. A 10 évfolyamon összesen 270-en ballagnak. A Sapientián nem egyetlen napra korlátozódik a végzősök elbúcsúztatása. A kocogást június 6-án végzős bál követi. Június 7-én búcsúestet szerveznek a Kultúrpalotában, ahol kiosztják a diplomákat, majd meglepetéskoncerttel zárul a rendezvény. Június 8-án tartják a ballagást, a hagyományos kicsengetési ünnepséget. /Szász Cs. Emese: Négynapos ballagás a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./

Huszonhét hektáros területéből kénytelen eladni egy jókora telket a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) marosvásárhelyi kara ahhoz, hogy a koronkai főépülete mögött bentlakást létesíthessen. A jelenlegi, közel kilencszáz fős diákságnak mintegy fele más településről származik, az építkezés elkezdése egyre sürgősebbnek mutatkozik. Döntés született, hogy előbb a kolozsvári tízezer négyzetméteres belvárosi telket kell értékesíteni, mert az sokkal többet ér, mint a marosvásárhelyi. Ebből elkezdődne az ottani oktatóközpont, valamint a marosvásárhelyi bentlakás építése, majd a koronkai föld eladásából befejeznék az elkezdett építkezéseket, és jutna pénz egy újabb beruházásra is Marosvásárhelyen. Egyelőre csak a 240 férőhelyes bentlakásnak készültek el a tervei, magyarázta Hollanda Dénes dékán. /Szucher Ervin: Telekért bentlakás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Hosszú távú médiahasználati trendekről, médiafogyasztásról, egyházi médiakommunikációról, digitális kihívásról hangzanak el érdekfeszítő előadások a hét végén a marosvásárhelyi Sapientia koronkai campusában A Műszaki és Humán Tudományok Kar Humán Tudományok Tanszéke és a PR-Alpha Egyesület március 27-28. között tartja második nemzetközi médiakonferenciáját, jelezte dr. Gagyi József, a Sapientia Műszaki és Humán Tudományok Tanszékének docense. Az ülésszakon hat szekcióban zajlik majd az eszmecsere. A médiakonferencia kínálata a pralhpa.ro/ujmedia honlapon tekinthető meg. /Nagy Székely Ildikó: Médiakonferencia a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Az Erdélyi Magyar Műszaki és Tudományos Társaság (EMT) 15. alkalommal szervezett nemzetközi vegyészkonferenciát november 12–15. között a marosvásárhelyi Sapientia EMTE koronkai campusában és Bolyai Farkas Elméleti Líceumban, amelyen mintegy 180 professzor, előadótanár, kutató és diák mutatott be tudományos dolgozatot, nemcsak az anyaországból és Erdélyből, hanem Amerikából, Kanadából, nyugat-európai országokból is, mindazok, akik magyar nyelven beszélnek. A tanácskozásról dr. Majdik Kornélia, az EMT elnökhelyettese, az EMT kémia szakosztályának vezetője, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Kémia és Vegyészmérnöki Karának dékán-helyettese kifejtette, a konferencia célja az, hogy fórumot teremtsenek határon innen és túl élő magyar anyanyelvű kutatóknak, egyetemi tanároknak, diákoknak a találkozásra, az együttműködésre, jövőbeni közös kutatási tervek kialakítására. /(vagy): Nemzetközi vegyészkonferencia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

Túlkínálat – felsőfokon
Megkezdődött tegnap az érettségizett diákok beiratkozása a hazai egyetemekre
Családias hangulatban zajlott az egyetemi beiratkozás első napja a marosvásárhelyi Sapientia EMTE koronkai épületében: az intézmény munkatársai tegnap délelőtt két irodában is várták a hallgatójelölteket, de csak egy jelentkezőt sikerült „rajtakapnunk” a beiratkozási ívek kitöltésén.
Családias hangulatban zajlott az egyetemi beiratkozás első napja a marosvásárhelyi Sapientia EMTE koronkai épületében: az intézmény munkatársai tegnap délelőtt két irodában is várták a hallgatójelölteket, de csak egy jelentkezőt sikerült „rajtakapnunk” a beiratkozási ívek kitöltésén. „Ma inkább csak érdeklődők jönnek, betelefonálnak a fiatalok. Abban bízunk, hogy a következő napokban megnő a beiratkozók száma” – magyarázta a felvételi adminisztrációt végzők egyike.
Ott jártunkkor a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum frissen érettségizett végzőse, Fehér Áron mutatta be a jelentkezéshez szükséges iratait. Mint elmondta, ismerősként tér vissza az egyetemhez, középiskolásként már az itt szervezett szakkör tagjaként barátkozott a légkörrel, ez az élmény tette vonzóvá számára a koronkai központot. „Többen érdeklődnek a középiskolából a Sapientia iránt, nagyon jó itt a hangulat” – magyarázta a fiatalember, akit édesanyja is elkísért.
Kollégium: a be nem váltott ígéret
„Sokat számít, hogy nem kell sokat utazni otthonról az intézményig, bár gondot jelent, hogy az egyetemnek nincs kollégiuma, albérletet fogunk keresni” – magyarázta a szülő, miért támogatta a család a fiú intézményválasztását.
Palkó Réka, a marosvásárhelyi Sapientia PR-menedzsere kérdésünkre megerősítette, valóban gondot okoz továbbra is az egyetemi bentlakás hiánya. „Tavaly októberben ugyan, marosvásárhelyi látogatása alkalmával Schmitt Pál köztársasági elnök úr letette a tervezett kollégium alapkövét, de pénzhiány miatt idén az ígéretekkel ellentétben mégsem kezdték el az építkezést” – magyarázta a közkapcsolatokért felelős szakember, aki bízik benne, hogy a jövőben sor kerül a sokak számára fontos beruházásra.
Bár a kollégium építése még el sem kezdődött, az egyetem igyekszik gondoskodni diákjairól: a hallgatók elszállásolásáról szerződést kötöttek a katolikus és a református egyház több intézményével, így a Deus Providebit házzal és a Bod Péter diakóniai központtal is. Palkó Rékától megtudtuk: a hallgatók fele-fele arányban érkeznek a Székelyföldről és Marosvásárhely vonzáskörzetéből.
Kolozsváron 71 szakon tanulhatnak magyarul a diákok
Nagyobb állami támogatás
A közkapcsolati referens tájékoztatása szerint az elmúlt években a humán szakok számítottak divatszakoknak, de félő, hogy az idei érettségi eredményei miatt ezeken is csökken idén a beiratkozók száma. Újdonság azonban, hogy a következő tanévben a fordító-tolmács szakon meghirdetett ötven helyből húsz államilag támogatott.
Ennek azért van jelentősége, mert itt a Sapientia többi szakán érvényes évi 400 eurós tandíj helyett 750 eurós „iskolapénzt” számítanak fel, tehát jelentős kiadás alól mentesül az, aki az államilag támogatott helyekre nyer felvételt. További újdonság, hogy az itt folyó pedagógiai képzés megszűnik, helyét az egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások szak váltja fel. Az egyetemi beiratkozás július 17-ig tart, az eredményeket július 19-én teszik közzé.
PKE: a bőség zavara
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem július 20-ig várja a beiratkozókat. Az immár akkreditált PKE az idei évben 16 alapszakra hirdet felvételit, 620 helyből 259 tandíjmentes. A PKE-n a humán tudományok kedvelői magyar, angol, román és német nyelvet tanulhatnak. „Személyre szóló” foglalkozást, szakkollégiumi ellátást, külföldi ösztöndíjakat ígérnek az intézmény működtetői a filozófia szakra jelentkezőknek, a felvételi ismertetőben pedig arra is kitérnek, hogy ezen a szakon lehetőség nyílik a „szövegértési képességek” fejlesztésére.
Ugyancsak a PKE-n lehet szociális munkás szakra jelentkezni, továbbá „gyakorlati munkatapasztalatot” ígérő szociológia is indul ugyanitt. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-tudományi karának kihelyezett tagozataként – levelező rendszerben – agrármérnöki diplomát is ígér a sikeres hallgatóknak a határ menti felsőoktatási intézmény, a közgazdaság-tudományi karon belül pedig több pénzügyi szakirány is megcélozható. Ugyanitt immár jelentős hagyományokkal működik a művészeti kar, amelyen zenepedagógiai és képzőművészeti képzés folyik.
Kolozsvár: magyarul szinte minden
Az egyetemi beiratkozás első napján Kolozsváron is csupán érdeklődtek a diákok a lehetőségek iránt, a Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) főépületében található felvételi központokban néhány fiatallal találkoztunk. „Az a tapasztalatunk, hogy a jelentkezők zöme az utolsó pillanatokra halogatja a beiratkozást, és a határidő lejártakor mozdulni se lehet a tömegtől” – tudtuk meg tegnap az Európai Tanulmányok Karán szolgálatot teljesítő adatrögzítőtől.
„Már eldöntöttem, hogy hova szeretnék felvételizni, de most beiratkozás előtt még egyszer a helyszínen is körülnézek. Az biztos, hogy mindenképpen itt, Kolozsváron és az állami egyetemen szeretnék továbbtanulni, ezt látom a legbiztosabb intézménynek” – nyilatkozta lapunknak egy csíkszeredai érettségiző. Idén a BBTE valamivel több, mint száz román nyelvű és hetvenegy magyar nyelvű szakra hirdet felvételit.
Magyari Tivadar rektorhelyettestől megtudtuk, mindenhol biztosítják az anyanyelvű képzést, ahol erre igény mutatkozott, és ahol ez megfelelő módon működtethető. Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári Természettudományi és Művészeti Karának dékánja lapunknak úgy nyilatkozott: reméli, hogy betelnek a meghirdetett egyetemi férőhelyek. Itt négy szakra, többek között a tavaly elindított jogra várják a jelentkezőket, államilag támogatott és költségtérítéses szakok is megpályázhatóak.
Januárra ígérik a Sapientia akkreditálását
Egy éve várat magára a Sapientia akkreditációja, noha az ehhez szükséges szakmai támogatást a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) már egy évvel ezelőtt megadta. Király András oktatásügyi államtitkár lapunk megkeresésére elmondta: „ha minden jól megy” 2012 januárjáig befejeződhet a rendkívül bonyolult, több minisztérium engedélyéhez, parlamenti szavazáshoz kötött akkreditációs folyamat.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)

Fesztivál – Főtér-foglalás huszárok módjára
Mintegy 45 hagyományőrző huszár vonult be Kolozsvár főterére szombaton, meglepetésképpen, a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A huszárok közt találkozhattunk hat debreceni lovassal is, akik a Bem József-emléktúrát teljes hosszában teljesítik: bejárják lóháton azokat a településeket, ahol Bem apó is megfordult az 1848–49-es szabadságharc idején.
A debrecenieken kívül itt voltak Csíksomlyó, Koronka, Marossárpatak, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Szentegyháza, Szováta hagyományőrző huszárezredeinek egyes tagjai is – mondta el Lázár Béla, a Szovátai Mátyás Huszárezred kapitánya, hozzátéve, hogy a huszáröltözet a sajátjuk. Később kiderült, hogy a lovak is általában az őket megülők tulajdona.
A huszárok pénteken gyűltek össze a Hója-erdei néprajzi parkban, majd szombat délelőtt Kisbácsba látogattak. Ezt követően bevonultak Kolozsvárra, ahol délután fél kettőkor felsorakoztak Mátyás király szobra előtt, majd 18 órakor részt vettek a Donát (Grigorescu) negyedi Szent István-templom felszentelése alkalmából tartott ünnepi szentmisén.
(k. h. i.) Szabadság (Kolozsvár)

Népszámlálás 2011
Maros megyei részeredmények
2011. október 20. és 31. között zajlott a népszámlálás Romániában. Az Országos Statisztikai Intézet az elmúlt napokban hozta nyilvánosságra a népszámlálás részeredményeit. Eszerint Románia lakossága 2,6 millióval csökkent az elmúlt tíz évben, a romániai magyarságé pedig csaknem 194 ezerrel. A magyarság számaránya 6,5 százalék a korábbi 6,6 százalékhoz képest.
A Maros megyei részeredmények szerint a megye összlakossága 531.380 fő.
Etnikai felosztásban a románok száma a megyében 279.488 (52,60%), a magyaroké 200.989 (37,82), a roma nemzetiségűeké 46.637 (8,78%).
Marosvásárhely lakosainak száma 127.849. Ebből a románok száma 66.441, azaz 51,9%, a magyaroké 57.632, vagyis 44,87%, a romák száma 3.134 (2,45%).
A magyarok részaránya hét községben 90 százalék fölött van: Székelybere: 1189 lakos, magyar 1164 (97,90%), román 8 (0,67%), roma 16 (1,35%); Kibéd: 1765 lakos, magyar 1693 (95,92%), román 6 (0,35%), roma 32 (1,81%); Gyulakuta: 4595 lakos, magyar 4312 (93,84%), román 67 (1,48%), roma 184 (4,00%); Nyárádmagyarós: 1270 lakos, magyar 1180 (92,91%), román 10 (079%), roma 77 (6,06%); Havad: 1336 lakos, magyar 1227 (91,815), román 5 (0,37%), roma 103 (7,71%); Nyárádremete: 3797 lakos, magyar 3487 (91,84%), román 158 (4,16%), roma 151 (3,98%); Makfalva: 3157 lakos, magyar 2880 (91,23%), román 20 (0,63%), roma 238 (7,54%).
Szovátán, Székelyhodoson, Ákosfalván, Nyárádgálfalván, Székeyvéckén, Csíkfalván, Nyárádszeredában, Sóváradon, Backamadarason a magyarok aránya meghaladja a 80 százalékot.
Mezőmadarason, Mezőpantiban, Nagyernyében, Erdőszentgyörgyön, Dózsa Györgyön, Gernyeszegen a magyarok 70 százalék fölött van.
Marossárpatakon, Magyarón, Balavásáron, Nyárádkarácsonban, Koronkán, Vámosgálfalván, Vajdaszentiványon, Bükkösön 60 százalék fölötti a magyarok részaránya.
Mezőbodonban, Mikefalván, Marosszentgyörgyön, Jedden, Küküllőszéplakon a magyar lakosság részaránya 50 százalék fölött van.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Csökkent a megye lakossága
80 településen vannak kevesebben
Tegnap a prefektúra kollégiumának ülésén ismertette a 2011. októberi népszámlálás részleges eredményeit a megyei statisztikai hivatal ügyvezető igazgatója, Matei Ioan. A népszámlálási adatokból ismertetünk néhányat az alábbiakban.
Eszerint 2011. október 20-án Maros megye stabil lakosságának száma 531.380 volt, országos szinten a 12. helyet foglalja el. Összehasonlítva az 1992-es, illetve a 2002- es adatokkal, 1992-höz képest, amikor a megye lakóinak száma 610.053 volt, 12,9%-kal, a 2002-es adatokhoz képest (lakosság száma 580.851) 8,5%-kal csökkent a megye lakóinak száma.
2011-ben csökkent a városon lakók száma is 52,9%- ról 49,6%-ra, ezzel szemben a vidéken élők száma 47,1%-ról 50,4%-ra nőtt. Jelenleg városon 263.812, falun 267.568 lakos él.
A megye 102 közigazgatási egységéből 80-ban csökkent az állandó lakosok száma, 22 településen mutatott csupán növekvő tendenciát. Jelentős népességcsökkenés mutatkozott Bükkösön (-24,7%), Dicsőszentmártonban (-22,4%), Kutyfalván (-18,0%), Segesváron (-18,4%), Balán (-18,0%), Ádámoson (-16,1%).
A lakosság száma Jedden (+57,5%), Koronkában (+56,5%), Marosszentannán (+31,7%), Marosszentkirályon (+16,1%), Marosszentgyörgyön (+14,1%) nőtt.
A városokban és municípiumokban az összlakosság száma 2002-ben 307.495 volt, 2011-ben 263.812, a községekben és falvakon élők száma 2002- ben 273.356 volt, 2011-ben 267.568-ra csökkent.
Marosvásárhelyen 2002-ben 150.041-en éltek, 2011-ben ez a szám 127.849-re csökkent. Szászrégen: 2002 – 36.126, 2011 31.657, Segesvár: 2002 – 32.304, 2011 – 26.370, Dicsőszentmárton: 2002 – 26.654, 2011 – 20.685, Radnót: 2002 – 9.523, 2011 – 8.373, Marosludas: 2002 – 17.497, 2011 – 14.775, Nyárádszereda: 2002 – 5.824, 2011 – 5.359, Erdőszentgyörgy: 2002 – 5.492, 2011 – 5055, Nagysármás: 2002 – 7.493, 2011 – 6.833, Szováta: 2002 – 9.987, 2011 – 10.234, Nyárádtő: 2002 – 6.554, 2011 – 6.622.
Háztáji, lakás
A megyében 194.864 gazdaságot számoltak össze, amelyekben 527.785 személy él. 2002-höz viszonyítva a gazdaságok száma 5.187-tel csökkent.
Ezzel szemben nőtt a lakások száma (+179), a lakószobák száma (+ 56.048). A lakófelületek nagysága egy személyre számítva 2011-ben 4,3 négyzetméterrel nőtt a 2002-es éviekhez képest.
Etnikai megoszlás
A megye etnikai összetétele – összehasonlítva a 2002-es adatokkal –, a következőképpen alakult:
Összlakosság: 2002 – 580.851, 2011 – 531.380
Román: 2002 – 309.375 (53,+%), 2011 – 279.488 (52,6%).
Magyar: 2002 – 228.275 (39,3%), 2011 – 200.989 (37,8%).
Roma: 2002 – 40.425 (7,00%), 2011 – 46.637 (8,8%).
Német: 2002 – 2.045 (0,4%), 2011 – 1471 (0,3%).
Más: 2002 – 122, 2011 – 792 (0,1%).
Nem nyilatkozott: 2002 – 88, 2011 – 2003 (0,4%).
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Per az RMDSZ-es tanácsosok ellen
A marosvásárhelyi közigazgatási bíróság halasztást rendelt el tegnap abban a perben, melyet Daniel Cheşa, a koronkai önkormányzatba a Szövetség Marosért színeiben bejutott képviselő indított az RMDSZ-es tanácsosok ellen.
A Demokrata-Liberális Párt (PDL) tagja azért fordult az igazságszolgáltatáshoz, mert a tanács RMDSZ-es tagjai nem igazolták a mandátumát. A magyar képviselők Cheşának a kampányban tett sértőnek, rágalmazónak és hazugnak vélt kijelentéseivel indokolták tettüket. Annak ellenére, hogy a prefektúra jogásza, aki jelen volt a testület múlt heti alakuló ülésén, felhívta a többségben lévő RMDSZ-es tanácsosok figyelmét az általuk elkövetett törvénytelenségre, a szövetség színeiben bejutott hat politikus nem tágított. „Meg kell kérdezni Cheşától, miként viselkedett a kampány idején. Egy semmirevaló, tróger gazember, akivel én nem is akarok többé foglalkozni” – indokolta döntését a Krónika által megkeresett volt polgármester, Nagy Márton, aki az elkövetkezendő négy évben tanácsosként tevékenykedik a testületben.
A 2001/215-ös helyhatósági törvény második fejezete szerint egy tanácsos mandátumát abban az esetben érvénytelenítik, ha megállapítást nyer a választhatósági feltételek megszegése vagy az a tény, hogy a tanácsost csalás nyomán választották meg. Mindkét esetben a megyei vagy a központi választási iroda illetékes eljárni a jelölt megválasztása után, 48 órán belül.
„Tiszta röhej, tudtommal az egész Maros megyében az egyetlen helyi választott vagyok, akinek tanácsoskollégái nem hajlandók igazolni a mandátumát. Hiába próbálta jobb belátásra bírni az RMDSZ-eseket a prefektúra jogtanácsosa, nem volt kivel tárgyalni. Világosan kijelentették: őket senki nem kötelezheti arra, hogy négy éven keresztül egy olyan embert eltűrjenek maguk mellett, akit nem akarnak” – mondta lapunknak Daniel Cheşa. Meglátása szerint, ha valakinek kivetnivalója van vele vagy az általa leírtakkal, elmondottakkal szemben, annak a demokrácia szabályai szerint kellene eljárnia, és bírósághoz fordulnia. A családjával valamikor Budapesten élt és magyarul jól beszélő vállalkozó azt állítja, azért nem tudta megkedveltetni magát a falu nomenklatúrájával, mert Koronkára való kiköltözése óta számos törvénytelenségre hívta fel a lakosság figyelmét. Ugyanakkor már három pert indított és nyert meg a községháza ellen. „Többször is megkongattam a vészharangot a helyi kiskirályok visszaéléseit illetően. Legutóbb a Toldalaghi-kastély áldatlan állapotára hívtam fel a figyelmet” – mesélte Cheşa. Bár egyedi esetnek számít, a prefektus szóvivője, Mugurel Gorea a Krónikától értesült a koronkai helyzetről, és nem kívánta kommentálni azt. Bár a gyűlésen még visszaélésnek és törvénytelennek minősítette az RMDSZ-es tanácsosok gesztusát, a kormányhivatal jogtanácsosa, Cristina Cormoş sem szándékozott nyilatkozni az ügyben.
Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei ügyvezető alelnöke is lapunktól szerzett tudomást a faluban kirobbant konfliktusról. Szerinte nincs min csodálkozni azok után, amit Daniel Cheşa összehordott a volt polgármesterre és társaira. Brassai elmondta, bár a panziótulajdonos bejutott a tanácsba, támadásai összefogásra késztették a falu magyarságát, amely többséghez juttatta az RMDSZ-es jelölteket. A helyi önkormányzat jegyzője, Keserű Katalin Gyöngyi előbb csak annyit mondott, hogy „egy tanácsülésen a tanácsosok lelkiismeretük szerint szavaznak”. Faggatózásunkra azonban hozzátette, szerinte „nem volt törvényes okuk” nemet mondani Cheşa igazolására. Kérdésünkre, hogy
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Felesleges nyűg lenne a minicenzus a polgármesterek szerint
Abszurdumnak tartják a Krónika által megkérdezett polgármesterek a kormány azon tervét, hogy mininépszámlálás révén derítsék ki, valójában hány, választójoggal rendelkező polgár él az országban. Amennyiben valóban megszervezik, a cenzus terheit az önkormányzatoknak kellene viselniük, és a polgárok megszámlálásának megszervezése és lebonyolítása is a helyi hatóságokat terhelné. A polgármesterek szerint egy hét alatt megszámolni a lakosságot ráadásul lehetetlen is, hiszen a tavalyi cenzus adatait sem sikerült összesíteni mostanáig.
Antal: nem küldjük terepre az embereket
Nonszensznek nevezte Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a mininépszámlálás ötletét. „Tavaly már januárban elkezdődött a felkészülés a népszámlálásra. Májusra már kialakultak a körzetek, próbanépszámlálást is tartottunk. Sepsiszentgyörgyön összesen 350 személy dolgozott rajta, őket az állam fizette” – sorolja az elöljáró annak okait, hogy miért lenne értelmetlen egy ilyen erőfeszítés és anyagi ráfordítás után újra végigcsinálni ugyanazt. Egy hét alatt megszámolni a lakosságot ráadásul lehetetlen is, hiszen a tavalyi cenzus adatait sem sikerült összesíteni mostanáig. „Nonszensz felvetés, nem fogjuk terepre küldeni az önkormányzati dolgozókat ahelyett, hogy az építési engedélyekkel foglalkoznának” – jelentette ki.
Antal Árpád szerint ha volna rá politikai akarat, inkább annak a három-négy intézménynek az adatait kellene összehangolni, amelyek személyi adatokkal dolgoznak. Mint elmondta, Kovászna megyében például a lakosság-nyilvántartó 231 ezer, a statisztikai hivatal pedig 223 ezer személyről tud, a tavalyi cenzuson pedig 206 ezret számoltak össze. Mindemellett az elöljáró úgy véli, eleve nem volna szabad egy ilyen felvetésnek alávetni a referendum érvényességét. „Olyan ez, mintha akkor változtatnék a szabályokon, amikor már lefújták a mérkőzést” – szögezte le.
Boc sem engedi az alkalmazottait
Kifogásolja Emil Boc kolozsvári polgármester is, hogy a kormány által elrendelt mininépszámlálást a helyi önkormányzat alkalmazottainak kellene lebonyolítaniuk. Az elöljáró pénteken tárgyalt Ioan Rus azóta lemondott belügyminiszterrel, akinek kifejtette, a hivatal amúgy is személyzethiánnyal küszködik, hiszen ebben az időszakban sokan szabadságon vannak. „Nem értem pontosan, hogy kiknek kellene elvégezniük a cenzust. Az azonban bizonyos, hogy a kolozsvári önkormányzat alkalmazottainak más feladatokat kell ellátniuk nap mint nap, így semmiképpen nem nélkülözhetjük őket” – magyarázta Boc.
A polgármester aggályaira reagálva Ioan Rus úgy vélekedett, ha egyes önkormányzatok és megyei tanácsok nem tudnak megfelelő számú személyzetet biztosítani, akkor külföldről kell a cenzust lebonyolító alkalmazottakat „importálni”. Rus korábbi nyilatkozata szerint a mai nap folyamán mindegyik hivatalnak elküldik a mininépszámlálás megszervezésére vonatkozó részletes leírást.
Boc egyébként azt mondja, hogy a választói névjegyzék aktualizálása megtörtént, a lakosság-nyilvántartó hivatalt már akkor felszólította a lista összeállítására, amikor átvette a városvezetői mandátumot. „Kolozsváron a június 10-ei helyhatósági választásokon használt adatokhoz képest mintegy ezerrel kevesebb személy rendelkezik választójoggal az elhalálozások és költözések miatt, az új összesítést a belügyminisztériumnak is elküldtük „ – szögezte le az elöljáró.
Nagykároly: nincs jog a törlésre
Kovács Jenő nagykárolyi polgármester szerint is értelmetlen a mininépszámlálás, a referendumnak ugyanis meglátásban semmi köze sincs a választói névjegyzékekhez, amelyeket az önkormányzatok állítanak össze. Az elöljáró ugyanakkor úgy véli, lényegtelen, hogy ki hol lakik, a döntő az állampolgárság. Viszont elmondta, az önkormányzat listáin olyanok is szerepelnek egy-egy lakcímen, akik már rég nem laknak az illető ingatlanban, mivel a polgármesteri hivatalnak csak adott feltételek mellett van joga törölni valakit a választói névjegyzékből. Elmondta: Nagykárolyban ismer olyan esetet, hogy a választói névjegyzékben ugyanazon a lakcímen három család szerepel.
Bár tudják, hogy ezek eladták egymásnak a házat, sőt arról is értesültek, hogy a régi tulajdonosok Németországban meghaltak már, mivel őket erre hivatalosan nem kérték fel, nem volt jogi alapjuk törölni a nem ott lakó személyeket a választási névjegyzékből. „Ez egy jogi kérdés, amit tisztázni kellene, de nem ilyen hirtelen és nem a referendum után – fejtette ki az elöljáró. – Nem az önkormányzatok listáira kellene alapozniuk, hanem azt kellene megvizsgálni, hogy kinek van állampolgársága, és hogy öszszesen hányan kellene lennünk a szavazólistákon.”
Maros megye: aktuális névjegyzékek
A Krónika által megkeresett Maros megyei illetékesek viszont egybehangzóan arról számoltak be, hogy ők rendszeresen aktualizálják adataikat, így azok most is naprakészek. Marosvásárhely polgármesteri hivatala például közleményben mutatott rá, hogy a 3440 oldalas listájukat a törvénynek megfelelően, július 5-én aktualizálták. A nyilvántartás szerint a városban ezelőtt egy hónappal 128 711 személy rendelkezett szavazati joggal. Nagyernye polgármestere, Jánosi Ferenc pedig egyenesen idiótaságnak tartja, hogy egy újabb cenzusra kerüljön sor.
„Nincs miért újraszámoltassák Nagyernye lakóit, mert amikor kellett, mi pontos munkát végeztünk. Nálunk a halottak nem szerepelnek a nyilvántartásban, hisz időben frissítjük a listákat” – fejtette ki a Maros megyei nagyközség polgármestere. Takács Olga, Koronka frissen választott községgazdája sem tartja ésszerűnek a népszámlálás megismétlését. „Nálunk mindenki ott van a nyilvántartásban, akinek ott kell lennie. Havonta aktualizáljuk a lajstromot, ezért úgy gondolom, rendkívül pontos” – nyilatkozta a polgármesternő.
Szerinte az egyetlen gondot mindössze a külföldön elhunyt személyek adatai jelenthetik, ugyanis nem minden egyes hozzátartozó jelenti be a koronkai önkormányzatnál, távozott rokona halálát. Amennyiben csak a választási listát kell tüzetesebben átnézni, Csíkfalva polgármesteri hivatalának sem jelentene különösebb gondot a lajstrom felfrissítése, állítja a nyárádmenti község elöljárója, Balogh István. „A gond ott kezdődik, ha odatesznek házalni, mert azt nemigen vállalhatjuk. Egyetlen szakreferensem van, azt nem küldhetem kilincselni mind az öt faluba” – szögezte le Balogh.
Krónika (Kolozsvár)

A különböző általános és középiskolák mellett a Sapientián is megnyílt a tanév, az egyetemek között elsőként. A koronkai kampuszon tizenegy szakon 346 elsőéves kezdte meg tanulmányait, s a tanévnyitón letették a hallgatói esküt is.
Tizenkettedik alkalommal tartottak tanévnyitót a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, az idei azonban már csak azért is különleges, mert ez volt az első tanévnyitó, amelyet akkreditált egyetemként tarthattak meg. Az egyetem dékánja, Székely Gyula ki is emelte ezt az évnyitó ünnepségen, amelyen többek közt arra is felhívta s figyelmet, hogy idén új szakkal bővült a Sapientia kínálata, tizenegyedik szakként elindult a Tájépítészet nevű képzés 38 hallgatóval.
Orbán Viktor látogatására készülnek a koronkai kapmuszon
A dékán tanévnyitó beszédében leginkább az elsőévesekhez szólt, elmondta, hogy a Sapientián az oktatás tiszta magyar nyelven folyik, hogy vannak tandíjmentes, tandíj-hozzájárulásos és tandíjas helyek, de azt is megtudták a diákok, hogy egy hallgató átlagosan évi 2100 euróba kerül az intézménynek. Tájékoztatta a diákokat arról is, hogy idén kinevezték október 3-át a Sapientia napjának, ugyanis 2001-ben azon a napon tartották meg az első tanévnyitót az egyetemen. Az pedig már nyilvános, hogy az első Sapientia Napra ellátogat Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is.
Hasznos tanácsokkal látták el a gólyákat
„Az egyetemünk alapelve a személyes kapcsolat, a sokszor 20–35-ös létszámú évfolyamok lehetőséget adnak a tanároknak arra, hogy akár mindenkivel egyenként foglalkozzanak” – összegezte a magyar nyelvű intézmény legfontosabb előnyét Székely Gyula.
A csirkés szendvicstől a Medvetáborig
A most érkezők tájékoztatást kaptak az egyetemen működő Hallgatói önkormányzatról (HÖK) is, melynek elnöke, Lukács Andor olyan gyakorlatias információkat osztott meg a diákokkal, mint hogy a legjobb hely a HÖK-iroda, a legjobb étel a büfében a csirkés szendvics, a kávéautomata pedig nem ad vissza.
Az évnyitóra „visszatért” az első sapientiások egyike, Kali István is, aki arról beszélt, mit jelentett annak idején erre az egyetemre járni, de beszámolt arról a rendezvényről is, amelyet a Sapientián végzetteknek szerveznek évről évre, s míg az elsőévesek táborát Gólyatábornak nevezik, a végzősök Medvetáborba gyűlnek össze évente egyszer.
346 elsőéves kezdett a Sapientián
Az elsőévesek a tanévnyitó keretében letették az ünnepélyes hallgatói esküt is, s már készülhetnek az összerázó napokra, kedden és szerdán ugyanis különböző programokat szerveznek számukra, hogy megismerhessék egymást és a felsőbb éveseket.
A Sapientián kívül Marosvásárhely legtöbb felsőoktatási intézménye hagyományos módon a romániai egyetemi tanév első napján tartja az évnyitót, vagyis október elsején.
Székelyhon.ma

Kontyolt tetők, faragott tornácok, díszes gyalogkapuk
Tanácskozás a nyárádmenti épített örökségről
Egyértelműen sikeres volt a Jövő a múltban – a hagyományos népi építészeti hagyaték felleltározása és hasznosítása a Nyárádmentén témájú konferencia, amelyet október 24-én tartottak a nyárádszeredai szép, tágas Bekecs vendéglőben. A romániai, magyarországi és francia szakemberek mellett jelen voltak a kistérség településeinek polgármesterei, településrendezési alkalmazottai, s a megyei tanács képviselői is, diákok, érdeklődők. A vendégeket két nagy pannón az e témában meghirdetett fotópályázat képei fogadták, a diákok jó szemmel éreztek rá a lényegre, s szinte profi módon örökítettek meg régi szép portákat a térség falvaiban.
A szervezőket dicséri, hogy az örökségvédelemre és hasznosításra vonatkozó nyárádmenti projekt helyből indult, a kistérségi társulás kereste meg a Transylvania Trust Alapítványt, és támogatónak sikerült megnyerniük a Román Nemzeti Kulturális Alapot, résztámogatóként pedig Franciaország romániai nagykövetségét – hangzott el Furu Árpád, az erdélyi építészeti örökség védelmét felvállaló alapítvány építőmérnökének előadásában. Az összegzésből az derült ki, hogy Balássy András kezdeményezése nemcsak azért sikeres, mert kiváló szakembereket sikerült megnyernie ennek a projektnek, hanem azért is, mert a fiatalokat is bevonta a munkába, akik megszerették és immár nem lebontandó régiségnek, hanem megőrzésre érdemes örökségnek tartják a népi építészet még létező emlékeit. Ezt bizonyította a Hodos – Venerque Baráti Társaságot képviselő két középiskolás fiatal, Bereczki Éva és Török Zsolt vallomása, akik a múlt évi székelyhodosi nemzetközi diáktáborban éreztek rá ennek a munkának a szépségére és fontosságára. Ezt az érzést egy találó idézettel is aláhúzták: a hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása. Ami túlmutat a szerdai konferencián, s előrevetíti, hogy a számba vett és megőrzött örökség, a jellegzetes falukép egyben gazdasági, turisztikai tevékenység kiindulópontja lehet, ahogy például Torockón is történik. Erről Furu Árpád számolt be, az énlaki példáról Albert-Homonnai Márton műemlékvédelmi szakmérnök, aki 1996-tól lelkes védője a korábban pusztulásra ítélt falu rendkívül értékes építészeti örökségének. Énlaka a Transylvania Truston keresztül Budapest V. kerületi önkormányzatának a támogatásával megmenekülni látszik, a 108 porta 70 százalékánál ugyanis már megtörtént a felújítás.
A tanácskozáson hasznos és érdekes volt hallani a francia vendégek előadását. Agnes Legendre okl. településmérnök és tájépítész elmondta, hogy Franciaország déli közép-pireneusi régiójában mennyire körültekintően leltározták fel az épített örökséget, hogyan nyerték meg a lakosság érdeklődését, képeztek ki a hagyományos építészetben jártas szakembereket, hogyan vitték be az érintett helységek településrendezési tervébe a feladatokat és hoztak létre segélyalapot az örökség restaurálása céljából. Hasonló tevékenységről számolt be Robert Marquie a művészet és a történelem földjének nevezett Aure és Louron völgyében kifejtett hasonló munkáról, ahol a nemzeti örökség részét képező települések állami támogatásban részesülnek.
Furu Árpád építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök érdekes előadásban ismertette a leltárt, amelynek során öt településen – Jobbágytelke, Székelyhodos, Nyárádköszvényes, Maja és Márkod – történt meg a meglévő hagyományos porták (házak, melléképületek), kapuk leltárba vétele. A legteljesebben Májában maradt meg a falukép, a többi településen szigetszerűen őrződtek meg a hagyományos nyárádmenti porták. Ezek jellegzetessége az utcára merőlegesen, kontyolt tetővel, cseréphéjazattal elhelyezett lakóépület, amelynek udvari bejáratánál kiugró tornác, veranda van. Ennek felületi oromfalát gazdag faragással díszítették, házról házra, faluról falura más-más mintával. Nem maradt el a melléképületek, a csűr díszítése sem. A tájegység másik jellegzetességét a szépen faragott fedeles gyalogkapuk jelentik, amelyekben Köszvényes a leggazdagabb. A székely és gyalogkapukról, e kapukat készítő mesterekről Balassa M. István néprajzkutató tartott előadást. A gazdasági épületekről Nagy Ákos néprajz szakos doktorandus, a népi örökséghez való viszonyulásról Vajda András néprajzkutató beszélt.
A szakemberek által készített leltárt kell kiterjeszteni a kistérség többi településére is, hogy elkezdődhessen a falukép és a kiemelt fontosságúnak tartott épületek védelme. Furu Árpád megfogalmazta a polgármesteri hivatalokra és a térség lakosaira vonatkozó tanácsokat is, miszerint meg kellene őrizni az épületek tömeges elhelyezkedésének módját, a régi házakat a hagyományos elemek megőrzésével kellene felújítani, s az új házak építésekor fel kellene használni a helyi örökség jellegzetes elemeit. Az előadó a negatív példákat is bemutatta: kirívó színekre festett, helyidegen tömegű és formahasználatú épületeket, amelyek tönkreteszik a hagyományos faluképet. Ezt kellene elkerülni a tízévente megújított általános területrendezési tervek segítségével, s a nyárádmenti kezdeményezést ki kellene terjeszteni a megye más kistérségeire is, hangzott el a megye főépítészének, építészeknek a hozzászólásában.
Az e téren folyó tevékenységet Hargita megyében Márton Ildikó építész ismertette, Ertsey Attila, a Magyar Építészkamara alelnöke az Országépítő Kós Károly Egyesülés terveiről szólt, amelyek célja az építészeti ízlés javítása. Ennek érdekében hirdettek pályázatot olyan épületek tervezésére, amelyek összekötik a múlt hagyományait a jövő építészetével, s amelyek úgy korszerűek, hogy a jellegzetes építészeti elemeket is felhasználják. Ezt példázza a Székelyház projekt, majd annak folytatásaként a Hargita megyei mintaház program és a 2012-ben bemutatott Magyar ház tervcsomag.
A vita során felmerült a kérdés, hogy mit ér az épített örökség megőrzése, ha nem lesz, aki a falvakban lakjon. Ha azonban Torockó példájára gondolunk, akkor a hagyományos falukép megtartása lehet a kiindulópont ennek az értéknek a gazdasági, jövedelmet hozó felhasználásában. Ez a feladata a fiatal polgármestereknek, az erős önkormányzatoknak – fogalmazott Lokodi Edit, a megyei tanács alelnöke, aki szerint, ha pusztulásra ítélt zsákfalvakat meg lehetett menteni, akkor erre sokkal több esély kínálkozik a Nyárádmentén.
Ezt erősítette meg kérdésünkre Antal Zoltán, a Nyárádmente Kistérségi Társulás vezetője is, aki elmondta, hogy míg az elmúlt tíz év alatt a infrastrukturális beruházások megvalósítását helyezték előtérbe, két éve a Leader fejlesztési stratégián dolgoznak, amibe beletartozik a kulturális és néprajzi örökség, a biodiverzitás, a természeti kincsek számba vétele mellett a népi építészeti örökségé is, amelyek együttesen a térség egyedi jellegét adják. A helyi sajátosságok megőrzése, kiemelése és értékesítése nélkül nem lehet faluturizmust elképzelni. A társulás célja az, hogy a lakosok mellett a helyi döntéshozókat is a szemléletváltásra ösztönözzék, s a településrendezési tervekben szabályokban is megjelenjen a faluképvédelem.
A szakmai előadások és viták hangulatát Lőrinczi György gitárjátéka és a Bekecs együttes tagjainak tánca színesítette. A fiatalok számára meghirdetett fotópályázat nyertesei: Fancsali Ferenc (Nyárádszereda), Gáspár Hajnalka (Koronka), Dávid Erika (Somosd), Erdős Szabolcs (Koronka), akiket osztálytársaik is elkísértek a díj átvételére.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Örökségmentés – az utolsó pillanatokban
Faluképvédelmi konferenciát tartottak Nyárádszeredában a Nyárádmente Kistérségi Társulás és a Hodos-Venerque Baráti társaság által kezdeményezett épített örökségvédelmi projekt részeként. Nemcsak bemutatták a nyárádmenti és hasonló kezdeményezéseket, hanem javaslatokat is megfogalmaztak.
Jövő a múltban: A hagyományos népi építészeti hagyaték felleltározása és hasznosítása a Nyárádmentén címmel indították el másfél hónapja a faluképvédelmi programot. Balássy András projektvezető szerint érdemes a fiatalokat is bevonni ezekbe a kezdeményezésekbe, ők már a tavaly megtették ezt, amikor francia, olasz és lett fiatalokkal felmérték Székelyhodos község hagyatékát. A jelen projekt ezt terjeszti ki más településekre. Ennek a vidéknek vannak értékei – véli Tóth Sándor nyárádszeredai polgármester is, aki a projektre utalva kifejtette: jó úton haladunk, és ezen kell járnunk, mert a jelenlegi építészeti divatok nagyon követendőek az ifjúság számára. A kistérség elnöke, Takács Olga szerint a rengeteg helyi projekt közül talán ez a legszebb, és sajnálja, hogy egyes községekben, mint az általa képviselt Koronka is, „már sok minden megváltozott”, így nem vehetnek részt ebben. Lokodi Edit Emőke, a megyei önkormányzat alelnöke úgy látja, ez az utolsó pillanat, amikor még megmenthetjük ennek a tájnak az értkeit, ezért arra buzdított mindenkit, hogy próbáljon meg visszatérni a hagyományos építészeti elemekhez, és ezeket a kincseket tegye ismét vidékivé, nyárádmentivé.
Egyedi sajátosságokat hordozva
Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök, a projekt szakmai koordinátora elmondta: a Nyárádmente sajátos építészeti jegyeket hordoz, mint a telekhasználat, az épületek arányai, a gazdagon díszített tornácok, csűrök és kapuk. Azt is ismertette, mitől romlik el szinte észrevétlenül a hagyományos falukép: akár egyetlen épület más tetőszerkezete, a falak elütő, élénk színe, a kőburkolat használata teljesen tájidegen formákat hoz. Ezért az a javaslata, hogy az önkormányzatok és a szakma a hagyományos értékekben gazdag falurészeket le kellene határolja, ahol az új építkezések és régi épületek felújítása esetében bizonyos szabályozások lépnének érvénybe, amelyek helyet kellene kapjanak az általános rendezési tervekben (PUG) is.
Ugyanakkor az elmúlt hetekben zajló felmérésekről is beszámolt Furu: a tavaly harminc nyárádmenti települést térképeztek fel, ebből ötöt vizsgáltak meg alaposabban ebben a projektben: Székelyhodost, Jobbágytelkét, Nyárádköszvényest, Máját és Márkodot.
Van-e székelykapu a vidéken?
Balassa M. Iván magyarországi néprajzkutató alaposabban szemügyre vette a vidék faragott kapuit: a Nyárádmente legrégebbi ismert kapuja a mikházi ferences kolostoré volt 1673-ból, de Köszvényesen ma is áll 1855-ből, Mikházán 1899-ből való kapu, és említésre méltó a nyárádremetei plébánia 1901-ben faragott bejárata is.
Mindezeket udvarhelyszéki mesterek készítették. A két világháború között a Nyárádmentén a köszvényesi Kajcsa Jakab mester hagyott sajátos nyomokat a kapufaragásban, de tanítványa, Nagy László is. A vidéken továbbá kőből faragott kapukat is találunk, ez is a Kajcsa család „kézjegye”. Az ICOMOS magyar nemzeti bizottságának elnöke két javaslatotot is megfogalmazott: a teljeskörű felleltározást és egy kapumentési program beindítását.
Hasonló kezdeményezések
Nagy Ákos, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem néprajz szakos doktorandusza az elmúlt hetekben a Nyárádmente gazdasági épületeinek kérédésében tett vizsgálatát mutatta be, dr. Vajda András néprajzkutató a népi épített örökséget jellemző attitűdökről és kontextusokról értekezett a hallgatóság előtt, majd a Franciaországból érkezett Agnes Legendre és Robert Marique mutatták be a Pirenneus-hegységben zajló örökségvédelmi állami programokat. A Hargita megyei épített örökség védelméről Márton Ildikó építész számolt be, míg Ertsey Attila, a Magyar Építészkamara alelnöke a Székely Ház projektet boncolgatta. Az Énlakán folyó örökségvédelemről Albert-Homonnai Márton számolt, be, míg ennek „ikertestvérét”, a Torockó Értékvédő Programot Furu Árpád ismertette. A konferencia kerekasztalbeszélgetéssel, különböző ötletek, meglátások ismertetésével, javaslattétellel zárult. A szervezők örülnek annak, hogy jelen voltak az önkormányzati szféra és fiatalok is, nemcsak „a szakma beszélgetett önmagával”.
Díjazták a fotósokat
A projekt keretében a kistérségi társulás fotópályázatot is hirdetett meg a diákok számára. Erre 150 fénykép érkezett be, amelyeket egy szakmai zsűri értékelt, és közülük 56 került kiválasztásra és bemutatásra a konferencián. Ugyanakkor díjazták is a legjobb fotósokat: a nyárádszeredai ifj. Fancsali Ferencet, a koronkai Gáspár Hajnalkát és a somosdi Dávid Erikát, míg a koronkai Erdős Szabolcs különdíjat vehetett át.
Vitathatatlan haszna van
A backamadarasi Barabássy Somogy Örs kapuács nagyon hasznosnak tartja ezt a projektet, hiszen összegyűjtve láthatta a nyárádmenti értékeket. Szerinte már húsz évvel ezelőtt helye lett volna egy ilyen kezdeményezésnek, de még most is hasznosítani lehet az itt tanultakat. Nyárádszeredában és falvaiban kevés már a hagyományos porta, de a városháza területrendezési munkatársa, Ferenczi Zsófia úgy érzi, tanulhatott, és ezáltal buzdítani fogja az embereket, hogy minél több hagyományos elemet vigyenek bele az új épületekbe. A Kis-Küküllő menti Makfalva polgármestere szerint ez a kérdés olyan vonat, amelyre vagy most lehet felülni vagy már sosem. A vidék nem szegény a népi értékekben, bár egyre több hagyományos épület megy tönkre és oda nem illő új épül. Ezért Márton Zoltán úgy véli, sürgősen másutt is ismeretterjesztő előadásokat kell szervezni, és meg kell értetni az emberekkel, hogy az örökségvédelem és a vele járó szabályozások nem ellenük, hanem az ő érdekükben történő és hasznos dolog.
A Nyárádmente Kistérségi Társulás is felismerte, hogy a globalizáció során mennyire fontos a helyi sajátosságok megőrzése, és ilyen meggondolásból indította el ezt a kísérleti projektet – mondta el portálunknak Antal Zoltán ügyvezető. A sikereken felbuzdulva ezt szeretnék kiterjeszteni az egész Nyárádmentére. A projekt során olyan szakmai anyag, útmutató is készül, amely azoknak a szakembereknek a kezébe kerül, akik a PUG-okat elkészítik. Ezeknek a szakmai szabályozásoknak. Ha a polgármesterek és a területrendezési szakemberek is felkapják a fejüket erre a kérdésre, az már konkrét eredmény. Az az ötlet is felvetődött, hogy kistérségi szinten szerződtetni kellene legalább egy műépítészt is, aki  megvizsgálja és véleményezi a készülő építkezési terveket, mielőtt engedélyeket bocsátanának a ki a hivatalok.
Amint megtudtuk, a kistérségi projektet anyagilag a Román Nemzeti Kulturális Alap és Franciaország romániai nagykövetsége támogatta, a megvalósításban partnerek a Transylvania Trust Alapítvány, a Maros és Hargita megyei önkormányzatok, az Országépítő Kós Károly Egyesülés, a H-Patrimoine, a Le CAUE de l'Ariege, a Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatás Maros megyei központja, a nyárádremetei, székelyhodosi és székelyberei polgármesteri hivatalok.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro

Szenátor- és képviselőjelöltek vagyona
Hét politikai alakulat 34 tagja vesz részt a decemberi parlamenti választásokon Hargita megyében. Közöttük vannak „régi motorosok”, ugyanakkor olyanok is, akik először jelöltetik magukat szenátornak, illetve képviselőnek.
Akárcsak négy esztendővel ezelőtt, Hargita megyében ezúttal is öt képviselői és két szenátori körzetet alakítottak, ezek mindegyikében indít jelöltet a két magyar párt, az RMDSZ, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a román pártok képviselői viszont csak bizonyos körzetekben méretkeznek meg magyar versenytársaikkal. Alább a jelöltek neveit ismertetjük, továbbá – a Mediafax hírügynökség összeállítását felhasználva – legfrissebb vagyonnyilatkozataikból tallózunk.
Az 1-es számú szenátori körzet
Hargita megyében két szenátori körzetet alakítottak ki. Az egyes számú szenátori körzethez a Csíki-medence, Szentegyháza, Lövéte, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, a Gyimesek és a Kászonok vidéke tartozik. E szenátori körzet jelöltjei: Tánczos Barna (RMDSZ), Papp Előd (EMNP), Alexandru Tompea (PNL), és Adrian-George Ciobanu (PDL).
Tánczos Barna jelenleg a Román Jégkorong Szövetség elnöke, 900 négyzetméter földterület és egy csíkszentkirályi lakóház tulajdonosa. Államtitkárként tavaly 53 ezer lejt keresett. Papp Előd két csíkszeredai tömbházlakás tulajdonosa, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács munkatársaként tavaly 36 ezer lejt keresett. Alexandru Tompea mérnök két maroshévízi földterület tulajdonosa, mindkettőt örökölte. Két lakóházat jelölt meg vagyonnyilatkozatában. 2011-ben 83 ezer lejes fizetése volt.
A 2-es számú szenátori körzet
A 2-es számú szenátori körzetben (Udvarhelyszék és a Gyergyói-medence nagy része) Verestóy Attila (RMDSZ), Zakariás Zoltán (EMNP), Dan Emanuel Petruţ (PSD), valamint Adrian Trif (PDL) indul a szenátori székért.
Verestóy Attila vagyona tavaly 70 millió euró volt. Zakariás Zoltán orvos, vagyonnyilatkozatában egy koronkai (Maros megye) belterületet jelölt meg, továbbá egy mezőgazdasági területet a tengerparti Vama Veche településen, illetve egy székelyudvarhelyi tömbházlakást. Dan Emanuel Petruţ jelenleg képviselő a maroshévízi önkormányzati testületben, a bélbori ásványvíztöltődében dolgozik, ahonnan tavaly 31 ezer lej fizetést kapott. Emellett 5,5 ezer lejnyi önkormányzati képviselői illetményben részesült. A Csíkszeredában élő Adrian Trif jogász jelenleg egy kereskedelmi társaság marketingigazgatója. A megyei választási irodához letett vagyonnyilatkozatát nem töltötte ki.
Az 1-es számú képviselői körzet
Az 1-es számú képviselői körzetben (Alcsík) négyen indulnak: Korodi Attila (RMDSZ), Csibi Zoltán (EMNP), Niculae Niga (PNL) és Radu Botezatu (Romániai Jobboldali Szövetség, ARD).
Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter vagyonnyilatkozata szerint feleségével egy 1700 négyzetméteres csobotfalvi terület, két csíkszeredai tömbházlakás, valamint egy Škoda Octavia személyautó tulajdonosa. Tavaly 55,4 ezer lejnyi képviselői illetményben részesült. Csibi Zoltán idéntől önkormányzati képviselő a csíkszentimrei testületben, vagyonnyilatkozata szerint tavaly összesen négyezer lejt keresett. Niculae Niga közgazdász, a megyei kincstár volt igazgatója márciusi vagyonnyilatkozata szerint három belterület mellett két csíkszeredai tömbházlakás, egy hétvégi ház, valamint egy Dacia és egy Peugeot személygépkocsi tulajdonosa. Az utolsó pénzügyi évben 89,6 ezer lejt keresett.
A 2-es számú képviselői körzet
Kelemen Hunor (RMDSZ), Sorbán Attila (EMNP), Cristina Vaida (PNL) és Mitică Ducu (PDL) indul a kettes számú Hargita megyei (felcsíki) képviselői körzetért.
Kelemen Hunor 2010-ben szüleivel közösen vásárolt egy 120 négyzetméteres lakást és egy közel 300 négyzetméteres belterületet, mindkettőt Kolozsváron. RMDSZ-elnökként tavaly 49 ezer lejt, kulturális miniszterként pedig 55 ezer lejt keresett. Sorbán Attila menedzserként tevékenykedik egy csíkszeredai cégnél, amelytől 2011-ben összesen 14,4 ezer lej fizetést kapott. Egy csíkszeredai tömbházlakás, valamint egy pálfalvi és egy csíkszeredai földterület tulajdonosa.
A 3-as számú képviselői körzet
Antal István (RMDSZ), Székely Réka Kinga (EMNP), Ioan Crăciunaş (USL) és Cristina Timariu (PDL) a 3-as számú (Udvarhelyszék) képviselői körzet jelöltje.
Antal István 32 hektár mezőgazdasági és erdős területet birtokosa, tulajdonosa továbbá két magánháznak, illetve egy 2000 négyzetméteres kereskedelmi/termelői felületnek. Értékes magánkönyvtárat is magáénak tudhat. Székely Réka Kinga unitárius lelkész tavalyi fizetése 14 ezer lej volt. Ioan Crăciunaş a belügyminisztériumtól vonult nyugállományba, éves nyugdíja tavaly meghaladta az 51 ezer lejt.
A 4-es és 5-ös számú képviselői körzet
A 4-es számú (Parajd – Székelykeresztúr – Gyergyó) képviselői körzet jelöltjei: Moldován József (RMDSZ), Lázár Ede (EMNP), Teodor Dobrean (PNL) és Veronica Arsintea (PDL).
Moldován József volt kommunikációs államtitkár mellett tehát a Sapientia egyetem tanára, Lázár Ede próbálja megszerezni a szavazatok többségét. Lázár tavaly 41 ezer lejt keresett.
Az 5-ös számú (Hargita megye északi része) képviselői körzet jelöltjei: Mik József (RMDSZ), Szabó Tibor (EMNP), Mircea Duşa, (PSD), és Petru Runcan (PDL).
Mik József jelenleg Borszék polgármestere, tavaly polgármesteri fizetésként 32,4 ezer lejt kapott. Szabó Tibor jelenleg a borszéki borvíztöltöde alkalmazottja, tavaly még Borszék alpolgármestereként tevékenykedett, amiért 2011-ben 24 ezer lej fizetés járt. Mircea Duşa legfrissebb vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy két földterület (egyik 113, a másik 283 négyzetméteres) és két tömbházlakás tulajdonosa. Tavaly képviselői illetményként 55,4 ezer lejt kapott.
Kozán István
Székelyhon.ro

Harangot a Sapientiának!
Harangot kellene állíttatni a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának tornyába, vagy egy különálló haranglábba – az ötlet az egyetem kommunikáció szakos hallgatóinak körében egy szakmai gyakorlaton merült fel. Ennek alapján készült el a négy harmadéves hallgató projektje, amely A bölcsesség hangja címet kapta. A harang megszerzése, felszerelése és működésbe helyezése a közösségépítést, a közösség megerősödését szolgálja, s a mindennapi és az ünnepi kommunikációban betöltött szerepe mellett annak a csoportnak, évfolyamnak az emlékműve lesz, amely felállította. Az ötletet tett követte, s a terv részeként tartottak pénteken konferenciát Harang és harangszó – tárgy, jel, jelentés címmel ismert szakemberek és a diákok részvételével.
Az ötletet dr. Dávid László professzor, az egyetem rektora valamint dr. Székely Gyula egyetemi tanár, rektorhelyettes üdvözölte. Véleményük szerint a haranghoz hasonlóan a Sapientia egyetem is szimbólummá vált. Azt a megtartó erőt jelképezi, amelynek célja a szülőföldhöz való kötődés megerősítése, az elvándorlás megállítása.
Az előadók, dr. Buzogány Dezső professzor, egyháztörténész, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára, Ősz Előd, az Erdélyi Református Egyházkerület Levéltárának levéltárosa, dr. Tóth Levente és a marosvásárhelyi Teleki Tékát vezető Lázok Klára történészek, Gagyi József docens, az ötletgazda diákok évfolyamfelelős tanára és dr. Máté Márton gépészmérnök, docens a Gépészeti Tanszékről a harang kulturális és társadalmi funkciójának bemutatására vállalkoztak. Mellettük megszólaltak a hallgatók is, András Hanga, a Pécsi Tudományegyetem kommunikáció szakos hallgatója, aki mesterképzésen vesz részt, Gidófalvi Tamás, Dobos Szilveszter, Sófalvi László és Tóth Lehel kommunikáció szakos hallgatók, a projekt kezdeményezői és kollégájuk, Jakab István.
Az előadások során sok érdekes adat hangzott el a harang történetéről, amely a kezdetektől fogva a szakrális kommunikáció, azaz az ember és a természetfölötti erő közötti kapcsolat jelképe, ami a modern korban egyre inkább a világi kommunikáció időjelző eszközévé válik. A leggyakoribb feliratok szerint kulturális és társadalmi szerepe az élők megszólítása (VIVOS VOCO), a halottak siratása (MORTUOS PLANGO) és a villámok elűzése (FULGURA FRANGO) volt. A harang kapcsolatot teremt az ember és a kozmosz szférái között, jelzéseket ad a közösségben élő embernek, biztonságot, az otthonosság érzetét nyújtja, hazahív. Az időt tájolták, kifejezték a megtiszteltetést, a megemlékezés és a vészjelzés eszközei voltak, amely szerepekből vesztettek az idők során, amikor a harangozás napi gyakorisága megritkult. A magyarság számára különleges jelentőséggel, töltettel bírt, hogy a déli harangszót VI. Sándor pápa Hunyadi Jánosnak a törökök fölött aratott nándorfehérvári győzelme emlékére rendelte el egész Európában. Érdekes epizódként hangzott el, hogy 1970-ben rokoni látogatásra Dél-Magyarországra érkezett a balavásári Székely András, aki a helyi eklézsia harangjának szavát hallván kijelentette, hogy az otthoni harangot kongatják, ami a toronyban be is igazolódott, s így visszaadták a harangot az erdélyi falunak. Mint kiderült, a székely ember a jelenlegi rektor nagyapja volt.
Biztató hírként hallottuk, hogy a kolozsvári protestáns teológia egyháztörténészei 13 éve az egyház harangjainak a felleltározásába kezdtek.
Ősz Előd levéltáros előadásában hallottuk, hogy az erdélyi református falvakban a fatornyos haranglábak voltak jellemzőek. A harangozás kezdetben a papok feladata volt, később hárult a harangozókra, akik a faluközösség legmegbízhatóbb emberei közül kerültek ki, s a velük kötött díjlevelek az első munkaszerződéseknek számítanak.
Lázok Klára történész a Teleki Tékában őrzött könyvekről szólt, amelyek témája a harang, majd hozzátette, hogy elképzeléseik szerint a harang szerepét szánják az intézménynek is.
Mit jelent a mai ember számára, hogyan profanizálódik a harang szerepe? – adatokban gazdag dolgozatában András Hanga pécsi mesterképzős hallgató erre a kérdésre keresett és adott választ. A harang történetét, szerkezetét, hangzását, elkészítési módját vette számba a műszaki szakember szemszögéből és pontosságával dr. Máté Márton gépészmérnök, docens.
Majd a projektet kezdeményező hallgatók következtek, akik a környező falvak (Marosszentanna, Koronka, Jedd, Ákosfalva község, Marosszentgyörgy és Székelykál) harangjait mutatták be a hallgatóságnak. Végül Balogh József marosvásárhelyi öntőmester beszélt az életéről, a harangöntésről, az édesapjától örökölt mesterség elsajátításáról, a Bernády-szobor, és a legnagyobb, egy 500 kilós harang öntéséről.
A harangprojekt kezdeményezőinek célja, hogy a 300 kilós harang öntéséhez szükséges 24.000 lejt összegyűjtsék, s ehhez indulásként tanárukkal együtt már egy bizonyos összeget fel is ajánlottak. A közösségi adományozás folytatódik, s erről a harang.kommunikáció.ro honlapon lehet tájékozódni – válaszolta kérdésünkre Gidófalvi Tamás. A harangot marosvásárhelyi mester fogja önteni, s a Sapientia koronkai épületének tornyában szeretnék elhelyezni.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely),

Jó évet zárt a Bekecs néptáncegyüttes
Szokásos gálaest keretében búcsúztatta el az idei esztendőt a nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes, illetve kívánt egy boldogabb újesztendőt táncosainak, közönségének és támogatóinak.
„Az anyanyelv több, mint annak írott és beszélt formája, az anyanyelvhez tartozik elválaszthatatlanul a néptánc, a népdal, a népzene, hisz ezek is mind-mind az emberi lélek, érzés- és formavilág kifejezésmódjai és eszközei. Aki ezeket nem ismeri és nem gyakorolja, egyre hézagosabb és szegényebb lesz az anyanyelve” – idézték fel néhai Szabó György Pálnak az 1997-es Gyöngykoszorú találkozón mondott szavait a színpadi köszöntőben. A hat éve működő fiatal néptáncegyüttes hiszi és vallja, hogy nem váltunk dadogókká, félnyelvűekké, anyanyelvét törve beszélőkké. Táncosai egy emberként vallják, hogy nemzeti értékeink egyik legnagyobb kincse a néptánc. Népviseletünk, népdal-, népzene- és néptánckincsünk ilyen szempontból a leggazdagabb népek közé sorol minket.
Különböző tájegységek a színpadon
Ezt bizonyítandó a gálaesten százharminc személy lépett színpadra, felnőtt és gyerek, oktató és tanítvány. Elsőként a kicsi csoport táncosai vonultak be az észak-mezőségi Magyarszovát táncaival, ezt követte a „morzsa” együttes, amely a Magyar Zenetudományi Intézet 1969-ben végzett nyárádmenti gyűjtése nyomán visszatanított nyárádmagyarósi néptáncot mutatta be. A kicsik csoportjának második fellépése marossárpataki verbunkot, sebes, lassú, korcsos és cigány csárdásokat hozott. Ezt követően az „aprók” az egykori Alsó-Fehér vármegyéhez tartozó Magyarlapád lassú csárdását, szegényesét, pontozóját és szökőtáncát mutatták be, majd átadták a szót a kiscsoportnak, amely mezőpaniti és mezőmadarasi táncokkal örvendeztette a művelődési ház nagytermét zsúfolásig megtöltő közönségét. Végül a „nagyok” is színre léptek, ők a Hagyatékok című új műsorukból a kalotaszegi Nádasmentére „utaztattak”, szucsági és andrásházi táncrendet mutattak be. Mindeközben Riziu Ilka Krisztina, Diós Brigitta, Aszalos Dalma és Aszalos Hilda énekeltek.
Új tervek az új évben
Elég jónak nevezhető a most záruló év a táncegyüttes életében – értékelte lapunknak Benő Barna vezető: közel hatvan előadásuk volt, Erdély több városában is felléptek, ötször voltak Magyarországon, rangos fesztiválokon léptek fel Budapesten a Hagyományok Házában és bronz Lánchíd-díjat szereztek a Duna Karneválon. A televíziós megjelenéseket leszámítva összesen mintegy kétszázezer ember látta őket táncolni 2013-ban.
A következő időszaknak nagy tervekkel indulnak neki, az anyaországi testvérvárosokon kívül meghívásokat kaptak magyar, német, francia és lengyel színpadokra, de szeretnének bátrabban belépni a Kárpát-medencei „folklórkapun” is. A nagycsoport táncosainak egy része már szerződéses munkaviszonyba került a marosvásárhelyi Spectrum színházzal, így velük többet fognak utazni, továbbá január elején kezdik előkészíteni Tamási Áron Vitéz lélek című művének átdolgozását táncos színházi előadássá Török Viola rendezésében és Orza Călin koreográfiájával.
Az egyesület jelenleg több mint hatszáz gyereket oktat tizenkilenc tánccsoporttal foglalkozva, ebből tizenöt nyárádmenti, és újabbak is csatlakoznak Koronkából. Jelentős támogatást kapnak a nyárádszeredai önkormányzattól, de ez évi költségvetésüknek csupán egytizedét jelenti, ezért folyamatosan pályáznak, hogy önfenntartóvá tegyék az egyesületet. A közeljövőben több helyen bemutatják a Hagyatékok című tánctörténeti antológiájukat, amely nagyon jó előadás, bármelyik színpadra fel mernek vele állni, csupa néptánc, azon belül is szerkesztett szabadtánc – összegzett Benő Barna együttesvezető, koreográfus, aki főleg Móréh Boglárkával és Tőkés Imolával együtt oktatta az elmúlt időszakban a sok-sok táncost.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro

Jól halad a Sapientia bentlakásának építése Koronkán
Jól haladnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) bentlakásának építésével Koronkán, a rektor szerint az új tanév elején már használni lehet az új diákotthont.
Októberben kezdték meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) bentlakásának építését Marosvásárhelyen, s már a harmadik szintjét is felhúzták a leendő diákotthonnak. Dávid László, a felsőoktatási intézmény rektora közölte: az enyhe télnek is köszönhető, hogy jó ütemben halad az építkezés, másrészt azért is igyekeznek, mert a következő tanév kezdetén mindenképpen át szeretnék adni az épületet.
„Most a harmadik szintet építik, az átadás végső határideje szeptember. Ehhez kell igazítani mindent, hiszen ha októberben vagy novemberben adnánk át, már mindenki keresne albérletet. Mi pedig abban szeretnénk segíteni, hogy évkezdésre tudjuk felajánlani a lakhelyet” – magyarázta Dávid László. Az építmény mintegy 6-7 ezer négyzetméteren terül el, és majdnem ugyanakkora lesz, mint a főépület.
A 240 férőhelyes bentlakás tervén annyit változtattak, hogy költséghatékonyság miatt csak háromágyas szobák lesznek, nem lesznek kétágyasak is. Ezen a héten már elkezdik a belső munkálatokat is: a csövek beszerelését, a villanyszerelést. „Nekifogunk idén a diákétkezde építésének is, a kuratórium ugyanis erről is döntött, de az nem készül el szeptemberre” – mondja Dávid.
A második szakaszban felhúzott épületrész étkezdének, konferenciateremnek, tantermeknek és kápolnának is helyet ad majd. A rektor nagyon elégedett a munkálatokkal. Mint mondja, jó székely emberek dolgoznak ott, akik „fél nyolckor, amikor jönnek a tanárok, már el is fáradtak egyszer a munkában”.
Az EMTE marosvásárhelyi kara 2010 októberében látta vendégül Schmitt Pált, Magyarország akkori köztársasági elnökét, aki letette a diákotthon alapkövét. Hosszú ideig azonban nem sok előrelépés történt az ügyben, ugyanis nem állt az egyetem rendelkezésére a kivitelezéshez szükséges pénzösszeg.
A 2012-es év végén azonban a magyar kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem vezetői Marosvásárhelyen elvi megállapodást írtak alá az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztéséről.
Az egyezmény értelmében a magyar kormány 2014 végéig négymilliárd forintot bocsát az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények rendelkezésére, hogy az összegből az elmaradt fejlesztéseket végre tudják hajtani. Ebből a pénzből épül a koronkai campus bentlakása is.
Szász Cs. Emese
Krónika (Kolozsvár),

Gyengülő láncszemek
Már egy tisztességes falunapot sem lehet megtartani a betelepültek ünneprontó tiltakozásai miatt. A közösség kultúrájától és hagyományaitól idegen jövevények teret követelve átprogramoznák még a táncrendet is. Tájidegen gúnyáikban bizonyítani akarják – önmaguk számára is – történelmi ottlétüket. Pedig csak egy-két évtizede települtek be, a kedvezőbb ingatlanfejlesztési láz hatására. A Marosvásárhely környéki magyar többségű falvak elkorcsosodása aggasztó méreteket öltött. Miközben mi csak az egykori székely fővárosbeli térvesztésen siránkozunk, lassan elveszítjük a peremtelepülések éltető közegét is. A legkirívóbb talán Koronka esete.
Míg huszonöt évvel ezelőtt még a három százalékot sem érte el a román ajkúak jelenléte, addig mára vészesen közeledik a fele-fele arányhoz. Ez pedig számunkra nem egy döntetlen állást jelez, hanem elvesztett mérkőzést.
Pénzben is mérhetőt. Mert közművesítést és aszfaltutat követelnek a szántóföldeken kinőtt villasorokhoz. Igaz, ez adófizetői joguk, de a többgenerációs „bennszülötteknek” is vannak jogos elvárásaik. Az eddigi békés település lakói kerülni szeretnék a fölösleges etnikai kiszorítósdit.
Most ők kényszerültek arra, hogy a falunapokon mellőzött betelepülteket kövessék meg. Ez utóbbiak hívatlan prókátorai mind a diszkriminációellenes tanácsnál, mind a főispáni hivatal ellenőrző testületénél feljelentették – még a tavaly – a polgármesteri hivatalt. Most a jövő hónapra, ünnepség előtt már fenik a tollukat. Nem kizárt, vérmesebb hadjáratra számíthatunk.
Hisz jól tudható, ez a falunapi rendezvénysorozat csak ürügy a jelenlegi községvezetés meggyengítésére a tanácsosi, polgármesteri székek átvételi hadjáratában. Ugyanis az európai út mellett létrehozott villanegyedek lakói annyira idegenek a településen, hogy sokan közülük még a falu központjában sem jártak. Nem esik útba. Gyerekeiket többynire a városi iskolákba járatják. Hétvégeken mezőségi vagy Görgény-völgyi falujukban érzik otthon magukat, és nem ebben a székely közösségben.
De sajnos a falovat már becsempészték a romosodó Toldalagi-kastély kertjébe. Ennek ellenére talán nincs még minden veszve, és a Sapientia egyetem nemcsak szellemiségében, hanem közösségmegtartó rendezvényeivel, beruházásaival a település magyar jellegének megújulásához is hozzájárulhat. A várost övező települések közül Koronka talán nem bizonyul majd a következő évtizedekben sem gyenge láncszemnek.
Karácsonyi Zsigmond
e-nepujsag.ro. Erdély.ma