Vasile Blaga belügyminiszter augusztus 20-i nyilatkozata szerint hivatalosan tizennégyre emelkedett azoknak a száma, akik az áradások miatt vesztették életüket. Az esőzések most már az ország harminc megyéjét érintik. Az elárasztott települések száma 5444-re emelkedett. Az árvíz eddig 1301 házat rongált meg, összedőlt 196 ház. Az elöntött termőföldek összterülete meghaladja a 33 ezer hektárt. Több településen, Koppándon, Magyarszentpálon, Nagyiklódon és Szamosújvárnémetiben szükség volt a tűzoltóság beavatkozására a házakat, udvarokat, pincéket, kutakat elöntő víz kiszivattyúzására. /Tizennégyre nőtt az árvíz áldozatainak száma. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Az augusztus 23-i árvizek hat megyében okoztak számottevő károkat. Az elmúlt két napban 10 személy meghalt, 8 eltűnt, az anyagi károk jelentősek. Elsősorban Bihar, Beszterce-Naszód, Hargita, Hunyad, Maros és Prahova megyében észleltek jelentős árvízkárokat: 15 ház teljesen tönkrement, 1478 kisebb károkat szenvedett, 594 gazdasági épület megrongálódott, ezenkívül 30 hektár termőföldben, 25 hídban tettek kárt a medrükből kilépett folyók, patakok. Villany nélkül maradt 53 helység. Kolozs megyében elsősorban Magyargorbón észleltek árvízkárokat. Szinden, Koppándon, Tordán, Tordatúron, Pusztaszentmártoton, Bácsban és Szucságban is jeleztek károkat. Hargita megyében több mint tízen vesztették életüket az elmúlt 24 óra alatt, további négy személyt kórházban ápolnak. Udvarhelyen, Galambfalván, Farkaslakán, Siménfalván, Korondon, Felsőboldogfalván és Bögözben jeleztek árvízkárokat, 14 személyt kiköltöztettek. Farkaslakán 9 házat, 2 hidat pallót rongált meg az ár. Bétában, Székelydobón és Vágásban nincs villany. Udvarhely és Segesvár között szünetel a vasúti közlekedés. Székelyudvarhelyen megkezdték a Szombatfalva nevű városrész kiürítését. Szemtanúk szerint a víz másfél-két méteres volt, másutt nyakig ért. Bihar megyében Popfalván, Berettyószéplakon, Érmihályfalván jeleztek árvízkárokat. Beszterce-Naszód megye központjában 30 házat és gazdaságot érintett az ár. Hunyad megyében Guraszáda és Burzsuk községekben jegyeztek árvízkárokat. Prahova megyében az esőzések 8 helységet érintettek. Maros megyében három településen, Maroskeresztúron, Sáromberkén és Szászszentivánon észleltek nagyobb mértékű árvízkárokat. Sok családot kitelepítettek. A legnagyobb károkat Fogaras környékén észlelték. Az esőzések több országutat és megyei utat érintettek. /H. D.: Továbbra is nagy károkat okoz az árvíz. Riasztó a helyzet az ország több megyéjében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ Tizenhárom halottat és legalább három eltűntet jelentettek a Székelyudvarhelyt és környékét sújtó árvíz áldozataiként. Székelyudvarhelyen és környékén több mint ezer házat öntött el a víz, Farkaslakán, Székelyszent­lél­eken és Malomfalván száz házat öntött el a víz. Székelyudvarhely felől nem lehet eljutni Székelykeresztúrra az oda vezető főútvonalon. Pusztított az ár a Maros megyei Sáromberkén, Maroskeresztúron, valamint Szászszentivánon is. A Katolikus Karitász ötmillió forintos gyorssegélyben részesíti a székelyudvarhelyi és környékbeli árvízkárosultakat. Kilencven katonai lakósátorral segíti a romániai árvíz károsultjait több magyarországi székhelyű bank; a belügyminiszter kezdeményezésére indított akció 18,5 millió forintba kerül. /Katasztrófa Udvarhelyszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

Maros menti falvak egykori leírása
FOLYTATÁS LAPUNK FEBRUÁR 11-I SZÁMÁBÓL
Gabud
A 665 lelket számláló, kétfelekezetű, teljesen román falu szőlőktől környékezve, sűrű gyümölcsösök között terül el. Eldugott elhelyezkedése miatt nemesség nem lakott benne. Teljesen jobbágyfalu volt, mindig a csúcsi birtokosoké. Régente pedig a Tomori, Ugron, Bánfi, Horda birtokosok kezén volt. Határa 1767 hold vizenyős, sovány, agyagos talaj, száraz időben búzát és kevéske törökbúzát terem. Lakóit nem bírván táplálni, a gezsei, csekelaki, csúcsi, koppándi határon voltak kénytelenek dolgozni. Határuk gyengeségét pótolta a 32 hold gyümölcsös és 43 hold szőlős, melyet elég szorgalmasan, de annál kevesebb szakértelemmel gondoztak. Ezért, egyedül a besztercei szilva kivételével, sem gyümölcsük, sem boruk nem remekelt.
A helybeli népszokásról pedig az alábbiakat jegyezte föl Szabó Gyula maroscsúcsi állami iskolai tanító: „Itt szokásban van karácsonyi ünnepek alkalmával a »Csillag« (mely a keleti bölcseket Jézus szülőhelyére vezérelte) hordozás és a »Turka« táncolás. A csillag borzos, egy vastag papirból ügyetlenül össze tákolt csillagot ábrázolni akaró valami, melyet »Tri crai de la rasaritu« kezdetű ének kiséretében mutatnak be pár krajcár honoráriumért. A »Turka« egy szeszélyesen felöltöztetett, tollukkal, rongyokkal, zörgökkel felcifrázott legény, kit a »kezes« vezet és táncoltat, kezében egy madárcsőrben végződő botot tart, arra támaszkodva végzi ügyetlen medve táncát, egy színes ágyterítőbe annyira be van burkolozva, hogy csak szemeit lehet a meghagyott két lyukon látni. Madárcsőrével folyton kelepel s csipdéseivel ösztönzi a »zsupinu gazdat« egy pár krajcár adására, mit csőrével vesz el és tesz a »kezes« kezébe. Az így összegyűjtött pénzmagból tartanak ünnepi befejező pálinka ivást.”
Szabadság (Kolozsvár)