A Nagybányai Református Egyházmegye megtartotta közgyűlését, Tőkés László püspök hirdetett igét. A közgyűlésen megállapították, hogy az egyházmegyében csökkent a kivándorlók és nőtt a templomlátogatók száma. Sipos István esperes ismertette az adatokat: az egyházmegyében 1996-ban 23,5 ezer református lelket számláltak, ez a szám három éve alatt közel háromezerrel lett kevesebb. Mindössze négy gyülekezetben /Koltókatalin, Magyarlápos, Sülelmed, Vámfalu/ lehet szaporulatról beszélni. A legtöbb gyülekezet felekezeti szempontból is kisebbségben él, emelkedik a vegyes házasságok száma. Máramarosszigeten nemrég befejezték a műemléktemplom felújítását, a koltóiak kopjafát avattak a világháborús áldozatok emlékére. /Dávid Lajos: Egyre többen járnak templomba Máramarosban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

"Nov. 27-én Koltó és Koltókatalin magyarságát népgyűlésre hívta össze a helyi RMDSZ-vezetőség. Három érdekes téma volt: az RMDSZ-választottak, illetve a gáztársulás és a kábeltévé-társaság beszámolói, végül a közbirtokosság alakulása. Téglás Lajos alpolgármester vállalta úgy a saját, mint az RMDSZ önkormányzati frakciója tevékenységének felsorolását. Phare-pénzekből sikerült majdnem minden udvarba (a házakba egyelőre csak elég kevés portán) a vezetékes ivóvizet bevinni, a közvilágítást is javították, a szemétbegyűjtést általánosították. A szemétbegyűjtés nem megy civilizáltan. A helybéliek álma Koltókatalin külön községgé válása. Az alpolgármester szerint van esély, hogy ez valóra váljék a következő választásokig, mert 15 tanácsosnak nehéz hét nagytelepülés érdekeit egyeztetni, főleg ha a két legtávolabbi helység közt 32 km a távolság. /Farkas E. Zoltán: Népgyűlés Koltón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"

A Nagybányai Református Egyházmegye ezévi kihelyezett közgyűlését Koltó társegyházközségében, Katalinban szervezte meg. A nyitó istentiszteletet Tőkés László püspök tartotta. Varga Károly lelkész kifejtette, hogy Tőkés László az egységet szolgálja, azoknak egységét, akik számára fontos a magyar sors, a magyar jövendő. Tőkés László említette az általa javasolt, s az igazgatótanács által létrehozott Pro Familia díjat, amelynek fókuszában a sokgyermekes családok állnak. A Koltó-katalini gyülekezetben a Kádár házaspár a maga 11 gyermekével rászolgált erre a díjra, melyet a püspök átnyújtott az édesanyának. /Koltai Károly: Egyházmegyei közgyűlés Katalinban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 9./

Megjelent Varga Károly református lelkész A Koltó-katalini Református Egyházközség története című munkája. Megírását kettős esemény indokolta: 600 éves a Koltó első írásos említését tartalmazó dokumentum, 400 éves a helyi református egyházközség. Az adathalmazból jó érzékkel emeli ki az érdekesebb eseményeket, amelyek által ez az alapjában véve tudományos igényű írás. A kötetet kiegészíti Balogh Béla levéltáros bevezetője, amely a 600 éves Koltó történetének fontosabb adatait idézi fel. Varga Károly koltói szolgálata alatt új, korszerű lelkészlak, gyülekezeti ház épült, áll a háborús hősök emlékét őrző kopjafa, működik a nagysomkúti, Szilágyi Domokos emlékét idéző múzeum, az eklézsiának mezőgazdasági gépparkja van, s az egyházi épületek körüli világ a botanikus kertek hangulatát idézi. /Klacsmányi Sándor: Koltó hatszáz esztendeje. A kettős ünnephez méltó kiadvány. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 27./

Varga Károly lelkész értékes munkája A Koltó-katalini református egyházközség története című könyve, melynek előszavát Balogh Béla nyugalmazott főlevéltáros írta. A szerző több évtizedes kutatómunkájának eredménye ez az összegzés. Varga Károly párhuzamosan mutatja be a két falut, melyeknek közös lelkipásztoruk volt, de két templomuk, két temetőjük. Már 1605-től ismertek a lelkészek nevei. A szerzőnek segítségére volt, hogy 1734-ben az akkori lelkész, Bogdány József kis könyvecskében örökítette meg az akkori egyházi javakat. /Csűry István főjegyző: Varga Károly A Koltó-katalini református egyházközség története. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), nov. 23. /