"A törvény szerint kizárólag a polgármester terjesztheti elő a költségvetést, Vasile Soporan prefektus közbenjárásával azonban júl. 12-én a kolozsvári tanács rendkívüli ülésen elfogadta a város büdzséjét. A határozattervezet kiindulópontjául a polgármester által június közepén a városházi közlöny hasábjain nyilvánosságra hozott számadatok szolgáltak. Ezzel az immár több mint másfél hónapja húzódó konfliktus véget érhet. A döntés után Gheorghe Funar polgármester kifejtette: nem alkalmazza a tanácsosok által elfogadott költségvetést és büntető feljelentést tesz ellenük az ügyészségen. /Kiss Olivér: Elfogadta a tanács a költségvetést. Véget érhet a másfél hónapja húzódó konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"Júl. 12-én Gheorghe Funar polgármester önként ment el rendőrségi kihallgatásra. Újságíróknak nyilatkozva Funar elmondta: a kihallgatás időpontját több ízben egyeztetni kellett. A polgármestert a jún. 21-én szervezett úgynevezett kortárs művészeti kiállítás ügyében hallgatták ki. Mint ismeretes, Funar költségvetés helyett marhacsontokat tett a tanácsosok asztalára. A közegészségügyi igazgatóság vizsgálatai szerint a csontok fertőzőek voltak és a tanácsosok megbetegedéséhez vezethettek volna. /K. O.: Újból kihallgatták a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"Október 1-jén megkezdődhet a képzés az Erdélyi Magyar Tudományegyetem - hivatalos nevén: Sapientia Egyetem - hét vagy kilenc, esetleg tíz karán. Azért a feltételes mód, mert Romániában szokás szerint mindig minden bizonytalan, változhatnak kész tényként vélt dolgok, ígéretek. Az elfogadott és elfogadásra váró egyetemi karok végleges működési engedélyét 2007-ben adhatják meg, a Sapientia egésze pedig 2010 körül szerezhet tényleges egyetemi jogállást. Július 23-án összesen hét szakon lesz felvételi vizsga. Háromféle ösztöndíjat biztosítanak: szociális, tanulmányi és érdemösztöndíj. Az ösztöndíjalap negyven százalékát a szociálisra fordítják. A tandíj évi 200 dollár, az egyetem fenntartása szempontjából elenyésző a befolyó összeg. A több mint 300 leendő diák számára létesített hét kar (szak) biztató kezdés, de csak kis hányada a majdani Sapientia Egyetemnek. A magyar kormány és az Országgyűlés által elfogadott költségvetési támogatási rendszer /évi kétmilliárd forint/ nélkül lehetetlen lett volna ilyen nagy dimenziójú erdélyi magyar magánegyetem létesítése. Az anyaország másfél év alatt pótolta azt, amit a román állam nem volt hajlandó megadni tizenegy és fél év alatt, az 1990 előtti 30 évről nem is beszélve. A Sapientia esetében is megjelenhet még a magyar-román kétnyelvűség kötelezettsége, sőt, a Sapientia ideiglenes működését szavatoló határozat szövegében is van egy olyan ravasz megfogalmazás, miszerint bizonyos karok tannyelvét "az igények szerint" állapítják meg. Erdélyi magyar részről felmerült az az igény, hogy távlatilag a román állam is támogassa anyagilag a költségvetésből - a Sapientia magánegyetemet, a kétmilliós lélekszámú romániai magyarság már csak adófizetői mivoltából is jogosult lenne erre. A kolozsvári BBTE vezetői nem tagadják, hogy számukra konkurenciát jelent a Sapientia, ezért várható, hogy a BBTE szenátusa tesz néhány kedvező, ösztönző lépést a magyar tannyelvű oktatás kiszélesítésére. - A Sapientia Alapítvány megvásárolta a csíkszeredai Hargita szállót, ez lesz a csíkszeredai fakultás székhelye, oktatási központja. Marosvásárhelyen bérelt helyiségekben kezdődik az oktatás, amíg megépül a saját egyetemi központ. Kolozsváron a Sapientia Alapítvány megvásárolta a Bocskai István fejedelem egykori házát, itt lesz a Sapientia Egyetem központi székhelye, rektori hivatala. /Botos László: Kaput nyit az erdélyi magyar egyetem. Anyaországi ajándék. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./"

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemhez tartozó kézdivásárhelyi főiskolára nappali tanító-angol szakon 27 hely indul, ebből kettőt roma nemzetiségű jelöltnek tartanak fenn. Az új tanévben is indul látogatásnélküli tanító-óvodapedagógus szak. Felvilágosításért a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző titkárságához kell fordulni. /Főiskolai hírek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./"

"Júl. 13-án kezdi meg a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a költözést abba az irodába, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának csángóalapjából vásárolt Bákóban /egy tömbház háromszobás földszinti lakása/. Bartha András, a szövetség elnöke elmondta, az iroda korábban bérelt lakásban működött, az új székházat azonban sikerült megvásárolni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által elkülönített tavalyi csángókeretből. Ugyanabból a forrásból Forrófalván már megvásároltak egy telket, amelyre tájház épül, és folyamatban van egy pusztinai telek megvásárlása is hasonló céllal. "Ezekben a falvakban lesznek hát olyan központjaink, ahová hazatérhetnek az Erdélyben és Magyarországon tanuló csángó diákok." "Itt programokat szervezhetnek, tanítást vállalhatnak - fogalmazott Bartha András. - De ezek az épületek arra is alkalmasak lesznek, hogy gyűléseket tartsanak bennük a helyi közösségek, hogy elszállásolják a csángó falvakba érkező vendégeket. Az idei keretből Somoskán és Rekecsinben vásárolnak telket, hogy tájházat építsenek ezekben a falvakban is. A pénzügyek lebonyolításával megbízott EMKE elnöke, Kötő József örvendetesnek tartotta, hogy a magyar állam évi 100 millió forintot képes elkülöníteni a csángók számára. "Úgy néz ki, végre nem önjelölt próféták mentegetik a csángókat, hanem átgondolt, szakszerű, egységes stratégia kezd kialakulni" - jegyezte meg Kötő József, az EMKE elnöke. /Gazda Árpád: Költözik a csángószövetség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./"

"A Serban Gratian Kolozs megyei tanácselnök vezette küldöttség júl. 13-án indul Fejér megyébe, hogy viszonozza a magyarországi önkormányzati képviselők elmúlt évi látogatását. Tavaly Kolozsváron sor került egy szándéknyilatkozat aláírására, amelyet ezúttal véglegesítenek majd a két megye vezetői. Az együttműködési megállapodás gazdasági, társadalmi és kulturális téren jelent kapcsolattartási és együttműködési lehetőséget. /Együttműködési megállapodás Fejér és Kolozs megyék között. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"12 évvel ezelőtt szervezte első nyári táborát a csíkmadarasi 4-es számú Szent István cserkészcsapat. A madarasi cserkészek a hét végén a Hargita lábánál, a madarasi erdőn vernek sátrat. A kolozsvári 7-es számú Brassai Sámuel cserkészcsapat tagjait mára várják, vasárnap pedig svájci cserkészekkel gyarapodik a tábor létszáma. /(Szőcs Ibolya): Cserkésztábor Csíkmadarason. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./"

"Júl. 13-án tárgyalt Romániában, Snagovban Martonyi János magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter. A magyar státustörvény megítélésében nem közeledtek az álláspontok. A két fél abban állapodott meg, hogy a kormányközi vegyes bizottság keretében szeptemberben Budapesten folytatják a tárgyalásokat a kérdésről. A találkozó után a két külügyminiszter közös sajtóértekezletén Mircea Geoana hosszú nyilatkozatban ismertette a román álláspontot. Leszögezte, hogy a törvény számos eleme differenciáltan kezeli a román állampolgárokat. Aggodalmát fejezte ki a jogszabály területen kívüli hatása miatt, amit elfogadhatatlannak és az európai normák keretébe nem illeszthetőnek nevezett. Román megítélés szerint a törvénynek olyan szociális és gazdasági aspektusai is vannak, amelyek túllépnek a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó európai normák keretein. Geoana hangsúlyozta, hogy a magyar fél érvei nem adtak választ a román fenntartásokra és aggodalmakra. Azt javasolta, hogy mindaddig függesszék fel a státustörvényt, amíg Magyarország be nem fejezi tárgyalásait az Európai Unióval. Martonyi ezt a román javaslatot határozottan visszautasította. Hozzátette: megítélése szerint a román aggodalmakat a törvény egyetlen betűjének módosítása nélkül is el lehet oszlatni. Hangsúlyozta: a magyar törvény nem kíván semmiféle hátrányos megkülönböztetést tenni a román állampolgárok között. Mindkét miniszter leszögezte, hogy a magyar és a román kormány egyaránt nagyon fontosnak tartja a két ország közti partneri kapcsolatok fejlesztését. Martonyi újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: Magyarország változatlanul határozottan támogatja Románia európai és euroatlanti integrációját, bármilyen legyen is Románia álláspontja a státustörvényről. A magyar külügyminiszter kifejtette: Magyarország nem vezet be vízumkényszert a szomszédos államokkal szemben, amikor elnyeri az Európai Uniós tagságot. Markó Béla szövetségi elnök találkozott Martonyi Jánossal. A magyar külügyminiszter tájékoztatta az RMDSZ vezetőit a román miniszterelnökkel és külügyminiszterrel folytatott tárgyalások eredményeiről. Markó Béla ismertette az RMDSZ álláspontját. Mint köztudott, a szövetség üdvözli a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó kedvezménytörvényt, amelynek alkalmazását a romániai magyarság részéről nagy várakozás előzi meg. Az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a törvény körüli vitának nem kellene rontania a román-magyar kapcsolatokon, és ez a mai magas szintű megbeszélés azt bizonyította, hogy van esély a közös megoldási módok megtalálására. /Nem sikerült közelíteni az álláspontokat. Magyar-román külügyminiszteri tárgyalások Snagovon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Talán a magyar tárgyalási készség egyértelmű kimutatása az egyetlen hozadéka Martonyi János magyar külügyminiszter júl. 13-i romániai megbeszéléseinek. Nem kár-e a drága miniszteri időért, a fáradságért, az útiköltségért? Szükséges-e az olyan tárgyalás, amelyiken a felek nem tesznek egyebet, mint elismétlik korábbi álláspontjukat? Az alkalmazás többéves felfüggesztésére vonatkozó román kérés a törvény megváltoztatását jelenti. Snagov - ahol 45 évvel ezelőtt Nagy Imre miniszterelnök és társai élvezték a román "vendégszeretetet" - nem produkált újdonságot. A felek ugyanúgy elbeszéltek egymás mellett, mint 1956. november 22-én Nagy Imre és a hozzá látogató Valter Roman és Emil Bodnaras. /Gazda Árpád: Snagov szelleme. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

"Nem lehet megállítani Románia Európai Unióba és NATO-ba való felvételének folyamatát, az Európai Parlament külügyi bizottsága támogatni fogja a román vezetés erőfeszítéseit - nyilatkozta Emma Nicholson, a Romániáról jelentést tévő külügyi biztos. Emma Nicholson részt vett a romániai gyermekek problémáival foglalkozó csoport megbeszélésén. A kormány a gyermekvédelemért számos lépést tett, kötelezettséget vállalt, hogy fedezi a HIV-fertőzöttek kezelésének teljes költségét - ennek köszönhetően a közeljövőben 6894 gyermeket és 1797 AIDS-beteg felnőttet kezelhetnek. /Emma Nicholson támogatja Románia EU-csatlakozását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Razvan Theodorescu művelődési és egyházügyi miniszter legutóbbi aradi látogatása alkalmával szóba került a Szabadság-emlékmű sorsa, amely az aradi tizenhárom tábornok kivégzésének 150. évfordulója alkalmából két éve került ki hosszú várfogságából, s azóta a minorita rendház udvarán, rács mögött, elemeire bontva várja, hogy ismét köztéri szoborként díszítse a szabadságharc vértanúinak városát. A miniszter úgy fogalmazott, hogy véget kell vetni a műemlékek üldözésének, rombolásának és megcsúfolásának. Hangsúlyozta: "ez a történelem, ez a szobor pedig a városé", amit nem kell máshova szállítani. Román részről ugyanis korábban többször elhangzott, hogy a Szabadság-emlékművet "a magyarok vigyék magukkal Magyarországra". A miniszter javasolta, hogy a Szabadság-szobor ellensúlyozására az 1918-as egyesülésre emlékező román szoborcsoportot emeljenek Aradon. Az 1999 júliusában Orbán Viktor magyar és Radu Vasile akkori román miniszterelnök marosvásárhelyi találkozóján született elvi egyetértés, hogy Aradon megbékélési emlékparkot létesítenek, s ide kerüljön az emlékmű, a mai napig nem valósult meg. - A szoborcsoport felújítási munkálatánál magyar támogatásra számítanak. /Véget kell vetni a műemlékek megcsúfolásának. Razvan Theodorescu a Szabadság-emlékműről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

" Ion Iliescu elnök júl. 11-én Lengyelországba látogatott. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a román-lengyel kereskedelmi forgalom értéke a legközelebbi években eléri legalább az 1 milliárd dollárt. Tavaly a kétoldalú forgalom alig 284 millió dollárt tett ki. Iliescu júl. 12-én Katowicében lengyel-román üzleti fórumon vett részt. Románia együtt akar működni Lengyelországgal nagy beruházási programokban, köztük autópályák, olaj- és gázvezetékek, tengeri hajók építésében. Az együttműködés kiterjedhetne a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra is - mondta az elnök. /Iliescu átfogó gazdasági együttműködést szorgalmaz Lengyelországgal emlékműről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Iliescu szerint az alkotmány 1. cikkelye, az állam egységes nemzeti jellegét kimondó szakasz ,nem lehet vita tárgya - jelentette ki lengyelországi látogatásáról hazatérve a román államfő. Ion Iliescu ezzel reagált az RMDSZ felvetésére, miszerint az alkotmányból törölni kell az egységes nemzetállam fogalmát. Előzőleg Szabó Károly szenátor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az alkotmány 1. számú cikkelye - miszerint "Románia egységes, oszthatatlan, szuverén és független nemzetállam" - nem teljes mértékben felel meg a valóságnak. Ion Iliescu ellenben úgy vélte, a nemzetállam megfogalmazás nem feltételezi az etnikai egyneműséget. Ha egy bizonyos országban a lakosság nagy többsége egyetlen nemzethez tartozik, az nemzetállamnak tekinthető - vélte az elnök. Ion Iliescu szerint az alkotmány 1. cikkelye nem jelent diszkriminációt a kisebbségek irányában. Az elnök "elképzelhetetlennek" nevezte, hogy az alkotmány szövegébe bekerüljön a "kétnyelvű állam" megfogalmazás. /Sz. L.: Románia egyetlen nemzeté? = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

"Júl. 11-én a szegedi székhelyű Regionális Közép-Európai Környezeti Technológiai Központ szervezésében kétnapos munkamegbeszélés kezdődött Hódmezővásárhelyen a Tisza és öt országot érintő vízgyűjtőjének környezetvédelmére készített projektről. A szegedi központ kezdeményezésére tavaly novemberben magyar, szlovák, ukrán, román és jugoszláv önkormányzati képviselők nyilvánították ki csatlakozási szándékukat a program megvalósításához, s írtak alá eurorégiós együttműködési megállapodást a Tisza és vízgyűjtő területe környezeti értékeinek megóvására. A szándéknyilatkozat a többi között arra is vonatkozott, hogy az öt ország közösen pályázik uniós forrásokért, amelyekből az ökológiai régió védelmét, a vizek minőségének javítását, a környezetszennyezés csökkentését, s mindezek által a Tisza vízgyűjtőterületén élő emberek munka- és életkörülményeinek jobbítását kívánják előmozdítani. A mostani megbeszélésen a szövetségbe tömörült önkormányzatok képviselői egyeztetik feladataikat. Megállapodtak abban, hogy az öt ország érintett településein szeptember elsejéig létrehozzák azokat a közhasznú társaságokat - helyi önkormányzatokkal közös irodákat -, amelyek együtt alkotják az uniós pályázatokon szereplő konzorciumot. /Öt ország a Tiszáért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"A hatvanéves dr. Péntek Jánossal, a kolozsvári Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék vezetőjével készített interjút a Krónika munkatársa. Péntek János az egyetem elvégzése után a tanszékre került. Pályáját döntően befolyásolta Márton Gyula nyelvész. Közismert Péntek János fáradhatatlan munkabírása, mely az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségében (AESZ) és az Erdélyi Tankönyvtanácsban is megmutatkozik. Szinte lehetetlen a vállalkozásuk, mert miközben a nyelvben negatív folyamatok zajlanak le - egészen a nyelvvesztésig, a nyelvcseréig elmenően -, amelyek ellen majdnem reménytelen hatékonyan fellépni, mégis csinálni kell - vallja a professzor. A Tankönyvtanácsot 1993-ban azért találták ki Székely Győzővel, hogy legyen egy olyan intézmény, amely a szakmai igényeket képviseli, mert akkor már látható volt, hogy teljes anarchia van a tankönyvkiadásban, illetve -forgalmazásban, és egyre inkább mindent a pénz irányít. Az oktatási hatóság felelőtlensége következtében az oktatás kaotikussá vált. - A román nyelv és irodalom oktatásával valóban nagy gondok vannak. Törvény írja elő a román nyelv megtanulását, de a hatóság nem biztosítja ennek feltételeit. Nincs differenciálás, az egyenlőség a román nyelvi alapon valósul meg, ami teljes diszkriminációt jelent a nem román anyanyelvűekkel szemben. Sajátos program, feltételrendszer szerint kellene, hogy megvalósuljon a román nyelv oktatása, nemcsak alsó tagozaton, hanem a továbbiakban is. A magyar iskolákban románt tanító pedagógusokat speciálisan fel kell készíteni erre a feladatra. - A felsőoktatásban is megcsappant a jelentkezők száma, gyengébb a felkészültségük. A színvonal csökkenése a felvételi vizsgákon jól lemérhető, és az elemi ismeretekkel van a legtöbbször gond. - 1990-ben Péntek János vezette be a néprajz oktatását a tanszéken. Életképes szaknak bizonyult, akár a magyarországi egyetemi tanszékekkel való összehasonlításban is megállja a helyét. /Demeter Éva: Úgy is élhetünk, hogy ne legyen látszata. Beszélgetés dr. Péntek Jánossal, a kolozsvári Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék vezetőjével. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

"A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban két évvel ezelőtt beinduló főiskolai szintű tanítóképző szakon, amely a Babes-Bolyai Tudományegyetem égisze alatt működik, új szak beindítását tervezik a 2001-2002-es tanévre: I-VIII osztályban oktató franciatanárokat képeznek. /K. K.: Új szak a Bethlen Gábor Kollégiumban. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

"Egy 1998-99-ben elvégzett, Erdélyt átfogó empirikus kutatás alkalmából tapasztalta Szakáts Mara nagyváradi szociológus, hogy az erdélyi magyar közvélemény az emigrációt már nem utasította el olyan indulatosan, mint közvetlenül a romániai változást követő években, de a nemzetiségi közösséget elhagyók erkölcsi elítélésének hagyománya ugyanakkor továbbra is jelen van. Szakáts kutatása szerint Erdélyben egyre inkább egy új modus vivendi alakul ki az elmentek - de azóta gyakran hazajárók - és az itthon maradottak között. Arra vonatkozóan, hogy van-e Erdélyben olyan elvárás, hogy a hazalátogató kivándoroltak valamilyen módon segítsék az otthoni magyar közösséget, a válaszolók relatív többsége (40 %) úgy vélte, ez nem várható el. Harmincöt százalék viszont /főleg az értelmiségiek/ elvárná a folyamatos segítségadást. A többség (58 %) úgy véli, az eltávozottak leginkább azért segítenek időnként az otthoniaknak, hogy saját fontosságukat fitogtathassák. - A kivándoroltak hazalátogatásaik alkalmával gyakorta részt kívánnak venni az erdélyi magyar közéletben. A válaszolók többsége (59 %) ezt elfogadhatónak ítéli meg, ellenben 36 százalék szerint ez a jelenlét a közösség szempontjából elfogadhatatlan. Erdélyben majdnem egységesen (90 %) azon a véleményen vannak, hogy a kinti magyar szervezetekkel az erdélyi magyarok hivatalos intézményeinek kellene kapcsolatokat teremteni. Egységesek abban, hogy a hivatalos kapcsolatok kétirányúak legyenek. Székelyföldre inkább jellemző a patriarchális, szoros személyközi kapcsolatokban való élés. Ezt az egymásrautaltságot, a kölcsönösséget felismerik Erdélyben, számolnak is vele, mint lehetőséggel, de azt nem fogadják el, hogy az itthoni közösség problémáiról a kívülállók is teljes értékűnek szánt értelmezést fogalmaznak meg. /Szakáts Mara: Együtt vagyunk? = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

"Júl. 14-én zárul a bonchidai Bánffy-kastélyban működő szakmunkásképző tanfolyam első szakasza, mely során az ország különböző részeiből érkező 19 ács, kőműves és kőfaragó és 20 műemlékvédelmi szakmérnök hallgató vett részt. A tanfolyam szervezői a Transylvania Trust Alapítvány és az angliai Történeti Épület Felújítási Intézet (Institute of Historic Building Conservation - IHBC) valamint a Művelődési és Kultusz Minisztérium, a kolozsvári Műszaki Egyetem, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Bonchida önkormányzata, valamint az English Heritage, az Oxford Brookes Egyetem, a British Council, Dél Shropshire és Herefordshire önkormányzata, illetve Nagy-Britannia bukaresti nagykövetsége. /Makay Dorottya: Sikerrel zárul a bonchidai szakmunkásképzés első szakasza. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"A Holt-Tisza és az alföldi tanyavilág által ihletett képzőművészeti alkotásokból nyílt kiállítás júl. 12-én a Lakitelki Népfőiskolán. A tárlaton a közönség olyan festményeket, rajzokat, grafikákat láthat, amelyek az elmúlt két hétben Lakitelken születtek, a Kárpát-medencében élő képzőművészek alkotótáborában. A budapesti székhelyű Művészetbarátok Egyesülete szervezésében immár hetedszer megrendezett művészeti műhely munkájában az idén hat magyarországi, négy kárpátaljai és egy vajdasági művész vett részt. A hagyományokhoz híven valamennyien egy-egy képet ajándékoznak az őket díjtalanul vendégül látó népfőiskolának, s a tábor zárásaként közös kiállításon mutatkoznak be. /Kárpát-medencei képzőművészek kiállítása Lakitelken. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Júl. 15 és 22 között immár negyedik alkalommal szervezi meg a Duna Televízió - a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziummal közösen - 14-17 év közötti anyaországi és határon túli magyarok számára anyanyelvi táborát a Mátraalján található faluban, Szurdokpüspökiben. A táborozás célja, hogy a diákok megismerkedhessenek a világ különböző tájain élő magyar fiatalokkal, bepillantást nyerjenek egymás életébe és szokásaiba. A 150 résztvevő többségét határon túli diákok adják. A legtöbben Erdélyből érkeznek, de számosan képviseltetik magukat Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, a nyugati országokból és az anyaországból is. Tíz csángó Moldvából érkezett az anyaországba. /Szentkirályi István: Anyanyelvápoló tábor Szurdokpüspökiben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Kilencedik alkalommal látja vendégül a Napsugár gyermeklap olvasóit Illyefalván. Akárcsak az előző években, a táborozás jutalom a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő első három helyezett csapatának. A brassói, a kolozsvári és a nagyenyedi kisdiákok mellett etédi, csíkmenasági, nagyváradi, marosvásárhelyi, bardoci és gyergyószentmiklósi gyerekek nyaralnak az illyefalvi vártemplom bástyáiban lévő táborban. A Napsugár olvasói a lapban meghirdetett pályázatokra érkezett feleletek alapján nyerték el a részvétel jogát. "Húszezer olvasóból nem könnyű kiválasztani azt a szerencsés harmincnyolcat, akik ebben az ajándéktáborozásban részt vesznek - mondta el Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője. A pihenés és játék mellett anyanyelvápolás, irodalmi nevelés, népművészeti foglalkozás szerepelt az egy hét kínálatában. "Illyefalva modell, amit a sokkal kevésbé sikeres falvakból jött gyerekek hazavihetnek. Példaértékű, hogyan lehet a szinte semmiből felvirágoztatni egy települést" - indokolta a helyszínválasztást Zsigmond Emese. /Farkas Réka: Napsugár tábor Illyefalván. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

"A magyar premontrei rend váradhegyfoki apátsága a közelmúltban újabb taggal gazdagodott. Pék Sándor, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem végzőse felvételét kérte a rendbe. A kegytemplomban Fejes Rudolf Anzelm főapát celebrálta a beöltöztetési szentmisét, melyre eljöttek a váradi püspökség lelkészei, és a városban működő apácák - vincések, mallersdorfiak, orsolyiták - képviselői is. /Tüzes Bálint: Sziklára újjáépített rend. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 15./"

"Futásfalva több mint háromszáz katolikust számláló önálló egyházközség Kovászna megyében. Az 1993 óta megszervezett Sarlós Boldogasszony-napi (júl. 2.) búcsúja révén évente immár ezrek fordulnak meg ott. A templom nagyméretű Mária-szobra látványa rendkívüli hatást gyakorolt. A csíksomlyói Istenanya mintájára készült "három könyök eredetileg az esztelneki ferencesek kolostorában volt. A háborús idők viszontagságai között a szobor eltűnt a nyilvánosság szeme elől. Bálint Lajos nyugalmazott érsek futásfalvi plébános korában (1962-1968) bukkant rá újra a parókia-épület padlásán, amelyet azon nyomban restauráltatott. /Jakab Gábor: Mária-búcsú Futásfalván. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 15./"

"Jún. 13-án a kaplonyi egyházközség búcsúnapját ülte a templom melletti szabad téren. A búcsús szentmisén megjelent tíz ferences, élükön fr. Páll Leó provinciálissal, aki köszönetet mondott Kaplony népének a ferenceseknek 1951-től 15 éven át nyújtott támogatásért. 1951. aug. 20-án, az erdélyi Szent István Rendtartomány védőszentjének napján az összes erdélyi ferencest Máriaradnára deportálták. A radnai tábor kilenc hónapig tartott, utána folytatódott a deportálás. A hatóságok három helységet: Dést, Esztelneket és Kőrösbányát jelölték meg a ferencesek kényszerlakhelyéül. Az 1951-es deportálásra a ferencesek három helyen emlékeztek: a Nagykároly melletti Kaplony községben, Máriaradnán és Csíksomlyón, azoknak az egyházmegyéknek a területén, ahol a ferencesek működnek. A ferencesek összeszedése rövid idő alatt ment végbe. Éppen a legszükségesebb ruhaneműt, ágyneműt csomagolhatták össze. Élelemről alig gondoskodhattak. 122 ember zsúfolódott össze Máriaradnán. Ekkor mozdultak meg a ferencesek ügyében az emberek. Gyűjtési akciókat szerveztek, a begyűlt élelmet elszállították Máriaradnára, majd később a másik három kényszerlakhelyül kijelölt helyre. A kaplonyi és szatmári hívek ebben a gyűjtési és szállítási akcióban külön is kitűntek. Csíksomlyón augusztus 11-én emlékeznek meg másodszor a ferencesek az elhurcoltatásról. Ide várják a rendtartomány minden tagját, hogy közösen köszönjék meg azt a nagy kegyelmet, hogy a provincia átvészelte a megpróbáltatások nehéz esztendeit. A harmadik megemlékezés Máriaradnán lesz, augusztus 20-án. Ötven év alatt megritkultak a sorok, a 122 ferencesből kevesen érték meg az 50. évi megemlékezést. /Fr. Pap Leonárd: A ferencesek deportálása 1951-ben. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 15./"

"Adrian Nastase miniszterelnök szerint a magyar státustörvény olyan új koncepciót vezet be a nemzeti kisebbségek védelméről szóló európai elvárásokba, amely megváltoztatja az Európai Bizottság vonatkozó keretegyezményének alapját jelentő filozófiát - hangsúlyozta a román miniszterelnöki hivatal által kiadott sajtóközlemény Adrian Nastase kormányfő és Martonyi János magyar külügyminiszter találkozójáról. A közlemény szerint a találkozón megerősítették, hogy továbbra is fejleszteni kívánják, előkészítik a kormányközi vegyes bizottság szeptemberi ülését. A státustörvénnyel kapcsolatban Adrian Nastase kijelentette: a román aggodalmak azokkal az előírásokkal kapcsolatosak, amelyek területen kívüli, Romániában történő végrehajtását feltételezi, ez túllép az alapszerződés keretein. /Adrian Nastase hajthatatlan Nem egyeztethető össze az európai normákkal a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"

"Magyarország elutasította azt a román javaslatot, hogy függesszék fel a határon túli magyarokról hozott státustörvényt - hangsúlyozta júl. 14-én a legtöbb román lap a román-magyar külügyminiszteri tárgyalásokról beszámolva. A beszámolók többsége tárgyilagosan ismertette a két fél álláspontját és azt a megállapodást, hogy szeptemberre összehívták a román-magyar kormányközi vegyes bizottságot. Kisebbségben maradtak a magyar fél álláspontját közvetlenül, vagy közvetve támadó román lapok. /Magyar-román külügyminiszteri tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"

"Állásfoglalásra szólította fel a Szociáldemokrata Pártot és a Nastase-kormányt Emil Boc parlamenti képviselő, a Demokrata Párt alelnöke az RMDSZ alkotmánymódosító indítványával kapcsolatban. A kolozsvári politikus jogilag elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ álláspontját, amely aláássa "a román állam értékrendjét". Boc szerint az egységes román nemzetállam fogalma és a hivatalos román nyelv nem képezheti alkotmánymódosítás tárgyát. /Emil Boc: veszélyben a román állam értékrendje. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"

"Ősszel találkozóra kerül sor a magyar, illetve a román közlekedési, valamint a környezetvédelmi miniszterek között. Egyebek között erről volt szó a két ország infrastrukturális, közlekedési, vízügyi és környezetvédelmi szakbizottságának júl. 12-i budapesti ülésén. A delegációk szükségesnek tartották az 1986-os kétoldalú határvízi egyezmény felülvizsgálatát s a megújításáról megkezdett tárgyalások őszi folytatását. Az árvízvédelmi együttműködés érdekében mindkét fél nagy hangsúlyt helyez a közös programok kidolgozására, megvalósítására. Magyar kezdeményezésre Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Jugoszlávia részvételével július 19-e és 20-a között Debrecenben tekintik át a program megvalósításának helyzetét. /Magyar-román egyeztetés közlekedési és környezetvédelmi kérdésekről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"

"Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői 2000 februárjában, Kolozsváron létrehozták a Sapientia Alapítványt, amelynek feladataként szabták meg az erdélyi magyar magánegyetem megteremtését. Az eltelt másfél év megvalósításairól adott számot dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az egyetem rektora. A magyar kormánynak, az országgyűlésnek az a döntése, hogy 2 milliárd forinttal támogatja az erdélyi magyar egyetem létrehozását, kimozdította az ügyet a holtpontról. Az EMTE az erdélyi magyarság demográfiai, gazdasági és kulturális tagoltságához igazodva, egységes szervezetben, de több lábon álló, rugalmas intézményrendszerben fog működni. A Sapientia Alapítvány 11 szak beindításához szükséges akkreditációs csomagot terjesztett elő, ebből 7-et hagytak jóvá. Az egyetem több helyszínen, Nagyváradon, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron működne. A Sapientia Alapítvány felvállalta a Nagyváradon a Partium Keresztény Egyetem néven működő felsőfokú oktatási intézmény fenntartását és fejlesztését. A Partium Keresztény Egyetem hosszabb távon integrálódni fog az EMTE-be. A másik oktatási helyszín Csíkszereda, mert Székelyföldnek szüksége van egy olyan oktatási központra, amely a székely társadalom szellemi felemelkedését biztosítja. Úgy döntöttek, hogy a meglévő távoktatási rendszereket ide letelepítik. Marosvásárhely esete más: régi egyetemi város, itt működik az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Színművészeti Akadémia és a Petru Maior Egyetem, valamint a Dimitrie Cantemir magánegyetem. Az első kettőn magyar nyelvű oktatás is folyik. Marosvásárhelyen a magyar nyelvű műszaki oktatást kívánják kiépíteni. Emellett be szeretnék indítani a szociálpedagógiai szakot, amely jó alapot teremthet arra, hogy a későbbiek során létrehozzák a különböző pedagógiai fakultásokat is. Kolozsváron egyelőre nem szorgalmazták a szakok indulását. Egyike ezeknek a környezettudományi szak, amelynek akkreditációs iratcsomója már elkészült. Folyamatban van egy média és kommunikáció szak, valamint egy operaénekes és énektanári szak beindítása. Kolozsváron szeretnék létrehozni azokat a háttérintézményeket, amelyek nem csak a magyar, hanem az egész magyar nyelvű egyetemi oktatást szolgálják. Tervezik egy egyetemi könyvtár, valamint egy kollégium létrehozását. - Kolozsvárnak továbbra is meg kell maradnia az erdélyi magyarság szellemi központjának, és ezt a jellegét állandóan erősíteni kell. - Az eddig engedélyezett hét szakra 325 hallgatót vesznek fel, előzőleg ingyenes felkészítő tanfolyamokat indítanak. - Az erdélyi magyar társadalom hosszú évek óta tanárhiánnyal küszködik. Az EMTE társult- és vendégtanárokkal fog kezdeni. Hosszabb távon azonban doktori ösztöndíjprogram beindításával segítik a tanárok képzését. Ösztöndíjat azok a román állampolgárságú doktorandusok kaphatnak, akik szerződésben vállalják, hogy részt vesznek az EMTE keretében zajló oktatási tevékenységben. Jelenleg ötven doktori ösztöndíjasuk van. Az EMTE-n és általában a romániai magyar felsőoktatásban és kutatási intézetekben zajló tudományos, kutatói tevékenység színvonalának emelését szolgálja a kutatási ösztöndíjprogram is. Nem kell szembehelyezni egymással a BBTE-t, az önálló magyar állami és az egyházi magyar magánegyetemi oktatást. Tonk hangsúlyozta, hogy számára nem létezik külön állami és külön magán felsőfokú oktatás magyar nyelven. Számára egy magyar nyelvű egyetemi oktatás létezik, ezért egymást kiegészítve kell működniük. Dr. Tonk Sándor jelenleg a BBTE-n és a Protestáns Teológiai Intézetben tanít, kijelentette, hogy nem hagyja abba eddigi munkáját, továbbra is tanítani fog ezen a két helyen. /Papp Annamária: Megmarad az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvár-központúsága. Interjú dr. Tonk Sándorral, az EMTE rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"

"Kolozsváron a Millenniumi sokadalom rendezvénysorozat júl. 14-én a Báthory Gimnáziumban kezdődött. A magyar Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal idén négy határon túli városban szervez hasonló ünnepséget, ebből kettőt Erdélyben (Marosvásárhelyen és Kolozsváron). A kolozsvári rendezvényen 20 felnőtt és 14 gyermek tánccsoport lépett fel. A megnyitón jelen voltak a magyar folklór olyan jeles alakjai, mint Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató és Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus. Kolozsvár alpolgármestere, Boros János és Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor mondott beszédet. A műsort a máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egylet Vegyeskara nyitotta meg magyar népdalfeldolgozásokkal, majd számos, ismert és aránylag ismeretlen néptáncegyüttes lépett színpadra. /Sándor Boglárka Ágnes: Jogainkért dallal, tánccal is küzdeni kell. Millenniumi sokadalom - gyér közönséggel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"