"Tavaly októberben Kolozsvár polgármestere azt állította, hogy Vincze József kolozsvári lakos merényletet akart megkísérelni ellene, a rendőrség pedig a hamar megtartott házkutatás során egy hatlövetű pisztolyt talált, amelyből két golyó hiányzott. Vincze József nyugalmazott mérnököt akkor le is tartóztatták 24 órára, majd orvosi vizsgálatok és ajánlás alapján szabadlábra helyezték, de röviddel ezután újból letartóztatták. A városháza hivatalosságai akkor az RMDSZ-re is rá akarták terelni a figyelmet, ajánlva, hogy ellenőrizzék a vádlott és a szervezet közötti kapcsolatot. Végül Vinczét tiltott fegyvertartás és csempészés vádjával 30 napig tartották fogva. A sajtó fenntartással fogadta a polgármesteri állítást, és "megrendezett merényletként" írt az esetről. Nem hagyhatom, hogy ennyire elhallgattassanak, mondotta Vincze József, elmondva, hogy ügyében nemrég hoztak döntést: egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és mihelyt megkapja az ítélet megindoklását, fellebbez az ítélet ellen. Fogvatartása 30 napja alatt senkit nem engedtek be hozzá, még a feleségét sem, kihallgatásánál pedig nem volt jelen a hivatalból mellé rendelt védőügyvéd. Tehát még a legelemibb eljárási szabályokat sem tartották tiszteletben, mesélte Vincze. Szenvedéseihez hozzájárult, hogy megvádolása előtt nem sokkal fejsérüléses autóbalesetet szenvedett, kezelés alatt állott, és hiába kérte az orvosa által kikísérletezett gyógyszert, a fogházban ezt visszautasították. Ráadásul "agresszív cellatársat" zártak melléje. Vincze József azt is sérelmezte, hogy pereskedése során az RMDSZ-től nem kapott semmilyen ("érdekvédelmi") támogatást. Ami a fegyvert illeti, a Vincze által mutatott iratok szerint az egy Flobert pisztoly volt, a nagybetűvel feltüntetett, kedvcsináló reklám szerint "tetszetős és élethű". Vincze József állítása szerint az egy játékszer, nem minősül fegyvernek, Magyarországon engedély nélkül vásárolható. Nemrég újból beidézték a rendőrségre Vincze Józsefet. Elmondása szerint ezúttal egy lopott Pentax orvosi műszerről van szó, amelyet Magyarországon valaki az ő nevében adott be javíttatni. /Újból beidézték Vincze Józsefet. Tavaly a polgármester merénylettel vádolta.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"

"Menedzsment az információs és könyvtári szolgáltatásokban címmel szervezett háromnapos találkozót Csíksomlyón a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Kovászna Megyei Könyvtár és a Hargita Megyei és Municípiumi Könyvtár. A könyvtári szolgáltatás megváltoztatása és fejlesztése elengedhetetlen, mert a változó társadalom kihívások elé állítja a könyvtárakat. Tizenöt magyar könyvtáros-menedzser (vagy menedzserjelölt) vett részt Erdély különböző könyvtáraiból. /Menedzsment az információs és könyvtári szolgáltatásokban.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"

"Máj. 13-án tanácskoztak a Hunyad Megyei Magyar Pedagógusszövetség képviselői Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban. Zörgő Éva kolozsvári pszichológus előadása után Bőjthe Csaba szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke ismertette az Apáczai Csere János Közalapítvány beiskolázási- és szórványprogram-pályázatára kidolgozott tervet. Hasonló programot készülnek kidolgozni a Zsil-völgyi magyar oktatás fejlesztésére is. A találkozón Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök visszatekintett az elmúlt tíz évre. /Az anyanyelvű oktatás fennmaradásáért. A Hunyad megyei RMPSZ szilárd talajra épít. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./"

"Több mint kéthetes turnét kezd Szerbia és Szlovákia magyarlakta vidékein a kolozsvári magyar színház, amely máj. 13-án zárta a hazai évadot. A korai évadzárás oka az, hogy a kicserélik az épület hőközpontját. A társulat máj. 17-én tizennégy előadásból álló vendégjáték-sorozatba kezd, melynek teljes költségét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram fedezi. A Délvidéken Nagybecskerek, Zenta, Kikinda és Újvidék, a Felvidéken Kassa, Rimaszombat, Dunaszerdahely és Komárom közönsége tekintheti meg A fátyol titkai, A mizantróp és a Kvartett című előadásokat. Hazaérkezése után a társulat máris továbbindul Kisvárdára. /Kolozsvári színészek külföldi körúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./"

"Erdélyi körútja során máj. 14-én Marosvásárhelyre látogatott a Duna Televízió küldöttségre. Tájékoztatást adtak műsortervükről. /Antal Erika: Értékrendjük szempontjait értelmezték. Marosvásárhelyre látogatott a Duna Televízió. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./"

"Május 12-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Elnöki megnyitójában Benkő Samu kifejtette: a 142 éve alakult és 12 éve újjáéledt tudományos egyesület a mostoha körülmények közepette is él, működik. Sipos Gábor előzetesen írásban ismertetett főtitkári beszámolóját szóbeli kiegészítéssel tette teljessé: kiemelte az utóbbi időben egyre aktívabb szatmárnémeti fiókszervezet eredményeit. Megvitatták az EME választmányi gyűlésén jóváhagyott társadalomtudományi kutatóintézet szervezeti és működési szabályzatát. Az intézet rendeltetése szakembereket képezni a nemzeti önismereti tudományszakok művelésére, a múzeumi, könyv- és levéltári örökség szakszerű őrzésére. Már működő három szakosztálya: történettudományi, nyelv- és irodalomtudományi, társadalomismereti. Feladatait főállású tudományos kutatókkal és alkalmi munkatársakkal végzi. Igény mutatkozik a természettudományok és a műszaki tudományok szakosztályainak beindítására is, de ennek egyelőre anyagi korlátai vannak. Többen kifogásolták, hogy az utóbbi időben az EME-kiadványokkal olyan más kiadványok versengnek, amelyek gyenge színvonaluk mellett valamilyen erős pénzforrás támogatását élvezik. Visszatérő közgyűlési téma a tagság fiatalításának szükségessége. A gombamódra szaporodó hazai tudományos társaságokkal az EME jövőre tanácskozást kíván tartani. - Az EME szolgáljon háttér-intézményként azon tagjai számára, akiknek nincs lehetőségük, hogy egyszerű felszerelések beszerzése végett pályázatokon induljanak. A létrejövő magyar egyetem tudományos hátterét leginkább az EME biztosíthatja. A közgyűlés módosításokat fogadott el a tagsági díjak mértékével kapcsolatban: ezután az aktív tagoknak évente 100 ezer, a nyugdíjasoknak 50 ezer, a diákoknak és főiskolai hallgatóknak 15 ezer lejt kell befizetniük. 2002-ben általános tisztújítást tart az Erdélyi Múzeum-Egyesület, és a közgyűlés előkészítése céljából a szakosztályok elnökeiből és titkáraiból álló tíztagú bizottság alakult. Utána pedig következhet az alapszabályzat megújítását végrehajtó rendkívüli közgyűlés. A mostani ülésen egy évre részleges választásokat tartottak. Az új választmányi tagok a következők: 1. szakosztály - Pál-Antal Sándor; 2. szakosztály - Szilágyi Pál, Nagy-Tóth Ferenc, Kiss Szidónia; 3. szakosztály - Péter Mihály; 4. szakosztály - Szabó Árpád; 5. szakosztály - Kerekes László, Sándor László. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés: Társadalomtudományi Kutatóintézet alakul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Az EME titkársága 2000 nyarán a kolozsvári Rhédey-házba /Jókai/Napoca u. 2./ költözött. Az EME honlapja március óta használható /www.eme.ro/. Jelenlegi taglétszámuk 4351, ebből 2277 egyetemi hallgató. - A könyvtár helyhiánya nyomasztó. A jövőben az EME és a Sapientia Alapítvány közös könyvtárat létesít. Az EME rendszeres kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematika Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő, Erdélyi Tudományos Füzetek, új kiadány a Collegium Geographicum ifjúsági folyóirat és a Collegium Biologicum. /Sipos Gábor főtitkári jelentése az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2000. Évi munkájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./ Gaal György többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem működik a romániai magyar kiadványok könyvtári begyűjtése. Vincze Mária arról a jelenségről számolt be, hogy amint megindult a magyar nyelvű közgazdászképzés, félszáz egyetemi hallgató iratkozott be a társadalomtudományi szakosztályba, de hamarosan alábbhagyott a lelkesedés. Kötő József, az EMKE elnöke a Kisebbségkutató Intézet kolozsvári megalakulásában rejlő lehetőségekre irányította a figyelmet. Ki kell járni, hogy az EME - a kis transzszilván akadémia - részesüljön az intézet költségvetéséből, és az így nyert összegeket az erdélyi magyar tudományos élet fejlesztésére fordíthassa. Tonk Sándor alelnök hangsúlyozta, hogy az alakuló magyar magánegyetem elképzelhetetlen az erőteljes tudományos kutatási háttér nélkül. /Kis transzszilván akadémia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./ Az Erdélyi Múzeum Egyesület, mint megalakulása óta minden évben, rendes évi közgyűlése alkalmából az EME elnöke, Benkő Samu nyilatkozott. Kifejtette, hogy a jövő évben általános tisztújítás lesz. Azt szeretnék, hogy a távozó idősebb nemzedéktől fiatalabb, tetterős tagok vegyék át az EME vezetését. Módosítani kell az 199-ben elfogadott alapszabályzatot. Akkor azt hitték, hogy a magyarságtól elorzott nemzeti jellegű művelődési javak visszakerülnek az EME tulajdonába. Ez nem történt meg. A magyar múzeumok kincsei, a régi könyvek, épületek mind román állami tulajdonba mentek át. Benkő Samu úgy látta, hogy az erdélyi magyar képzőművészek időtállóbb értékeket hoztak létre, mint mondjuk az ötvenes-hatvanas években a magyar írók. Egy Nagy Imrének, egy Szevátiusznak a művei időtállóak. Jelenleg folyik a magyar néprajzi értékek utolsó darabjainak elkótyavetélése. Emellett betörnek parókiákra, plébániákra, kegyszereket, keresztelőmedencét, szárnyasoltárt stb. visznek el. Benkő elnöki megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az EME értékes könyveket, tanulmányokat tett le a magyar tudományosság asztalára. /Csomafáy Ferenc: Nem vagyunk elefántcsonttoronyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./ "

"A jövő héten Budapesten folytatódik a határon túli magyarokról szóló státustörvénnyel kapcsolatos kétoldalú román-magyar konzultáció - jelentette be Tatiana Maxim román külügyi szóvivő. Ion Iliescu elnök felszólította az ország politikai erőit, hogy a készülő magyar státustörvényt ne használják ürügyként szélsőségesen nacionalista álláspontok megfogalmazására, a többség és a kisebbség közötti feszültség növelésére. /Bukaresti álláspont magyar a státustörvényről "Igen bonyolult kérdésekre" várnak választ.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"

"Mircea Geoana külügyminiszter Csehországba utazott, máj. 15-én tárgyalt Milos Zeman cseh kormányfővel, aki kijelentette: Prága jelenleg nem számol azzal, hogy vízumkényszert vezessen be a látogató román állampolgárok számára. Csehország az utóbbi években román állampolgárok ezreit toloncolta vissza hazájukba, mert egy részük a cseh-német határon át megpróbált illegálisan Nyugatra jutni, míg mások loptak, koldultak és különféle bűncselekményeket követtek el az ország területén. A cseh kormány ezért még 2000-ben felszólította Bukarestet, hogy vessen gátat a Csehországba irányuló "álturizmusnak", különben Prága vízumkényszert vezet be a román állampolgárok számára. Zeman Geoanával arról is tárgyalt, hogy Csehország fegyvereket szállíthatna a román hadseregnek. /Románia cseh fegyverek iránt érdeklődik Prága nem vezet be vízumkényszert.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"

"Máj. 17-18. között ülésezik Bukarestben a román-ukrán vegyes bizottság, amely az Ukrajnában élő román nemzeti kisebbség helyzetéről folytat tárgyalásokat. A két fél egyezményt ír alá az ukrajnai románok és a romániai ukránok etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása megőrzésére foganatosított intézkedésekről. Romániában az 1992-es népszámlálási adatok szerint 65 764 ukrán él, ami az összlakosság 0,3 százalékát teszi ki. Az ukrajnai románok száma 378 000 (1990-es adatok szerint), ez az összlakosság 0,8 százaléka. /Románia gondjaiba veszi az ukrajnai románokat.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"

"A Varadinum-ünnepség keretén belül a Sapientia Varadiensis Alapítvány meghívására a Magyar Tudományos Akadémia - Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága Nagyváradon tartotta meg kihelyezett ülését. Dr. Berényi Dénes akadémikus-elnök üdvözölte a közönséget, és röviden ismertette a MTA határokon átnyúló támogatási-együttműködési programjait. Tarnóczy Mariann titkár beszámolójából a hallgatóság megtudhatta, hogy az MTA már a 80-as években hozzákezdett a határon túli magyar tudományosság feltérképezéséhez, majd 1990-ben megkezdődött a határon túli magyar tudósok bekapcsolása. Létrejött a Határon Túli Köztestület, amelynek tagjai lehetnek a tudományos fokozattal rendelkező határon túli magyar kutatók is. A Magyarországgal szomszédos országokból eddig mintegy 500-an jelentkeztek és lettek tagjai a Köztestületnek, a jelentkezés folyamatos. Szarka László titkár, a Kisebbségi és Etnikai Kutatások Intézetének igazgatója a támogatásokról számolt be. A Domus Hungarica intézménye a kutatók számára megteremtette a munka feltételeit - dolgozhatnak, előadásokat tarthatnak, Domus-délutánokon vitázhatnak és megbeszéléseket folytathatnak. A következő két évben 100-100 millió forintot különítettek el a határon túli tudomány támogatására. Az eddig beérkezett 118 pályázat közül 62 Romániából érkezett. Ugyanakkor támogatni kívánják a határon túli műhelyek munkáját, kutatóállomásokat szeretnének létrehozni, és biztosítani szeretnék az egyes műhelyek közötti információáramlást. /T. Szabó Edit: A Tudomány Napja. Magyar akadémikusok érkeztek Nagyváradra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./ Dr. Fleisz János történész, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke elmondta: újdonságnak számít az, hogy a Varadinum keretében a magyar tudományosság is fontos szerepet kapott, neves külföldi vendégek részvételével. Bemutatta a meghívottakat: dr. Berényi Dénes atomfizikus, a MTA-MTK Elnöki Bizottságának elnöke, Görömbei András irodalomtörténész, Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Szarka László, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója, történész és Kolozsvárról Faragó József népköltészeti kutató, folklorista. Dr. Berényi Dénes Hogyan tekint a világ a magyar tudomány eredményeire című előadása, dr. Görömbei András A minőség forradalma - Németh László, majd dr. Pomogáts Béla Az erdélyi gondolat az idő mérlegén, dr. Szarka László Mire jó a kisebbségkutatás?, dr. Faragó József Száz éve született Domokos Pál Péter, dr. Bíró Károly Az erdélyi műszaki kutatásról, majd dr. Fleisz János Társadalomtudományos kutatás a Partiumban című értekezése következett. /Váradi tudományos műhelyekkel ismerkedte. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./"

"Szilágysomlyón két ingatlan ad helyet a magyar jellegű rendezvényeknek: az RMDSZ-székház és a Csorgó utcai megyei EMKE-székház. Az előbbiben működik a szenátori iroda, a Báthory Alapítvány, valamint az alapítvány sokezer kötetes könyvtára is, amelynek többszáz olvasója van. A szilágysomlyói magyar művelődési élet fellendülésével mindkét "magyar háznak" megnőtt a szerepe. A Báthory Alapítvány egyes rendezvényekre igénybe vette volna az EMKE-ház helyiségeit is. A két "magyar ház" között azonban nem alakult ki jó együttműködés. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke közölte: a helyzet tisztázódik, ugyanis az EMKE a napokban meghirdetett egy adminisztrátori állást, s így megszűnhetnek azok az okok, amelyek a viszony elhidegülését lényegében kiváltották. /Szabó Csaba: Megoldódni látszik az EMKE-székház ügye.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"

"Péter Tünde tanfelügyelő részvételével Kolozsváron magyar óvónők tanácskoztak. A magyar csoportok megszűnésének veszélye elsősorban Kolozsvárt érinti, ezért is volt az eszmecsere. /(balázs): Magyar óvónők találkozója Már most írassuk be az óvodásokat! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"

"Tízéves az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Az előzménye: a 80-as években Zsigmond Győző magyartanár évről évre anyanyelvi versenyeket szervezett az iskolásoknak. A diktatúra idején a szekuritáté döntésére ezért Zsigmond Győzőnek távoznia kellett Székelyudvarhelyről, Sepsiszentgyörgyön kötött ki. Ott szervezte meg a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny (rövidítve: KAV). Ezeknek a versenyeknek a tapasztalatai vezettek el az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) megalakulásához, sepsiszentgyörgyi székhellyel. Első elnöke Tulit Ilona sepsiszentgyörgyi magyartanár volt, őt követte Zsigmond Győző (ma egyetemi adjunktus), néhány éve pedig Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár tölti be az elnöki tisztet. A két alelnök: Török Katalin magyartanár, Ördögh-Gyárfás Lajos villamosmérnök, művelődési felügyelő; titkár: Nagy Zsuzsanna újságíró. A szövetség szakmai, tudományos irányítója az első perctől kezdve Péntek János volt. Az AESZ-nek ma már van alosztálya is Kolozsvárott: az Aranka György Nyelvművelő Kör. /Komoróczy György: Tízéves az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Nyelvművelés magas fokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./"

"Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa megtárgyalta azt a javaslatot, amelyet Pap Géza püspök terjesztett elő az egyházi diakóniai munka átszervezésére. A püspök beszámolt erről az átszervezésről. Létezik a Diakóniai Alapítványuk, azonban a háziorvosi rendszer megjelenésével az alapítvány kicsúszott az egyház ellenőrzése alól. Ezért az alapítványt át kell szervezni. A Diakóniai Központ sok mindennel foglalkozik, de igazi diakóniai munkát, a szó bibliai értelmében nem végez. Gyógyszertáruknak szintén nincs kapcsolata intézményeikkel. A kolozsvári posztliceális diakonissza képző a Református Kollégium keretében működik, fizetéses rendszerben. Ez azt jelenti, hogy az állam nem járul hozzá ennek az oktatási formának a fenntartásához. A marosvásárhelyi diakóniai központ felépítése óta az egyháznak két központtal, két tanári karral és kétszeres kiadásokkal kell szembenéznie. Amikor megpróbálta a két intézményt összevonni, hatalmas ellenállásba ütközött. A püspök úgy látja, hogy a diakóniai munkában a hangsúlyt a házi beteggondozásra kell helyezni, össze kell vonni a Diakóniai Központ és a Diakóniai Alapítvány munkáját. A diakonisszaképző intézet igazgatójává a testület dr. Sárosi Artúr orvost nevezte ki. /Papp Annamária: Átszervezik a diakóniai munkát az Erdélyi Református Egyházkerületben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"

"Kudor István /Bánffyhunyad/ népi ihletésű művészi fafaragásaiból nyílik kiállítás máj. 21-én Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesboltban. A tárlat anyagát Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője mutatja be. A művész a kolozsvári Műegyetem Építészeti Karának végzettje. Faszobrászatot a családban és a kolozsvári szabadegyetemen tanult. Kiállításai, többek között, Nagyváradon, Bánffyhunyadon, Budapesten, Augsburgban, Berlinben voltak. /Művészi fafaragások a Gaudeamus könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"

"Máj. 16-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban bemutatták Roth Endre Nacionalizmus és demokratizmus című kötetét, a Pro Európa Kiadó gondozásában. A könyv először román nyelven jelent meg 1999-ben, ugyanennél a kiadónál. Szokoly Elek, a kiadó igazgatója elmondta, hogy ez a könyv az európai eszme- és értékrendszert igyekszik megközelíteni. A kötetet először Salat Levente egyetemi előadótanár méltatta. A könyv Románia legfontosabb nemzeti kisebbségeivel, a magyar-, német-, zsidó- és roma-kérdéssel foglalkozik. Kallós Miklós egyetemi tanár szerint ez a mű Románia társadalomtudományi irodalmának egyik legszínvonalasabb alkotása. Balázs Sándor egyetemi tanár, a kötet fordítója kifejtette: ez a munka megfelelt saját gondolkodásmódjának. A kötet nemsokára Németországban is megjelenik. /Köllő Katalin: Magyar és román nyelvű bestseller? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./"

"A Demokrata Párt országos konvenciójának ülésén /máj. 18-án/ a fő napirendi pont a tisztújítás volt. A pártelnöki tisztre Petre Roman jelenlegi elnök, Traian Basescu, Bukarest főpolgármestere és Simona Marinescu szenátor pályázott. Traian Basescu alelnök kifejtette: kizártnak tartja a párbeszédet a demokraták és a kormánypárt között egy szociáldemokrata pólus létrehozására. Az RMDSZ-hez való viszonyukat meghatározza, hogy a Szövetség együttműködik a kormánypárttal. Basescu úgy véli, hogy a DP-nek csak bizonyos konkrét kérdések mentén szabad együttműködnie a Nemzeti Liberális Párttal (NLP). kapcsolatát illeti, Basescu kizártnak tartja az NRP-vel való együttműködést. /Basescu: Kizárt a DP-RTDP szövetség Mérsékelt együttműködés a liberálisokkal és az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

"Egyes határon túli magyarok oktatási támogatásban részesülhetnek - jelentette ki korábban a státusztörvénnyel kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő, aki annak idején húszezer forintról tett említést. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló státusztörvény azonban nem említ összeget. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a Népszabadságnak megerősítette: a törvény úgy rendelkezik, hogy azok a határon túli magyar családok kérhetnek támogatást, ahol legalább két gyermek magyar iskolába jár. A pénz eljuttatásáról a támogatást intéző közhasznú szervezetek polgárjogi szerződést kötnek a választott határon túli partnerrel. - A határon túli magyarokról készülő státustörvény nem fog etnikumközi feszültségeket okozni - jelentette ki Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke kolozsvári látogatása során adott nyilatkozatában. A törvény alkalmazásában nem lát közvetlen problémát, de "nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ilyen megkülönböztetés olyan lelki, érzelmi problémákat okozhat, főként a tömegek szintjén, amelyek nem kedveznek az egység légkörének az Európai Unióban". - Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint a munkavállalás megkönnyítése csak a jelenlegi helyzetet legalizálja. /A státustörvény sokakat foglalkoztat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./"

"Máj. 18-án Kolozsváron fiatalokkal találkozott Markó Béla szövetségi elnök. A találkozón nem vettek részt a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői. A MIT legutóbbi küldöttgyűlésén ugyanis közleményt fogalmazott meg, amelyben az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának összetételét kifogásolták, valamint arra kérték az RMDSZ vezetőségét, hogy "tegye nyilvánossá a romániai állami költségvetésből az erdélyi magyar nemzeti közösségnek szánt alapok szétosztását". A MIT felhívása szerint: "a 2001. évi erdélyi keret sorsáról három ember döntött, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ-nek túl nagy hatásköre van az erdélyi magyar nemzeti közösség Illyés Közalapítvány általi támogatásának meghatározásában is." A MIT javasolta, hogy az alapítvány "vizsgálja felül az alkuratórium összetételét, és módosítsa azt a civil és közéleti szféra méltányos egyensúlya irányába". - Jakab Istvánt, a MIT elnöke leszögezte, hogy az erdélyi magyarság támogatására érkező összegek sorsa teljesen átláthatatlan. Jelen pillanatban a romániai alkuratórium RMDSZ-tisztségviselőkből áll: Markó Béla szövetségi, Takács Csaba ügyvezető és Kelemen Hunor SZET-elnök. - A MIT azt szeretné, hogy azok döntsenek, akik nem foglalkoznak politikával. /Rácz Éva: MIT: Eluralkodott a politikum a civil szféra felett. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

"Máj. 23-án a helyi közigazgatás törvénye hatályossá válik és számonkérhető az egész országban. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Trianon óta ez a jogszabály a közigazgatásban a legátfogóbb lehetőségeket ígéri. Az 1945-ben elfogadott Kisebbségi Statútumban a kisebbségi nyelvhasználat alsó határa 30 %-os kisebbségi jelenlét volt. A mostani törvény elfogadása mögött az egész erdélyi magyar közélet, az RMDSZ parlamenti és helyi politizálása áll. A jogszabály tartalmazza az RMDSZ-programban meglévő szubszidiaritás elismerésének lehetőségét. Ez a jogszabály a helyi közigazgatáshoz rendeli a kultúra, oktatás, szociális kérdéseket, a településfejlesztést is. - Igaz, hogy számos olyan törvény van, melyeket elfogadott a parlament, viszont az elmúlt tizenegy év alkalmazási tapasztalatai szöges ellentétben állnak velük. A földtörvényt, a kis- és közepes vállalatok jogszabályát vagy az oktatási törvényt nézve, alkalmazásuk mindig beleütközött valamilyen falba. - A törvény az egész országra vonatkozik s nem rendelkezik külön Kolozsvárról. - Hunyad megye szórványvidék, a nyelvi jogokat tekintve összesen 6 település jön szóba. A törvény nem mondja, hogy a 20 %-os jelenlét alatti települések esetén nem alkalmazható a többnyelvűség. /Cseke Gábor: A helyi közigazgatás törvénye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./"

"Dr. Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a Gróf Mikó Imre Kuratórium - melynek egyetlen célja és joga az EME tevékenységének a támogatása - tagjaként vett részt az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén. Leszögezte, hogy az OSZK-nak, vagy ahogyan sokan nevezik, a Magyar Nemzeti Könyvtárnak a határokon kívüli magyar könyvtárak támogatása is a feladata. Magyar könyvtárnak tudják a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárat is, minden jogi igazság ellenére. Az ottani magyar anyag támogatása alapvető feladat. A rendszerváltás előtt csereszolgálata /Vekerdi József vezetésével/ rendszeresen támogatta a határon túli magyar könyvtárakat, valamint a kutatókat és a magánkönyvtárakat is. A rendszerváltozás a határon túli magyar közösségek támogatására egy ellátó rendszer alakult, melynek komoly elemei vannak: az Illyés Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a Domus Hungarica az akadémia részéről, illetőleg a magyar kormány komoly pénzösszegeket különített el erre a célra. A nemzeti könyvtárnak koordinatív szerepe van. - A magyar állam a kötelespéldány-rendeletet 1997-ben módosította: a kötelező példányszámot az addigi 16-ról 6-ra csökkentették. Ez azt jelenti, teljesen esetleges, hogy a kiadók, nyomdák ezen felül adnak-e valamit a nemzeti könyvtárnak, amit a határon kívüli magyarok támogatására fordíthat. Ezen az állapoton változtatni kell. Megoldást jelent, hogy a nemzeti könyvtár, ettől az évtől az Illyés Közalapítvány stratégiai partnere, így a jövőben egységes képük lesz arról, hogy ki mit kapott. Az OSZK tanácsolja a többi szervezetnek is, hogy mielőtt ajándékot adnak a határon túli magyar könyvtáraknak, kérdezzék meg az OSZK-t, hogy mit adtak már, mert sokkal hasznosabb lesz a megajándékozottak számára, ha nem 8 példányt kapnak ugyanabból a kötetből, hanem 8 különböző kötetből egy-egy példányt. Az a törekvés, hogy Magyarország nemzeti könyvtára - XXI. századi értelemben, a Kárpát-medence nemzeti könyvtára, a kulturális nemzet könyvtára legyen. Ehhez szükséges, hogy a határon túli magyar szervezetek és könyvtárak megküldjék az ottani kiadványokat. Monoki kedvező döntésnek tartja, hogy Kolozsváron egy könyvtárat kell építeni anyaországi támogatással, ez lesz az a központi partnerkönyvtár, amely a romániai magyar vonatkozású anyagot összegyűjti és szervezetten átadja a Magyar Nemzeti Könyvtárnak cserében a neki küldendő anyagért. Akkor is meg kell csinálni az Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtárat, ha adott esetben olyan politikai fordulat jöhet, hogy újra elvész az egész. Remélhető, erre nem fog sor kerülni. Az újságíró közbevetette a bosnyák példát: a szerb hadsereg felégette a bosnyákok nemzeti könyvtárát, a horvát hadsereg pedig felégette nemzeti levéltárukat. /Csomafáy Ferenc: Létrehozni egy új erdélyi magyar könyvtárat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./"

"Máj. 18-án Kolozs megyei magyar polgármesterek, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők találkoztak a Torda melletti Harasztoson. Jelen voltak Mikeháza, Magyarnagykapus, Magyarszovát, Kalotaszentkirály, Kolozs, Tordaszentlászló, Kisbács, Mócs, Egeres, Kőrösfő, Várfalva, Harasztos és Kolozsvár önkormányzati képviselői. A megbeszélés napirendjén az újonnan megjelent jogszabályok, illetve a településeken felmerülő sajátos problémák megvitatása szerepelt. Boros János, Kolozsvár alpolgármestere arra kérte a jelenlévő önkormányzati képviselőket, hogy alkalmazzák a helyi közigazgatási törvényt. /Valkai Krisztina: Kolozs megyei önkormányzati képviselők találkozója Harasztoson. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

"Súlyos gondok nehezítik a kolozsvári Magyar Opera munkáját, elsősorban az előírt 30 %-os létszámcsökkentés. Ilyen körülmények között tartotta máj. 13-án évadzáró előadását az opera. Simon Gábor igazgató kifejtette: a központi fűtés-rendszer korszerűsítéséhez 3-4 hónap szükséges. Ezért kellett egy hónappal korábban kell bezárniuk a kapukat. Az igazgató visszapillantott az elmúlt évad teljesítményére. Kevesebb előadást tartottak, mert a lebontott díszletraktár és az építkezés miatt minden díszletet és kosztümöt másik raktárhelyiségből kellett elhozni. Ebben a hónapban fellépnek Marosvásárhelyen, Tordán és Zilahon. Júniusban Miskolcon és Nyírbátorban fognak szerepelni. Július a szabadság időszaka lesz. Augusztus 10-25 között több magyarországi városban vendégszerepelnek, így Nyíregyházán, Esztergomban, Zsámbékon és Budapesten. Ősszel a magyar művelődésügyi minisztérium segítségével székelyföldi körútra fognak indulni. Október végén újra Budapesten tartanak bemutatót. Novemberben egyhónapos olaszországi vendégjáték következik. /Hintós Diana: Kényszerű évadzárás - és ami mögötte van. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

"A műemlékvédelemmel foglalkozik a Művelődés (Kolozsvár) áprilisi száma. A tematikus szám többek között a tusnádi műemlékvédelmi konferenciasorozat célkitűzéseire hívta fel a figyelmet valamint a sztánai, torockói, abrudbányai, verespataki integrált táj- és értékvédelmi törekvésekre. A lapszámot az 1942-es kolozsvári műemlékfelmérés rajzaival illusztrálták. /Művelődés/4. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

"Indulása, márc. 14-e óta egyre nagyobb sikere van a Magyar Internet Világrádiónak, amelyen keresztül a Föld legtávolabbi pontján is jó minőségben lesz hallható a Kárpát-medence magyar nyelvű rádióadásainak műsora. Jelenleg 9 rádióadó fogható a Magyar Internet Világrádión, amelynek vételéhez szükséges szoftver a www.vilagradio.hu honlapról már most, a kísérleti adások ideje alatt is térítésmentesen letölthető. /Magyar Internet Világrádió. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

" Máj. 18-án Csíkszereda vendége volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) küldöttsége, amely az elmúlt napok során felkereste Nagyváradot, Temesvárt és Kolozsvárt. A küldöttség tagjai megelégedéssel nyugtázták romániai megbeszéléseik eredményeit, nyomatékolva: a kapcsolatok szorosabbra fűzése mindkét fél érdeke. /Szorosabbra fűzni a kapcsolatokat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./"

"Májusban ünnepelte első születésnapját a Filmtett (Kolozsvár) mozgóképes magazin. A háromnapos ingyenmozi várta a fiatalokat. Kerekasztal-beszélgetésekre is sor került. Máj. 12-én a magyarországi filmes lapok, a Filmvilág, a Pergő Képek, a Metropolis és az Interneten levő Filmkultúra valamint a magyar.film.hu szerkesztői és a Filmtett két szerkesztője, Margitházi Beja és Zágoni Balázs beszélgetett a filmkritikusi feladatokról. Május 13-án, az erdélyi filmesek munkáinak bemutatása után az alkotókkal, Tompa Gáborral, Schneider Tiborral, Xantus Gáborral, Lakatos Róberttel, Fazekas Szabolccsal és Erdős Zsigmonddal beszélgetett a házigazda, Zágoni Balázs. /Tettre készen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

"Máj. 17-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén két könyvet mutattak be. A Homoród füzes partján című tanulmánykötet keletkezéséről, előzményeiről és tartalmáról a szerkesztők, Cseke Péter és Hála József számoltak be. A kötet bemutatja a Homoród-mente településeit, lakóit, szokásait és hagyományait. A másik, A magyarok a világban című munka szintén hiánypótló kiadvány, derült ki a kötet szerkesztőjének, Bihari Zoltánnak beszámolójából. A részekben élő magyarság XX. század végi átvilágítása feltérképezi Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság, Szlovákia, Muravidék és Burgenland magyar lakosságát. Ezen kívül tartalmaz még különböző adattárakat, és igen gazdag illusztrációs anyaggal is rendelkezik. /(S. B. Á.): Újabb könyvekkel gazdagodtunk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

"Gheorghi Prisacaru szenátor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Állandó Bizottságának 22-én kezdődő isztambuli gyűlésén bizonygatni akarja, hogy Romániában megoldott a moldvai csángók önazonosságának ápolása. Azonban Tytti Isohookana Asunmaa finn képviselő asszony előterjesztése nyomán olyan jelentést fogadott el a kulturális és oktatási bizottság, amely meglehetősen sok visszásságra ráirányítja a figyelmet. Ritkán fordul elő, hogy valamely szakbizottság dokumentumát az állandó bizottság vagy a plénum jelentősen megváltoztassa. Gheorghi Prisacaru módosító indítványában valószínűleg az "etnikai csoport" kifejezés megváltoztatása a lényeg. /Gazda Árpád: Kultúrcsángók. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./ "

"A tavalyi szárhegyi találkozón született döntés eredményeképpen az Erdélyben élő írók többségéhez eljutott egy körlevél, amelyben a vitát kezdeményező csoport az írók véleményét kérte arról, hogy milyen típusú szervezet elégíthetné ki leghatékonyabban az írótársadalom sajátos érdekvédelmi, információs és kommunikációs szükségleteit. A körlevél eredetileg három opciót jelölt meg, ez időközben, a hargitafürdői előzetes beszélgetések alapján kiegészült egy negyedikkel is. A lehetőségek a következők voltak: 1. a Romániai Magyar Pen Club, 2. az átszervezéssel hatékonyabbá tehető Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA), 3. egy új írószervezet (pl. Erdélyi Magyar Írók Köre) vagy 4. a Magyar Írószövetség erdélyi fiókszervezete. Szinte egyöntetű volt az a vélemény, hogy a Romániai Írók Szövetségét továbbra is az erdélyi írók szempontjából releváns érdekvédelmi intézménynek kell tekinteni. /Balázs Imre József: Hargitafürdőről nézve az irodalom. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./ Hargitafürdőn romániai magyar írók, költők tanácskozni jöttek össze. Az önszerveződésről ellenétesen vélekedtek a felszólalók. A Romániai Magyar Szó munkatársa úgy látta, hogy szükség lenne a romániai magyar irodalmi élet, az írótársadalom részletes feltérképezésére, és akkor következhetne a vélemények ütköztetése. Úgy látszik, hogy sikerül szerezni egy épületet, amelyet alkotóházzá lehet majd átalakítani. Pozitívum, hogy újraindul a Könyvjelző (volt Könyvesház). /Szonda Szabolcs: "Hálót akarunk, nem halat" Fény- és árnyképek az Erdélyi Magyar Írók Találkozójáról Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19-20./"