Gheorghe Funar kolozsvári polgármester márc. 19-én felszólította a Szent Mihály Plébániát, hogy 48 órán belül távolítsák el a kétnyelvű cégtáblát. Az RMDSZ városi tanácsosai a márc. 21-i tanácsülésen felolvasták tiltakozásukat a polgármester diszkriminatív és törvénytelen eljárása ellen. /Tibori Szabó Zoltán: Céltábla a cégtábla. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Kolozsváron a Báthory és Apáczai líceumok, valamint a Református Lelkészi Hivatal felszólítást kaptak Funar polgármestertől, hogy 48 órán belül távolítsák el a magyar névtáblákat. /(U. I.): Zavaró feliratok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

"Petre Roman volt miniszterelnök, a Nemzeti Megmentési Front elnöke nyilatkozott a Le Monde tudósítójának. Elismerte pártjának vereségét. A Front az 1990-es választáson 66 %-ot ért el, most viszont a szavazatoknak csak 33 %-át sikerült megszereznie. Harcban áll a konzervatívokkal, mondta. Iliescu elnökkel a kapcsolata "nem túl szoros". Nincs kapcsolatuk a Romania Mare Párttal, bár elismerte, hogy Kolozsvárott arra szólították fel szavazóikat, hogy az ultra-nacionalista Román Nemzeti Egységpártra adják voksukat. "De hát ez is egy román párt, lehet, hogy nacionalista, de számos megfontolt ember is van tagjai között." "Romániának ma erős hatalomra van szüksége", jelentette ki. /Le Monde (Párizs), márc. 4., MTI/"

Zilahon az 1989-es események után hetilapot indítottak Szilágysági Szó, majd 1991-től Szilágyság címen. A Szilágyságban sorra alakultak a magyar műkedvelő csoportok, így például Szilágypanitban néptánc- és színjátszó csoport. 1990. márc. 15-én Zilahon a Kálvineumban /Művelődési Ház, melyet a zilahi református egyházközség épített 1943-ban/ ünnepelt a város magyarsága. Másnap ugyanitt alakult meg a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A helyi vatrások tüntettek a megalakult két magyar nyelvű líceumi osztály ellen. 1990. márc. 25-én Kraszna 50 tagú művészegyüttese lépett föl. 1990 áprilisában - 1945 óta először - Silvania néven magyar irodalmi és művészeti folyóirat indult. Ez a kiadvány azután megszűnt. Krasznahorváton Kacsó Erzsébet óvónő vezetésével megalakult a falu tánc- és színjátszó csoportja. Előadásukat néhány román fiatal megzavarta. 1990 júliusában Szilágysomlyón rendbehoztak egy épületet, ez lett az RMDSZ helyi székháza. Ugyanebben a hónapban Zilahon, a református templomban egyházzenei hangversenyt rendeztek. Szilágybagoson, Nagyfaluban és Zilahon lépett fel a Birtalan József vezette marosvásárhelyi Vártemplom leánykórusa. - Az 1991 október végi II. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál nemzetközivé nőtte ki magát, Debrecenből jött egy énekkar, Kassáról pedig a Homolya Éva vezette Csengettyű leánykar lépett föl. - 1991 áprilisában Csíkszeredában rendezték meg a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalmi versenyt, melyen a szilágysági versenyzők dicséretben részesültek. - Zilahon a diákok diáklapot szerkesztettek Guguc címen. /Filep Béla: Művelődési élet a Szilágyságban. = Művelődés (Kolozsvár), márc./

Vetési László /Kolozsvár/ lelkész a lelke a szórvány-szolgálatnak. Kiadványában, a Felebarát /Kolozsvár/ hasábjain közzétette a szórványok felmérésére a Szórványbejelentés űrlapjait. Ezt átvette a Közlöny is. A cél a 200 léleknél kisebb gyülekezetek felmérése. A Felebarátnak gyakran kellett tapasztalnia a közönyt, hónapokig kellett várni egy-egy gyülekezeti beszámolóra, egy-egy adatra, hogy a Felebarát következő száma megjelenjen. Fontos lenne számbavenni a szétszórtakat, hangsúlyozta Vetési, és arra kéri a lelkészeket, hogy mutassák be szórványgyülekezetüket. Meg kell keresni azokat, akik rekonstruálni tudják a múltat és a közelmúltat. /Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatója), Nagyvárad, márc., II. évf. 3. sz./

Dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök Stolojan miniszterelnökhöz írt levelében tiltakozott a márc. 19-i házkutatások és a templomok megszentségtelenítése ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

Funar a Báthory és Apáczai Líceumról azt állította, hogy azok nem magyar, hanem román iskolák, ahol magyar tannyelvű osztályok is vannak. Szerinte a magyar nyelvű feliratok eltávolítása nem jelenti a kisebbségi jogok megsértését. /Újvári Ildikó: Gheorghe Funar: Törvényeink tiltják a kétnyelvű feliratokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

"Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere a sajtó, a rádió és a televízió képviselői előtt kijelentette, hogy nem lehet a magyar iskolák megszüntetéséről beszélni, mivel azok nem léteznek, csak román iskolák vannak. Az állította, hogy az alkotmány tiltja a kétnyelvű feliratokat, továbbá az RMDSZ-székházról kifejtette, hogy az RMDSZ-nek nincs joga "ekkora épülethez", amikor például a Romania Mare Pártnak csak egy helyisége van. /MTI/"

Ludovic Spiess román kulturális miniszter ápr. 8-10-e között kétnapos látogatást tett Magyarországon, a kolozsvári Román Nemzeti Színház budapesti vendégjátéka alkalmából. Tárgyalt Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszterrel. Spiess a sajtóértekezleten kérdésre válaszolva elmondta: sajnos, igaz, hogy Kolozsvárott a kulturális intézményekről is lekerültek a magyar feliratok, ezt az esetet ő felesleges provokációnak tartja. Spiess elmondta, hogy a bukaresti Magyar Kulturális Intézetet a budapesti társintézménnyel egyidőben, szeptemberben nyitják meg. /D. V. S.: Magyar Kultúra Háza nyílik Bukarestben. = Új Magyarország, ápr. 10./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tiltakozott a kolozsvári polgármesteri hivatal azon rendelkezése ellen, mely szerint a közleményeket és egyéb hirdetéseket az ország hivatalos nyelvén, románul kell írni. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége tiltakozott Kolozsvár polgármesteri hivatalának 86/1992-es rendelkezése miatt, amely szerint a közleményeket és egyéb hirdetményeket az ország hivatalos nyelvén kell írni. Ez ellentétes a helyi közigazgatásról szóló 69/1991-es törvény 30. szakaszával. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Az RMDSZ Országos Elnöksége ápr. 10-én Kolozsváron tartotta soros ülését. Megállapították, hogy a platformok alakulása megegyezik az alapszabályzattal. A platformok sokszínűsége erősítheti az RMDSZ-t. Az RMDSZ elítélte Kolozsvár polgármesterének magyarellenes intézkedéseit és tiltakozott ezek ellen, olvasható az ápr. 13-án kiadott közleményben. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Spielmann Mihály marosvásárhelyi főkönyvtáros, a Heltai Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, az alapítvány elsősorban a kolozsváriak és az Országos Széchényi Könyvtár érdeme. 1989 után ugyanis hatalmas mennyiségű könyv áramlott Erdélybe, de ebből kevés jutott be a közkönyvtárakba. A küldemények tervszerűtlenül érkeztek. A könyvek szétosztására, működőképes könyvtárak kialakítására jött létre a Heltai Alapítvány. Az alapítványt a bejegyzett, Pillich László vezetésével működő kft vezeti. Az alapítvány támogatásával kialakított első könyvtár a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár, a második a kolozsvári. Aradon is van már ilyen könyvtár, a szórványban is szükséges könyvtár alapítása, Dicsőszentmártonra gondoltak. A magyarországi fél a Kölcsey Alapítvány révén működteti az együttműködést. Megszervezik a könyvtárosok alapképzését, illetve továbbképzését. /Nagy Miklós Kund: Mi ígér a Heltai Alapítvány? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

Funar polgármester kirótta a római katolikus plébániára, az Apáczai és Báthory líceumra a 30-30 ezer lejes büntetést. /Büntet a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

A kétnyelvű tábláért kirótt büntetés törvénytelen, állapította meg a római katolikus plébánia, valamint az Apáczai és Báthory Líceum vezetősége, ezért nem fizetik ki a bírságot. /Törvénytelen bírságot nem fizetnek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Adrian Marino kolozsvári irodalomkritikus is elítélte a kétnyelvű feliratok levételét. Ráadásul Funar kijelentette, hogy a plébánia épületéről saját kezűleg fogja eltávolítani a magyar nyelvű feliratot. Funar intézkedéséről a Le Monde is írt. /T. Sz. Z.: A magyar nyelvű feliratok leszerelését Funar saját kezűleg kívánja elvégezni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

Sepsiszentgyörgyön véget ért a III. Nemzetiségi Színházi Kollokvium. Az Állami Magyar Színház /Kolozsvár/ Ionesco A kopasz énekesnő darabjának előadásáért Tompa Gábor rendezésében kapta Háromszék megye nagydíját, az Északi Színház /Szatmárnémeti/ Örkény István A kulcskeresőkjéért Parászka Miklós rendezésében kapta Sepsiszentgyörgy városának nagydíját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

"Lászlóffy Aladár kolozsvári író három román újságíró cikkei alapján vonta le a következtetést: állandósultak a nacionalista megnyilvánulások, erősödött a magyarellenesség, a növekvő szegénység mellett egyre vonzóbbá válnak a választáson a szélsőségek. "A csata Romániáért a lumpenproletárok voksaiért folyó csatával egyenlő. Aki megnyeri, ura lesz az országnak." /Lászlóffy Aladár: Cseppekben a tenger. = Magyar Nemzet, ápr. 24./"

Az RMDSZ Bukaresten tartott sajtókonferenciáján Csapó József képviselő kifejtette, hogy az RMDSZ helyét a Demokratikus Konvención belül azok az alapelvek határozzák meg, amelyek a demokratikus ellenzék egységét támogatják a totalitarizmus, a neokommunizmus ellen. Az RMDSZ a Demokratikus Konvenció elnökjelöltjét fogja támogatni. Az RMDSZ minden helyi szervezetét felkérte, hogy javasoljon jelöltet az RMDSZ elnöki tisztségére, de nem zárták ki Domokos Géza nevét sem. /RMDSZ- sajtókonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Újra megpróbálták elindítani a Szabadság lapot Székelyudvarhelyen, de csupán egyetlen szám jelent meg: Szabadság kéthetenként megjelenő erdélyi független lap, Székelyudvarhely, ápr. 25./Korábban, 1989. dec.23.- 1991. márc. 15. között az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének lapja volt. Ebben az időben tehát két Szabadság nevű lap élt Erdélyben, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen.

Kolozsváron ápr. 25-26-ára terveztek egy nemzetközi tanácskozást, a helységek önkormányzati konferenciáját, amelyet többek között a Fidesz, a kolozsvári MADISZ, a holland Deitmoijerstichting Alapítvány és az RMDSZ liberális platformja rendezett, azonban Kolozsvár polgármestere a konferenciát ápr. 24-én betiltotta, arra hivatkozva, hogy az közrendellenes. /Rendelkezés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ Előzőleg Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletet tartott, ahol kijelentette, hogy a konferenciát magyarok szervezik, biztosan magyarul fogják megtartani és aki nem tud magyarul, be sem engedik. Ezért betiltja ezt a rendezvényt. /U. I.: Tevékenységéről tájékoztat a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Kolozsváron sajtóértekezletet tartottak a betiltott önkormányzati konferenciáról. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta, hogy nem kötelező ilyen konferenciákat bejelenteni. /U. I.: Erőfitogtatás a polgármester részéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A Soros Alapítvány képviselőinek tervezett találkozóját Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere csak abban az esetben engedélyezi, ha arra a polgármesteri hivatal képviselőin kívül az általa megnevezett társaságok és alapítványok /Vatra Romaneasca, Avram Iancu Társaság/ képviselőit is meghívják. /K. N. K.: A hollandok után Soros a? soros. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Az RMDSZ-en belül eddig négy platform nyújtotta be szándéknyilatkozatát: a keresztény-nemzeti értékeket hangsúlyozó Erdélyi Magyar Kezdeményezés, vezetője Katona Ádám, a liberális eszmékre épülő Szabadelvű Kör, élén Borbély Ernővel, a Kolozsváron létrejött Ifjúsági Platform és a Keresztény-Nemzeti Liberális Kezdeményezés, Borbély Imre egyszemélyes beadványa. - A tagságot nem osztották meg a platformok, egyiknek sincs tömegbázisa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./

Temesváron évtizedek óta működik a Franyó Zoltán Irodalmi Kör /kezdetben Ady Endre nevét viselte/, mint a város magyar művelődési életének egyik legfontosabb fóruma. Létezése, helytállása, a kör kiadványa, a Lépcsők antológia komoly kultúrpolitikai tett volt a diktatúra idején. Az elmúlt évtizedben Mandics György vezette ügyvivő elnökként a kört. Sokoldalú irodalmi munkássága miatt azonban 1990 szeptemberében lemondott, illetve átadta tisztét Illés Mihálynak. Illés Mihály /sz. Temesvár, 1952/ mérnök, elbeszélései, regényei jelentek meg. A Franyó Zoltán Irodalmi Körnek kilenc írószövetségi tagja volt 1990 őszén /Anavi Ádám, Bárányiné László Ildikó, Bárányi Ferenc, Illés Mihály, Kiss András, Mandics György, Mandicsné Veress Zsuzsa /ő időközben elhunyt/, Oberten János és Pongrácz P. Mária. A későbbiekben az érdeklődés csökkent, kevesebben jöttek el a kör üléseire. Bárányi Ferenc politikai téren tevékenykedik, Bárányiné László Ildikót lefoglalja a szeretetszolgálatban betöltött munkája. Szükség lenne arra, hogy a fiatalok jelentkezzenek. A kör megindította az Ezredvég folyóiratot. Pénzhiány miatt azonban csak két számot sikerült megjelentetniük. /Boér Jenő: Hogyan tovább, Franyó-kör. = Művelődés (Kolozsvár), ápr./ Ezredvég /Irodalom, művészet, társadalom, Temesvár/ 1. szám: 1990 tavasz, 2. sz.: 1990 nyár Főszerkesztő: Szekernyés János, titkár: Boér Jenő.

"Benkő Samu ismertette a jelentős intézmény, az Erdélyi Tudományos Intézet történetét. A mindig összmagyar kategóriákban gondolkodó Teleki Pál kezdeményezte 1940-ben /Észak-Erdély visszatérésekor/, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem újjászervezésekor, hogy hozzanak létre olyan új tudományos intézetet, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület mellett központi irányító műhelye legyen minden, a tájegység múltjára, jelenére és jövőjére irányuló kutató munkának. 1940 októberében hivatalosan megalakult az Erdélyi Tudományos Intézet /ET/, első kolozsvári munkaértekezletén maga Teleki Pál kormányfő elnökölt. Az ETI munkába állításának irányításával a miniszterelnök Tamás Lajos és Kniezsa István Kolozsvárra kinevezett egyetemi tanárokat bízta meg. Hat intézeti tanárt neveztek ki: László Gyula régészt, Nagy Zoltán szövetkezeti szakembert, Venczel József statisztikust, K, Kovács László etnográfust, Makkai László történészt és Teleki Géza geológust. Az ETI munkáját tizenegy szakosztályban kezdte el /földrajzi, néprajzi, történeti, régészeti, társadalomtudományi, nyelvészeti, magyar-román kapcsolatok, magyar-száz kapcsolatok, irodalmi, embertani és élettani/. Számba vették az anyaországban és Erdélyben készen levő vagy félig kész tudományos munkákat, és ezeket kellő szakmai megmérettetés után nyomdába küldték. A kezdeti tanári kart új tagokkal /Jancsó Elemér, Juhász István, Méri István, Nagy Jenő/ bővítették. Gazdag tartalommal jelent meg Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1940-1941, Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1942, a harmadik kötet /Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1943/ utolsó lapján a Megjegyzésben szerepelt, hogy a rendkívül viszonyok miatt az Évkönyv szedését bizonytalan ideig nem lehet folytatni, így a kötetnek csak az "első három tanulmánya jelenhetik meg /1944. október 1./" A rendkívüli viszonyok azt jelentették, hogy az ágyúk már Kolozsvár határában dörögtek. Évek múlva, 1947-ben, elsősorban Szabó T. Attila szívósságának köszönhetően megjelent az 1843-as Évkönyv II. kötete is. Közben 1945-ben az ETI útjára bocsátotta Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1944 című impozáns kiadványát. Amíg élt Teleki Pál, az ő szellemi irányításával működött az ETI. Tragikus halála után az ETI élén Tamás Lajos maradt az igazgató, tőle csak budapesti professzori kinevezése után, 1944 nyarán vette át a vezetést Szabó T. Attila. Az ETI első korszakának értékelését Mikecs László végezte el élete utolsó tanulmányában /Új erdélyi tudomány. Jegyzetek az Erdélyi Tudományos Intézet működéséhez, Erdélyi Múzeum XLIX (1944)/. Mikecs Lászlót 1944-ben kolozsvári otthonából elhurcolták a szovjet katonák sokezer kolozsvári polgári lakossal együtt, Mikecs szovjet fogságban halt meg. 1945-ben megalakult a Bolyai Tudományegyetem, az ETI szervezetileg átkerült az egyetem kötelékébe. Az ETI elnöke az egyetem rektora /Csőgör Lajos/, igazgatója az egyetem rektor-helyettese /György Lajos/ lett, új intézeti tanárként meghívták Faragó József folkloristát, Imreh István gazdaságtörténészt és Markos András szociológust. A háború után az egyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Tudományos Intézet közösen munkálkodott azon, hogy biztosítsák az erdélyi magyar értelmiség utánpótlásának intézményes feltételeit. Szabó T. Attila 1946-ban azt javasolta, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület folyóirata, az Erdélyi Múzeum, önállósága megtartásával, legyen az ETI közlönye is. 1947 tavaszán azután megindult a hírhedt harc "az elvtelen magyar egység" ellen, és elkezdődött az erdélyi magyarság hagyományos intézményrendszerének módszeres felszámolása. A támadásokból kijutott az ETI-nek is, igazgatóját, György Lajost elsőnek vette célba a kommunista rendszer. Ekkor lett az ET igazgatója a marxista Gaál Gábor. Gáll Ernő világnézeti váltással biztosítottnak látta az ETI jövőjét: "Az Erdélyi Tudományos Intézet végre be kell törjön és ott irányadóvá kell váljék a dialektikus és történelmi materializmus." /Utunk (Kolozsvár), 1948. 2. sz./ Gaál Gábor azt a feladatot kapta, hogy az ETI-t építse be az akkor létrehozott kolozsvári Akadémiai Fiókba. Az induláskor azzal kecsegtették Gaál Gábort és az ETI-ből átvett magyar kutatókat, hogy ezek az új akadémiai intézetek kétnyelvűek lesznek, és az erdélyi magyarsághoz kötődő tudományos témáknak az új intézmény programjában helyük lesz. Ezt az ígéretet nem tartották meg. Az ETI-t formálisan nem szüntették meg. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület megszüntetését /1950/ és az ETI csöndes felszámolását követte a nagy tisztogatás a Bolyai Tudományegyetemen, 1952-ben Szabó T. Attilával és Jakó Zsigmonddal az élen éppen azokat távolították el, akik a legjobban tudták, hogy mi a feladata Erdélyben a magyar tudósnak, emlékezett Benkő Samu. /Benkő Samu: Az Erdélyi Tudományos Intézet. = Valóság (Budapest), ápr./"

Balogh Edgár élete összegzéseként hitet tett a szeretet mellett. Emlékezett arra is, hogy amikor Márton Áron püspök meglátogatta volt rabtársát, a beteg Venczel Józsefet, akkor felkereste őt is. /Balogh Edgár: A szeretet dicsérete. = Keresztény Szó (Kolozsvár), ápr./

Megjelent a Kulcs húsvéti száma, a C. E. /református/ munkacsoport támogatásával látott napvilágot. Főszerkesztője Horváth Levente, felelős szerkesztő: Berszán István. Közölte többek között dr. Hegedüs Lóránt Jézus és Dosztojevszkij című írását. /Kulcs (Keresők lapja, erdélyi diáklap, Kolozsvár), 1992/2. sz./

"Kincses Kolozsvár címmel jelentkezett a "Kolozs megyei RMDSZ híradója - külföldön élő honfitársainknak". /Kincses Kolozsvár, ápr./"

Kolozsvár polgármestere, 30 ezer lejes pénzbírsággal büntette a Báthory és Apáczai Líceumot törvénytelennek tartott névtáblájukért, mivel azokon magyar felirat is szerepelt. A két iskola megtagadta a fizetést és fellebbezett. Válasz még nem érkezett. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./