A kormány jún. 22-i ülésén sürgősségi rendeletet fogadott el arról, hogy visszaigényelhetők az egyházaktól törvénytelenül elvett ingatlanok: a templomoktól eltérő rendeltetésű ingatlanokról van szó, és függetlenül attól, hogy jogcímmel vagy anélkül vette át az állam, az előírás pedig érvényes az országban hivatalosan bejegyzett és elismert valamennyi felekezet számára. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta, hogy az egyházügyi államtitkárság egy régebbi kezdeményezéséről van szó. Püspökségenként és más jelentősebb felekezeti központonként 10 ingatlant lehet visszaigényelni a sürgősségi kormányrendelettel, és az érintetteknek egyszer van joguk egy maximálisan tízes listát a bizottság elé terjeszteni, amely majd kivizsgálja a kérést. 30 napon belül meg kell alakulnia egy úgynevezett rendkívüli visszaszolgáltató bizottságnak, amely különböző minisztériumok képviselőiből áll majd (Egyházügyi Államtitkárság, igazságügyi, pénzügyi, művelődési, oktatásügyi valamint területrendezési minisztériumok), a bizottság munkálatain meghívottként részt fog venni a visszaigénylő vallási felekezet képviselője. A bizottság pontos feladatkörét a rendeletnek a hivatalos közlönyben való megjelenése után 60 napon belül kell kidolgozni. Eckstein Kovács Péter elmondta, hogy több utat is el tud képzelni az ilyen jellegű ingatlanügyek rendezésére, bonyolultnak tartva ezt az eljárást. /Tíz törvénytelenül elkobzott ingatlant igényelhetnek vissza az egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Jún. 23-án Kolozsváron beiktatták tisztségeikbe a helyhatósági választásokon megválasztott új megyei tanács tagjait. A tanácsban 10 hely az RMDSZ-é (Molnár B. Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Áron Pál, Pálffy Mózes Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente László, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor), 8 hely a Nagy-Románia Párté, 7 hely a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjáé, 4 hely a Románok Nemzeti Egységpártjáé, 4 hely a Romániai Demokratikus Konvencióé, 3 hely a Nemzeti Liberális Párté, 3 hely a Romániai Szociál-Demokrata Párté, 2 hely pedig a Szövetség Romániáért. A szavazás eredményeképpen Rus Ioan (RTDP) lett a megyei tanács elnöke, a két alelnök: Kerekes Sándor (RMDSZ) és Serban Gratiant (RTDP). /Ördög I. Béla: Megalakult a megyei tanács. RMDSZ-es az egyik alelnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Kolozs megyében - Kolozsváron kívül - Bánffyhunyadon és Szamosújváron nyílik lehetőség arra, hogy RMDSZ-es alpolgármestert válasszon meg a helyi tanács. Valószínű, hogy magyar alpolgármestert választanak Szamosújváron és Bánffyhunyadon. Kalotaszentkirályon Kisjancsi József az alpolgármester, Széken Szabó András, Kőrösfőn Korpos András, Kajántón Bakos István. Mócs községben Horváth Márton. Katona községben független magyar nemzetiségű alpolgármestert választottak. Várfalván polgármester maradt Kanyaró Pál. Magyarszováton a magyar polgármester mellé a konvenciós, ám magyar nemzetiségű Maneszes Sándor kerül. Harasztoson alpolgármesterből polgármester lett Széll Gyula. Bálványosváralján várhatóan az eddigi polgármester, Makodán Sándor lesz az alpolgármester. Vajdakamaráson valószínűleg Farkas Ferencet választják alpolgármesterré. /Kerekes Edit: RMDSZ-es alpolgármesterek Kolozs megyében. Még folynak a politikai alkuk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt közép- és kelet-európai tagozatának elnöke szerint a határon túli magyaroknak nyújtandó kedvezményekről szóló törvény koncepciója nem szolgálja azt a kívánatos célt, hogy az érintettek szülőföldjükön boldogulhassanak. Elhibázottnak tartja azt az elképzelést, hogy a kárpát-medencei magyarok alanyi jogon három hónapos munkavállalási lehetőséget kapjanak. Tabajdi bírálta, hogy a koncepció a határon túli szervezetekre bízná annak eldöntését, hogy ki a törvény jogalanya, tehát ki kaphat kedvezményeket. Megítélése szerint kizárólag a magyar hatóságoknak szabad elbírálniuk a különleges jogállásra vonatkozó kérvényeket. Gerő Gábor, az MSZP egészségügyi tagozatának elnöke kijelentette: nem lehetséges három és félmillió kárpát-medencei magyar számára alanyi jogon biztosítani a magyarországi egészségügyi ellátást, mert azt a rendszer nem tudná finanszírozni. /MSZP-aggályok a státustörvénnyel kapcsolatban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Dukász Anna Szatmárnémetiben kezdte színpadi pályafutását, a háború után. Nagyváradon nyolc évig volt ünnepelt primadonna. Azután váltott, jöttek a drámairodalom híres nőalakjai. 1961-ben átszerződött Marosvásárhelyre, majd tíz évig játszott Sepsiszentgyörgyön. Itt igazgatta is az együttest. 1978-ban, képzőművész férjével, Vigh Istvánnal együtt az Egyesült Államokba távozott, ahol állandóan magyar környezetben lépett fel, maga szerkesztette verses, zenés összeállításokban. 1993-ban a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján Kisvárdán fellépett a torontói magyar társulatban. Ezzel az előadással Erdélyben is turnéztak, Dukász Anna egykori sikeres fellépéseinek színhelyén, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Kolozsváron. Pályafutásának 50. évfordulóját Munkácson ülte meg, első fellépéseinek színhelyén. 20 évig tartó emigráció után férjével Debrecenben telepedett le. Itt érte a halál június 12-én. 75 évet élt. Temetése jún. 25-én lesz Debrecenben. /S. Muzsnay Magda: "Én vagyok a legboldogabb színész a világon..." = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Dukász Anna /Nagyvárad, 1925. ápr. 30. - Debrecen. 2000. jún. 12./

Jún. 24-én Szegeden a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) külügyminiszteri találkozó megkezdése előtt Martonyi János magyar külügyminiszter megbeszélést folytatott román kollégájával, Petre Romannal. A zárt körű megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón a kétoldalú kérdéseket illetően a kapcsolatok folyamatosan javuló tendenciájának fontosságát hangsúlyozta Martonyi János. Értékelte, hogy a helyhatósági választásokon nem volt különösebb magyarellenes kampány. Martonyi hangsúlyozta: Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti törekvéseit, s szorgalmazza az Európai Uniónál és tagállamainál, hogy az unió szüntesse meg a vízumkötelezettséget a román állampolgárokkal szemben. A tiszai ciánszennyezésről Martonyi János jelezte román kollégájának, hogy Magyarország érvényesíti a polgárjogi igényeit, s nem zárja ki a közjogi érvényesítést sem. Martonyi János tájékoztatást kapott arról is, hogy nincs szó a ciánszennyezésért felelős üzem újraindításáról, sőt próbaüzemeltetéséről sem. Petre Roman a sajtótájékoztatón elmondta, hogy három közös határátkelő megnyitása, átfogó környezetvédelmi egyezmény, közös gazdasági projektek, beruházások mindkét ország listáján prioritásként szerepelnek. A magyar-román kapcsolatokat jónak minősítette. Roman közölte: elvben egyetért a csíkszeredai főkonzulátus megnyitásával, de tekintettel a választási évre, a megnyitásra csak később kerülhet sor. /Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti törekvéseit. Csíkszeredában továbbra sem nyílhat magyar főkonzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Nem kapnak státust az áttelepülni szándékozók. A vízum és a határátlépés kérdését a státustörvény nem rendezi. Három hónapos idénymunkára és speciális egészségügyi kezelésre lenne jogunk. Egy-két szemeszteren át a diákok Magyarországon tanulhatnak Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke szerint a leendő magyarországi státustörvény célja egyértelműen az, hogy olyan kedvezményeket nyújtson a határon túli magyaroknak, amelyek az érintettek szülőföldön maradását szolgálják. Szabó azt követően nyilatkozott ez ügyben, hogy a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ nevében jún. 23-án Tabajdi Csaba aggodalmait fogalmazta meg a majdani jogszabály koncepciójával kapcsolatban. A HTMH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a kedvezményekben nem részesülhetnének azok, akik bevándorlásukat kérték Magyarországra. - A HTMH elnöke elmondta, hogy a végleges koncepció júl. 15-e után kerülhet a kormány elé. A határon túli magyarok konzultatív fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet valószínűleg októberben tárgyalja, a parlament elé decemberben kerülhet a koncepció. Az anyaország határain kívül élő magyarok a tervek szerint az oktatás területén egy-két szemeszter erejéig kapnának Magyarországon képzési lehetőséget, emellett a kihelyezett tagozatokon való tanulás jogát biztosítanák számukra. A határon túli magyar tanulók magyarországi diákigazolványt és olyan kedvezményeket is kaphatnának, mint anyaországi társaik - fejtette ki a HTMH elnöke. Szabó Tibor a munkavállalással összefüggésben leszögezte: csak azok kapnának munkavállalási engedélyt Magyarországon, akik egy adott területen és szakmában hiányt pótolnának tevékenységükkel. Szabó Tibor alaptalannak nevezte azokat az aggodalmakat, amelyek szerint alanyi jogon járna a kárpát-medencei magyaroknak a magyarországi egészségügyi ellátás. Jelezte: a magyar költségvetés a tervek szerint alapítványi keretek között, Magyarország teherbíró képességének figyelembe vételével, bizonyos speciális kezelések igénybevételét támogatná az anyaország területén a határon túli magyaroknak. A jelenlegi tervek semmiképpen sem jelentik azt, hogy a magyarországi társadalombiztosítási rendszer teljes egészében a határon túli magyarok rendelkezésére állna - mutatott rá Szabó. Arról, hogy ki esik a törvény hatálya alá, a határon túli magyarok országonként egy-egy - még megalakításra váró - intézményének ajánlása alapján döntenek az illetékes magyarországi hatóságok. Ugyanakkor Szabó hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy a határon túliak a magyar állampolgárok jogainak rovására kapnának kedvezményeket. A státustörvény ugyanakkor kimondaná a kulturális szolgáltatásokra való jogot is. Lehetővé tenné, hogy a határon túli magyarok kulturális díjakban és kitüntetésekben részesülhessenek, valamint kulturális és tudományos ösztöndíjakhoz juthassanak. /Magyarságot igazoló hivatalok alakulnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Az erdélyi milleniumi rendezvénysorozat keretében jún. 24-én tartották meg Szilágycsehben a Szilágycsehi és Tövisháti Népfőiskola alakuló fórumát. Molnár Kálmán tövisháti református esperes több hónapos előkészítő munkájának köszönhetően jött létre ez a fórum. A népfőiskola helyi megteremtésével azt szorgalmazzák, hogy a mezőgazdasági termeléshez szükséges szakinformációt, a különféle magyarországi támogatási, pályázati lehetőségeket megismertessék az érdekeltekkel, ugyanakkor a magyarságtudatot ápoló előadásokkal rendszeresen eljussanak a vidék emberéhez. A fórumra Szilágycsehbe érkezett dr. Inotay Ferenc magyar országgyűlési képviselő, a Magyar Népfőiskolai Collégium elnöke, dr. Kis Boáz lelkész, a Collégium ügyvezető elnöke, dr. Wallendums Árpád, a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője, Kocsis István és dr. Zétényi Zsolt magyarországi történészek. Dr. Inotay Ferenc hangsúlyozta: milleniumi fórum a Szent Korona országai közösségének, a magyar királyság ezer évvel ezelőtt történt megalakulásának emlékező fóruma is. A népfőiskola szerepe a határon túli magyarság körében elsősorban a magyarságtudat megőrzése és ápolása. Kocsis István a Szent Korona tanáról tartott előadást. Dr. Zétényi Zsolt előadásában arra kereste a választ, hogy törvényszerű volt-e Trianon? A trianoni döntés minden szempontból hibásnak és nemzetközi szinten károsnak bizonyult. Ezután a résztvevők megalakították a térség népfőiskoláját. Sajnálatos módon a tövisháti falvak többségéből nem jöttek el a lelkipásztorok. /Makkay József: Magyar népfőiskola alakult Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Ha nem vagyunk előrelátóak, úgy hamarosan felfedezhetjük azt, hogy a romániai magyarsággal együtt hamarosan kihal a romániai magyar irodalom is. Martos Gábor Éjegyenlőség (Írások az erdélyi magyar irodalomról) /Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó, Kolozsvár, 2000/ című kötete erről a komoly problémáról szól. Martos Gábor irodalomtörténésznek 1994-ben két "ikerkönyve" jelent meg a kolozsvári Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó gondozásában: a Marsallbot a hátizsákban az úgynevezett Forrás harmadik generációjáról szólt egy tanulmány és a szerzők műveiből összeállított válogatás segítségével, míg a Volt egyszer egy Fellegvár a generáció egyik legfontosabb orgánumát, a kolozsvári Igazság című lap ifjúsági mellékletét mutatta be. Az Éjegyenlőség ennek a két kötetnek a folytatása, kiegészítése, középpontjában a Forrás harmadik nemzedéke tagjainak, illetve az őket követő fiatalabb alkotóknak a munkássága áll. Kisgyörgy Réka úgy látja, hogy e munkából kimaradt néhány igen-igen fontos téma, mert a szerzőnek hiányzik a terepismerete. Mintha a szerző megfeledkezne arról, hogy a magyar irodalom mindenkori egysége a legfőbb követendő cél, és az erdélyi "fél" mintha olykor bátrabb és értékesebb is lenne, mint az anyaországi. A szerző szinte megfeledkezik arról is, hogy Erdélyben nagyon sok minden a költészeten múlott. /Kisgyörgy Réka: Egy újabb éjegyenlőség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Volt egyszer egy Dés címen Singer Zoltán szerkesztésében, Tel Avivban magyarul, angolul és héberül megjelent kötet címe fejezhetné ki a leghűebben azt, ami az egykor Erdély-szerte egyik legerősebb közösségből, a dési zsidóságból megmaradt. Jún. 25-én Désen megemlékeztek a helyi zsinagóga 90 éves működésére, Paneth Jákov Élimelech rabbi hivatalba lépésének 70. évfordulójára, egyúttal a zsinagógával szemben levő Deportáltak Emlékművén egy, a náci haláltáborok túlélői kiszabadulásának 55. évfordulójára készült emléktáblát lelepleztek. Az ünnepséget Farkas József, a dési zsidó hitközség elnöke nyitotta meg, majd a holokauszt hat dési túlélője gyújtott gyertyát a fasiszta tömeggyilkosságok hatmillió zsidó áldozatának emlékére. Farkas József elmondta, hogy 1944 tavaszán Désen 4318, Szamosújváron 913 zsidó élt. (Jelenleg Désen alig húsz, Szamosújváron pedig egyetlen zsidó maradt.) A dési zsidóságot Auschwitzba szállították és elpusztították őket. Dr. Kallós Miklós, a kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke méltatta az egykor erőteljes dési zsidóság neves képviselőit. Romániában körülbelül tizenkétezer zsidó él. Az ünnepségen a Halmos Katalin vezette kolozsvári Talmud Tora kórus adott elő jiddis és héber nyelvű énekeket. /Salamon Márton-László: Emlékünnepséget tartott a hajdani Szolnok-Doboka vármegye székhelyének zsidósága. Volt egyszer egy Dés... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Tíz pontból álló nyilatkozatot fogadtak el a múlt héten a Budapesten rendezett Délkelet-európai média-párbeszéd című konferencia zárónapján a résztvevők. A konferenciát a stuttgarti Nemzetközi Kapcsolatok Intézete és a berlini Szövetségi Kormány Sajtó- és Információs Hivatala szervezte. A tizenegy ország mintegy 30 újságírója a dokumentumban leszögezte: egyetértenek abban, hogy a média kulcsszerepet játszik a térségben zajló megbékélési és demokratizálási folyamatban. Szükségesnek tartják az információ szabad áramlását, az újságírók fiatal generációjának képzését, és a térség médiumai közötti együttműködést. A nyilatkozatban tiltakoztak a szerbiai független médiumok bezárása ellen. A sajtótájékoztatón elhangzott: a régióban nagyon fontos a médiumok együttműködése, azonban jelenleg erre alig van példa. Ezzel kapcsolatban említették a Magyar Távirati Iroda és a román Mediafax hírügynökség július elején induló közös szolgáltatását, amely naponta, összesen 40 hírben foglalkozik majd a két ország kapcsolatával és a térségben zajló eseményekkel. /Konferencia a délkelet-európai média-párbeszédről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Wim Kok holland miniszterelnök Romániába látogatott. Jún. 26-án tárgyalt Mugur Isarescu kormányfővel. Hollandia az EU-ba utazni óhajtó román állampolgárok vízumkötelessége feloldása mellett száll síkra - jelentette ki Wim Kok. Ennek érdekében azonban Romániának tökéletesítenie kell a határok ellenőrzését. Isarescu kiemelte: az utóbbi években a holland bankok fokozták tevékenységüket Romániában. /Bukarestben a holland miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

A Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetői jún. 26-án megbeszélést tartottak, hogy megvitassák az együttműködés lehetőségeit az általános választások idején. A végső döntés azonban csak július közepére várható, tájékoztatott Valeriu Stoica, a liberális párt első alelnöke. /Liberális-parasztpárti találkozó. Végső döntés júliusban várható. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, első helyen szerepelt Kolozsvár RMDSZ-es tanácsosi listáján, de tekintettel új hivatali beosztására, visszalépett a jelöltségtől. Elmondta, hogy 1999. dec. 31-én kezdte el működését az Országos Területfejlesztési Ügynökség, amelynek létrehozása az EU egyik követelménye volt Romániával szemben. Az intézmény feladata: a területfejlesztésre kiutalt EU-támogatások koordinálása, szakmai felügyelete. A kormány nemrég úgy döntött, hogy az ügynökségek számának csökkentésével a Román Fejlesztési Ügynökséget, valamint a Kis- és Közepes Vállalkozások Ügynökségét beolvasztják a Területfejlesztési Ügynökségbe. Ennek feladata most már kibővült: nemcsak az EU-s támogatások pályázatainak menedzsmentjét látja el, hanem felel a privatizációs stratégiákért, a külföldi beruházások romániai ösztönzéséért, valamint a kis- és közepes vállalkozásoknak a politikai vonatkozásáért, az ide vonatkozó programok kezeléséért. Az összevonás most fejeződik be, július elsejétől fognak "teljes gőzzel" működni. /Ördög I. Béla: "Teljes gőzzel" indul az Országos Területfejlesztési Ügynökség.Kerekes Gábor alelnök nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Jún. 26-án ülésezett Kolozsvárott az RMDSZ-területi elnökök konzultatív tanácsa (TEKT), a helyhatósági választásokat értékelték. A zárt ülés szünetében Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: a számadatokat összevetve 2000-ben az RMDSZ valamivel jobb eredményt ért el, mint 1996-ban. Olyan körülmények között, amikor a megosztási kísérletek sem hiányoztak. Az elért eredmények ellenére az RMDSZ nem lehet teljesen elégedett, hiszen egyértelmű, hogy jelentősebb lett volna a siker akkor, ha a magyarság nagyobb számban megy el szavazni. Elhangzott az is: az SZKT határozatának megfelelően ott, ahol az RMDSZ rosszul szerepelt a helyhatósági választásokon, össze kell hívni a tisztújító küldöttgyűlést. - Még nem körvonalazódott az RMDSZ álláspontja a státustörvénnnyel kapcsolatban. Az RMDSZ javaslatait az a napokban véglegesíti. /Ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

A Szabadság napilap az egyetemen dolgozó magyar szociológusok munkacsoportjával felmérést készíttetett a napilap olvasottságáról. A Szabadság állandó olvasótábora a kolozsvári nagykorú magyarok mintegy 26,5 %-a, azokkal együtt, akik valamilyen gyakorisággal, akár csak ritkán is olvassák a Szabadságot, ez az arány kiterjed a 69 %-ig, ami a világviszonylatot tekintve hírlapok terén igen magas arány. A kolozsvári magyaroknak mintegy 30 százaléka nem vagy alig olvassa a Szabadságot. A kolozsvári magyarok egyharmada előfizet valamilyen lapra, az előfizetők 92 %-a a Szabadságot járatja. Ez a legnagyobb arány, nincs más lap amelyik elérné például a 25 százalékot. A nem napilapok, a magazinok kategóriájában a Nők Lapja ér el viszonylag magas hányadot. A kolozsvári magyarok fő tájékozódási forrásuknak tartják a Szabadságot /66, 5 %/, a Krónika napilapot /6,25 %/ és a Romániai Magyar Szót /1,1 %/. A felmérés idején a kolozsvári magyarok 39 %-a olvasta a Szabadságot, - Az olvasók a lapban a legnagyobb arányban a politikusok közötti vitákat kifogásolják. - A műsormelléklethez elsősorban az idősebbek ragaszkodnak.- Arra a kérdésre, hogy melyik lapról nem mondanának le, a románok az Adevarul de Cluj napilapot, a magyarok a Szabadságot választották. /Magyari Tivadar: Piackutatási adatok a Szabadságról A kolozsvári magyarok többsége "veszi a lapot" = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Rövidesen megkezdik Kolozsváron a főtéri gödrök eltüntetését, erre Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója elmondta, hogy Országos Régészeti Hivatal hivatalos átiratban kérte a város közepén éktelenkedő gödrök betömését. Ezzel egyidőben újabb próbaásatásokat végeznek, hogy megállapítsák, hol találhatók feltárásra érdemes értékek. /Nánó Csaba: Hamarosan betömik a főtéri gödröket - biztat Ioan Piso, a történelmi múzeum igazgatója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Dorin Florea, Marosvásárhely megválasztott polgármestere kijelentette, ha az RMDSZ-tanácsosok (a PUNR-PRM-PDSR-s tanácsosokkal együtt) bojkottálják munkáját, akkor kiteszi a tanácsosi székeket a Városháza elé, ugyanis a Polgármesteri Hivatal ülései nyíltak - tudósított az Evenimentul Zilei. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 28. - 370. sz./

A Magyar Reformátusok I. Világtalálkozója 1938-ban volt, a második 1991-ben, a harmadik 1996-ban, Erdélyben. A millennium alkalmából a 2000. évet a hazatérés esztendejének nyilvánították és nemzeti zarándoklatot hirdetett az anyaország és az utódállamok területére. Ehhez kapcsolódik a Magyar Reformátusok Világszövetsége azzal, hogy a negyedik világtalálkozót a 2000. esztendőben tartja, jún. 3. - júl. 15-e között. - A Magyar Reformátusok Világszövetsége a több, mint negyven országba szétszóródott magyar reformátusságot tizennégy helyen működő területi rész segítségével fogja össze. Ezek a következők: Dunamellék, Dunántúl, Tiszáninnen, Tiszántúl, Erdély, Királyhágómellék, Szlovákia, Kárpátalja, a Jugoszlávia felbomlása után kialakult államok, Nyugat-Európa, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Dél-Amerika és Ausztrália. A Szövetséghez mintegy háromezer közösség, gyülekezet tartozik. - A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata (MRETZS) a világtalálkozóra kiadja az egységes Magyar Református Énekeskönyvet, elkészül az énekeskönyv fontos tartozéka, a Korálkönyv is. Erre az ünnepre jelenik meg Románia protestáns egyházait ábrázoló térképe is. A térkép tartalmazza az iskolákat, a jelentősebb református városok (Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely) térképeit, de a magyar evangélikus és az unitárius egyházközségeket is. Megjelenik továbbá a kolozsvári Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdája által készített könyv, amely a Kárpát-medence református szeretetintézményeit tartalmazza, valamint a Budapesten összeállított Tíz év múltán című emlékkönyv, amely a Tanácskozó Zsinat tagegyházainak 1990-től eltelt tíz esztendejét mutatja be. A világtalálkozó megnyitója jún. 30-án Budapesten, az FTC Stadionban lesz. Előtte a Kálvin téri református templomban ünnepi istentisztelet lesz, igét hirdet dr. Hegedűs Lóránt püspök, az megjelenteket Orbán Viktor miniszterelnök köszönti. Istentisztelet után a téren felavatják Kálvin János szobrát (Búza Barna szobrászművész alkotását). A Dunamelléki Egyházkerület zárórünnepélyét júl. 6-án, Ópusztaszeren tartja, ezután lesznek a különböző egyháztestek (erdélyi, felvidéki, kárpátaljai stb.) ünnepségei, rendezvényei. A központi zárórendezvény júl. 15-én lesz a Kálvin téri református templomban. A világtalálkozó utórendezvényeként az egyháztestek vezetői a svájci Genf városába zarándokolnak, ahol találkoznak a helyi székhelyű Református Világszövetség képviselőivel, a genfi Magyar Protestáns Gyülekezettel, a svájci és a nyugat-európai magyar reformátusokkal. /Somogyi Botond: Reformátusok Világtalálkozója. Június 3. - július 15. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

A Világbank vezetői a román egészségügyi reformtervezet anyagi támogatására irányuló, negyven millió dolláros kölcsön folyósításáról szóló egyezményt írtak alá. A program, Románia megyéinek 75 százalékát hivatott lefedni, és 24 hazai kórházban lefolytatandó befektetéseket és szakmai előkészítő tanfolyamokat foglal magába. A kölcsön visszafizetési határideje húsz év. A Világbank 1990 óta három milliárd dollárt folyósított Romániának, amellyel 29 programot finanszírozott meg. /Világbanki segítség a román egészségügynek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Jún. 27-án a képviselőház eltörölte amely az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatot büntető törvényt. Ismeretes, az európai szervezetek nemegyszer bírálták, hogy a román törvények még mindig bűntettnek minősítik a homoszexualitást. A cikkely eltörlése ellen elsősorban az ellenzéki honatyák, köztük mindenekelőtt a nagy-románia párti képviselők szavaztak. A képviselők beiktattak egy olyan előírást, amelynek értelmében, ha a szexuális perverzió elkövetésére a nyilvánosság előtt kerül sor, az egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, továbbá egy újabb cikkelyt a szexuális zaklatás büntetésére vonatkozóan is. Ennek értelmében egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő szexuális zaklatásnak minősül minden olyan kísérlet, amely során az elkövető munkahelyén betöltött hatalmi pozíciójával visszaélve szexuális vágyainak kielégítésére próbálja kényszeríteni kiszemelt áldozatát. Szintén egytől öt évig terjedő börtönbüntetés jár a nemi betegségek terjesztéséért, amennyiben az elkövető tudatában van annak, hogy fertőzött. A szavazás előtt felolvasták Teoctist pátriárkának a plénumhoz intézett levelét, amelyben a román ortodox egyház felháborodását fejezi ki azon módosító indítvány miatt, amely "törvényesítené a természetellenes, tisztátalan szerelmet". /Nem büntetik többé a homoszexualitást. Az ortodox egyház tiltakozik a módosítás ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

A Magyar Rádió kuratóriumába a határon túli magyar szervezetek egy képviselőt küldhetnek. Az RMDSZ megbízásából ezt a tisztséget Jakab Gábor kolozsvári római katolikus plébános tölti be, akinek a közelmúltban járt le kurátori mandátuma. Jakab Gábor kifejtette, hogy Magyarországon 1996 elején megszületett a médiatörvény /rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996/l. számú törvény/. A kuratórium alkotta meg a Közszolgálati és Műsorszolgáltatási Szabályzatot. Ez elsősorban a magyar kultúra és anyanyelv ápolásával, valamint a műsorkészítők nyelvhasználatával és egyebekkel kapcsolatos feltételeket szabályozza.A törvény szerint az "önálló vallási műsorok kialakítása során a felekezeti jogegyenlőség keretei között tekintetbe kell venni az egyházak igényét, a hívek számát, földrajzi elhelyezkedését, a nyelvi igényeket és a hitélet szabályait." - Gyorsaság tekintetében ma is fontosabb hírközlési eszköz a rádió, mint a televízió. A nemzet számára egyes területeken szinte egyedül kínálja a tájékoztatás, az ismeretszerzés és a művelődés lehetőségét. - Jakab Gábor többször javasolta, hogy kisteljesítményű átjátszók telepítésével el kellene érni, hogy a Kossuth rádió az egész Kárpát-medencében jó minőségben legyen hallható. 1996 óta megszűnt a Petőfi rádió középhullámú adása, azóta csak URH-n sugároz. /Makkay József: Határon túli kurátorként a Magyar Rádiónál. A Kossuth rádió a magyar nyelvterület legfontosabb adója marad. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Csíkszeredában a Jakab Antal Tanulmányi Házban zajlik július 8-ig az RILW '2000 nemzetközi konferencia, amely az internethálózat kérdéscsoportjait járja körül. A szervezők - a Polygon Művelődési Egyesület, a csíkszeredai Soros Oktatási Központ, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem és a bukaresti Tudományegyetem - szándéka az internet-felhasználók közti kapcsolat szorosabbra fűzése. /Internetes konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29.

A kormány kinevezte Somogyi Gyulát Kolozs megye alprefektusává, aki a megyei tanácsosi tisztséget választó Buchwald Péter helyébe lép. /Kinevezték Somogyi Gyulát Kolozs megye alprefektusává. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ A kormány Túsz Ferencet nevezte ki Arad megye alprefektusi tisztségébe, miután elődjét - Bognár Leventét - a Maros-parti város alpolgármesterévé választották. Túsz Ferenc 60 éves, mérnök, egyetemi adjunktus, számos tudományos dolgozat szerzője, az elmúlt nyolc esztendőben az aradi helyi tanács RMDSZ-es tanácsosa volt. /Túsz Ferenc lett Arad megye alprefektusa. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

Jún. 29-én a szenátus Serban Pretort, a Nemzeti Liberális Párt és Gáspárik Attila marosvásárhelyi színművészt, az RMDSZ jelöltjét kinevezte az Audiovizuális Tanács tagjává. Serban Pretor igazgatói tisztséget tölt be az Audiovizuális Tanácsban. Mandátumuk négy évre szól. /Gáspárik Attila az audiovizuális tanács tagja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

A választások eredményéről kérdezte Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Markó Béla leszögezte, hogy az RMDSZ jobb eredményeket ért el most, mint 1996-ban. Ugyanakkor nagy arányú volt távolmaradás, ami egyébként az egész román társadalomra jellemző volt. De jellemző a magyarságra is. - Gyengén szerepelt a parasztpárt, jobbak viszont a Demokrata Párt eredményei, ez mutatja: van balratolódás a romániai társadalomban. - Számításba kell venni, hogy hány alpolgármester, hány megyei elnök, alelnök van, e téren az RMDSZ most sokkal jobban áll. Bihar megyében, ahol az RMDSZ nem volt benne a megyei vezetésben, most alelnök van, de ugyanígy Kolozsban, Beszterce-Naszódban. Szatmáron pedig nemcsak a prefektus az RMDSZ tagja, hanem a megyei tanácselnök is. Gyarmath szerint Székelyudvarhelyen "egészen furcsa dolgok mentek végbe". Marosvásárhelyen a felfüggesztett elnök /Kincses Előd/ azt állítja: egyértelműen az RMDSZ központi vezetősége hibáztatható az elszenvedett kudarcért. Markó Béla kifejtette, hogy "Székelyföldön a polgármesterek tekintetében az RMDSZ és a függetlenek közötti arány 1996-hoz képest alapvetően nem változott." Viszont egyesek más pártok listáján indultak, még RMDSZ-tagok is. Markó súlyosnak tartja, hogy Székelyudvarhelyen létrehoztak egy másik szervezetet. Szerinte "aki ezt létrehozta, döntsön: hová és kihez tartozik." Markó leszögezte, hogy Marosvásárhelyen a megyei elnököt azért kellett felfüggeszteni, mert "súlyos politikai hibákat is elkövetett. Többek között teljesen elsekélyesítette a Maros megyei szervezetet." A létszámcsökkenést, "kellő mozgósítással" kellett volna ellensúlyozni, de a megyei elnök erre képtelen volt. Ez volt a politikai oka a felfüggesztésnek. Észlelhető volt a politikai megosztási kísérlet is. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt roppant kevés szavazatot kapott, hétszáznál alig többet, de ez többszörösen elég lett volna ahhoz, hogy az első fordulóban RMDSZ-es polgármestert válasszanak. Markó kijelentette, hogy "Marosvásárhelyet az utóbbi években jóformán elhanyagoltuk. E városba nem vittünk intézményeket, örökké arról vitatkoztunk, kell-e vagy sem oda főiskolát, egyetemet telepíteni." Gyarmath megemlítette Hollanda Dénes kezdeményezését. Markó szerint sikerült szembeállítani Kolozsvár és Vásárhely küldetését, szerepét. A két város között létre kellett volna hozni egy egészséges intézménymegosztást. - Markó nem bízik abban, hogy ez a koalíció újratermelődjék, és megnyerje a választásokat. - A következő SZKT-n elemezni kell a helyhatósági választások eredményeit és kudarcait. Markó szerint Magyarországon sokan Székelyudvarhelyre figyeltek. Pedig Marosvásárhelyre, más kényes helyekre kellett volna összpontosítsanak. /Gyarmath János: Választások után, SZKT előtt. Beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Jún. 28-án Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén bemutatták a Pro Minoritate /Budapest/ negyedévi szemle 2000/Tavasz számát. Bakk Miklós tartotta a bevezetőt. Zákonyi Botond főszerkesztő és Ábrahám Barna szerkesztő ismertették a Pro Minoritate célját, terveit. Szerintük Kelet-Európában nemcsak a magyarság, hanem minden etnikum frusztrált, és ennek a kudarcérzetnek az alapját a 20. századi két világháború kapcsán megkötött békeszerződések képezik. A lap ezt kívánja részletesen bemutatni. A most megjelent szám az utóbbi tíz évben Közép-Kelet-Európában végbement gazdasági átalakulásokra összpontosít, mert napjainkban a nyugatiak szemében ez a legfontosabb megítélési szempont. Emellett több tanulmányt közöltek, például Alina Mungiu-Pippidi (Nemzetiség és terület ellentéte: identitásépítő és tulajdonító mechanizmusok napjaink Erdélyében) és Marius Turda (Diskurzuskülönbségek Romániában. A helyzetérzékelés fokozatai) írásait. - A Pro Minoritatét Erdélyben a Magyar Kisebbség juttatja el könyvtárakba és más megrendelőihez. /Ördög I. Béla: Bemutatták a Pro Minoritate legújabb számát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Szept. 15-17. között Kolozsváron újságíróképzést szerveztek a Vasárnap hetilap szerkesztői. Tapasztalható volt, hogy gyenge az érdeklődés a keresztény újságírás iránt. Az újságírás műfaji tipológiájáról Bánhegyesi Csilla, riportról pedig Lukács János gyulafehérvári médiareferens tartott előadást. /Veres Levente: Újságíróképzés Kolozsváron, kezdőknek. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 1./

Államalapító Szent István király domborműve díszíti szeptember 9-e óta Nyárádtő katolikus templomának homlokzatát. Bálint Károly szobrászművész alkotását Tamás József segédpüspök áldotta meg. A nyárádtői és környékbeli hívek és a paptársak az említett események mellett a templom három védőszentjére emlékeztek. Az alvinci születésű Pongrácz István, a lengyel Grodecz Menyhért és a horvát Körösi Márk 1619. szeptember 7-én Kassán szenvedett vértanúhalált katolikus hitéért, és 1995-ben II. János Pál pápa avatta szentté őket. A templom új harangot is kapott, az Illyés Közalapítvány és mások támogatásával. Ugyanakkor márvány emléktáblát helyeztek el a templom falán a két világháborúban elesett nyárádtői férfiak emlékére, akiknek neve nem kerülhetett fel a falu központjában felavatott emlékműre. /Emlékezetes búcsú Nyárádtőn. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 1./

Jóbok és Kamillok címmel jelent meg - már a második kiadásban - László Attila fiatal lelkipásztor könyve a keresztény beteggondozásról. A beteg- és kórházpasztoráció kérdései mellett a kamilliánus család tevékenységével és a betegek jogaival ismerkedhet meg a könyv olvasója. /Jóbok és Kamillok. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 1./