A Zimányi József magyarországi lelkész nevével jelzett "Zimányi-féle mozgalom" egyike a református egyházon belül jelentkező megújulási mozgalmaknak. Visky János kolozsvári, lelkészt, a mozgalom híve. Nem szereti, amikor "Zimányi-féle mozgalomról" beszélnek, fejtette ki. Az egyház lelki megújulása nem egy mozgalomé, még kevésbé egy emberé. Az úgynevezett "Zimányi-mozgalom" célja az egyházon belüli lelki ébredés. A történelmi egyházak intézményesített, nehézkés mozgású világába, dinamizmust, vonzó lelki életet szeretnének bevinni. Az evangelizáció nyomatékosabb formájú igehirdetés. Az erdélyi református magyaroknak csak elenyésző hányada jár rendszeresen a templomba. A távolmaradó többség irányába igénybe kell venni a lelkek megmentésének új eszközeit is. A megtérés sokkal több annál, hogy valaki meg van keresztelve. Az evangelizációban tehát ilyen értelemben hangzik a Krisztus hívása. - Nem céljuk az elszakadás. - A házi közösségi összejöveteleket nem Zimányi vezette be. Ez náluk már hosszú évek óta gyakorolt közösségi forma. Az emberek annyira elszigetelődtek egymástól, hogy igény van az ilyen családias, bensőséges hangulatú bibliaórai közösségekre. /Papp Annamária: "Nem célunk a szakadás" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Sepsiszentgyörgyön a Szentgyörgy-napokon sok zenekar fellépett, a magyarországi Kormorán és más együttesek mellett Erdélyből a Forgotten, Téglagyári megálló, Kentucky Old Boys, Quo Vadis és Dancs Annamari. A három nap alatt a népzenét, szimfonikus és régizenét kedvelők is megtalálják szórakozásukat. Fellép például a kolozsvári Ördögtérgye táncegyüttes, a Hargita Állami Székely Népi Együttes, a Háromszék Népi Együttes. A néptáncokat kedvelők a vásári színpadon naphosszat csodálhatják, sőt: tanulhatják is a széki, szatmári, felcsíki, sóvidéki, ózdi rendet, a talpalávalót felváltva a debreceni Szeredás együttes és a budapesti Gázsa és zenekara húzza. /Zenélő Szentgyörgy-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Alig kétszázan laknak a háromszéki Cófalván. A kis falut a diktatúra idejében lebontásra ítélték, temetőjét is fel akarták szántani. Az elmúlt tíz évben Cófalva talpra állt. Az illyefalvi LAM Alapítvány segítségével pékséget és malmot hoztak létre. A faluban szívesen vállalják a gyermekáldást, az egyik családban most várják a tizenharmadik gyermeket. /Antal Erika: Tíz év alatt talpra állt Cófalva. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Szilágyi Pál professzor /Kolozsvár/ összefoglalta a magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ jelenleg 25 000 diák tanul, ebből 5000 magyar nemzetiségű. Az egyetem 103 címen ad diplomát, alapképzésben. Ebből magyar nyelvű képzés 35 szakon folyik. Teljes magyar nyelvű képzésben részesül az egyetemen majdnem 3500 diák. Az elkövetkező évek beiskolázási keretszáma szerint körülbelül 1400-as évfolyamokkal lehet számolni, természetesen az összes szakok alapul véve. Tehát négy év múlva évente 1400 magyar értelmiségit ad az egyeteme a romániai magyarságnak. A BBTE szinte teljesen el tudja látni a tanárképzést, majdnem teljesen a tanító- és óvónőképzést. Van újságíróképzés, a politikai tudományokban, és legújabban - pár hete - jogi karon is elindítottak egy kurzust, a közgazdaságin kettőt. Végre a jogi karon is elindulhat a magyar nyelvű képzést, ami azt jelenti, hogy az ott sikeresen felvételizett magyar hallgató részlegesen magyar nyelven tanulhat. A közgazdasági karon szintén indíthattak két magyar nyelvű kurzust. Ígéret van rá, hogy ősztől három szakon el tudjuk indítani a magyar nyelvű képzést. Külön beiskolázási számot kaptak, 25+25+25, tehát 75 helyet. Ezzel majd sikerül elérni a jogi és közgazdasági képzést magyar nyelven. - Minden olyan karon, ahol magyar nyelvű képzés is folyik magyar dekánhelyettest, vagy tudományos titkárt tudtak megválasztani. Külön tudták választani minden tanszéken a román, magyar és német tanári állásokat. - 1990-ben a BBTE-n 80 fős volt a magyar tanári kar. Jelenleg a BBTE-n tanító magyar nyelvű, főállású tanárok száma 260, nagy részük fiatal, az átlagéletkor 32-35 év között van. Mindezek a pozitív változás nem véglegesnek mindaddig, amíg a BBTE struktúráját, beleértve a magyar tagozat struktúráját, törvényileg nem szentesítik. Elég csak egy rosszabb politikai helyzet, és nem adnak megfelelő beiskolázási keretszámot. Törvényi megerősítés nélkül felszámolható a magyar részleg, úgy ahogy történt a két egyetem egyesítése után. Szükséges, hogy a BBTE-n a magyar tagozat önállósuljon: magyar karok, magyar tanszékek és magyar szenátusi csoport legyen. - Jelenleg 24 magyar szenátusi tag van a 101-ből, ez nem elhanyagolható szám egy szavazás alkalmával. - Megoldatlan a magyar nyelvű műszaki oktatás, mezőgazdasági oktatás, zene-, képzőművészeti és - még ha három szakon el is indult- a közgazdászképzés. Kolozsváron az Agronómiai Intézetben volt magyar nyelvű oktatás. A Műszaki Egyetemen nagyon sok magyar nyelvű tanár dolgozik. A Gh. Dima Konzervatóriumban volt magyar tagozat, de a zenekonzervatórium botrányos módon szabotálta, hogy visszaállítsák e tagozatot. A képzőművészetin ugyanaz a helyzet. Itt a kormánynak kell lépnie. A professzor hangsúlyozta, hogy politikai segítség nélkül nem lehet lépni. A Petőfi-Schiller Egyetem nem a legjobb megoldás, mégis ez is egy lehetőség. Amit a BBTE profilja miatt nem tud megvalósítani, azt megvalósíthaná ez az egyetem, állami pénzből. /Csomafáy Ferenc: A romániai magyar egyetemről, felsőfokú oktatásról Szilágyi Pál professzor számol be olvasóinknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Máj. 3-án az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Mátis Jenő képviselő, Molnos Lajos városi tanácsosjelölt és Sebesi Karen Attila, a megyei kampánystáb tagja Mózes Árpád evangélikus püspökkel és Kiss Béla püspök-helyettessel találkozott. Előzőleg, máj. 2-án az RMDSZ képviselői, kampánystábja Csiha Kálmán református és Szabó Árpád unitárius püspököt kerestél fel azzal a céllal, hogy a magyar történelmi egyházak segítségét kérjék a választási kampány alatt. - A Mózes Árpád evangélikus püspökkel folytatott megbeszélésen Eckstein-Kovács Péter kifejezte reményét, hogy az RMDSZ az idei választásokon sokkal eredményesebben fog szerepelni, mint 1996-ban, amikor a város magyar lakosságának csupán 47,6 százaléka ment el szavazni, és sikerül megbuktatni a jelenlegi polgármestert. Eckstein-Kovács hangsúlyozta: amennyiben a kolozsvári magyarság elmegy szavazni, esély van arra, hogy a helyi és a megyei tanácsban az RMDSZ legyen a legnagyobb frakció, és magyar legyen az egyik alpolgármester. Mózes Árpád evangélikus püspök az egyház támogatásáról biztosította az RMDSZ-t, és ígéretet tett a hívek mozgósítására vonatkozóan. Hangsúlyozta: minden magyarnak kötelessége elmenni szavazni, mivel szerinte a magyarság ezáltal bizonyítja azt, hogy létezik. "Annyian vagyunk, ahányan szavazunk" - fogalmaztak a jelenlévők. /"Annyian vagyunk, ahányan szavazunk" Az RMDSZ képviselői Mózes Árpád evangélikus püspökkel találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság, a Bölöni Farkas Sándor Alapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége és a Tréning Kerekasztal, valamint az Emberi Erőforrás Gazdálkodási Tanácsadók Szövetsége május 20-án vezetési tanácsadó képzést szervez kis- és középvállalkozók számára, Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. /Vezetési tanácsadó képzés kis- és középvállalkozóknak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

A születési és elhalálozási arányszám kedvezőtlen alakulása és a kivándorlás következtében Románia lakossága az elmúlt tíz esztendőben folyamatosan csökkent, derült ki az országos statisztikai bizottság adataiból. Ez év január 1-jén a lakosság 22,455 millió főt számlált, vagyis 33 ezerrel volt kevesebb, mint a múlt év január 1-jén. A lakosság lassú elöregedése mutatható ki. /Folyamatosan csökken az ország lakossága. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./ A 0-14 év közötti lakosság 102,2 ezerrel csökkent, a nagykorú, illetve az idősek száma pedig 22,8, illetve 46,3 ezerrel növekedett. Csökkent a születések száma, tavaly 2,7 ezerrel kevesebb gyermek jött a világra.Látványosan növekszik a házasságon kívüli gyermekek száma (24,1%). Az adatok szerint Bukarestben a legkisebb a halálozási arány (7,5/ezer lakos), a legnagyobb pedig Vasliu megyében (14,4/ ezer lakos). /Csökken Románia lakossága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Széken, Kolozs megye legnagyobb magyar lélekszámú községében is lezajlottak az RMDSZ-előválasztások. Sallai János jelöltre, aki jelenleg is polgármester, a szavazók 85,5%-a szavazott, szám szerint 1707 személy. Györi Sándornak a lakosság 10%-a szavazott bizalmat (210-en), míg Pap Mártonnak 128 szavazat gyűlt össze. /Dániel Márton: Fiatal, energikus csapatnak szavaztak bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Ápr. 29-én Siklódy Ferenc gyergyószárhegyi grafikusművész Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka c. grafikai sorozatából nyílt kiállítás Gyergyószentmiklóson. Az arcképcsarnokot Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr közönsége már megtekinthette, Gyergyószentmiklósról Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Marosvásárhely, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Nagyvárad és Temesvár lesznek a vándorkiállítás állomásai. - Ápr. 30-án kiállítás nyílt Márkos András e vidékről származó, ma Németországban élő festőművész Golgotha Ficta c. sorozatából Gyergyószárhegyen. A tárlatmegnyitó első állomása a művész nagyobb lélegzetű terveinek, melyek szerint állandó galériát nyit Gyergyószárhegyen kortárs nyugati képzőművészek bemutatására. /Két gyergyói tárlat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesház bérgondok miatt költözött ki a Szentegyház utcai egyházi tulajdonban levő üzlethelyiségből. A könyvesház nemsokára visszaköltözik a Szentegyház utcába. A székelyudvarhelyi Artimpex Kft. Gaudeamus Könyvesháza tehát nemsokára újra a belvárosba költözik. Új könyvüzlet, Phoenix könyvesbolt is nyílt a városban, szintén a Szentegyház utcában, az üzlet a Promod Kft. tulajdonában van, üzletvezetője pedig Magyary Eszter. Kolozsvár több magyar könyvesboltot is el tud tartani, indokolta a nyitást az üzletvezető. /Szabó Csaba: Megnyílik a könyvesboltok utcája. Szárnyait próbálgatja a Phoenix. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A Korunk legutóbbi lapszámát az internetnek szentelte. Ez az a hely, ahol a vizualitás térhódításával, a virtualitás diszkrét bájával, a cyberglóbusz földrajzával, történelmével, művészetével, filozófiájával kapcsolatos kérdések mindegyikére kimerítő válaszokat kaphat a tisztelt szörföző. Az internet makacsul ellenáll az értelmezési kísérleteknek. Avagy hogyan értelmezendő a hatékonyság határa? Lászlóffy Aladár optimistán azt állítja, létezik Internet nélküli ember. Az internet "teljesen megváltoztatta az életem(tünk)" - véli Almási Miklós. Miért? Azért, mert "új osztálykülönbségek születtek: egyre jobban elválik egymástól az, akinek van (számítógépe, angoltudása, hozzáférési lehetősége), és az, akinek nincs (és fogalma sincs arról, mi az). A két csoport anyagi-szellemi státusa, életformája egyre jobban széttart: akiknek nincs, leszakadnak, előbb csak ezt-azt nem tudnak, aztán gettóba záródnak." Szép új világ! Kulturális értelemben az internet robbanásszerűen változtatta meg az évszázados hagyományokat: a könyvkultúrát felváltja a netkultúra. Kőrösi Csoma Sándor CD-ROM-ra kerül, gyermekeinknek esti helyett cyber-mesét mondunk. Moszkvából Silicon Valley-be költöztették az internacionalizmus (ma globalizmus) Mekkáját, Pravda helyett Wired lobog a világpolgár kezében. Egyébként is: ki a csoda William Butler Yeats? Rajta van a hálón? Ha nincs, akkor nem létezik. - A lap képanyaga a Rave Webmuseum of Cyberart művészeitől származik. /Az Internetről - Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Máj. 4-én Paavo Lipponen finn miniszterelnök hivatalos látogatásra Romániába érkezett. Biztosította vendéglátóit, hogy országa támogatja Romániát az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtésében. A finn kormányfő Mugur Isarescu román miniszterelnökkel és Petre Roman külügyminiszterrel tárgyalt. Fogadta őt Emil Constantinescu államfő is. Paavo Lipponen segítséget ígért a román környezetvédelmi tervek végrehajtásában és a román határok ellenőrzésének javításához. Lipponen kijelentette, hogy a nemzeti kisebbségek védelme nem tekinthető megoldottnak. /Metz Ágnes-Réka: Bukarestben a finn miniszterelnök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

Az Erdélyi Református Nőszövetséget Makkai Sándor erdélyi püspök hozta létre a harmincas években. Múlt hét végén zajlott a nyolcadik nőszövetségi konferencia Kolozsváron. Igét hirdetett Csiha Kálmán püspök, aki az alkalomból elmondta: ahogy egy ház üres nő nélkül, éppen úgy az anyaszentegyház is üres a nők szeretete és szolgálata nélkül... Mi, férfiak tudunk házat venni, de otthont teremteni csak az asszonyok tudnak, és a női lelkiség szükséges az anyaszentegyházunkban is. A konferencia témájául az önfeláldozó szeretetet választották. /Nyolcadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

"Kolozsvárott az etnikumok közötti civil kultúra megteremtését szorgalmazó Provincia c. új kiadványt mutatták be a szerkesztők, Bakk Miklós, Marius Cosmeanu, Marius Lazar, Molnár Gusztáv és Szokoly Elek, ismertetve azokat az elveket, melyek e két nyelven megjelenő kiadvány létrehozását vezérelték. A kiadvány anyagai mind magyar, mind román nyelven azonosak, s két erdélyi lapban - a Ziua de Ardeal és a Krónika - terjesztik. Szokoly Elek arra figyelmeztetett, hogy a két világháború között is történt próbálkozás a közös párbeszédre, s a Jakabffy Elemér munkásságát hozta fel példaként. Bakk Miklós rámutatott: Itt az ideje, hogy az erdélyiek felleltározzák közös gondjaikat. Molnár Gusztáv szerint a céljuk: Erdélyre vonatkozó kérdéseket európai szinten tárgyalni. Románia ugyanis olyan új történelmi helyzetben van, amelynek nincsenek történelmi hagyományai; nem értékátadásról, hanem új értékek közös létrehozásáról van szó. A lap internetes kiadása (www.provincia.ro) is ezt szolgálja. /Provincia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ A Provincia "Olyan témákat vet fel, amelyekről eddig nem beszéltek. Kritikai módon viszonyul mind a román, mind a magyar nacionalizmus hagyományaihoz, s egyben megpróbálja azt is megfogalmazni, hogy az új európai környezetben a román-magyar együttműködésnek milyen esélyei vannak az erdélyi regionalizmus újrafogalmazásában" - mondta az MTI-nek Bakk Miklós politológus, a szerkesztő bizottság tagja. A beköszöntő vezércikk szerint "Nem akarjuk, hogy a mi provinciánk ezután is egy harmadrangú ország másodrangú tartománya legyen. Azt akarjuk, hogy Erdély centrummá váljon. Nem mások fölött, hanem egyensúlyban és partnerségben más centrumokkal. Olyan Erdélyt akarunk, amelyben a vallási, etnikai, kulturális különbségek kölcsönösen kiegészítik egymást, az egész térség javára. Nem akarunk újjáéleszteni - és még kevésbé kiváltani vagy támogatni - valamiféle helyi érdekű, a román, magyar és német különbség fölötti vagy éppenséggel e különbségek ellen irányuló transzilvanizmust. Európai erdélyiséget akarunk, amely ezeket az eltérő hagyományokat és identitásokat modern, az egységesülő Európa szellemiségéhez közelítő rendszerbe tudja foglalni". Az első számban kilenc román és öt magyar nemzetiségű politológus, szociológus, egyetemi tanár, író, újságíró, emberi jogi szakértő írása kapott helyett. A két felelős szerkesztő - Molnár Gusztáv politológus és Alexandru Cistelecan, a marosvásárhelyi Vatra című kulturális havilap főszerkesztője - havonta egy-egy meghatározott témára kér fel szerzőket. /Kétnyelvű Provincia az európai erdélyiségért. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 5./ "

Máj. 5-én Kolozsváron megtartotta kampánynyitó rendezvényét a Kolozs megyei RMDSZ. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök bemutatta az RMDSZ kolozsvári városi tanácsosjelöltjeit. Molnos Lajos és Boros János jelenlegi városi tanácsosok - az MKT mindkettőjüket újrajelölte - röviden bemutatták az RMDSZ kolozsvári önkormányzati programját. A kolozsvári rendezvénnyel párhuzamosan Székelyudvarhelyen került sor az RMDSZ országos választási kampánymegnyitójára is. /RMDSZ-kampánynyitó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Gyarmathy Zsigáné, Kalotaszeg nagyasszonya emlékének adózik a Kalotaszeg áprilisi száma, a lapalapító neves gyerőmonostori papleány halálának 90. évfordulóján. Olvashatunk Gyarmathy Zsigánéról, az irodalmárról, a népművelőről, a népművészet szerelmeséről és annak népszerűsítőjéről, a gyermek- és haza-, otthonszeretőről. A folyóiratban Szőke Zoltánné Bak Erzsébet, a Tordaszentlászlói Női Kar elnöke köszöntötte a tízéves nagyatádi kórust. Boldizsár Zeyk Imre részleteket közölt Tordaszentlászló közbirtokosságának, "Úrbéres közönségének" történetéből. /Áprilisi Kalotaszeg XI. Szent László-napi kórustalálkozó Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Máj. 6-án tartották Székelyudvarhelyen a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszának díjkiosztó ünnepségét. A zsűri elnöke, Józsa T. István, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének adjunktusa hangsúlyozta, hogy az elvándorlás és beolvadás ellenére megnyugtató látni, hogy van még utánpótlás. A rendezvény öt napja során versmondó versenyen és anyanyelvi vetélkedőn vettek részt a diákok. A Székelyudvarhelyen töltött napok alatt a tanulók Tépett szárnyú Pegazus címmel diákújságot készítettek, amelyekben a legjobb dolgozatokból közöltek részleteket. /Orbán Ferenc: Díjkiosztás Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke máj. 5-én Kolozsváron a II. Civil Fórumon tartott előadásában többek között elmondta, hogy a napokban megnyílt a forrás az erdélyi magyar alapítványi egyetem számára. Szabó Tibor a Bihari Naplónak nyilatkozva kifejtette: komoly esély van arra, hogy az alapítvány által kiírt pályázatok alapján néhány képzési formát már a következő tanévtől elindítsanak. Szükségesnek tartja, hogy az egyetem központját meg tudják alapozni. "Egyfajta kommunikációs központról van szó, ahonnan az egész egyetemi struktúrát mozgatni, irányítani lehet, illetve a könyvtár alapjairól." Az egyetemnek az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány lesz a gazdája. Ez egy világi egyetem, amely fölött az erkölcsi védnökséget és felelősséget az erdélyi magyar egyházak vállalják. - A státustörvény az előkészítés fázisában van. A szakértői bizottságokban sikerült megfogalmazni a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvénynek azokat az elemeit, amelyek szabályozást kell hogy tartalmazzanak erre a jogviszonyra vonatkozóan. "Ezek az elemek a munkavállalásra vonatkoznak, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokra, az oktatás területére, egyéb magyarországi kedvezményekre, beleértve az utazási, a diák- és a pedagóguskedvezményeket is." /Wagner István: Egyetemügy és státustörvény.= Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./

"Máj. 5-6-án zajlott Kolozsváron a II. Civil Fórum, amelyen a hazai magyar nem kormányzati szervezetek - egyesületek, alapítványok - több mint kétszáz képviselője hallgatott meg előadásokat, illetve cserélt eszmét a szakterületükkel foglalkozó szekcióüléseken vagy kötetlen módon. Az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért (AEMCSZ) rendezésében megtartott fórum ülésein hazai és magyarországi szakemberek értekeztek a civil szféra feladatairól, lehetőségeiről, társadalmi szerepéről. A szervező alapítvány elnöke, Somai József zárszavában kijelentette: "Érezzük, hogy ezt a második fórumot is meg kellett tartani, a hagyomány folytatódni is fog, de alapítványunk elsőrendű feladata az, hogy az információszerzésben és -továbbításban, a kapcsolatteremtésben és az együttműködés kialakításában a napi tevékenység szintjén segítsük a hazai magyar civil szervezeteket." A rendezvény címében is megfogalmazott hosszú távú cél - A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben - a két nap alatt egy kicsit közelebb került. /Wagner István: Erdélyi magyar civil szervezetek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./ A Civil Fórumon Bustya Dezső református püspök-helyettes beszédében a jövőépítéshez elengedhetetlen irányváltásra hívta fel a figyelmet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke a polgári társadalomnak az utóbbi években tapasztalt önépítkező igyekezetéről, az anyaországgal való természetes kapcsolatok kialakításáról beszélt. A civil társadalom kezdeményezőként lép fel és ennek kiegészítése a mindenkori magyar kormány feladata. Anyagi támogatást a magyar állami költségvetés és az utóbbi időben megélénkülést mutató gazdasági, illetve civil szerveződések nyújtanak. Mindenképpen hosszú távú befektetésekről van szó. Az Illyés Közalapítvány 1999-ben, az előző évhez képest, 50 %-os költségvetésnövekedést ért el: 820 millió forinttal gazdálkodott (nagyjából ennyi jut az idei esztendőre is), 47 %-ban infrastruktúrára, 53 %-ban pedig intézményfejlesztésre költekezett. A tavaly beküldött háromezer pályázat közül 1300-1400 részesült pozitív elbírálásban. Az Új Kézfogás Közalapítvány 1999-ben 300 millió forinttal gazdálkodhatott. Az Apáczai Közalapítvány tavaly 500, idén 700 millió forint fölött rendelkezik, és célja, hogy az oktatási rendszer megerősítésével az itteni fiatalokat a szülőföldön való maradásra serkentse. Szabó Tibor szeptembertől a 100 millió forintnyi ösztöndíjalapnak a szülőföldön való hasznosítását helyezte kilátásba. A II. Civil Fórum gazdasági, ifjúsági, műemlékvédelmi, művelődési, oktatási, szociális, tudományos és környezetvédelmi szekcióülésekkel folytatódott. /Ördög I. Béla: II. Civil Fórum 2000. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ Új társadalmi folyóirat a Civil Fórum látott napvilágot, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványaként. A lap célja tájékoztatást nyújtani a nemkormányzati szervezeteknek a szférát érintő kérdésekről, pályázatokról, a kapcsolattartás segítése. Az I. évfolyam 0. számában a következőket olvashatjuk: Civil szervezetek tavasza (Somai József); Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány bemutatása (Egri István); II. Civil Fórum 2000: A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben; Hogyan jegyezzünk be egy alapítványt vagy egyesületet (Somai László József); A civil szervezetek pénzügyi felelőssége (Imecs Veronka); Aktuális pályázati lehetőségek (Tőkés Gyöngyvér). /Civilfórum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"

A magas szintű román-magyar találkozókról fejtette ki véleményét Kiss József, a lap munkatársa. A mélypontot jelentő 1988. augusztus 28-i, aradi Ceausescu-Grósz találkozóról kiadott hivatalos közlemény szerint: "a munkajellegű, konstruktív légkörű megbeszéléseken, hangsúlyozták a barátság erősítését és a kétoldalú együttműködés fejlesztését szolgáló érintkezések fontosságát". Az 1989-es eseményeket közvetlenül követő Horn Gyula látogatásán megszületett emlékeztetőben, majd az 1990. január 7-i kormánynyilatkozatban még a teljes egyéni és kollektív jogokat, az újrainduló magyar nyelvű egyetemet, az anyanyelv közhivatalokban és az igazságszolgáltatásban való korlátlan használatát emelgették, s végül a márciusi események után 23-i dátummal kiadott közlemény megerősítette mindezt. Ugyanezekért az Európai Tanácsba való felvételnél kiszabott feltételeknél, Melescanu külügyminiszter személyesen vállal kezességet az 1993. július 22-i levelében. 1994 nyarán újra találkoztak a külügyminiszterek, de az időközben életbe léptetett alkotmány "nemzetállam" jellege miatt már nem tárgyalhatták a be nem váltott ígéreteket, akárcsak az időközben felerősödött magyarellenes hangulatot sem. Az európai fórumok kicsikarta 1996. augusztus 22-i alapszerződés szövege, bár említi a saját oktatási intézményeket (12. cikkely), elítéli az idegengyűlöletet (14. cikkely), továbbá hivatkozik az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, a Párizsi Chartára, a koppenhágai találkozó előírásaira és az 1201-es ajánlásra (az egyéni jogokra és ami tartalmának megfelel, a kollektív jogokra, amit közösen gyakorolhatnak), de semmiféle előírást nem tartalmaz ezek valódi garantálásához. Emiatt sokan bírálták az alapszerződést, többek között az RMDSZ is. A tavalyi hivatalos találkozón Radu Vasile miniszterelnök ígéretet tett a kolozsvári magyar egyetem mielőbbi visszaállítására, amelyet hazatértekor már a repülőtéren megcáfolt. Kolozsvár szélsőséges polgármestere megengedhette magának, hogy a magyar konzulátusra kitehesse a "kémközpont" feliratot, magát a nagykövetet is horthysta-irredenta kémnek nevezve, sőt a konzulátus nemzeti zászlójának ellopását is, ugyanakkor Vadim fasisztoid jellegű hisztériás és fajgyűlölő tüntetéseket rendezzen Kolozsváron, Zilahon és Marosvásárhelyt. Ezekben az esetekben diplomáciai úton sem került sor tiltakozásokra. - A közelmúltban lezajlott miniszterelnökök találkozójáról ugyancsak elmondható: "Reményt keltő nyitásnak számító, összességében eredményesnek minősíthető tárgyalás, ahol nem írtak alá semmit". Nem kellene ezen változtatni, tette fel a kérdést az újságíró. /Kiss József: Kipipált rutinlátogatások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói az idén Marosvásárhelyen megalakították az EPMSZ Erdélyi Körét mint a Bázelben bejegyzett anyaegyesület fiókszervezetét. Az Erdélyi Kör nemrég - Nagyenyed szellemi öröksége előtt tisztelegve - a helybeli református egyház Helvetica Házában Az erdélyi felsőoktatás múltja, jelene és jövendője címmel és témával tartotta meg első találkozóját. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott le. A kör - melynek enyedi találkozójának résztvevői közül megemlíthetjük a következőket: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, G. Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, B. Nagy Veronika, Pásztori-Kupán István, Mezei Sándor, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veress Kovács Attila - műhely-jellegű találkozóit változó erdélyi helyszíneken, féléves gyakorisággal fogja megtartani. /Az európai protestáns szellemiség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Máj. 6-án megrendezték az évtizedes hagyománnyal rendelkező ríszegtetői ifjúsági találkozót. A majálist a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület, a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Kós Károly Kulturális Egyesület szervezte. Fekete Károly tanító egyike azoknak, akik 1989 előtt is oroszlánrészt vállaltak a ríszegtetői majálisok megszervezésében. Elmondta, hogy 1956 májusában szervezték meg először a kőrösfői, sárvásári, magyarbikali, nyárszói, zsoboki, bánffyhunyadi iskolások találkozóját. Sajnos, néhány évig politikai okokból szünet következett. 1990 után újból megrendezhették a májusi találkozókat. A majális egyik fénypontja a népdalvetélkedő, díjazták a kalotaszentkirályi, a zsoboki és a kolozsvári népdalcsoportokat is. /Majális a kőrösfői Ríszeg alatt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

"Kétnapos oktatás- és ifjúságpolitikai fórumot rendezett a hét végén Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceumban a Romániai Magyar Középiskolás Szövetség (RMKSZ) Kolozs megyei szervezete. A zömében kolozsvári, marosvásárhelyi, szatmári stb. tizenévesek előtt politikusok és oktatási szakemberek tartottak előadásokat a tanügyi reform, a középiskolák működése, a sajátos ifjúsági kérdések és az egyetemi oktatás összefonódásáról. A rendezvényt Asztalos Ferenc képviselő, a képviselőház oktatási szakbizottsága alelnökének előadása nyitotta meg. Asztalos az iskolák vezetőségének iskolatanácsokká (iskolaszékekké) alakulásának előnyeiről, valamint az iskolák új finanszírozási módozatairól világosította fel a tizenéveseket. A tanügyi reform óriási kihívás a szakma, az önkormányzatok és a diákok számára. Asztalos Ferenc felhívta fel a fiatalok figyelmét: míg Románia lakosságának 7,1 százaléka magyar, ez az arány fokozatosan csökken az óvoda-líceum "útvonalon": az óvodában még 6,5 százalékban képviselteti magát a magyarság, de az elemiben ez a szám már 5 %-ra esik vissza. Az elemi iskola-gimnázium határon már csak 4,5 százalékos a magyarság részaránya, a líceumokban, szakoktatásban, posztlíceális intézményekben tovább folytatódik az aránycsökkenés (3,7; 2,6; illetve 1,4 %). Ezt az arányt kétféleképpen lehetne javítani: az önálló magyar tannyelvű egyetem létrehozása, illetve a minőségi oktatás biztosítása által. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke tartott előadást a kisebbségi egyetemi oktatásról. /Szabó Csaba, Dobri Réka: Középiskolások oktatási fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"

Máj. 6-án dr. Czirják Árpád /Kolozsvár/ érseki helynök fogadta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviselőit: Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi minisztert, a szervezet kolozsvári polgármester-jelöltjét, Kónya- Hamar Sándor parlamenti képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, Molnos Lajost, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának titkárát, kolozsvári tanácsost, Máthé András és dr. Vekov Károly tanácsosjelölteket, valamint Sebesi Karen Attila szenátori irodavezetőt, a kampánystáb tagját. A megyei RMDSZ képviselői a római katolikus egyház és az érseki helynök segítségét és támogatását kérték a választási kampány idejére is. Dr. Czirják Árpád az RMDSZ-szel szembeni elvárásainak megfogalmazása után leszögezte: a római katolikus egyház s személyesen ő is nagyon fontosnak tartja, hogy a romániai magyarság - s így a kolozsvári magyarság is - figyelemre méltó sikert érjen el az idei helyhatósági választásokon is. Aki nem megy el az RMDSZ jelöltjeire szavazni, az nemzeti közösségünk jövője és önmaga ellen vétkezik, annak baj van az önazonosság-tudatával, önbecsülésével. /Hitet tenni jövőnk mellett Dr. Czirják Árpád érseki helynökkel találkoztak a megyei RMDSZ képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Máj. 6-án bemutatkozott Kolozsváron a Donát Alapítvány, amelynek fő célja a magyar oktatás és kulturális élet támogatása, fejlesztése a Donát/Grigorescu lakótelepen. Az alapítvány létrehozásáról Zsigmond Ilka elnök, az Onisifor Ghibu Líceum aligazgatója beszélt. A Donát lakótelepen (Rákóczi negyed) 1961-től kezdődően román-magyar vegyes tagozatú középiskola működött. Magyar tagozatán (I-XII.) még 1990-ben is párhuzamos osztályok működtek. A kivándorlás valamint a belvárosi színmagyar líceumok létrejötte, ezek szívó-vonzóerejének érvényesülése elapasztotta a magyar tagozatot, az iskola vezetése 1999-ben - a szülők, tanárok véleményének kikérése nélkül - be akarta szüntetni teljesen a magyar tagozatot. A Donát negyedi szülők viszont megvédték iskolájukat. Létre akarnak hozni biztos anyagi bázist, ezért megteremtették a Donát Alapítványt, amelyet március 15-én alapítottak. Az alapítvány célkitűzései: szakmai tanfolyamok, továbbképzők, szaktáborok és versenyek szervezése, kulturális-tanulmányi központ ("erdei iskola"), a Kincsesláda néptánc és hagyományőrző csoport működtetése, a nemzettudatot erősítő tevékenységek szervezése, megjelentetni a magyar tagozatának diáklapját, a Csimaszt. /Szabó Csaba: Versenyképes magyar tagozatos líceum körvonalazódik. Bemutatkozott a Donát Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

A Krónika egyik rendszeres olvasója kifejtette: megdöbbentette két interjú, melyet a Krónika közölt, amelyet "két ismert, magyarországi tudatmérgező politikussal" készített a lap. Tamás Gáspár Miklósról és Kovács Lászlóról van szó. Az olvasói levél pontokba szedte a két politikus állításait. Tamás Gáspár Miklós szerint a Fidesz agresszív menetelést folytat, erőszakos, antidemokratikus a mostani magyar kormány, Magyarországon veszélyben van a szabadság, Orbán Viktor vezette lopakodó államcsínnyel állunk szemben. Orbán Viktor a magyar történelem egyik legkártékonyabb figurája stb. "Tamás Gáspár Miklós közismerten nemzetidegen, aki minden alkalmat megragad, hogy a magyar hazát ócsárolja." Kovács László MSZP-elnök szerint a kormányoldal hibázott a jogi státusz ötletével. Az 1996-os magyar-román alapszerződés az elérhető legjobb dokumentum. Az Orbán-kormány egyfajta ultimátummal követelte a magyar egyetem újra-megnyitását. Azóta sincs magyar egyetem. Ughy Károly levelében kifejtette: "mi határon kívüli magyarok örültünk, hogy anyaországunk végre megszabadult a kommunista uralomtól, és ma a nemzeti érdeket képviselő kormány vezeti az országot..." És akkor "megjelennek a Krónikában TGM magyargyűlölő nyilatkozatai!" /Ugry Károly: Csalódottságom határtalan. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

Az Erdélyi Körök Országos Szövetsége /EKOSZ/ Magyarok együtt címmel rendezett konferenciát Szekszárdon máj. 5-6-án. A státustörvény volt a vitafórum témája. A konferencián erdélyiek is megjelentek, köztük Tőkés László püspök, Borbély Imre, Csapó József, Király Károly, Patrubány Miklós. Az EKOSZ-t erdélyi menekültek alakították 1989-ben. A szervezet mára az összmagyarság érdekeit képviseli. Az EKOSZ elnöke, Kövesdy Pál kifejtette: "A beolvasztási folyamatot és a kivándorlást az önrendelkezésen kívül a státusztörvény akadályozhatja meg." Borbély Imre példaként a román belügyi rendeletet említette, amely félmillió moldáviai állampolgárt román állampolgárrá változtatott. Borbély Imre "kétszintű" állampolgárságot javasolt: a honi és a külhoni állampolgárságot. Az utóbbi utazásra, munkavállalásra és tanulásra jogosítana. /Jakab Lőrinc: Kettős állampolgárságért küzd az EKOSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

Az Illyés Közalapítvány alkuratóriuma máj. 5-én megtárgyalta a szaktestületek támogatási javaslatait. A hét szaktestület április 28. és 30. között ülésezett, és az 1600 beérkezett pályázatból körülbelül 1150-et tárgyalt meg. A romániai alkuratórium mostani ülésén 920-at vitatatott meg a szaktestületek által javasolt 1150 pályázatból. Az alkuratóriumi véleményezés a május közepén Budapesten sorra kerülő kuratóriumi ülés elé kerül, és várható, hogy május végére a konkrét támogatások már eljutnak a pályázók bankszámláira. /Ülésezett az Illyés közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. 1150 pályázatból 920-at tárgyaltak meg. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

A romániai magyar civil szervezetek képviselőinek kolozsvári fórumán máj. 6-án, előadást tartott Eckstein-Kovács Péter tárca nélküli miniszter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője is. Felvázolta a Kisebbségvédelmi Hivatal működését. A hivatalnak egyrészt jogszabály-kezdeményezési lehetősége van, másrészt láttamozza azokat a törvénytervezeteket, amelyeknek bármiféle kisebbségi vonatkozásuk is van. Ezenkívül állandó kapcsolatot tart a más országokbeli kisebbségvédő kormányintézményekkel, nemzetközi intézetekkel és a romániai polgári szervezetekkel. Az összesen 26 alkalmazottal dolgozó hivatal négy igazgatóságából az egyik a civil szervezetekkel foglalkozik. A hivatal 1996-ban 6 milliárd lejt használhatott fel, tavaly 37,5 milliárdot, 2000-re pedig 64 milliárdja van. A pénz több mint 90 százalékát a kisebbségi szervezetek kapják meg. Az elosztásba a hivatal nem szól bele, a 18 nemzeti közösséget képviselő 17 elismert szervezetnek kell megegyeznie. Ezenkívül a Kisebbségvédelmi Hivatal az idén 3,9 milliárd lejt fordíthat kisebbségi szervezetek közös rendezvényeire, másik 900 milliót pedig a rasszizmus, antiszemitizmus elleni akciókra. E két összegből pályázat útján lehet pénzt szerezni. Jelenleg a hivatal egyik fő feladata a romák helyzetének javítását célzó stratégia kidolgozása. A legutóbbi népszámláláskor 400.000 romániai állampolgár vallotta magát romának. Szakértők szerint számuk valójában sokkal nagyobb, az egy-másfél milliót is eléri, de sokan más nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. A stratégia kidolgozásába bevonták a romák képviselőit. /Wagner Csilla: Mit tehet a Kisebbségvédelmi Hivatal? = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./

Máj. 6-án Borosjenőn dr. Vajda Sándor, a helyi EMKE elnöke, a vetélkedő fő szervezője megnyitotta az immáron VI. Horváth Béla-szavalóversenyt. A városháza zsúfolásig megtelt kistermében helybeli, szapárligeti, csermői, pankotai kisiskolások, felső tagozatosok, szüleik voltak jelen az egykori kiváló kolozsvári színész, Borosjenő szülötte nevét viselő, évente megrendezett vetélkedőn, amely nagy eseménye a Fehér-Körös vidékén élő szórványmagyarság számára. A (kényszerből) román iskolába járó gyermekek a vetélkedőn bebizonyították, hogy noha román iskolába járnak, meg akarják tanulni anyanyelvüket, irodalmunkat. A legnagyobb teljesítmény az, hogy az elmúlt években gyermekek tucatjai vettek magyar könyvet kezükbe, tanultak meg verseket és ismertek meg magyar költőket. A vetélkedőről valamennyi szavaló legalább könyvvel távozhatott (a Budapesti Hölgyek 2001 Egyesülete és a Tulipán könyvesbolt jóvoltából). A győztesek közül pedig négyen egyhetes anyaországi üdülésre mehetnek, ugyancsak a Budapesti Hölgyek 2001 Egyesületnek köszönhetően. /VI. Horváth Béla-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./