Febr. 23-án Marosvásárhelyen bemutatták Barabás Zoltán Kapun belül, kapunk kívül /Impress, Marosvásárhely/ című néprajzi írásokat tartalmazó könyvét. /Antal Erika: Kapun belül, kapunk kívül. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

"A New York-i Romanian Library és a Miaimi Beach-ben működő The Romanian Historical Studies tonnaszám küldi szét a céljaikat szolgáló könyveket és propagandaanyagot az amerikai egyetemeknek, közkönyvtáraknak, politikusoknak. Számításaink szerint több mint háromezer amerikai könyvtárat, valamint politikusok százait látták el áltudományos, magyarellenes művek tucatjaival s milliónyi brosúrával" - nyilatkozta Magyaródy Szabolcs amerikai magyar személyiség. Harrach Gábor hozzátette, hogy nekünk viszont nincs szükségünk történelmi mítoszokra, hamisított statisztikákra, csak az igazságot kellene a világ elé tárni. /Harrach Gábor: Nemzetpropaganda: csak az igazságot kellene a világ elé tárni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

Febr. 23-án Budapesten, a Magyarok Házában bemutatták Tőkés László református püspök két, újonnan megjelent kötetét, melyekben az elmúlt évtizedben megfogalmazott egyház- és kisebbségpolitikai írásait foglalta össze, illetve az 1989-es temesvári eseményeket elevenítette fel. A Remény és valóság című könyv az elmúlt tíz évet öleli fel, 1989-től 1999-ig. Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár a kötetről szólva hangsúlyozta: fontos lenne újra és újra átérezni az egykori félelmet, elszánást és az összetartozás érzését. "Ez a katarzis formálja a diktatúra által szétbomlasztott emberi tömeget újra politikai közösséggé" - fogalmazott. - A Temesvári mementó című kötet most kiadott első füzete azon a portréfilmen alapul, amelyet Deák Péter debreceni filmrendező készített a közelmúltban Tőkés Lászlóról. A könyv második részében a református püspök egykori bajtársai szólalnak majd meg. Tőkés László a sajtótájékoztatón kifejtette: "egyáltalán nem lehetünk nyugodtabbak a jövőt illetően, mint tíz évvel ezelőtt, de megadatott, hogy eséllyel megragadjuk a lehetőséget a további küzdelemhez". Mindkét említett kiadvány a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gondozásában látott napvilágot. /Új Tőkés-köteteket mutattak be Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Az amerikai külügyminisztérium által az emberi jogok helyzetéről közzétett átfogó jelentés Romániára nézve nem tartalmaz súlyos kritikákat. Románia emberi jogi "bizonyítványában" a kisebbségek helyzetével foglalkozó fejezet kitért arra, hogy az 1996-os magyar-román alapszerződés előírásainak legnagyobb részét teljesítették. 1999-ben hatályba lépett a magyar nyelvű oktatásról szóló kormányrendelet, amely - Románia történelme és földrajza középiskolai oktatásának kivételével - általános és középiskolai szinten lehetővé teszi az államilag támogatott anyanyelvű oktatást. A hazai vallásszabadsággal foglalkozó részben olvasható, hogy miközben a román ortodox egyház domináns szerepet tölt be, 1999 folyamán csak kevés előrehaladás mutatkozott a korábban erős diszkriminációnak kitett görög katolikus egyház javainak visszaadása terén. /Amerikai jelentés az emberi jogokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Febr. 26-án ENSZ-szakértők érkeztek Nagybányára, hogy a helyszínen állapítsák meg, mi okozhatta az Aurul bányatársaság derítőjének gátszakadását. A szakértők felmérik a szennyezés okozta károkat és javaslatokat dolgoznak ki a ciánnal szennyezett területek rehabilitálására. A nemzetközi szakértői csoportot Frits Schlingemann, az ENSZ európai környezetvédelmi programirodájának (UNEP) igazgatója vezeti. Schlingemann elmondta, hogy a csoportot a román, a magyar és a jugoszláv kormány kérésére állították fel. A bécsi Der Standard febr. 24-i számában újabb nagybányai ciánszennyezésről közölt cikket. A településen hét kút mérgezett, és egy lefolyócsatornában is találtak ciánt - ez utal további szivárgásra. A nagybányai illetékesek cáfolták az osztrák lap állítását.- Pepó Pál magyar környezetvédelmi miniszter és Anton Vlad február 10-én Nagybányán állapodott meg arról, hogy egy jogi és egy környezetvédelmi közös szakértői bizottság vizsgálja majd a súlyos környezetszennyezéssel kapcsolatos kérdéseket. /ENSZ-szakértők Nagybányán - újabb szennyezés, ezúttal a Krasznán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Febr. 27-én Kolozsváron sajtótájékoztatót tartott az Illyés Közalapítvány idei tevékenységéről Veress László, a kuratórium budapesti igazgatója, Tibád Zoltán, az erdélyi alkuratórium titkára és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Tibád Zoltán elmondotta: a hétvégén maratoni üléssorozat keretében megalakult az a hét szaktestület, amely a romániai alkuratórium munkáját segíti. Az oktatási, művelődési, önkormányzati, ifjúsági, a tudományos-gazdasági, az egyházi és szociális valamint a sajtó szaktestület új összetételű. Veress László részletesen beszámolt a változásokról. Az eddigi 9 tagú szaktestületeket 13 tagra bővítették olyan meggondolásból, hogy a különböző régiókban minél szélesebb körben vehessenek részt a döntéshozásban érdekeltek. Mostantól a szaktestületek zömében egy-egy, Csángóvidékről származó tag is van, ami a magyar kormány ilyen irányú fokozottabb érdeklődését is jelzi. - A közalapítvány munkáját az eddiginél átláthatóbbá szeretnék tenni, ezért is hozták létre a számítógépekkel felszerelt korszerű kolozsvári irodát. Ezentúl valamennyi pályázatot ide kell eljuttatni. Az ügyintézés idejét is jelentősen csökkenteni akarják: a támogatás megítélését követő 15-20 napon belül nem csak a válasz, hanem a pénz is meg fog érkezni a sikerrel pályázó számlájára. A pályázati kiírások a jövő hét végére várhatók, a kitöltött űrlapokat március 31-ig fogadják el. Az Erdélynek szánt 215 millió forintról az Illyés Közalapítvány kuratóriuma dönt, viszont ebbe a Szövetségi Egyeztető Tanács égisze alatt javasolt szaktestületi tagoknak beleszólásuk van. /Megújul az Illyés Közalapítvány. Hatékonyabban dolgozik a romániai alkuratórium is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Székelyudvarhelyet és Tasnádot követően Tordaszentlászló az első kisebb község Erdélyben, ahol teleház nyílt. Kompromisszumos megoldásként a teleház a tordaszentlászlói kultúrotthonban, a hatvanas évek óta létező és egyre bővülő falumúzeum helyén működik, így az értékes gyűjtemény a jövőben a művelődési otthonban kapna helyet. A Soros Alapítvány tízezer dolláros támogatásából egy pentiumot, lézernyomtatót, telefaxot, telefont, fénymásolót sikerült beszerezni, internet-kapcsolatot létrehozni. A helybeliek emellett angol nyelvtanfolyamon és számítógép-kezelői tanfolyamon vehetnek részt, tájékoztatott Boldizsár Zeyk Zoltán, a Thamó Gyula Művelődési Egyesület elnöke. /Kerekes Edit: A harmadik évezred fonója. Teleházat avattak Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Nagyváradon találkoztak az erdélyi magyar bábszínházak képviselői és a jelen lévő három kolozsvári, két nagyváradi, egy sepsiszentgyörgyi és egy szatmárnémeti bábszínház képviselői megalakították az Erdélyi Magyar Bábos Céhet. A céh Nagyváradon bejegyzett jogi személyként a bábosok érdekvédelmi szerve lesz. Célja a bábszínészek képzésének megszervezése, jelenleg ugyanis semmiféle képzés nem létezik. Tervezik a határon túli magyar bábszínházak egységbe tömörítését is. /Benke Péter: Nagyváradon megalakult az Erdélyi Bábos Magyar Céh. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

Február 29-én Kerekes Károly Maros megyei képviselő politikai nyilatkozatban ítélte el a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi évfordulós ünnepségén elhangzott sovén-nacionalista, magyarellenes megnyilvánulásokat, amelyek semmiben sem különböznek a tíz évvel ezelőtti márciusi eseményekhez vezető magyarellenes uszítástól. Hangsúlyozta, hogy ezekkel az ország euroatlanti integrációját gátoló, nemzeti gyűlöletet szító megnyilvánulásokkal szemben a romániai politikai elit nem maradhat közömbös. /Kerekes Károly politikai nyilatkozata a Képviselőházban. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 29. - 1669. sz./ Előzmény:A legnagyobb ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) bízik abban, hogy szoros együttműködés alakul ki a párt és a Vatra Romaneasca nevű szervezet között - állt abban az üzenetben, amellyel Ion Iliescu volt államfő, a PDSR elnöke üdvözölte a szélsőségesen nacionalista szervezet alapításának 10. évfordulóját. A magyarellenes Vatra Romaneasca febr. 26-án ünnepelte Marosvásárhelyen alapításának 10. évfordulóját. Az ünnepség díszvendége és vezérszónoka Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke volt. A magyarok már ezer éve ciánnal mérgezik a románok lelkét és ezért vajon ki fizet kártérítést - ez volt Tudor beszédének egyik központi gondolata. A PRM elnöke a mintegy 3 ezer fős tomboló hallgatóság előtt kijelentette, hogy amennyiben hamarosan ő lesz Románia elnöke, néhány óra alatt rendet teremt a románok hazájában: elkobozzák a törvénytelenül szerzett vagyonokat, feloszlatják az RMDSZ-t és bevezetik "a törvényesség diktatúráját". /C. V. Tudor a Vatra 10. évfordulóján. A magyarok ezer éve ciánnal mérgezik a románok lelkét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

Székely Árpád, a Református Kollégium /Kolozsvár/ igazgatója arról tájékoztatta a Szabadságot, hogy febr. 24-én az autóbuszon iskolájuk két diákját megverték. Két román lány rájuk szólt, hogy ne beszéljetek magyarul, majd ütötték, rúgták a két magyar lányt, majd megfenyegették az egyiket, ha még egyszer meglátják a környéken, megölik. Egy másik magyar lányt két román lány lefogott és összeverték, eltörték az állkapcsát. A két lány szülei kihívták a rendőrséget, majd rendőrségi feljelentést tettek. A rendőrség az üggyel kapcsolatban a szerkesztőség többszöri érdeklődése sem adott felvilágosítást. /Tamás Kinga: Magyarul beszélő diákokat vertek meg a buszon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

Szilágyi Ferenc, a szilágysámsoni nótafa, fafaragó és bortermelő 75 éves. Sokan ismerik, mert alig van jelentősebb népdaléneklési verseny a Kárpát-medencében, amelyen ne vett volna részt. Szerepelt a román televízió magyar adásában, a Duna TV-ben, az MTV-ben, a budapesti, bukaresti, kolozsvári és a marosvásárhelyi rádióban. Szinte mindenütt világának, a Szilágyságnak és a Tövishátnak népdalait énekelte. Szilágyi Ferenc fájlalja, hogy Szilágysámsonban megszűnt a nagy múltú dalárda, eltűnt a dalárda egész kotta- és irattára is. /Sike Lajos: Menjenek e sorok Szilágysámsonba, de ne csak Szilágyi Ferihez! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

A National bukaresti napilap febr. 16-i száma közölte Virgil Magureanu, a Román Nemzeti Párt elnöke cikkét magyar papok és magyarországi cinkosaik próbálkozásairól, hogy Erdélyt elveszejtsék. Az oldalt Tőkés László fényképe uralta. Ugyancsak február 16-án a Curierul National is közölte Tőkés László portréját, mellette bőven idézte Bodor Pálnak a budapesti 168 Óra című hetilapban megjelent cikkét: a püspökség Partiumi Közlöny című, saját lapjának egyik számában nyolcszor szerepel Tőkés László, lehetne szerényebb és bölcsebb, továbbá sejtelmes utalás történik holmi pesti származású alapítványi forintmilliókra is. - A Tőkés László elleni, máig tartó támadások sorát C. V. Tudor indította el tíz évvel ezelőtt Romania Mare című újsütetű extremista hetilapjának 1990/7-es számában: már akkor azzal vádolta a püspököt, hogy az ország megcsonkítására tör. Virgil Magureanu most a Nationalban Tőkés László "hazaárulását" az egész romániai magyar klérus úgymond irredenta propagandájában próbálta beágyazni. Magureanu vádaskodását hirdette már tíz évvel ezelőtt, 1990-ben az akkor indult Romania Mare hetilap minden száma. Eugen Florescu, a Ceausecu-féle propagandagépezet egykori sajtófőnökének Demokratia című, rövid életű hetilapjának 1990. szeptember 3-i számában Radu Theodoru tartalékos ezredes Riadókészültség című cikkében ez állt: "A hungarizmus offenzívája olyan méreteket öltött, hogy türelmünk végére jutottunk. A készülő genocídium közömbösen hagyja a kormányt, nem talál megoldást a magyar revizionizmusra és Erdély létkérdéseire. A magyarság fegyverkezik Erdélyben, a magyar hadsereg rohamosztagokat készít föl külföldön" stb. Virgil Magureanu ezek szerint még akkor sem mondott újat, amikor pártjának 1999. júliusi konferenciája alkalmából azt nyilatkozta Kolozsváron, hogy "a 90-es évek elején létezett egy forgatókönyv, amelynek alapján a román államot meg kellett volna csonkítani". A most február 16-án közzétett Magureanu-féle Erdély-védő manifesztum összes vádpontjai fellelhetők az általa hat éven át vezetett Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ parlamenti jelentéseiben. - Magureanu azt állította a Nationalban, hogy a magyar cserkészeket románellenes szellemben nevelik, arra biztatva őket, állítsák vissza Szent István Nagy-Magyarországát, e célból papok katonai jellegű kiképzésben is részesítik őket. - Magureanu leleplezőnek szánt adata szerint Tőkés László püspök fennhatósága alatt Nagyváradon nyomda működik, itt készül a Partiumi Közlöny - ez utóbbit a budapesti 168 Óra is támadta, a közlöny Bodor Pál szerint Tőkés László szerénytelenségének megnyilvánulása. Barabás István megjegyezte: "tetszik bizonyos pesti és bukaresti köröknek vagy nem tetszik, tény: a nagyváradi püspökségi közlöny jó szolgálatokat is tesz kiadójának. 1998. június 22-én az Adevarulban Dobrin Suciu, az Iliescu-rendszer budapesti tudósítója cikket közölt a következő szenzációs címmel: Tőkés-Orbán titkos egyezség: a püspök a Romániával való kapcsolatok megmérgezésére kérte a magyar miniszterelnököt. Tőkés László másnap már nyilatkozott a súlyos vád ellen, ezt azonban az Adevarul nem közölte, hanem a Partiumi Közlönyben látott napvilágot, hogy pontról pontra cáfolja Dorin Suciu rendelésre írott koholmányát." Tőkés Lászlót támadni hazafias virtusnak számít: Iosif Veverca exmilicista főtiszt 1998. február 13-án azt nyilatkozta a román sajtónak, szívesen emlékszik vissza arra, hogy 1989. decemberében megütötte Tőkés Lászlót. /Barabás István: A választási hisztéria nyitánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

"A Matyi-napok rendezvénysorozat alkalmából febr. 24-26-a között Nagyváradon találkoztak az erdélyi magyar bábtársulatok képviselői. A megbeszélésen jelen voltak: Nagy Kopeczky Kálmán - Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/, bábtagozat; Szőke Kavinszki András - Arcadia Gyermek- és Ifjúsági Színház , Ludas Matyi Társulat /Nagyvárad/, György László - Puck Bábszínház, magyar tagozat /Kolozsvár/, Szilágyi Regina - Brighella Bábszínház /Szatmárnémeti/, Bereczky Gyula - 1001 Mese Bábszínház /Dés/, Meleg Attila - Matyi Műhely Magánbábszínház /Nagyvárad/, Vincze László - Keljfeljancsi Komédiás Kompánia /Kolozsvár/. További két meghívott /a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház magyar tagozata, valamint a kolozsvári Sétáló Bábszínház/ nem képviseltette magát a találkozón. A jelen levő társulatok képviselői bejelentették az Erdélyi Magyar Bábos Céhnek, a magyar bábosok érdekképviseleti és szakmai szövetségének a megalapítását. A céh megválasztotta a szövetség vezetőségét, melynek tagjai: Meleg Attila elnök, Nagy Kopeczky Kálmán és Vincze László alelnökök. /Megalakult az Erdélyi Magyar Báboscéh. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

"Február 24-28-a között a magyarországi Dobogókőn rendezett nemzetközi konferenciát az Európa Akadémia /Budapest/, az Európa Centrum Egyesület, az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME) és a Konrad Adenauer Alapítvány. Témaként szociálpolitikai, gazdasági és szociális kohéziós kérdések, az Európai Szociális Charta és az eurorégiós együttműködés érdekében jelentkezett kárpát-medencei feladatok szerepeltek. Őry Csaba, a Magyar Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, azokat a jogharmonizáció szempontjából integrációs feltételként ismert EU-s elvárásokat sorolta, amelyeket Magyarország már bőven túlteljesített: a munkához való jog, az igazságos munkafeltételekhez való jog, a biztonságos és egészséges munkához való jog, szervezetek alakításához való jog, a dolgozó nők védelméhez való jog, az egészségvédelemhez való jog, a szociális és egészségügyi ellátáshoz való jog, a szociális jólléti szolgáltatásokhoz való jog, az anyák és gyermekek védelméhez való jog. Éliás István, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság igazgatója és Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója szintén az anyaország határain túl élő magyarsággal való együttműködés szorosabbá tételét szorgalmazták. A konferencián Erdélyből hatvanan, közülük tízen a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége szervezésében vettek részt. Az utóbbi elnöke, Farkas Mária, előadásában azt feszegette: miért nem vállalkoznak képességeikkel és lakossági létszámukkal arányos mértékben a romániai magyarok. A statisztikai adatok elgondolkodtatóak: 1000 lakosra Erdélyben 32,6, egész Romániában 33,2 vállalkozás jut, 1000 aktív lakosra számítva pedig 72,6 Erdélyre és 72,5 Romániára. A többségükben magyar lakosú megyék lemaradnak az átlagtól: Hargitában 1000 lakosra 24,2 vállalkozás jut, Kovásznában 29,6, Marosban 28,2; az aktív lakosságot nézve pedig 1000 emberre 56,6 vállalkozás esik Hargitában, 68,9 Kovásznában, 64,5 Marosban. Az országos toplistát a következő megyék vezetik: 1. Kolozs (1000 lakosra 96,1 vállalkozás), 2. Máramaros (88,8), 3. Arad (84,2), Brassó (81,2). Kolozs megyében az összvállalkozók száma megközelíti a 30 ezret, de ebben aránytalanul kevés a magyarok száma. Az okok között említhető az elöregedés, a kivándorlás, de a vállalkozói készség hiánya is. A cél nem a valamiféle elszigetelődés, a "magyar vállalkozói elgettósodás", hanem egy egészséges kisvállalkozói szellem meghonosítása. /Ördög I. Béla : Romániában aránytalanul kevés a magyar vállalkozók száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

Kolozsváron, a VIII. Mátyás-napok alkalmával a Szent Mihály-templomban fellépett a Schola Gregoriana Monostorinensis, a kolozsmonostori egyházközség gregorián énekegyüttese. Vezetőjük, Jakabffy Tamás elmondta: az együttes 1998-ban létesült azzal a célkitűzéssel, hogy a gregorián éneket újra funkcionális liturgikus zenévé avassa. A Schola Gregoriana Monostorinensis a Romániai Magyar Dalosszövetség tagja, az "amatőr" csoportja két-háromhetente liturgikus keretek között énekli a cantus planust, "profi" csoportja pedig alkalomról alkalomra bemutató énekléseket tart a gregorián megismertetésére, népszerűsítésére. Jakabffy Tamás rövid összekötő szöveggel, magyarázattal ismertette a különböző típusú gregorián dallamokat, amelyek előadási sorrendben a kinyomtatott műsorlapon is fel voltak tüntetve. /Kulcsár Gabriella: VIII. Mátyás-napok. Veni Sancte Spiritus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Csíkszeredában febr. 25-én dr. Deé Nagy Anikó, a marosvásárhelyi Teleki Téka nyugalmazott osztályvezetője mutatta be Muckenhaupt Erzsébet A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei című könyvét. Munkájával, a kéziratok alapos vizsgálata, a leltárok és naplók bemutatása által megteremtődik a Csíksomlyói Nyomda és könyvkötő-műhely hiteles története - hangzott el a bemutatón. Az 1980-1985 között megtalált ősnyomtatványokról szóló könyv rajzokkal és fotókkal dokumentált. A szerző a csíksomlyói Mária-szobor alatt megtalált ősnyomtatványok kalandos útjáról mesélt, amelyek végül 1992-ben kerültek haza, a Csíki Székely Múzeumba. Jelen pillanatban ezek a könyvek országos szinten a 4. helyre állítják Csíksomlyót az ősnyomtatványok szempontjából Gyulafehérvár, Nagyszeben és Kolozsvár után. /Hátsekné Kovács Kinga: Az erdélyi könyves-múlt legjelentősebb hagyatékáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Márc. 1-jén Romániába érkezett Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa. A diplomata Bukarestben Emil Constantinescu államfővel és Petre Roman külügyminiszterrel találkozott. Max van der Stoel márc. 2-án Kolozsvárra látogat és a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségével találkozik. A főbiztos javaslatokat tesz az "Open Minds: Multiculturalism at the Babes-Bolyai University"-nek nevezett, a felsőoktatási intézmény multikulturalitásának fejlesztését célzó programra. /Max van der Stoel a BBTE-re látogat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Kolozsváron márc. 2-án továbbképző jellegű országos tanfelügyelő értekezletet kezdődik, melyen megjelenik Andrei Marga tanügyminiszter, valamint számos más vezető beosztású tanügyminisztériumi alkalmazott is. A háromnapos értekezleten az általános oktatási elvek, illetve érettségi vizsgával kapcsolatos témákon kívül valószínűleg a második félév (és a tananyagbepótlás) is reflektorfénybe kerül. A szakszervezetiek abban reménykednek, hogy az értekezleten szó lesz annak a 420 Kolozs megyei leépítésre váró közoktatásbeli állás (norma) ügyéről is, amelynek során mintegy 250-300 alkalmazottnak kell április elsejétől búcsút mondania állásának. /Városunkban a Tanügyminisztérium vezérkara. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Március elsején reggel két legionárius szórólapot lehetett látni a Kolozs megyei RMDSZ Fürdő utcai székházának kapuján. A Kolozsvári Keresztény-Nacionalista Klub fejlécét viselő falragaszon a legionárius mozgalom alapítójának, Corneliu Zelea Codreanunak a képe alatt, ez állt: "Nemet a kolozsvári magyar egyetemnek!" A legionarizmus nyílt színrelépése, magyarellenes megnyilvánulása kapcsán Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ elnök hangsúlyozta, hogy jól időzített akcióról van szó. Funar polgármester a múlt héten a városi tanáccsal akarta betiltatni a magyar egyetemet, Marosvásárhelyen a tízéves Vatra megünneplésén C. Vadim Tudor magyarellenes beszédével szinte delíriumba próbálta kergetni az ötezer főnyi tömeget. A választási kampány sosem tapasztalt mértékben fog eldurvulni. Kónya figyelmeztetett, hogy meg kell őrizni a higgadtságot, emlékeztetett arra, hogy Kolozsváron a két világháború közötti "revizionista Magyarországról" könyvet író Fényes Samu lebukott szociáldemokratának kívánnak szobrot állítani épp a magyar színház előtt, ahova a városi tanács már jóváhagyta a pénzügyi keretet Janovics Jenő szobrára. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy az RMDSZ a történtekről, a provokációról értesítette a megfelelő állami intézményeket, kisebbségügyi, államvédelmi, belügyi minisztériumokat, ügyészséget, rendőrséget, prefektúrát. - Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta, hogy a legionárius, fasiszta jellegű szervezetek monitorizálását már tavaly megkezdték. Információt kértek az igazságügyi minisztériumtól azokról a szervezetekről, amelyek működéséről tudnak és kértük az összes bejegyzett legionárius szerveződések jegyzékét. Azonban nem kapták meg a szükséges adatokat. Arra hivatkoztak, hogy ez a bíróságok hatásköre. Arról viszont kaptak tájékoztatást, hogy a Legionárius Mozgalom bejegyzési folyamata most folyik a bíróságon. Döntés március 16-ára várható. - Emil Constantinescu elnök januári izraeli látogatása során elismerte a különböző legionárius szervezetek létezését, és ígéretet tett megfékezésükre. /Gál Mária, Ördög I. Béla: Legionárius provokáció Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

"A magyar kormány 1998. decemberében hozta létre az Apáczai Közalapítványt a határon túli magyarság anyanyelvi felsőoktatásának, szakképzésének, pedagógus továbbképzésének támogatására. Egy éves tevékenységükről Budapesten, február 25-én tartott sajtótájékoztatót a kuratórium elnöke, dr. Berényi Dénes akadémikus (Magyar Tudományos Akadémia Atommag Kutató Intézete - Debrecen) és Csete Örs, a Közalapítványi Iroda igazgatója. Az alapítvány munkáját Tanácsadó Testület segíti, tagjainak többsége a környező országok kiemelkedő oktatási szakemberei közül kerül ki: Bauer Győző professzor (Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Gyógyszerkutató Intézete - Pozsony), Pisnják Mária szaktanácsadó (Szlovénia - Lendva), dr. Korhertz Tamás magiszter (Jugoszlávia - Szabadka), Dékány Zsuzsanna (Horvátország - Suza), Wurst Erzsébet (Ausztria - Bécs), dr. Péntek János professzor (Babes-Bolyai Tudományegyetem - Kolozsvár), dr. Tonk Sándor történész (Kolozsvár), dr. Soós Kálmán kandidátus - (Ukrajna - Beregszász, Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettese). A közalapítvány támogatási célkitűzései az anyanyelvű felsőoktatás és szakképzés széles körű tevékenységi területeit érintik: intézményrendszer erősítése, bővítése, helybeli és anyaországi résztvevő oktatók javadalmazása, továbbképzése, tanulók, hallgatók ösztöndíjas támogatása, kollégiumi ellátásuk biztosítása, szakképzési és felsőoktatási tananyagok, segédanyagok, kutatási eredmények kiadása, terjesztése, anyanyelven történő kutatómunka,; informatikai rendszerek megerősítése, kifejlesztése stb. - A támogatás pályázati alapon történik. Magánszemélyek nem pályázhatnak, csak jogi személyiséggel rendelkező non-profit civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, intézmények. Kiemelt támogatásban részesült Felvidéken a Kálvin János Teológiai Akadémia, Kárpátalján a Beregszászi Tanárképző Főiskola és Erdélyben a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Százalékos arányban a 475 millió forintot - a beérkezett pályázatok alapján - a következőképpen osztották szét: Erdély 64%, Felvidék 12%, Kárpátalja 11%, Vajdaság 8%, határon túliak anyaországi képzése, továbbképzése 3% és a nyugati szórványmagyarság 2%. - A 2000. évre összesen 750 millió forint áll az Apáczai Közalapítvány rendelkezésére. A három főbb támogatási programcsomag. a/ A határon túli magyar szakképzés intézmény- és képzési szerkezetét megrajzoló kutatás támogatása. Fel kell deríteni, milyen intézményekkel rendelkezik a határon túli magyarság, milyen is pontosan a szakképzés intézmény- és képzési szerkezete a környező országokban. Erről tényleges felmérést még nem készítettek. b/ A szülőföldjükön, illetve a Magyarországon tanuló (szak- és felsőoktatás) határon túli magyar fiatalok ösztöndíj-kiegészítése. c/ Pedagógus- és oktató továbbképzés a szakoktatás és felsőoktatás területén. Ide kapcsolódik a szakoktatás és felsőoktatás területén dolgozó fiatal oktatók életkörülményeinek javítása is. /Apáczai Közalapítvány - az anyanyelvű oktatásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./"

Febr. 29-én Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány véleménycserét rendezett az új, civil szervezetek létrehozását és tevékenységét szabályozó 2000.I.31/26-os számú sürgősségi kormányrendeletről. Az új törvény szándéka világos: visszaszorítani a Romániában alaposan túlburjánzott alapítványi mozgalmat és segíteni az egyesületek térnyerését. A nem kormányzati szervek alaptőkéjét a társadalmi minimálbér 100-szorosára emelték, amit az érintettek többsége túlzottnak tart. Somai József, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke elmondta: közismert, hogy ezek a szervezetek milyen komoly gondokkal küszködnek. Az országban közel 40 ezret tartanak nyilván, ezek közül csupán 1 ezer magyar, és ennek is ki tudja, hányad része valóban működő. /Ördög I. Béla: Elégedetlenek a civil szervezetek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa febr. 2-án tárgyalást folytatott a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségével a BBTE multikulturális jellegéről. Az Andrei Marga rektor-tanügyminiszterrel folytatott eszmecsere után a főbiztos a prorektorokkal is tárgyalt. Dr. Kása Zoltán, a BBTE magyar tannyelvű oktatási vonaláért is felelős prorektora a Szabadságnak elmondta: a főbiztos - lényegében - három konkrét javaslatot fogalmazott meg. 1. A BBTE hivatalosan jelentse ki, hogy három tannyelvű egyetemként működik. 2. A magyarul és németül tanuló diákok legalább egy tantárgyat románul is tanuljanak. 3. Külön tanszék létesítése a multikulturalitás tanulmányozására. A prorektor az első javaslattal kapcsolatban megjegyezte, hogy kiemelkedő fontosságú a magyar oktatás számára, hiszen eddig a magyar és német nyelvnek korántsem volt olyan szerepe az egyetemen, mint azt egy multikulturális egyetemen természetesnek lehetne tekinteni. Ezt jelzi például az is, hogy az egyetem egyetlen hivatalos nyelve a román. A magyar és német diákok számára javasolt legalább egy román tannyelvű kurzus hallgatása máris megvalósítottnak tekinthető, így erre nem tértek ki részletesebben. Kása Zoltán tájékoztatta a főbiztost arról, hogy a BBTE magyar oktatási vonala tanárainak csak konzultatív szerepük van a döntéshozatali szervekben, így nem dönthetnek maguk az oktatási vonal sajátos kérdéseiben. Andrei Marga miniszter januárban kijelentette, hogy az EBESZ főbiztosával, majd a romániai magyar közösség képviselőivel folytatott megbeszélések eredményeként megegyezés született arról, hogy a Babes-Bolyai Egyetemen kialakítják a teljes körű oktatást román, magyar és német nyelven. /Szabó Csaba: Max van der Stoel a multikulturalitásról tárgyalt a BBTE vezetőségével. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ Márc. 3-án Markó Béla szövetségi elnök bukaresti hivatalában fogadta Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát. A megbeszélésen a főbiztos ismertette eddigi romániai tárgyalásait és az ezek alapján kidolgozott javaslatait a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) multikulturális fejlesztésére vonatkozóan. A főbiztos beszámolt Andrei Marga rektor azon ígéreteiről, hogy az új charta szavatolni fogja az egyetem multikulturális és többnyelvű jellegét. Ugyancsak a tanügyminiszter-rektor ígérete az, hogy ősztől magyar tannyelvű csoportok indulnak a közgazdasági és a jogi szakon. Markó Béla előrebocsátotta, hogy az RMDSZ nem mondott le az önálló állami magyar egyetem létrehozásáról, de ugyanakkor támogatja a BBTE mielőbbi átalakulását. Megállapította, hogy a különféle ígéretek ellenére nem történt előrelépés, a magyar oktatóknak és diákoknak továbbra sincs döntési joguk az őket érintő kérdésekben, az egyetem vezetése nem kezdeményezte az önálló, magyar tannyelvű karok és tanszékek létrehozását. A főbiztos hangsúlyozta, hogy ameddig az EBESZ nincs megelégedve a BBTE multikulturális átalakulásával, addig nem lehet számítani az Európai Unió pénzügyi támogatására sem. A főbiztos hangsúlyozta, hogy a tárgyalások még folytatódnak. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 3. - 1672. sz./

1989 után a civil társadalom fontosnak tartotta a műemlékek és műtárgyak jelentette értékes kulturális örökség szellemi védelmének felkarolását, így alakult meg 1990. jan. 21-én a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, amely most 43 hasonló egyesületet hívhatott eszmecserére. A márc. 3-án kezdődő konferencián 20 előadás hangzik el, Temesvár emlékhelyeinek állapotvizsgálatától a csíkszeredai könyvrestaurálásokig. - Szükség lenne egy Erdélyi Műemléklexikon munkálatainak megkezdését, állapította meg Balogh Ferenc. /Balogh Ferenc: Erdélyi műemlék- és műtárgyvédelem konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Az RMDSZ aggasztónak tartja a román politikai életben megfigyelhető soviniszta, idegengyűlölő, ultranacionalista, magyarellenes retorika felerősödését - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke márc. 2-án Bukaresten tartott sajtóértekezletén. Emlékeztetett arra, hogy a Nagy-Románia Párt a Vatra Romaneasca Marosvásárhelyen lezajlott nagygyűlésén magyarellenes, soviniszta uszítással mérgesítette a politikai légkört. /Markó Béla veszélyesnek véli a magyarellenes retorikát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Márc. 3-án Kisebbség és kultúra címmel tartott tanácskozást a Korunk és az írószövetség román lapja, az Apostrof. Nicolae Balota és Kántor Lajos előadásaikban azt próbálták bebizonyítani, hogy a kultúrában nem létezik többség és kisebbség, a kultúra, bármilyen nyelven, az egyetemesség kifejezője és eszköze. Nicolae Balota elmondta, hogy miközben a különböző kultúrákban az egyetemesség dominál, addig a közép-kelet-európai mindennapokra a nacionalizmusok újjáéledése jellemző. Kántor Lajos szerint román-magyar viszonylatban csak nagyon szűk rétegek között élő a kulturális "kapocs", elsősorban azért, mert a kisebbségi kultúra nem jut el a többséghez. /A kultúrában nem létezik többség-kisebbség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Ezer moldvai csángómagyar gyermekből mindössze húszan érettségiznek, egyetemre még kevesebben felvételiznek. Moldva magyar eredetűnek tekinthető katolikus lakossága 243 ezer fő /1992-es népszámlálás/. A katolikus lakosságnak ma már mindössze egynegyede, 62 ezer fő beszél magyarul. Tánczos Vilmos /Kolozsvár/ szerint 83 olyan csángó település van, ahol magyarul beszélnek. A legjelentősebbek az északi csángók körében Kelgyest /Magyarul beszél 3100 fő/, a déli csángók körében a teljesen magyar községek: Pusztina /2050 fő/, Lészped /1900/, Külsőrekecsin /1900/, Újfalu /1700/, Somoska /1650/, Rácsila /1400/, Magyarfalu /1300/, a település 90%-a magyarul beszél: Lujzilakagor /4700/, Gyoszény /2000/, Frumósza /1900/, 85 % a magyarok aránya Bogdánfalván /2400/. Duma András, a Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke szerint a Szeret-Klézse Alapítvány támogatni fogja azokat a pedagógusokat, akik hajlandók lennének a csángó falvakban magyarul tanítani. Hasonló céllal hozta létre a lujzikalagori Adam Valerian, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatóját a Pro Moldva Alapítványt. /Rostás Szabolcs: A csángóknak nem futja a politikára. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Tíz éve ingázik a két ország városai között, operát rendez, vezényel és tehetségek után kutat Selmeczi György Kolozsváron született, Magyarországon élő zeneszerző. A kolozsvári Magyar Opera állandó vendégkarnagya 1991-től, amellett a szolnoki Szigligeti Színház zenei vezetője. Kedves városáról, Kolozsvárról megállapította. "Mostanra sikerült elpusztítani a város egykori szellemi életét. Véget ért valami, ami soha nem jöhet vissza. Hiszen most már a kisebbségi létnél és a többségi erőszakosságnál is sokkal nagyobb erők munkálkodnak a kulturális és szellemi erőtér ellen: a globalizáció, az a furcsa, édes méreghez hasonlítható fogyasztói ostobaság, ami rátelepszik mindenre." /Leopold Erika: Beszélgetés Selmeczi György erdélyi származású zeneszerzővel. Elpusztult Kolozsvár szellemi élete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Napjainkban a művészi alapképzés, a technikai tudás legjobb esetben másodlagossá, de némelyek szemében egyenesen elhanyagolhatóvá vált. Így aztán a különféle megnyilatkozások, tárlatok olykor nem is lépik túl az ötletbankok szintjét. Annál feltűnőbb, persze, ha mindennek az ellenkezőjével találkozunk, írta Németh Júlia, bemutatva Valovits László Kolozsváron kiállított grafikáit és festményeit. A művész szinte anakronisztikusnak tűnő precizitással és alapossággal dolgozza ki képeit, művészi ars poeticájában visszanyúlt az évszázadokkal ezelőtti mesterek követte ideálokig. Fák és portrék - tematikailag mindössze ennyi, amit bemutatásra kínál a művész. Mindebben azonban benne foglaltatik az egész világ. /Németh Júlia: Portrék a mából a jövőnek. Valovits László kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Forró Ágnes festőművész Kolozsváron állította ki munkáit. Képi világának számottevő része a múlt feltartóztathatatlan eltűnéséhez kötődik. Legalább képi valójában igyekszik rögzíteni, megörökíteni mindazt, amihez érzelmileg kötődik, ami egy kiveszőben levő életforma sajátja, jellemezte munkásságát Németh Júlia. /(németh) [Németh Júlia]: Omló falak. Forró Ágnes képi világa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Febr. 11-12-én én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban találkoztak az 1968 után felszentelt katolikus papok. A szervező Nagy-György Attila főegyházmegyei ifjúsági lelkész meghívta Tamás József segédpüspököt, aki szintén tartott előadást. Jelen volt Kovács Gergely is, aki a Vatikánban, a Kultúra Pápai Tanácsának munkatársa. /Szénégető István B.: Káplánok (újra)találkozása egymással és Istennel. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 5./