A Kolozsvári Magyar Demokraták Tanácsa megalakulásának 10. évfordulója alkalmából dec. 23-án szervezett találkozón közéleti személyiségek, politikusok, egyházi vezetők az 1989-es forradalmi események tanulságaiból kiindulva a hogyan tovább kérdésre keresték a választ. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke vitaindítójában elmondta: azért gyűltek össze, hogy emlékezzenek, illetve emlékeztessenek a tíz évvel ezelőtti történésekre, megállapítva azt, hogy a kezdeti elképzelésekből, sajnos, mára, nem minden valósult meg. Csép Sándor, a MÚRE elnöke felolvasta a kolozsvári magyar demokrata értelmiségiek 1989. december 23-án megfogalmazott kiáltványát, a Hívó Szót, amely a romániai magyar közösség alapvető célkitűzéseit tartalmazta. Somai József, az MKT elnöke Bodó Barna levelét olvasta fel, aki annak idején első elnöke volt a Bánsági Magyar Demokrata Szövetségnek. Üzenetében Temesvár és Kolozsvár szerepét emelte ki: míg Temesváron Tőkés László törte meg a hallgatás falát, addig Kolozsváron a magyar értelmiség próbált ellenállni még 1989 előtt a kommunista rendszernek. Mózes Árpád evangélikus püspök a találkozón személyesen jelenlévő Tőkés Lászlónak mondott köszönetet 1989-ben tanúsított helytállásáért. A püspök hozzászólásában kiemelte: a tíz évvel ezelőtti események kirobbanásában a kolozsváriak 1989-et megelőző tevékenysége, a falurombolás ellenes közös fellépés, a határon túl, a térségben érlelődő folyamatok egyaránt szerepet játszottak. Tőkés szerint az RMDSZ akkori elnökének felfogásában nem igazán tapasztalta az 1989-es események folytonosságát, annak markáns jelenlétét. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár kifejtette, hogy nem teremtődtek meg a szellemi tőke felhalmozásához szükséges intézmények, a szellemi élet nem jövő, hanem múltorientált volt. /Papp Annamária: RMDSZ-jubileum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

A Hunyad megyei Borosjenő kis szórványgyülekezete újra élni kezd, ugyanúgy a Brassó megyei Szentágota városában gyarapodik a református gyülekezet, adta hírül a Diaszpóra Alapítvány Levél című kiadványa. Sárkány Ferenc, a dési egyházmegye főgondnoka vallja: csak az Istenbe vetett erős hit tarthatja meg a szórványban a nemzeti öntudatot és anyaszentegyházat. A Levél további tudósításokat is közölt. Vajdahunyad megyében, Kitid községben már csak egy magyar él. - Temesváron egyetemisták misszionálnak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

"Böjte Csaba ferences testvér 1992 óta él Déván, a kolostorban. 1992-ben elhagyatott, romos volt a ferences kolostor, amely az 1970-es árvíz után 22 évig lakatlan volt. Böjte Csaba maga is árva volt, elkezdte az árvagyermekek összeszedését. A dévai és szászvárosi kolostor ma már több mint 200 gyermeknek jelent állandó otthont. A gyermekeink az ország különböző városaiból, plébániáiról, egyházközségeiről jönnek, a legkisebb egy és fél éves, a legnagyobb már egyetemista. Az intézeten belül van egy-egy hatosztályos iskola, jövőre szeretnék beindítani a hetedik osztályt is. "A hét év meggyőzött arról, amit mindig is hittem, hogy mindeniket gyermeket Isten teremtett és minden gyermeket jó anyagból." - vallja Böjte Csaba. Az ország minden részéről jön időnként adomány. "Minden hónap pénzügyi mérlege egy csoda, hét év után sem értem igazán, hogy kerül ki mindenre a pénz." A Szent Ferenc Alapítványnak több mint 50 fizetett munkatársa van és több mint 50 segítő önkéntese. Ez az egyetlen erdélyi kollégium, amely árvaházként is működik, ezért sok gyermeket irányítanak hozzájuk. /Szőcs Andrea Enikő: Dévai árvák egyházi gondozásban. Az emberi összefogás gyönyörű példája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./"

A Statisztikai Hivatal szerint 1997-ben Románia aktív lakosságának több mint egyharmada (37,5 százaléka) a mezőgazdaságban dolgozott. Az EU-tagállamokban az arány a következőképpen alakult: Belgium - 2,5%, Dánia - 3,4%, Németország - 2,9%, Hollandia - 3,5%, Franciaország - 4,7%, Nagy-Britannia - 1,8%. Az említett időszakban a Cseh Köztársaságban a lakosság 4,7, míg Magyarországon 7,9 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban. A lengyelek 20,5 százaléka, a bolgároknak pedig csaknem egynegyede fejtette ki tevékenységét ezen a területen. Az ipar a románok 27,2 százalékának biztosított munkát, s ezzel az aránnyal Románia felsorakozott az európai szinthez (Nagy-Britannia - 20%, Lengyelország, Olaszország és Németország - 24%, Csehország 31%). Két évvel ezelőtt az építkezésben a románok mintegy öt százaléka dolgozott. Ez az arány drasztikusan csökkent az 1989 előtti időszakhoz képest. Románia lakosságának 45 százaléka 1997-ben falusi környezetben élt, s ezzel magyarázható, hogy a munkaerő inkább a mezőgazdaságban fejtette ki tevékenységét. Nyugati gazdasági szakértők azonban úgy vélik, hogy a viszonylag magas mezőgazdasági foglalkoztatási adat mögött a rejtett munkanélküliség található. A kötelező munkaszerződés-kötés, amelyet a kormányzat január elsejétől kíván bevezetni, többek közt ezt a jelenséget szeretné felszámolni. /A lakosság egyharmada a mezőgazdaságban dolgozik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Radu Vasile volt kormányfőt dec. 27-én kizárták a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártból. Mint ismeretes, Vasile december 13-án Emil Constantinescu államfővel, saját pártjával és az összes koalíciós erővel, köztük az RMDSZ politikai vezetésével dacolva, megtagadta, hogy lemondjon kormányfői tisztségéről, noha kabinetje minisztereinek többsége beadta lemondását, és a koalícióban kormányzó pártok kivétel nélkül megvonták tőle politikai támogatásukat. A konfliktus utáni napokban Radu Vasilét pártja már súlyos szankciókkal sújtotta. A volt kormányfő csak úgy volt hajlandó beadni lemondását, hogy a párt vezetése megígérte neki: felülvizsgálják a reá kirótt szankciókat. Mi több: a Demokrata Párt kijelentette azt is, hogy lemond arról a szenátusi elnöki tisztségről, amit eddig a külügyminiszteri tisztségbe kinevezett Petre Roman töltött be. /Radu Vasilét kizárták pártjából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint az a magatartás, amit Radu Vasile tanúsított, valóban kimeríti a pártfegyelem megsértésének fogalmát, ilyen vonatkozásban jogosak tehát azok a szankciók, amelyeket a parasztpárt országos vezetése kirótt. Hozzátette: egyértelmű, hogy e koalíciót jelen pillanatban a Demokrata Párt kormányozza. A képviselő szerint a kizárás mégis meglepő, hiszen mindenki azt gondolta, hogy Radu Vasilénak sokkal nagyobb a támogatottsága annál, hogy ilyesmi előforduljon vele. Kónya-Hamar szerint nem lehet kizárni a pártszakadás veszélyét sem. Szerinte Opris Remus, a fiatal, ambiciózus politikus bárkit képes félreállítani. -Kónya-Hamar jogosnak tartja a koalíciós pártok részéről felmerülő kérdést, hogy meddig lehet egy olyan párt mellett kiállni, amelynek pillérei egyéni érdekekre épültek. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Szakadáshoz vezethet a parasztpárti belviszály A KDNPP-t gyengítő hatalmi harcok a koalíció perspektíváira is kihatnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

"Orbán Viktor miniszterelnök az új román kormányfőhöz írt levele szerint Magyarország és Románia integrációs törekvései újabb lehetőségeket nyithatnak meg a két ország együttműködésének fejlesztésében. "Magyarország és Románia mind eredményesebbé váló együttműködése, a stratégiai partnerségi viszony megvalósulása elsősorban a kormányaink között kialakult aktív kapcsolattartás révén vált lehetővé. Ezt a gyakorlatot - amennyiben ezzel Ön is egyetért - a magam részéről tovább kívánom folytatni. Megítélésem szerint európai integrációs törekvéseink - különösen most, miután a helsinki EU- csúcsértekezlet döntése értelmében Románia is megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat - újabb lehetőségeket nyithatnak meg országaink együttműködésének fejlesztésében. Reményemet fejezem ki, hogy Románia kormánya az Ön vezetésével tovább viszi azokat a pozitív folyamatokat, amelyek nemcsak a magyar-román kapcsolatokban nyithattak új fejezetet, de méltán javították Románia nemzetközi megítélését is" - áll Orbán Viktornak Mugur Isarescuhoz intézett levelében. /Fejleszteni a román-magyar együttműködést Orbán Viktor levele a román kormányfőnek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./"

A magyar kormányt a kolozsvári Szabadságban azzal vádolják, hogy pénzeli az RMDSZ radikális szárnyát, írta a Transilvania Jurnal. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./ Román reagálás Tibori Szabó Zoltán: Szavak és tettek /Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ című, a magyar kormányt támadó cikkére.

Csíky Dénes nyárádköszvényesi katolikus lelkész személyes okok miatt mégsem vállalta el a jelöltséget a szekusdossziékat ellenőrző bizottságba. Helyette az RMDSZ Csendes Lászlót, a bukaresti magyar evangélikus gyülekezet presbiterét jelölte erre a tisztségre. /Csíky helyett Csendes. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Megjelent Domokos Ernő: Menedzsment tegnap, ma, holnap, Management yesterday, today, tomorrow /Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1999/ című kétnyelvű munkája. Dr. Domokos Ernő történész kollégája mellett Háromszék talán legtermékenyebb szakmunkaszerzője /ez a tizennegyedik szakkönyve/. Ez a könyv az egyetemi, főiskolai kurzus ismérveit követi, a vállalkozásba fogottak százezreit segítheti a korszerű, a mai menedzsment elméleti és gyakorlati alapismérveinek elsajátításában. Dr. Domokos Ernő a Sepsiszentgyörgyön immár három éve létrehozott, a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett menedzsment karának igazgatója. Elmondta, hogy a sepsiszentgyörgyi menedzsment kar eddig egyedüli főiskola, ahol magyar nyelven sajátíthatók el a menedzsmentismereteket. Könyvtáruk - elsősorban a Veszprémi Egyetem támogatásának köszönhetően - értékes. - Dr. Domokos Ernő következő munkája közös kötet lesz. A brüsszeli EU illetékes bizottsága Romániából őt jelölte abba a munkaközösségbe, amely Nemzetközi Kutatási Projekt elkészítését kapta feladatul. Magyar, lengyel, szlovén, szlovák, német és svéd kollégáikkal fogják a keleti zóna piacgazdasági és versenypolitikai törekvéseit értékelniük. - Azt tervezik, hogy a sepsiszentgyörgyi kart bankszakember-neveléssel gazdagítják. /Flóra Gábor: Brüsszel Sepsiszentgyörgyre is figyel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

Csiszár Mihály, a debreceni székhelyű HajduNet internetes cég ügyvezető igazgatója felajánlotta, hogy azok az erdélyi cégek, vállalkozók, akik régiójuk iránt érdeklődnek, díjmentesen elhelyezhetik honlapjaikat és reklámfelületeiket a www.debrecen.com és a www.hungaroweb.com internet-címen. /Erdélyi vállalkozók ingyenesen magyarországi honlapot nyithatnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Szamosújváron, az erdélyi örmények fővárosában november 20-21-én tudományos ülésszakot tartottak Az erdélyi magyar-örmények társadalmi szerepe, örmény katolikus egyháza és identitástudata régen és ma címmel. Az első tanácskozást Budapesten tartották 1997. A mostani konferencia fővédnökei Dr. Jakubinyi György érsek, örmény apostoli kormányzó és Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter voltak. Az előadók között volt ifj. Kabai Ferenc református lelkész, dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek alapítója, Tarisnyás Csilla, az ARMÉNIA időszaki szemle főszerkesztője. Előadást tartott még Péter Emese Szamosújvárról, Jakobovits Miklós Nagyváradról, Starmüller Géza Kolozsvárról. A megjelentek megnézhették a Szamosújvár képekben és Szemelvények az örmények múltjából és jelenéből című kiállításokat. Megkoszorúzták a Szongott Kristóf emléktáblát a helyi koszorúzási ünnepségére, ahol a helyi Czetz János Cserkészcsapat is felsorakozott. /A magyar ajkú örmények Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

A dec. 28-i kormányülésen heves vitát váltott ki annak a sürgősségi kormányrendeletnek az elfogadása, amelynek értelmében a kormány anyagi támogatást nyújt a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségekhez tartozó egyházi segítő személyzet fizetésének a fedezésére. Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette, hogy ez az intézkedés sérti az egyházak közti egyenlőség elvét, és kifogásolta, hogy a kormány miért csak a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségeknek biztosít többletjuttatást. - Eckstein-Kovács sértőnek minősítette a két frissen kinevezett kormánytagnak, Petre Roman külügyminiszternek és Mircea Ciumara tárca nélküli gazdasági koordinációs államminiszternek a vita során tanúsított magatartását. Petre Roman és Mircea Ciumara többek között azzal vádolták meg Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztert, hogy Hargita és Kovászna megyéből el akarja űzni a román nemzetiségű állampolgárokat. Végül Isarescu miniszterelnök /Eckstein-Kovács Péter ellenérvei ellenére/ elfogadta a sürgősségi kormányrendeletet. /Papp Annamária: Sürgős támogatás a székelyföldi görögkeletieknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

Torkig vagyok Romániával! címmel, a kolozsvári Erdélyi Híradó Könyvkiadó gondozásában megjelent román nyelven a Sabin Gherman-jelenséggel kapcsolatos interjúkötet, amely a Pro Transilvania Alapítvány elnökével kapcsolatos újságcikkeket, interjúkat tartalmazza. A könyvben olvasható interjú, melyet Szőcs Géza készített Ghermannal, Gherman híres kiáltványának szövege /melyet a Monitorul de Cluj 1998. szept. 16-i száma közölt először/, majd a sajtó reakciói. - Minden tisztelet kijár e könyv kiadásáért a Szőcs Géza vezette Erdélyi Híradó Könyvkiadónak. /Szabó Csaba: Torkig vagyok Romániával! Megjelent a Sabin Gherman interjúkötet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

"Tibori Szabó Zoltán Szavak és tettek című írásában /Szabadság, december 22./ az önálló erdélyi magyar egyetem alapítására elkülönített magyar költségvetési pénz feltételezett felhasználásáról több súlyos vádat, rágalmat állított. Székely István válaszolt erre, aki részt vett az egyetemtelepítési program budapesti tárgyalásán. Tibori cikke szerint a magyar költségvetésből megítélt támogatás felett nem az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány, nem a szakmát képviselő Bolyai Társaság, hanem a budapesti és a kolozsvári egyetemtelepítési programiroda rendelkezik, amelynek célja a támogatás eltérítésével az RMDSZ-en belüli politikai arányok megváltoztatásának finanszírozása, a "politikai klientúra pénzelése". Valójában a szakmai kérdésekben egyetemi tanárokból, tudósokból álló kuratóriumok az illetékesek. Az Erdélyi Szakmai Tanács összetételére vonatkozóan Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a december 17-i, az egyházfőkkel való találkozón javaslatokat kért. A szakmai testületek létrehozásáról dr. Szabó Árpád unitárius püspök tett említést a Szabadságban december 21-én megjelent számában. Az adomány felhasználása és ennek ellenőrzése a magyarországi költségvetési intézmények eljárási rendje, valamint a romániai pénzügyi jogszabályok szerint történik, az ezzel járó felelősség egyértelműen behatárolható. Tibori egy személyben a Népszabadság romániai tudósítója is. - Az elmúlt egy-másfél hónapban a magyarországi sajtóban valóságos sajtókampány indult a határon túli pénzalapok ellen, beleértve a magánegyetem létrehozására szánt összeget is. Ennek kiindulópontja a Magyar Állandó Értekezlet november 11-12-én megtartott második ülése, amelyen a magyar kormány bejelentette, hogy a határon túli magyarok magyarországi jogállását törvényben kívánja szabályozni. A magyarországi ellenzéki pártok a kezdeményezést nem támogatták, Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő az úgynevezett "státustörvény" elfogadásában annak veszélyét vélte felfedezni, hogy a határon túli magyarság kérdése "üzleti üggyé" válik, mondván, "kedvezőbb helyzetben lesz határaink mentén az, aki magát magyarnak vallja" (HVG, 1999. november 20.). - A kampány zászlóvivője a Tibori Szabó tudósította Népszabadság, ahol november 29. és december 13. között közvetve-közvetlenül csak az egyetemmel kapcsolatban hat írás jelent meg. Az első írások megpróbálják szembeállítani az RMDSZ és a magyar kormány egyetemmel kapcsolatos álláspontját, a következők pedig előveszik az 1992-ben Szőcs Géza által - állítólag - egyetemalapításra megpályázott, azóta el nem számolt 2,5 millió forintos adomány ügyét. - A cikksorozat lényege, a "2,5 millió forintos ügy" előbányászásának értelme Aczél Endre Kétmillió és kétmilliárd című, december 8-án közölt írásából válik érthetővé. Arról a kétmilliárdról van szó, amiről addig megtudtuk, hogy a magyar kormány az RMDSZ véleményével ellentétesen akarja felhasználni, nem is tudni, mire; és arról a kétmillióról, amit Szőcs Gézának Tőkés László támogatásával ítéltek meg, és amivel nem számolt el. A szerző írásában a két egyetemre adott támogatást a politikai mezőben összekapcsolja, és úgy gondolja, ha bebizonyosodik, hogy a kétmillió nincs elszámolva, a "Szőcs-Tőkés-féle korábbi RMDSZ" diszkreditálódik, és nem tudja a kétmilliárd forintot általa támogatott nagyváradi "partiumi keresztény egyetem" részére megszerezni. Írja mindezt azután, hogy a nyilvánosság előtt a novemberi MÁÉRT óta mindenki számára egyértelmű: a kétmilliárd forint a Kolozsvár központú, több helyszínt magába foglaló magánegyetemé. - Tibori Szabó cikkében lényegében átveszi Aczél Endre írásának politikai vonalvezetését, és konkrétan kimondja az ebben rejlő sejtetéseket: a magyar kormány meg akarja változtatni az RMDSZ-en belüli politikai arányokat. - A szerző szándékosan éket ver a püspökök, egyetemi tanárok és a Bolyai Társaság, valamint a magyar kormány közé. - A magyar kormány valóban olyan "akcióba" kezdett, amire elődei nem vállalkoztak: a felsőoktatás területén egy olyan nagyságrendű revitalizációs programot indított el, amire az 1940-43-as időszak óta nem volt példa. A magyar kormányzati szándék hosszabb időre és több pénzre szól - mondja Misovicz Tibor egy erdélyi napilapban. Ugyanakkor hozzáteszi: ha júniusban kiderül, hogy a 2000. évre szánt kétmilliárd forintból nem sikerült konkrét eredményeket felmutatni, és a támogatás vitákat és széthúzást szít, nagyon nehéz lesz a következő költségvetési vitában az Országgyűlést újabb összegek megszavazásáról meggyőzni. /Székely István: Szavak és tények. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Székely István helyreigazítást kért, mert cikkét értelemzavaró módon rövidítették meg. Érvelése így szerepelt eredetileg: Tibori Szabó Zoltánnak nem kellett volna egyebet tennie, mint egy másik napilap újságírója, aki a magyarországi költségvetési vita parlamenti végszavazása után felhívta Misovicz Tibort, a HTMH gazdasági elnökhelyettesét, és érdeklődött az egyetemtelepítéssel kapcsolatos részletek felől. Azért akkor, és nem hamarabb, mivel a magyar kormány a nyáron nem a támogatás megítéléséről döntött, hanem arról, hogy annak összegét a 2000. évi költségvetés tervezetébe foglalja. A parlament végszavazásáig a támogatásról beszélni csak a "reménybeli vétel" kitételével lehet. Igaz, Tibori Szabó úr rágalmait - költségvetési támogatás eltérítése bűntettének vádját - hamarabb is megfogalmazhatja... /Székely István: Helyreigazítás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./"

Idén ötödik alkalommal, nov. 26-28-án szervezte meg az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság /EMT/ a Vegyészkonferenciát Kolozsváron. Kanadából eljött dr. Sándorfy Kamill professzor és előadást tartott a konferencián. A konferencia keretében emlékülésen emlékeztek Fabinyi Rudolfra /1849-1920/, a kolozsvári egyetem hajdani vegytan professzorára. /EMT Tájékoztató (Erdélyi Magyar Műszaki Társaság kiadványa), Kolozsvár, dec. - X. évf. 12. sz./

Január 3. és 7. között Emil Constantinescu államfő Izraelbe látogat kollégája, Ezrel Weizman meghívására. Constantinescu Jeruzsálemben Ezrel Weizman izraeli elnökkel, Ehud Olmert jeruzsálemi polgármesterrel, Ehud Barak kormányfővel, I. Diodoros jeruzsálemi ortodox pátriárkával, valamint üzletemberekkel találkozik. Betlehemben Jasszer Arafat palesztin elnökkel folytat megbeszéléseket. Elutazása előtt az államfő kijelentette: látogatása Románia és a zsidó állam közti több mint ötvenéves párbeszéd folytatása. Tájékoztatása szerint a látogatás napirendjén gazdasági, politikai és kulturális kérdések szerepelnek. /Constantinescu államfő Izraelben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

Kolozsváron, az Erdélyi Híradó Lap-és Könyvkiadónál, Szőcs Géza szerkesztésében, megjelent Farkas-Wellmann Endre Klipendium című verseskötete. Kiadását a Pro Professione Alapítvány /Budapest/ támogatta. /Más világok - egy új verseskötetről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

Székely népmesék címmel Kriza János gyűjtéséből válogatott a budapesti Magyar Mercurius Kiadó, a Klasszikus magyar mesék sorozat első darabjaként. Kriza János /Nagyajta, 1811. jún. 28. - Kolozsvár, 1875. márc. 26./ az első népköltészeti gyűjtő. 1863-ban jelent meg a gyűjtését tartalmazó Vadrózsák című kötete. /Kriza János mesegyűjtéséből. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

A múlt hónapban megnyílt Székelyudvarhelyen Tóth Ferenc /sz. Parajd, 1954. jan. 16./ szovátai festőművész tizedik egyéni tárlata. Tóth Ferenc Korondon tanít rajzot és művészettörténetet. Magyarországon három kiállítása volt. Festészeti stílusa az analitikus kubizmus. / Budapesten az Országgyűlés ünnepi hangulatban nyitotta meg a 2000. évet. Viharos országgyűlési viták után törvény született az ünnepi esztendő állami programjairól. Ez a törvény mondja ki a Szent Korona áthozatalát a Nemzeti Múzeumból az Országházba. Megdöbbentő volt, hogy az ellenzéki pártok milyen elutasítással fogadták a korona áthozatalát, illetve a millenniumi ünneplés gondolatát. Az MSZP és az SZDSZ mindent elkövetett a magyar polgári kormánykoalíció terveinek meghiúsításáért, a baloldal tiltakozása azonban nem ért célt. Szent István királyunk koronázási jelvényeinek a magyar parlament épületébe helyezése több, mint gesztus értékű, állapította meg Makkay József. - A millenniumi év ünnepségsorozata, a lassú, de biztos nyitás a keresztény Magyarország eszméi felé azt bizonyítják: ez a kis ország ismét magára talált. Magyarország példát mutathat abból, miként lehet tagja a fejlett Nyugatnak úgy, hogy közben megőrzi nemzeti identitását, és büszke lehet múltjára. Az új kormányzat - ahogyan azt egyik jeles erdélyi püspökünk megjegyezte - végre nemzetbarát politikát folytat. Elődjeinél jobban törődik a határon túli magyarsággal, és velünk együtt próbál megoldást keresni a közös integráció rázós kérdéseire. - A magyar szellem már kiszabadult a palackból, és röpke egy évtized alatt bizonyított is. Visszazárni többé már nem lehet! Ahogyan a magyar miniszterelnök fogalmazott, az ezeréves múlt csak nagy nemzeteknek adatott meg, miközben a kicsik gyakorta eltűntek, felszívódtak, beleolvadtak másokba. Hogy a megmaradás miként sikerült a magyarnak? Nos, ezt érdemes ünnepelni, erre kell emlékezni. Bárhol is éljen a világon a magyar, tudnia kell: neki nincs szégyellnivalója, hiszen mint nemzeti imánk is mondja, megszenvedte e nép már a múltat s jövendőt. /Makkay József: Méltó helyén a korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

Jan. 1-jén Budapesten a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket - a millenniumi év nyitányaként - átszállították a Magyar Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe, és a törvényhozás épületének kupolatermében helyezték el. A nemzeti ereklyéket tartalmazó gépkocsi katonai tiszteletadás mellett gördült az Országház főkapujához, ahol az öttagú koronatestület tagjai: Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János házelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta. Ezután felvonták a köztársaság lobogóját, majd a himnusz hangjait követően 21 díszlövés hangzott el. A Kossuth téren többezres tömeg nézte végig a ceremóniát. A Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot - ünnepélyes keretek között - kevéssel fél hat előtt helyezték el az Országház Kupolatermében felállított speciális tárolóban. - A Szent Korona átszállítását megelőzően a Parlamentben millenniumi ünnepséget tartottak, amelyen jelenlegi és volt közjogi méltóságok, kormánytagok, országgyűlési képviselők, egyházi vezetők és a diplomáciai testület tagjai vettek részt. Az SZDSZ-frakció távol maradt az eseménytől. Az ünnepséget Áder János házelnök nyitotta meg, aki beszédében úgy fogalmazott: mindannyiunk közös sikere, hogy egy olyan ország polgáraiként léphetünk az új évezredbe, amely immár nemcsak csatlakozni kész, hanem felzárkózni is képes az európai polgári demokráciák közösségéhez. Göncz Árpád köztársasági elnök, miután aláírta a millenniumi emléktörvényt, kijelentette, a Szent Korona jelenléte itt, ebben az épületben, jelképértékű: közjogi értelemben évszázadokon át kifejezte hazánk alkotmányos főhatalmát, s e főhatalom birtokosa volt. Orbán Viktor miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Szent Korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európába lépjen. /Az Országházban a magyar Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Szent Koronát és a koronázási jelvényeket mintegy 15 ezer ember tekintett meg jan. 1-jén és 2-án az Országházban. Jan. 3-tól újra a szokásos rend szerint, reggel nyolc és délután hat óra között fogadják a látogatókat a Parlamentben. /Napirenden. Január elsejétől az Országházban a Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Romániai Magyar Szóban a lap budapesti tudósítójának nyegle, SZDSZ-párti beszámolója olvasható a Szent Korona Parlamentben történő elhelyezéséről. /Nagy Iván Zsolt: Koronázás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Az első tíz év után már vitathatatlan, hogy az RMDSZ megszületése nemcsak az etnikai, de a morális szempontok politikai jelentőségét is bizonyítja, hangsúlyozta Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő. Meg kellene vitatni, hogyan néz ki az RMDSZ és keretein belül a kolozsvári valóság? Válaszolni kell arra, is, hogyan tovább, RMDSZ ? /Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, Kolozs megyei RMDSZ elnök: Fórumra szólító. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete az unitárius egyház imatermében emlékezett a tíz évvel ezelőtti történésekre. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke kifejtette: a tíz évvel ezelőtti szándékokból nagyon kevés valósult meg. Csép Sándor, a MÚRE elnöke felolvasta a Hívó szót, melyet 1989. december 22-én fogalmaztak meg kolozsvári magyar értelmiségiek és a Szabadság 1989. december 23-i számában került nyilvánosságra. Ebben elsőként a magyar nyelvű felsőfokú oktatásra, egyházi javak visszaszolgáltatására utalnak. Pillich László, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kulturális alelnöke, a Heltai Alapítvány igazgatója felolvasta az emlékezését az 1989-es decemberi eseményekről, név szerint megemlékezve a 26 elesett hősről. Tőkés László püspök cáfolta a "szikraelméletet", hogy 89 decemberében valahonnan kipattant egy szikra, akár egy hússorból, egy kenyérsorból is elindulhatott volna az, ami akkor elkezdődött. Szerinte ugyanis mindannak, ami történt, annak komoly előtörténete, háttere volt. Gyimesi Éva egyetemi tanár figyelmeztetett, hogy az elmúlt tíz év alatt nagy veszteség érte a szellemi értékeket, sok fiatal elhagyta az országot, mert nem teremtődtek meg az elitképző és az egyeseket itthon tartó intézmények. Szerinte amennyi pénz elment mindenféle intézmények alapítására és megemlékezésekre, annak feléből megteremthették volna azokat a kutatóintézményeket, kis intézményeket, melyek a szellemi elitet itt tartják. Megállapította, hogy a múltorientált szellemi élet hátránya az is, hogy nem készültek fel a globalizációra. A globalizáció már ott van a székelyföldi gyerekek számítógépeiben. Gyimesi szerint a tudást Tokiótól Madagaszkárig naprakészen megkapják angolul, akkor kérdés, minek neveljük őket? Romániai magyarnak? A civilizációs szakadék a fejekben van. Buchwald Péter alprefektus szerint jogfosztottság az összetartó erő. Óvott attól, hogy ketté vagy háromfelé szakadjanak. Tőkés László a beszélgetés után a Szabadságnak elmondta, hogy a "szemünk láttára folyik egy permanens történelemhamisítás." /Csomafáy Ferenc: Emlékezni, emlékeztetni a tíz évvel ezelőtti eseményekre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Elhunyt Demény István Pál folklorista, néprajzkutató. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakot végzett 1972-ben. 1972-1978 között tanított. 1978-tól 1985-ig a Csíki Székely Múzeum (akkor Megyei Múzeum) muzeológusaként dolgozott Csíkszeredában. Ezt követően 1990-ig Sepsiszentgyörgyön a Megyei Könyvtár könyvtárosa volt. 1990-ben munkatársa lett a kolozsvári Folklór Intézetnek. Fő kutatási területe a folklór, a szóbeli hősi epika, valamint a népművészet és a népdal. Tanulmányai az Echinoxban, az Erdélyi Múzeumban, a Művelődésben, a Népismereti Dolgozatokban, a NYÉK-ben jelentek meg. Művei: A Hargita megyei gótikus falfestmények ikonográfiája (közösen M. László Zsuzsannával, 1979), Kerekes Izsák balladája (1980), A Szent László-legenda és Molnár Anna balladája (1992), A magyar szóbeli hősi epika (1997), a Táltosok, kerekek, lángok (1999). E két utóbbi a csíkszeredai Pallas-Akadémia kiadásában látott napvilágot, a falfestmények ikonográfiáját a Csíki Székely Múzeum adta ki. Temetése jan. 6-án lesz Sepsiszentgyörgyön, a szemerjai temetőben. /Elhunyt dr. Demény István Pál. = Hargita Népe (Csíkszerda), jan. 6./ Demény István Pál még harmincéves sem volt, amikor Kerekes Izsák balladája című értekezésével doktorált. Kutatói pályája határozottan ívelt fölfelé. Tanulmányok és könyvek sorát adta közre. Intézeti feladata a lírai népdalok rendszerezése volt. Legszívesebben azonban a hősi epikával foglalkozott. Szövegegyezéseket mutatott ki középkori krónikák és népballadák között. Táltosok, kerekek, lángok című, összehasonlító folklorisztikai tanulmányait tartalmazó, 1999-ben napvilágot látott könyve sejteti, hogy több, készülőben levő írása várta a végső formába öntést, azonban 51. születésnapját sem érte meg. /Dr. Almási István: Búcsú Demény István Páltól. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Demény István Pál /Nagyenyed, 1949. ápr. 28. - Kolozsvár, 2000. jan. 5./

Markó Bélát, az RMDSZ elnökét vádlottként idézte be jan. 25-re a kolozsvári bíróság. Markó ellen Gheorghe Funar tett bűnügyi feljelentést. Előzmény: Alföldi Lászlót, a kolozsvári magyar főkonzult a diplomáciában páratlan durva támadás érte Gheorghe Funar provokációja révén, aki a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusa közelében "Itt van a magyar kémkedés székháza" szöveggel táblát helyeztetett el. Markó Béla egyik sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy a kolozsvári polgármester elvakult nemzeti gyűlölettel a szomszédos ország ellen uszít, s a szövetség megtette a lépéseket Funar felelősségre vonásának irányában. /Markó Bélát pereli Funar. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

Jan. 5-én tartotta a 2000. év első ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta: a tanácskozáson elemezték az ÜE-nek az elmúlt félévben kifejtett tevékenységét, minden sikerét, hiányosságát. Az SZKT legközelebbi ülését januárra tervezik egyetlen napirendi ponttal: a sokat halasztott belső választások időpontjának és lebonyolításának módja. Az ÜE úgy döntött: felelőtlenség lenne egy olyan SZKT-t összehívni, amely most sem képes végre pontos döntéseket hozni a belső választások ügyében, ezért az ÜE átfogó dokumentációt juttat el az SZKT program- és szabályzatfelügyelő szakbizottságához. A másik fontos kérdés a helyhatósági választások előkészítése. Az ÜE döntött az Illyés Közalapítvány szaktestületeibe delegált tagokról. A testület megbízta Borbély Lászlót az európai integrációs bizottság munkatervének és programjának a kidolgozásával, illetve a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban részt vevő RMDSZ-küldöttek munkájának koordinálásával. /Székely Kriszta: Eseménydús év az Ügyvezető Elnökség előtt: belső választások, helyhatósági választások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Dec. 17-én a században tevékenykedő képzőművészek kiállítása nyílt meg Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban. A kiállítás felvetette az "elsikkasztott" életművek kérdését: több alkotó munkássága feldolgozatlan, némelyikük neve kikerült a köztudatból. Az utóbbira példa Szopos Sándor /Csíkszereda, 1881. nov. 8. - Kolozsvár, 1954. dec. 24./ festőművész. - A másik sarkalatos kérdés, a székely iskola fogalma. Banner Zoltán írta, hogy a székely iskola hozta századunk művészetébe a vitalizáló erőt, s a székelyföldi festők, grafikusok és szobrászok nemzedékei gazdagították az erdélyi művészet hagyományos műfajainak a funkcióit. Banner Zoltán fogalma /székely iskola/ nagyfokú türelmetlenséget, meg nem értést szült szakmai körökben. Banner kijelentette: csak egy ilyen öngyilkos nép agyában fordulhat meg, hogy ebben a kifejezésben kivetnivalót keressen. Miért ne mondanánk ki, hogy a székelyföldi művészek Székelyföld vizuális szépségeit hozták be az egyetemes magyar művészetbe? /A század néhai mesterei. A Csíki Székely Múzeum képzőművészeti kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 6./

Betű és rajz címmel egyedülálló albumot jelentetett meg a szegedi Mozaik Kiadó: Deák Ferenc erdélyi grafikusművész műhelyvallomásait. A reprezentatív album bemutatóját nemrégiben tartották meg Szegeden, a Kass Galériában, ahol kiállítás is nyílt a művész grafikáiból. Ez alkalomból az Index szegedi internetlap interjút készített a művésszel, aki röviden beszámolt életútjáról és az utóbbi években Magyarországon kifejtett könyvtervezői munkájáról. Deák Ferenc Kolozsváron, a képzőművészeti főiskola grafika szakán szerzett diplomát 1958-ban. Nyugdíjazásáig művészeti vezetője volt a Kriterion Kiadónak. Négy éve pedig a szegedi Mozaik Kiadó grafikusa, majd művészeti vezetője. Azóta évente megújított munkavállalási engedéllyel dolgozik Szegeden, a kiadó szolgálati lakást biztosít számára. /Deák Ferenc grafikái a szegedi Kass Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

A megjelent könyvek számbavételét először a Könyvtári Szemle végezte, majd a Művelődés Könyvtár melléklete, ezután önálló lap indult, a Könyvesház, a könyvtárosok és könyvbarátok szaklapja /1996-tól/. Néhány sikeres szám után, egyéves kényszerszünettel, 1999 végén ismét a Művelődés mellékleteként látott napvilágot a Könyvesház VIII. évfolyamának 1. száma. Szabó Zsolt főszerkesztő Mentegetőzője akár kulturális helyzetképnek is beillik. Az Új könyvek rovatban közel száz, 1999-ben megjelent könyvet regisztráltak. /Könyvbarátoknak való. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Jan. 5-én Kolozsváron ülésezett az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. Tibád Zoltán, az alkuratórium titkára elmondta: megvitatták az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) által tett javaslatokat az alkuratórium szaktestületeinek személyi összetételére vonatkozóan. Elfogadták azokat az alapvető szempontokat, amelyek szerint 2000-ben megtörténik a pályázatok kiírása. A romániai magyarságnak szánt összeg idén nagyjából megfelel a tavalyi keretnek. 1999-ben ez az összeg 230 millió forint volt. A jövőben a romániai alkuratórium internetes kapcsolatot is fenntart a budapesti irodával, amely nagymértékben megkönnyíti majd az információcserét. /Ülésezett az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

1999 októberétől immár Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) néven működik a felsőfokú református tanintézet Nagyváradon. Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy létrejött a jogi háttér, a Pro Universitate Partium Alapítvány, majd végigjárták a törvényben előírt lépéseket: a szakminisztérium és a törvényszék egyaránt jóváhagyta az egyetem beindítására vonatkozó kérést. Okt. 3-án az egyetem elkezdhette első évét. A feltételeket az új (a Hivatalos Közlönyben 1999. július 27-én megjelent) akkreditációs törvény szigorúan szabályozza. A PKE-be épülnek a volt Főiskola szakjai, diákjai és tanári kara, ehhez a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa hozzájárult. El kellett készíteniük három, az egyetem ideiglenes akkreditálásához szükséges szervezeti szabályzatot: az egyetem statútumát, a tanárok és diákok jogait és kötelességeit összefoglaló tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint az alkalmazottakra vonatkozó etikai és fegyelmi szabályzatot. Ezeket jóváhagyta a PKE szenátusa, és elkészítették az ideiglenes akkreditálást kérő dossziét, melyet december 17-én benyújtottak a Tanügyminisztériumnak és az akkreditációs bizottságnak. - Az Arany János Kollégium épülete végleg az övék lesz, és a Református Püspöki Palota jó részét használhatják. - Az ideiglenes akkreditálás engedélyezése után a szociális munkás-vallástanár szak végleges jóváhagyását fogják igényelni. Ezután kérhetik majd az egyetem végleges akkreditációját. - Az Apáczai Alapítvány pályázatán elnyert összeg év végéig fedezi a költségeket. A magyar állam által felajánlott 2 milliárd forint egy részére számítanak. Erre vonatkozó döntést az erdélyi történelmi egyházak vezetői fogják meghozni. /Partiumi Keresztény Egyetem. Minőségi munkára van szükség. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7./