A román-magyar alapszerződés fejünk felett és kinyilvánított akaratunk ellenére történt megkötésének legfőbb tanulsága, hogy egy új, nemzetben gondolkodó magyar kormány hatalomra kerüléséig csak magunkra számíthatunk. Az RMDSZ-re, az erdélyi magyarság egyetlen hiteles politikai képviselőjére fokozott felelősség hárul Kolozsváron megfogalmazott céljaink kiküzdésében. Ennek elérése érdekében szövetségünk cselekvési egységet kell tanúsítson. - olvasható Borbély Imre képviselő nyilatkozatában. A kolozsvári SZKT azon döntése, hogy helybenlakást ír elő a parlamenti listára kerülés tekintetében, ellentétes a nemzeti közösség érdekeivel, szűkítő, minőségrontó és feszültséggerjesztő lépés. Borbély Imre egyike az ilyen kiszorítottaknak. Az Operatív Tanács elutasította óvását, ezért független jelöltként indul a Hargita megyei választókörzetben. Nem az RMDSZ ellen bont zászlót, hangsúlyozta. Borbély Imre megválasztása esetén felvételét kéri az RMDSZ-frakcióba és jelen kíván lenni az RMDSZ-képviselőknek a kolozsvári Szent Mihály templomban történő eskütételénél is. A nyilatkozathoz Cseke Gábor kommentárt fűzött, szerinte az, hogy valaki kilépjen, majd visszalépjen az RMDSZ parlamenti csoportjába, az az alapvető erkölcsi normákba ütközik. Ennyire nem vagyunk pótolhatatlanok, állapította meg Cseke Gábor. /Cseke Gábor: Elfüggetlenedtünk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Jól sikerült könyvbemutatókat rendezett az elmúlt napokban Székelyföldön a kolozsvári Polis Kiadó. Dávid Gyula irodalomtörténész, a könyvkiadó igazgatója mutatta be Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen és Homoródalmáson a két írót. Bálint Tibornak a Zokogó majom és a Zarándoklás a panaszfalhoz címűek után a trilógiát záró Bábel toronyháza című regénye és Szabó Gyula Kegyetlen kegyelet című regénye jelent meg a Polis Kiadónál. /Kolozsvári írók Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

A Kígyó-sziget Ukrajna elidegeníthetetlen része, és hovatartozásának ügye nem lehet a Kijev és Bukarest közötti párbeszéd témája, fejtette ki a hivatalos ukrán álláspontot Jurij Szerhejev külügyi szóvivő. Szerhejev elmondta, hogy egy román államtitkár kijelentésére reagálva volt kénytelen ismételten előadni Kijev állásfoglalását. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Térképlapok Kolozsvár történetéből címen napvilágot az Erdélyi Szépmíves Céh (Kolozsvár) 4. füzete, Mózes Huba és Turánicz J. Lajos összeállításában. Régi térképek sorakoznak a füzetben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

A Határon Túli Magyarok V. Fesztiváljára hét országból csaknem kétszáz résztvevőt várnak Baranya megyébe okt. 10-től 20-ig. A vajdasági Gombosról, Kolozsvárról, a burgenlandi Alsóőrről, a felvidéki Martosról, a muravidéki Petesházáról, a horvátországi Eszékről érkező népi együttesek mellett zombori és kalotaszentkirályi festőművészek, szabadkai képzőművészek és erdélyi diaporámások érkeznek. A megnyitó után fórumot tartanak a határon túli magyarságot foglalkoztató kérdésekről. Az üzletemberek fórumára több mint félszáz vállalkozó jelentkezett. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

"A budapesti Korona Pódium "Határainkon kívül született irodalmi művekre" kiírt pályázatának első díját Határ Győző Londonban élő író, költő kapta, a második a szlovákiai Komáromból Boráros Imre színművész, a harmadik díjat Varga Vilmos nagyváradi színésznek ítélték. A díjakat okt. 8-án adták át a Korona Pódium ünnepségén. A pályázatra pódiumai előadásra alkalmas szövegeket vártak. Határ Győző szatirikus jeleneteket küldött be, Boráros Imre Barangolás a Felvidéken című összeállítása válogatás a magyarlakta vidékeken élt vagy onnan elszármazott írók műveiből. Varga Vilmos Megfogyva bár - de törve nem című irodalmi-történelmi körképe a kárpát-medencei magyar történelem szenvedélyes stílusú kronologikus, dokumentatív anyaga. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

Székelyudvarhelyen október első hetében rendezték meg a Zenei Napokat. A fellépők között voltak kolozsvári előadóművészek: Lászlóffy Zsolt orgonaművész és Székely Judit hegedűművész, továbbá a marosvásárhelyi Bartha vonósnégyes, a helyi Cantilena kamarakórus és a Tanítóképző Camerata leánykara. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 10./

Fey László arra figyelmeztetett, hogy az erdélyi magyarok nem olvasnak elég román lapot, nem érdeklődnek eléggé a többségi népet foglalkoztató kérdések iránt. A román rendezvényeket sem hirdeti megfelelően a magyar sajtó. /Fey László: Elszigetel/őd/ésünk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

"Az RMDSZ eddigi választási kampányát sikeresnek értékelte az RMDSZ választási kampánystábja okt. 10-i sajtóértekezletén, amelyet Kolozsváron tartottak. Magyari László Nándor szociológus ismertette az RMDSZ-nek a XXII. Század Alapítványtól rendelt reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményeit. Az 1200 főre kiterjedő vizsgálat a magyar választói közösség elvárásait vizsgálta. Az RMDSZ tevékenységét általában kedvezőnek ítélik meg, azonban a helyi RMDSZ tevékenységénél már kritikai jelzések sokasodnak. Az RMDSZ-szel szemben a megkérdezettek a következetességet és a radikalizmust kérik számon, az identitástudat megőrzésére irányuló politikai küzdelmet az anyanyelvű oktatás, kultúra, stb. területén. Az etnikumközi feszültségek csökkentésére irányuló törekvések a második helyen állnak, majd sorrendben a mindennapi megélhetés, a munkanélküliség, a hatékony szociális politika igénylése következik. A magyarság 93 %-a óhajt elmenni szavazni és 91 %-uk az RMDSZ-re kíván voksolni. Frunda György jelöltállításával a megkérdezettek 87 %-a egyetért, ugyanennyien rászavaznának. A magyar-román alapszerződésről a megkérdezettek 44 %-a reméli, hogy "valamiképpen javítja majd a helyzetet", 7 %-a jónak ítéli, 15 %-a elutasítja, míg 28 %-uk nem foglalt állást. A sajtóértekezleten az RMDSZ politikusai a leghatározottabban elítélték Borbély Imre független jelöltként való indulását. Takács Csaba élesen fogalmazott: Borbély Imre "ugyanolyan ellenfél számomra, mint a romániai magyarságot megosztani akaró Magyar Szabaddemokrata Párt." /Miklós László: Sikeresnek mondható. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./"

A népi önéletírások értékes darabja Zsigmond Erzsébet Életem panaszos könyve /Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára, Kolozsvár, 1995, sajtó alá rendezte Keszeg Vilmos/ gazdagítja azt a sort, amit a Tamási Gáspár emlékezése, a Vadon nőtt gyöngyvirág jelentett és a nyoméba lépő többi könyv /Kiszáradt az én örömem zöld fája, Megszépült szegénység, Így teltek hónapok, évek, Pontot, vesszőt nem ismerek, de minden szó igaz. /Bölöni Domokos: Kicsi Magyar Bözsi siratója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./

Eörsi Mátyás okt. 11-én az RMDSZ Szabadelvű Körének és a Babes-Bolyai Egyetem politológiai és újságírói karának meghívására Kolozsvárra látogatott. Előadást tartott az alapszerződésről és elmondta, meg akarta ismerni az ottaniak véleményét az alapszerződésről. Magyar László Nándor ismertette az általa végzett közvélemény-kutatás eredményét: a megkérdezettek 44 %-a szerint az alapszerződés kismértékben javít helyzetükön. Balázs Sándor egyetemi tanár a garanciákat hiányolta az alapszerződésből. Kötő József úgy vélte, hogy minden kéréssel Budapestre szaladunk, onnan várjuk a segítséget, ennek véget kell vetni. /S. Ráduly János: Nem kell mindig Budapestre futni - mondja az RMDSZ ügyvezető alelnöke. /Népszabadság, okt. 14./

Okt. 11-12-én tartották a Szilágyi Domokos Napokat. A rendezője - immár ötödik alkalommal - a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az EMKE és a költő egykori jóbarátja, Muzsnay Árpád újságíró. A Hídépítők a Kárpát-medencében kerekasztal-megbeszélésen magyar és román írók, irodalomtörténészek vettek részt. Harmadik alkalommal helyeztek el koszorút Szilágyi Domokos Szatmárnémetiben felállított szobránál. 1995-ben a durván megcsonkított szobor helyreállítása után volt koszorúzás, idén egy bronzba öntött szoborváltozatnál koszorúztak. Boér Ferenc színművész Ti vagytok Én című pódiumműsorán az Északi Színházban /Szatmárnémeti/ főleg fiatalok töltötték meg a termet, ugyanúgy másnap Kolozsváron a Protestáns teológia dísztermét. Nagysomkúton, a költő szülőházában, a református parókián Nógrádi Béla esperes és Varga Károly szórványlelkész emlékezett a lelkipásztor-elődre, Szilágyi Domokos apjára. Idén van húsz éve /1976. okt. 27./, hogy Szilágyi Domokos véget vetett életének. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ Előzmény: Szatmárnémetiben Szilágyi Domokos szobrát 1995. máj. 28-ról 29-re virradó éjjel /ekkor fejeződött be az RMDSZ kongresszusa Kolozsváron/ ismeretlenek súlyosan megrongálták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. jún. 10-11./

Az országos Audiovizuális Tanács helyt adott az RMDSZ tiltakozásának, amiért a televízió választási műsora megtagadta Frunda György kampányfilmjének sugárzását, mivel azon magyarul beszélt, noha feliratozva olvasható volt a szöveg román nyelvű fordítása. Frunda György és az RMDSZ más vezetői a magyar érdekképviselettel szembeni politikai diszkriminációnak minősítették a televízió eljárását, akárcsak azt, hogy az RMDSZ-t politikai képviseletként megillető támogatást visszatartja a kormány. Az RMDSZ nevében Verestóy Attila szenátor tárgyalt a kormánytisztviselőkkel erről a kérdésről. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Megnőttek Románia esélyei arra, hogy a NATO tagjává váljon, jelentette ki Teodor Melescanu külügyminiszter azután, hogy Brüsszelben tárgyalt Javier Solana NATO-főtitkárral. - Brüsszelben nagy feltűnést keltett a The New York Times okt. 10-i cikke, miszerint nem zárják ki immár Szlovákia és Románia taggá válását. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

A romániai magyarság körében számos problémát fogalmaztak meg, például az egyházi kártalanítás kimaradásával kapcsolatban, de dokumentum messze nem vált ki akkora elégedetlenséget, mint ahogy azt a magyarországi ellenzék látni szeretné, mondotta kolozsvári tapasztalatairól Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Eörsi okt. 11-én látogatott Kolozsvárra, egy lakossági fórumra. Találkozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Eckstein-Kovács Péterrel, az RMDSZ Szabadelvű Körének elnökével. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

"A Duna Televízió Héthatár című, okt. 1-jei adásában Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke, aki az aktív politizálástól 1993 januárjában visszavonult, a műsor főszerkesztőjének, Marosi Barnának interjút adott pályájáról, s szóba került az a vita, amely az 1992. évi parlamenti választásokra szóló Hargita megyei RMDSZ-jelöltlista összeállításával kapcsolatban alakult ki. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az okt. 8-i adásban szót kért és azzal vádolta meg Domokost, hogy 1992-ben "választási hamisítást követett el", önhatalmúlag, elnöki hatalmával visszaélve juttatta mandátumos helyhez Verestóy Attilát. Domokos Géza a Háromszék okt. 12-i és a Romániai Magyar Szó okt. 14-i számában Ki hamisít? Válasz Tőkés Lászlónak című írásában "Tőkés László és köre által rosszhiszeműen, nyilvánvaló lejáratási szándékkal felröppentett és azóta minden lehető alkalommal és minden elérhető eszközzel terjesztett rágalomnak" minősíti ezt a beállítást. Domokos Géza kifejtette, hogy ő a Hargita megyei elektori testület listáját továbbította. "Tőkés László, Szőcs Géza, Patrubány Miklós, Csapó József, Toró T. Tibor és csoportjuk többi tagja" ragaszkodott ahhoz, hogy "a püspök úr kebelbarátja", Borbély Imre szenátusi listavezető legyen" Hargita megyében. Most Borbély Imre függetlenként indul. Domokos Géza élesen elítélte a püspököt: " az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem csak politikus, s mint ilyen, szabadon értelmezheti az erkölcsi törvényeket, hanem egyik történelmi egyházunk püspöke, akire hivatásánál és tiszténél fogva kötelező az igazmondás és türelmesség parancsa..." "gyalázatosan rendkívüli időket adatott megélnünk." /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"

Okt. elejétől a nagyobb erdélyi városokban is kapható a magyarországi napisajtó 7-800 lejes árban, adta hírül a Szabadság (Kolozsvár) okt. 4-i száma. A hír kiigazításra szorul, a Népszabadság és a Magyar Nemzet 1100 lejbe kerül, a többi napilap 900 lejbe. 1989 után az anyaországi színes magazinok /nagyobb részt míves giccs/ elöntötték az erdélyi újságos bódékat, szellemi selejt árad Erdélybe, az emberek pedig megvették ezeket. /Miklós László: Egy vérből vagyunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A Romániai Magyar Szónak 450 lej az ára.

Még a döntés-előkészítés fázisában elakadt a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának összevonása, adta hírül a Magyar Hírlap. Kiss Elemér közigazgatási államtitkár szerint az összevonás a későbbiekben megvalósulhat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

"Kétéves fennállását ünnepelte nemrég a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség, joggal állapíthatták meg, hogy két évtizedre elegendő munkát végeztek: apácakolostort alapítottak, szobrokat állítottak, általános iskolákat kereszteltek el egyházfőkről, saját történelmi múzeumot hoztak létre, új templomokat építettek, összeírták a körzet szerintük történelmi műemlékké nyilvánítandó valamennyi régi ortodox kápolnáját és temetőjét. Méltán írhatta a kolozsvári ortodox érsek üdvözlő dísztáviratában: "E püspökségnek az a rendeltetése, és küldetését teljesíti is, hogy megfeleljen egy olyan román régió románjai lelki szükségleteinek, mely prédául esett az elnemzetlenítés viharainak." "Feladata tehát, hogy újból felfedezze, értékké avassa e zóna román múltját minden lehetséges, főleg vallási és művelődési eszköz felhasználásával". /Két év. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ "

Kolozsváron az Állami Magyar Operában bemutatták az első erdélyi magyar rockoperát, Venczel Péter zeneszerző Mátyás a vérpadon című művét. A dalszövegeket Csép Sándor és Moravetz Levente írta. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 15./

Frunda György kampánykörútja során okt. 13-án Tordán találkozott választóival. Elmondta, hogy egyik fő célja az erdélyi tolerancia újjászületésének megteremtése, amely csak akkor valósulhat meg, ha lehetővé teszik a nemzeti közösségek jogainak biztosítását. Ugyancsak a fő célok közé tartozik az erdélyi magyarság számára a közélet minden területén az anyanyelvhasználat biztosítása, a hagyományos történelmi megnevezések használata, intézmények magyar nevének kiírása, az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása. Egy pillanatig sem vetődött fel, hogy a magyar kormány segítse a kampányát, felelte egy kérdésre. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Magyarléta színmagyar település, ahol csak négyosztályos magyar iskola van, a következő évtől választhatnak, vagy a közelebbi román faluban, Havasasszonyfalván vagy a távolabbi színmagyar Tordaszentlászlón. Boldizsár Ibolya, tordaszentlászlói iskolaigazgató elmondta, hogy ebben a tanévben már egyetlen magyarlétai magyar gyermek sem érkezett a magyar iskolába, mindegyik román iskolában folytatja a tanulást. Annak ellenére, hogy mikrobuszt is beszereztek, hogy a magyarlétai tanulókat vigye Tordaszentlászlóba és vissza. Az újságíró, Szabó Csaba érdeklődni kezdett a szülőknél és a gyermekeknél. A román iskolában egy tantárggyal, a magyarral kevesebb van, ott nem olyan szigorúak, minden barátja román iskolába jár, ne maradjon ő se ki ebből... hangzottak a válaszok. A román tagozatra járóknak tantárgyként oktathatnák a magyar nyelvet, de ettől az évtől kezdve a szülők ezt sem igényelték. /Szabó Csaba: A Magyarléta-jelenség nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Déván 1993 szeptemberében nyílt meg a Magyarok Nagyasszonya Kollégium 23 kisdiákkal, hogy segítse a szórvány magyar nyelvű oktatását. Az 1994-95-ös tanévben már 60, jelenleg 111 tanuló lakik a kollégiumban, továbbá négy bentlakó óvodásuk is van, a kollégium 22 felnőttet foglalkoztak, főleg tanárokat. Az intézet vezetője, Böjte Csaba ferences szerzetes elmondta, hogy a létszám folyamatosan nő szegény családok gyermekeivel. 1994-ben megnyílt a cigányóvoda is az egyik barakk egyik szobájában, ahol Kosztándi Teréz óvónő foglalkozik az óvodásokkal. 1996. szept. 20-tól pedig városi katolikus óvoda működik a kollégiumnak otthont adó kolostorépület közelében. /Schuller Mária: Hunyad megye. Csepp a tengerben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Kolozsváron 1882-ben döntöttek a Mátyás-szobor felállításáról, a pályázatot 1893-ban írták ki, a hét pályázó közül Fadrusz János művét fogadták el. Száz éve, 1896. szept. 30-án Ferenc József király helyezte el Mátyás király szobrának alapkövét Kolozsváron. A szobor ünnepélyes leleplezése 1902. okt. 12-én volt, amikor Apponyi Albert mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./ A Szabadság tévesen nevezi Apponyi Albertet /Bécs, 1846. máj. 29.- Genf, 1933. febr. 17./ miniszterelnöknek. Apponyi nem volt miniszterelnök, ekkor a képviselőház elnöki tisztét töltötte be, a miniszterelnök 1902-ben Széll Kálmán volt, aki ezt a tisztséget 1899-től 1903-ig töltötte be.

A Háló azért jött létre, hogy segítse a hídépítést a katolikus közösségek között. A Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata, közismert nevén a HÁLÓ Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tartotta találkozóját. Öt országból - Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyből - gyűltek össze mintegy 180-an, hogy megbeszéljék a közösségszervezés, kapcsolattartás aktuális kérdéseit. A három nap során értékes előadásokat is hallhattak. Balázs Béla kaposvári püspök, a Magyar Püspöki Konferencia ifjúsági referense, akit a fiatalok inkább Beton atya néven emlegetnek, személyes hangvételű előadásban beszélt a közösség nyújtotta biztonságról. Böjte Csaba ferences szerzetes, az erdélyi egyházmegye ifjúsági lelkésze a közösség építésének nehéz feladatairól elmélkedett. Okt. 13-án, az utolsó napon közös szentmise volt. Az erdélyiek egyházmegyei zsinatra készülnek, az egyik bizottságnak, a lelkiségekkel foglalkozó bizottságnak Ágoston Ferenc teológiai tanár a referense. A Hálónak eddig 150 csoport volt a tagja, de ezen összejövetel után ez a szám sokkal nagyobb lesz. A felvidéki csoportot Jakobovich Zoltán vezette. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./ Tizennyolc közösségi beszámoló hangzott el, az ismerős nevű közösségek - Cursillo, fokolár, taizéi mozgalom, Hit és fény, Házas hétvége mozgalom, Kolping, Regnum Marianum, Neokatekumenátus - képviselői is jelen voltak. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./

Kolozsváron a Református Mentőmisszió vezetőjét, Horváth Leventét más beosztásba helyezték, helyébe kinevezték a teológián most végzett Geréb Dénest, számolt be Balogh Béla a változásról az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjában. /Üzenet (Kolozsvár), okt. 15./

Meggyesfalván szept. 15-én felszentelték az új református templomot, az ünnepi istentiszteleten dr. Csiha Kálmán püspök hirdetett igét. Orbán Dezső helyi lelkész elmondta, hogy a történelem folyamán ez az egyházközség többször megszűnt, de hitében megerősödve mindig újraalalkult. 1981-ben készült el az imaház, amelyet újraépítettek. A templom külső segítség nélkül épült föl. Meggyesfalvát bekebelezte a terjedő nagyváros, ma mér Marosvásárhely VI. néven szerepel. A templom kívül gyülekezeti terem is épült. /Üzenet (Kolozsvár), okt. 15./

Az 1989-es fordulat után először sikerült szakmai tanácskozást tartania az egyházi lapok és a világi lapok egyházi rovata szerkesztőinek. A találkozót a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete okt. 14-15-én tartotta Illyefalván, azzal a céllal, hogy ismerkedési lehetőséget teremtsen a világi és egyházi lapok képviselői között, valamint, hogy hozzájáruljon az egyházi sajtó népszerűbbé válásához, szakmai szintjének emeléséhez. Cseke Péter, Kötő József és Borbély Imre vitaindító előadása után kezdődött a megbeszélés. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./ Mintegy húsz szerkesztőség küldte el munkatársait, továbbá a marosvásárhelyi és a kolozsvári rádió, a székelyudvarhelyi Anti-Beta tévéstúdió. Kötő József Sajtó és nyilvánosság az egyházban címmel tartott előadást. Borbély Imre a korszerű nemzeteszményről értekezett. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

Az elmúlt napokban Fodor Sándor kolozsvári író a Cseres Tibor Művelődési Társaság meghívására Gyergyóremetére látogatott, író-olvasó találkozóra. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

"A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án Kolozsvárott tartott közgyűlésén elhangzottakról két hét múlva egy olvasói levél közléséből értesülhettünk. Patrubány Béla elnöki beszámolója után Kató Béla és Jakab Gábor alelnökök következtek. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke beszédében kitért arra, hogy eddig a magyarság legfontosabb gondolata a szabadság volt, mostantól a megmaradás. Minden kisebbségnek joga van a szuverenitáshoz, tehát az autonómiához is. Ha ez nem így van, akkor vannak magasabb rendű és alacsonyabb rendű nemzetek. Borbély Imre képviselő egy tudásközpontú nemzet és egy országhatárokon átvonuló gazdasági integráció szükségességéről beszélt. Tőkés László püspök Babits Mihályt idézte: "Ne mondj le semmiről, minden lemondás egy kis halál..." Az MVSZ az a szervezet, fejtette ki, amely nem mond le semmiről, mert "előbb megcsonkították a nemzetet, majd megcsonkult a nemzet a mi tudatunkban". Felszólaltak még : Czirják Árpád érseki helynök, Varga László református lelkész, Tempfli József római katolikus püspök, Dávid Gyula és Csávossy György. /Portik Piroska: VET-közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./"