Kolozsváron csomagolópapírnak használnak az egyik áruházban református, katolikus és ortodox falinaptárakat. A falinaptárakat a nyomdából kapták más csomagolóanyaggal együtt. A nyomdában közölték: ezek a naptárak abból a tízszázalékos többletnyomásból származnak, amelyeket a nyomda minden rendelésre rászámít selejtlehetőségek fedezésére. A csomagóanyagnak használtak között a legtöbb hibátlan naptár volt, arra kérdésre, hogy a hibátlanokat miért nem bocsátották az egyházak rendelkezésre, nem kaptak választ. /Szabó Piroska: Egyházi naptárak csomagolópapírnak? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Két külön szervezeti egységre vált szét a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa. Létrehozták a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsát és a Nemzeti Megmentési Frontot. Az utóbbi önálló politikai csoportosulássá alakul és indul a választáson. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Pálfavi Attilát, a kolozsvári Politechnikai Intézet volt rektorát, akit leváltottak oktatási miniszter-helyettesi tisztségéből, kinevezték a gépipari miniszter helyettesévé. /Krónika. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Jan. 10-én Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/. Céljaik között szerepel magyar műszakiak szaktudásának gyarapítása, magyar nyelvű műszaki könyvkiadás támogatása, önálló folyóirat /Műszaki Szemle/ kiadása, magyar nyelvű műszaki előadások szervezése és szakmai találkozók szervezése. /Megalakult az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

A bukaresti katonai törvényszék életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte népirtásban való bűnrészesség miatt a következőket: Postenicu Tudor, Bobu Emil, Dinca Ioan és Manescu Manea. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Magyarország megkapta a román hatóságoktól a kolozsvári főkonzulátus megnyitására vonatkozó engedélyezést, febr. 15-ére tervezik a főkonzulátus újramegnyitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

Romániában létrejött a Független Magyar Párt /létrejöttéről a Szabadság szerkesztői a Szabad Román Televízió adásából értesültek/. A lap közölte a párt felhívását és bemutatta a párt elnökét, a kolozsvári Vincze Jánost, aki pártközi kerekasztalokon megjelent és nyilatkozott. A párt alelnöke a marosvásárhelyi Somosdi Veres Károly. A felhívás szerint a Független Magyar Párt tagjai közé várja mindazon magyarokat, akik harcosan kiállnak a hazai magyar és más együttlakó nemzetiségek érdekeiért, várják az elmúlt évek során lezajlott koncepciós perek áldozatait. Az RMDSZ tagjai is kérhetik felvételüket a pártba. A Független Magyar Párt önálló jelöltekkel kíván indulni a választásokon. A televízióban Vincze János egyetemi tanárként mutatkozott be, valójában a kolozsvári Orvosi Egyetem Biofizika Tanszékén dolgozott doktorátus nélküli tanársegédként 1980-ig, azóta nincs munkahelye. Vincze Jánost, amint az újságban mellékelt bírósági ügyirat tanúsítja, befolyással való üzérkedésért 1980-ban négy és fél év börtönre elítélte. Ekkor Vincze János azzal védekezett, hogy ő a milícia hivatalos informátora. /Mit képvisel a Független Magyar Párt és ki az elnöke? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Jan. 24-én Kolozsváron, a főtéri Szent Mihály plébánián rendezték meg a tanácskozást, melynek szervezői Tőkés László lelkész, Sikli László szilágysomlyói plébános és Czirják Árpád kolozsvári főesperes voltak. Tőkés László igehirdetését hallhatták a megjelent magyar történelmi egyházak képviselői, aki kifejtette: vállalnunk kell az ittlétet és meg kell határoznunk hollétünket. A múltban - állapította meg -, nem volt helyünk és nem voltunk a helyünkön. Sikli László előadásában az egyházak szerepéről beszélt. Az egyháznak részt kell vállalnia a társadalmi életben. Többen felszólaltak, így Csép Sándor riporter, Bálint Tibor író, Lászlóffy Aladár költő, dr. Kovács Lajos unitárius püspök, Vetési László református lelkész, Bustya Dezső református lelkész, Jakab Gábor katolikus plébános. A megjelentek megalakították a Romániai Magyar Keresztények Szövetségét. A szervezet az RMDSZ-en belül kíván működni. /Győzhetetlen én kőszálom = Székely Újság (Kézdivásárhely), febr. 3. - 7. sz./

Jan. 30-án Kolozsváron ülésezett a romániai református egyház két egyházkerületének közös zsinata. Tíz év óta nem ülésezett ez a testület. Kimondták, hogy továbbra is két egyházkerületet lesz, két püspök irányításával. A jövőben minden egyházi tisztségre négy éves ciklusra választanak tisztségviselőket, akik még egy ciklusra jelöltethetik magukat. /Ülésezett a romániai reformtus egyház zsinata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Febr. 4-én Debrecenben, a Református Teológiai Akadémián díszdoktorrá avatták Tőkés László lelkészt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Kolozsváron megalakult az RMDSZ keretében a Műemlékvédő Társaság, egyik célkitűzésük a romániai magyar műemlékek repertóriumának összeállítása. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

"Meg akarják alakítani Kolozsváron a Magyar-román Demokrata Szövetséget, az aláírók /köztük dr. Váradi-Goia János, Kovács Attila/ várják a velük egyetértők jelentkezését a Demokrata Párt székhelyén, amely mint "többnemzetiségű testvérpárt", pozitívan reagált kezdeményezésükre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"

Magyar-román kulturális együttműködési megállapodást írt alá febr. 5-én Budapesten Glatz Ferenc művelődésügyi és Andrei Plesu kulturális miniszter. /MTI/ Az előirányzatok szerint felújítja tevékenységét a román-magyar kulturális együttműködési vegyes bizottság, a két ország kulturális intézményei közvetlen kapcsolatot teremthetnek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ A két ország kezdeményezi a közgyűjtemények megállapodásait közös kutatásokról, támogatják a romániai magyar nemzetiség és a magyarországi román nemzetiség múzeumainak létesítését és felújítását, javasolják munkacsoportok létrehozását a közös érdekű emlékhelyek felkutatása, számbavétele és ápolása céljából. Megvizsgálják a korábban eltávolított emlékművek visszaállításának lehetőségét. /Megállapodás szövege: /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Domokos Géza közölte, hogy az RMDSZ nevében semmilyen tárgyalást nem folytatott az önmagát Független Magyar Pártnak nevező szerveződéssel, Vincze Jánosnak semmilyen meghatalmazást nem adott arra, hogy a szövetség nevében pártot szervezzen. /RMDSZ-hírek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézet jan. 22-i ifjúsági gyűlésén dr. Péntek Árpád rektor lemondását követelő határozatot fogadtak el. Azzal indokolták a követelést, hogy a rektor tétlenül szemlélte az egyház és az intézet rohamos romlását, nem állt ki a jogtalanul meghurcolt lelkipásztorok mellett. Dr. Péntek Árpád légből kapottaknak nevezte a vádakat. A jan. 29-i tanári- illetve szenátusi gyűlés megerősítette őt rektori tisztségében nyugdíjbavonulásáig, szept. 1-ig. /Protestáns Teológiai Intézet hallgatói. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Febr. 10-én mintegy 40 ezer ember tüntetett Sepsiszentgyörgyön a magyar nyelvű oktatásért. Mindenki könyvet és égő gyertyát vitt a kezében. A Székely Mikó Kollégiumtól indult a tömeg. Végül Sylvester Lajos, az RMDSZ megyei vezetője mondott beszédet. /Mátyás Árpád: Békés tömegtüntetés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ A háromszéki magyarság állásfoglalása rögzíti, hogy anyanyelvi oktatást követelnek minden fokon, az óvodától a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemekig. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

James Baker amerikai külügyminiszter hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett, febr. 11-én találkozott Iliescu elnökkel és Petre Roman miniszterelnökkel, majd a nagykövetség épületében a politikai pártok, szervezetek, valamint az egyházak képviselőivel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Febr. 11-én Ottawában az Open Sky konferencián találkoztak a Varsói Szerződésben részt vevő országok külügyminiszterei, Romániát Sergiu Celac képviselte. Sergiu Celac külügyminiszter Ottawában megbeszélést tartott Joseph Klark kanadai, majd Mesu Yilmaz török, végül Douglas Hurd angol külügyminiszterrel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Febr. 3-án Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a Romániai Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége. A 180 résztvevő megvitatta az alakulásra vonatkozó szándéknyilatkozatot. Céljaik között szerepel a Bolyai Tudományegyetem és marosvásárhelyi önálló magyar orvosi és gyógyszerészképzés visszaállítása, továbbá magyar nyelvű szaklap újraindítása. Dr. Brassai Zoltán belgyógyász előadótanár elmondta, hogy 1987-ben 78-an végeztek az orvosi fakultás magyar tagozatán, idén csak 18-an kezdték magyarul tanulmányaikat. Az utóbbi időben a magyar végzősök 60-80 százaléka került Moldvába. A küldött-találkozót febr. 24-én tartják. /Dr. Gábos László: Orvosainknak is itt a helye! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

György Lajos születésének 100. évfordulója /ápr. 3./ méltó megünneplésére emlékbizottság alakult, amelynek fővédnöke dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök. Az emlékbizottság támogatást kér, hogy a méltatlanul elfeledett egyházi elöljáró, irodalomtudós, szerkesztő, egyetem- és tudományszervező emlékét jelentőségéhez mérten ünnepelhessék meg. /György Lajos emlékbizottság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

"Dokumentumot közölt a Romániai Magyar Szó, Király Károly Erdélyi Kálmán álnéven adott helyzetképet az elnyomott erdélyi magyarság helyzetéről 1981 márciusában. Példákkal mutatta be a nehéz helyzetet. A katonaköteles fiatalok lépten-nyomon a nemzeti diszkrimináció számtalan formájába ütköznek: nem használhatják egymás közt sem anyanyelvüket, nem írhatnak levelet magyarul, a magyar fiatalokat román vidékre viszik a katonaság idejére. A magyar végzős orvosokat, tanárokat Moldvába, Olténiába, román vidékre helyezik. A román tannyelvű osztályokba kényszerített magyar tanulók egymás között sem beszélhetnek magyarul. Nagyváradon az új igazgató megfenyítette a személyzetist: az üzemben nem lehet több magyar mint román. Sürgősen hozatni kell román munkásokat. Nagyváradra az utóbbi évtizedekben 25 ezer románt telepítettek be. Ugyanez történt Marosvásárhelyen Magyar városokban /Kolozsvár, Marosvásárhely, Arad, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda/ egész utcákat, főtereket, magyarlakta negyedeket bontottak le. Helyükbe tömbházakat húztak fel és románokat költöztettek be. Az 1977-es népszámlálásnál minden kérdésnek volt kódszáma, kivéve a nemzeti hovatartozás rubrikáját. Vegyes házasságok esetében nem írták magyarnak a családtagokat. Romániában a 2 milliós cigányságból 260 ezret ismertek el, a többit beírták románnak. A több mint 2 milliós magyarság a népszámlálás szerint 1,7 millió fő, hasonló a helyzet a többi nemzetiségnél is. A népszámlálás kérdőívet Bukarestbe szállították, az adatokat onnan közölték a helyi szervekkel. Nagysármáson például 1200 magyart tartanak nyilván. A református egyház nyilvántartásában 2300 magyar szerepel. Önkényesen tehát ennél a településnél 1100 magyart megfosztottak nemzetiségétől. Emiatt nincs magyar iskola Nagysármáson, de a környéken sem. 1980-ban a magyar tanulók 50 százaléka kénytelen román nyelven folytatni tanulmányait. A líceumi tanulóknak csak 30 %-a tanulhat anyanyelvén, noha például Marosvásárhely lakóinak 70 %-a magyar. A marosvásárhelyi Bolyai Líceumban az 1980/81-es tanévben 70 magyar IX. osztályba felvételizett tanulót áttettek a román osztályokba, mondván, csak két magyar osztály indulhat, noha 4 osztályra való tanuló sikeresen felvételizett. 1945 óta 1,5 millió románt hoztak be Erdélybe. Van sok megalkuvó magyar vezető, például Hajdu Győző, az Igaz Szó folyóirat főszerkesztője. A magyarság több "képviselője", mint Gere Mihai, Fazekas Ludovic, a Kovászna megyei első titkár, Nagy Ferdinand, Szász Iosif, a Hargita megyei első titkár, Cseresznyés Béla, Korondi Stefan, Coppándi Sándor, Fejes Juliu, Furó Gyula, Hegedüs Béla funkcionáriusok, akik közül egyesek magyarul sem beszélnek, de mind karrierista nemzetárulók. Velük szemben van a többség, akik vállalják magyarságukat. Sokan vállalnak meghurcoltatást, lelki tortúrát /Zsuffa Kálmán sepsiszentgyörgyi lakos, Jenei Tamás bákói református lelkész, Király Károly és mások/, egyesek életüket is áldozták /Szikszai Jenő tanár/. Céltudatos kiállással sikerült kiharcolni egy-egy osztályt, Takács Lajos és Nagy Géza professzorok, Kovács Zoltán festőművész, Gáll Ernő szerkesztő, Balogh Edgár, Kacsó Sándor, Benkő Samu, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Bálint Tibor írók a Központi Bizottsághoz címzett tiltakozó táviratokkal elérték, hogy a kolozsvári piarista, 400 éves múltra visszatekintő középiskolát ne számolják fel egészen. /Erdélyi Kálmán (Király Károly): Hangok és vészhangok Erdélyből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., 14./"

Az Adevarul in Libertate febr. 13-i számában jelent meg a Vatra Romaneasca állásfoglalása a Tanügyminisztérium határozata ellen, amely a kolozsvári magyar líceumok visszaállításáról döntött, továbbá a Vatra felháborodottan visszautasította a Bolyai Egyetem újraélesztésének tervét. A Vatra Romaneasca ezzel helsinki folyamatba illeszkedő alapelveket vonja kétségbe, amikor azt állítja, hogy az iskolák é az egyetem visszaállítása a demokráciát veszélyezteti. Eszerint a demokrácia a többség könyörtelen uralma a kisebbség fölött. Az RMDSZ Kolozs Megyei Bizottsága nyilatkozatában elítélte a Vatra állásfoglalását. Az ilyen vádaskodások konfliktusokat szülhetnek. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

"Lászlóffy Csaba /Kolozsvár/ számolt be arról, hogy kislányát és osztálytársait leköpdösték és hazátlannak nevezték a román fiatalok, fia hazajött, a délutáni órák elmaradtak, mert a Vatra Romaneasca tüntetést szervezett Kolozsváron. A Vatra hívei megfenyegették a román tanárokat és a román tanulókat: el ne merjék hagyni végleg az épületet /megállapodtak, hogy az újra magyar középiskola lesz/. A Vatra Romaneasca fasisztoid jelszavaival a románokat akarja mozgósítani az RMDSZ ellen. Kolozsváron valamikor 16 önálló magyar iskola volt, most kettőt sikerült több hetes huzavona után közös erőfeszítéssel előkészíteni az oktatáshoz. A Ceausescu beolvasztó politikáját szolgáló Ion Lancranjan jan. 17-én a Libertatea bukaresti lapban reményét fejezte ki, hogy ismét kiadhatja a soviniszta ideológiát propagáló munkáit. Lászlóffy Csaba mindezek ellenére bizakodó, mert reménytelennek érez minden olyan tüntetést, amelyet "gyertyáink és könyveink ellenében szerveznek". /Lászlóffy Csaba: Százfejű hidra (Háromszor is "különben"). Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./"

A Puntea, az RMDSZ Kolozsváron megjelenő román nyelvű lapja kedvező fogadtatásra talált, ezt jelezte több román lap, így a 22 című lap febr. 9-i, a Romania Literara febr. 8-i, vagy a Contemporanul febr. 9-i száma. /Orbán Ferenc: Puntea ? a hídépítő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Febr. 14-én Kolozsváron megalakult a Kárpát Természetbarát Egyesület, amely egyesíteni kívánja a természetjáró és honismereti kezdeményezéseket. Tervezik a Gyopár című közlöny elindítását. Az ideiglenes vezetőtanács: Tövissi József elnök, Gyurka László ügyvezető elnök, Imecs Zoltán titkár, Egri László, Varga Alfonz, Köllő Katalin, Hantz Péter vezetőségi tagok. /Megalakult a Kárpát Természetbarát Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Febr. 18-án Kolozsváron megválasztották az RMDSZ Kolozs megyei vezető testületét. Elnök: Balázs Sándor, alelnökök: Kántor Lajos és Bucur Ildikó, titkár: Pillich László, ügyvezető titkár: Pálfi Zoltán. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

"Iliescu elnök a tévében nyilatkozott, elítélve a dorongokkal támadó, súlyos károkat okozó tüntetőket. Akkor jött ez a tüntetés, amikor "nemzeti konszenzus jött létre", akkor tevékenykedtek a destabilizálásban érdekelt körök. Ki kell deríteni, hogy kik uszítanak, kik szervezik ezeket az akciókat. "Itt nem olyan emberekről van szó, akik a forradalmat akarják védelmezni, hanem ellenforradalmi akciókról..." /Szabadság (Kolozsvár), febr.20./"

Egymás után jelentek meg új magyar nyelvű lapok, febr. 22-től pedig az RMDSZ sajtótájékoztatót készít Román Sajtófigyelő címmel. /Román Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 22. - 1. sz./

Febr. 20-án a Független Magyar Párt elemezte a Vincze Jánossal, a párt elnökével szemben felhozott vádakat és azonnali hatállyal felmentette elnöki tisztségéből Vincze Jánost. A párt ügyvitelét a jövőben egy háromtagú társelnökség veszi át. A párt vezetősége a társelnökökből, három alelnökből és egy titkárból áll. /A Független Magyar Párt Ideiglenes Vezetőségének közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ A közleményben nem közölték a vezetők névsorát.

Paskai László bíboros, esztergomi érsek febr. 23-án Erdélybe utazott, Gyulafehérváron, febr. 25-én pedig Kolozsvárott, majd Marosvásárhelyen mutatott be szentmiséket. Paskai László az első bíboros, aki 50 év után először nyíltan, ornátusban misét mondott a templomot zsúfolásig megtöltő hívek előtt. /MTI, Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 11. ? 5. sz./