Üzletemberek /Ambrus Ádám, Király István, Soó Zöld Balázs/ és Székely Sebestyén György művészettörténész kezdeményezésére november 24-én új képzőművészeti galéria, a Quadro Galéria nyílt Kolozsváron a Jókai utcában. Őszi emlékművek című első kiállítása már látogatható. Az új képzőművészeti galériában a kortárs művészek megismertetése mellett aukciókat fognak szervezni, bekapcsolódva a műkereskedelembe. /Bonczidai Éva: A festmény jó befektetés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ Az Őszi emlékművek című festészeti kiállításon már nem élő és jelenkori szerzők művei egyaránt megtalálhatók, Nagy István, Aurel Ciupe, Szolnay Sándor, Fülöp Antal Andor, Nagy Albert, Kancsura István és mások munkái. Székely Sebestyén György, a Galeria Quadro igazgatója úgy véli, Kolozsváron a művészeti élet eléggé kiterjedt, ennek helyet adó intézmény viszont kevés van a városban. /Ferencz Zsolt: Galéria-megnyitó Festészeti kiállítással nyit a Quadro. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Kolozsváron a Szent Mihály-templomban november 22-én a templom Potyó István karnagy által irányított vokál-szimfonikus együttese lépett fel. Erdély zenei életéhez szorosan fűződő zeneszerzők művei is felcsendültek, így Ruzitska György (1789–1869) Laudate Dominum c. darabja. Ruzitska rövid ideig Kolozsvár Nemzeti Színházának karmestere volt. /Fekete Adél: Szent Cecília erdélyi muzsikusai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Mátis Jenő RMDSZ-es képviselőjelölt nyílt levélben fordult Gergely Balázshoz, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete elnökéhez, amelyben kérte, hogy támogassa a november 30-án sorra kerülő törvényhozási választásokon. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke elmondta: nem tartozik a városi szervezet hatáskörébe az ilyen jellegű döntések meghozatala, ezeket a megyei elnökségnek kell jóváhagynia. Mint mondotta, elvileg semmiféle akadálya nincs annak, hogy támogatásukról biztosítsák Mátis Jenőt. /(P. A. M.): Az MPP támogatását kéri Mátis Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Az Erdély.ma portálon Ioan Ciobanuról, az elrománosító belényesi csángó katolikus plébánosról pár hónapja megjelent cikksorozat komoly visszhangot keltett. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul érdeklődését is felkeltette, Bihar megyei körútján Belényesbe látogatott. „Kik vannak többen a katolikusok között, a magyarok, vagy a románok?”– tették fel a kérdést. Krammer Teréz tanító, aki a Nagyváradon megjelenő Reggeli Újságban már több valótlan kijelentéssel is védelmébe vette az elrománosító plébánost, azt mondta, hogy 50 százalék a románok aránya. Gaál Ernő nyugdíjas tanító viszont kijelentette, náluk nincs román a katolikusok között. A Duna Televízió az elmúlt fél évben többször is bemutatta a belényesi elrománosítást. Ez a plébános több mint 20 éve a magyar feliratoktól is megtisztította a templomot, többségében román nyelvű miséket vezetett be, a templom építési emléktábláját is eltüntette. Azt Erdélyi Napló évekkel ezelőtt részletesen feltárta az esetet, megírva, hogy kitagadással fenyegeti a magyargyűlölő pap a hívek azon csoportját, akik szerinte ellene lázonganak. Mindez nem késztette változtatásra a nagyváradi püspökséget. A belényesi magyar katolikusok maroknyi csapata 18 éve harcol egy magyar papért, de Tempfli József megyéspüspök továbbra is támogatja Ioan Ciobanut és egy hónappal ezelőtt ismételten védelmébe vette az elrománosító plébánost. Így fogalmazott a Duna Televíziónak: „Ma már Belényesben olyan a lakosságnak az összetétele, hogy a görög katolikus románok teszik ki a 70 százalékot és csak 30 százalék a magyar. ” Ez azonban nem igaz. Ciobanu korábban maga is elismerte, hogy több a magyar, mint a román. /Szakács Árpád: Az elrománosító plébánosról informálódott a kolozsvári főkonzul. = Erdely. ma, nov. 26./ Előzmény: Elrománosítják a belényesi római katolikus magyarokat ― állította egy olvasói levél. /Belényesi Csángósors. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2008. febr. 13./

A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő debreceni Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület november 22–23. között rendezte meg a „Határon túli magyar tehetséggondozó központok létrehozásának lehetőségei” elnevezésű konferenciáját, amelyet a Szülőföld Alap (www.szulofoldalap.hu) támogatott. A rendezvényre Ausztriából, Romániából, Szlovákiából, Csehországból, Horvátországból és Szerbiából érkeztek a határon túli magyar szervezetek képviselői. A konferencián a magyarországi tehetséggondozás jeles képviselői, többek között dr. Balogh László (a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke) és dr. Mező Ferenc (a Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület elnöke) tartott előadásokat, valamint számos határon túli magyar szervezet képviselője mutatkozott be. A jövőben (már 2008 októberétől beindult) közösen szervezett képzések, továbbképzések, szakkönyvek megjelentetése, közös pályázatok, oktató- és diákcsere lehetőségek, nemzetközi kutatásban való együttműködés valósul meg a konferencián résztvevő szervezetek együttműködésében. A konferencia erdélyi résztvevői – a kolozsvári Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület képviseletében Somai József és Cseke Mónika Zsófia, – a Centurion Egyesület részéről pedig Török Melinda Mária voltak. /Cseke Mónika Zsófia: Napirenden a tehetséggondozás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Kortárs zeneszerzők darabjaiból összeállított hangverseny volt a kolozsvári Farkas utcai református templomban. Tudatosítani kell a zenekedvelő közönségben, hogy óriási tehetségű alkotók kortársai vagyunk – vezette be Selmeczi György karmester, zeneszerző a november 24-én tartott Kortársaim köszöntése című hangversenyt. A koncert egy sorozat részét alkotja, amely a Duna Televízió csatornáján is látható lesz. Az opera zenekara Herczenik Anna szólista közreműködésével Kocsis Zoltán, Kákonyi Árpád, Gyöngyösi Levente és Vajda János darabjait játszotta. Zongoristaként az egyik zeneszerző, Kákonyi Árpád is fellépett. Gyöngyösi Levente kolozsvári születésű zeneszerző, a Gólyakalifa opera megzenésítője ezúttal két Csokonai dalt hozott magával. Vajda János zeneszerző két operáját is játszotta eddig a kolozsvári társulat: a Mario és varázslót és a Leonce és Lénát. Vajda számára kellemes meglepetés volt a közönség lelkesedése. /Varga Melinda: Kortárs gyöngyszemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Az RMDSZ kampányát értékelte november 26-án, kolozsvári sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Takács Csaba kampányfőnök hangsúlyozta: az RMDSZ mintegy 449 jelöltje 150–200 ezer emberrel találkozott az elmúlt időszakban. Markó Béla elmondta: körülbelül száz, többségében szenátori körzetéhez tartozó helységet keresett fel a kampány során. Markó az életkörülményeken és a szociális helyzeten való javítás szükségességét emelte ki, de a fiatalok gondjaira is kitért. Külön értékelte azt, hogy a jelenlegi kampányban nem vettek részt magyarországi politikusok, a Magyar Polgári Párt (MPP) tagjainak pedig a szövetségbe való visszatérést javasolta. A választások másnapja, december 1-je kapcsán Markó így fogalmazott: „Azt az ünnepet mi megtiszteljük, de ne kérje tőlünk senki, hogy teljes örömmel fogadjuk”. Hozzáfűzte: az RMDSZ és a romániai magyarság december elsején mégis ünnepelni fog, megünnepli másfél millió magyar választási győzelmét. Kelemen Atilla képviselőjelölt megjegyezte: a szövetség minden eddig elért eredményét kemény parlamenti munkával érte el. /Ferencz Zsolt: Markó: ünnepelni fogunk december 1-jén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Rangos konferencia kezdődik november 28-án Szovátán a Teleki Oktatási Központban a marosvásárhelyi Arcus Egyesület és a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány közös szervezésében, Műemlékvédelem Erdélyben címmel. A harmadik alkalommal megszervezendő rendezvényről Kiss Loránd, az Arcus Egyesület ügyvezető igazgatója elmondta, a konferencia témája a műemlékvédelem és műemlék-felújítás. Kétévente szervezik, most lesz a harmadik. A szakembereket itt megismertethetik egymással kutatásaikat, munkájukat. A társszervező kolozsvári alapítvány az ottani művészettörténeti tanszék magyar szakának alapítványa. A Jékely Zsombor-Kiss Loránd írta Középkori falképek Erdélyben. Értékmentés a Teleki Alapítvány támogatásával című, Kollár Tibor szerkesztette kötetet Marosi Ernő akadémikus mutatja majd be. /(n. b.): Műemlékvédelem Erdélyben III. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

Megújult és felszereltebb oktatási intézményekben tanulhatnak a diákok az elmúlt négy év erre fordított beruházásainak nyomán. Amíg 2004-ig 12 magyar iskola kapott elenyésző összeget, több mint 1200 magyar tannyelvű vagy magyar tagozattal rendelkező oktatási intézmény felújítása, modernizálása valósult meg az elmúlt négy évben, amikor az oktatási intézmények több kormánytámogatásban részesültek, mint a korábbi 15 évben összesen, mutatott rá Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár. Hozzátette, minden megyében megszázszorozódott az oktatási beruházások összege. Nőtt a tanárok fizetése. Az épületek modernizálása mellett húsz új, magyar érdekeltségű iskola épült, és a magyar nyelvű szakoktatás is biztosított az Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Hunyad, Szilágy, Fehér megyei magyar diákoknak. Nemcsak az oktatás, a művelődés más területein is létesültek új intézmények. A műemléképületek restaurálására az országos restaurálási program keretében közel 2,5 millió lejt utalt ki a kormány, többek között a nagyváradi, a vajdahunyadi várak és a csíkszeredai Mikó-vár felújítására, valamint templomok renoválására. A magyar nyelvű folyóirat- és könyvkiadásra közel egymillió lej jutott. A színházaknak nyújtott támogatásokban is jelentős a változás, hisz míg 2005-ben közel 14 millió lejt fordítottak erre, 2008-ban az összeg több mint 26 és fél millió lejre emelkedett. Gyarapodott a kisebbségeket kutató és védő szervezetek száma, ugyanakkor a kisebbségekkel foglalkozó intézetek száma is az elmúlt négy évben. 2007 őszén létrejött a Kolozsváron működő Kisebbségkutató Intézet. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala megnyitotta két, újabb területi irodáját Csíkszeredában és Temesváron. /Arányos iskolatámogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Dr. Schönberger Hegyi István újságíró, szerkesztő, a kolozsvári egykori Igazság nyugalmazott belső munkatársa, október 16-án, életének 89. évében Haifán elhunyt. Közel négy évtizedig a kolozsvári zenei élet krónikásaként, külpolitikai szerkesztőként szolgálta Kolozsvár egyetlen magyar nyelvű napilapját. Nyugdíjazása után, a ’80-as évek végén kivándorolt fiához, Haifába. Újságírói munkáját ott sem hagyta abba, rendszeresen közölt zenekritikákat az Új Kelet című magyar nyelvű tel avivi lapban. /Dózsa Sándor: Dr. Schönberger Hegyi István emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Megnyílt Takács Gábor grafika-kiállítása Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban. A képeket pár évtizedes alkotómunka eredményéből válogatták össze. Takács számos kulturális-közéleti személyiség (Kós Károly, Márton Áron, Kányádi Sándor, Sütő András) portréját is elkészítette, emellett munkásságának jelentős részét képezik Nichita Stanescu, Szilágyi Domokos és más irodalmárok műveihez készített illusztrációk. Takács Gábor nem diplomás képzőművész, de olyan nagynevű alkotóktól tanult, mint Barcsay Jenő és Szabó Béla festőművészek. Takács Gábor képzőművészeti tevékenysége mellett szakirodalommal és kiállítás-szervezéssel is foglalkozik. /Potozky László: Egy életmű grafikákban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs Megyei Szervezete arra kéri a választópolgárokat, hogy a magyar közösség érdekeit hitelesen képviselő jelölteket támogassák. A választópolgárok több éves várakozás után először két magyar politikai szervezet közül választhatnak. Jobb lett volna, ha a két szervezet szövetséget kötött volna egymással, az MPP nyitott volt a megegyezés irányába, a másik fél részéről ez a hajlandóság nem volt meg. A szervezet – az MPP Országos Elnökségének döntése értelmében – nem indít saját jelölteket. Ezért arra kérik a párt programjával egyetértő választópolgárokat, hogy a nemzeti közösség érdekeit hitelesen képviselő jelölteket támogassák. Mátis Jenő RMDSZ-es képviselőjelölt korábban az MPP támogatását kérte a választásokon. Az MPP támogatni fogja őt szavazataival, hiszen ő parlamenti képviselőként Kónya-Hamar Sándorral, Nagy Istvánnal és Szilágyi Zsolttal együtt terjesztette be a parlament alsóházába az első törvénytervezetet a kolozsvári állami magyar egyetem újraindításáról. /MPP: hiteles jelölteket kell támogatni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Markó Béla fenntartja, hogy az erdélyi magyar közösség nem tud örülni december elsején a román nemzeti ünnepnek. Ezt Markó, az RMDSZ szövetségi elnöke azután hangoztatta, hogy több román politikus és a sajtó ellenségesen fogadta a kampányzáró beszédét. Hangsúlyozta, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Gyulafehérvári Kiáltványban tett ígéretek ellenére a romániai magyar közösség egy sor jogától esett el. „Ilyen például az autonómia, az önigazgatás saját választott képviselők révén és még számtalan kötelezettség, amelyeket nem tartottak tiszteletben. Ellenkezőleg: a román államhatalom beolvasztási politikát gyakorolt, sok esetben elnyomta a magyar kisebbséget”, fejtette ki a politikus. A szövetségi elnök hozzátette, fenntartja kijelentését, miszerint Romániában hetven éves agóniát jelentett az 1918–1989 közötti időszak a magyar közösség számára. „Csak 1989 után, amikor bekapcsolódtunk az ország politikai életébe, próbálkozhattunk az elnyomás megszüntetésével, és sikerült lassanként visszaszerezni jogainkat” – mondta az RMDSZ elnöke. /Szávuj Attila: Markó Béla nem visszakozik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./ Daniel Buda kolozsvári PD-L elnök szerint Markó Béla ezen kijelentésével meg akarta ingatni a román állam egységét, és nem szabadna „román földre tennie a lábát”, amíg megkérdőjelezi az egységes román nemzeti államot. /Berszán Réka: Markó: December elseje a jogfosztás napja. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Nyolcadik alkalommal szervezték meg az elmúlt hétvégén a kolozsmonostori református templomban a Kolozsvári Ifisek Színjátszó Találkozóját (KISZT). A rendezvényt a kincses város tizenkét református gyülekezetében működő ifjúsági csoport számára szervezték. A legjobb csoport a következő évi találkozó szervezési jogát nyerhette el. /Fodor Enikő: Nyolcadik alaklommal szervezték meg az elmúlt hétvégén a kolozsmonostori református templomban a Kolozsvári Ifisek Színjátszó Találkozóját (KISZT). = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Markó Béla József Attila-díjas költő volt november 26-án Kolozsváron, a Bulgakov Kávéház irodalmi estjének vendége. Orbán János Dénes költő, a rendezvény házigazdája és a Bulgakov Kávéház tulajdonosa faggatta költői pályájáról az RMDSZ szövetségi elnökét. Markó egyetemi hallgatóként 1971 és 1973 között a Gál Gábor Irodalmi Kör diákelnöke volt. A Gál Gábor Kör tagjai péntek esténként találkoztak egymással, ilyen alkalmakkor 60–80 személy gyűlt össze, de arra is volt példa, hogy száznál is többen voltak jelen, verseket szavaltak, vitáztak, neves személyiségeket hívtak meg. Markó 1976-tól az Igaz Szó belső munkatársa, 1990-től a Látó címmel újjáalakult folyóirat főszerkesztője volt. Az est végén Markó felolvasta a Költők koszorúja című szonettkoszorúját. /Ferencz Zsolt: Emlékezés a költői pálya állomásaira. Irodalmi est Markó Bélával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Federico Garcia Lorca Don Perlimplín, jót teszünk veled vagy rosszat? című tragikus bohózatát mutatja be november 28-án a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata a Noktürnök (Nocturne) program keretében. Az előadás-sorozat keretében elsősorban a kortárs erdélyi irodalomból válogatnak. A Noktürnök-program a Bábszínház nyolcvanas években kezdeményezett, nagy népszerűségnek örvendő előadás-sorozatát szeretné folytatni. /Varga Ibolya rendező: Lorca-bemutató a Noktürnök sorozatban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A második évadjában járó Aradi Kamaraszínház előadásaira már egy olyan befutott pesti művész is kíváncsi volt, mint a szép Dobó Kata, végignézte a legutóbbi aradi előadást. Arad esetében kétszeres befogadásról van szó, hiszen a Kamaraszínház maga is társintézmény a Bábszínház épületében. Így működött a két világháború közötti időszakban az aradi magyar színház is. Önálló intézményként, saját színházépülettel, de évadonként koncesszióért kilincselő direktorral, aki maga szedte össze a társulatot. Ez a fáradságos munka a leghosszabb ideig Szendrey Mihály igazgató vállára nehezedett, aki apró megszakításokkal fél évszázadig játszott, rendezett, direktoroskodott Aradon (!). Megérdemelné, hogy legalább egy utcát róla nevezzenek el. Éppen 60 éve, hogy egy sok szép sikert hozó időszaknak vége szakadt az akkori magyar társulat felszámolásával. A régi időszak kedvenceiről már készül két átfogónak ígérkező munka. Piroska Katalin aradi gyökerű, Magyarországon élő tanár és kutató évtizedek óta dolgozik az aradi színjátszás történetén. Kötő József kolozsvári színháztörténész és csapata pedig készíti a két világháború közötti erdélyi színészek lexikonát. /Puskel Péter: Dobó Kata és az Aradi Kamaraszínház. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

1892-ben Erdély címen, az Erdélyi Kárpát-Egyesület kiadásában, Radnóti Dezső szerkesztésében jelent meg az Erdély természetjáró és természeti szépségeit bemutató első folyóirat. Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ új alapokon bár, de a hagyományokat követve, a természetjárás és honismeret szellemében kívánja megszervezni és folytatni tevékenységét. A Szabadság kolozsvári napilap közlési lehetőséget biztosít az EKE részére, így turisztikai tárgyú tudósításokkal, honismereti cikkekkel jelentkeznek. Ízelítőt nyújtanak az Erdély 1892-es évfolyamból. /Ajtay Ferenc: Erdély tájain – Beköszöntő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Kolozsváron november 28-án három belvárosi objektumot avattak fel. Emil Boc polgármester bejelentette: befejeződtek a főtéri régészeti leletek védelmét szolgáló munkálatok. Befedték a gödröket. Az ásatások Kolozsvár millenáris létének a bizonyítékait őrzik. Kolozsvár Főterén van a bizonyítéka annak, hogy Decebaltól és Traianustól származunk, jelentette ki Boc. Hozzátette: a turisták Kolozsvár ezeréves múltjára tekinthetnek vissza. „Borítsunk fátylat a feszültségteljes és ellentmondásos múltra, itt az ideje, hogy a toleráns, európai szintű kolozsvári szellemről tegyünk tanúbizonyságot” – fogalmazott a polgármester. Az ünnepséget követően a városvezető és kísérete átvonult a Főtér másik oldalán levő, a napokban felépített korcsolyapályához. Végül a polgármester felavatta a Deák Ferenc és a Bolyai János utca kereszteződésénél elhelyezett Anyafarkas-szobrot. A felújított Anyafarkas-szobor avatásán Emil Boc újra hitet tett a dáko-római kontinuitás mellett. /Kiss Olivér: Három az egyben: avató ünnepségek a város központjában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

A kolozsvári Református Kollégium közössége az 1948-ban bekövetkezett államosításnak a református egyházra és a kollégiumra gyakorolt hatásáról tartott emlékező rendezvényt november 27-én. Székely Árpád iskolaigazgató kifejtette: „1948-ban egy tollvonással felszámolták a felekezeti iskolákat úgy, hogy nem gondoltak a következményekre. 1990-ben Kolozsváron a felekezeti iskolák közül elsőként indult be a Református Kollégium, ámde saját épület nélkül. Isten viszont úgy adta, hogy 2002-ben, amikor visszakaptuk az ó-kollégium épületét volt diák, aki bejöjjön, és élettel töltse meg az iskolát”. Kolozsvári József egykori öregdiák tételesen felsorolta azon ingó és ingatlan javakat, amelyeket az államosítás következtében eloroztak az Erdélyi Református Egyházkerülettől. A résztvevők megtekintették az Uray Zoltán sugárbiológussal készített filmes interjú egy részét, amelyben Kovács Tibor iskolalelkész faggatta az egykori kollégiumi diákot az államosításkori emlékeiről. /Nagy-Hintós Diana: Egy tollvonás általi megsemmisülés emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Dr. Gudor Botond magyarigeni református lelkész a valamikori virágzó hegyaljai, ma részben elhagyott vagy minimális gyülekezeti létszámmal rendelkező templomok, iskolák megmentésére vállalkozott. A lelkészt a Gyulafehérvári Egyetem tudományos munkatársaként alkalmazta. A 2008. év munkájának gyümölcsei között van, hogy édesapjával, Gudor András gyulafehérvári református lelkésszel fenntartották a II. Rákóczi Ferenc Közösségi Házban a gyulafehérvári kis óvoda működését. Ezt a Szülőföld Alap, valamint a kolozsvári Communitas Alapítvány anyagi hozzájárulásával valósították meg. Jelenleg a Gyulafehérvári Katolikus Érsekség nagyvonalú hozzájárulásával, az épület biztosításával és felújításával csaknem 160 gyermek tanul magyar iskolában és magyarul, ökumenikus szellemben az óvodától érettségiig, megőrizve a vallásórák felekezeti önállóságát és a Katolikus Líceumi Szeminárium hagyományait. A Nagyenyedi Egyházmegyei Levéltár megóvása aktuális feladattá vált most, amikor a Vártemplom belsejét renoválják. A Bethlen Kollégium Szőcs Ildikó igazgató hozzájárulásával befogadta az értékes iratállományt, és a Dokumentációs Könyvtárral szemben tűzbiztos és beázásmentes helyiségben helyezte el. A kb. 20 folyómétert kitevő anyagot egyházmegyei levelezés (XVI–XX. sz.), jegyzőkönyvek, személyi és gyülekezeti jelentésanyagok, valamint iskolai ügyek dossziéi teszik ki. A régi, elhanyagolt műemléktemplomok esetében sokoldalú szórványmissziós feladatról van szó. A sárdi műemléktemplom, a románkori bazilika a XIII. században épült, a XVIII. században számos átépítésen esett át. Falai, a födém és a tetőszerkezet veszélyeztetett állapotba kerültek. A településnek hosszú ideig vezető szerepe volt önálló lelkésszel, egészen az 1940-es évekig, amikor társegyházközségként Magyarigenhez csatlakozott. Jelenleg sárdi 17 egyháztagot számlál. Műemlékmentés zajlott Őraljaboldogfalva község református templomában. Belsejében XIII. századi bizáncias freskók találhatók, súlyosan leromlott állapotban. A magyar köztudatban a Kendeffy család jelenléte, valamint a XIX. században feltárt freskói miatt egyik kiemelkedő darabja Erdély művészettörténetének. A lelkész eredményes kutatómunkájának eredménye a Mega Könyvkiadó gondozásában frissen megjelent munka Bod Péterről (Gudor Botond: Istoricul Bod Péter 1712–1769). A csaknem 600 oldalas kötetnek egy 42 oldalas magyar tartalom ismertetője is van. /Bakó Botond: Egy szórványmentési folyamat hétköznapjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Szederjesi Tamás Péter Kolozsváron környezetvédelmi szakot végzett fiatal, most az agroturizmuson mesterizik. Emellett hódol egy több mint hobbinak számító szenvedélynek: régi tárgyakat gyűjt azzal a szándékkal, hogy megmentse azokat a pusztulástól, felejtéstől. Székelyudvarhelyi otthonában már kisebb múzeumra valója gyűlt össze régi könyvekből, mérlegekből, kerékpárokból, háztartási eszközökből stb. És övék a történelem második legrégibb székelykapuja. A gyűjtést már édesapja elkezdte, most pedig a fiatalember vadássza mindazt, amit környezetében mások felszámolásra ítéltek. /Ö. I. B. : Egy fiatal régiségmentő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

A Bukarestben élő Mezei József műkritikus, szerkesztő /sz. Kolozsvár, 1938. szept. 6./ 1959-ben szerzett diplomát a Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán. Kolozsváron, majd Bukarestben lap- és folyóirat- szerkesztőként dolgozott (Igazság, Előre, Művelődés). Kritikai írásaiban a kortárs művészet jelenségeivel foglalkozott, tanulmányaiban a XX. századi magyar avantgárd kisugárzását kutatta. Tanulmányai, esszéi: Balogh Péter (monográfia, Bukarest, 1976), Moholy-Nagy László: A festéktől a fényig (Mezei József bevezető tanulmányával, Bukarest, 1979), Tőrös Gábor (Bukarest, 1982), Mátyás József (Bukarest, 1984). Mezei József 1990-ben újraindította a Ceausescu idején elnémított Művelődés folyóiratot, melynek főszerkesztője volt 1991-ig. Később az RMDSZ szenátusi frakciójának tanácsosa volt. Újabban magyar-román-angol szakszótárak szerkesztésével foglalkozik. Ennek eredménye a 2006-ban megjelent 1379 oldalas munka: Magyar-román-angol jogi közgazdasági és üzleti szótár. /Bölöni Domokos: Kisportré. Mezei József. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

Vetró András szobrászművész 60 éves. Elmondta, hogy belépett a Magyar Polgári Pártba, s városa, Kézdivásárhely bizalmat szavazott neki, bekerült a helyi tanácsba. Ha lesz igény rá, elkészíti Molnár Józsiásnak, Kézdivásárhely egyik mecénásának mellszobrát, kijavítaná jégkorongozó-szobrát, amely meglehetősen megrongálódott, az új sportcsarnok elé is sportszobrot tervez. Nemsokára avatják egy kőszobrát, az Anyaságot, megvalósítás előtt vannak a műemléképületek oldalán elhelyezendő emléktáblák. Nagyobb lélegzetvételű terve a hármas lovas-szoborcsoport, amely a főtéri szökőkút mellett kaphatna helyet. Szeretne – István Sándor fafaragóval együtt – beindítani egy Mívesházat, egyfajta népfőiskolát, ahol fafaragást, bútorfestést, hímzést, tojásfestést, korongozást, szobrászatot és számtalan más dolgot tanulhatnának a gyerekek és felnőttek egyaránt. Baross Gábor, a „vasminiszter”, akinek jelentős szerepe volt a Sepsiszentgyörgy–Bereck vasútvonal kiépítésében, valamikor szobrot kapott ajándékba a várostól, ami azóta eltűnt. Vetró András újraöntötte, s az önkormányzat segítségével újra felállítanák a vasútállomáson. A hagyományos tárlat márciusban van Kézdivásárhelyen, amelybe bevonták a brassói, sepsiszentgyörgyi képzőművészeket is, így tisztelegnek a nemzet nagy ünnepe előtt. A kovásznai nemzetközi tárlat hasonlóképpen jelentős. Vetró feleségével, Vetró Bodoni Zsuzsával a Gyergyóalfalu melletti Vadárvácska művészeti táborban vettek részt. Ott kapott felkérést egy dombormű elkészítésére, amit már felavattak a borzonti templomban. Vetró Andrásnak Szolnokon feleségével együtt nagy tárlata volt, decemberben Pápán is kiállítást rendeznek – ez az ötödik együttes tárlatuk. Nemrégiben meghívást kapott Budapestre, a Reménység szigetére, amely mentsvár volt, Németh Géza lelkész alapította, és a nehéz időkben fogadták az erdélyi menekülteket. Emlékkertet állítottak, amelyben Erdély nagyjainak domborművei kapnak helyet, ezek elkészítésére kértek fel művészeket, jelenleg 13 munka elkészült, de 160-at terveznek. Vetró András a Kós Károly domborművet készítette. Édesapja, Vetró Artúr /Temesvár, 1919. aug. 30. – Kolozsvár, 1992. febr. 25./ Szabó T. Attiláról, a Szótörténeti tár megálmodójáról és kivitelezőjéről készített egy portrét, reméli, hogy ez is bekerül az emlékkertbe. Vetró szerepelt a Korunk Galéria retrospektív tárlatán is, amely az 1973–1986 közötti időszakot, a hőskorszakot eleveníti fel, és amelynek kapcsán megjelent egy gyönyörű könyv is. A szobrászművész foglalkozik a vértanúkkal is, elkészült a tizenegyedik. Tulajdonképpen ezt magának csinálja. /Farkas Imola: Aki alázattal uralkodik az anyagon Vetró András szobrászművész 60 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

November 27-én Kolozsváron a helyi Gaudeamus Könyvesbolt és a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó író-olvasó találkozót rendezett. Az esten Egyed Emese Ötven csillag. Doboló versek, László-Herbert Márk És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról? (Végjáték I. Mihály román király körül...) és Bíró Béla Eszmélet és körkörösség című kötetét mutatták be, a beszélgetést Kozma Mária, a Pallas Akadémia főszerkesztője vezette. László-Herbert Márk könyvével kapcsolatban elmondta, a levéltárakból olyan dokumentumok kerülnek elő, amelyeket eddig nem láttak. Bíró Béla arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, amely szerint a posztmodern irodalom zsákutcába jutott, a posztmodern életérzés viszont nem kérdőjelezhető meg. Mások által gyerekversnek érzékelt évfordulós vers továbbírásaként született meg az est folyamán harmadikként bemutatott, Ötven csillag című kötet. /Ferencz Zsolt: Hármas könyvbemutató a Gaudeamus könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

Az érvénytelen és a kitöltetlen szavazólapok újraellenőrzését kéri kolozsvári választókerületében Eckstein Kovács Péter szenátor, túl magasnak tartja az 577 érvénytelenített és 424 kitöltetlen szavazócédula számát. Hasonló kérést terjesztettek a megyei iroda elé Csoma Botond és Boros János képviselőjelöltek is. Eckstein Kovács Péternek 30 szavazat hiányzott megválasztásához. /Eckstein a szavazólapok újraellenőrzését kéri. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

A kortárs irodalmat népszerűsítő programja keretében Zilahon tartott író-olvasó találkozót Erdélyi Magyar Írók Ligája. Benő Attila, Király Zoltán, Orbán János Dénes, Farkas Wellmann Endre és Gáll Attila, költő öt műveit ismerhették meg a szilágysági diákok. A nagyobb erdélyi városokban nem ritkák az író-olvasó találkozók, vidéken, a kisvárosokban-nagyközségekben az elmúlt két évtizedben legfeljebb elvétve, ha megfordult egy-egy író. Ezért az E-MIL kidolgozta az Irodalmat a vidéknek programot, amelynek célja, hogy mindenhova, főként a szórványvidékekre eljuttassa a kortárs magyar irodalmat. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és az Eurotrans Alapítvány támogatásával tavaly huszonöt írót-költő vehetett részt a kilenc Kolozsvár-környéki településen megszervezett író-olvasó találkozókon, idén pedig Fehér-, Máramaros- és Szilágy-megyei turnékat terveznek, tájékoztatott Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető elnöke. A „költők is használhatnak minden kifejezést, baj csak akkor van, ha valaki öncélúan ír obszcén szavakat, hogy felhívja magára a figyelmet” – magyarázta Orbán János Dénes író, költő, az E-MIL elnöke. /Bonczidai Éva: A jó vers legalább egy embernek tetszik. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

Balázs F. Attila Missa bestialis című verseskötetének a Limes Kiadó gondozásában megjelent román nyelvű fordítását mutatták be múlt héten Kolozsváron az Insomnia Kávéházban, a Román Írószövetség Kolozsvári Fiókjának közreműködésével. A kötetet fordító Adela Iancu elmondta: több esetben is akadtak nehézségei a kötet fordítása során. Egyes magyar szavaknak, kifejezéseknek nagyon nehéz megtalálni a román megfelelőjét. /Potozky László: Missa Bestialis: kapcsolatteremtési kísérlet ember és Isten között. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Jelentős összeg gyűlt össze azon a jótékonysági esten, amelyet a kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület szervezett neves helyi művészek közreműködésével egy tragikus helyzetbe került, gyulafehérvári háromgyermekes család megsegítésére. A kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekesei is felléptek. A család számára a gyűjtés folytatódik. /(S. B. Á.): Jótékonysági koncert az Életfával. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Az Erdélyi Unitárius Egyház december 4–6. között püspök-választással egybekötött főtanácsosi és zsinati ülést szervez Fehéregyházán. A leköszönő Szabó Árpád unitárius püspök helyére választanak egyházi elöljárót, a szabályzat szerint ugyanis mandátuma lejártával Szabó Árpádot nem lehet újraválasztani. Az unitárius püspöki tisztségre idén ketten pályáznak: Bálint-Benczédi Ferenc belvárosi unitárius lelkész és Rezi Elek püspök-helyettes. Szabó Árpád püspököt 1996 decemberében választották meg az unitárius egyház élére, 1997. március 8-án került sor az ünnepélyes beiktatására a kolozsvári belvárosi templomban. 2002 decemberében újraválasztotta addigi püspökét az unitárius zsinat, így Szabó Árpád tizenkét évig tölthette be ezt a tisztséget. /D. I. : Új püspököt választanak az unitáriusok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./