"Okt. 24-25. között levéltári szakkonferenciára került sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Jókai utcai székházában, Kolozsváron. A rendezvényen a történelem-, irodalom- és néprajztudomány képviselői tartottak előadásokat a levéltári kutatásról. Hasonló tudományközi konferenciára került sor januárban Lokális és regionális történelmek címmel. A történelemtudomány képviselői változatos témájú kutatásokat vázoltak fel. A koraújkori erdélyi okleveles anyag, a 16. századi jegyzőkönyvek, a középkori végrendeletek forrásértékként való bemutatása mellett helyet kaptak a jelenkutatók is: két kutató a Magyar Autonóm Tartomány-kutatás forrásait, illetve az 1950-es évekhez kapcsolódó levéltári anyagok értelmezési problémáit fejtette ki. Az irodalmi előadások keretén belül a kéziratos színháztörténeti kalendáriumbejegyzések forrásértékéről, az írói levelezés identitás gyakorlatáról, Brodarics István mohácsi csatáról szóló elbeszélésének vizsgálata során pedig a leírás és a valószerűség viszonyáról esett szó. A néprajzkutatók előadásai is a levéltári kutatás problematikája köré szerveződtek. A folklóralkotások számítógépes archiválásának módszertani kérdéseiről, a válási jegyzőkönyvek néprajzi jellegű vizsgálatáról, a gyűjtő hagyomány konstruálási koncepcióiról, a magyarországi egyházi gyűjtemények forrásértékéről, valamint a 20. század eleji anyagi kultúra tárgyainak gyűjtéséről, archiválásáról hangzottak el előadások. Bemutatták György Béla történésznek a két világháború közti Erdélyt leíró, "Iratok a romániai Országos Magyar Párt történetéhez" című könyvét. /Szentes Szidónia: Levéltári szakkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi és Matematika Szakosztálya okt. 25-én kezdte meg éves, őszi tudományos ülésszakát Kolozsváron, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban. Az egész napos rendezvény előadásai öt különböző teremben zajlottak, erre szükség is volt, hiszen több mint 60 dolgozatot mutattak be a nap folyamán. A témakörök a következők voltak: faunisztika és állatökológia; molekuláris biológia és élettanok; florisztika és növényökológia; fizika; kémia; környezettan; földrajz-földtan. (A fizika és kémia szakon belül ún. posztertagozat is létezett.) Megnyitóbeszédében Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta, nagy örömet jelent számára, hogy miután előző nap az EME első szakosztályának ülésszakát nyitotta meg, most a második szakosztályén lehet jelen. Elhangzott: tévhit az, hogy az EME megújulásra képtelen, hiszen a tudományos élet a szakosztályok keretében folyamatos. /Farkas Imola: Természet? Tudomány! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"

"Bernády György emléknapokat tartottak Marosvásárhelyen, emlékeztek az egykori városépítő polgármesterre. A rendezvénysorozatot szervező Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriuma évről évre bővíti az emléknapok kínálatát. Ebből az alkalomból a kolozsvári Magyar Opera marosvásárhelyi vendégjátékán Kálmán Imre A bajadér című operettjét adta elő. A Bernády-emlékplakettet évente olyan személy kapja, aki jelentősen hozzájárult a város fejlesztéséhez, a marosvásárhelyi közösség életkörülményeinek javításához. Idén Darabán Ottó a díjazott. Az Aquaserv vízszolgáltató vállalat igazgatója évtizedek óta áll teljes odaadással a köz szolgálatában. Sikeres projektjük által a város igen számottevő EU-s támogatáshoz jut, és ennek folytán modern vízüzem épül, megújul a szennyvíztisztítás, kiteljesedik a csatornahálózat. Okt. 25-én először a református temetőben a polgármester síremlékénél, majd a róla elnevezett téren Bernády bronzszobránál gyűltek össze az emlékezők és helyezték el koszorúikat. A koszorúzók között volt a szovátai Bernády György Művelődési Egylet és a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője is. /Nagy Miklós Kund: Él és hat a Városépítő szelleme. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./"

"Negyven év diákszínjátszói, csoportvezetői látták viszont egymást a hétvégén a kolozsvári Maszkura Egyetemi Színpad égisze alatt megszervezett Tizenöt éves taps nevű "összmaszkura osztálytalálkozón". A kincses város diákszínjátszó csoportja 15 évvel ezelőtt vette fel a Maszkura nevet. /S. É.: . = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./"

"Immár nyolcadik alkalommal gyűltek össze Vicében a néphagyományokat tisztelők és kedvelők okt. 25-én megszervezett Hagyaték Népzene- és néptánctalálkozóra. Tizenkilenc csoport jelentkezett és mindegyik megjelent. Az ökumenikus istentiszteletet előtt a csoportok felvonultak a falu központjába. Felléptek a bálványosváraljai és a cegőtelki egyházi kórusok. A találkozón elsőként az Óradnáról érkezett Havasi Gyopár Fúvószenekar lépett színpadra. Utánuk következtek: a vicei Vitszit néptáncegyüttes, az almásmálomi Almavirág, az apanagyfalui Hagyományőrzők, a magyarnemegyei Pipacs együttes mezőségi táncokkal, a Kék Ibolya csoport Bethlenből, a bálványosváraljai tánccsoport, a Tacsi Általános Iskola magyar népdalokkal, az Árvalányhaj együttes Besztercéről, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Földműves Énekkar Szépkenyerűszentmártonból, a Magyarpalatkai Hagyományőrző Tánccsoport, a várkudui Hagyományőrző Népdalkör, a dési Aranyeső, magyarborzási Gyökerek, valamint a szamosújvári Kiskaláka. András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Együttes elnöke, a Vicei Fesztivál főszervezője elmondta: szívesebben nevezik ezt az eseményt találkozónak fesztivál helyett, mert a cél az, hogy a résztvevő települések egymás hagyományait tiszteljék, és egymással baráti kapcsolatokat alakítsanak ki. /Valkai Krisztina: Nyolcéves a Vicei Néptánctalálkozó. Egyre értékesebb a Hagyaték népzene- és néptánc-repertoárja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"

"A kórusmozgalommal is próbálják megtartani a magyarságot Máramarosban. A művészi megmérettetés mellett a magyar kisebbség létének bizonyítása volt a célja az okt. 25-én megrendezett harmadik máramamarosszigeti kórustalálkozónak, melyet a Hollósy Simon Művelődési Egylet (HSME) szervezett. "Idei célkitűzésünk az volt, hogy a környék minden templomában kórus vagy legalább énekcsoport jöjjön létre" - nyilatkozta Zahoránszky Ibolya szervező, a civil szervezet elnöke. A terv sikerrel járt: Kisköveslázon, Felsővisón és Rónaszéken is megindult a kórusmozgalom. Így a kórustalálkozón részt vett a felsővisói, aknasugatagi, kistécsői, köveslázi, borsai és rónaszéki énekcsoport, ez utóbbi helység két kórussal is. "Nyelvében él, dalában érez a magyar nemzet, amely a történelem során legtöbbször az egyháznak köszönhette megmaradását" - mondta Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke. Szintén a templom szerepének fontosságát hangsúlyozta Zahoránszky Mihály alpolgármester. A történelmi Máramaros területén, Hosszúmező kivételével, nincs olyan helység, ahol a magyarság száma elérné a 20 százalékot. Több faluban működik fakultatív magyar oktatás, és a szigeti magyarok legfőbb álma is valóra vált: tavalytól Máramarosszigetnek önálló magyar gimnáziuma van, a Lővey Klára Gimnázium. Évente több rendezvénnyel is próbálja összefogni a máramarosi diaszpóra magyarságát a HSME: minden nyáron kórustábort szerveznek, majd egy Ki mit tud? vetélkedőt. /Bálint B. Eszter: Elsődleges cél: a létezés bizonyítása. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./"

"Nem minden meghatódottság nélkül áll egy magyar tanár, magyar polgár, egy magyar köztársasági elnök ez előtt a hallgatóság előtt, éppen ezért megköszönöm a megtisztelő meghívást - ezek voltak Mádl Ferencnek köztársasági elnök első mondatai, amelyek okt. 27-én hangzottak Kolozsváron az Állami Magyar Színház és Opera termében. A köztársasági elnökkel együtt érkezett Mádl Dalma asszony, a magyar diplomáciai külképviseletek vezetői, Szilágyi Pál, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, és Kása Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese. Szilágyi Pál köszöntötte a magas rangú vendéget az erdélyi tudományosság és kultúra fellegvárában, Kolozsváron, ezenbelül is a több mint kétszáz éves múltra visszatekintő magyar színjátszás jelenlegi otthonában. Ezután Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese mondott köszöntő beszédet, hangsúlyozta: az EMTE nem vetélytárs a BBTE számára, hanem testvér, akit támogatni kell, amíg felnőtté válik. Mádl Ferenc elmondta: mint Tonk Sándor, az EMTE néhai rektora jellemezte, "bátor és merész gondolat" volt az önálló erdélyi magyar egyetem terve, amely ma már működő intézmény, élő valóság. Az elnök véleménye szerint a tanulás, a nevelés mindig a jövőnek készíti fel gyermekeinket és a fiatalokat. - S van-e ma nekünk nagyobb gondunk itt a Kárpát-medencében, mint a jövő, a mi közös jövőnk? - tette fel a kérdést. Mádl Ferenc szívből vállalt kötelességnek nevezte a magyar nemzet közösségének megőrzését, erősítését, és jövőjének biztosítását. - Már vannak a határon túli magyarságnak színvonalas kutatási-oktatási intézményei, általános- és középiskolái, felsőoktatási képzési lehetőségei, sajtója, irodalmi és színházi terei. De nem elég, mondhatjuk okkal és joggal - hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök. Mádl Ferenc a továbbiakban kifejtette: a romániai magyarságnak nagy-nagy türelme és reménye, rengeteg munkája kellett ahhoz, hogy mindezek létrejöjjenek. Az elnök véleménye szerint a román államnak át kell éreznie, hogy neki is érdeke erős, jó európai kapcsolatokkal rendelkező és magas színvonalú, hasznos tudást adó magyar egyetem. Magyarország egész nemzetstratégiáját a következő alapelv határozza meg: az erdélyi magyarság ügyeiben mindig azt kell figyelembe venni, ami a romániai magyarság véleménye, kérése, vágya az adott területen. - Ha az erdélyi magyarok az őket megillető jogokat nem tudják érvényesíteni, akkor a magyar állam felelőssége, hogy a lehetséges eszközökkel támogassa őket jogaik megszerzésében vagy érvényesítésében - hangsúlyozta Mádl Ferenc. Az elnök a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban kifejtette: meg kell őrizni a magyarigazolvány hitelét, méltóságát a kulturális és nyelvi nemzeti identitástudat erősítése érdekében. A köztársasági elnök személyes tapasztalatai szerint a magyar igazolvány ma már egyfajta ereklye is, bizonyos értelemben a személyes identitástudat kifejezésének egyik rendkívül szép és fontos formája. Ami a kedvezménytörvény másik célját, a határon túli támogatások jogszabályban történő rögzítését illeti, az elnök elmondta: ahol csak lehet, szószólója lesz ennek az igénynek. - A magyar politikai erők, a kormány, a parlament képviselői, az európai konvent magyar tagjai erőfeszítéseket tesznek szerte a világban és konkrétan a konventben, hogy a kisebbségi jog megfelelő, árnyalt és hatékony védelmet nyerjen - szögezte le Mádl Ferenc. Beszéde végén a köztársasági elnök feltette a kérdést: lesz-e elég kitartás, elszántság és egyetértés a jövőben is az erdélyi magyarságban, amikor fontos, életbevágóan fontos ügyekben kell együtt cselekedni? Majd felhívta a figyelmet a párbeszéd és az együttműködés fontosságára. Ezután Kató Béla mondott záróbeszédet. Felhívta az elnök figyelmét, hogy erdélyi útján gyakran találkozik majd olyan helyekkel, amelyekre azt szokták mondani az emberek, hogy az Isten háta mögött vannak. Egyik erdélyi nagy költőnk egy versében így imádkozik: Uram, nézz néha a hátad mögé is, mondotta Kató Béla. Kifejtette: mi most Európába készülünk, rongyosan, szervezetlenül és eszközök nélkül. Megy a szekér, és mi futunk utána, de jó, ha tudjuk: fiataljaink a tudás vagyonával lépnek majd be Európába. A Mádl Ferenc részletesen beszámolt eddigi tapasztalatairól, majd román újságírói kérdésre, amely a Székely Nemzeti Tanács megalakulására vonatkozott, kifejtette: a magyar köztársasági elnök otthon sem folytat közvetlen politikai tevékenységet, és nem is tisztje, hogy bármilyen értelemben értékelje és ezáltal valamiféle befolyást gyakoroljon a romániai belpolitikai eseményekre, vagy az erdélyi magyarság belügyeire. - Én magán úton jöttem Erdélybe, hogy megismerjem a magyar közösség örömeit, gondjait, és csak azt tudom mondani, hogy szükségesnek tartom a párbeszédet és az együttműködést a felmerült kérdésekben - szögezte le Mádl Ferenc. /Köllő Katalin: Mádl Ferenc: Van miért büszkének lenni Mádl Ferenc: Van miért büszkének lenni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./Amikor idén májusban elküldtük Mádl Ferenc köztársasági elnöknek a püspökök részéről a meghívást, nem politikai látogatásra gondoltunk, nyilatkozta a magyar színházban tartott okt. 27-i ünnepség után a sajtónak Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Tőkés László hangsúlyozta: a magyar közösség jövője nem minden esetben a politikumtól függ, hanem az egyház és a civil társadalom tevékenységétől, a belső építkezéstől, ezek jelentenek valamelyest garanciát a jövőre nézve. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: a magyar köztársasági elnök természetesen nem avatkozik bele a székelyföldi autonómiára való törekvésekbe, hiszen nincsenek is eszközei ehhez, ezzel kapcsolatban csakis az elnök részéről jövő morális segítség a fontos. - Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy mostani beszédében is a kötelező párbeszédről, megértésről szólt az elnök - hangsúlyozta a püspök, majd így folytatta: - Mi is egyetértünk ezzel, nem az egyházak és a civil társadalom a hibásak ennek a párbeszédnek és megértésnek a hiányáért, hanem az a politikai szféra, amely a Markó-klikk által képviselteti magát, és a képviseleti és önrendelkezési szervezetünket egy közönséges, román típusú párttá alakította, megfosztva bennünket a jövőbeli esélyeinktől - szögezte le Tőkés László. A püspök ugyanakkor elítélte, hogy Mádl Ferenc mostani látogatását is az RMDSZ agresszív módon, ki akarta sajátítani a maga számára. /(köllő): Tőkés László tiltakozik az RMDSZ agresszivitása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"Okt. 27-én Kolozsvárról Székelyudvarhely felé menet, kocsikíséretével együtt villámlátogatást tett Mádl Ferenc köztársasági elnöke a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának épülő campusánál. Az elnököt dr. Hollanda Dénes dékán, az egyetem tanárai, munkatársai, Burkhárdt Árpád alprefektus, Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke fogadták. Dr. Hollanda Dénes röviden tájékoztatta Mádl Ferencet arról, hogy mit valósítottak meg nem egészen egy év alatt, amikor aláírták a szerződést a tervezőkkel. Japán kutatókkal közösen a campus jelenlegi területére egy számítógépes tomográf használatára oktató központ is létesül, ahol majd a Sapientia tanárai, diákjai is tudományos munkát fejthetnek ki. Még mintegy 400 millió forintra lenne szükség a terv kivitelezéséhez. Mádl Ferenc megígérte, hogy lehetősége szerint megtesz mindent annak érdekében, hogy ezt a támogatást is megkapja valamilyen módon a Sapientia marosvásárhelyi kara. Dr. Hollanda Dénes meghívta Mádl Ferencet az épület avatására. /Vajda György Mádl Ferenc erdélyi körúton. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./"

"Mádl Ferenc Marosvásárhelyről Sepsiszentgyörgyre érkezett, a városháza előtt helybeliek népes serege fogadta az államfőt, aki kezet fogott, és néhány szót váltott a várakozókkal. A városházán Háromszék legjelesebb közéleti személyiségei vártak rá. A Krónika az elnököt arról kérdezte, a Székelyföldi Fejlesztési Régióban vagy a Székely Nemzeti Tanács által célul kitűzött autonómia megvalósításában látja a székelyföldi magyarság megmaradásának esélyét. Mádl Ferenc a következőt válaszolta: "Nem tudom a kettőt összehasonlítani. A fejlesztési régió viszonylag érett együttműködési forma, jól megragadható, mert gazdasági fejlesztésről szól. Ami az autonómia kérdését és a Székely Nemzeti Tanácsot illeti, meg kell mondanom, hogy a Magyar Köztársaság elnökeként nem szívesen foglalok állást. Én drukkolok az útkeresés gondjainak megoldásáért, és fontosnak tartom általában a dialógust minden olyan erő között, amelyik valamilyen megoldást keres erre vagy amarra a kérdésre." /Z. I.: "Anyanyelvi oktatással a beolvadás ellen". = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök hiteles volt. Őszintén kifejezésre juttatta megrendültségét, örömét, aggodalmát. Talán ez a célja a magánlátogatásnak: megerősíteni a hitet, az összetartozás tudatát az erdélyi magyarságban, megszilárdítani a szülőföldhöz való ragaszkodást. Annak a tudatát, hogy itthon vagyunk Erdélyben, írta Gazda Árpád. /Gazda Árpád: Az otthonlét ajándéka. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./"

"A magyarság szavazatai nélkül nem lett volna érvényes a hét végi romániai népszavazás" - jelentette ki állítólag Markó Béla a szégyenteljes körülmények között lezajlott alkotmány-referendum eredményét kommentálva. Az RMDSZ elnöke szerint a romániai magyarság szavazatai a leadott voksok több mint hat százalékát jelentették, de hogy ezt milyen titkosszolgálati forrásokra alapozva számolta ki, nem tudni. Ugyanis egy demokratikus jogállamban a szavazás titkos, szögezte le az Erdélyi Napló. Ismeretes, hogy az urnák zárása előtt két órával még több millió voks hiányzott, de egy bukaresti intésre hirtelen meglett a fele plusz egy. A magyarság szavazatai nélkül is meglett volna. Markónak azt is a szájába adta a hírhedt Népszabadság még hírhedtebb kolozsvári tudósítója, hogy "a Tőkés László püspök vezette ellenzéki csoport a népszavazás bojkottálására szólított fel". Ez már közönséges hazugság. Ugyanis a püspök részvételre, ám nemleges voksra biztatott. /D. L.: Blöff és hazugság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 28./Népszabadság kolozsvári tudósítója Tibori Szabó Zoltán."

"Észak-Erdély visszacsatolására emlékeztek annak évfordulóján szept. 12-én Kolozsvárott, a nemzeti érzelmű fiatalokat összefogni kívánó Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet rendezésében. A még mindig élő félelem miatt a Belsőmonostori RMDSZ és a Pro Iuventute székháza nem telt meg. Herédi Zsolt szociológus, a rendezvény egyik házigazdája elmondta: fontosnak tartják a témáról történő felvilágosítást, mert az ellenpropagandák következtében a kornak és az eseménynek egy erősen torzított képe él a fejekben. Levetítették a Kelet felé! című filmet, amely a magyar királyi honvédsereg városról városra történő erdélyi bevonulásának, visszatérésének képeiből 1940-ben készített válogatás. A honvédeket mindenütt könnyeket fakasztó meghatottsággal fogadták az erdélyi magyarok. Sipos Gábor egyetemi docens, levéltáros szerint ez nem a propaganda felnagyítása, hiszen a nagyszülők mesélték: 1940 szeptembere leírhatatlan örömmel töltötte el Erdély magyarságát. A régi-új magyar közigazgatás nemcsak igyekezett egyenlő mértékkel mérni, hanem segítette is a kisebbségeket. Középiskolában mindenki számára kötelező volt a román nyelv tanulása, a görög katolikus és az ortodox papok fizetése a református papokénak háromszorosa volt, akárcsak a románul tanító magyar tanároké a többi tanári fizetéshez viszonyítva, a zömmel románok lakta vidékeken a közigazgatás a többség nyelvén folyt. A románságot semmiféle atrocitás nem érte, a visszatért területekről Dél-Erdélybe és a Kárpátokon túlra "menekülőket", a Trianon utáni román megszállást válogatott eszközökkel megvalósítókat rossz lelkiismeretük üldözte csak el. A fasiszta, antiszemita és más címkékkel ellátott Horthy-korszakot bátran tanulmányozhatnák a Romániát ma vezető politikusok, hiszen a szélsőségesnek mondott magyar kormány nemzetiségpolitikája háborús időkben is emberségesebb volt, mint a mindenkori román kormányoké békeidőkben. /Bagoly Zsolt: Észak-Erdély visszatért! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 28./"

"A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszentgyörgyi alakuló ülése sikeres volt. A meghívott RMDSZ-tisztségviselők közül a csúcsvezetőség nem jött el, a hazai törvényhozásból Vekov Károly és Szilágyi Zsolt vett részt az alakuló ülésen. A székelyföldi fórumot külföldről többek között Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz-MPSZ elnöke, Éva Maria Barki bécsi emberjogi aktivista és Ágoston András, a vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke üdvözölte. Az SZNT elnökévé dr. Csapó I. József volt RMDSZ-szenátort választották, aki a vele készült beszélgetésben elmondta: személyi elvű autonómia-statútumomát az SZKT 1996 nyaráig vitatta meg, és egyetlen szavazásra lett volna szükség ahhoz, hogy végleges szöveggé váljon, amit a törvényhozás elé lehetett volna terjeszteni. Erre azonban nem került sor. A székelyföldi autonómia-statútum az 1996 nyaráig még működő Székelyföldi Egyeztető Tanács napirendjén szerepelt többször, és ebben az esetben is végső szavazásra lett volna szükség ahhoz, hogy az RMDSZ hivatalos dokumentumaként a parlament elé jusson, de erre sem kerülhetett sor. 1996 óta egyetlen RMDSZ-fórum sem foglalkozott többé az autonómia-statútumokkal. Az SZNT határozata értelmében Csapó autonómia-statútuma munkadokumentum, amelynek véglegesítésére a SZNT az állandó bizottságot, a szakbizottságokat, valamint a székely székeknek a tanácsait hatalmazta fel. Az autonómia-tervezetet a román törvényhozáshoz történő eljuttatásával párhuzamosan továbbítják az Európai Unió (EU) parlamentjének, illetve az Európa Tanácsnak (ET) is. Az ET nemrég hozott 1334-es határozata megfogalmazza azt, hogy a régió sajátos hatáskörrel való felruházása a demokratikus eszköze annak, hogy az ott élő nemzeti közösség önazonosságát megőrizhesse, hogy a teljes és tényleges egyenlőséget élvezze. A SZNT által megfogalmazott igény az EU tagországaiban is honos. A Regionális Európai Autonómia-charta előírásai szerint a régió autonómiájának kiépítésére több szomszédos vidék is társulhat. A legutóbbi Szilágysomlyói Fórumon nyilatkozat született a partiumi magyarság autonómia igényéről a regionális és a személyi elvű autonómia elnyerésére. A Partiumban, illetve Kolozsvár környékén Csapó öt olyan régiót említett, amelyek polgárai jogosak lennének ilyen önkormányzás megfogalmazására: a Nagyszalonta környéki Erdőhát, a nagyváradi és a Várad melletti Hegyköz, az Érmellék, a Szilágyság és Kalotaszeg. Mindezek önrendelkezési törekvése szervesen illeszkedik az Európa-szerte érvényes jogszabályokhoz. /Makkay József: Csapó: Napirenden Kalotaszeg autonómiája is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"A lap Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnökét kérdezte, mi a véleménye a Sepsiszentgyörgyön megalakult a Székely Nemzeti Tanácsról (SZNT), amelynek fő célkitűzése az autonómia megvalósítása. Szerinte ezek az emberek kétségbeesetten keresnek olyan keretet, amelyben valamilyen formában megnyilvánulhatnak. Az autonómiát Romániában lépésről lépésre kell megvalósítani, az RMDSZ pedig ezen dolgozik. Szerinte ez csak az autonómia eszméjének lejáratása: "hangzatos nyilatkozatok, tapssal megválasztott elnök, mindennek azonban nem sok köze van a demokráciához és az autonómiához." Az újságíró megjegyezte: Az elmúlt években Csapó József kidolgozta a háromszintű autonómiára vonatkozó statútum-tervezetet, amelyet azonban a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem véglegesített, amit azóta is felrónak az RMDSZ csúcsvezetőségének. Markó szerint Csapó József különböző tervezeteket készített, amiket ők mindig komolyan is vettek és megfogalmazták a tervezetekkel kapcsolatos észrevételeiket. Arra a kérdésre, hogy amennyiben a statútum-tervezetet az SZNT a román parlament elé terjeszti, az RMDSZ támogatni fogja azt, Markó kijelentette: látatlanban nem utasítják el. Meg fogják nézni, és ennek függvényében döntenek. /Papp Annamária: Markó: Az RMDSZ nem közfelkiáltással dönt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"Az autonómia lejáratásának tekinti a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulását Markó Béla. A Nagy-Románia Párt bűnügyi feljelentést tesz az SZNT kezdeményezői ellen. Ezt Corneliu Vadim Tudor pártelnök jelentette be a szenátusban okt. 27-én. A PRM-s szenátor alkotmány-, nemzet- és Európa-ellenesnek nevezte az SZNT megalakulását. Szerinte a szenátusnak félreérthetetlenül ki kell mondania az SZNT szakadár voltát. Úgy véli, az SZNT megalakulását elősegítette Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök okt. 26-án megkezdett erdélyi látogatása. Lucian Bolcas, a PRM alsóházi frakcióvezetője azt indítványozza, a parlamentnek meg kell vizsgálnia az SZNT törvényességét, valamint azt, hogy milyen lehet a területi autonómia és az egységes román nemzetállam kapcsolata. Az alsóház titkára, Tudor Mohora szerint az indítvány csak akkor kerülhet a képviselőház elé, ha a PRM erre vonatkozóan határozat, vagy nyilatkozattervezetet terjeszt elő. Az SZNT megalakulása ellen tiltakoznak a Kovászna megyei demokraták és a liberálisok. A megyei PD-PNL szövetség a nemzeti egység elleni támadásnak tekinti az SZNT megalakulását. A PNL Kovászna megyei elnöke, Ioan Balan szerint a kormánynak, az ügyészségnek és más szerveknek ki kellene vizsgálniuk az SZNT törvényes voltát, és megfelelőképpen kellene eljárniuk. /Benkő Levente: Kikezdték az SZNT-t. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./"

"A másfél tucatnyi bukaresti román napilap közül mindössze négy-öt újság közölt rövid tényhírt vagy tárgyszerű beszámolót a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulásáról. A Ziua első oldalán adott hírt az SZNT vasárnap Sepsiszentgyörgyön lezajlott alakuló küldöttgyűléséről. A Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kovászna megyei szervezetei a román nemzeti integritás elleni támadásnak minősítették az SZNT megalakulását. A két ellenzéki párt sepsiszentgyörgyi vezetői sérelmezték, hogy az SZNT szervezői nem kérték ki előzetesen a helyi román lakosság véleményét, s szomorúnak mondták, hogy a román állami szervek nem foglalnak állást az SZNT ellen. A DP és az NLP Kovászna megye szervezeteinek vezetői ugyanakkor kétszínűséggel vádolták meg az RMDSZ-t, mert az új alkotmánymódosítás megszavazása után a szövetség egyes képviselői támogatták az SZNT létrehozását. /A román sajtó és az ellenzéki pártok az SZNT megalakulásáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"Nemrégiben restaurált, százéves templomában ünnepelt Újszentes református gyülekezete és a kilencven éve megalapított helyi Keresztény Gazdakör a hét végén. A bánsági telepesfalu négyszáz fősre apadt, magyar ajkú kálvinista közösségét hazai és határon túli elöljárók tisztelték meg a jelenlétükkel. Higyed István lugosi református lelkész rövid történelmi előadása után az újonnan megválasztott presbitérium tagjai letették a fogadalmat. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője az anyaország, illetve a magyar kormány jókívánságait tolmácsolta. Mint ismeretes, a HTMH 1,4 millió forinttal járult hozzá az újszentesi templom felújításához. Kiss Károly a Keresztény Gazdakör elnökeként méltatta a földműveseket tömörítő szakmai szervezet tevékenységét. /Gurzó K. Enikő: Ünnep Újszentesen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./"

"Kevesen vettek részt okt. 26-án Kolozsváron a Deák Ferenc emlékesten, melyet az RMDSZ és az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezett. Egyed Ákos történész, akadémikus és Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő és akadémikus tartottak előadást. Egyed Ákos Erdély és Deák Ferenc kapcsolatáról beszélt. /Farkas Imola: Deák Ferenc emlékest. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"Muzsnay Magdát a pályán töltött több mint 50 év eredményes munkájáért a Kulturális Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki elnöki rendeletben Ion Iliescu államfő. Objektív okok miatt azonban a díjazott nem vehette át személyesen az érdemrendet. A Román Rádió közelgő 75 éves "születésnapja" alkalmából a rádió nagy nevei közé tartozók közül több mint negyven rádiós vehetett át munkásságát elismerő dokumentumot. A Kolozsvári Rádió szerkesztősége külön is ünnepelt, a munkatársak pezsgős koccintással köszöntötték Muzsnay Magdát. /Farkas Imola: Elnöki kitüntetést kapott Muzsnay Magda. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./"

"Közel negyven éve nem látták a múzeumlátogatók a két világháború közötti időszak legnagyobb romániai magyar szobrászművészének, a 110 évvel ezelőtt született Gallas Nándornak az alkotásait. Miklósik Ilona, a Bánság Múzeumának /Temesvár/ művészettörténésze a napokban megnyitott kiállításon közel harmincat mutatott be a raktárban rejlő remekművek közül. Gallas Nándornak (1893-1949) küzdelmekkel teli élet adatott. Temesváron született, művészetet tanulni indult Budapestre, ahol az Iparművészeti Főiskolán tanulmányai befejezése után tanársegéd volt az első világháború kitöréséig. Az orosz frontra került, hadifogságba esett, megszökött, majd Moszkvában a képzőművészeti főiskolán töltött két évet, közben rajzolóként egy észak-szibériai expedícióban is részt vett. 1921-ben érkezett vissza szülővárosába. A következő évben már kiállítást rendezett modern formanyelvű szobraiból. 1930-ban, a Barabás Miklós Céh kolozsvári bemutatkozásán egyedül képviselte az erdélyi szobrászatot. Varga Albert festővel művészeti szabadiskolát alapított. Domborművet tervezett Ady Endre temesvári lakóházára, elkészítette több kortársa: Varga Albert, Endre Károly, Szuhanak Oszkár mellszobrát, domborművel látta el a Temesvári Munkásotthon (ma a Szakszervezetek Háza) homlokzatát. Főművei: a Zsákhordó, a Balalajkás muzsik, az Útkövező, Groteszk táncosnő, Fájdalom, Szomorúság, Gyász, Könyörgés jelzik az alkotó minden szenvedés iránti érzékenységét. /Szekernyés Irén: Befele néző Gallas-szobrok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./"

"Selymesilosván a gyermekhiány miatt késélen táncol a helyi általános iskola. Több éven keresztül csak Seres Dénesnek és az RMDSZ képviseletének köszönhetően nem zárták be az iskolát. Mindezek tükrében felértékelődik az okt. 26-i ünnepség, amelynek keretében a tanintézmény felvette Ilosvai Selymes Péter nevét. A Sarmaság községhez tartozó, mintegy 780 lelket számláló színmagyar falu minden fogyás, elöregedés ellenére állta a sarat. Most ők is falunapot rendeztek. Az első Ilosvai Napokat a templomban kezdték. A templomban megáldották a teljesen felújított parókiát. Az iskola névadó ünnepségén nem csak a névtáblát leplezték le, hanem az Ilosvai Selymes Péter emléktáblát is. Ilosvai Selymes Péter munkásságát Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes ismertette. Seres Dénes szenátor és Vida Gyula képviselő köszöntője után Csóka Tibor alprefektus foglalta össze a faluban végbement változásokat. Az emberek takarítják a házak környékét, új községi kút van, renoválták az iskola 250 éves épületét, új parókia fogadja a híveket. Fehérvári Ernő református lelkipásztor több mint tíz éve harcol a községért. Felesége, Katalin az iskola igazgatója is egyben. Az egyik tanteremben a falu néprajzi emlékeiből állítottak össze bemutatót, a másik tanteremben a falu szülötte, Bánházi Gyöngyi, Kolozsváron élő képzőművész festményeiből gyűjtöttek össze kiállításra valót. /Józsa László: Selymesilosva. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ "

"Ötödik alkalommal rendezte meg Szilágycsehben Bogya György aligazgató a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált. A versenyen Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei csapatok vettek részt. Idén egyetlen zilahi csapat sem jelentkezett. A zsűriben tagjai között jelen volt vett Nagy Gyula, Szatmárnémetiben tanító pedagógus, akinek köszönhető a diákszínjátszó fesztiválok elindítása. A zsűri értékelése szerint első díjat kapott a nagybányai Németh László Gimnázium Filemile nevet viselő csoportja. Második helyen a marosvásárhelyi Csepűrágók, a harmadikon pedig a krasznai Tinikomédiások végeztek. Versenyen kívül lépett fel a székelyudvarhelyi Vitéz lelkek csoport. /J. L.: Szilágycseh. "Vitézeket" is nevel a diákszínjátszás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ "

"Néhány hónapja jelent meg Gáll Ernő (1949-től 1989-ig a Babes-Bolyai Egyetem professzora, 1957-84 között a Korunk főszerkesztője) titkos naplójának első kötete az 1979- 1990 közötti évekből /Polis Kiadó, Kolozsvár/, következik majd a második kötet az 1990-2000 közti eseményekről. Gáll Ernő /sz. Nagyvárad, 1917/ az egyetemet a magyar időkben végezte be filozófia szakon, a hírhedt numerus clausus dacára. 1944-ben Buchenwaldba deportálták. 1945-49 között a kolozsvári Igazság főszerkesztője volt; 1949-től a Bolyai (majd Babes-Bolyai) marxizmus-leninizmus katedrájának professzora. 1957-től az újraindította Korunk folyóirat főszerkesztője volt 1984-es nyugdíjazásáig. 1989 után is aktív közéleti férfi, sokat közöl, szerepelt 2000-ben bekövetkezett haláláig. A napló írásának kezdése egybeesik a "hivatalos" cenzúra megszüntetésével; ezt egy súlyosabb, képmutatóbb, fenyegetőző irányítás váltotta fel, a Központi Bizottság "magyar bizottsága" részéről, akik az ún. magyar vezetőket sakkfiguraként tologatták. Ezek közül a naplóban igen elítélően Koppándi, Pezderka, Szász Béla, Vincze, Szilágyi Dezső elvtársak neve szerepel. A naplóban a legmeglepőbb az a kommunizmussal szembeni, szokatlanul élesen kritikus és önkritikus hang. Ilyen az egyenlőségjel, amely a szerző szerint a kommunizmus és fasizmus közt létezik (a holokauszt és Gulág összehasonlíthatósága). Ilyen Izrael állam szellemiségének (bigott, primitív) elítélése. Sokkoló azok (köztük önmaga) elítélése, akik még a háború előtt léptek be a sztálini kommunista pártba, noha (az újságokból stb.) ismerték a szovjetunióbeli rémségeket; bevallása szerint ezen híreket betegesen elhessegették maguktól. "Mennyire tekinthető erkölcsi értéknek a bátorság, helytállás, a szenvedések hősies elviselése - egész a mártíromságig -, ha ez utópisztikus, téves politikát szolgált?" - kérdi önmagától is, lefokozva a nem valló Józsa Béla mártír voltát - betyárbecsületté. Az illegális pártról: "Megdöbbentő a zsidók, értelmiségiek részaránya (66 százalék) a mozgalomban, kiknek a pártja a kommunista párt, mely társadalmi csoportnak a rendszere?" Talán saját magára és mai többi "damaszkuszi utasunkra" gondolva: "Ha abszolút elutasítjuk a marxizmus korszerűsítését, miért honorálni egy marxista állandó önrevízióját?" Mindig is divat volt, hogy egy-egy folyóirat főszerkesztője a humánértelmiség vezetője szerepében tetszelegjen. Az Utunk főszerkesztőjének, az uralkodói-inkvizítori megnyilvánulású Gaál Gábornak voltak ilyen allűrjei. A napló idején négy lap főszerkesztője küzdött e főkolomposi pozícióért: Gáll Ernő (Korunk), Létay Lajos (Utunk), Huszár Sándor (A Hét), Hajdu Győző (Igaz Szó), egymással sokszor feszült viszonyban. Szellemi vezetői ambíciói következtében G. E. igen sok "értelmiségivel" tartott kapcsolatot, munkáit dedikálta nekik, könyveiket ismertette: a naplóban ezek neve száz felett van. Különös társaság: céljuk az állandó önmutogatás, "közlés", ha van érdekes téma, ha nincs. Gáll nem kivétel, pályatársaival hol összevész, hol kibékül. Naplójában nem fukarkodik ilyenkor a jelzőkkel, mint például: Bretter Zoltán pökhendi, Balogh Edgár demagóg, naiv, képmutató, irreális, Benkő Samu sértődős, gőgös, arisztokratikus, Herédi Gusztáv bárdolatlan, felületes, Kántor Lajos szürke, fumigáló, Jordáky Lajos becsvágyó, gyűlölködő, Létay Lajos pitiáner, surmó, Méliusz József paranoiás, dühöngő, rigolyás, Panek Zoltán pimasz, patologikus, Huszár Sándor aljas, pimasz fickó, hiú, Sütő András fölényeskedő, lefitymáló, nem él a közéletben, Tóth Sándor intoleráns, Heller Ágnes és Tamás Gáspár Miklós tenyérbe mászó, pökhendi stb. Akad, akiket csak dicsér (például az Ilie Verdetnek súgó Gálfalvi Zsoltot, Lászlóffy Aladárt, Szász Jánost, sőt az ifjú Salat Leventét stb.). Két legkiválóbb költőnk (Kányádi Sándor és Szilágyi Domokos) jellemzésétől tartózkodott. Egyértelműen gonosz G. E. szerint Rácz Győző, utóbb a Korunk főszerkesztő-helyettese. G. E. sajnálatraméltó megnyilvánulása, mikor 1989 őszén (a magyarországi, bulgáriai stb. rendszerbukások hatására) így írt: "Magyarországon a baloldal diszkreditálva, elanyátlanodva, magatehetetlenül számolja fel önmagát, mindez az én további ellehetetlenedésemet jelenti, csak az itthoni peremélet marad számomra - pillanatnyi távlat nélkül". Korainak bizonyult a magyar kommunisták siratása, csak átmeneti volt "elanyátlanodásuk"... Az 1989. decemberi fordulatkor felismerte. lehetséges a kommunizmus túlélése, elég, ha Ceausescut áldozzák fel. Barátaival részt vett a mai RMDSZ megalakítására szólító felhívás (Hívó szó) megfogalmazásában-aláírásában. E kiáltványban Gáll és társai elítélik Ceausescut és klikkjét, de a kommunizmust nem. Az embernek az az érzése támad Gáll Ernő naplóját olvasva, jegyezet meg Nagy László, hogy a Ceausescu-rezsim politikai rendőrsége, a Securitate hülye volt, mert a politikai és kulturális kulcspozíciókban (az örökös bűnbakká tett Hajdu Győzőt kivéve) mind ellenállók ültek, és nemcsak a folyóiratok szerkesztőségeiben, de minden intézménynél (például: rádió - Csép Sándor, televízió - Bodor Pál, Kriterion Kiadó - Domokos Géza), ahol még magyar főnökök egyáltalán megmaradhattak. /Nagy László, Kolozsvár: Gáll Ernő meglepő naplója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 21., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"Magyarországnak törlesztenie kell a határon túl élő sok millió emberrel szembeni adósságából, kötelessége, hogy hathatósan segítse a kisebbségi magyarság megmaradását szülőföldjén, e közösség identitásának megőrzését, kultúrájának fejlesztését - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök Csíkszeredában, ahol okt. 28-án beszédet mondott a Márton Áron Főgimnázium és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium épületében. Másfél évtizede már a magyarországi politikai élet semmilyen tényezője nem vonta kétségbe, hogy Magyarországnak kötelessége minél hathatósabban segíteni a kisebbségi magyarságot szülőföldjén való megmaradásában, identitásának megőrzésében, kultúrájának fejlesztésében, szögezte le az államfő. Mádl Ferenc emlékeztetett: többéves folyamat eredményeként a határon túli magyarság közvetlen anyagi támogatása is szilárdan beépült a magyar költségvetésbe. Hozzáfűzte, hogy ma már számos olyan határon túli magyar intézmény van, amelynek támogatása rendszeressé és kiszámíthatóvá vált. Példaként említette a szónok az Apáczai-, valamint az Illyés Közalapítvány által folyósított összegeket, az olyan intézmények támogatását, mint a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem. Elismerően szólt a karitatív szervezetekről, így a magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és sok más egyházi és magánkezdeményezés tevékenységéről. Felhívta a figyelmet az új veszélyekre is, például arra, hogy az új körülmények között erodálódnak a hagyományos közösségek, identitásuk is csorbul a globalizációs folyamatok miatt. Csedő Csaba polgármester beszámolt a magas rangú vendégnek a 83 százalékban magyar ajkú város múltjáról, jelenéről és jövőbeni lehetőségeiről. /Mádl Ferenc a Székelyföldre látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"Ion Iliescu államfő okt. 27-én Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatójával és az amerikai államtitkárral folytatott megbeszélésén az Egyesült Államok támogatását kérte a romániai infrastruktúra-korszerűsítés finanszírozása érdekében. Nagyon nyíltnak és nagyon barátságosnak minősítette Ion Iliescu román elnök washingtoni találkozóját Colin Powell amerikai külügyminiszterrel, akit Románia igazi barátjának, aktív támogatójának nevezett. Ion Iliescu elmondta, hogy szó esett a terrorizmus elleni globális harcról, illetve az együttműködésről Irakban, Afganisztánban és a Balkánon. A román elnök hétfőn munkaebéd keretében a Pentagonban találkozott Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel is. A Pentagon közleménye szerint a nemzetközi biztonsági kérdések széles körét tekintették át. A munkaebéden részt vett Mircea Dan Geoana román külügy- és Mircea Pascu védelmi miniszter is. Ion Iliescu a Románia Csillaga kitüntetést adományozta az amerikai külügyminiszternek és a védelmi miniszternek. /Ion Iliescu az Amerikai Egyesült Államokban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"A román állam nem fogadhatja el a törvényesen megalakult helyi tanácsokkal párhuzamos struktúrák létét, az úgynevezett székely tanácsok és székek tehát jogi szempontból nem léteznek - jelentette ki okt. 28-án Gabriel Oprea közigazgatási miniszter. Oprea leszögezte: a székely nemzeti tanácsok megalakulásának jogi tekintetben nincs semmilyen következményük, amennyiben létrehívóik nem tartották tiszteletben a törvényes feltételeket. A Székely Nemzeti Tanács Sepsiszentgyörgyön okt. 26-án megtartott alakuló ülését követően az ellenzéki Demokrata Párt , a Nemzeti Liberális Párt és legfőképpen a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes Nagy-Románia Párt vezetői nyomatékosan követelték a román hatóságok állásfoglalását a székelyföldi autonómia-törekvésekkel kapcsolatban. /Törvénytelenek a székely tanácsok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"Közös javaslatcsomagot dolgozott ki a Kárpát-medence kilenc magyar református egyházkerülete, illetve egyháza az Európai Unió alkotmánytervezetéhez, a dokumentumot az Európai Egyházak Konferenciájához és országai kormányához is eljuttatták - közölte Tőkés László az egyházak képviselőinek okt. 28-i sajtótájékoztatóján, Budapesten. A kezdeményezők szorgalmazzák, hogy a kisebbségek védelme és a keresztyén örökség kerüljön be az unió alkotmányába - tette hozzá a püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke. A közös javaslatcsomagot a négy magyarországi református egyházkerület mellett a romániai, a szlovákiai, a szerbia-montenegrói és az ukrajnai református egyház vezetői írták alá. /Magyar református egyházak javaslata. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"Pert vesztett Vasile-Hotea Fernezan újságíró, aki beperelte a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), mivel az intézmény megtagadta bizonyos közérdekű információk nyilvánosságra hozását. Az újságíró kérte azoknak a személyeknek listáját, akiknek az SRI lehallgatja a telefonját. Az újságíró továbbá szerette volna tudni az SRI 2002-es évi költségvetését. Mivel az intézmény nem válaszolt kérvényére a törvény meghatározta időn belül, Vasile-Hotea Fernezan, a Román Televízió alkalmazottja a kolozsvári bírósághoz fordult jogorvoslatért. A pert meg is nyerte, az SRI azonban fellebbezett. Az Ítélőtábla elfogadta a fellebbezést, és visszaküldte az iratcsomót újratárgyalásra a bíróságra. /Gálffy Attila: Titkolózik a román titkosszolgálat. Újságíró az RHSZ-t pereli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"Az ösztöndíjak megemelését, a bentlakásban uralkodó körülmények javítását követelik az országos sztrájkot kezdő egyetemisták. Az országos szintű megmozdulásokhoz nem csatlakozott a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség. Seres Zoltán, az MMDSZ elnöke elmondta, nem értenek egyet a követelésekkel. A marosvásárhelyi bentlakásokban megfelelőek a körülmények, sokkal jobbak, mint a bukaresti és kolozsvári diákszállókon. /Simon Virág: A marosvásárhelyi egyetemisták majdnem elégedettek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./"

"Újabb elkobzott ingatlanokat kaptak vissza az egyházak, okt. 21-én az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő kormánybizottság döntése értelmében. Szabó Árpád unitárius püspök jelezte, az unitáriusok ezúttal kimaradtak a sorból, Mózes Árpád evangélikus püspök elmondta: ez alkalommal csak a bánsági szlovák evangélikus egyházközség kapott vissza épületeket, a kolozsvári nem. Az Erdélyi Református Egyházkerület 12 ingatlannal lett gazdagabb a döntéssel. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, bár most nem kapott vissza újabbat, eddig 23 épületet mondhat ismét magáénak. A legtöbb ingatlan visszaszolgáltatásáról egyelőre csak elvi döntés létezik, az erről szóló határozatot még nem kapták kézhez. Az eddig visszaadott épületek közül a legértékesebb a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, az egyik gyergyószentmiklósi iskola, valamint a nagyszebeni orvosi egyetem épülete, amelyben egykor az Orsolya rend működött. /Borbély Tamás, Sándor Boglárka Ágnes: Restitúciós harcok elvi döntésekkel. Mindössze három egyházközség kapott vissza ingatlanokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"