"A Román Televízió úgy tudósított, hogy Kolozsváron a Mátyás-szobor körüli tüntetésen "körülbelül háromezer" ember vett részt, több ezer ellentüntető volt. A valóságban ellentüntetők alig voltak, a felvonulók száma pedig elérte a tízezer főt. /Balló Áron: A Rompres tudósítója inkompetens vagy manipulál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./"

A parlamentben dec. 7-én Szabó Károly szenátor interpellált az RMDSZ parlamenti csoportja nevében, követelve a Mátyás-szobor eredeti állapotának visszaállítását. /Az RMDSZ parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8. /

A Bolyai Társaság Balázs Sándor elnök aláírásával Iliescu elnöknek, Vacaroiu miniszterelnöknek és Liviu Maior oktatási miniszterhez intézett beadványában követelte a Bolyai Tudományegyetem újraindítását, jelezve, hogy számos hasonló beadványukra nem kaptak választ. /Beadvány a magyar tannyelvű Bolyai Egyetemre vonatkozóan. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Funar polgármester a dec. 6-i kolozsvári tiltakozó körmenet valamennyi résztvevője számára 10-50 ezer lej közötti pénzbírság kirovását tervezi. /Magyar Hírlap, dec. 9./

Párizsban, a Magyar Intézetben nov. 27-én nemzetközi kerekasztal beszélgetést rendeztek abból az alkalomból, hogy az Akadémiai Kiadó megjelentette az Erdély története egykötetes változatát. A román történészek - Gheorghe Ciprianu és Ion Pop Kolozsvárról, Florin Constantiniu Bukarestből - a románság eredetére vonatkozó fejezeteket bírálták a legélesebben. Francia részről egyhangú volt a könyv pozitív értékelése. A vitát a világhírű középkorkutató, Jacques Le Goff professzor vezette. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, nov. 30., a vita rövidített szövege: Magyar Nemzet, dec. 10./

Kolozsváron megkezdődött az Állami Magyar Színház fennállásának 200. évfordulóját ünneplő, dec. 7-től 17-ig tartó rendezvénysorozata. A megnyitó egy részét közvetítette a televízió magyar adása is. Beszédet mondott - többek között - Kálmán Attila államtitkár. Dec. 8-án Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési miniszter megkoszorúzta Kolozsváron a házsongárdi temetőben az erdélyi magyar színjátszás nagy művészeinek síremlékét, majd elhelyezte az Állami Magyar Színházban a háromnyelvű emléktáblát. A megnyitó nem sikerült igazán: félház volt, széksorok maradtak üresen. /Magyar Nemzet, dec. 9./ A rendezvénysorozat programja: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29. Funar polgármester nem engedélyezte, hogy a Farkas utcai egykori kőszínház falára emléktáblát helyezzenek el, kényszerű megoldásként a színház előcsarnokában leplezték a márványtáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

A kolozsvári Állami Magyar Színház és az Opera felhívásában tiltakozásul aláírásgyűjtést kezdett. Funar polgármester ugyanis Bukarestben azt állította, hogy nem is 200 éves a magyar színjátszás Kolozsváron. /Ki mit kockáztat? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Bukarestben 1990-ben alakult meg a Hungarológiai Tanszék /azelőtt a Keleti Nyelvek Tanszékének szekciója volt/. Munkájukról dr. Murvai Olga tanszékvezető és dr. Molnár Szabolcs előadótanár adott tájékoztatót. Kolozsváron a Magyar Filológia Tanszéken elsősorban magyar szakos tanárokat képeznek, Bukarestben viszont magyar művelődéstörténet, műfordítás, könyvtártan és történelem is helyet kap a tantervben, továbbá alapvető tevékenység a magyar nyelv tanítása román hallgatóknak. /A Hét, dec. 11./

Kolozsváron a Rhédey-házon megkoszorúzták az emléktáblát, ezalatt ismeretlen tettesek felvágták a bukaresti magyar nagykövetség CD jelzéssel ellátott gépkocsijának mind a négy kerekét. /(-ly): Figyelő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Kötő József, az RMDSZ kolozsvári szervezetének új elnöke szerint nincs jogalapja annak, hogy a dec. 6-i tiltakozás miatt Funar minden résztvevőre 20-50 ezer lejes pénzbírságot akar kiróni. A téren viszont megjelent egy zajos kis csoport, az ellentüntetők /egy román újságíró szerint köztük volt Liviu Medrea alpolgármester/, ők valóban rendzavaróknak nevezhetők. /Balló Áron: Szívünk joga. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Raffay Ernő honvédelmi államtitkár vezetésével magyar katonai küldöttség 8-ától 12-ig tartó hivatalos látogatáson volt Romániában, eleget téve Dumitru Cioflina altábornagy, nemzetvédelmi államtitkár, a román nagyvezérkar főnöke meghívásának. A küldöttség Paul Cheler tábornoknak, a 4. román hadsereg parancsnokának vendége volt Kolozsváron. Grigore Zanc prefektus és Funar polgármester is fogadta őket. Nicolae Spiroiu nemzetvédelmi miniszter 11-én tárgyalt a küldöttséggel. /Új Magyarország, dec. 12./ Raffay Ernő hazatérése után elmondta, hogy eredményes tárgyalásokat folytattak, sikerült megállapodni a katonasírok, katonai temetők gondozásáról, a katonai sajtóorgánumok hangvételének vizsgálatáról. Visszakérjük az 1956-os forradalomra vonatkozó dokumentumokat, jelentette ki az államtitkár. /Új Magyarország, Pesti Hírlap, dec. 14./

Felmentették az 1989-es események több kolozsvári elítéltjét, a helyőrségparancsnokot, a megyei párttitkárt, a belügyminisztériumi vezetőket. Sorozatosan engedik szabadon a korábban elítélt pártvezetőket. Ugyanakkor nyolc hónapra ítélték a 48 éves Gál Józsefet, aki ittasan szétdobálta a Marosvásárhely főterén álló Avram Iancu szobrán levő virágcsokrokat és kalapáccsal ment neki a szobor talapzatának, értesülve a kolozsvári Mátyás-szoborral kapcsolatban történtekről. /Magyar Hírlap, dec. 14./

Raffay Ernő /sz. 1948/ történész könyvei ismertek /Erdély 1918-1919-ben, A vajdaságoktól a birodalomig, Az újkori Románia története (angolul és franciául is megjelent), Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal/. A történészt 1990-ben honvédelmi minisztériumi politikai államtitkárnak nevezték ki. Államtitkárként látogatott magyar katonai vezetőkkel dec. 8-12-e között Romániába. Két héttel előtte Dumitru Cioflina altábornagy, a román nagyvezérkar főnöke, államtitkár, korábban Spirou védelmi miniszter, szeptemberben pedig Paul Cheler vezérezredes, a IV., erdélyi hadsereg parancsnoka járt Magyarországon. Raffay hét problémát vetett fel, a kapcsolatok továbbépítésével kapcsolatban. Ezek között van az egymás országában levő katonai temetők gondozása, egymás nemzeti ünnepeiről való kölcsönös megemlékezések, annak elérése, hogy a hadseregben szolgáló nemzetiségiekkel szemben ne legyen megkülönböztetés, a tévé katonai adása ne mutassa be sötét színben a másik országot /a román tévé Pro Patria műsora/. A tárgyalások pozitív légkörben zajlottak. Egyedül Kolozsváron Funar polgármester volt a kivétel, aki Raffay Ernő üdvözlőbeszédét törvénysértőnek minősítette. Az államtitkár ugyanis Kolozsvárt mondott. Funar szerint ilyen helység nem létezik, csak Cluj-Napoca van. A polgármester azt is hozzátette: amikor Raffay beszédében bírálta a román és magyar szélsőségeseket, akkor bizonyára az RMDSZ szélsőségeseire gondolt, akik törvénytelenül háromnyelvű táblát akartak a színháznál elhelyezni. - Paul Cheler vezérezredes elmondta, hogy ő sok mindenben egyetért Funarral. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Az ember - ha liberális - egész Kelet-Európában, de különösen kisebbségpolitikai erőtérben, minduntalan arra kényszerül, hogy magyarázza bizonyítványát olyanoknak, akik kellő műveltség híján individualizmussal, szabadossággal, ateizmussal és nemzetietlenséggel azonosítják nézeteit. - kezdte újabb eszmefuttatását Cs. Gyimesi Éva. A mai keresztény kurzus hajlik a kirekesztés felé, állította. A liberalizmus a személy szabadságát tekinti a legfőbb értéknek. A `nemzeti liberalizmus` fából vaskarika. /Cs. Gyimesi Éva: Kereszténység - nemzet - liberalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

"Cs. Gyimesi Éva harcot indított az RMDSZ vezetői, a radikális szárny /Tőkés László, Szőcs Géza/ ellen. Fontosnak tartotta, hogy a magyarországi sajtóban is megjelenjenek ezek a vitacikkei. Először a kolozsvári Szabadság hozta Új kollektivizmus avagy: a nemzet szeretete? című indulatos írását /nov. 19./, majd ez a cikk napvilágot látott a Magyar Nemzetben /dec. 18./, rövidített változata pedig az Új Magyarországban /dec. 17./. Cs. Gyimesi Éva újabb írásában az RMDSZ egyes vezetőit ostorozta. Szőcs Géza, Tőkés László /"Géza, László vagy Miklós/ régen barátai, szövetségesei voltak, azóta viszont "átláthatatlan hatalommá" váltak, akik előtt csak a feltétlenül egyetértők véleménye számít. /Cs. Gyimesi Éva: Ma sincs igazság Mátyás városában. = Magyar Hírlap, dec. 18./"

Verestóy Attila RMDSZ-szenátor elmondta, hogy a december elsejei protokoll-fogadáson személyesen tiltakozott Iliescu elnöknél a Mátyás-szobor miatt, aki azt felelte, hogy ez a végrehajtó hatalomra tartozik. Ezután Vacaroiu miniszterelnökhöz fordult, aki a kormányfőtitkárhoz küldte. Végül is nem tudott eredményt érni. A Madarasi Hargita menedékháza ügyében viszont sikerült elérni, hogy az ne kerüljön a katonaság birtokába. - A Kolozsvári Nyilatkozat elleni parlamenti támadások viszont lehetővé tették, hogy az RMDSZ-képviselők ismertessék az európai normákat. Verestóy azt is hozzátette, hogy az autonómia-koncepciót hiba volt egyetlen nyilatkozatba szorítani, azt szakszerűen ki kell dolgozni. /Orient Expressz (Bukarest), dec. 18./

Gheorghe Funar polgármester betiltotta Kolozsváron a Főtéren dec. 21-re tervezett, az 1989-es forradalomra emlékező gyűlést, arra hivatkozva, hogy a téren munkálatok folynak. /Új Magyarország, dec. 21./

"A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség dec. 6-i nyilatkozatában kifejtette, hogy a Mátyás-szobor sorsáról az itt élő népek vezetői közösen hivatottak dönteni. Kolozsvár mostani vezetősége viszont az egyoldalú megoldást választotta, ezzel "jogosan hívta ki a magyarság felháborodását és tiltakozását." "A Mátyás-szobornál a teljes igazság azt követelné, hogy az eredeti felirat szerepeljen, kizárva minden módosítást, amelynek be nem vallott, de ismert célja: eltüntetni a neveket is, amelyek arra emlékeztetnek, hogy a magyarságnak itt van múltja és jelene." /A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

Az RMDSZ Országos Elnöksége dec. 19-én Kolozsváron ülésezett. Úgy döntöttek, hogy a módosított programtervezetet a kongresszus elé bocsátják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Borbély Imre foglalta össze az RMDSZ nemzeti önrendelkezést meghirdető Kolozsvári Nyilatkozatát, visszapillantva az előzményekre is. 1992 nyarán találkozott valamennyi erdélyi magyar párt és platform, ahol egyetértettek az önrendelkezés felvállalásában. Az önrendelkezési igény kinyilvánítását az RMDSZ elhalasztotta a választások utánra, hogy maximális teret biztosítson a román ellenzéknek. Borbély Imre felvázolta a személyi, a kulturális és a gazdasági autonómia fogalmát, kifejtve, hogy mindez magyar-román közös érdek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság felhívta Funar polgármester figyelmét arra, hogy nem engedélyezi a Mátyás-szobor körüli ásatásokat. Funar utasítására ugyanis a szobor körül gödröket ástak, ebbe elhelyezték a hatalmas zászlótartókat. /B. Á.: Nem engedélyezték az ásatásokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

"Domokos Géza nyilatkozatában megerősítette, hogy visszavonul, helyében, az elnöki székben Markó Bélát, az RMDSZ szenátorát, az ismert költőt látná szívesen. A Kolozsvári Nyilatkozatot elfogadta ő is, de világosabban kell érvelni a közösségi jogok mellett. - A románokkal az "együttélés koreográfiáját kölcsönösen el kell sajátítanunk". Az RMDSZ-en belül a mérsékeltek felülkerekedését a romániai magyarság stabilizálódásának jeleként értékelné. - A platformosodást helyesnek tartja, de szerinte az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a magyarság egységét akarja megteremteni és ez aggasztja. /Brassói Lapok (Brassó), dec. 23./"

"Balogh Edgár vette védelmébe Kós Károlyt, aki ellen először Raoul Sorban indított kampányt, ennek eredményeként levették a műsorról Kós károly drámáját, életrajzát a tankönyvekben leragasztották, könyveit bezúzták, sírját a Házsongárdon bemocskolták... Most pedig Szilágyi N. Sándor, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének nyelvésztanára a kolozsvári Szabadelvű Kör előadójaként azt állította, hogy Kós Károly "csődstratégiát" vitt be az erdélyi magyarság életébe, s "hetven éves eredménytelenséget" okozott azzal a felfogásával, hogy az a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak. - Balogh Edgár cáfolta Szilágyi állítását, ugyanúgy szembeszállt Cs. Gyímesi Évával, aki a Szabadság hasábjain támadja a szerinte még a "kollekticizmus" parancsuralmi követelésében ragadt RMDSZ-vezetőket. Balogh Edgár az ilyen hozzászólásokat úgy minősítette, hogy alkalmat adhatnak a magyar kisebbségi önvédelem egységének megbontására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./"

Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság szigorúan megtiltotta a kolozsvári polgármesteri hivatalnak, hogy a Mátyás-szobor környékét megváltoztassák, zászlótartó vasoszlopot állítsanak fel, ugyancsak kötelezte a szobor talapzatára helyezett Iorga-idézet eltávolítását. Ennek ellenére felállították a vasoszlopokat. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

Teleki Béla /Kolozsvár, 1899. máj. 16.- 1990. febr. 7./ az EMGE elnöke, majd 1941-től az akkor alakult Erdélyi Párt elnöke volt. Nagy része volt abban, hogy Kolozsvár megmenekült a háború pusztításaitól. Az oroszok letartóztatták, majd átadták a magyar hatóságoknak, ezután ismét orosz fogságba került. A szovjet hatóságok nem tudtak vádat emelni ellene, ezért szabadon bocsátották. Nyugatra távozott, az Egyesült Államokban telepedett le. Megalakította az Amerikai Erdélyi Szövetséget, amelynek 1989-ig elnöke volt. Emlékiratát olvashatjuk a lapban. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24. /

Kolozsváron okt. 17-én tartotta a Bolyai Társaság tisztújító közgyűlését, melyen elfogadták a Bolyai Egyetem visszaállítására vonatkozó beadványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

Kolozsváron okt. 17-én tartotta a Bolyai Társaság tisztújító közgyűlését, melyen elfogadták a Bolyai Egyetem visszaállítására vonatkozó beadványt. A beadványt elküldték Ion Iliescu államelnöknek, Nicolae Vacaroiu kormányfőnek, valamint Liviu Maior oktatási és tudományügyi miniszternek. A Bolyai Társaság azzal a céllal alakult 1990-ben, hogy harcoljon a Bolyai Egyetem újraindításáért. A beadványban visszatekintettek a magyar nyelvű egyetemi oktatás múltjára. A magyar történelmi egyházak vezetői szintén ezt kérték beadványaikban és megfogalmazták ezt 1991. máj. 22-én az elnöki kihallgatáson, megismételve a kérést Iliescu elnök előtt. 1992. jan. 17-én az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői és az RMDSZ memorandumot állítottak össze és nyújtottak be Románia kormányának az egyházak vallásszabadságára és a tanügyi törvénytervezetre vonatkozóan. 1991. aug. 6-án a Bolyai Társaság háromtagú küldöttségét /Dr. Balázs Sándor elnök, dr. Bodor András és Jenei Dezső/ fogadta dr. Stefan Gheorghe oktatási miniszter, akik ezúttal is megerősítették a magyar egyetemre vonatkozó kérést. Választ nem kaptak, ugyanúgy, ahogy előző memorandumaikra /1990. jan. 16., 1990. márc. 27., 1990. ápr. 16., 1990. máj. 5./ sem. A Bolyai Társaság beadványában részletesen megindokolta az anyanyelvű egyetem szükségességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke szerint az erdélyi magyarság legnagyobb ereje az összefogottság, a fegyelmezettség és az öntudatosság. Nyilatkozatában elmondta, hogy Kolozsvárott más a helyzet, mint Temesváron vagy Bukarestben, itt a szélsőséges nacionalisták szerezték meg a hatalmat. Az RMDSZ-nek viszont tekintélye van. Mátyás király szobrának ügyében az RMDSZ az Európa Tanácshoz, az UNESCO-hoz fordul. Szőcs Géza vissza akar vonulni az RMDSZ vezetéséből. /Éltes Enikő: Beszélgetés Szőcs Gézával, az RMDSZ alelnökével. = Új Magyarország, dec. 30./

"Balogh Edgár hozzászólt Cs. Gyimesi Éva Kereszténység - nemzet - liberalizmus c. cikkéhez /Szabadság, dec. 16./, kézfogást ajánlva. Egyedül Cs. Gyimesi Éva nemzetfelfogásával vitatkozott, itt talán egy "új kollektivizmus"-tól való posztkommunista félelem okoz még fogalomzavart, fejtette ki. /Kéznyújtás jó munkára. = Szabadság (Kolozsvár), 1992. dec. 30./ "

Gyülekezet címmel adta ki értesítőjét karácsonyra a Kolozsvár-Alsóvárosi református egyházközség.