"Jan. 29-én rendkívüli ülést tartott a Kolozs Megyei Tanács, melyen megválasztották az új tanácselnököt valamint egy állandó bizottsági tagot. A helyhatósági választásokon elért eredmények alapján a megyei tanács vezetését az RTDP (Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja - PDSR) vette át, mind az elnöki, mind az egyik alelnöki tisztséget, a második alelnöki tisztség az RMDSZ-nek jutott. Egyöntetűen Serban Gratiant választotta a Kolozs Megyei Tanács új elnökének, az állandó bizottsági tag pedig Rus Alexandru lett. Az RTDP és az RMDSZ közti egyezménynek megfelelően elfogadták az RMDSZ által kinevezésre javasolt igazgatókat: magyarok tölthetik be öt állami intézmény (kataszteri hivatal, művelődési felügyelőség, statisztikai hivatal, út- és hídépítő vállalat, pénzügyigazgatóság) igazgatói illetve aligazgatói tisztségeit. /Új elnöke van a Kolozs Megyei Tanácsnak. Elszigeteltségükről panaszkodtak a nagy-románia párti tanácsosok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./"

"Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök jan. 30-án elküldte Gheorghe Funarnak, Kolozsvár polgármesterének az ígért magyar nyelvkurzust, és - segédeszköznek - egy magyar-román, illetve egy román-magyar szótárt. Az ″ajándékcsomagot″ levél kíséri, amelyben Kónya-Hamar Sándor meleg üdvözletét küldi a polgármesternek, akit a soknyelvűség gazdagító, és emberformáló hatásaira emlékeztet. Ismeretes, Gheorghe Funar polgármester a helyi közigazgatási törvény elfogadásán felháborodva levelet küldött Kónya-Hamar Sándornak tudomására hozva: azoknak, akik nem ismerik a hivatalos nyelvet, ingyenes román nyelvtanfolyamokat szervez. Kónya-Hamar Sándor ezzel Funar azon nyilvános kijelentésére válaszolt, miszerint hajlandó megtanulni magyarul, amennyiben bebizonyosodik, hogy Kolozsvár lakosságának több mint 20 százaléka magyar. /″Ajándékcsomag″ a polgármesternek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"

"Kolozsváron jól működik és eredményesnek bizonyul az etnikumközi békén, a kölcsönös tiszteleten és az együttműködésen alapuló nyugalom megteremtését, a szélsőséges nacionalista erők elszigetelését szolgáló helyi politikai modell - állapította meg Alföldi László magyar főkonzul Kolozs megye új vezetőinél tett látogatása során. A főkonzul bemutatkozó látogatása alkalmával megbeszélést folytatott Vasile Soporan frissen beiktatott prefektussal, valamint a megye vezetésének más képviselőivel, akik beszámoltak fejlesztési terveikről. Ezek között szerepel egy ipari park és egy szabadkereskedelmi övezet kialakítása, egy erdélyi kulturális központ létrehozása, a kolozsvári nemzetközi repülőtér korszerűsítése, a turisztikai létesítményrendszer fejlesztése, az infrastruktúra kiépítése. Kolozs megye vezetői a találkozón a román parlamentben nemrég elfogadott és a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogait is szentesítő helyi közigazgatási törvény kapcsán hangoztatták: a jogszabálynak Kolozsváron is érvényt szereznek. A törvény előírásai, mint mondták, mindenkire kötelezőek, Kolozsvár polgármesterére is. /Alföldi: Jól működik a "kolozsvári modell" = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./"

"A Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a lakosság száma 2000. július 1-jén 719 864 volt, és ennek 68,6%-a élt városon. 1999-hez viszonyítva a megye lakossága 3027 fővel csökkent. /Hányan vagyunk, hányan tanulunk a megyében? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./"

"Vasile Soporan Kolozs megyei prefektusnak nincs elvi kifogása a polgármester tiltakozó akciója ellen, csak a helyszínnel nem ért egyet. Az alkotmányismertető táblák elhelyezéséért az építkezési igazgatóság 40 millió lejre büntette Gheorghe Funar polgármestert. Funar a Szabadság szerkesztőségéhez küldött közleményében kifejtette: a prefektusnak inkább a Kőrösfőn Vasváry Pálnak állított kopjafa lebontásával kellene foglalkoznia, mint az alkotmány cikkelyeit közlő táblákkal. Dana Prelipceanu, az Interetnikus Párbeszéd Egyesület elnöke levelet intézett a prefektushoz, amelyben kifejtette: aggódnak Gheorghe Funar polgármester tervezett népgyűlése miatt. "Az előző tragikus tapasztalatokból tudjuk, hogy az utcára kivitt politikai manipuláció veszedelmes fegyver, az interetnikus feszültségek növekedéséhez vezet, amelyek nyílt konfliktust eredményezhetnek." - áll a levélben. - Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor cáfolta, hogy azt mondta volna: "az összes román állampolgár ismeri a román nyelvet". Funar ugyanis idézte a volt kisebbségvédelmi minisztert. Funar szerint Eckstein kijelentése fölöslegessé teszi a magyar nyelv használatát a helyi közigazgatásban. Eckstein-Kovács Péter azt mondta, hogy a román állampolgárok túlnyomó többsége ismeri az állam hivatalos nyelvét. /Kiss Olivér: Soporannak nincs "elvi kifogása" a pénteki tüntetés ellen. Negyvenmillióra büntette a polgármestert az építkezési igazgatóság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ / Octav Cozmanca közigazgatási miniszter bírálta Gheorghe Funar polgármester tiltakozási akciótervét és biztosította a sajtót: egyetlen RTDP-tag sem fog részt venni a tüntetésen. Cozmanca is megerősítette: a "sárga táblák" elhelyezésére a helyi építkezési hivatal engedélyére is szükség lett volna. /Cozmanca elítéli Funar tervét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14/ A Funar által a kolozsvári Avram Iancu téren tervezett hétvégi tüntetés törvénytelen - jelentette ki a közigazgatási miniszter, Octav Cozmanca. Érvként megemlítette, hogy a helyi tanácsnak van egy határozata, amely megszabja, hol lehet nagygyűléseket tartani, az Avram Iancu tér nem szerepel köztük. Cozmanca aláhúzta: felkérte a megyei prefektust, tárgyaljon Funarral és értesse meg vele, hogy senki sem áll a törvények fölött. - A TDRP kiiktatja a helyi közigazgatási törvényből azt a szakaszt, amely szerint az ügyészség kérésére a megyefőnök felfüggesztheti a polgármestert - nyilatkozta Octav Cozmanca miniszter. /Törvénytelen a magyarellenes tüntetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./"

"Az év elejétől Bartha Csaba személyében temesvári tudósítója is van a Magyar Rádiónak. Ionescu Nicolette (Nagyvárad - Bihar megye) és Rostás István (Kolozsvár - Kolozs megye) mellett a Temesvári Rádió Magyar Szerkesztőségének vezetője, Bartha Csaba lesz a harmadik tagja az újonnan kialakult erdélyi tudósítói hálózatnak. Bartha Csaba elmondta, hogy a rádióhallgatók továbbra is a Határok nélkül műsorában, naponta 21.30-22 óra között hallgathatják tudósításaikat. Vannak kárpátaljai, vajdasági és felvidéki tudósítók is. Naponta két hírt szolgáltatnak, ezek bekerülhetnek a Krónikába is hírek, interjúk vagy riportok formájában. Lesz új bukaresti tudósító is, most jár le a pályázati határidő. Az eddigi tudósító, Márványi Péter február végén visszavonul. /Pataki Zoltán: "Nálam a Temesvári Rádió marad az első helyen" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./"

"Febr. 17-én Kolozsváron tartotta első nagyszabású tanácskozását az Északnyugati Régiófejlesztési Ügynökség. A kolozsvári székhelyű és hat megyére (Kolozs, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Bihar) kiterjedő intézmény egyike az ország nyolc hasonló ügynökségének, melyeket 1999-ben az európai uniós gazdasági-szociális támogatások adminisztrálása érdekében hoztak létre. A mostani konferencián a térség prefektúrái, önkormányzatai képviseltették magukat, parlamenti képviselők, szenátorok is részt vettek. Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus hangsúlyozta, hogy egész Erdély húzóerőt jelent az ország integrációs törekvése számára. Kerekes Sándor Kolozs megyei tanácsi alelnök a régiófejlesztés fontos céljai között említette meg a térségek fejlődésbeli különbségének csökkentését, az országhatárokon túli együttműködés serkentését. 2000-ben 242 millió eurót utaltak ki a főleg beruházásokat szolgáló PHARE-programok keretében, az ISPA és SAPARD programok keretében pedig összesen 650 millió euró térítésmentes hitelhez jutott az ország. Az ISPA csatornahálózatok és a nagyvárosok szennyvíztisztító állomásainak építését támogatja, a SAPARD pedig a mezőgazdaság és a környezetvédelem olykor 4 éves lejáratú hitelekkel való megsegítését jelenti. Jelenleg 449 programot támogatnak (ebből 331 városi, 118 falusi környezetben), amelyek 10 090 új munkahely létesítését fogják eredményezni. /Ördög I. Béla: Régiófejlesztési konferencia Kolozsváron. Erdély húzóerőt jelent az integrációs folyamatban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Az EU tagországai növelni szándékoznak az ISPA-, PHARE- és SAPARD-programokkal járó finanszírozások pénzügyi volumenét. "Románia jelenleg az első helyen található az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó kelet-európai államok közül az ISPA-programok kidolgozása és alkalmazása tekintetében. Az itt megvalósított projekteket a nyugat-európai szakemberek nagyra értékelik" - jelentette ki Aura Raducu EU-s koordinátor a fejlesztési ügynökség kolozsvári konferenciáján. A kolozsvári székhellyel működő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség fennállása óta 2,4 millió euró értékben valósított meg projektet, a legtöbb pályázati finanszírozást az idegenforgalom, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására fordították. Románia százmillió eurót kap az elkövetkező hat évben az Európai Uniótól regionális fejlesztési programok finanszírozására. /Farkas Tibor: Százmillió euró régiófejlesztésre. Románia élenjáró a PHARE- és ISPA-programok végrehajtásában. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./"

"Febr. 17-én Kolozsváron a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány adott otthont a magyar civil szervezetek először megrendezett tanácskozásának. A szervezők: Heltai Gáspár Alapítvány és a Pro Identitas Alapítvány minden Kolozs megyében bejegyzett alapítványt meghívtak a fórumra. Közülük több mint 30 szervezet küldte el képviselőit a megbeszélésre. Az egybegyűlteket Kónya-Hamar Sándor, a Pro Identitas Alapítvány elnöke köszöntötte. Előadást tartott Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány ügyvezető elnöke, Somai József, az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért elnöke, valamint Varga Zoltán, a Civitas Alapítvány elnöke. Az előadások után a civil szervezetek képviselői tartottak bemutatkozó beszámolót. Pillich elmondta, hogy Kalotaszegen és a Nádas menti településeken nagyon sok /mintegy 60-70/ egyesület létezik, és igényelik hogy megtanítsák őket arra, hogy milyen technikákkal lehet működtetni ezeket az egyesületeket. /Nánó Csaba: Kolozs megyei magyar civil szervezetek fóruma. Nem akarnak "gittegyletet" létrehozni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"

"Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei jogász-szenátor elmondta: a Nagy-Románia Párt szervezésében zajló febr. 16-i kolozsvári tüntetésen Corneliu Vadim Tudor beszéde kimerítette a bűncselekmény tényállását. A szenátor azonban nem optimista: "Tekintettel arra, hogy az Aranyosgyéresen tett kijelentései miatt sem vonták felelősségre, pedig feljelentették a roma szervezetek, nem tartom valószínűnek, hogy az egyébként eljárni köteles ügyészség eljárna ebben az ügyben." Eckstein-Kovács Péter febr. 19-én interpellált. Kiemelte: amiket Vadim Tudor Kolozsváron egyrészt a magyarokról mondott mint nemzetről, másrészt átkai (megátkozta azokat, akik a törvényt alkalmazzák) bűncselekményt képeznek. A szenátor szerint az RMDSZ nacionalista, soviniszta izgatás vádjával élhet a feljelentés jogával. "Ezt meg fogjuk beszélni. Máris rendelkezésünkre állnak a bizonyító videofelvételek" - mondta. /Eckstein-Kovács Péter interpellált a C. V. Tudor-féle uszítás ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/ A kolozsvári polgármester és a nagy-romániások szervezte tiltakozó nagygyűléssel kapcsolatban Kónya-Hamar Sándor képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét arról kérdezte a Szabadság, hogy helyi szinten az RMDSZ mit tett a nagygyűlés meggátolása érdekében. Ez a megmozdulás megsértette a közrendet, jogrendet, jogállami értelemben elsősorban a román államnak, központi és helyi intézményeinek lett volna kötelessége idejében fellépni. Ezt szorgalmazta az RMDSZ Kolozs megyei szervezete is. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy azonnal tiltakoztak, amikor Vasile Soporan prefektus kijelentette, hogy nincs elvi kifogása a rendezvény megszervezése ellen. Mind a prefektusnál, mind Octav Cozmanca közigazgatási miniszternél szorgalmazta az eset jog- és pénzügyi kivizsgálását és a polgármester felelősségre vonását, tájékoztatott a képviselő. Azonnal tájékoztatták az amerikai nagykövetséget, hogy a polgármester miben spekulál. Az RMDSZ közbelépésének köszönhetően sikerült jobb belátásra bírniuk James Rosapepe nagykövetet. /Papp Annamária: Jog- és pénzügyi kivizsgálást szorgalmaz az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/"

"Vasile Soporan Kolozs megyei és Ioan Rus Fehér megyei prefektusok, valamint Ioan Jelev környezetvédelmi minisztériumi államtitkár részvételével tárgyaltak febr. 20-án Tordán az Aranyos folyón történt környezetszennyezésről. A verespataki, zalatnai és aranyosbányai bányavállalatok képviselője kijelentette, az Aranyos nehézfémekkel való szennyezése ellen 2002-ig nincs ellenszerük, akkorra várható ugyanis, hogy korszerű berendezéseket vásárolnak a bányakitermelés számára. Ioan Rus prefektus a szennyező vállalatok bezárását nem tartotta reális megoldásnak, mivel az intézkedés munkanélküliséget váltana ki. Rus modern, környezetbarát berendezések felszerelése mellett kardoskodott. /Tóbiás Zoltán: Környezetvédelmi kerekasztal Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/"

"Febr. 24-én tisztújító küldöttgyűlést tart a Kolozs megyei RMDSZ. Tekintettel azonban arra, hogy a két éves mandátuma végéhez közeledő Kónya-Hamar Sándornak nincs ellenjelöltje, a képviselő, akit 32 körzet javasolt, legfeljebb bizalmi szavazást kérhet. A Szabadság kérésére Kónya-Hamar Sándor képviselő összegezte az elmúlt két év megvalósításait, kudarcait. A legnagyobb siker, hogy a Kolozs megyei szervezetet sikerült bekapcsolni az országos politikai vérkeringésbe, adósak viszont a szociális program megvalósításával. Meghirdetett célja: Bukarestben képviselni Kolozsvárt, nem pedig Kolozsváron képviselni Bukarestet. Megítélése szerint korábban nem sikerült Kolozsvárhoz, Erdély központjához méltóan politizálni. - Gyakorlatilag újra kellett szervezni a vidéki szervezeteket, ami sikerült. Tagnyilvántartásuk országos példaként szolgálhat. Sikerült a fiatalokat is bevonni a munkába. Ez elsősorban az újjáéledt vidéki szervezetekben valósult meg, hátra van még Kolozsvár, ahol sajnos a körzetek - a belváros kivételével - afféle öregek klubjához kezdenek hasonlítani. Kolozsvár lakossága egyre inkább öregszik, megcsappan. Az viszont tény: Kolozsvár 2000-ben több szavazatot adott a parlamenti listára, mint 1990-ben. /Székely Kriszta: Kolozsvárt képviselni Bukarestben... Interjú Kónya-Hamar Sándor képviselővel, megyei RMDSZ-elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"

"Febr. 24-én Kolozsváron tartották meg a Kolozs megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlését. Újraválasztották Kónya-Hamar Sándor képviselőt a szervezet elnöki tisztségébe. A testület, meghallgatta Kónya-Hamar Sándor megyei elnök, Bitay Levente ügyvezető elnök, valamint Kerekes Sándor gazdasági, Pálffy Károly önkormányzati, Pillich László művelődési, Bálint Kelemen Attila oktatási, Barazsuly Emil mezőgazdasági, Góger Ferenc szervezési, és Hajdó Csaba ifjúsági alelnökök beszámolóját az elmúlt évi tevékenységükről. Többen felvetették: mi lesz azokon a településeken, ahol létszámhiány miatt megszűnik az iskola. Bálint Kelemen Attila elmondta: ilyen esetben meg kell oldani a gyerekek szállítását a községközpontban működő iskolába. /Kónya-Hamar Sándort újraválasztották az elnöki tisztségbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./"

"Márc. 5-én a Szamoson az árhullám elhagyta Dést, Máramaros megyében a Tisza és a Lápos folyók szintje növekedőben van. Kolozs megyében az áradások következtében 21 gazdaság, 1421 hektár szántóföld van víz alatt, 30 méter falat és egy szénaraktárt sodort magával az ár. A megyében a Szamos mintegy 120 kilométeres utat rongált meg. Az Aranyos áradása újabb ökológiai szennyeződést okozott. A Fehér megyei abrudbányai Bányakitermelő Vállalat ismét szennyezi az Aranyost. A folyó vastartalma a negyvenháromszorosára nőtt. A megengedettnél több a mangán- és a réztartalom is. A tordai Vízművek a szennyezés elterjedésének megelőzésére Sinfalva közelében négy kutat ismét bezáratott. /Nánó Csaba: Árvízeket okozott a hirtelen felmelegedés. Ismét szennyezett az Aranyos vize. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./ Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár és Suceava megyében negyven települést érintett az utóbbi napok esőzései miatt keletkezett áradás. Bihar megyében Biharkaba, Biharrósa, Magyarremete, Berettyószéplak, Robogány és Bihardobrosd községekben 55 háztartást öntött el a víz. Az előrejelzések további esőzést jósolnak. Az áramszolgáltatás is megsínylette a vihart: Borszeg, Almásfegyvernek, Alsótótfalu, Kozmaalmás, Szarkó, Nadántelek, Kővág, Berettyófarnos, Berettyócsohaj, Hegyközszentimre teljes egészében, Szalárd pedig részben áram nélkül maradt. Nagyváradon évről évre mind nagyobb gondot okoznak az eldugult csatornák. /Aszály után áradás. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./ Bihar, Beszterce, Máramaros és Suceava megyékben több mint 1.100 házat érintett, mintegy száz helységben az árvíz, ráadásul 1500 ha mezőgazdasági földterületet is elöntött a víz, utakat, hidakat rongált meg, megszakította az áramellátást. /Árvizek. = RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 6. - 44. sz./"

"Közel száz települést érintett eddig az árvíz Románia északi és északnyugati részén. A legsúlyosabb helyzet Máramaros megyében van, ahol a károk nagysága már meghaladja a százmilliárd lejt. Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros és Suceava megyékben több mint 1500 hektár mezőgazdasági terület, közel 1100 gazdaság került víz alá. Több száz embert kellett eddig kitelepíteni otthonából. Máramaros megyében az áradás több mint 400 lakóépületet rongált meg. Aurel Constantin Ilie vízügyi és környezetvédelmi miniszter közölte, hogy Románia semmilyen tájékoztatást nem kapott az ukrán féltől, holott a két ország közötti határvizi megállapodás előírja árvizek esetén a kölcsönös vízügyi és meteorológiai adatszolgáltatást. - Kárpátalján súlyosbodott a helyzet, immár 192 településen 8 ezer épület került víz alá, 7136 személyt kellett kitelepíteni, 74 településen megszűnt az áramszolgáltatás. Magyarországon a Felső-Tisza térségében rendeltek el árvízvédelmi készültséget. Márc. 6-án Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt Nyíregyházán és tájékozódott az aktuális helyzetről. Hangsúlyozta: az anyagi és emberi erőforrások megvannak ahhoz, hogy elhárítsák a veszélyt. /Árvízkárok határon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ Szatmár megyében Nagytarnán 35 gazdaságot elöntött a víz. Mindenütt tapasztalható, hogy a vízelvezető árkokat, csatornákat legalább évtizede nem takarította senki, a hegyekből lezúduló áradat arra folyik, amerre könnyebben utat talál. Turcon kisebb földcsuszamlás okozott kárt. Az avasi medence valóságos tengernek tűnt: Kisgérce, Kányaháza, Bujánháza, Kőszegremete, Tartolc, Avasújváros sík területeinek jó része vízben állt. /(Sike Lajos): Árok helyett az úton hömpölyög a víz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7 Szamosgalgón 18 ház került víz alá, embereket, állatokat költöztettek ki. /(Fejér László): A Szamos ma tetőz Szilágyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ / A hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a Máramaros, Szatmár és Kolozs megyei településeket fenyegető árvizet, és közbeléptek a károk megelőzésére, illetve csökkentésére - jelentette ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Ilie elmondta, az áradás fenyegette körzetekben katasztrófa-megelőző bizottságok alakultak, melyeket az 4. Erdélyi Hadtest mellett a belügyminisztériumi csapatok és a tűzoltóság is segít. Az anyagi kár eléri a 120 milliárd lejt. Máramaros megyében a Tisza vízszintje történelmi, soha nem tapasztalt magasságot ért el - mondta a miniszter. /Több száz milliárd lejes árvízkár. A környezetvédelmi miniszter szerint már a héten elkezdődik a kártérítések kifizetése . = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./"

" Márc. 8-án újabb vízszennyezést jeleztek a Kis-Szamoson. A környezetvédelmi képviselői megállapították: a szennyezés nem ipari jellegű, nem a kereskedelmi társaságoktól származik. Nem tudták megállapítani a szennyezés forrását, amely magyarázná a nagy mennyiségű döglött halak jelenlétét. A bonchidai sertésfarm több ízben szennyezte a Kis-Szamos vizét, a környezetvédelmi hivatal büntető feljelentést tett a kolozsvári ügyészségen. Nem kizárt, hogy az újabb szennyezést a már több ízben megbüntetett cég okozta. /K. O.: Újabb szennyezés a Kis-Szamoson. Nem tudták megállapítani a forrását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./ Az árvíz súlyos károkat okozott. Kapnikbánya körzetében 18 híd rongálódott meg, Szaploncán 14 lakás és két híd ment tönkre, 220 hektár termőföldet öntött el a víz. Több kilométeres útszakaszok váltak járhatatlanná, a vízellátási rendszer pedig több helyen kárt szenvedett. Az Iza folyó Rózália, Barcánfalva, Mikolapatak. Nánfalva és Oncsafalva térségében okozta a legsúlyosabb károkat. Szatmár megyében mintegy ötven háztartásban keletkeztek károk. A medréből kiöntött víz 3 750 személy kilakoltatását tette szükségessé, 437 háztartást szigetelt el a külvilágtól, részben vagy teljesen tönkre tett 57,8 kilométeres összhosszúságú gátat, 365 hidat és pallót, mintegy 280 kilométer közutat, 9 kilométer villanyvezetéket, fél kilométeres hosszúságú vasutat. Az árvíz a legsúlyosabban Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Szatmár, Szilágy, Suceava és Bihar megyéket érintette. /Elkezdték az árvízkárok felmérését Kolozs megye is a súlyosan érintett térségek egyike. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./"

"Adrian Nastase kormányfőből előbújt eddig jól palástolt önmaga, állapította meg Kónya-Hamar Sándor képviselő, amikor kifogásolta Németh Zsolt államtitkár látogatását. A kormányfő cinikus megfogalmazásokra ragadtatta el magát, visszamenve magyarázataiban a Tőkés Lászlót évekkel ezelőtt ért balesetig. Ezek után nyilatkozott meg a külügy, amely szerint hivatalos és protokoláris szempontból is minden rendben volt a Németh Zsolt látogatása körül. Kiderült, hogy nem ezért rendelték be Íjgyártó István magyarországi nagykövetet, hanem - mint húsz más országbeli társával tették - meghívták egy tárgyalásra. - Az is fura, hogy a román kormányfő felteszi a kérdést, hogy miért kellett Németh Zsoltnak éppen a romániai magyarsággal megbeszélnie a készülő státusztörvényt. Egyszerűen azért, mert neki szól, őket célozza meg a nemzetközi integráció szempontjából, felelt erre Kónya-Hamar Sándor. Mellesleg ugyanilyen státusztörvényt készít elő a román hatalom is a külföldön élő románok számára. - A képviselő szerint ezek a nacionalista megnyilvánulások a román közvéleménynek szólnak, hiszen ez a tömegekben még mindig visszhangra talált. Ugyanakkor készülődnek a tusnádi nyári szabadegyetem valós értékének csökkentésére vagy megtorpedózására. Ez gesztus volt a társadalmi-demokraták nacionalista szárnya felé. - Ami történt, figyelmeztetője lehet annak, hogy mi történhet. Az RMDSZ-nek ezért feltételes módhoz kell kötnie mindenfajta megnyilatkoztatását. /Magyar Balázs: Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint Octavian Cosmanca, a közigazgatás minisztere: Fölpörgette a panaszt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./"

"1996-ban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete elnökségi ülésén Csomós Attila akkor még országos alelnök és Máthé László megyei elnök - székházat akartak létrehozni, és erre pályázatot nyújtottak be. Magyarországi segítséggel házat vásároltak Marosvásárhelyen. Itt kezdődtek el az ezüstkalászos téli tanfolyamok és a traktoros tanfolyamok. 40 működő gazdakört sikerült kialakítani Maros megyében: több, mint 2000 RMGE-taggal büszkélkedhetett az országban legsikeresebben működő RMGE-szervezet. Ellenségeskedés kezdődött: Arad megyében összehívták az RMGE kisiratosi küldöttgyűlést, ahova előre telefonált a legfelsőbb vezetés: "Csomóst nem szabad megválasztani országos elnöknek, van nála jobb". Ezzel megpecsételődött a Marosvásárhelyre megálmodott országos RMGE-központ sorsa. - A Kolozs megyei gazdákat a kolozsvári országos székházból kizárták, az Erdélyi Gazdából magánlapot csináltak, a szervezet vagyonát magáncélokra használják... A Maros megyei tagság azonnal megerősítette Csomós Attilát a megyei szervezet elnöki tisztségében. Csomós Attila felkereste a világhírű paprikakutató szakembert, dr. Somogyi Györgyöt. Szakmai tanácsot kért, majd meghívták erdélyi látogatásra. Hamarosan megállapodás született, és ennek értelmében a Nyárád menti 1500 hektáron termelt paprikát magyarországi gyógyszergyár vásárolta meg. Egyik kapcsolat hozta a másikat. Csomós Attila újra előállt tervével: országos oktatási központ és országos információs hálózat létrehozásának megvalósítása. A szegedi Progres Alapítvány és a Maros megye Romániai Gazdák Egyesülete a Phare Partnerség Program keretében megpályázta az oktatási központhoz szükséges pénzösszeget. A pályázat nyerte el a jóváhagyást. Építkezni kezdtek, az épület befedése még 2000. dec. 31. előtt megtörtént, ezzel megkezdhették az oktatást. A jelentkezők menedzsment, pénzügyi, marketing és falusi vendéglátói ismeretből kaptak oktatói kiképzést. Az elméleti tanulmányok után magyarországi tanulmányútra mentek A képzés befejeztével az oktatók a román állam által kibocsátott diplomát vehették kézhez. Az itt képzést nyert előadók tudásukat tovább adhatták a gazdáknak. Az első tanévben 100 farmergazdasági, élelmiszer-feldolgozó és falusi turizmussal foglalkozó mezőgazdasági termelő, vállalkozó alkotta a kiképzettek csoportját. A felnőttképzés hosszú távon megteremthető. Az oktatási központ létrehozásával egyidőben 5 regionális központot létesítettek információs és oktatási céllal. Kovásznáról Arad megyéig számítógépekkel ellátott megyei irodákon keresztül biztosított az információáramlás. A Maros megyei oktatási központ Erdély-érdekeltségűvé bővült. Újabb Phare-pályázatukat 2001. januárjában már beiktatták Brüsszelben. Könyvtárra, szakfolyóiratokra, rengeteg oktatási eszközre van szükség. Az építkezést be kell fejezni. /Horváth Arany: Országos gazdaoktatási központ létesült A balsors ellenfele a teremtés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus megbeszélést tartott a kisegítő iskolák igazgatóival a kisegítő iskoláknak a megyei tanács hatáskörébe való átadási folyamatának utolsó szakaszáról. A találkozón Soporannak átadták azon közszolgáltatási vállalatok névsorát, amelyeket a prefektúra kell a továbbiakban meggyőzzön arról, hogy a kisegítő iskolák tartozásait ütemezzék át. A prefektus megnyugtatta az átadó és az átvevő felet egyaránt, hogy rövidesen sikerül megtalálni a rendkívüli összetettséget mutató átadási rendszer/adóssági törlesztések körüli vitákra az optimális megoldást. /Befejeződött a kisegítő iskolák átadása A prefektus az adósságok átütemezését kéri. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./"

"A közszolgálati Román TV Kolozs megyei részlegén Ion Muslea igazgató ülésen ismertette a Román Televízió igazgató tanácsának határozatát, miszerint júniustól a lehetőségek mértékében beindul a Román TV kettes csatornáján a területi szórás. Ez Kolozsvárt annyiban érinti, hogy az erdélyi megyékre kiterjedő szórás napi két óra, 28-20 óra között a hét minden napján, tehát heti 14 óra. Ebből három és fél óra magyar nyelvű lenne. A területi stúdió munkatársai már törik a fejüket az új műsorpolitikán. /Bővül az adásidő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"

"Közel háromezren emlékeztek márc. 15-én Kolozsváron az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra: a főtéri Szent Mihály-plébániatemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten többszáz fiatal gyűlt össze. Az ünnepi rendezvényen Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök mondott köszöntő beszédet, majd az Erdélyi Református Egyházkerület nevében Vetési László lelkész, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, a Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház részéről dr. Kovács László Attila, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Mikes Sámuel, a Magyar Baptista Imaház főlelkésze beszélt. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke azokra a budapesti ifjakra emlékezett, akik a béke, szeretet és egyetértés jelszavával egy nap alatt megfordították a világ állását Budapesten. A kolozsvári magyar konzulátus részéről dr. Cseh Áron a Magyar Köztársaság üzenetét tolmácsolta. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszédében kifejtette: "határtalan nemzet határtalan ünnepe van ma. Március 15-ét nem kellett és nem kell újraértékelni, hiszen évről évre általa újultunk és újulunk meg". Az ünnepség a Biasini Szálló előtt folytatódott. Boros János kolozsvári alpolgármester üdvözölte a jelenlévőket, majd átadta a szót Dan Canta alprefektusnak, illetve Kerekes Sándornak, a Kolozs megyei tanács alelnökének, akik Adrian Nastase kormányfő március 15-i üzenetét tolmácsolták román és magyar nyelven. Dr. Cseh Áron konzul Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét ismertette. /Papp Annamária: Március 15-re emlékeztek Kolozsváron. Határtalan nemzet határtalan ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A kolozsvári népfőiskolai rendezvények keretében Csetri Elek akadémikus tartott előadást Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentősége címmel. Albert Júlia színművésznő részleteket olvasott fel Petőfi Sándor, Jókai Mór, Kossuth Lajos és Mikszáth Kálmán írásaiból és leveleiből. /Balog Éva és Levey Ferenc: Március 15-re emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./"

"Országos szinten 30 százalékkal kell csökkenteni a helyi önkormányzatok személyzetét, ezeknek számát a helység lakosságának arányában kell meghatározni - nyilatkozta Adrian Nastase kormányfő. A miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy ugyanezt a módszert kell alkalmazniuk a megyei tanácsoknak is. Szokásos heti telekonferenciáján Nastase azt is közölte, hogy az önkormányzatok költségeit ezentúl nem lehet az állami pénzekből finanszírozni, ugyanakkor a tanácsosoknak járó ülésdíjak 40 százalékkal csökkennek. Serban Gratian, a Kolozs megyei tanács elnöke szerint ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni. Szerinte egy 1500-as lélekszámú helységben a polgármesteri hivatalok bevételeikből képtelenek lesznek fizetni az alkalmazottakat. - A kolozsvári városi tanács 468 alkalmazottja közül a polgármesternek 218-at el kell bocsátania. Erre Gheorghe Funar - mint azt néhány napja elmondta - nem hajlandó. 1992-ben Kolozsváron a városházának csak 72 alkalmazottja volt, azóta a működésének nagy részét teljesen informatizálták, a polgármester mégis 450 felettire emelte az alkalmazottak számát. Ezenkívül az évi költségvetés 11 százalékát költik a működtetésre, ami összesen 50 milliárd lejt tesz ki. /Lázár Lehel: Takarékoskodni kell. Megszorító kormányintézkedések. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./"

"Négy megye /Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Fehér/ anyanyelvi oktatása a következő képet adja. A négy megyében magyar oktatás minden fokon csak egyben (Kolozs) működik, csak ebben lehet magyar óvodába, általános iskolába, középiskolába, szakoktatásba, kisegítő iskolába járatni a gyermekeket. Azonban a középiskola minden profiljára, a szakoktatás változatos mesterségeire már Kolozs megyében sem jelentkezhetnek tanulók. A kisebbségi oktatás ezekben a megyékben a leépülés sorsára jutott. Ezen változtatni az oktatás jelenlegi rendszerében, infrastruktúrájában nehezen lehet. Azokban a megyékben, amelyekben 30%-nál kevesebb magyar él (mind a négy megye ide tartozik), csak olyan, új beruházással létrehozott iskolaközpontokban lehetne fejleszteni a magyar oktatást, amelyek V. osztálytól bennlakással, ösztöndíjakkal várnák a szórványvidéken magyarul tanulni akarókat. A román költségvetésből ilyesmire továbbra sem fog jutni. Az oktatás szintentartására kell találni szükségmegoldásokat, de csak olyanokat, amelyek nem kerülnek plusz pénzbe. - Óvodai, általános iskolai és középiskolai oktatás magyar nyelven működik mind a négy vizsgált megyében. Ebben a négy megyében kisebb arányú a magyar nyelvű beiskolázás. Beszterce-Naszód és Fehér megyében a magyar lakosság arányszáma is kicsi. Erdélyi viszonylatban az óvodásoknak még 6,3%-a tanul magyar anyanyelvén, az I-IV osztályosoknak 5,2%-a, az V-VIII osztályosoknak 4,5%-a, a IX-XII. osztályosoknak már csak 3,6%-a, a szakoktatásban részesülőknek csak 2,3%-a. A számarányok megyei szinten is ugyanezt mutatják. Kolozs megyében a magyar óvodákba a megye óvodásainak 13,5%-a jár, magyar nyelvű líceumokba már csak 8,3%, szakiskolába pedig mindössze 2%-a. Kolozs megye magyar lakosságának a részaránya az 1992-es népszámlálás adatai szerint 19,8%, míg a magyar nyelven tanuló óvodásoké és iskolásoké mindössze 10,1%. /Anyanyelvi oktatás négy erdélyi megyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"

"Emil Boc képviselő, a Demokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke márc. 23-i sajtóértekezletén keményen bírálta a jelenlegi kormányt. Elmondta: a kabinet újraéleszti a diktatúra idején használt technikákat. Példaként a Román Külügyi Hírszolgálat élére kinevezett, a Szekuritátéval együttműködött új igazgató esetét, a titoktörvényt, a belügyminisztérium működési szabályzatát, a szekusdossziékat vizsgáló bizottság bírálatát, Chitac és Stanculescu tábornokok büntetésének felfüggesztését és Miron Cosma esetének esetleges újratárgyalását említette. Az államtitkokról a büntető törvénykönyv is rendelkezik, külön törvényre nem lett volna szükség. A belügyminisztérium működési szabályzatának módosításával a kormány párhuzamos titkosszolgálatot hozott létre. Nastase kormányfő kérdőre vonta a szekusdossziékat tanulmányozó bizottság szükségességét, holott valamennyi volt kommunista országban működik hasonló intézmény. /Kommunista diktatúrára emlékeztető technikák Bírálják a kormányt a demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"Törpevállalkozók mikrohitellel való támogatását vállalta fel a Bethlen Gábor Alapítvány, melynek kuratóriuma Sepsiszentgyörgyön tartott összejövetelén értékelte múlt évi tevékenységét. Sikeresnek ítélték az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából végzett mikrohitelezési gyakorlatot, állapította meg dr. Birtalan Ákos kuratóriumi elnök. 2000-ben Hargita és Kovászna megyében mintegy százezer dollár mikrohiteles keret segítette a megvalósítható üzemtervvel rendelkező kisvállalkozókat, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben hetvenötezer dollár szolgálta a vállalkozókat. E mikrohitelekhez azok a kisvállalkozók juthattak hozzá, aki 10 személynél kevesebb munkaerőt foglalkoztattak, kétéves tevékenységi múlttal rendelkeznek, megvalósítható üzemtervvel rendelkeznek és nincs adósságuk. A jövőben a Hargita-Kovászna övezet Brassó megyei fiókkal is bővül, ide sorolják a csángóföldi támogatást is. Újdonság a Maros-Kolozs megyei hálózat életrehívása, amely Beszterce, Fehér, Szeben megyei koordonálást is ellát. Bihar megye bekapcsolása a Szatmár-Máramaros-Szilágy megyei központ révén valósulhat meg, de fogadják, értékelik az Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyék igényléseit is. /Flóra Gábor: Bővül a támogatási hálózat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

"Az idei költségvetési tervezetnek olyan célkitűzései vannak, amelyek nem felelnek meg az RMDSZ által is támogatott kormányprogramnak - jelentette ki Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei RMDSZ-elnök a Kolozsváron márc. 30-án tartott sajtóértekezletén. A költségvetés hibája, hogy a pénzek elosztásánál az erdélyi megyék jóval kisebb támogatásban részesülnek, mint a Kárpáton túliak. A képviselő tiltakozott az efféle diszkriminatív elbírálás miatt, amelyet az RMDSZ vezetői számos alkalommal szóvá tettek. /K. O.: Erdélyi pénzekből támogatják a Kárpátokon túli megyéket. Kolozs megyének csak töredék jut. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./"

"Ápr. 5-én Kolozsváron megnyílt az általános közszükségleti cikkeket bemutató VIII. Közép-Kelet-Európai Vásár és a IV. Vakáció Nemzetközi Vásár. A megnyitón Gheorghe Muresanu, az Expo Transilvania főigazgatója, kiemelte a pécsi társszervező, a Fair Expo Kft. együttműködését, melynek köszönhetően a nyolcvanegy kiállító között huszonnégy magyarországi cég jöhetett el Kolozsvárra. Halász János, a bukaresti magyar nagykövetség gazdasági tanácsosa utalt arra, hogy amikor 1992-ben az első Center East Euro Fairen vett részt, a magyar-román külkereskedelmi kapcsolatok csak az évi 200 millió dollárnál tartottak. Most pedig megközelítik az egymilliárd dollárt. Romániában 3500 magyar vagy vegyes tőkéjű vállalat működik, 200 millió dollárnyi össztőkével, és ebben Kolozs megye, a maga 90 millió dollárjával, vezető helyet tölt be. /Ördög I. Béla: Húsvét előtti vásár Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./"

"Kolozsvár és Kolozs megye magyarsága nyilvántartásának elkészítését tervezi az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Eddig Kisbács és Tordatúr magyar lakosságának összetételéről készült részletes kimutatás. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök elmondta: pontos képet kívánnak nyerni arról, hogy az elmúlt időszakban Kolozsváron és a megyében hogyan alakult a magyarság képe. - Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szinte teljes és részletes tagnyilvántartással rendelkezik. Ezt akarják felfrissíteni és kibővíteni. A magyar történelmi egyházak nyilvántartásával és más módszerekkel fel tudnák mérni, hogy tíz évvel a rendszerváltás után hogyan néz ki Kolozsvár és Kolozs megye magyarságának számbeli aránya és összetétele. /Papp Annamária: Nyilvántartás készül Kolozsvár magyarságáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Az RMDSZ Csíki területi szervezete ápr. 6-i tisztújító közgyűlése állásfoglalása szerint elhibázott, nem demokratikus a Szövetségi Képviselők Tanácsa ama legutóbbi döntése, hogy a testület a szövetség kongresszusáig nem újítja meg magát, s kérik: az SZKT vizsgálja felül e döntését s tűzze napirendre a tisztújításra vonatkozó határozattervezetet. Korábban pl. a Reform Tömörülés platform, illetve Tőkés László tiszteletbeli elnök és a Kolozs megyei RMDSZ fogalmaztak meg hasonló véleményt. Ezekről kérdezte a lap az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát, aki az Ügyvezető Elnökség kidolgozta szabályzattervezet jó ismerője, hogy mi is történt az utolsó SZKT-n és mi okozhatta az idézett reakciókat? - Takács Csaba emlékeztetett: az az SZKT döntésére akkor került sor, miután Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke javasolta: ne tárgyalják az előterjesztett szabályzat-tervezetet, amíg az SZKT nem dönt arról, hogy a szövetségi elnök által felvázolt két alapvető elv közül, vagyis az SZKT jelenlegi korporatív összetételét megtartó szabályozás, vagy az egyenlő, közvetlen és titkos jelölési szabályzati elvek mentén történjen a megújítás. - Az SZKT előtt egy héttel, Medgyesen találkoztak a területi elnökök egy utolsó véleménycserére. Ezen a tanácskozáson Toró T. Tibor nem vett részt. /Könyvet állíthatnék össze az SZKT megújításának történetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./"

"Gerhardt Schröder német kancellár föl akarja keresni édesapja sírját, amelyet most fedeztek föl a Kolozs megyei Mezőcsán településen. "Boldog vagyok és meghatott, hogy végre tudom, hol van az édesapám sírja. Hamarosan föl fogom keresni, magánemberként, remélem, ezt a jogomat tiszteletben fogják tartani" - jelentette ki Gerhard Schröder. /Torda mellett nyugszik Gerhardt Schröder apja. A kancellár fel akarja keresni a sírt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./"

"Ismeretlen magyar katona sírjára bukkant 1997 szeptemberében a Kolozs Megyei Polgári Felügyelőség a Torda közelében található kőbányánál. Ugyancsak 1997-ben, Kolozsváron a lett két német katona földi maradványait fedezték fel. Ezeket hivatalosan átadták a németországi Világháborús Hadisírgondozó Egyesületnek, amely a bukaresti Belu temető Pro Patria részlegében újra elhantolta a katonák földi maradványait - tudtuk meg Ioan Savin ezredestől. Lates Vasile tábornok, a Hősök Országos Emlékegyesülete Kolozs megyei szervezetének elnöke a Szabadságnak elmondta: az ismeretlen magyar katonát nem sikerült azonosítani, de annyit megállapítottak, hogy a magyar hadseregben teljesített szolgálatot. Az ügyről értesítették a kolozsvári magyar főkonzulátust, hogy intézkedjen a magyar katona földi maradványainak esetleges hazaszállításáról. Azonban Magyarország és Románia között még mindig nem jött létre tárcaközi egyezmény a hadisírok gondozásáról. Tavaly novemberben Budapesten a Rákosligeti temetőben létrehozták a Román Katonák Hősi Parcelláját. Orbán Viktor miniszterelnök akkor kijelentette, hogy szükségesnek és természetesnek tartja hasonló parcella megteremtését Romániában is. /Papp Annamária: Elfelejtett ismeretlen magyar katona? Hiányzik a román-magyar tárcaközi egyezmény a hadisírokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./"