"Szept. 7-én Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete székházában Birtalan József gazdasági ügyvezető alelnök meghívására a kárpótlás lebonyolításával kapcsolatos gyakorlati kérdések megtárgyalására került sor. A megbeszélésen részt vettek az RMDSZ megyei és területi szervezeteinek a kárpótlási kérdések rendezésére kijelölt munkatársai. A résztvevők megvitatták az adatlapok kitöltésének lebonyolítását. A kérdéssel foglalkozó munkatársak a kárpótlás igényléséhez szükséges adatlapokat, valamint a kárpótlási jegyeknek életjáradékra való átváltásához szükséges igénybejelentő lapokat kaptak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./"

"A 22-es sürgősségi kormányrendelet értelmében azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbség 20 százalékban jelen van, kétnyelvű helységnévtáblák helyezhetők el. Az 1992-es népszámlálást alapul véve 959 magyar nyelvű tábla helyezhető el, tájékoztatott Ladányi László, a képviselő iroda vezetője. A legtöbb magyar táblát Hargita megyében lehet kitenni /221 település/, ezt követi Maros megye /123 település/, Szatmár /107/, Kovászna /106/, Bihar /95/, Kolozs /85/, Szilágy /58/, Fehér /31/, Temes /27/, Besztrece-Naszód /26/, Arad /25/, Brassó /24/, Máramaros /19/, Bákó /6/ és Hunyad /2/. A 100 %-ban magyarok által lakott településekből Hargita megyében 85 van, Maros megyében 15, Kovászna megyében 11, Kolozs megyében 4, Szatmár megyében 3, Bihar megyében 2, Beszterce-Naszód és Szilágy megyében 1-1. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./"

"Tokay György kisebbségügyi miniszter átiratot küldött Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektushoz, ebben felsorolta azt a 85 helységet, ahol a megyében kötelező magyarul is kiírni a helységnevet. /A Szabadság közreadta a települések magyar és román nevét, továbbá a magyar lakosság arányát az egyes településekben. A hagyományos magyar elnevezéseket is mellékelte. A 69-es törvény hiányossága viszont, hogy nem bünteti az előírás végre nem hajtását és nem szab határidőt, hogy mikor kell a helyneveket magyarul is kiírni, tájékoztatott Buchwald Péter alprefektus. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Funar meghívására és polgármesteri hivatala, továbbá az Avram Iancu Társaság szervezésében szept. 12-én Kolozsváron, az Avram Iancu téren Avram Iancu halálnak 125. évfordulóját ünneplő rendezvényt tartottak, amely valójában magyarellenes népgyűlés volt. A népgyűlést az ortodox katedrálisban ortodox istentisztelet előzte meg, majd megkoszorúzták Avram Iancu szobrát. A koszorúzás után a népgyűlésen a szónokok többsége dühödt magyarellenes és kormányellenes beszédet mondott. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnökének beszéde vehemens magyarellenes támadás volt, hasonló hangnemben beszélt Kolozs megye tanácselnöke és a hadsereg képviselője. Adrian Paunescu veresit olvasta fel, majd kikelt az RMDSZ ellen. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt képviselői tüntetően otthagyták a rendezvényt. /Magyarellenes népgyűlés az Avram Iancu téren. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Az Avram Iancu ünnepség része volt a szimpózium, amelyet ugyanezen a napon, szept. 12-én rendeztek Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban. A szimpózium után este a város főterén nagygyűlést tartottak, magyarellenes beszédet mondott C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke és Adrian Paunescu, a Szocialista Párt alelnöke. Funar az RMDSZ betiltását, az RMDSZ-vezetők elleni bűnvádi eljárás elindítását, a románellenes tevékenységet kifejtő magyarok elbocsátását, illetve nyugdíjuk megvonását, a magyar-román alapszerződés felfüggesztését, a kolozsvári főkonzulátus bezárását, az RMDSZ-es polgármesterek menesztését követelte. A népgyűlésen Tudor nyilvánosan széttépte az RMDSZ egyik szenátora által kidolgozott autonómia-tervezetet. Tudor bejelentette, hogy a megjelent pártokból megalakult a Haza Újjászületésének Nagy Szövetsége, és a román nemzetben hívő pártok és szervezetek csatlakozását várják. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szept. 17-ére összehívta a megyei szervezet politikai tanácsadó testületét azzal a céllal, hogy állást foglaljanak a Funar polgármester szervezte Avram Iancu-ünnepségen elhangzott provokatív szónoklatokkal kapcsolatban. Funar a rendezvényt a szélsőséges pártok kampányülésévé változtatta az ünnepséget, hogy ilyen módon magyarellenes propagandát folytasson. Az RMDSZ tanácskozásán ezért úgy döntöttek, hogy az ünnepségen készült hangfelvételeket átadják az RMDSZ vezetőségének, az SZKT Székelyudvarhelyen megrendezendő ülésén pedig felhívják a figyelmet erre az egész magyarságot érintő jelenségre. - A polgármester menesztéséről a kormány dönthet, állapította meg Boros János. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE Brassóban született újjá, majd megalakultak a megyei szervezetei is. Kolozs megyében öt éve, 1992. szept. 17-én hívták életre az EMKÉ-t, emlékezet vissza az újraindulásra Minier Csaba, a Kolozs megyei EMKE elnöke. Az öt évi munkájukat csak körvonalazni lehet. Egyedül Kolozsváron két műkedvelő színjátszó csoportot hoztak létre: a Horváth Béla Stúdió Színpadot és a Nosztalgia Színpadot. Öt éve működik Minier Csaba vezetésével a magyar nyelvű idegenvezetői tanfolyam. Minier Csaba Kiss Margit alelnökkel megalakította a Tulogdi János Honismereti Kört, melynek keretben több mint 200 fiatal sajátította el Erdély történelmét, földrajzát. Öt éve a Pro Juventute Egyesülettel közösen szervezik a márc. 15-i és okt. 6-i emlékműsorokat. Jelenleg 29 EMKE-csoport működik a megyében, ezek között van a tordaszentlászlói EMKE, a gyalui Kalotaszegi Üzenet, a Bárdos Miklós Művelődési Kör, a dési EMKE, a tordai Jósika Miklós Kör, a magyarpalatkai Réthei Pr. Marian Hagyományőrző Csoport, Mészkőn a Balázs Ferenc Közművelődési Kör. 1996-ban az EMKÉ-hez csatlakozott a Vakvarjúcska bábcsoport. Az EMKE foglalkozik a külföldi kapcsolatokkal is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"Szept. 27-én Szatmárnémetiben tartotta soros ülését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke az ülés előtt nyilatkozott: az RMPSZ nem hajlandó kompromisszumra, hiszen a sürgősségi kormányrendelet is kompromisszum. A koalícióra lépés feltétele volt az anyanyelvi oktatás biztosítása minden szinten. A további engedmények az anyanyelvi oktatásért folyó küzdelem feladását jelentenék, ezért inkább boruljon fel a koalíció, mintsem hogy erről lemondjon az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Szatmárnémetiben, az RMPSZ ülésén Murvai László tanügyminisztériumi vezérigazgató elmondta, hogy a minisztériumi dolgozók többsége a sürgősségi kormányrendelet végrehajtásánál az időhúzásra rendezkedett be. Lászlófy Pál elnök kijelentette: az RMPSZ radikálisan fog eljárni, hogy ez a felemás helyzet tisztázódjék. Szűcs Judit alelnök, Kolozs megye képviselője arról tájékoztatott, hogy Kolozs megyében magyarellenes célzattal bátorítják az ottani tanfelügyelőséget. /A szervezet radikálisan fog eljárni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1. - átvétel a Szatmári Friss Újságból./"

"A kongresszus az RMDSZ legfőbb döntéshozó szerve és így bármiről dönthet, emlékeztetett Vekov Károly, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Kolozs megyei elnöke. Szembe kellene nézni a jelen helyzettel, mert érezhető az elégedetlenség. az RMDSZ vonatkozásában is. A kongresszuson lényegre törő beszámolókban el kellene mondani, ki mit tett az erdélyi magyarság helyzetének javításáért. A kormányzati csúcstisztviselőknek elsősorban tapasztalataikról kellene beszámolniuk, nem általános tevékenységükről. Legalább most össze kellene állítani és a kongresszuson megszavazni a magyarság igényeit tartalmazó csomagtervet, amelyhez a mindenkori RMDSZ-vezetőségnek ragaszkodnia kell.- Az RMDSZ-nek a tiszteletbeli elnök tekintélyének helyreállításával kell foglalkoznia. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./"

Okt. 8-án népes kíséret élén Kolozsvárra látogatott Victor Ciorbea miniszterelnök. Először a koalíciós pártok helyi vezetőivel, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával és rektor-helyetteseivel folytatott megbeszélést, majd a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán és a szamosfalvi katonai körzet egységeinél tett látogatást. A találkozást követően Alexandru Farcas megyei prefektus elmondta: elsősorban a reformfolyamat helyi szinten való akadályoztatásáról tájékoztatta a miniszterelnököt. Amíg ugyanis az önkormányzati testületeket Kolozs megyében az ellenzék vezeti, a város élén a Nemzeti Egységpárt "kiemelkedő" személyisége áll, elképzelhetetlen a reformfolyamat megvalósulása. A megbeszélésen jelen levő Boros János, Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta: felhívta a kormányfő figyelmét a felerősödő magyarellenes megnyilvánulásokra, Funar polgármester feszültségkeltő akcióira. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a közelmúltban az Avram Iancu-megemlékezésen sem a kormány sem a köztársasági elnök nem reagált az uszító kijelentésekre, sőt a rendezvényen jelen volt a 4. Erdélyi Hadsereg egyik magas rangú képviselője, aki szintén magyarellenes kijelentéseket tett. Boros János követelte Gheorghe Funar tisztségéből való felfüggesztésére. Ciorbea válaszában kijelentette: amíg nincsenek bizonyítékok arra, hogy Funar törvénysértést követett volna el, aligha merülhet fel a felfüggesztése. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Victor Ciorbea miniszterelnököt a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán arról tájékoztatták, hogy a hadsereg felszerelése idejét múlta, ilyen felszereléssel nehezen lehet elképzelni az euro-atlanti integrációt. A jelen levő Constantin Degeratu, a nagyvezérkar főnöke elmondta, hogy a jövőben majd sikerül új felszereléssel ellátni a hadsereget. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Okt. 9-11. között Kolozsváron "Műemlékvédelem, településfejlesztés és környezetvédelem az önkormányzatok szintjén" címmel Romániából, Magyarországról és Jugoszláviából egybegyűlt szakemberek, polgármesterek tartottak konferenciát, továbbá tényfeltáró szakmai kirándulást /Torda, Mészkő, Torockó, Tordaszentlászló, Kőrösfő és Magyarvista/ és vitafórumot, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezésében. - A romániai magyar polgármesterek, tanácsosok és szakemberek számára megfogalmazott "Kolozsvári felhívás" kiemeli a településfejlesztés kérdéseit megvizsgáló és alakító lakossági fórumok szükségességét a rendszerváltás következményeként. - A találkozón részt vettek Kiss János Botond környezetvédelmi államtitkár, Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa és Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke is, míg a megnyitót Székely István önkormányzati alelnök és Balogh Ferenc KLMT-elnök, az RMDSZ ÜE főelőadója tartották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 14., 1032. sz./

Pécsett megkezdődött a hatodik alkalommal megrendezett Határon Túli Magyarok Fesztiválja. A határon túli magyar közösségek megmaradásának alapját is az autonómiák szigetei jelentik, mondotta a megnyitón Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Az autonómia megadása annak függvénye, hogy a többségi nemzet politikai elitje felismeri-e: a kisebbség nem jelent veszélyt számára, nem próbálja felmorzsolni, mint például a Meciar-kormány teszi immár két éve. Ellenpéldaként említette Tabajdi Csaba Romániát, ahol Trianon óta először néhány kiválogatott "díszmagyar" helyett a kétmilliós romániai magyar nemzeti közösséget képviselő RMDSZ-szel kötöttek koalíciós szerződést. Jugoszlávia vezetői sem értették meg, hogy a vajdasági magyarok jogainak szavatolása felhőtlenné teszi a magyar-jugoszláv kapcsolatokat. Horvátországban erre már van politikai akarat, de hiányoznak még a konkrét lépések, például a háború sújtotta Kelet-Szlavónia újjáépítését célzó kormánytámogatás arányosabb elosztása, a magyarlakta települések figyelembe vételével. Kárpátalján a korábbi évek biztató jelei után megmerevedni látszik az ukrán kormány kisebbségpolitikája. - A fesztivál keretében okt. 10-én a külföldi magyar szerezetek és a baranyai polgármesterek részvételével lezajlott találkozón a fiatalokat foglalkoztató kérdéseket vitatták meg. A magyarországi és a határon túli üzletemberek okt. 17-én találkoznak. Okt. 22-én lesz a Kolozs megyei magyar civil szervezeteknek és az EMKE képviselőinek tapasztalatcseréje. A fesztivál okt. 25-én gálaműsorral zárul. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 13.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete/ Boros János elnök aláírásával/ állásfoglalást adott ki az egyetem kérdésében. "Az erdélyi magyar közösség alulírott képviselői követeljük – az RMDSZ programjának, a legutóbbi kongresszusi határozatainak, valamint az 500.000 aláírással hitelesített tanügyi törvénytervezetének szellemében –, hogy az RMDSZ Országos vezetősége kezdje meg azonnal a tárgyalásokat az illetékes román hatóságokkal a kolozsvári székhelyű, önálló, magyar tannyelvű egyetemi oktatás beindításáról" - olvasható az állásfoglalásban. A kolozsvári multikulturális egyetem nem képes a magyar felsőfokú egyetemi, főiskolai oktatás gondjait és feladatait maradéktalanul megoldani. Az állásfoglalást eddig 193-an írták alá, köztük Tempfli József püspök, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Mózes Árpád evangélikus püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektorai és tanárai, az RMDSZ egyes országos és Kolozs megyei tisztségviselői, SZKT- és SZET-tagok, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke és vezetősége, jelenlegi és nyugalmazott egyetemi tanárok, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az EMKE, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökei, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete ügyvezető elnöke, írók, képzőművészek, színészek, újságírók, folyóirat- és tévéfőszerkesztők. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 27., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Ismeretlen tettesek betörtek az RMDSZ Kolozs megyei, Fürdő utcai székházába. Nem tudták felfeszíteni a könyvelőség ajtaja előtti vasrácsot, a nyomdát és a mellékhelyiségeket feldúlták, a berendezést összetörték. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

A Román Nemzeti Egységpárt bukaresti vezetősége nov. 4-én kizárta tagjai sorából Gheorghe Funart, a párt volt elnökét. A Valeriu Tabara elnök vezetésével ülésező elnökség azt rótta fel Funarnak, hogy nem tett eleget a párt korábbi felszólításának, hogy szüntesse be az általa különböző személyek /prefektus, az RMDSZ vezetői, lapszerkesztők/ ellen indított pereket, amelyekkel csillagászati összegű kártérítést követelt. Funar számára korábban főtitkári posztot ajánlott fel Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, valamint Ion Iliescu pártjának Kolozs megyei szervezete. - Funar kijelentette: nem fogadja el a pártból való kizárását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselőinek Tanácsa /MKT/ nov. 8-i ülésén úgy döntött, hogy saját dokumentumának tekinti a megyei szervezet okt. 23-án kelt állásfoglalását a Kolozsvár székhelyű, önálló magyar egyetemről.Az ülésen két állásfoglalás fogadtak el. Az elsőben a Kolozs megyei szervezet felkérte az RMDSZ Operatív Tanácsát, "ragaszkodjék a kormányprogram, valamint az 1997/36. sz. sürgősségi kormányrendeletben foglaltak maradéktalan érvényesítéséhez, beleértve a történelem és földrajz anyanyelven történő oktatását". Az MKT második állásfoglalása arra kéri fel az RMDSZ országos vezetőségét, hogy "a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalások során szorgalmazza az RMDSZ programjának megfelelően a kolozsvári székhelyű, önálló, magyar tannyelvű, állami egyetem újraindítását". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Kolozs megye magyar nemzetiségű történelem- és földrajztanárai tanácskoztak tantárgyuk oktatásáról és A magyarság története és hagyományai tantárgy vezetéséről. - Az egyetemi központtal rendelkező megyében a magyarul tanítók fele képesítés nélküli. A tanácskozáson leszögezték, hogy Románia földrajzát és történelmét magyarul oktatják, az érvényes román nyelvű tankönyvek alapján. A tankönyvek fordítása és kiadása folyamatban van. Az új tantárgyat /A magyarság története és hagyományai/ a szülők kérésére a VI. és VII. osztályban lehet tanítani, tantervét a bukaresti Közoktatás folyóirat augusztusi száma közölte. A tankönyv elkészüléséig az itt közölt tanterv szerint lehet haladni a tananyagban. - Több iskolában a szülők, a gyermekek túlterheltségére hivatkozva, idegenkedve fogadták az új tantárgyat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8-9./

Ötvenévnyi szünet után októberben Kolozsváron megnyílt Kolozsvár és egész Erdély első hivatalosan elismert református óvodája Csemete néven. Constanda Jolán, az óvodai oktatást felügyelő Kolozs megyei tanfelügyelő elmondta, hogy a megye csaknem háromezer óvodáskorú magyar gyermekét oktató óvónők közül 145-nek van szakmai végzettsége. A kisebb falvakban sokszor azért nem lehet magyar óvodai csoportot indítani, mert nincs meg az ehhez szükséges tizenöt fős létszám. Ezért is szükséges az egyházi segítség. /Csemeteültetés Kolozsváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot adott ki az RMDSZ Operatív Tanácsán felmerült kérdésekről. Az ülésre készülve jeles személyiségeknek, egyházaknak, szervezeteknek körlevelet küldött, amiben állásfoglalásukat kérte. A válaszok alapján a közös mondanivaló az volt, hogy az RMDSZ-nek már nincs hova hátrálnia, és sarkalatos kérdésekben nem tehet engedményeket. A kormánykoalícióban való részvétel nem jelentett előnyt. Jelenleg "a jogfeladás kérdésének a határára jutottunk." Például az anyanyelven való tanulás joga nem lehet kompromisszum kérdése. Tőkés László megelégedéssel olvasta a Kolozs megyei RMDSZ Megyei Képviselő Tanácsának nyilatkozatában, hogy feltétel nélkül ragaszkodnak a történelem és a földrajz anyanyelven való tanításához. Ugyancsak alapvető fontosságú a magyar egyetem kérdése. Tőkés László az Operatív Tanács ülésén kérte a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ rendkívüli összehívását, kérését azonban nem fogadták el. Tőkés László rendkívüli SZKT összehívására hívott fel, felkérve az SZKT tagjait, hogy huszonnégy órán belül faxon jelezzék, amennyiben az SZKT nov. 15-re Marosvásárhelyre való összehívását támogatják. Kezdeményezését a tanügyi kérdés fontossága teszi szükségessé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét képviselő SZKT-tagok nem támogatják Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének indítványát a rendkívüli SZKT összehívására, jelentette ki Boros János megyei elnök. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ Molnos Lajos Tiltakozás címen közzétett nyilatkozatában visszautasította Boros János kijelentését, mert ő is SZKT-tag, de a véleményét Boros János nem kérdezte meg. Súlyosbítja Boros János kijelentését, hogy ellentmond az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa /MKT/ nov. 8-i döntésének, amely felkérte az RMDSZ Operatív Tanácsát, hogy ragaszkodjon a sürgősségi kormányrendeletben foglaltak maradéktalan érvényesítéséhez. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Molnos Lajoshoz hasonlóan Kónya-Hamar Sándor és Mátis János, az RMDSZ parlamenti képviselői közös nyilatkozatukban /Emlékező tiltakozás/ szintén tiltakoztak Boros János kijelentése ellen, mondván: "Tiszteletbeli elnökünk indokolt és megalapozott felhívásával pedig egyetértünk és támogatjuk azt." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület meghívására érkezett Budapestről Kőrösfőre Pécsi L. Dániel múzeumi szakértő, a Szent Koronáról tartott előadást. Előzőleg Bánffyhunyadon, Kalotaszentkirályon, Jegenyén és Zsobokon tartotta meg előadását. Az előadó elmondta, hogy eddig több mint kétszáz előadást tartott Felvidéken és az anyaországban. Erdélybe most hívták meg először, de jövő tavaszra meghívást kapott a Kolozs megyei RMDSZ-től és az EMKE vezetőségétől. Pécsi L. Dániel készítette el Bánffyhunyad, Kalotaszentkirály, Jegenye, Kőrösfő és Zsobok címerét és zászlóját, melyet jövőre avatnak fel. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

"Az európai integráció, a romániai tanügyi reform és a kisebbségek nyelvén történő oktatás bátorítása" címmel kétnapos szimpózium kezdődött nov. 14-én Kolozsváron. A rendezvényen a Project on Ethnical Relations /PER/ amerikai alapítvány marosvásárhelyi irodája, a Tokay György által vezetett bukaresti Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári területi irodája, valamint az Európa Tanács Bizalomépítő Intézkedések programjának szervezésében, illetőleg támogatásával kerül sor. A szimpóziumon részt vesz többek között Giovanni Mangioni, az ET szakértője is. A szeminárium megnyitóján megjelent Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa és Buchwald Péter alprefektus is. A meghívottak között van a Pro Minoritate-díjas Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság társelnöke, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga vezetője és több más közéleti személyiség. Megnyitójában Tokay György hangoztatta, hogy a találkozónak két győztese kell, hogy legyen, aminthogy a jelenlegi román kormány is "a győztes taktikáját" követi - jelentette ki a miniszter a két lehetséges győztesben a többségi nézetre és a kisebbségre utalva. Liviu Plaks felszólalásában emlékeztetett rá, hogy Nyugaton kedvezően fogadták a román-magyar alapszerződés megkötését, de továbbra is figyelemmel követik a romániai helyzetet. /MTI, RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 17., 1156. sz./

Buchwald Péter, Kolozs megye alperefektusa a vele készült interjúban hosszadalmasan magyarázta, hogy a koalíciót fenn kell tartani. Tudja, hogy sok a probléma, de reménykedik, hangsúlyozta, hogy nem kell kilépni a koalícióból. /Tibori Szabó Zoltán: Mérlegelnünk kell minden pillanatban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Nov. 29-én az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, a Pro Juventute Egyesület és a Megyei Művelődési Felügyelőség szervezésében került sor a kolozsvári Sportcsarnokban a hagyományos szüreti bálra. A mintegy 3000 résztvevőt vonzó eseményen első ízben vett részt Markó Béla szövetségi elnök. A rendezvényen jelen volt Kelemen Hunor művelődési államtitkár, Székely István ügyvezető alelnök, az ÜE Önkormányzati Főosztályának vezetője, Buchwald Péter alprefektus, Boros János, a megyei szervezet elnöke, továbbá Pécs testvérváros önkormányzatának több képviselője. A szüreti bál - a hagyományokhoz híven - alkalmat adott a politikai történések oldott hangulatú áttekintésére is, és ennek során a szövetségi elnök a koalíciós egyeztetések, illetve a parlamenti munka humoros vonatkozásait elevenítette fel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 2., 1166. sz./

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester perrel fenyegetőzik. Eljárást kell indítani azok ellen, akik a községek elmagyarosításával foglalkoznak, mondta. A Kolozs megyei Szentlászló, Kőrösfő és Szék azért magyarosodott el, mert a hajdani magyar uralom idején használt elnevezéseket elevenítették fel, állapította meg. Azokat kell letartóztatni, sürgette Funar, akik RMDSZ-vezetőként felelősek ez ügyben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

"Az 1997 májusában elfogadott, a helyi közigazgatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet Tokay György kisebbségvédelmi miniszter aláírásával szeptember 4-én megérkezett Kolozs megye prefektusához, azzal az utasítással, hogy a 85 falunevet tartalmazó átiratot minden megyei községnek továbbítsa a prefektus. A Szabadság szerint a hivatalos dokumentum "azóta is a prefektus úr valamelyik fiókjában porosodik". Kolozs megyében a 85 helység közül csak 7-ben - azokban, amelyekben magyar polgármesterek vannak - szereltek fel kétnyelvű helységnévtáblát. Boros János Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint szervezete perlekedhetne a kötelességüket elmulasztó polgármesterekkel, de kérdéses, hogy a mai zavaros politikai helyzetben milyen esély lenne a perek megnyerésére? A helységnévtáblák eltűnése kapcsán úgy véli, a táblákat "egy erre szakosodott kommandó" távolítja el, lefülelésük pedig a rendőrség feladata lenne. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

Jan. 22-én folytatódott Kolozsváron, a törvényszéken az a per, amelyet Gheorghe Funar polgármester indított Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének volt elnök ellen. Molnos Lajossal 1996-ban interjút készített a román Pro Tv, a riporter a beszélgetés utáni magánbeszélgetést is felvette /Molnos Lajos tudta nélkül/ és azt közvetítették. Az ebben szereplő kijelentés miatt indított pert Funar, húszmilliárd lejes erkölcsi kártérítést követelve Molnos Lajostól. Funar kérte a bíróságot, szerezze meg Magyarországról a vádlott erkölcsi bizonyítványát, ugyanis Molnos Lajos Budapesten született, amit érdemes figyelembe venni, hangoztatta a polgármester. Molnos Lajos csak hároméves koráig élt Magyarországon. A tárgyalást febr.19-én folytatják. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Felmérés készült Kolozs megyében a magyar nyelvű oktatás helyzetéről. Kiderült, hogy csak 55 általános és középiskolában van magyar /vagy részben magyar/ nyelvű oktatás, ezek felében nincs magyar igazgató vagy aligazgató, 6 általános és 6 középiskolában nincs magyar anyanyelvű földrajztanár, 12 általános és 5 középiskolában nincs, aki magyarul tanítaná a történelmet. Egyes esetekben igazgatói utasításra - törvényellenesen - magyar nemzetiségű tanár románul tanít a magyar tagozaton, például Tordán. - Bihar megyében sem rózsásabb a helyzet: egyes helyeken nincs magyar szaktanár, ezért románul tanítják a történelmet és a földrajzot. Másutt a magyar nemzetiségű tanár számításból vagy kényelemből oktat románul a magyar tagozaton. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./

Kisbács községben a felállított kétnyelvű helynévtáblákat ismeretlenek lefestették, kidöntötték. Emiatt Rozsnyai József alpolgármester személyesen fordult Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektushoz. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester hivatala 40 millió lejes bírsággal sújtotta Rozsnyai József kisbácsi alpolgármestert azon a címen, hogy engedély nélkül helyeztette el a kétnyelvű táblákat. Buchwald Péter alprefektus az üggyel kapcsolatban leszögezte: etnikai konfliktust nem azok váltanak ki, akik a hatályos törvényt alkalmazzák, hanem azok, akik meg akarják akadályozni annak végrehajtását. Funar emberei különben azon a címen léptek fel a szomszédos falu vezetői ellen, hogy a város és a község között régebbi jogvita folyik annak a területnek a tulajdonáról, ahol a kétnyelvű táblát felállították. (Ezért eltávolították a község román nyelvű névtábláját is - nehogy az bizonyítsa, hogy a terület már nem a városhoz tartozik). Buchwald szerint a jelenlegi hatalom gyengesége, hogy az eltelt egy év alatt nem indítottak eljárást Funar ellen. Amennyiben kiderül, hogy a törvényeket megszegi, felmerülhet Funar menesztése. Rozsnyai József Eckstein-Kovács Péter szenátorral együtt bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik megrongálták és tönkretették a táblákat. Funar beismerte, hogy az ő utasítására távolították el a táblákat és nem hajlandók azokat a rendőrségnek sem kiszolgáltatni, mivel ezeket akarják felhasználni Rozsnyai ellen. /Papp Annamária: Pereskedéssel folytatódik az idegháború a kisbácsi táblák körül. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye Caritas szervezetének Gyergyószentmiklós székhelyű mezőgazdasági alegysége önsegélyezési lehetőséget ajánlott a Beszterce-Naszód megyei gazdaságoknak. Éltek is a lehetőséggel, megalakították a helyi gépkört, melynek menedzsere Rémán Domokos állattenyésztő mérnök. Kollektív alapító tagokként beiratkoztak a megyében működő gazdakörök, a magángazdák és a mezőgazdasági szakemberek. A Gyergyószentmiklós székhelyű Caritas sikerrel pályázott a PHARE-program keretében. További céljuk a gépköri mozgalom meghonosítása és elterjesztése Fehér, Hunyad, Szeben, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Kolozs megyékben. /Guther M. Ilona: Gépkör alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7-8./

Az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik febr. 26-ra virradóan a szervezet Pavlov utcai székházának falára Corneliu Zelea Codreanu egykori legionárius vezér arcképét és más vasgárdista szlogeneket tartalmazó röplapokat ragasztottak. A rendőrség vizsgálatot indított a tettes(ek) felderítésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 27. - 1217. sz./