Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Klézse (ROU)
366 tétel
1996. május 7.
A Klézsén született, Csíkszeredában élő történelemtanár, Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke kétnyelvű ábécéskönyvet szerkesztett a moldvai csángók részére, ebből több faluba eljuttattak több száz példányt. Nagyon kevés helyen sikerült megszervezni, hogy magyarul jól tudó ember oktassa őket. Sokan félnek, mert elbocsáthatják munkahelyükről. Sok moldvai tájszólásban használt szóalakot belevett a könyvbe. Szeretne a lokálpatriotizmusra és egy újfajta öntudatra építeni. nem mindegyik csángó tud azonosulni az erdélyi magyarság értékrendjével, amely tőlük eléggé távol áll. A csángóknak nem márc. 15-e a nagy ünnep, hanem aug. 20-a, Szent István ünnepe. - Néptánc- és népdalmozgalmat akar elindítani a falvakban .- Táborozások szükségesek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ Csicsó Antal: Apró ábécé - Abecedar marunt /Kolozsvár, 1995/ Alcíme: Magyar nyelvi alapismeretek moldvai csángó-magyar gyermekek részére. - A szerkesztésben közreműködött: Györffy Enikő, lektorálta: Borbáth Erzsébet és Sándor Klára - Készült az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként 500 példányban
1996. augusztus 9.
Sepsiszentgyörgy mellett, Sugásfürdőn a Romániai Magyar Cserkészszövetség másodszor rendezte meg a Moldvai Magyar Ifjúsági Tábort. Több mint negyven fiatal gyűlt össze Szabófalváról, Lészpedről, Pusztináról, Forrófalváról, Külsőrekecsinből, Klézséből, Magyarfaluból, Somoskútról, Szamócáról és Bákóból. A gazdag programot Csicsó Antal történelemtanár /maga is csángó/ és a Pusztinából származó Erőss Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A résztvevők meglátogatták Illyefalván a Keresztény Ifjúsági Központot és a Lam Alapítványt, majd részt vesznek a református világtalálkozó sepsiszentgyörgyi zárórendezvényén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1996. augusztus 22.
"Aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján a moldvai csángók a Radóc közelében levő Cacica kegytemplomban magyar nyelvű szentmisét hallhattak. Ezt öt éve engedélyezte Ioan Gherghel iasi-i püspök. A győri Jáki Teodóz páter, a csángók nagy barátja vezette be énekelve az összegyűlt csángókat, akik énekelték? "Boldogasszony anyánk / Régi nagy pátrónánk/ Nagy ínségben lévén/ Így szólít meg hazánk/ Moldováról, édes hazánkról,/ Ne feledkezzél el/ szegény csángó-magyarokról". A Gyimesben szolgáló Berszán atya hirdette az igét. "Isten veletek lesz, a újratanuljátok énekeiteket és imádságaitokat." A templom zsúfolásig megtelt, Jászvásártól Bákóig, Románvásártól Aknavásárig, Szabófalvától Tázlóig ezrek jöttek. Még többen jöttek volna, ha papjaik nem tartják távol őket azzal, hogy tartsák távol magukat a magyar misétől. van olyan csángómagyar pap is, aki minden tiltás ellenére mer magyarul misézni, azaz a román után magyarul is elismétli az igét. Az egyik csángómagyar papot, aki magyarul prédikált, a püspök elhelyezte színromán településre. - Az elmúlt hónapokban ismét több helyről kérték a magyar misét és a magyar oktatást. Duma András, a Csángószövetség egyik klézsei vezetője elmondta: 31 aláírassal küldték el a magyar tanfelügyelőséghez azt a kérvényt, amelyben magyar nyelvű oktatást igényelnek. Ennél több aláírás sorakozik azon a kérvényen, amelyben magyar nyelvű szentmisét kérnek. Duma András magyar újságokat és könyveket kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./"
1996. augusztus 29.
"A csángóság lélekszámát megállapítani mindig is nehéz volt, annyit viszont tudunk, hogy a iasi-i egyházmegyéhez 300 ezer római katolikus hívő tartozik. Tánczos Vilmos kutatására alapozva Moldvában 60 ezren beszélnek még magyarul, nyilatkozta Erőss Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 1990. okt. 20-án alakult meg. Az első években több támogatást kaptak. Létrehozták a Domokos Pál Péter Alapítványt, amelynek kizárólagos célja a csángó magyar gyermekek taníttatása. A hazai és a magyarországi politikusoknak egységesen kellene fellépniük a moldvai magyarság megmaradása érdekében. A Vatikánnak is tennie kell valamit. "Az RMDSZ sem figyel kellőképpen mireánk" - panaszolta Erőss Péter. Nem kérdezik meg, mi a helyzet a közel 300 ezer moldvai magyar származásúval. Erdélyben körülbelül 7000 áttelepedett moldvai csángó él, de velük sem törődnek, a papok sem. Erdélyben húsz moldvai származású katolikus pap él, őket kellene olyan központokba helyezni, ahol nagyobb számban élnek áttelepedett csángók. A pusztinai hívek 200 aláírással ellátott beadványt nyújtottak be a iasi-i egyházmegyének, hogy magyar szentmiséket kérnek. Megoldás nem született, sőt a kérvényt sem volt hajlandó beiktatni az akkori vikárius, Druma Gheorghe. Ő kiszállt a faluba és megfélemlítette az aláíró híveket. A klézsei hívek szintén küldtek egy beadványt, de választ nem kaptak. A lészpediek még 1991-ben kérvényezték a magyar nyelvű misét, de őket megfélemlítették. A klézseiek idén a tanfelügyelőségtől kérték a magyar nyelv bevezetését az iskolába. Erőss Péter eredményről azonban nem tud beszámolni. /Kisgyörgy Réka: "Nem karitatív, hanem érdekvédelmi szervezet vagyunk." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./"
1997. február 24.
"Gyimesbükkön tartotta tisztújító közgyűlését a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. Az MCSMSZ ügyvezetői elnöki tisztét a továbbiakban is Csicsó Antal, Csíkszeredában élő, csángó származású történelemtanár látja el, s ő helyettesíti Erőss J.Pétert is, aki magánéltei okokra hivatkozva lemondott a szövetség elnöki tisztségéből. Az MCSMSZ művelődési felelőse az onesti-i Nyisztor Ilona, tanügyi megbízottja a Pusztinán élő Fehér Katalin, a szociális kérdésekért a klézsei Istók György felel. A "szövetség felszámolja sepsiszentgyörgyi székhelyét, ideiglenesen Gyimesbükkre, távlatilag Bákóba költöztetik azt." A sepsiszentgyörgyi székhely felszámolását az anyagi okok mellett az RMDSZ nagyméretű közönye is siettette. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./"
1997. május 21.
"Gergely István /sz. Vice, 1955/ 1987 óta plébános Csíksomlyón. Általános iskolás kora óta pap akart lenni. A Securitate mindig különös figyelmet szentelt ennek a helynek a zarándoklatok miatt, különösen a moldvai csángók búcsújárására, amelyet minden eszközzel igyekeztek meggátolni. Gergely István első dolga volt Csíksomlyón, hogy összegyűjtse a gyerekeket, sok kis közösséget hozott létre. A hatóságok támadták ezért, több alkalommal megüzenték, hogy megölik, ha nem hagyja abba a közösségek szervezését. Egy éjszaka félelem fogta el és felment a hegyre. Visszafelé az Úristen megérintette, elszállt a félelme és kimondta evangéliumi jelmondatát: Az Úr kelt fel engem, ő küldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, szabadulást a raboknak. /Lukács 4,18/ Csíkcsomortánynak nem volt temploma, a falu már nyolcszor nekirugaszkodott a templomépítésnek, de nem sikerült megvalósítaniuk. Gergely István híveivel nekifogott 1988-89-ben, a falurombolás idején, és sikerült kalákában fölépíteni a templomot, amelyet a munkálatok kezdetén fölajánlottak Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának. A plébános felvállalta a társadalom peremére szorultak védelmét, Csíksomlyón árvaház van, amikor az itt lakók elérik a nagykorúságot, földönfutókká válnak. Műhelyt alakított ki, a lányoknak pedig varrodát. Munkahelyeket, otthont teremtettek számukra az 1992-ben létrehozott Csibész Alapítvány segítségével, amelyet külföldi adományok is gyarapítanak. Házas közösségeik is vannak. Gergely István egyik szervezője a csíksomlyói ifjúsági találkozóknak, a "Csík"-nak. Ezt 1989-ben kezdte. Idős emberek gondozását a Lázár Alapítvány segítségével végzik. Több moldvai csángó család Csíkba telepítését is segítették. A két Somlyó-hegy közötti nyeregben felépítették a Hármas Halom oltárt az anyaországi Illyés és Új Kézfogás Közalapítvány segítségével. - A moldvai magyarok egyes csoportjai, például Klézséről gyalog jöttek, százhatvan kilométerről. Gergely István hiszi, hogy csak a hit erejével és a tettek példájával lehet megtartani az erdélyi magyarságot. /Magyar Nemzet, máj. 21./"
1997. augusztus 1.
"A moldvai csángók identitásáról írt a néprajzkutató Tánczos Vilmos. A Kárpátokon kívül élő csángóság a 19. században kimaradt azokból a történelmi folyamatokból, amelyek a modern polgári magyar nemzetet megteremtették. A legfontosabb egységesítő tényezők hiányoznak: a magyar nyelvnek nem tulajdonítanak semmiféle szimbolikus közösségformáló értéket. A csángók a nyelvcserét nem tartják veszteségnek. A Moldvában beszélt tájnyelvet nem tekintik a Kárpát-medencében beszélttel azonosnak. Nincsenek tudatában a népi kultúra nemzeti értékének. Alig van kapcsolatuk a magyar "magaskultúrával". A közös származás népi tudata már a székelyes csángók között is elhomályosulóban van. Moldvában nem alakulhatott ki sem egyházi, sem világi magyar értelmiség. A román állam kezdettől akadályozta a moldvai magyar értelmiség kialakulását. A román katolikus egyházi értelmiség kialakulása az 1884-ben felállított jászvásári püspökség papneveldéjének, később nyomdájának tulajdonítható. A katolikus vallás a románosítás eszköze lett. - Az 1989-es fordulat óta minden tanévben 100-200 csángó gyermek tanul magyarul Székelyföld iskoláiban. A Magyarországon egyetemi tanulmányokat folytató csángó fiatalok száma több tucatra tehető. A Moldván kívül képzett fiatalok magyar értelmiségként visszakerülésére - intézmény hiánya és az ellenséges környezet miatt - nincs esély. A Szabófalván 1991-ben kezdeményezett Magyar Nyelvkört az RMDSZ parlamenti interpellációja ellenére alkotmányellenesnek minősítették és betiltották. A Lészpeden működő két vasárnapi iskola vezetőit a rendőrség folyamatosan zaklatja.- A Moldvai Csángók Szövetsége Sepsiszentgyörgyön 1990 óta Moldvai Magyarság /1992-ig: Csángó Újság/ címen folyóiratot ad ki. 1995-ben ápr. 29-re Klézsén hívtak össze közgyűlést, de a felbujtott és leitatott helybeliek kikergették őket a faluból, majd felgyújtották a magyar nyelvű tankönyveket és a magyar kiadványokat. Korábban, 1991-ben megakadályozták, hogy Pusztinában rendezzék meg a Csángó Fesztivált. /Tánczos Vilmos: A csángó identitás és tényezői. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 1. - átvétel a Magyar Kisebbség (Kolozsvár) 1997/1-2. számából/"
1997. szeptember 17.
"Klézse 4331 lakosából az 1992-es népszámláláskor 11 vallotta magát magyarnak és 149 csángónak. A riporternek ugyan ottjártakor mindenki magyarul felelt. Klézsén 34 családfő írta alá azt a beadványt, amelyben azt kérték, hogy gyermekeik az iskolában magyarul is tanuljanak. A faluban Duma András munkás a lakásán tanít gyermekeket magyarul írni-olvasni. A klézseiek márciusban személyesen vitték a kérvényt Bukarestbe, a kisebbségügyi államtitkárságra. Azóta nem érkezett válasz. /Balázs János. Kérni Klézsén is szabad. "Vasárnapi iskola" a moldvai csángóknál. = Új Magyarország, szept. 17./"
1997. november 5.
A hétezer lelkes Klézse moldvai csángó faluban Duma András, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége aktív helyi tagja munkásember, marós, naponta Bákóba jár dolgozni, lakásán gyűjtött össze klézsei gyermekeket, hogy magyarul tanítsa őket írni-olvasni. Két gyermeke Csíkszeredában, kollégiumban tanul, amerikai magyarok biztosítják a tanulási költségeket. Klézséről és más csángó falvakból is sokan járnak Magyarországra dolgozni. Duma Andrásék, Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége kérvényt továbbítottak Tokay Györgyhöz, a nemzetiségügyi miniszterhez, ebben azt kérték, hogy a magyar nyelvet, a történelmet és a hagyományokat tanulhassák a gyermekek, fakultatív órákban. Kértek továbbá magyar nyelvű misét és a szövetség számára irodát Bákóban, valamint hogy ügyvédi jogvédő iroda vegye pártfogásba az állandó hatósági és egyházi üldözésnek kitett moldvai magyar kisebbséget. Ösztöndíjat kérnek a tovább tanulni kívánóknak, fizetést a leendő magyar tanároknak, az 1992-es hamis népszámlálási adat korrigálását és egy folyóirat anyagi támogatását. - Duma András személyesen még nem ismertette kérvényét az Desteptarea nevű helyi román lappal, ennek ellenére a lap szept. 23-i száma gúnyosan reagált Duma Andrásék kérvényére. A román lap hangsúlyozza, hogy az 1992-es népszámlálási adatok tények, azokat csak fogadják el. az 1992-es adatok szerint ugyanis Luizikalagorban 5277 lélekből egy volt magyar és 27 csángó, Külsőrekecsinben 1913 lélekből öt magyar és 37 csángó, Klézsén a 6207 lakosból 11 a magyar és 305 a csángó, Forrófalván 5353 lakosból 8 magyar és 43 csángó. Klézsén Istók József elmondta, hogy a népszámlálást a helyi tanári kar végezte, a vallásra és a nemzetiségre sehol rá sem kérdeztek, hanem automatikusan beírták, hogy katolikus és román. Nagyon kevesen merték megtenni, hogy tiltakozzanak. - Tokay György kijelentette, hogy ez nem csupán tanügyi, hanem emberjogi kérdés is. A hivatali huzavona folytatódik: Béres András oktatási államtitkár hivatalosan felkérte a bákói tanfelügyelőséget, tegye lehetővé a kérvényezett magyarórák megtartását. A tanfelügyelőség válasza: készségesen eleget tesz ennek de nem kapott hivatalos megkeresést. A miniszter erre ismét elküldte nekik a huszonkilenc szülő kérvényének másolatát. /B. Kovács András: Moldvában valami megmozdult. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5., 6./
1998. január 8.
"Sylvester Lajos hetek óta egy készülő dokumentumfilmhez olyan emberekkel beszélget, akik az ötvenes években moldvai magyar iskolákba vagy a bákói tanítóképzőbe jártak. A legfontosabb észrevétele, hogy azoknak a moldvai magyaroknak, akik valamikor magyar iskolába jártak, magyarságtudatuk markánsan kiemelkedik az elrománosodó környezetből, sok esetben környezetük meghatározóivá váltak. A klézsei születésű idős Csicsó Antal a lujzikalagori magyar iskolában tanult, majd a bákói magyar tanítóképzőbe került. Mire elvégezte, megszüntették a moldvai magyar iskolákat, ezért Erdélyben lett tanító. Fia, ifjabb Csicsó Antal Bákóban lakik és a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke. Vannak azután azok, akik visszaköltöztek szülőföldjükre, mint a klézsei Duma István Antal, aki Brassóban tanult, ahol imádságos könyvből megtanult magyarul írni és olvasni, Klézsén és a helyi fakultatív magyar oktatás egyik "apostola", egyben a helyi és országos román sajtó támadásainak célpontja. - A Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ szerepe itt egészen más, mint Erdélyben. Itt ugyanis a magyar iskolaszervezéssel egyidőben szervezeték a Magyar Népi Szövetséget. Ennek egyik legkiemelkedőbb egyénisége a pusztinai Erőss József, aki a bákói MNSZ elnöke volt. Jelenleg Pusztinán a magyar élet szíve-lelke. Neki köszönhető, hogy öccse, a lapszerkesztő-magyartanár, Ősz Erőss Péter otthagyta a iasi-i papi szemináriumot, a luizikalagori iskolában végezte az V-VIII. osztályt, Kézdivásárhelyen a tanítóképzőt, Kolozsváron a magyar nyelv és irodalom szakot. /Sylvester Lajos: Csángó sorsok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./"
1998. március 25.
"Gazda József vázlatosan bemutatta a moldvai csángók múltját és kilátástalan jelenüket, a nagymértékû nyelvvesztést, a hatalom ugyanis mindent elkövet mielõbbi beolvasztásukért. 1948-50-ben még a magyar folklór kincsesbányája volt az északi csángók néhány faluja, de ma már csak Szabófalván, Kelgyesten, Újfaluban - és ott is csak az öregek körében - él a magyar nyelv. Megtörtént a zenei anyanyelv elvesztése, s folyamatosan a befejezéséhez közeledik a nyelv és a kultúra teljes elhalása is. Az ok: a folyamatos beolvasztási politika, a nemzeti jogok el nem ismerése. Tudatosan, megtervezetten számolják fel, "mintegy a mindenkori román hatalmi gépezet szakaszosan megtervezett beolvasztási politikájának a "soros" áldozatait. Helyzetük annyira kényessé vált, hogy már az RMDSZ is "kivonult a térségbõl', utolsó akciójuk" 1996 áprilisában volt, amikor Klézsén egy csángó szervezet megalapításáért gyûltek volna össze, de a karhatalmi erõk által felbéreltek tettleg bántalmazták a megjelenteket. Az "RMDSZ azóta semmit nem tesz a csángóságért, s mint kormányzati tényezõ még csak szóba sem hozza helyzetük orvoslását." "Nem hozza szóba helyzetüket a magyar kormány sem". A párhuzamosság alapján pedig lehetne rájuk hivatkozni, amikor a román kormány az erdélyi magyarok és a magyarországi románok közé tesz egyenlõségjelet..." Óriási veszélyeket rejt a csángóság pusztulása iránti közöny. Az "elcsángósodás" veszélye ugyanis az egész határon túli magyarságra kiterjedhet. Ettõl megóvni "nemzetünket az anyaországnak, anyanemzetnek nemcsak joga, hanem kötelessége is." /Gazda József: Csángóság - elcsángósodás - nemzetvesztés - párhuzamosság. Az anyaország felelõsségérõl. = Napi Magyarország, márc. 25./ Gazda József Kovásznán élõ közíró."
1998. március folyamán
"Meglepően gyönge visszhangja támadt a csángó élet fontos eseményének: a Moldvai Csángómagyar Szövetség brüsszeli meghallgatásának. A csíkszeredai Hargita Népe számolt be erről, de az anyaország sajtója hallgatott. A meghívó szervezet, a Yehudi Menuhin Alapítvány tárta a világ elé azt, amit Csicsó Antal, a szövetség elnök elmondott Brüsszelben sorstársainak nemzeti nyomorúságáról. Klézsén, Somoskán, Lészpeden, Bogdánfalván és más moldvai csángó településeken a tanárok pénzbüntetéssel sújtják azt a tanulót, aki a szünetekben meg mer szólalni magyarul. - "Bennszülött" csángó költő, író csak kettő támadt eddig, a már elhunyt Lakatos Demeter és a most középkorú Demse Márton. Lakatos Demeter nem ismerte a magyar helyesírást, román ortográfiával jegyezte le verseit. Demse Márton már értelmiségi, hiszen Erdélyben tanítóképzőt végzett, majd mozdonyvezető volt, jelenleg Budapesten él. - Brüsszelben az Európai Kultúrák Tanácsa /Open Assembly of the Cultures of Europe/ összejövetelére meghívták Csicsó Antalt. A tanácskozáson a kezdeményező, Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész mondott megnyitó beszédet, részt vettek az Európa Parlament, a Régiók Tanácsa, az UNESCO, továbbá a kisebbséggel foglalkozó szervezetek képviselői. /Bardócz Gergely: Csángók Brüsszelben. = Nyugati Magyarság (Budapest - Montréal), márc./"
1998. május 15.
"A múlt hét végén harmadszor ült össze a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének /MCSMSZ/ vezetősége a bákói székházban. Meghívták Kötő József RMDSZ-alelnököt és Szatmári Tibort, többek között a csángó ügyekkel is foglalkozó referenset, azonban nem jöttek el a tanácskozásra. A moldvai magyarok ügye nem szerepel a legfontosabb RMDSZ-feladatok között. A MCSMSZ-nek kétszobás lakása van Bákóban, elég nehéz megtalálni, így nem töltheti be igazi funkcióját. Csicsó Antal, az MCSMSZ elnöke beszámolt útjairól, továbbá a klézsei anyanyelvi oktatás és a pusztinai anyanyelvi szertartás körüli ügyekről. Erőss J. Péter javasolta, hogy az oktatás ügyének megoldása céljából lépjenek kapcsolatba a kormány mellett működő Kisebbségügyi Hivatal vezetőjével. - Még 1997 őszén több klézsei és somoskai szülő kérvényt nyújtott be a Bákó megyei tanfelügyelőséghez, hogy a tanügyi törvény alapján biztosítsák a magyar nyelv és irodalom, valamint a romániai magyar kisebbség történelmének oktatását. Ha nehezen is, de megszerezték a jóváhagyást. Ennek ellenére a megyei tanfelügyelőség halogatja Csicsó Antal kinevezését a klézsei iskolánál. Csicsó ápr. 30-án jelentkezett Klézsén, az iskolában, hogy megtartsa az első magyarórát, azonban kinevezés hiányára hivatkozva az igazgató nem engedte be őt az iskola épületébe. Csicsó Antal szükségből vállalta ezt a feladatot, mert Erdélyből nem jött tanító vagy tanár, hogy itt tanítson. A tanácskozáson szó volt Pusztina 160 hívőjének aláírással ellátott, magyar nyelvű szentmisére vonatkozó kérelméről, melyet a iasi-i püspökhöz címeztek. Nem ez volt az első próbálkozásuk: először 1991 augusztusában 200 aláírással ellátott kérvényt adtak be. Duna Grigore akkori püspöki helynök szekus módszerekkel végzett megfélemlítési akciója vetett véget a kérelmezésnek. Mostani beadványukban emlékeztettek arra, hogy a csángó vidéken csak titokban vagy magánházaknál hallgathatnak magyar nyelven szentmisét. A mostani beadványt idén február 23-án öttagú küldöttség adta át a bákói esperesi hivatalban Dumitru Gabor egyházi oktatással foglalkozó felügyelőnek. A küldöttséget durván fogadták. Két hétre rá a pusztinai segédlelkész meglátogatta az aláírók egy részét. A segédlelkész korrekt volt, mindent feljegyzett. Ezzel valószínűleg elégedetlenek voltak, mást küldtek, akinek hatására sokan visszavonták aláírásukat. Robu Ioan bukaresti érsek azt állította, hogy két ízben is kapott hasonló beadványt, de elhárította a választ, mondván, az a iasi-i püspökségre tartozik. Janusz Bolonek pápai nunciust nem tájékoztatták megfelelően, mert szerinte Moldvában nem élnek magyarok. Egyedül Gabiel Andreescu értette meg a csángók panaszát. A iasi-i püspökség Csicsó Antalnak címzett levele szerint a 180 személyből csak 80-an ismerték el aláírásukat, sokan kirándulásért vagy más előnyökért írták alá. Végül leszögezi a levél: határozott nem a válasz "ezekre a provokációkra". Tény tehát, hogy magyar nyelvű miséről az egyházi hatóságok nem akarnak hallani. Azonban ez az első alkalom, hogy a iasi-i püspökség válaszra méltatott egy olyan beadványt, amelyben a hívek a magyar nyelvű szertartást kérik. /Pusztai Pál: A moldvai magyarság törekvései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./"
1998. július 30.
A klézsei csángók nemrég Kötő József államtitkárhoz fordultak, hogy anyanyelvű általános iskolai oktatást igényeljenek. Az államtitkár nem nagyon bíztatta őket, mondván, nem tudja garantálni szaktanárok kiküldését. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége emiatt felhívásában olyan pedagógusokat keres, akik önkéntesen vállalnák a fakultatív jellegű magyar oktatást. Szállást, étkezést tudnak biztosítani, emellett anyagi támogatást is nyújtanak. /Magyar tanítót a csángóknak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
1998. augusztus 10.
Az Orbán Balázs Művelődési Egyesület /Székelyudvarhely/ pályázatot hirdet a Bákó megyei Klézse csángó gyermekeinek oktatására. Elsősorban fiatal tanítók jelentkezését várják, akik ősztől heti egy órában anyanyelvükön, magyarul tanítanák írni-olvasni a tanulókat. A pályázónak a tanítói vagy tanári fizetésén kívül havonta pénzjutalom jár, lakást, ebédet pedig tanítványaik szülei biztosítanak. /Tanítót, tanárt Klézsére! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
1998. augusztus 19.
Klézse hétezer lelket számláló csángó község, az 1992-es népszámlálás szerint csupán tizenegy magyar él a településen. Ennek ellenére a klézseiek egy részében él a csángó-tudat és őrzik hagyományaikat. Duma András, a Moldvai Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke, akit a nacionalista helyi román lapok hazaárulónak neveznek, továbbá okirathamisítónak és bujtogatónak. Klézsén szinte mindenki beszél magyarul, ennek ellenére csupán tizenegy szülő kérte a magyaróra bevezetését. Akik aláírták a kérvényt, azokhoz kijöttek többször és igyekeztek őket rávenni, vonják vissza aláírásukat. Ugyanúgy az iskolába is behívatták a szülőket, nem hagytak nekik békét, rájuk kiabáltak, hogy hazaárulók. A klézseiek a magyar szentmisét is kérték, de a pap azzal érvelt, hogy Isten románul is tud, minek akkor a magyar szó. Volt, akit megfenyegetett a pap, mondván, nem fél, hogy valaki meggyújtja a házát, amíg aláírásokat gyűjt. Duma András elmondta: Tokay György miniszter eljött ugyan egyszer, de nem jelentette be érkezését, nem tudott róla Duma András sem, egy óra múlva eltávozott és azt mondta, a klézseiek elbújtak előle. - Kötő József államtitkár viszont megígérte, szeptembertől megindulhat a magyar oktatás Klézsén. /A klézseiek a magyar betűt szomjazzák. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 19./
1998. szeptember 2.
Kötő József oktatásügyi államtitkár a vele készített interjúban elmondta, hogy országos átlagban a diákok 35 %-ának sikerült a pótérettségi. Maros megyében 74 százalékos volt az arány, a magyar nemzetiségűek tehát komolyan felkészültek. Szükség volt a szigorú érettségi vizsgára, a szigorú megmérettetésre, hogy szembe lehessen szállni a társadalmi méretekben eluralkodott szemlélettel, hogy minden elintézhető, minden kijárható. Az államtitkár kifejtette, hogy az önálló magyar egyetem létrehozásával foglalkozó kormánybizottság működéséhez mintegy 500 millió lejt biztosító kormányhatározat várható elfogadásával megteremtődnek a feltételek az önálló magyar egyetem tervének előkészítési munkáihoz, a kormánybizottság első munkajellegű találkozójára szeptember 1-jén került sor. A bizottsági munkálatok előkészítésére a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács Kolozsváron ülésezett, ahol azok a tagok, akik részt vesznek a kormánybizottság munkájában, valamint a többi felsőoktatási tag megbeszélte azt a stratégiát, amelyet képviselniük kell a kormánybizottságban. A Felsőoktatási Tanács által kifejtett több mint nyolc éves kutatómunka és előtanulmányok alapján "kikristályosodott az oktatást és tudományt, oktatást és kutatást összekapcsoló tudományegyetemnek a szellemi struktúrája." Rendelkeznek az oktatásban dolgozó vagy főiskolai oktatásban számba jöhető oktatók teljes kataszterével, ennek alapján Kötő cáfolta azt a gyakran hangoztatott feltételezést, miszerint a nincs elég számú magyar oktató egy önálló magyar egyetem létrehozásához, úgy vélve, hogy az egyetem akkreditációjához szükséges oktatói létszám nehézségek nélkül előteremthető. Elkészítik a pontos igénylistát is arról, hogy még milyen speciális szakember-igénnyel kell számolni. Ennek alapján dolgozza ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület a vendégtanár-programot és a doktorandus-programokat. Kötő megelégedéssel jelentette be, hogy a számos politikai botrány ellenére ez évtől kezdve sikerült beindítani a moldvai csángók körében - egyelőre egy faluban, Klézsén - a magyar nyelv tanítását. A döntés már a múlt évben megszületett, de parlamenti interpellációk és a felkavart ellenkezés miatt eddig nem indult be ez a két csoport sem. Kötő ígérte, hogy maga fogja ellenőrizni a tanítás beindítását. Ez nem végleges megoldás. Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc tanulmányt készített azoknak a csángóknak a földrajzi elhelyezkedéséről, akikben még pislákol az anyanyelvi tudat. Ennek alapján kidolgozták azt, hogy a moldvai csángó településeken milyen iskolatípusokat kell beindítani, az általános iskoláktól kezdve a fakultatív magyar órákig. /Zsehránszky István: Rosta után, egyetem előtt. Beszélgetés Kötő József tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./
1998. október 5.
Okt. 5-én a képviselőházban Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő interpellációt intézett Andrei Marga közoktatásügyi miniszterhez és Ion Anghelescu egyházügyi államtitkárhoz. Az RMDSZ-képviselő szóvá tette, hogy a moldovai csángómagyarok nem tudnak érvényt szerezni ama elidegeníthetetlen és alkotmányos joguknak, hogy anyanyelvükön tanuljanak és misézhessenek. A klézsei magyar szülők még 1996 nyarán hivatalosan kérték a magyar nyelv tanítását a községi általános iskolában, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség azonban válaszra sem méltatta a kérvényezőket. A kérvény végül - 14 hónapos várakozás után! - a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége révén a Közoktatásügyi Minisztériumhoz került, amely felszólította a Bákó Megyei Tanfelügyelőséget a kérdés megoldására. Mindennek ellenére semmilyen konkrét lépés nem történt, sőt, Anisoara Rudei klézsei tanítónő a magyar nyelv tanítását szorgalmazó szülők megfélemlítésével is próbálkozott, és azt sugallta nekik, hogy gyerekeik menjenek Erdélybe vagy Magyarországra, ha magyarul akarnak tanulni. A szülők azonban nem ijedtek meg, és kiállnak követelésük mellett. Ennek ellenére a bákói tanfelügyelőség nem teljesíti a tárca döntését egy magyar tanító kinevezésére és alkalmazására vonatkozóan. Szilágyi Zsolt ezek után azt kérdezte Andrei Marga minisztertől, mit tett eddig és mit szándékozik tenni ezután a csángómagyar szülők akaratának érvényesítése érdekében és azért, hogy elejét vegyék a bákói tanfelügyelőség jogtipró magatartásának. Ion Anghelescu egyházügyi államtitkártól a szabad vallásgyakorlás jogának szavatolását kérte számon az RMDSZ Bihar megyei képviselője, amikor arra a kérdésre kérte a választ, hogy milyen konkrét intézkedésekkel szándékozik megoldani a moldvai csángómagyarok azon kérését, hogy e csángó falvakban magyar nyelvű misét is hallgathassanak a hívők. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6. 1341. sz., A csángók jogaiért interpellált az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1998. október 6.
Tokay György miniszter az általa vezetett Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal eddigi munkáját ismertette. Amikor az RMDSZ javaslatára létrejött a hivatal, akkor az felvállalta az egész romániai kisebbség problematikáját. Az engedélyezett 46-os létszámkeret alig felét teszi ki a hivatal munkatársai. Rövid időn belül sikerült egy országos monitorizálási hálózatot létrehozni, ennek megalakításában a kolozsvári, konstancai és suceavai területi irodák is nagymértékben hozzájárultak. Az utóbbiban helyet kap a Csángómagyar Szövetség is. A Roma Hivatal élén Dan Oprescu áll. A hivatal jó kapcsolatokat épített ki a román civil szférával, az 1995 és 1997 között inaktív Kisebbségi Tanácsot sikerül a hivatalnak aktivizálni. Megszűnt a Kisebbségi Tanács kirakatjellege. Tokay több mint száz nemzetközi találkozóját nem csupán protokolláris jellegűnek minősítette. A nemzetközi konferenciákon igyekezett reális képet adni a kisebbségek helyzetéről. A miniszter részletesen ismertette érdekvédelmi munkájukat, illetve azokat a törvénytervezeteket és kormányhatározatokat, melyek kidolgozásában aktívan részt vett az általa vezetett hivatal. Ezek közül a legfontosabbak a tanügyi és a helyhatósági törvények voltak. Kormányhatározatot kezdeményeztek a Kisebbségvédelmi Minisztériumközi Bizottság létrehozására. A magyar bölcsészkar létrehozásáról szóló kormányhatározat-tervezetüket nem tárgyalták meg, a magyar zenetudományi tagozat létrehozásáról szóló határozat tárgyalását a kormány elhalasztotta. Az egyes minisztériumok részéről tapasztalható akadályoztatás miatt kormányülés napirendjére tűzték ezt a kérdést, ahol a miniszterelnök fölszólította a minisztereket, hogy fokozottabb figyelemmel kövessék az előterjesztett anyagokat. Tokay személyesen tárgyalt a többnyelvű feliratok tarthatatlan helyzetéről Kolozs és Maros megye prefektusával. A magyar nyelv oktatásának bevezetését kérte Klézsén a megyei tanfelügyelőtől. A marosvásárhelyi zsidó temető meggyalázása ügyében kezdeményezésük ellenére nem indult ügyészségi vizsgálat. Bűnügyi feljelentést tettek olyan munkahelyi hirdetések ügyében, amelyek kizárták romák jelentkezését, azonban az ügyészség ebben az esetben sem indított vizsgálatot. Kormányhatározatot terjesztettek be a csíkszeredai ortodox püspökségnek átadott ingatlan ügyében, azonban nem sikerült a határozatot megsemmisíttetni. Két ízben memorandumban hívták fel Victor Ciorbea akkori miniszterelnök figyelmét a magyarellenes hangulatkeltésre, nyilvános állásfoglalást kérve, ugyanezt kérték az államelnökségtől is, de eredményt nem tudtak elérni. A többségi közvélemény megváltoztatása és a sajtó ellenséges hangvétele ellensúlyozását szolgálja a hivatal kéthetente megjelenő Tájékoztatója, melyet 70 címzetthez juttatnak el /a sajtó mellett nagykövetségeknek, emberjogi szervezeteknek is/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
1998. december folyamán
Klézsén a moldvai csángómagyarok kéthavonta megjelenő lapot adnak ki. A lapban román nyelvű cikkeket is közölnek. A legutóbbi számban hírt adtak arról, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviselőjét meghívták Brüsszelbe. Vajon alacsonyabbrendűek vagyunk-e? - teszi fel a kérdést címében az egyik írás. /Mi Magunkról - Noi despre noi (A Klézsei Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Helyi Szervezetének lapja, Klézse), 1998. december - II. évf. 6. sz./
1999. február 10.
Február 7-én Kötő József oktatásügyi államtitkár, az RMDSZ művelődés-, oktatás- és egyházügyi alelnöke jelen volt a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Gyimesbükkön tartott évi közgyűlésén. Napirenden szerepelt a moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatásának kérdése is. Kötő József ismertette, hogy miniszteri rendelet intézkedett az anyanyelvi órák bevezetéséről a klézsei iskolaközpontba. Gáncsoskodások után a megyei tanfelügyelőség tudomásul vette a szülői közösség igényét, és a megoldást a helyi iskola vezetőtanácsára bízta. Javaslat született az óraadó tanár személyére vonatkozóan is. Az államtitkár ígéretet tett az oktatás beindításának további ellenőrzésére. A közgyűlés elismeréssel vette tudomásul a Domokos Pál Péter Alapítvány tevékenységi beszámolóját a csángómagyar gyerekek anyanyelvi oktatása érdekében kifejtett munkájukról. /Csángómagyarok közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1999. február 10.
Febr. 7-én tartotta évi közgyűlését volt a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Gyimesbükkön, melyen megjelent Kötő József oktatásügyi államtitkár, az RMDSZ művelődés-, oktatás- és egyházügyi alelnöke is. A napirendi pontok között volt a moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatásának kérdése. Kötő József ismertette, hogy miniszteri rendelet intézkedett az anyanyelvi órák bevezetéséről a klézsei iskolaközpontba. Gáncsoskodások után a megyei tanfelügyelőség tudomásul vette a szülői közösség igényét, és a megoldást a helyi iskola vezetőtanácsára bízta. Javaslat született az óraadó tanár személyére vonatkozóan is. Az államtitkár ígéretet tett az oktatás beindításának további ellenőrzésére. A közgyűlés elismeréssel vette tudomásul a Domokos Pál Péter Alapítvány tevékenységi beszámolóját a csángómagyar gyerekek anyanyelvi oktatása érdekében kifejtett munkájukról. /Csángómagyarok közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1999. március 27.
"A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 1998. dec. 28-án és 1999. febr. 7-én levélben fordult a iasi-i püspökséghez, magyar nyelvű szentmisék engedélyezését kérve. A levélben szerepelt az is, hogy Klézsén, ahol magyar nyelvű oktatás újraindítását tervezik, 1998 novemberében az egyik vasárnap Augustin Pascariu pap a szentmisén felszólította a híveket, hogy "végezzenek gyorsan azokkal, akik magyar tannyelvű oktatást kérnek". Nem ő az egyedüli pap, aki megfélemlítést gyakorol. /Tilos magyarul. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./"
1999. május 21.
Máj. 18-án dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár és Sántha Attila tanácsos Bákóban találkoztak a megyei főtanfelügyelővel, és kidolgozták az 1999-2000-es iskolai évben a klézsei iskolában indítandó magyar nyelvoktatás ütemtervét. A magyar nyelvoktatást beindítását megkönnyíti, hogy a kerettanterv opcionális részében a jelentkezők számától függetlenül vegyes csoportok is létrehozhatók a szülők kérésére. Ezt követően a közoktatási tárca képviselői megbeszélést folytattak a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége irodájában a testület vezetőivel, rögzítvén a szülői közösség és a csángó érdekképviselet tennivalóit az ütemterv megvalósítása érdekében. /Megszületett a klézsei iskola ütemterve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1999. május 21./
1999. június 1.
Február elején Csicsó Antal, Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke azt nyilatkozta, hogy heteken belül egy magyar tannyelvű osztályt indítanak Klézsén. A csíksomlyói búcsún jelen levő Csicsó Antal elmondta, hogy sajnos mégsem indult magyar osztály, esetleg az 1999-2000-es tanévben kerül rá sor. A többszöri ígéretek és azok rendszeres megszegése azonban elcsüggeszti az érdekelteket. /Csángó csalódások. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), jún. 1./
1999. július 5.
Csíksomlyón ismét megtartották az Ezer Székely Leány Napját, melyet először Domokos Pál Péter 1931-ben szervezett meg. A rendezvény felvonulással kezdődött. Lovasok és fúvószenekar vezette a népviseleti parádét a Szék útján a somlyói kegytemplomig. A kegyhelyen nagyon sokan vettek részt a segédpüspök által celebrált szentmisén, majd az Ezer Székely Leány Napja résztvevői kivonultak a két Somlyó hegye közti nyeregbe. A műsort a szentegyházasfalviak nyitották. A gyimesi hidegségi táncosok után Vitos Izabella oláhfalvi énekekkel szórakoztatta a közönséget. A sepsiszentgyörgyi Fenyőcske együttes után a csíksomlyói egyházközséghez tartozó falvakból verbuválódott fiatalok zenekara lépett színre, majd a sötétpatakiak és a csíkjenőfalviak mutatták be műsorukat. Felléptek még Vajdaszentivány, Mezőbánd, Csíkszentkirály, Csíkjenőfalva, Csíkszentimre, Kászonújfalu, Szováta, Gyergyószentmiklós, a gyimesi Sötétpatak, a moldvai Pusztina, Nádas, Külsőrekecsiny, Klézse és Forrófalva hagyományőrző együttesei, valamint a Hargita Székely Népi Együttes. /Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./
1999. július 27.
"Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy a moldvai, jászvásári székhelyű római katolikus püspökség 252 ezer katolikust tart nyilván. Tulajdonképpen a moldvai katolikusok száma ennél valamivel nagyobb, de hivatalosan ennyit vallanak be. Ezek közül 200-220 ezer magyar eredetű, de a három-négy csángómagyar dialektus valamelyikét csupán 62-70 ezer személy beszéli. A hatvankétezerből "velünk tart", a magyarságát meg akarja tartani a fele, tehát mintegy harmincezer. Ezeket nevezzük mi csángómagyaroknak, mondta Csicsó Antal. Felvázolta a csángók múltját. Jelenleg a templomon belül "a magyar szó használata szigorúan tilos, sőt, azt is tiltják, hogy az emberek házánál magyarul beszéljenek." Kérték a magyar nyelv engedélyezését a szintén csángó származású jelenlegi jászvásári katolikus püspöktől, Petru Ghergheltől 1990-ben, 1991-ben, aztán 1996-ban, majd 1998 februárjában és májusában is. Legtöbb beadványukra nem is válaszoltak. - A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének irodája 1997-ig Sepsiszentgyörgyön volt, amelyet akkor Bákóba költöztettek. Egyik legfontosabb munkájuk a közönségszolgálati tevékenység. Dokumentumokat fordítanak románról magyarra és magyarról románra, jogi tanácsokkal és információkkal látják el a térségben élő csángómagyarokat. - Azért harcolnak, hogy Klézsén és még néhány csángó faluban, legyen hetente egy magyaróra. Azonban ezt sem sikerült elérni. A minisztériumtól kiharcolták, hogy parancsolják meg a megyei főtanfelügyelőnek, Paraschiva Florescunak, hogy ezt hajtsa végre. Mégsem hajtotta végre. - Még Béres András tanügyi államtitkár idején kiharcolták, hogy a megyei tanfelügyelőségre utasítás menjen. Megyei szinten azonban mindent kijátszottak. Aztán Tokay György kisebbségügyi miniszter és később Kötő József tanügyi államtitkár is járt ott, de a kérést csak nem sikerült megoldani. Klézsén 5500 ember él, s ezek közül körülbelül 5000 beszél csángómagyarul. /Tibori Szabó Zoltán: "Azt is tiltják, hogy az emberek házánál magyarul beszéljenek" Beszélgetés Csicsó Antallal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"
1999. augusztus 16.
Megjelent Péterfy László Kibéd és egyháza /Infopress, Székelyudvarhely/ című nagymonográfiája. A Nagykenden élő szerzőhöz benézett Bálint Mózes, amikor éppen hazaérkezett a moldvai Klézséről vagy Szabófalváról, Pusztináról, ahol akkoriban talán tízezredszer járt. Péterfy László a nyolcvankilencedik esztendejét tapossa, és negyven éven át református lelkészként szolgált. Péterfy László már több település monográfiáját elkészítette. így Siklód (1957), Balavásár, Gyulakuta (1960), Héderfája (1975), Bonyha (1976), Nagy- és Kiskend (1978), végül pedig szülőfaluja, Nyárádselye monográfiáját. /Oláh István: Kibédi krónika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
1999. augusztus 21.
A moldvai csángóktól pontosan negyven éve vették el az utolsó magyar nyelvű iskolát. A helyzeten eddig nem javított az sem, hogy az RMDSZ kormánypárt. Egy maroknyi ember Marosvásárhelyen, 1990 óta minden nyáron kéthetes nyári tábort szervez Maros megyében a csángó gyerekeknek. A bizottság lelke Czellecz Jenő. A táborozás idején írni, olvasni és magyarul énekelni tanulnak a csángó kisgyerekek. Az elmúlt kilenc évben Lészpedről, Pusztinából, Klézséről és Lujzikalagorból összesen 930 gyereket vittek Maros megyébe. /Csángó vakáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
1999. augusztus 31.
Bár huszonöt településen vannak tagjai a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének, alig fél tucat faluból érkeztek résztvevők aug. 29-én, vasárnap Bákóban tartott szövetségi közgyűlésre, ami így nem lett több választmányi gyűlésnél. A jelenlévők többsége szervezeti tisztségviselő vagy a szövetség helyi közösségeinek vezetője. Sokadszor és mindig ugyanazok az arcok, ugyanazok a lelkes, de időnként elcsüggedő, sértődékeny, fáradt emberek, többségükben túl az ötvenen vagy annak határán. Az a néhány fiatal, aki tenne, tervezgetne a szervezet körül és annak életében, még bátortalan, nincs meg a kellő képzettsége. A frissen megválasztott szövetségi elnök, a klézsei Csicsó Antal jellemezte úgy a csángóüggyel törődők táborát, hogy abban helye van (lenne) a szívvel, valamint az ésszel közelítőknek is, a tapasztalt, idősebb és lelkes fiatal nemzedéknek is, csakhogy a kerék előre forogjon. Idén február óta nem találkoztak ügyeik megbeszélése végett a klézsei, pusztinai, lészpedi közösségi szervezők - csak ebben a három faluban van helyi szervezete a szövetségnek, máshol elszórtan jegyeznek összesen 180 tagot -, akiknek munkájában igen fontos mozgatóerő a gyimesfelsőloki iskolapélda, személyesen Deáky András igazgató állandó jelenléte a csángószövetség találkozóin. Moldvában egyedül Klézsén indult kezdeményezés az anyanyelv oktatására, de mindeddig eredmény nélkül. A gyűlésen Sánta Attila Kötő József államtitkár tanácsosaként képviselte az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelő osztályát, aki az ügyben azt nyilatkozta, csak abban az esetben tud a tárca és annak kisebbségi osztálya tenni a klézseiekért, ha a kérvényezők betartanak minden törvényes lépést, határidőt, és egyik beadványtól a másikig nem csökken a felére, utóbb negyedére az igénylők száma. Duma András, a klézsei magyar oktatás ügyintézője nem értett egyet azzal, hogy a szülőket lehetne vádolni a szabályos eljárás be nem tartásáért. - Ne kérje tőlem számon senki - szögezi le Duma András -, hogy meggyőzzem a szülőket arról, annyi megfélemlítés után ötödször és hatodszor is nyújtsák be kéréseiket, hol ez, hol az hiányzik a kérésekből, vagy éppen nem iktatják azokat, és nyomtalanul eltűnnek. Nem sikerült pontos és tiszta képet kapni arról, mi történt a hazai kezdeményezésekkel, a csíkszeredai és más erdélyi városokban indított, de mára már megbukott csángóoktatással, kik foglalkoznak a moldvai magyarok számára anyaországi egyetemeken, főiskolákon felajánlott helyek elfogadásával, arra sem kaptak választ, hogy igaz-e az a közgyűlésen elhangzott állítás, miszerint az RMDSZ nem támogatja a csángó diákok Magyarországon való tanulását, mert eddigi tapasztalat szerint igen nagy a lemorzsolódás, így azt javasolja, inkább tanuljanak itthon, hazai egyetemeken. A gyűlésre a meghívásnak egyetlen RMDSZ-tisztségviselő sem tett eleget. Csicsó Antal keserűen jegyezte meg, az RMDSZ csúcsvezetése 1995-től nem képviseltette magát a csángószövetség közgyűlésein. Nyisztor Tinka felvetette, szükség lenne egy saját erőből megszervezett népszámlálásra. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság tagja támogatásával nyújtottak már be erre vonatkozó pályázatot, amit elutasítottak, pénz nélkül pedig még néhány falura méretezett mintán sem lehet ekkora munkát elvégezni. - Közel 100 olyan szervezetről tudnak, melyek foglalkoznak csángóüggyel, de közülük csak nyolccal van kapcsolatuk, a többivel éles versenyben vannak a pénzekért. A pénzügyi beszámolóban elhangzott, a szövetség egyetlen állandó támogatója az RMDSZ, irodafenntartásra 150 dollárnak megfelelő összeget és két igen alacsony fizetést utal át a csángószervezetnek. Havonta legkevesebb 1,5 millió lejjel rúgnak többre a folyó költségek, ez csak növeli a 22 millió lejnyi adósságot. A jelenlegi vezetés a három évvel ezelőtti elnökséget hibáztatja azért, mert nem volt naprakész könyvelés, kilenc évre visszamenőleg kellett elkészíteni az elszámolást, ami több mint ezer dollárba és közel ötmillió lejbe került. A szövetség eredménynek tartja, hogy a Bákóba költözött székház rendelkezik számítógéppel, telefonnal, faxszal, naponta bárhonnan hívható, információ kérhető vagy továbbítható. A tagok közül többen nehezményezték, hogy a szövetség kapcsolatot tart az egész világgal, csak éppen a környező falvakbeli csángósággal nincs állandó kapcsolatban. A tagdíj kérdésében annyit döntöttek, pénz hiányában egyelőre csak ideiglenes igazolványokat készítenek, azzal keresik fel a tagokat. A Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége az önrendelkezés megvalósítását programjának tartja, miként azt is, hogy a magyar kormánnyal és a Magyarok Világszövetségével való kapcsolatban a moldvai csángó-magyarok törvényes képviseletére tart igényt. Ezt az újonnan megválasztott elnökség (Csicsó Antal elnök, Róka Szilvia ügyvezető elnök, az oktatási, művelődési, gazdasági, szociális és pénzügyi felelősök) is magáévá teszi. A szövetség legfontosabb idei tevékenységi tervei közé sorolta három területi RMDSZ-szervezet megalakítását Bákó, Suceava és Karácsonkő (Piatra Neamþ) központtal, valamint a csángószövetségnek mint RMDSZ-platformnak a besorolását. A közgyűlés tiszteletbeli szövetségi elnököt is választott Nyisztor Tinka személyében, aki mintegy a szervezet utazó nagyköveteként képviselheti a moldvai csángó-magyarok ügyét, elsősorban oktatási ügyekben. /Fekete Réka: Moldvai Csángó-magyarok bákói találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./