"Idén tizennyolcan /a színész szakon tizenhárman, a színháztudomány szakon öten/ végeznek a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. Erdélyben több színház kínál az idén helyeket számukra, de a külföldi rendezők is megismerhetik őket a különböző határon túli seregszemléken, így a kisvárdai, illetve a pécsi színházi fesztiválon. Kovács Levente tagozatvezető kifejtette, az egyetem mindkét szak hallgatóinak számos lehetőséget biztosított a szakmai felkészülésre. Csíkszeredában öt, Marosvásárhelyen két, Nagyváradon három színészi állást hirdetnek, de pályázni lehet még székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi, sepsiszentgyörgyi helyekre is. /Antal Erika: A végzős hallgatók nagy része a pályán marad. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./"

"Sikeres volt a Csíki Játékszín évadzáró előadásának. A közönség szavazatai alapján Dálnoky Csilla, illetve Fülöp Zoltán lett az évad színésze, a legsikeresebb előadásnak pedig A dzsungel könyvét tartotta a publikum. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója bejelentette, hogy a következő évadtól hét színésszel bővül a társulat, a hétből öt csíki származású, ami a csapat állandósítása szempontjából cseppet sem elhanyagolható. Jún. 23-án a Határon Túli Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján szerepelnek a nagy sikerű Stílusgyakorlattal és Euripidész Iphigeneia Auliszban című tragédiájával. /Hét új taggal bővül a társulat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./"

"Megnyílt a XV. Kisvárdai Fesztivál. A fesztiválnyitó ünnepség szónokai, Oláh Albert polgármester és Hiller István művelődési miniszter arról beszéltek, hogy Kisvárda és a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja a politika előtt járt - és teljesített! A maga területén lebontotta a magyarságot szétszabdaló határokat. Az Újvidéki Színház, a fesztivál tavalyi fődíjasa idén kevésbé volt sikeres. Az újságíró szerint a másik vajdasági társulat, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Siratófal című előadása sem remekelt. /(Zsehránszky István): Kisvárdai Fesztivál XV. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./"

"A Kisvárdai Tőkés László Alapítvány díját vette át ünnepélyes keretek között a kisvárdai református templomban Orbán Viktor ex-miniszterelnök. Az ökumenikus istentisztelet keretén belül sorra kerülő nyilvános kuratóriumi ülésen jelen volt maga a kitüntetett, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, az első Tőkés-díj tulajdonosa, Lengyel Szabolcs, a kuratórium elnöke, a kuratórium tagjai, valamint dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megbízott rektora, aki laudátiót mondott, továbbá sok más meghívott. A zsúfolásig megtelt templomban, valamint a templomon kívül rekedtek számára az istentisztelet után Lengyel Szabolcs felolvasta a kuratórium határozatát, amely szerint az április 7-én megtartott ülésen egyöntetű szavazással a kuratórium tagjai úgy döntöttek, hogy idén a Tőkés László-díjat Orbán Viktor ex-miniszterelnöknek adományozzák, a magyarság mint nemzet értékeinek és érdekeinek képviseletéért. /Köllő Katalin: Orbán Viktor Tőkés László-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./"

"Darvay Nagy Adrienne színháztörténész immár második éve a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának egyik művészeti tanácsadója: Szűcs Katalin Ágnes színikritikussal közösen döntik el, egy adott társulat mely darabbal szerepel a versenyprogramban Kisvárdán. Darvay Nagy Adrienne lassan húsz éve foglalkozik a határon túli magyar színházakkal. Az eddigi jelöléses rendszertől eltérően a teátrumok most csak javaslatot tesznek a versenyelőadásokra vonatkozóan. Az az általános kritérium, hogy szakmai szempontból legyen értékes az előadás. A fesztivál versenyprogramjában minden színházi műhely részt vehet egy előadással. A fesztiválnak van egy versenyen kívüli, off-programja is. Az off-program a társulatok művészi sokszínűségét igyekszik bemutatni, továbbá a kisvárdai közönség szórakozni vágyó rétegeit ezzel szeretnék becsalogatni a színházba. /Botházi Mária, Kisvárda: "Nem csupán szelektorok vagyunk" . = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./"

"A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata térhetett haza a legtöbb díjjal, összesen öttel a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak XV. Fesztiváljáról, amelynek záróünnepségére jún. 28-án került sor. A nagy sikert a kolozsváriak Doktor Faustus tragikus históriája című előadása érte el, amely elnyerte - a Komáromi Jókai Színház Sirály című előadásával megosztva - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által fölajánlott nagydíjat. A Marlowe előadásban nyújtott alakításáért, Mephistophilis szerepéért Kézdi Imola elnyerte a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza által alapított Teplánszky-díjat. Ugyancsak egyéni díjat tudhat magáénak Cristian Rusu, az előadás díszlettervezője. Két díjjal térhetett haza a kolozsvári színház kitűnő művésze, Bogdán Zsolt, aki a Doktor Faustus tragikus históriája című előadásban a fiatal Faustus szerepének megformálásért elnyerte a szintén a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza által felajánlott Különdíjat, valamint megkapta a dr. Nagy Szilárd, Kisvárda város alpolgármestere által hagyományteremtő szándékkal alapított különdíjat. A fesztivál tizenötéves történetében még nem teltek meg ilyen mértékben a színházi előadásokra hivatott termek. A zsűri elnöke, Fodor Tamás értékelte a tíznapos fesztivál előadásait, hangsúlyozva, hogy nehéz dolga volt a zsűrinek, hiszen sok jó előadás és társulat létezik a határon túli magyar intézményekben, ez pedig nagyszerű dolog, ellentétben a magyarországi helyzettel, ahol sok fásult színész van, akik iparként űzik a mesterségüket. /Köllő Katalin: Öt kisvárdai díj a kolozsvári magyar színjátszásnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"Kisvárda szűk volt színházainknak, és Gyergyó csak egy fokkal jobb: itt hazai pályán szorongunk - indítja írását Zsehránszky István zsűritag a Gyergyói Kisújság által Kollokvium címmel megjelentetett kiadványban. A kollokviumot támogató Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának igazgatója rámutat: a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a gyergyószentmiklósi seregszemle közötti hasonlat más tekintetben is érvényes. "Magyarország Kisvárdával két legyet akar ütni egy csapásra: csokorba gyűjti a kisebbségben működő magyar színházakat, és versenyt mímel a támogatás leosztásához. Másrészt e seregszemlével jelentős kulturális eseményt teremt egy Isten háta mögötti vidéken" - vélekedik Zsehránszky.A vitába szállók - rendezők, színészek, egykori színházigazgatók - leginkább azt fájlalták: a Kollokvium-szerű rendezvényeken - a 90-es évek elejétől már Kisvárdán is - alig egy napot töltenek a meghívott társulatok, s így az intézmények között nem jönnek létre kapcsolatok. /Gergely Edit: Gyergyószentmiklós Erdély Kisvárdája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./"

"Harmadszor tartják meg szept. 23. és 28. között Székesfehérváron a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár és a Szent István Művelődési Ház szervezte Határon Túli Magyar Irodalom Hete nevű rendezvénysorozatot. Az irodalmi konferencián számos erdélyi, felvidéki, délvidéki, illetve anyaországi író, költő és irodalomkritikus vesz részt. A rendezvényt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyitotta meg. "Szeretném, ha Székesfehérvár azzá válna a határon túli irodalom számára, ami Kisvárda a határon túli színházaknak" - mondta Bálint-Pataki József. Párbeszédet kell folytatni a szomszédos országok íróival, a szellemi élet személyiségeivel is - hangsúlyozta Pomogáts Béla irodalomtörténész. Az Illyés Közalapítvány elnöke felvázolta azokat a 19. és 20. századi törekvéseket, amelyek a megbékélést szolgálták. Szó esett többek között a Trianon utáni transzszilvanista törekvésekről, a 90-es évek próbálkozásairól. Dr. Arató Antal, a rendezvény főszervezője, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatója elmondta, a konferencia célja az ismerkedés, a kapcsolatok létesítése mellett a határon túli magyar irodalom megismertetése az anyaországi olvasókkal. Átadták a Fel Fehérvárra! című irodalmi pályázat díjait a nyerteseknek: Gál Éva Emese Gyergyószentmiklósról, Gál Sándor Kassáról, az anyaországban élő Vári Fábián László és Stumf Benedek András Székesfehérvárhoz kapcsolódó élményeiket írták meg versben, illetve prózában. Kántor Lajos és Sebestyén Mihály is tartott előadást. /Antal Erika, Székesfehérvár: Fehérvár - az irodalom Kisvárdája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./"

"Október elején a Pallas-Akadémia Kiadó Szegeden és Debrecenben találkozott olvasóival. A Pallas-Akadémia irodalmi est résztvevői Szegeden Bíró Béla, Beke György, Dávid Gyula, Kozma Mária, Lőrincz György, Markó Béla és Pomogáts Béla voltak. Szegeden az esten szó esett az erdélyi lélekről (Pomogáts Béla); a transzszilvanizmus kialakulásáról és arról, hogy ez irodalmi áramlatként hol helyezkedik el a magyar irodalom egészében, valamint hogyan kapcsolódik a világirodalomhoz (Dávid Gyula); Bíró Béla az alkotók optimista, illetve pesszimista szerepvállalását feszegette, Beke György moldvai csángó asszonyról szóló novellája sok hallgató szemébe könnyeket csalt. Lőrincz György azokról a szociográfiai riportjairól beszélt, amelyek a Székelyföld társadalmának perifériájára szorult emberekről szólnak. Markó Béla az erdélyi tollforgatók azon "tulajdonságát" hangsúlyozta, hogy "nem elég" nekik az irodalom, mindenkinek valami más foglalkozása is van. A debreceni találkozón Pomogáts Béla és Markó Béla - egyéb elfoglaltságaik miatt - nem vettek részt. Ott volt az erdélyi származású Székelyhidi Ágoston, akinek neve az Erdélyi Tükör szerkesztőjeként, valamint az 1989-ben az erdélyi menekültekről írt riportjaiból (Debreceni napló Erdélyről) a legismertebb, közéleti személyiségként pedig az Erdélyi Magyarok Világszövetsége elnökeként. Ott volt Görömbei András, a Hitel és Márkus Béla, az Alföld főszerkesztője, Bertha Zoltán, akinek egyik kutatási területe a kortárs romániai magyar irodalom története. Ott volt Elek Tibor, aki most védte meg Székely Jánosról írt doktoriját, és eljött Vofkori Mária, aki néhány évvel ezelőtt szerkesztője volt a Kriterion Kiadó kolozsvári szerkesztőségének, s aki ma a kisvárdai múzeum igazgatója. Dávid Gyula és Bíró Béla után következett Beke György és Lőrincz György, írásaik kulcsmondata lehetett volna a magyar gondok Erdélyben. Kozma Mária az 1848-as csíki történelmet feldolgozó regényéből olvasott föl egy rövid részletet. /Kozma Mária: Közös sakktábla irodalommal és olvasóval Szegeden és Debrecenben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./"

Márc. 25-én a Nyíregyházi Főiskolán bemutatkozott a csíkszeredai Pallas–Akadémia és a kolozsvári Polis Könyvkiadó. Ez a nyíregyházi kapcsolat a szétszóratásunk gyümölcse, hisz Az erdélyi kultúra ma című rendezvény kezdeményezője és létrehozója a székelyudvarhelyi származású Vofkori Mária, a Kriterion Kiadó volt kolozsvári szerkesztője, a Polis Kiadó alapító tagja, jelenleg a kisvárdai Rétközi Múzeum vezetője. Tőzsér József kiadói igazgató beszélt a Pallas–Akadémia Kiadóról, melynek könyvei Magyarországra is szép számban jutnak el. Néhány hónapja Szegeden és Debrecenben vettek részt a mostanihoz hasonló rendezvényen. A jelen levő szerzők – Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor, Dávid Gyula irodalomtörténész –az erdélyi tudományosság, szellemi élet, oktatás gondjaiból is felvillantottak néhány kérdést. A magyarság egyesítésének sikere a kölcsönös megismerés sikerén áll vagy bukik – fejezte be gondolatait Dávid Gyula. Dávid Gyula beszélt az általa vezetett Polis Kiadóról is, amely fennállása alatt mintegy százötven könyvet jelentetett meg. Meghívott szerzői – Angi István zenetörténész, Demény Péter publicista, Tamás Tímea költő, Nagy Levente politológus – is szóltak munkásságukról. /Máriás József: Az erdélyi kultúra ma. Erdélyi könyvkiadók bemutatkozása a nyíregyházi tanárképző főiskolán. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Szatmárnémetiben vendégszerepelt a neves bel– és külföldi fesztiválok díjaival jutalmazott, Két nő közt című Marivaux–vígjátékkal. A darab rendezője a Párizsban élő román művész, Alexandru Colpacci és itteni segédje, Fekete István. Labancz Klára díszletei és jelmezei hangulatteremtőek voltak. Az előadás a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján a klasszikus komédia mai színházi nyelvre való átültetéséért nyerte el az Illyés Közalapítvány Nagydíját, Tompa Klára a Grófné szerepéért a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza Különdíját vehette át ugyanott. /Báthory Éva: Kegyetlen igazságok, tökéletes csomagolásban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 29./

A Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ elődje, a Figura kísérleti színjátszócsoport, amelyet Bocsárdi László alapított Gyergyószentmiklóson, idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. Az évfordulós színházi napokat augusztus végére halasztották. A nyári fesztivált helyettesítő rendezvénysorozat vendége lesz a Bozsik Yvette Társulat Budapestről, a szintén budapesti M. É. Z. zenekar, fellép a sepsiszentgyörgyi színtársulat egy Bocsárdi László rendezésében készült darabbal, s a vendéglátó Figura Stúdió Színház is. Jún. 14-én Blénessy Enikő újra előadja Wass Albert A funtineli boszorkány című regénye nyomán készült monodrámát. – A Kisvárdai Színházi Fesztiválon a Figura Stúdió Színház jún. 19-én lép fel a Malom című darabbal. /Figura hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Idén tizenhatodik alkalommal rendezik meg a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválját Kisvárdán, jún. 17–26. között. Tizenhét színházi társulat kapott meghívást; Erdélyből érkezik a legtöbb színház: a csíkszeredai, a gyergyószentmikósi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári, ugyanakkor öt romániai magyar bábszínház is előadást tart. /Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

Jún. 26-án a 16. alkalommal megszervezett kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának díjkiosztó záróünnepségén Életmű-díjjal tüntették ki a 90 éves Senkálszky Endre érdemes művészt, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját, a 65 éve színpadon lévő művészt. A legtöbb díjjal a sepsiszentgyörgyi társulat térhetett haza, őket követte az újvidéki színház. A fődíjat az Újvidéki Színház előadása, A pojáca nyerte el, rendezte Fodor Tamás. Az Illyés Közalapítvány díját két sepsiszentgyörgyi előadás kapta megosztva: A nők iskolája /rendező: Kövesdy István/, és az Antigoné című előadás /rendező: Bocsárdi László/. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Bodó Viktor rendezte előadása, a Boldogtalanok nyerte el. Kisvárda város díját a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása, A szarvassá változott fiú kapta, rendező Vidnyánszky Attila. Kisvárda város közönségdíját a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának előadása, a Zárt tárgyalás kapta. /Köllő Katalin: Az újvidéki színház vitte el a pálmát Kisvárdán. Életmű-díjjal tüntették ki Senkálszky Endrét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Idén csak szakmai küldöttség képviselte a temesvári Csiky Gergely Színházat a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján Kisvárdán. Demeter András István igazgató, Fall Ilona, Kocsárdi Levente, Asztalos Géza és László Péter színművészek jelen voltak a rangos fesztiválon. /(Sz. I.): Temesvárról csak színházi küldöttség. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Köllő Katalin újságíró felháborodva olvasta a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján megjelenő Kisvárdai Lapokban az elismert anyaországi színházkritikus írását: „Tartottam attól, hogy ezen a fesztiválon kicsit elnézőnek kell majd lenni. Úgy gondoltam, a határon túli magyar színházak a maguk szerény anyagi és egyéb lehetőségeik közepette arra koncentrálnak, hogy fennmaradjanak, és ezáltal fenntartsanak valamit. Nyelvet, kultúrát, kötődést olyan tágabb közösségekben, ahol az emberek talán éppúgy egyre távolabb kerülnek egymástól, mint bárhol máshol. Szépséges és enyhén patetikus missziót képzeltem köréjük. De már rég nem erről, vagy legalábbis nem csak erről van szó. Ennek a sok tehetséges fiatalnak láthatólag a színház az ügye. (…) És ebben ma már nem ismernek sem korlátokat, sem határokat, sem engedményeket. Mindent mernek, és mindenre képesek. (…) Ki tudnak állítani épkézláb, élményszerű musicalt is, de akár a mozgásszínházi műfajban is érvényesen szólalnak meg. (…)" Köllő Katalin megjegyezte, a 212 éves kolozsvári, vagy a sepsiszentgyörgyi színház például nem a fennmaradásra koncentrál, hanem a magas színvonalú színjátszásra. /Köllő Katalin: Színházi szemlélet határon innen és túl. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

A magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként posztumusz egyéni díjjal tünteti ki Tonk Sándort, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem elhunyt alapító rektorát a kisvárdai Tőkés László Alapítvány. A díjat júl. 11-én adják át az egykori egyetemi tanár hozzátartozóinak a kisvárdai református templomban, díjátadási laudációt mond Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. /Posztumusz Tőkés-díjas Tonk Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

A Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem tevékenységét méltatta Orbán Viktor Fidesz-elnök júl. 11-én Kisvárdán, a Tőkés László Alapítvány egyéni díjának ünnepségén. – Az erdélyi magyar egyetem léte és működése azt bizonyítja, hogy a politikai határok által szabdalt magyarságot szellemiségében külső erő nem oszthatja meg – jelentette ki a volt kormányfő. A posztumusz elismerést Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem alapító rektora kapta. Orbán Viktor kifejtette: csak akkor lesz igazán sikeres a magyar nemzet, ha mindenki szert tesz a versenyképes tudásra és az elődöktől örökölt kultúrára. /Orbán az EMTE-t méltatta Kisvárdán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Szűcs Katalin Ágnes színikritikus, a Criticai Lapok főszerkesztője, a Magyar Kritikusok Céhének elnöke, néhány éve Darvay Nagy Adrienne-nel együtt előválogatás után döntik el, milyen előadások kerülnek be a kisvárdai színházi fesztivál programjába. Sőregi Melinda a vele készült interjújában elmondta, 2002 óta végzi a válogatást, és alakítja versenyprogramot. Idén is lesz Szigethy Gábor-workshop fiatal határon túli színészek és főiskolások számára: színháztörténeti – stílusbeli kalandozás, gyakorlattal. A szakmai programok mellett lesznek felolvasószínházi produkciók, melyek keretében három, Örkény István-ösztöndíjas határon túli drámaíró művét ismerhetik meg. /Sőregi Melinda: Ismét Kisvárda. Interjú Szűcs Katalin Ágnessel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Négy szomszédos ország tizennyolc társulatának részvételével június 2-án megkezdődött Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak 17. Fesztiválja. A június 11-ig tartó rendezvényen Romániában, Szerbia és Montenegróban, Szlovákiában, valamint Ukrajnában működő magyar társulatok lépnek közönség elé. A nyitó előadás: a Révkomáromi Jókai Mór Színház társulata Szomory Dezső II. József című színművét mutatta be. A fesztivál tíz napján összesen 27 előadást láthatnak a nézők és a zsűri tagjai. Emellett tizenegy bábelőadást is rendeznek három erdélyi bábszínház művészeinek közreműködésével, továbbá három könnyűzenei koncert várja az érdeklődőket. /Határon túli magyar színházak fesztiválja Kisvárdán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Június 2-án megkezdődött a Határon Túli Magyar Színházak 17. Fesztiválja Kisvárdán, a tíznapos seregszemlét Bozóki András kulturális miniszter nyitotta meg. – A társulatok működésének támogatása minden kormány kötelessége, hiszen a magyar kultúra csak a határokon túli intézményekkel, művészekkel együtt lehet Európa része – hangsúlyozta Bozóki András. A június 11-ig tartó fesztiválon összesen 26 előadást rendeznek. A Szatmárnémeti Északi Színház társulata betegség miatt lemondta szereplését. /Megkezdődött a határon túli magyar színházak fesztiválja. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Zsehránszky István szerint a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása, a Tóték volt az eddigi csúcs a Kisvárdai Fesztiválon. Tipikus fasizmusellenes, és ezen belül a fasizmus magyar változata ellen kihegyezett műnek tekintették a darabot. A Tóték színházi pályafutása a kollektív bűnösség eszméjét és hangulatát táplálta. Valójában Vidnyánszky Attila rendezése nyeri vissza a Tótékat. Vidnyánszky megcsinálja a világháborúban vergődő vidéki magyar világot. Ilyen roncsokat termel minden háború és minden hadviselés. Ilyenné válnak a betolakodók a végtelen orosz pusztán, a vietnámi őserdőben és az iraki sivatagban is. /Zsehránszky István: Kisvárda, XVII. Az őrnagy és a halál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Június 12-én volt a Határon Túli Magyar Színházak XVII. Fesztiváljának díjkiosztó ünnepsége Kisvárdán. A Szabadkai Népszínház társulata vitte haza idén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium fődíját. A szakmai zsűri döntése alapján a vajdasági színház Nyikolaj Koljada Murlin Murlo c. darabjának Hernyák György rendezte előadásáért kapta a másfél millió forintos díjat. Az Illyés Közalapítvány díján a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház osztozott, előbbi Örkény István Tóték című komédiájának Vidnyánszky Attila rendezte előadásáért, a kolozsváriak pedig Georg Büchner Woyzeck című drámájának Mihai Maniutiu által színre vitt produkciójáért kapták a díjat. A zsűri a Temesvári Csiky Gergely Színháznak ítélte Kisvárda város díját, a Kövesdy István által színre vitt Parti Nagy Lajos Ibusár című darabjáért. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma életműdíjat adományozott Csíky Andrásnak, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jászai Mari-díjas színművészének, valamint Hajdú Gézának, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata színművészének. /Köllő Katalin: Életműdíjjal jutalmazták Kisvárdán Csíky Andrást. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház június folyamán két színházi fesztiválon vett részt, és mindkettőn díjat szerzett. A Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak fesztiválján a Lakodalom című produkcióval nyerte el a zsűri különdíját, míg a június 12-19-e között Sepsiszentgyörgyön megrendezett Tran. From @ Nemzetközi Színházi Fesztiválon a Malom című mozgásszínházi előadást mutatták be, s az összesen két kiosztott díjból az egyiket a Figura Stúdió Színháznak ítélték, éspedig a Dan Turbatu sepsiszentgyörgyi színművészről elnevezett, fiatal tehetségeknek járó díjat érdemelte ki a társulat. /Figura-sikerek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Hogyan lehet összebékíteni a nézői igényt a szakmai elvárásokkal? Milyen irányba fejlődik a magyar és a román színjátszás? Parászka Miklós rendező, a Csíki Játékszín igazgatója próbál választ adni. Írását vitaindítónak szánják. A Csíki Játékszínnek nyolcezer bérletese van. A színház a konfliktusok természetrajzával foglalkozik. Az embereket természetszerűen megosztja a gazdasági élet, a politika és a vallás. A színház viszont egymás felé fordít. A társadalom megtartó erejéhez járul hozzá. Egy fesztivált a közönség érdeklődése hitelesít. Ha nagy az elvárás, kemény szelekció révén igényes műsorkínálat állhat össze. A díjak azonban torzulásokhoz vezetnek: a megjelenő társulatok nem a közönséggel való találkozásra, hanem az egymással való ,,megütközésre” koncentrálnak. Hiszen a díjak jelentik majd az újabb támogatások garanciáját! Innen már a piaci logika érvényesül. A kisvárdai fesztiválon évről évre ugyanazok a társulatok jelennek meg ,,nagydíjakért” versenyre kelni, ez „kifejezetten komikus”. A kisvárdai fesztivált a kiüresedés fenyegeti. /Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója: Színház (lesz) az egész világ? = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

Szeptember 23-án nyílik Budapesten, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége székházában a Formavilág – 20 temesvári alkotóművész című csoportos kiállítás, amelynek keretében szobraikat, festményeiket, tárgyaikat és grafikáikat mutatja be a képzőművészek. A rangos esemény a két alkotói közösség, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége és a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezete között kiépült együttműködése eredménye. Két esztendővel ezelőtt Temesvár 26 képzőművésze mutatkozott be Magyarország fővárosában. Budapest után a temesvári művészek kiállítását Nyíregyházán, Kisvárdán, Szegeden és Szentesen is bemutatták. Viszonzásként a magyarországi művészek kiállítását a temesvári Helios Galériában tekinthették meg a művészetkedvelők. A mostani tárlaton a román művészek mellett Jakabházi Sándor, Jecza Péter, Szakáts Béla és Tasi József István mutatja be 3-3 munkáját. Megnyitó beszédet Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezetének elnöke mond, aki a katalógus előszavát is írta. A tárlat főrendezője Jakabházi Sándor, a Temesvári Nyugati Egyetem képzőművészeti karának előadótanára. /Szekernyés János: A formák varázslatos világa. 20 temesvári képzőművész csoportos tárlata Budapesten. = Heti Új Szó (Temesvár), szept. 23./

Tavaly januárban új igazgató került a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium élére Szőcs Ildikó személyében, aki az iskolában működő Bethlen Gábor Alapítvány elnöke is egyben. Szőcs Ildikó elmondta, hogy az iskola épületei visszakerültek az Erdélyi Egyházkerület tulajdonába, nyolc épületből áll az épületegyüttes, és ebből hármat adtak vissza. Vannak még tanári lakások, és egyéb ingatlanok a város különböző területein, amelyek valamikor a kollégium tulajdonát képezték. A többi öt iskolaépület egy része egyházi, másik része még állami tulajdonban van. Jelenleg nehéz anyagi forrásokhoz hozzájutni, ugyanis a polgármesteri hivatal vagy az állam azt a választ adja, hogy visszaszolgáltatott, vagy visszaszolgáltatásra váró épületről van szó. Az Erdélyi Egyházkerületnél pályáztak az Apáczai Közalapítványon keresztül, de azon akadtak fenn, hogy az még állami épület. Vannak azonban jó eredmények. Sikerült az étkezdét az egyházkerület támogatásával felújítani, azóta pedig folyamatosan próbálják azt felszerelni. A fiúbentlakásban ablakokat, ajtókat cseréltek, a lánybentlakásban pedig padlót csiszoltak. A bentlakásokat külföldi támogatással sikerült felújítaniuk. A bentlakó diákok 80%-a részesül ösztöndíjban, de a nagyenyedi és az ingázó diákok egy része is kap ösztöndíjat. A bécsi Szent István Egylet ad negyvenöt gyereknek ösztöndíjat már évek óta. A kisvárdai Tőkés László Alapítvány biztosít huszonöt gyermek számára ösztöndíjat oly módon, hogy minden egyházközség „örökbe fogad” egy gyereket, és tizenkettedikes koráig támogatásban részesíti. Ezenkívül német és holland alapítványok támogatnak még. A költségvetésen kívüli pénzeket az iskola Bethlen Gábor Alapítványa kezeli. A kollégiumnak van öt óvodás csoportja, egy-egy elemi osztálya minden szinten, két-két általános iskolai osztálya, a középiskolai osztályok száma pedig négy, illetve tavaly sikerült ötöt összehozni. Emellett tavaly egy főiskolai tanítóképző osztály is alakult. Ebben az évben indult először turisztikai és közélelmezési líceumi szakosztály a kollégiumban, nagyon nehéz volt meggyőzni mindenkit arról, hogy egy ilyen szakosztály nem azonos az inasiskolával. Eddig a szakiskolába felvételiző gyerekek inkább román iskolába iratkoztak. Sok román nyelvű iskola igazgatója panaszkodott, hogy milyen nehéz dolguk van a magyar gyerekekkel. Ezért kell magyar nyelvű szakosztály a kollégiumban. /Dézsi Ildikó: Tanítóképzőtől turisztikáig a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Az RMDSZ Kézdivásárhelyen tartotta központi március 15-i rendezvényét. A 21. században a magyarságnak vissza kell szereznie azokat a jogokat, melyektől a századok folyamán megfosztották, illetve meg kell őriznie az elődöktől ráhagyott örökséget – feladatot, harcot, elvégzendő munkát – emelte ki ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A hideg idő dacára több ezres tömeg gyűlt össze Kézdivásárhelyen. Érezhető volt a rendőrség és csendőrség jelenléte a főtéren. Az ünnepség a 15. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csoportjainak, majd a felsőháromszéki falvak felvonulásával kezdődött. Előbbiek díszes huszáregyenruhákban, lovon járták körbe a rendezvény helyszínét. A kézdivásárhelyi megemlékezésen Markó Béla mellett részt vett Cselényi László, a Duna Televízió elnöke és Terényi János bukaresti magyar nagykövet is. Ott voltak Gyöngyös, Hatvan, Kisvárda, Mezőhegyes, Mezőkövesd, Nagyatád, Paks és Szentendre testvérvárosok küldöttségei, valamint az RMDSZ-színekben megválasztott parlamenti képviselők és szenátorok. /Domokos Péter: Markó: régi jogokat kell visszavennünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ „A Kárpát-medencei magyarság képes megerősödni, a romániai magyar közösség csak összefogással érvényesítheti jogait, Románia európai csatlakozása pedig nagyot fog változtatni e közösség életén” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Hitet tett az autonómia ügye mellett, külön hangsúlyozva a székelység autonómiáját is. „Nekünk megvan az erőnk, megvan a tudásunk, megvan a politikai eszközünk hozzá! Minket ma nem lehet megkerülni Romániában, nélkülünk nem lenne kormánytöbbség, nem lenne stabilitás” – szögezte le. /Markó a romániai magyarság egységéért szállt síkra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Idén június 22.–július 1-je között rendezik meg a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválját. Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, szakíró, a fesztivál egyik művészeti tanácsadója kifejtette, hogy a kisvárdai fesztivál egy olyan magyarországi színházi találkozó, amelynek programját az ország határain kívül működő hivatásos prózai társulatok előadásai közül válogatják ki a fesztivál művészeti tanácsadói. Az elmúlt években a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja az ország második legfontosabb színházművészeti rendezvénye lett. A szerzett tapasztalatok alapján természetesen ezt a nyári rendezvényt is folyamatosan megújítják, gazdagítják. Kisvárda városa sokat áldoz ezért a seregszemléért, tehát bizonyos helyi rétegigényeket is ki kell elégíteni, például a gyerekelőadásokkal, vagy a zenés-szórakoztató produkciók számának növelésével. Parászka Miklós, a csíkszeredai Csíki Játékszín vezetője az év elején egy kisvárdai fesztivállal kapcsolatos körlevelet juttatott el minden határon túli kollégájának és a fesztiváligazgatónak, de mindaz, amit kifogásol benne, nem jellemző a jelenlegi rendezvényre. Nyakó Béla fesztiváligazgató telefonon, e-mailben és személyesen is igyekezett meggyőzni az erdélyi igazgatót nyilvánvaló tévedéseiről. Erre a csíkszeredai intézményvezető a lánya, Parászka Boróka lapjában, az A Hétben nyilatkozott: lényegében megismételte a körlevél tartalmát, hangsúlyozva, hogy márpedig ő mindenképp „ki akarja kényszeríteni a változást Kisvárdán”. A Hét rovatvezetője nyílt vitát kezdeményezett az újság hasábjain. Darvay Nagy Adrienne szerint viszont szűk körre tartozó szakmai kérdésekkel a tényeket nem ismerő olvasóközönséget nem szabad traktálni. Azonban a nevezett lap nem közölte a kisvárdai fesztiváligazgató levelét, sem Szűcs Katalin Ágnes művészeti tanácsadó szakmai érveit. Kizárólag Darvay Nagy Adrienne magán-válaszával foglalkoztak, ráadásul azt a levelet nem publikálták, amire válaszolt. Tavaly nagy sikert aratott a világhírű zeneszerző és zenepedagógus, Sáry László kreatív ritmusgyakorlat-kurzusa. /Köllő Katalin: Kisvárda – „Magyarország második legfontosabb színházművészeti rendezvénye”. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ Előzmény: Parászka Miklós a hetilapban kifejtette: a „kisvárdai fesztivál pillanatnyilag egy hibrid és önmeghatározásában sántító intézmény. Egyszerre kíván színházi fesztivál is, színházi találkozó is lenni.” Szerinte belterjessé vált a versenyeztetés, a fesztivizmus uralkodik. /Boros Kinga: A jobbítás szándékával. Parászka Miklós a kisvárdai fesztiválról. = A Hét (Marosvásárhely), ápr. 27./

Ferenczy Annamária /sz. Magyarlápos, 1926. máj. 13./ színésznő a napokban betölti nyolcvanadik életévét. A rivaldák fényében töltött közel hatvan évet. Maját (ez a “civil” neve) szeretik és tisztelik. Még mindig jelen van a színpadon. Pályája kezdete óta vezeti szerepei lajstromát; jelenleg a 177. bejegyzésnél tart. Szerencsés színészalkat, a tragikai és a vígjátéki szerepekre egyformán alkalmas. Volt királynő és koldusasszony, finom úri nő és utcalány. Operaénekesnek készült Kolozsváron, de hangszálai megbetegedése miatt módosítania kellett elképzelését, átiratkozott a színművészeti karra. Az énekléshez azonban sohasem lett hűtlen. 1951-ben Erdély fővárosát, Nagyváradra cserélte. Az ottani társulatnál aratta első visszhangos sikereit. A váradi évekből szívesen emlékezik vissza a Hubay-Vas-Ránki zenés darabjában, az Egy szerelem három éjszakájában aratott sikerére, s az elsőrangú prózai szerepekre is. Több mint négy évtizede Temesvár magyar társulatához szerződött. Az utóbbi évadokban is fellépett. Ferenczy Annamária a Csiky Gergely Színház örökös tagja, a kisvárdai fesztiválon életmű-díjat kapott, a Temes megyei önkormányzattól Pro Cultura Timisiensis érdemérmet, a Magyar Játékszíni Társaságtól Hűség díjat, legutóbb pedig a Szentgyörgyi István Színművészeti-díjjal jutalmazták Budapesten. /(Szekernyés Irén): Nyolcvan virágszál Ferenczy Annamáriának. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./