Az árvízről nincsenek összesített, országos adatok, csak megyei szintűek. Az árvíz a legsúlyosabb károkat Fehér megyében okozta, mintegy 2000 lakóház és 42 híd dőlt össze. Topánfalva és a környező falvak hajléktalanná vált lakosai pokrócokat, ruhát és fejenként egy kiló cukrot kaptak. Máramaros megyében a Mára, az Iza és a Tisza öntött ki, Márafalva, Karácsfalva, Tiszahosszúmező, Szaplonca, Kistécső és Máramarossziget alsóbb negyedeinek számos gazdasága lett a víz martaléka. Nagybányán a Fokhagymás patak öntött ki. Maros megyében Ratosnyát öntötte el az árvíz, de károkat okozott Marosoroszi, Marosludas és Radnót lakosainak is, az utóbbit félméteres víz lepte el. Maros megyében 900 gazdaságot, 3250 lakost, 2500 hektár mezőgazdasági területet érintett a katasztrófa, kilenc nagyobb és hatvan kisebb híd rongálódott meg. A megyében a kár 25 milliárd lejre rúg, a kormány eddig mindössze háromezer takarót adott segélyként. /Rostás Szabolcs: Pusztított az ár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 10./

"Técsőn számtalan helybéli, és a környékről összesereglett, ünneplőbe öltözött ember igyekezett a Hollósy Simon nevét viselő magyar tannyelvű iskolába. Ambrus Pál igazgató felolvasta az ukrajnai Oktatásügyi Minisztérium határozatát, amely szentesítette a Hollósy Simon nevét viselő magyar tannyelvű gimnázium és kollégium megnyitását, s megköszönte a magyar és ukrán kormány támogatását, az Illyés Alapítvány anyagi segítségét, mindazon helyi és anyaországi szervezetek és személyek önzetlenségét, akik hozzájárultak ezen első és egyedülálló intézmény létrehozásához. László Károly esperes átnyújtotta a hivatalos iratot, miszerint az egyház örökös használatra a tanintézet rendelkezésére bocsátotta az otthonául szolgáló épületet. Viski János ungvári magyar főkonzul Göncz Árpád köztársasági elnök levelét olvasta fel, aki gratulált az igazgatónak, a tanári karnak és a tanulóknak, "a magyar nyelvhatár végváraként" emlegetett Técső minden lakosának, kifejezve reménységét, hogy a gimnázium-kollégium "az identitás, a hazaszeretet példaértékű bástyája" lesz a jövendőben. Ezután többek között Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának kárpátaljai referense, Kincs Gábor, a kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának elnöke, Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke méltatták az esemény jelentőségét. Dr. Antall Józsefnét: leleplezte az épület falát díszítő emléktáblát. A fekete márvány kompozíción ? melyet az Antall József által 1993-ban kiöntött és az alapító-levelet tartalmazó tégla fölött helyeztek el a néhai magyar miniszterelnök bronzba öntött képmása látható (Domokos Béla érdi művész alkotása), és a kétnyelvű felirat: "dr. Antall József tiszteletbeli igazgatónk emlékére, 1999. augusztus 28." Az emléktáblát elborították a tisztelet és megemlékezés koszorúi és virágcsokrai. Díszelőadás következett, a gimnázium színjátszó-, tánc- és énekcsoportja, valamint a ruszin vendégek közreműködésével. /Levél Kárpátaljáról. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 17-23. -647. szám/"

Técsőn a református egyház új parókiáját Makovecz Imre tervezte. Técső 4000 lelket számláló magyar közössége ünnepre készül, a Hollósy Simon magyar gimnázium kollégiumának átadási ünnepségére. A kollégium a Felső-Tisza vidéke magyar diákjainak biztosítja a bentlakást és a korszerű tanulási lehetőségeket. A vendégek között volt Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök özvegye is. A Svájcban élő Vitéz Técsői Móricz Éva adományozta a kollégium. Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatala nevében beszélt, kifejtve, hogy a magyar kormány egyik legfontosabb feladata, a határon túli magyarok identitásának megőrzése, kultúrájuk támogatása. - Técsőn a Báthory-emlékművet, a fejedelem portréját ábrázoló domborműves emléktáblát Tóth Emőke zsennyei szobrászművész készítette. A templomkert másik emlékműve Hollósy Simon festőművész mellszobra, szintén Tóth Emőke remekműve. - Nemrég jelent meg dr. Szöllősy Tibor könyve A kígyó önmagába mar címmel, amely Magyarországon nagy feltűnést keltett. Az ünnepségsorozat befejezéseként a kollégium udvarán dr. Antall Józsefné és Vitéz Técsői Móricz Éva leleplezte a bronz képmást, amely Antall Józsefet ábrázolja. Alkotója Domokos Béla érdi művész. /Técsői jegyzet. Múlt és jelen Kárpátalján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

Az 1989-es fordulat óta negyedszer szervezték meg a Ki mit tud? vetélkedőt november 20-án Máramarosszigeten a helyi Hollósy Simon Művelődési Egylet, a kisebbségügyi tárca, valamint helyi támogatók segítségével. Zahoránsznky Ibolya, az egylet elnöke bevezető szavaiban kiemelte: először sikerült az egész történelmi Máramaros magyarlakta településeinek műkedvelőit összehozni. Közel 200 műkedvelő mutatta be helyi népi dal-, tánc- és játék-szokásait, a szép verseket, továbbá a modern tánc példáit. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint hozzávetőlegesen Máramaros megyében 15 ezer magyar él - a több mint nyolcezres Máramarossziget és a jó kétezer lelkes Hosszúmező kivételével - 10-15 településre szétszóródott, pár száz fős közösségekben, Sziget és Hosszúmező kivételével azonban a többi településen magyar nyelvű iskola, óvoda nem létezik, a gyermekek csak az egyház keretében, vagy fakultatív órakon tanulhatják anyanyelvüket. A szünetben Felsővisó csapatának tagjai egymás között csak románul vagy németül beszéltek, mert ott magyar nyelvű oktatás csak az RMDSZ-székházban folyik, annak ellenére, hogy a községnek 650 magyar lakója van a 13 ezer román mellett. A borsabányai, vagy akár az aknasugatagi résztvevők magyar kiejtése már nem volt tiszta. Tíz település képviselői vetélkedtek, Tiszavörösmart, Hosszúmező, Nagybocskó, Kistécső, Kövesláz, Aknasugatag, Rónaszék, Felsővisó és Borsabánya és a helybeliek. /Farkas E. Zoltán: Ki mit tud a történelmi Máramarosban ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Végvári vetélkedő 200 résztvevővel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 26. ? dec. 2./

Jan. 8-án Máramarosszigeten ünnepelték a történelmi Máramaros RMDSZ-szervezetei tízéves évfordulóját. Borsa, Felsővisó, Rónaszék, Aknasugatag, Hosszúmező, Kistécső és Máramarossziget képviselői ünnepeltek, nem feledkeztek meg a tíz év alatt elhunyt társaikról sem, így Zonda Attiláról, az első elnökről, vagy Takács János elnökségi és SZKT-tagról. A mai RMDSZ elnök, Zahoránszky Mihály felelevenítette tíz évvel ezelőtt történteket. Az 1990. jan. 6-án megjelent Máramarosszigeti Napló első száma nagy segítséget jelentett. A szónok kiemelte a szervezet politikai, társadalmi, kulturális tevékenységének eredményeit (Hollósy Simon Vegyesénekkar, Művelődési Egylet, Református Női Egylet, egyéb egyházi és világi szervezetek, Máramarosszigeti Hírnök és Máramarosszigeti Turmix helyi lapok, a hamarosan beinduló Népfőiskola stb.). Sajnálatos, hogy a helyi magyarnyelvű középiskola a mai napig sem alakulhatott meg. Ugyanakkor Nagytécsőn (Kárpátalján) nemrég avatták fel a magyar nyelvű gimnáziumot, s jelen volt egy erdélyi csoport is. A nagytécsőiek ámulattal hallották, hogy a sokkal demokratikusabbnak tudott Romániában, pár kilométerre tőlük, másfélszer annyi magyar lakosság dacára sincsen önálló anyanyelvű líceum. /RMDSZ-ünnep a történelmi Máramaros fővárosában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

"Márc. 3-5-e között újabb, az 1998. évihez hasonló árvíz és földcsuszamlás pusztított Máramaros megyében. Víz borítja még az 1998-as árvíz pusztításaiból alig fellélegzett Kistécsőt. is, amelyet Máramarossziget felől semmiképp sem lehetett megközelíteni. Hiába a magasszárú 47 portáról kellett kimenekíteni az embereket, 7 házat teljesen lerombolta a víz. Az elkeseredett lakosok szerint ez az árvíz több kárt okozott az eddigieknél. Máramaroszszigeten hatodik napja nem folyik ivóvíz , sőt háztartási vizet sem használhatnak mindenütt. A hatóságok egyelőre tehetetlenek. Az ivóvizet tartálykocsikból osztogatják a rászorulóknak. A város mélyebb pontjain több mint 100 embert és több jószágot kellett kilakoltatni. A megyében 58 települést érintett az árvíz, illetve a velejáró földcsuszamlás. Ezekből 15 település teljesen elszigetelődött. Eddigi felmérések szerint 1628 gazdaságot, illetve 524 mellékgazdaságot érintett kisebb-nagyobb mértékben a katasztrófa, 53 hidat érintett az árvíz, ezekből 6 teljesen tönkrement, 44,8 kilométernyi települési közút rongálódott meg, amiből 6 km-t teljesen újjá kell építeni, megyei illetve községi érdekeltségű utak 83,1 km szakaszon váltak ideiglenesen járhatatlanná, ebből 46 km-t teljesen fel kell újítani. A vasút 0,6 km-en vált használhatatlanná és 38,03 km töltés, gát tűnt el teljesen a hullámok útjában. /(Farkas E. Zoltán): Árvíznézőben Máramarosszigeten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület az árvízkárosultak megsegítésére általános egyházi adománygyűjtést szervez. A közelmúltban Tőkés László püspök, az MRVSZ elnöke és Forró László egyházkerületi előadó-tanácsos meglátogatta az árvíz sújtotta magyarországi Bereg-vidéket. Az egyházkerület igazgatótanácsa valamennyi egyházközségét felkérte, hogy virágvasárnapig rendezzen egy vasárnapi perselyes adakozást az árvízkárosultak javára. Emellett név szerinti, listás adománygyűjtést is tartanak. Az igazgatótanács döntése szerint a magyarországi Gulácsra is eljuttatnak segélyt, akárcsak a Máramaros vidéki Kistécsőre és Máramarosszigetre. /Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Adományokat gyűjtenek az árvízkárosultaknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata közleményében jelentette, hogy együttérzéséről biztosította a kárpátaljai, magyarországi és romániai árvízkárosultakat, elhatározta az egész egyházkerületre kiterjedő segélyakció beindítását. Tőkés László püspök látogatást tett az áradások által megpróbált - anyaországi - Bereg vidékén, meglátogatták a mátészalkai kórházban az áradások elől odamenekített betegeket és öregeket. A királyhágómelléki gyülekezetek adományait nagyrészt a legrászorultabb kárpátaljaiak megsegítésére fogják fordítani. Egy magyarországi települést is segélyben kívánnak részesíteni - éspedig a Bereg vidéki Gulácsot. Erdélyben a Máramaros vidéki Kistécső és Máramarossziget szorul segítségre. /Segítő egyház. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./"

"November 4-én tartották meg Máramarosszigeten a már hagyományosnak számító "Ki mit tud?" vetélkedőt. A rendezvény egyben a történelmi Máramaros szórványmagyar műkedvelőinek felvonulása is volt. A zsűri tagjainak, valamint a szervező Hollósy Simon Művelődési Egylet vezetőinek, Zahoránszky Ibolyával az élen, közel hat órás rendezvényt kellett végigizgulniuk. Ennyi időbe telt ugyanis, míg a máramarosszigeti, felsővisói, rónaszéki, hosszúmezői, kistécsői és aknasugatagi műkedvelők bemutatták a szavalástól a vallási-, világi népi játékokig terjedően az összes lehetséges műfajt magába foglaló előadásaikat. A vetélkedőt követően a résztvevő csoportok vezetői, szakmai megbeszélésre ültek össze. Kötő József szerint a rendezvény bebizonyította: nem egy szórványvidék kulturális megnyilvánulásának voltunk tanúi, a résztvevők létszáma legalábbis a tömbmagyarság látszatát keltette. Ki kell dolgozni egy öneltartási modellt, a civil társadalmat pedig erőteljesebben kell éltetni, vonták le a következtetéseket a vita résztvevői. /Farkas E Zoltán: Tömbmagyar "Ki mit tud", szórványban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 9./"

"A kórusmozgalommal is próbálják megtartani a magyarságot Máramarosban. A művészi megmérettetés mellett a magyar kisebbség létének bizonyítása volt a célja az okt. 25-én megrendezett harmadik máramamarosszigeti kórustalálkozónak, melyet a Hollósy Simon Művelődési Egylet (HSME) szervezett. "Idei célkitűzésünk az volt, hogy a környék minden templomában kórus vagy legalább énekcsoport jöjjön létre" - nyilatkozta Zahoránszky Ibolya szervező, a civil szervezet elnöke. A terv sikerrel járt: Kisköveslázon, Felsővisón és Rónaszéken is megindult a kórusmozgalom. Így a kórustalálkozón részt vett a felsővisói, aknasugatagi, kistécsői, köveslázi, borsai és rónaszéki énekcsoport, ez utóbbi helység két kórussal is. "Nyelvében él, dalában érez a magyar nemzet, amely a történelem során legtöbbször az egyháznak köszönhette megmaradását" - mondta Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke. Szintén a templom szerepének fontosságát hangsúlyozta Zahoránszky Mihály alpolgármester. A történelmi Máramaros területén, Hosszúmező kivételével, nincs olyan helység, ahol a magyarság száma elérné a 20 százalékot. Több faluban működik fakultatív magyar oktatás, és a szigeti magyarok legfőbb álma is valóra vált: tavalytól Máramarosszigetnek önálló magyar gimnáziuma van, a Lővey Klára Gimnázium. Évente több rendezvénnyel is próbálja összefogni a máramarosi diaszpóra magyarságát a HSME: minden nyáron kórustábort szerveznek, majd egy Ki mit tud? vetélkedőt. /Bálint B. Eszter: Elsődleges cél: a létezés bizonyítása. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./"