Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Kirulyfürdő (ROU)
14 tétel
1994. szeptember 16.
A Bolyai Nyári Egyetem, az erdélyi tanárok továbbképzése eredményességét értékelte többek között Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke. Idén huszonegy tanfolyamot hirdettek meg, a legnépesebb tábor a tanítóké volt, Kirujfürdőn közel 150-en hallgatták az előadásokat. Az egyik hallgató szerint a legértékesebb dr. Köteles Lajos, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola főigazgatója Erdély hetven éve című előadása volt, amely doktori értekezésén alapult. Ez a főiskola az előző évben elhangzott előadásokat Kőrösi tanulmányok címmel kötetbe foglalta és a hallgatók ezt megkapták. A sorozat első kötete 1993-ban jelent meg és összefoglalta az addig lezajlott rendezvényeket, a 2. kötet a Migráció a Kárpát-medencében című országos tanácskozás anyagát tartalmazta, a legutóbbi, a 3. kötet 14 előadás anyagát nyújtja az érdeklődőknek, bőséges forrásanyag feltüntetésével. /A Hét (Bukarest), szept. 16./
1996. július folyamán
A Bolyai Nyári Akadémia ezelőtt négy évvel kezdte el tevékenységét, az ünnepi megnyitó Szentegyházán volt. Célja a Kárpát-medence magyar pedagógusainak továbbképzése, szervezője a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Kirulyfürdőn a tanítók, Csíkszeredában a magyar, francia, testnevelés szakosok és az osztályfőnökök, Szovátán a biológia, földrajz szakosok, Székelyudvarhelyen az ének-zene, Nagyváradon a történelem szakosok, Gyergyószentmiklóson a lélektan és Szentegyházán a műszaki tanárok /mérnökök, mesterek/ továbbképzése folyik. A Szentegyházán folyó előadások idején ellátogatott a városba Kányádi Sándor, aki előadást is tartott. /Máthé István, a Gábor Áron Líceum igazgatója: Bolyai Nyári Akadémia Szentegyházán. /Szentegyházi Hírlap (Szentegyháza), júl. /V. évf. 7. sz./ A Gábor Áron Líceum Szentegyházán működik.
1997. július 17.
"Az idén ötödik alkalommal rendezik meg Kirujfürdőn, július 13-18. között, az immár hagyományossá vált Diákönkormányzati Szabadegyetemet. A rendezvény célja a romániai magyar középiskolás-mozgalom aktív tagjai számára olyan általános érvényű, a szervezeti életben hasznosítható ismeretek nyújtása, amelyek segítségével a szervezők nagymértékben növelhetik tevékenységük hatékonyságát. Fontos helyet kap a rendezvényen a jelenlegi romániai ifjúsági mozgalom helyzetének, a szervezetek célkitűzéseinek ismertetése a részvevőkkel. A rendezvény egyik meghívottja Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági ügyvezető alelnöke, aki Ifjúságpolitika, a jelenlegi ifjúsági struktúrák szerepe az RMDSZ szemszögéből címmel tart előadást. RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./"
2000. április 11.
A Romániai Magyar Középiskolások Szervezete (MAKOSZ) egy év szünetelés után, két hét múlva újra megkezdi tevékenységét. A szervezet élén új vezetőtanács áll, melynek irányítója Kakucs Gyöngyvér tizenegyedik osztályos tanuló, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja. Kakucs Gyöngyvér elmondta, hogy 1999 júniusában a nagybányai MAKOSZ-konferencián szervezési és könyvelési gondok miatt lemondtak a vezetők. A MAKOSZ 1990-ben alakult mint nonprofit, apolitikus, kulturális, érdekvédelmi szervezet. Táborokat, szépségversenyeket, humorfesztivált, Ki mit tud?-okat rendezett, melyek közül a legnagyobb sikernek talán a Királyfürdői Szabadegyetem örvendett. Az új elnök szerint a jogi státus tisztázása és egy központi iroda létrehozása Marosvásárhelyen (a felszerelés már megvan) lenne a legfontosabb. A MAKOSZ egy nyolc tagból álló egyeztető bizottság, amely összefogja ezek tevékenységét. A vezetőtanács tagjai pillanatnyilag Bukarest, Csíkszereda , Marosvásárhely, Udvarhely, Zilah küldöttei. A kolozsvári, nagybányai és nagyváradi képviselők lemondtak. /Nagy Vajda Zsuzsa: Megújul a MAKOSZ. Kakucs Gyöngyvér az elnök. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2000. június 28.
Borboly Csaba, a Csík Terület Ifjúsági Tanácsának /CSTIT/ elnöke elmondta, hogy Csík környékén szép számmal jutottak be ifjúsági képviselők a tanácsokba. Több helységben megalakultak az ifjúsági csoportok. A CSTIT a kapcsolatot tartja az egyes ifjúsági szervezetek között, továbbá internetes honlapot szeretnének minden vidéki szervezet számára biztosítani. Nyári tábort Kirujfürdőn tartanak júl. 28.- aug. 2. közötti időszakban. - A CSTIT ifjúsági szervezeteket fejlesztő programjukat az Európai Ifjúsági Együttműködések Ügynöksége (Eurotin) támogatta. /Orbán Ferenc: Ifjak a politikában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./
2000. július 21.
Kezdetben mintegy 90 helyre pályázhattak azok a tanítók, akik részt kívántak venni a Bolyai Nyári Akadémián, a túljelentkezésre való tekintettel azonban ezt a számot a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöksége felemelte kétszázra. Kirujfürdőt kinőtték, ezért a tusnádfürdői szállót választották idén helyszínül. A résztvevők többsége erdélyi magyar nyelvterületről érkezett, de vannak résztvevők a Vajdaságból, Felvidékről és Magyarországról is. /Tusnádfürdőn a tanítók. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./
2000. július 24.
A Kolozsvárt havonta megjelenő Civil Fórum beszámol a szervezetek tevékenységéről. A civil szervezetek szerepe a romániai magyarság, a magyar közösség intézményépítésében ma történelmi jelentőségű, szögezte le a Civil Fórum utóbbi számában. Több magyar civiltömörülés alapítványként működik. Májusban tartották az országos második civil fórumot A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben címen, ahol a Kolozsvári Magyar Diákszövetség gazdasági kérdésekkel foglalkozott, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság a jelenlegi műemlékvédelem problémáit taglalta, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének az Oktatási Főosztálya az oktatással kapcsolatos témaköröket elemezte. Hasonló rendezvény volt a Civil Európa - Civil Magyarország tanácskozás erdélyi és magyar vállalkozók részvételével vagy a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek évente megtartott fóruma. További összejövetelek lesznek, például Királyfürdőn a nyolcadik diákönkormányzati szabadegyetem vagy szeptemberben a harmadik alkalommal megszervezett alapítványközi szaktalálkozó. /Civil szervezetek nyara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2001. augusztus 16.
"Immár második alkalommal szervezte meg a szentegyházi Alfa Ifjúsági Fórum Kirujfürdőn az Amiért a harangok szólnak elnevezésű környezet- és természetvédelmi táborát, amelynek gazdag programja aug. 14-20. között zajlik. Előadások hangzottak el, többek között Topor Emil, a csíkszeredai Földtani Intézet igazgatója a Hargita megyei borvízforrásokról; Kakas Zoltán egy 30 éves néprajzi és környezetvédelmi táborról beszélt. /Ferencz Imre: Természetvédelmi tábor Kirujfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./"
2001. augusztus 21.
"Erdélyi viszonylatban is hiánypótló vállalkozásba kezdett a Balla Zoltán által vezetett Humán Reform Alapítvány, amikor két éve beindította bábosképző tanfolyamát. A kirulyfürdői és a homoródfürdői találkozók után idén Lókodban találkoztak a résztvevők. A résztvevők a baróti Cimbora Napköziből, a székelyudvarhelyi Napsugár Napköziből, a csíkszeredai Tanulók Klubjából, Lövétéről, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Közművelődési Egyesület Habakuk bábcsoportjától, a szászrégeni Művelődési Ház Csim-Bumm bábcsoportjától, valamint Sepsiszentgyörgyről és Homoródszentpéterről érkeztek. A tanfolyamon bábcsoportvezetői-képzés, darabelemzés, előadás-előkészítés, bábtervezés, díszlet- és kelléktervezés, illetve -készítés, koncepcióalakítás, előadás megszervezése és tervezése, zene alkalmazása szerepelt a programban. A tanfolyam vezetője, Nagy Kopeczky Kálmán, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtagozatának vezetője-rendezője, a Romániai Bábos Céh alelnöke szerint nagy szükség van erre a tanulási formára, mert a profi bábszínjátszás jelenleg mélyponton áll, színészképzés pedig nem is létezik. A Humán Reform Alapítvány által indított kurzus az egyetlen rendszeres képzés, ezenkívül még Kolozsváron oktatnak időszakonként. Létezik ugyan Székelyföldi Bábos Egyesület, az alapítvánnyal közösen bábszíndarab-írói pályázatot is hirdetett, ám a beérkezett művek nem feleltek meg az elvárásoknak. /Forrai Tibor: Bábosok tanfolyama Lókodban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./"
2004. július 23.
Az Új Kézfogás Alapítvány is részt vesz a székelyföldi borvízforrások rehabilitálásában és az úthálózat rendbetételében – jelentette be Demeter János. Kovászna megye tanácsának elnöke, miután tárgyalt az Új Kézfogás Alapítvány ügyvezető igazgatójával, Németh Attilával. Az alapítvány a terv megvalósítási tanulmányának költségeit vállalja. A rehabilitálási terv Maros, Hargita és Kovászna megyére terjed ki. Demeter János értékelése szerint a székelyföldi borvizeket üzleti szempontoknak megfelelően kell felhasználni. A rehabilitálási tervezetben olyan helységek szerepelnek, mint például a háromszéki Kovászna város, Bálványosfürdő, Sugásfürdő, Előpatak, Málnásfürdő, Hatolyka, Uzonkafürdő, Kézdimartonos, a Hargita megyei Tusnádfürdő, Parajd, Hargitafürdő, Kirujfürdő, Marosfő vagy a Maros megyei Szovátafürdő. A tervezet kivitelezésének költsége megközelíti a 9,5 millió eurót, amelyet Phare-programból szeretnének előteremteni, pályázati úton. Demeter János közlése szerint a székelyföldi önrész 1,46 millió eurót tesz ki. /B. E. L.: Segít az Új Kézfogás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./
2006. január 11.
Január 13-án Lövétén bemutatják Lövétei Helytörténeti Füzetek második kötetét. Mihály János Kirulyfürdő és környéke című munkáját az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület adta ki, Parlagi Endre budakalászi és Egyed József lövétei vállalkozók támogatásával. A kiadvány a völgy természetföldrajzi viszonyait, a savanyúvízre a XIX. század elejétől járók házainak lajstromait és az 1948-ban bekövetkezett államosításig virágzó fürdőélet fontosabb momentumait mutatja be. /Kirulyfürdő és környéke. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./
2006. június 26.
Nemrég jelent meg az Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok V. kötete a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal gondozásában. Talán a szűkülő érdeklődés az oka, hogy a szerkesztők nem érzik ünnepnek az ötödik évkönyv megjelenését. A kötetben Róth András Lajos és Róth Edit Aranyosszék történetének csaknem két századát, Pakot Levente a házasságon kívüli születéseket vizsgálta Kápolnásfaluban, Szentegyházasfaluban, Lövétén és Homoródalmáson, Hermann Gusztáv Mihály Zsombori Józsefről, Forró Albert a reformátusok templomi ülésrendjéről, Tóth Levente az udvarhelyszéki reformátusok oktatásáról, Kolumbán Zsuzsánna az egyházmegyéket érintő megújulásról, Mihály János Kirulyfürdő történetéről, Novák István Károly az Udvarhely környéki fürdőkről közöl tanulmányt, Kápolnási Zsolt az egykori Udvarhelyi Híradót, Gidó Csaba a székelyföldi vasútépítést, Nagy Róbert Székelyudvarhely, az anyaváros közelmúltbeli gazdasági fejlődését választotta témául. /P. Buzogány Árpád: Ötödik Areopolisz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./
2014. május 7.
Háromszéki kalauz
Lapunk sorozat formájában közreadja munkatársunk, Kisgyörgy Zoltán 1984 és 1985 között a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-gyűjteményét. A térképvázlatok legfőbb értéke helyneveink, édesvíz- és borvízforrásaink bemutatása, de a jelmagyarázat alapján eligazító jelleggel tartalmazzák épített örökségünk is.
Sorozatunk új címe Háromszéki kalauz – Helytörténeti túrák. Ezzel főleg a gyalog- és autós túrákat kedvelő ifjúságot, azon olvasóinkat szándékunk szolgálni, akik aktív pihenésre használnák szabad idejüket, és azzal a céllal kelnek útra, hogy megismerjék megyénket a városoktól a legtávolabbi havasi vidékekig. A rövid, eligazító jellegű kísérőszövegben, amely a térképvázlat hátoldalán olvasható, elsőrendű fontossággal bírnak a turisztikai és idegenforgalmi értékek-érdekességek, védett területek, természeti kincsek, valamint a táj szava, ami nem más, mint anyanyelvünkön élő helyneveink. A térképvázlatok hetente egy alkalommal jelennek meg lapunkban és a Háromszék lapárusítóinál fóliázva, gyűjtőmappával együtt is beszerezhetőek lesznek megrendelés alapján (a fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, illetve a hpress@3szek.ro e-mail címen lehet megrendelni). A térrajzlapokból bárki kirakhatja majd magának megyénk 1:100 000 léptékű turisztikai térképét. Abban a reményben indítjuk felújított honismereti sorozatunkat, hogy a lehető legjobban szolgálja majd e táj – Háromszék – megismerését, olvasóink széles körű érdeklődésének kielégítését.
Tudnivalók a jelmagyarázathoz
A sorozatban csak utalunk rá, hogy egy-egy övezetben jelzett turistaösvények is léteznek, alkalomadtán azonban a főbb túrautak jelzéseinek színét kisbetűkkel jelöltük: a „p” piros, az „s” sárga, míg a „k” kék színt jelöl. Ahol a térképjel két tereptárgyat is jelöl (például kastély és kúria, múzeum vagy emlékház, emlékmű vagy szobor), a pontosabb magyarázatot a kísérőszövegben találja meg az olvasó, akárcsak az egyes turisztikai objektumokhoz kapcsolódó fontosabb részletadatokat is. A szövegben említünk olyan látnivalókat is, amelyek a lépték szabta korlátok miatt nem kaphattak helyet a rajzon. Ahol szükséges és a terjedelem is engedi, rövid könyvészeti utalást is közlünk. A térképlapok zöme egyforma méretű, de kényszerítő körülmények miatt a 6., a 7–17., a 12–21., a 38. és a 47. valamivel magasabb. (Kgy. Z.).
A Kormos völgye
1. A terület a Dél-Hargitához tartozik. A pisztrángban bővelkedő patak nevét a forrásvidékéül szolgáló Lucs tőzegmohaláp fekete iszapjától nyerte. Ez rárakódik a patakmeder köveire, és az amúgy kristálytisztán csörgedező patak medrét fekete színbe „öltözteti”. Jobb oldalról a Kuvaszó és a Fenyős-patak ömlik a Kormosba. Mindkettő völgyében szénsavas-vasas források fakadnak (Kuvaszói (1), Fenyősi (2) és Hájogi (3) borvíz).
A vízválasztót képező nyugati Lestetőn nyári szállások vannak. A hegység andezitféleségekből áll. Itt, a Fenyős-pataktól alig másfél kilométerre ömlik a Kormosba az Aranyos pataka (helyi nevén Farkas-ága). Ezt a völgyet, az ott végighaladó erdőipari utat az erdővidékiek Régi Kormosnak nevezik, ugyanis az Új Kormos útja (5) később épült. Nem messze a völgyben a Farkas-mező (ez már Hargita megye, de autóval megközelíteni csak Erdővidék felől lehet, erdészeti és erdőkitermelési szempontból is ide gravitál. Itt erdész- és vadászlak található, szemben két borvízforrás (4). Nyugatról ömlik az aranyosba a Muhar pataka (völgyében a Muhari borvíz), fennebb, a Kormos-fehérpatak völgyében található a Benzalatti, Fehér, Csurgó, Medvés-barlangi, Szikszai és Széncsűri borvízforrás, ahogyan az erdőipari munkások megnevezték. Az Aranyos mentén, a Halaság-patak beömlésénél találjuk a Kossós-borvizet, a Halasági-forrást, és a langyos víznek számító Szonda-borvizet. A Kuvaszó völgyén halad át a piros kereszt jelzés az Almási-barlangtól a Kakukkhegy irányába, a Barót köve nevű helyre. Az Aranyos forrásvidékén, az Odorfenyő nevű helyen található a vascsillám féldrágakő. A Muhar- vagy Köves-patak mentén (a vízválasztón át) másfél órai járással Kirulyfürdőre érünk. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. május 13.
Lövétei hétköznapok
2017. május 4-én nyílt meg a Lövétei hétköznapok című fényképkiállítás Hargita megye tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezésében. Az Orbán Balázs nyomdokán Lövéte községben című, tavalyi dokumentációs fotótábor válogatott anyagának az utóbbi intézmény biztosít helyszínt (Székelyudvarhely, 1918. December 1. utca 9. szám, 2. emelet), a tárlatot Róth András Lajos könyvtárőr (Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely) nyitotta meg, az eseményt népdal-összeállítással lövétei iskolások tették hangulatosabbá, emlékezetesebbé. A kiállítás anyaga Lövétének és környékének hétköznapjaiba nyújt betekintést, ad ízelítőt változatos életképeken és tájrészleteken keresztül. Az évente más-más tájegységen szervezett fotótáborok elsődleges célja a még meglévő, múltat idéző építmények, tárgyak, motívumok, mesterségek, élethelyzetek, a változó és tünékeny emberi arcok, tájak megörökítése. A mulandósággal számot vetve, a megőrizhetetlen megőrzésére tett kísérletként is felfoghatjuk ezeknek a képeknek a létrejöttét, megszületését. A fényképészek a folyton változó-haladó életből ellesték, kiválasztották az általuk rögzítésre érdemesnek ítélt pillanatokat, melyeket képekké alkottak. A kép dokumentatív funkcióján túl a mindenkori céljuk az, hogy esztétikusan örökítsék meg, adják vissza a látottakat: a népélet mindennapjait, az ember által alkotott és alakított környezetet. Mindemellett a tábor résztvevői fényképezőgépeik lencséivel, a kétajtójú jelent is pásztázva, annak nemcsak a múltba tor-kolló, hanem a jövőre nyíló ajtóin túlra is átkandikáltak. A 33. fotótáborban részt vevő fényképészek: Balázs Ödön (Székelyudvarhely), Csíki Csaba (Csíkszentdomokos), Egyed József (Lövéte), Erős Zoltán (Gyergyószárhegy), Fekete Réka (Székelyudvarhely), Kerekes István (Kazincbarcika – Magyarország), Kibédi Sándor (Székelyudvarhely), Szabó Béla (Öttevény – Magyarország), Tordai Ede (Marosvásárhely), Vinczefi László (Sepsiszentgyörgy), Vitos Hajnal (Csíksomlyó), „hagyományukhoz híven átfésülik a falut” és vizuális értékmentést végeznek, mivel a megörökítésre érdemes pillanatokat, a múló jelent fényképezőgépeik segítségével rögzítik, ugyanakkor nem maradhatnak ki a sorból a jelenkor ízlésvilágát, vívmányait reflektáló képek sem.
Lövéte Hargita megye délnyugati részén terül el, és az egykori Udvarhely vármegye (1876. évi megyerendezés előtt Udvarhelyszék) egyik legszínesebb természeti és néprajzi kistájának, a Homoród mentének, ezen belül pedig a Kis-Homoród völgyének legnépesebb községe. Fekvése, „mely magas, sűrűn egymás mellé és egymás fölé épített házaival, különösen a távolból festőileg szép tájat alkot”, viszonylag kedvezőnek mondható. Alaprajzát tekintve a község halmaztelepülés. Vagyis belsőségei és házai rendszertelen összevisszaságban állnak, telkei és telektömbjei többnyire szabálytalan alakúak, utcái zegzugosak (kivételt képeznek az 1913. évi, valamint az 1970–72-es földcsuszamlások után épült falurészek, mint Pósfalu, Tófalva vagy Újnegyed). A telkek felaprózódása következtében, besűrűsödés útján vált halmazfaluvá. Jellegzetes emeletes kőházai régebb építészeti szempontból is érdekessé tették. Manapság egyre kevesebbet látni belőlük. A XIX. század elején még a rideg és félrideg állattartás dívott itt. Ökrök, tehenek, lovak, juhok, kecskék, disznók nagy számban legeltek a nyomáshatáron és a tágas füves havasi legelőkön. A teleltetés a havason gyűjtött szénával folyt. Ez új havasi szállások, tanyák építéséhez vezetett (Vargyas völgye, Kékvize, Gyepü pataka, Szerepreze, Gyékoskő, Cifrabükk, Vészmező stb.). Ezek rendszerint az irtásokon jöttek létre. Az irtásföldek az erdős, bokros területek kaszálókká való átalakítása során keletkeztek. A kezdetleges „nyári szállások” a későbbiekben, mivel a széna hazahordása túl költséges lett volna, s az állatok trágyájára a sovány füvű havasi kaszálókon is nagy szükség volt, állandóan lakottá váltak. Az állattartásból származó jövedelem mellett az erdőgazdálkodás (deszkametszés, zsindelykészítés, szénégetés, hamuzsírfőzés, fafaragás), a vasbányászat, bizonyos időszakokban pedig a mészégetés, szekeresség és a sóbányászat nyújtott alapot a megélhetéshez. Mindezek ellenére a legbiztosabb megélhetési alapnak, bármilyen szűkös is volt a jó szántóföld errefelé, a földet, a földműves munkát tartották évszázadokon át. A foglalkozás terén két évtizede még a vasipar és a bányaipar volt a meghatározó, ugyanis a férfiak többsége a szenkeresztbányai vasüzembe és a hargitafürdői kaolinbányába járt dolgozni. 1990 után általánossá vált a Magyarországon való munkavállalás. A község I–VIII. osztályos iskolája 1993-tól hivatalosan a Székely Mózes nevét viseli. A névadás nem volt véletlen, ugyanis az iskolaépületek a Lövétét egykoron birtokló Székely Mózes, az egyetlen székely származású fejedelem udvarházának „romjai” szomszédságában állnak (Udvarkert). Lövéte határa a megye turisztikai zónáinak szerves része. Nemcsak a táj lenyűgöző szépsége, sajátos klímája, az üdülésre alkalmas helyek, a nádasszéki gyógyfürdő, a község sajátos népi építészete vagy a több mint 15 borvízforrás vonzza ide a turistákat (a leghíresebbek Kirulyfürdő környékén törnek a felszínre), hanem az a hagyományos vendégszeretet is, amely a község székely-magyar lakosságát határainkon kívül is ismertté tette. Lövéte és környéke az év bármely szakában kiválóan alkalmas turizmusra, minden évszaknak megvan itt a maga varázsa és szépsége. Aki csak egyetlenegyszer is ellátogatott Lövétére, a Vargyas völgyébe (Székely-Szeltersz), vagy aki Sólyomkő sziklabércéről betekintett Tolvajos (Kéruly vize) haragoszöld völgyébe, az újra visszakívánkozik erre a vidékre.
Az Orbán Balázs nevét viselő 33. dokumentarista fotótábor Lövéte község önkormányzatának, valamint Hargita Megye Tanácsának a támogatásával kerülhetett megszervezésre 2016. április 22–29. között. A képanyag 2017. július 31-ig tekinthető meg Székelyudvarhelyen, majd ezt követően Lövéte falu következik, ott kerülnek bemutatásra a fényképek. Népújság (Marosvásárhely)