„Fazakas László jó viszonyt ápol Kósáné Kovács Magdával, a Magyar Szocialista Párt politikusával, így javasolhatták magyar állami kitüntetésre” – jelentette ki a Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese. Polgár Viktor magyar külügyi szóvivője szerint Fazakas egyházi munkásságával és költészetével hívta fel magára a figyelmet. „Dehogyis ajánlottuk, miféle különösebb egyházi szolgálatra lehettünk volna tekintettel?” – reagált az indoklásra Csűry. Hozzátette: megütközéssel fogadták a kitüntetés hírét, hiszen úgy tartják, Fazakas László máig nem tisztázta egyértelműen a Szekuritátéhoz fűződő korábbi viszonyát. Sántha Attilának, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) elnökének meglepetést okozott a lelkipásztor költői munkásságára való hivatkozás. Mint elmondta, az EMIL nevében már csak azért sem tehetett erre javaslatot, mert Fazakas nem tagja a szervezetnek, és ő mindeddig nem is találkozott a margittai lelkész költészetével. Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, az állami kitüntetéseket mindig felterjesztés alapján ítélik oda, Fazakas felterjesztését pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök is alkalmasnak találta és elfogadta. Az államtitkár elmondta, valamennyi külföldi kitüntetés a magyar külügyminisztériumon keresztül történik, így hát ennél a tárcánál tudhatnak többet róla. Polgár Viktor külügyi szóvivő viszont úgy vélte, „elvesztené a varázsát az elismerés”, ha a felterjesztő nevét is nyilvánosságra hoznák. Fazakas László elmondta, neki is kellemes meglepetés volt, amikor a kitüntetést átvenni hívták a kolozsvári főkonzulátusra. Fazakas Lászlóról 2000-ben az átvilágító-bizottság mondta ki: együttműködött a Szekuritátéval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. A parlamenti képviselővé választott lelkész Markó Béla felszólítására lemondott mandátumáról. Az átvilágító-bizottság 2004-ben azonban megváltoztatta a besorolást. Levélben tudatta Fazakassal: „úgy ítéltük meg, nem végzett az 1999/187-es törvény értelmében vett politikai rendőrségi tevékenységet.” A bizottság magyar tagja, Csendes László értelmezésében a levél tulajdonképpen azt jelenti: a Szekuritátéval fenntartott kapcsolata nem volt politikai rendőrségi természetű. E levél birtokában a lelkész tavaly ősszel az egyházkerület püspöki székére és parlamenti képviselőségre is pályázott. Mindkét jelöltségről lemondott azonban, amikor a Krónika újabb adalékokat közölt tisztázatlan múltjával kapcsolatban. Fazakas a lap sokszori felkérésére sem kívánt igennel vagy nemmel válaszolni arra a kérdésre, hogy írt-e alá besúgói nyilatkozatot, és adott-e „Nota informativa” című, álnéven jegyzett besúgói jelentéseket. /Gazda Árpád: Megütközést keltett Fazakas László magyar állami kitüntetése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Ilie Bolojanhoz, Bihar megye prefektusához fordult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyében – közölte Tőkés László püspök. Arra kérték a prefektust, bírálja felül a városi tanács határozatát, amellyel a Szentháromság ortodox plébániának adta a területet. A püspök szerint a továbbra is élő román nacionalista eszméről, az ortodox egyháznak a román állam által támogatott expanziójáról van szó. Az a templom, amelyben most székel az ortodox plébánia, sohasem volt az ortodoxok tulajdona, hiszen a római katolikusok építették, akik később átadták azt a rutén görög katolikusoknak. A görög katolikus egyház felszámolása után került az ortodoxokhoz, jegyezte meg a püspök. Tőkés László közölte: a közigazgatási bíróságon is megtámadják a határozatot, többek között Ion Mihaltan nagyváradi ortodox püspököt, az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, szükség esetén pedig az államfőt és az európai uniós fórumokat is megkeresik az ügyben. Tőkés kijelentéseire reagálva Marian Florin Puscas ortodox pap úgy vélte, a református püspök semmibe veszi a törvényt. Arra a felvetésre, hogy a templom, amelyben szolgál, sohasem volt az ortodox egyház tulajdonában, közölte: igaz, hogy az államosítás előtt az ukrán közösségé volt, ám ma már nincs ilyen a városban, így nincs kinek visszaadni. /Balogh Levente: Folytatódik a küzdelem a pályáért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Február 15-én Nagyváradon tartottak megbeszélést a Királyhágómelléki- és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői, Tőkés László és Pap Géza püspökök vezetésével. A tanácskozáson elhatározták, hogy közös gondjaikról és követeléseikről, mint például az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, problémafelvető szintézist állítanak össze, melyet eljuttatnak Traian Basescu államfőhöz és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz is. A református egyházfők a többi történelmi magyar egyház vezetőivel is felveszik a kapcsolatot, közösen kívánnak érvényt szerezni a felekezetek követeléseinek. /Püspöki értekezlet Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában emlékeztek a kommunizmus áldozataira A hét végén nem csak a deportáltak, a meghurcolt bihari magyarok is emlékeztek diktatúrára. A kommunista börtönökbe elhurcolt, több mint félezer bihari németre Nilgesz János, a Deportáltak Szövetségének elnöke emlékezett. Az 56-os Domokos Miklós pedig a kommunista börtönök borzalmairól beszélt. A rendezvényen megfogalmazták, hogy a kommunizmus százmilliónyi áldozata volt, ezért nem szabad soha megfeledkezni róla. /Lakatos Balla Tünde: A kommunizmus áldozataira emlékeztek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Nemzetközi autonómiaügyi értekezletet hívott össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – jelentette be március 3-án Nagyváradon Tőkés László püspök, az EMNT elnöke. A konferenciát valószínűleg májusban szervezik meg. „Csak ilyen rendezvényekkel nyílik esély azon fal áttörésére, amely az erdélyi magyar nemzeti önrendelkezés útjában áll” – vélte a püspök. A meghívottak között ott lesznek az erdélyi magyarság számára mintaként szolgáló, működő európai autonómiák képviselői. Rajtuk kívül európai parlamenti képviselőket, az erdélyi magyar autonómia ügyét támogató magyarországi politikusokat, valamint hazai magyar és román politikusokat várnak. Hozzátette: az EMNT-nek meggyőződése, hogy az autonómiának nincs alternatívája, és ebben még „az RMDSZ-ellenesség is harmadrangú kérdés”. „Ne támadjuk úgy az RMDSZ-t, hogy nem törekszünk az összefogásra” – fűzte hozzá. Tőkés László bejelentette: áprilisban az ingatlan-restitúció ügyében is konferenciát rendeznek. Ennek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lesz a szervezője, a meghívottak között pedig neves amerikai és európai szakértők is vannak. „Ami jelenleg az ingatlan-visszaszolgáltatás ügyében történik Romániában, az világbotrány”– jelentette ki. Példaként az egyházkerület egyik nagyváradi, belvárosi ingatlanjának ügyét hozta fel. A Kossuth (Függetlenség) utcai emeletes bérházat tavaly visszakapta az egyház, de az önkormányzat megtámadta a döntést. Miután a Nagyváradi Táblabíróság a reformátusoknak adott igazat, az önkormányzat fellebbezett. /Balogh Levente: Tőkés: világbotrány a hazai restitúció. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Nagyváradon a 15 esztendős váradi táncházat ünnepelték március 4-5-én. Többszázan sereglettek össze Erdélyországból és Magyarországról. Miklós János, a Nagyváradi Táncház Egyesület elnöke és Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője köszöntötte az egybeseregletteket, most volt a csángó nap is. A Mikecs László Csángó Baráti Társaságot vezető Szilágyi Zsolt arról szólt, hogy a csángó kultúra részét képezi az európai és világörökségnek. Wagner Péter mérnök fotográfiái villantották föl hangulatukban a csángók földjét, a körfolyosón pedig a 15 éves váradi táncház és a bihari népi tánccsoportok múltját megörökítő újságcikkek sorakoztak. /Lakatos Balla Tünde: És felvirágzott a nóta! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Ha van megélhetési politikus, ezerannyi a megélhetési antifasiszta, írta K. Jakab Antal. Filozófusnak mondott közgondolkodók és közírók, a tévéműsorok törzsvendégei, a magyarellenes hatalmi központok nyilvános ötödik hadoszlopa: a strapaújságírók és sajtóhiénák megszámlálhatatlan serege… Figyelik, hol és mikor ütötte föl fejét magyar nyelvterületen egy-egy Bácsfi Diána. Ha fölüti fejét, akkor néhány napra ő a főnyeremény. Kelesztik, dagasztják a témát, mígnem országos ügy lesz belőle. Diána hovatovább már jelenség, már kortünet. Igaz, hogy maroknyi, igaz, hogy nevetséges, de Hitler is így kezdte. Egy idő után minden Diána elveszíti szüzességét, elmúlik tőle az újdonság varázsa. Az antifasiszták figyelnek, fülelnek, Királyhágón innen és Királyhágón túl majd csak kiszalad a jobboldalon valakinek a száján valami félremagyarázható megjegyzés. Mint nemrég itt Erdélyben. Akkor aztán jöhet az antifasizmus valamennyi bértollnoka, bérértelmiségije, hogy fölkészítse „az antiszemitizmus jelenségének kezelésére” az erdélyi társadalmat. „A „menjetek a Gázai övezetbe” kiszólástól akkor fogom elhatárolni magam, ha majd Eörsi Mátyás nyilvánosan bocsánatot kér amiatt, hogy bennünket, külhoni magyarokat alkotmányjogi állásunk tekintetében egy kalap alá vett az ideiglenesen Magyarország területén tartózkodó vagy akár tartósan megtelepedett kínai textilkereskedőkkel.” – olvasható a cikkben. /K. Jakab Antal: Elhatárolom magam. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 15./

A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület február 25-én kelt felhívásában azt szorgalmazta, hogy a nagyváradi magyarság „közösen, egyetértésben” ünnepelje meg március 15-ét. Kezdeményezésük visszhangtalan maradt. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete, anélkül hogy valamennyi érintett féllel egyeztetett volna, egyoldalúan meghirdette saját ünnepi programját. A helybéli evangélikus egyházközség jóakaratú közvetítési próbálkozásai is hiábavalónak bizonyultak. A bihari RMDSZ Nagyvárad magyarságának közös ünnepét pártpolitikai alapon ki akarja sajátítani, és ebbéli törekvésében a történelmi magyar egyházak között is megoszlást gerjesztett. /A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala: Nem akartak együtt ünnepelni. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 15./

Március 14-én Jókai Anna írónő volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vendége Nagyváradon. Az írónő a nemzet és az emberiség alapvető értékeiről szólt. Jókai Anna beszélt Istenről, a kereszténység lényegéről, álmáról, egy szeretetben meggyökeresedő világegységről, melyben nem lesznek véráztatta forradalmak. Jókai Anna kifejtette, a térképek átrajzolhatók, de az ember szemlencséjén maradt tájat kiirtani sohasem lehet lelkéből. „Lesznek-e unokáink, áldottak lesznek-e sírjaink, ez múlik a magyar emberen, aki tudja, hogy útja, az Isten szolgálatába rendelt út” – fogalmazott a szónok. A XXI. században a szeretetközpontú világnak csak a körvonalai látszanak még, pedig a gyűlölet, a nyomorúság és fájdalom óceánjából mindenki kimerhet egy-egy cseppet, ahogyan Teréz anya gyámolító szeretetével. Jókai Anna szerint gyakorta unalmasnak tartják a konzervatívan gondolkodókat, holott a keresztények nem a világ új dolgai ellen szólnak, csupán a jóság és szeretet mércéjével mérik az eseményeket és az élet alapvető értékeit védik. A december 5-i magyarországi népszavazásról mint a nemzet nagykönyvének gyászos lapjáról beszélt. „Nem politikai ügy volt számomra. Azt sem értettem, hogy miért kell népszavazás tárgyává tenni az ilyesmit, de hogy nemmel felelhet valaki?! Nem az állampolgárságtól fosztottuk meg a Kárpát-medencében a magyarokat, hanem az összetartást vettük el tőlük. Ha az 56-os lyukas zászló, ami még nincs befoltozva, akkor most elmondhatjuk, hogy nem a zászló lyukadt ki, hanem az ország közepe, és ami összetartja, az kiköltözött a szélekre” – fogalmazott Jókai Anna. Az írónő nemrég lett tagja a FIDESZ által kezdeményezett nemzeti konzultatív testületnek, hangsúlyozta a házigazda Tőkés László püspök. Jókai Anna március 15-én részt vett az egyházkerület és a Magyar Polgári Szövetség szervezte március 15-i koszorúzásokon és ünnepi istentiszteleten. /Lakatos Balla Tünde: Értékeinket, az isteni terveket menteni. Jókai Anna írónő Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szorosabb kapcsolatot szeretne ápolni a Bihar megyei és a partiumi önkormányzatokkal, ezért első lépésként március 29-re tanácskozásra hívta 35 magyarlakta bihari település polgármesterét, alpolgármesterét. Az önkormányzati vezetők megjelentek Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok, érmihályfalvi polgármester invitációjára. Tőkés László elmondta: az egyház fokozott közéleti szerepvállalása indította az első találkozó megszervezésére. Határozattervezetet dolgoztak ki a további együttmunkálkodásra, várhatóan májusban Érmihályfalván partiumi egyházi önkormányzati találkozó lesz, amelyre Partium valamennyi önkormányzati vezetőjét meghívják. /(Lakatos Balla Tünde): Önkormányzati tanácskozás a református püspökségen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Kolozsváron tartották március 30–31-én a Romániai Református Lelkészértekezleti Szövetség (RORLÉSZ) kétévente megrendezett ülését. Az értekezlet fő napirendi pontjai közé tartozott dr. Pap Géza és Tőkés László püspök beszámolója, valamint a tisztújítás. Az Erdélyi és a Királyhágó-melléki Egyházkerület mintegy nyolcszáz lelkésze közül kétszázhetvenen jelentek meg. Székely József kolozsvár-alsóvárosi lelkipásztor, a RORLÉSZ elnöke beszámolt az elmúlt két év eseményeiről. Beszélt a közösségépítés szükségességéről, a RORLÉSZ külföldi kapcsolatairól, a lelkészértekezlet szakmai-tudományos téren végzett munkájáról (szórványlelkészi, börtönpasztorációs, kórházlelkészi munkacsoport, házasságterápiás tanfolyam stb.), szociális programjáról, valamint különféle szakcsoportok létrejöttéről. A tisztújítás során újraválasztották Székely József elnököt. Dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: nagyon nehéz túltenni magunkat a december 5-i népszavazáson. Vannak olyan erők, amelyek nem nézik jó szemmel nemzeti egységre való törekvést. Április első két vasárnapján számos magyarországi lelkész viszonozza a határon túli lelkészek adventi szolgálatát. Bejelentette: a Generális Konvent (a kárpát-medencei református egyházak vezetőségét tömörítő szervezet) ülésén javaslat született, mely szerint minden református személy a református egyház tagja kell hogy legyen, bármelyik országban él. A püspök tájékoztatott a marosvásárhelyi kollégium ügyéről is: a visszaszolgáltatott ingatlan miatt Dorin Florea polgármester pert indított, és első fokon meg is nyerte, ezért a püspök felkérte a marosvásárhelyi református egyházközségeket, hogy április 17-én tiltakozásul néma tüntetést szervezzenek. Pap Géza püspök tájékoztatott arról is, hogy a protestáns egyházfők március 29-i ülésükön a kisebbségi és a kultusztörvény tervezetével szemben számos kifogást emeltek. Az RMDSZ már beterjesztette a törvénytervezetet, figyelmen kívül hagyva az erdélyi történelmi egyházak javaslatait. Tőkés László püspök örvendetes tényként említette, hogy a Királyhágó-melléki Egyházkerületben végre megszűnt a lelkészhiány. Átfogó egyházkerületi programról (missziói, áldás-népesség program) beszélt. Mindenhol vissza kell állítani az egyházi iskolákat, ahol van rá lehetőség és gyermek, hangsúlyozta. Tőkés László az EMNT elnökeként kérte a lelkészértekezlet jelenlevő tagjait, hogy támogassák az autonómia megvalósítását. A püspök idézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, aki szerint a kulturális autonómia már megvan (hiszen vannak iskolák, színházak stb.), de Traian Basescu államelnököt is, aki azt állította, hogy a kulturális autonómiát el sem vették, hiszen a csárdást soha nem szüntették be Romániában. A püspök kitért az ügynökkérdésre is. Érdekes dolog – vetette föl –, hogy sokkal több román ügynököt lepleznek le, mint magyart. Fennáll az eshetőség, hogy a román államhatalom megtartja szolgálatban a magyar ügynököket, és felhasználja őket különböző céljai elérésére. /Somogyi Botond: Lelkészértekezlet Kolozsváron Akadozik az egyházi restitúció. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./

Tőkés László püspök elfogadja László Attila indítványát, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet székházában találkozna Markó Bélával. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleménye idézett Tőkés Markóhoz írt válaszleveléből. „A párbeszéd és annak tárgya – az autonómia – fontosságának tudatában továbbra is szorgalmazom a megbeszélést” – írta a püspök, aki egyházi és EMNT-elnöki kettős minőségben kíván Markóval tárgyalni. Azt javasolta, hogy mindkét fél fogadja el az egy héttel ezelőtt megválasztott László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök helyszínre vonatkozó indítványát, s „a párbeszéd tárgya legyen az erdélyi magyarság autonómiája – a kisebbségi törvénytervezet összefüggésében”. /Tőkés találkozna Markóval Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Nagyváradon kétes a fogadtatása annak az április 29-i gálaműsornak, amelynek vendége a zongorista, Richard Clayderman. A gálának kellene előmozdítania Nagyváradon a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szervezett gyászos végű december 5-i, magyarországi népszavazás utáni engesztelődést. A Magyarországról több tízmillió forinttal finanszírozott április 29-i, 20 perces Clayderman show-nak vannak kritikusai. Az önérzetesebb nagyváradi magyarok megalázónak érzik az ilyenfajta magyarországi alamizsnát. Tőkés László, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke szerint a rendezvény a Festum Varadinum teljes költségvetésének a sokszorosát teszi ki, az árát érdemesebb lett volna az erdélyi és partiumi iskoláknak adni. „A határon túli magyarok támogatására nincs pénz, de ilyen gálákra van...” – jegyezte meg. A püspök úgy tudja, az MSZP-hez közeli gazdasági érdekeltségű Eurofilm.Co.Hu Kft. szervezi a Clayderman-turnét, mely Újhelyi István MSZP-s politikussal is kapcsolatba hozható. Idén április 24. és május 1. között rendezik Nagyváradon a Varadinumot. Két előrendezvénye is lesz: április 20-án az egyházkerületi székház dísztermében lép fel Bogányi Gergely zongoraművész, aki Böjte Csaba árváinak gyűjt, április 23-án pedig Bánffy György színművész Wass Albert-előadóestjét hallgathatják az érdeklődők. Április 24-én, a Varadinum nyitó napján, az 50 esztendős Deák Árpád szobrászművész kiállítása nyílik, április 28-án a nagyváradi költők tisztelegnek József Attila emléke előtt. Április 29-én Magyarország és a határon túli magyarság címmel fórumot szerveznek, amelyre hivatalosak a Határon Túli Magyarok Hivatalának eddigi elnökei és jelenlegi vezetője, illetve a kisebbségügyi államtitkárok: Entz Géza, Törzsök Erika, Tabajdi Csaba, Lábody László, Szabó Tibor, Németh Zsolt és Szabó Vilmos. Április 30-án anyák napi családnapot rendeznek Orbán Viktorné Lévai Anikó fővédnökségével. A záró ünnepség József Attila szobrának felavatása lesz. /(Lakatos Balla Tünde): A nemzeti megengesztelődés Claydermanja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Bogányi Gergely világhírű, Kossuth-díjas zongoraművész már több alkalommal felajánlotta koncertjeinek bevételét a Böjte Csaba atya által kezdeményezett célok érdekében. Április 20-án Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában Chopin-hangversenyt adott Böjte Csaba tervének megvalósulására, a moldvai csángó iskola felépítésére, amelynek alapkövét pünkösd vasárnapján helyezik el Rekecseny község határában. Felolvasták a ferences szerzetes nagyváradiakhoz írott levelét, melyben többek között azt írta, „milyen szép lenne, ha a nagyvilágba szétszórt magyarság, a csángó testvéreink megmaradásért vívott harcát egy-egy osztályterem megépítésével segítené. Így arca lesz minden osztálynak, hálónak, ebédlőnek. Milyen szép lenne, ha a VI. B osztályban kinn lenne Esztergom címere, a XI. A-ban meg Csíkszeredáé lenne, vagy ha az egyik óvodai csoport termében a Duna Televízió, másikban a Krónika újság logója hirdetné, hogy a szolidaritás, a szeretet december 5. után is él a magyar nemzetben.” /(Lakatos Balla Tünde): A moldvai csángókért koncertezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Április 30-án Csáky Pál szlovákiai kormányfő-helyettes Nagyváradon találkozott a romániai magyar közélet vezetőivel. – Markó Béla RMDSZ-elnöknek, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek is felajánlottam, hogy Szlovákiában üljenek le tárgyalni egymással – jelentette be Nagyváradon Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke. Csáky Markó Béla miniszterelnök-helyettessel együtt vett részt a Kisebbségek kormányzati szerepvállalása a Kárpát-medencében című fórumon. A felvidéki magyar politikust Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is fogadta hivatalában. A fórumon Csáky kifejtette, a hatalomban való részvétel szempontjából a magyar közösség politikai érdekképviselete Romániában és Szlovákiában azonos helyzetben van. Csáky Pál az egység mellett szállt síkra. Markó Béla leszögezte: fontos a politikai pluralizmusról beszélni, de ennek ma Romániában semmiféle valóságalapja nincs. Tőkés László szerint a felvidéki magyarság példát mutatott a Selye János Egyetem ügyével. „Az EU-integráció most kedvező, kényszerítő helyzetet teremtett, amelyben ki lehetne vívni az állami magyar egyetemet is” – fogalmazott. Tempfli József római katolikus megyés püspökkel a szlovákiai katolikus egyház helyzetéről, illetve az ottani fiatal papok elvándorlása nyomán előállt problémákról tárgyalt a szlovákiai magyar politikus. /Markó–Tőkés-csúcs Szlovákiában? = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Május 1-jén, a Festum Varadinum egyik záróeseményeként Nagyváradon felavatták József Attila egész alakos szobrát, a nagyváradi születésű Wagner Nándor alkotását. – Mától új polgára van városunknak – adta hírül Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere az ünnepségen, amelyen mintegy ezren vettek részt, jelen volt Tőkés László református püspök, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész és a szobor nagyváradi születésű alkotója, Wagner Nándor japán özvegye, Wagner Csijo is. Bíró Rozália gondolataihoz kapcsolódott beszédében Barabás Zoltán költő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) sajtóreferense szerint József Attila elfoglalta méltó helyét Ady Endre és a Holnap városában. Kalász Márton rámutatott: József Attila nemcsak a huszadik, hanem a huszonegyedik század egyik legnagyobb költője is. Wagner Nándor 1954-ben készült, de félszáz éve gipszben rejtőzködő alkotását a művész özvegye adományozta a városnak. A magyar nemzet három jelentős költőjének, Petőfinek, Adynak, valamint József Attilának is áll szobra Nagyváradon. /Balogh Levente: Új polgár Ady városában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

A romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatos nehézségeket ismertette Washingtonban a héten Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi osztályvezetője. A látogatást a Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) szervezte. A New York-i székhelyű magyar szervezet közleménye szerint Antal János találkozott Kay Kinggel, Tom Lantos demokrata párti szenátor munkatársával, és köszönetet mondott a kaliforniai képviselő határozott állásfoglalásáért. Tom Lantos és Tom Tancredo republikánus képviselő április 5-én nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely elmarasztalja a román kormányt a lassú lebonyolítás miatt, és konkrét lépések megtételét szorgalmazza a jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok mielőbbi visszaszolgáltatása érdekében. Antal János látogatást tett a képviselőház külügyi bizottságában, és tárgyalást folytatott Michael Matessel, a külügyminisztérium nemzetközi vallásszabadságért felelős megbízottjával. Matest tájékoztatta a visszaszolgáltatás hiányosságairól, ismertetőt tartott továbbá az Amerikai Magyar Református Egyesület igazgatótanácsa előtt, és egyeztetett Hámos Lászlóval, a HHRF elnökével a visszaadás felgyorsítását nemzetközi fórumokon szorgalmazó további akciókról. /Washingtonban tárgyalt a KREK külügyi osztályvezetője. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Május 5-én a Temes megyei árvíz sújtotta Szigetfalu református templomában a híveket két püspök – Tőkés László, a Királyhágómelléki, és dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke – bátorította a nehézségek leküzdésére. Az anyaországi reformátusok – és nem csak ők – gyűjtést rendeznek a kárt szenvedettek megsegítésére. /(S.): Kézfogás országhatárok fölött. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./

Nem tett jót az autonómia ügyének Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének lemondása, jelentette ki Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a lemondás oka az SZNT állandó bizottságán belül keresendő. „Félre kell tenni a személyi kérdéseket, és az ügyre kell koncentrálni, mert az RMDSZ eszeveszett sikerpropagandát folytat nemzetközi szinten is” – tette hozzá a püspök. „Szomorúan tapasztaltuk, hogy a román kormánynak immár nemcsak az RMDSZ-t, hanem a FUEN-t is sikerült a maga szekerébe fognia, és az kész legitimálni a román kisebbségpolitikát” – jegyezte meg Tőkés László. A püspök szerint csak összefogással késleltethető az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet elfogadásának késleltetése, jobbítása, valamint az érdemi párbeszéd megkezdése a jogszabály kapcsán. A püspök kifogásolta, hogy a FUEN kongresszusán Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetője erényként emelte ki: a csatlakozási tárgyalások során egyáltalán nem volt téma a nemzetiségi kérdés. „Ennél lesújtóbb véleményt nem is mondhatna senki az RMDSZ-ről” – vélte az EMNT-elnök. Tőkés László egyúttal bejelentette, a testület nevében elhatárolódik attól a kezdeményezéstől, amelynek keretében a csíksomlyói búcsú napján Csíkszeredában „kikiáltanák a Székelyföld autonómiáját”. /Balogh Levente: Tőkés László: rosszkor jött Csapó József lemondása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

Az MPSZ-szel nem, de tagjaival hajlandó tárgyalni Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke. A belső választások megtartása mellett foglalt állást Nagyváradon Kiss Sándor. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) felé való esetleges közeledésről Kiss Sándor kijelentette: „Az MPSZ csupán egy virtuális valóságban létezik, illetve a sajtóban, mert folyamatos médiakampányt folytatnak. Ezzel a virtuális szervezettel tehát nem lehet kapcsolatunk” – fejtette ki, hozzátéve: az MPSZ-ben tevékenykedő emberekkel azonban szeretnének szorosabb viszonyt kialakítani. Kiss Sándor kijelentette, szándékában áll találkozni az ellenzéki vezetőkkel, többek között Tőkés László királyhágómelléki református püspökkel is, akivel a szorosabb együttműködést sem tartja elképzelhetetlennek. /Belső választásokat Biharban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

A Református Világszövetség vezetői május 12-én Nagyváradra érkeztek egy európai körút során. Az RVSZ amerikai elnöke, dr. Clifton Kirkpatrick, afrikai főtitkára dr. Setri Nyomi és dr. Duncan Hanson, az Amerikai Református Egyház Európai-területi titkára Magyarországról jöttek Királyhágómellékre, hogy másnap Kolozsváron, az Erdélyi Egyházkerületben, majd Délvidéken folytassák útjukat, hogy tájékozódjanak a régió reformátusainak helyzetéről, gondjairól, kilátásairól. Az RVSZ vezetői Nagyváradon munkaebéden vettek részt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőivel és Erdélyi Géza felvidéki püspökkel, majd a polgármesteri hivatalban Biró Rozália alpolgármester fogadta a küldöttséget. Tőkés László püspök elmondta, három kontinens találkozott jelképesen Nagyváradon, Európa, Amerika és Afrika, ez a tanúságtétel egyetemességének jelképe. Beszélt a kommunizmus igazságtalanságairól, áldozatairól, és arról hogy a hit nevében mindenféle igazságtalanságot el kell vetni a földkerekségen. /(Lakatos Balla Tünde): Három kontinens református vezetői tanácskoztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

A Református Világszövetség elöljárói Nagyváradot is meglátogatták. A mintegy 75 millió reformátust képviselő testület részéről Clifton Kirkpatrick elnök, Setri Nyomi főtitkár, Duncan Hanson és Tamás Bertalan vezetőségi tagok jöttek el. A vendéglátó Királyhágó-melléki Református Egyházkerület képet adott helyzetükről. Nagyváradon a találkozón megjelentek a magyar történelmi egyházak képviselői, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora és tanárai. A reformátusok panaszainak megvizsgálása céljából a vendégek a másik felet is meg akarták hallgatni. A Világszövetségnek a Polgármesteri Hivatalhoz írott levélre azonban nem válaszoltak. A küldöttség meglátogatta a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumtól az ortodoxok által – polgármesteri segédlettel – elsajátított sportpályát. Az ortodox papi lakból egy videokamera fényképezte a küldöttséget és az összesereglőket, a diákokat, a tanárokat. A vendégek maguk láthatták azt, amit olykor gyanakvóan hallgattak. /Csűry István: Kukkoló ortodoxok (avagy ami kimaradt a híradásokból). = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 17./

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ kétévenként díjazza a műemlékvédelmet és ápolást. A díjazásra három kategóriában kerül sor. A műemlékek helyreállításáért a Kós Károly-, felméréséért, számbavételéért, ismertetéséért a Debreczeni László-, művészi megörökítéséért pedig a Veress Ferenc-díjban részesülhetnek az arra érdemes művészek és kutatók. Idén a társaság által meghirdetett „Épített örökségünk művészi megközelítésben” című nemzetközi fotóművészeti pályázat első helyezettje, Zepeczáner Jenő székelyudvarhelyi történész. Műemlék-felmérő tevékenységéért a nagyváradi Dukrét Géza Debreczeni László-díjat kapott. Kós Károly-díjban az aradi Szabadság-szobor restaurátorai, Kolozsi Tibor, Kocsis Rudolf, Pokorny Attila, Szilágyi László és ifj. Starmüller Géza részesültek. /Murádin Jenő: A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság díjazottjai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ Dukrét Géza 1942-ben Nagyváradon született és átmeneti kitérőkkel ma is ott él. 1965-ben szerzett tanári diplomát a Babes–Bolyai Tudományegyetem földrajz–biológia szakán. 1993-ban megszervezte a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságot, majd megalapította a Partium című honismereti lapot. A Partiumi füzetek című helytörténeti könyvsorozatot is ő indította, s szerkeszti azóta is. Már a 35. kötetnél tart, mely az Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében címet viseli, és a napokban jelent meg. Eddig 12 ifjúsági honismereti tábort szervezett, valamint 13 emléktábla elkészíttetése és felavatása körül bábáskodott. Dukrét Géza az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos alelnöke is volt, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület valamint a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Műemléki Bizottságának tagja, tisztségviselője. Évente megszervezi a Partiumi Honismereti Találkozót Nagyváradon és a háromnapos vándor honismereti konferenciát. Dukrét Géza az erdélyi műemlékvédelem egyik alapembere. /Starmüller Géza: Dukrét Géza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Hivatalos népszámlálási adatok szerint 540 ezren vannak, de 3 millióra is tehető Romániában a cigány lakosok száma, hangzott el a roma közösség integrációjáért szervezett nagyváradi konferencián. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziós központjának meghívására Rostás-Farkas György magyarországi cigány író, szerkesztő és dr. Dányi László újságíró, történész látogatott el, hogy őszintén megbeszéljék a nagyváradi romákat foglalkoztató kérdéseket. Magyarországon tizenöt éve létezik országos és fővárosi cigány önkormányzat, és immár saját parlamenti képviseletet is nyertek a romák. Magyarország az elsők között van Európában, ahol a kisebbségi törvény segítségével sokat javítottak a romák szociális helyzetén. Rostás-Farkas György szerint a tanulás az integráció legfőbb útja. A 2002 óta működő váradi roma misszió főleg arra ad lehetőséget, magyarázta el Nagy József Barna diakónus, hogy az iskolából kijövő gyerekeknek meleg ebédet adjanak, délután pedagógus segít tanulni a gyerekeknek. Rézműves József, a Bihar megyei Roma Párt elnöke szerint, a tanfelügyelőség segítségével beindított iskoláztatási programban 17 ezerrel nőtt az írni-olvasni tudók száma az utóbbi években, többen szakiskolában leérettségiztek, félszázan pedig idén diplomáznak a nagyváradi egyetemen. /Lakatos Balla Tünde: Hogy az integráció ne legyen asszimiláció. Cigánykérdésekről Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Május 26-27-én tartja tanácskozását a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke kifejtette: „jogainkért és tulajdonunkért harcolunk, mert ezek nélkül nincs haza, és nincs Európa sem”. A magyar történelmi egyházak, illetve az izraelita, ortodox és görög katolikus egyházak képviselői ismertették a visszaszolgáltatási folyamat jelenlegi állását. A nagyváradi római katolikus püspökség 141 visszaigényelt ingatlanjából eddig csupán 27-et kapott vissza, ám gyakori, hogy az Ingatlankezelő Hivatal pénzt követel azért, mert a visszaadott épületben korábban felújítási munkálatokat végzett. Hasonló gondokról számolt be Veres Károly, az Erdélyi Református Egyházkerület előadó tanácsosa is, aki közölte, 628 visszaigényelt ingatlanból eddig 86-ot kaptak vissza, de a hatóságok nem minden esetben szolgáltatják vissza készséggel az épületeket. /B. L.: Jog és tulajdon nélkül nincs haza. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ A tanácskozáson meghívottként az egyházi és politikai élet – közöttük az ortodox és görög katolikus egyház – képviselői is részt vesznek, továbbá az Európai Unió küldöttei, a román média vagy “elfelejti” tájékoztatni olvasóit a Nagyváradon történtekről, vagy csak futólagosan tesz említést róla. /Kilin Sándor: Restitúció. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) május 28-án tartotta ez évi harmadik küldöttgyűlését. A tagszervezetek részéről jelen voltak az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) és a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) képviselői. Meghívottként vettek részt a küldöttgyűlésen a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének (PKED) elnökségi tagjai, a tagfelvételi szándékukat is kifejező KRISZ, azaz a Királyhágómelléki Református Ifjak Szövetsége, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezetének elnöke. A MIT elnöksége elemezte a Communitas Alapítvány Ifjúsági Szaktestületének döntéseit, megállapítva, hogy azokban továbbra is politikai szempontok érvényesülnek. Az erdélyi ifjúsági szervezeteknek szánt támogatások egy része olyan szervezetekhez jut, amelyek működése és tevékenysége megkérdőjelezhető. Ezzel összefüggésben a küldöttgyűlés napirendjére került a hazai és magyarországi támogatási rendszerek átalakítására kidolgozott javaslatcsomag, amelyet a MIT elnöksége június folyamán átad a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) Igazgató Tanácsának, felkérve, hogy képviselje az ügyet a továbbiakban. /A MIT elnöksége: Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Népszavazást kezdeményez az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetéről a Királyhágó melléki Református Egyházkerület (KREK) – jelentette be Nagyváradon Tőkés László püspök. „A törvénytervezet mind elkészültének folyamatában, mind tartalmában demokráciadeficittel küzd. Ezen deficit kiküszöbölésének szándékával javasoljuk a referendumot, mivel csak olyan törvényt tartunk elfogadhatónak, amely átmegy a társadalom szűrőjén is” – indokolta a kezdeményezést a püspök. /Népszavazást kezdeményez a KREK. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, illetve a zilahi gyülekezetek által szervezett, a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával Zilahon kétnapos /június 18-19./ konferenciát tartottak, ezzel a nagy múltú partiumi terület felemelkedéséhez kívántak hozzájárulni. Meghívták Mádl Ferenc köztársasági elnököt. A Szilágyság – arccal Európa felé címet viselő egyházi, közéleti és tudományos konferencia célja: elindítani egy átfogó területfejlesztési stratégia kidolgozását. A rendezvény három szekcióülésen részletezte az egyházi élet és oktatás, a kultúra és történelem, illetve a gazdasági és vidékfejlesztési gondokat. Neves magyarországi előadók mellett szilágysági szakembereket is felkértek a helyzet értékelésére. Szabó István, Szilágy megye helyettes főtanfelügyelőjének adatai szerint tíz év alatt 19 százalékkal csökkent a magyar óvodába járók száma. Az elemi iskolások esetében a csökkenés még nagyobb, 28 százalékos. Nincs messze az az időszak, amikor a gyermekek létszámának csökkenése a líceumokban is érezteti majd hatását. Ugyanakkor tíz évvel ezelőtt 158 magyar gyermek járt román nyelvű óvodába, mára azonban létszámuk 324-re duzzadt. A tanácskozás második napján részt vett Mádl Ferenc is, aki a debreceni és a szatmérnémeti hasonló tárgykörű konferencia után érkezett Zilahra. Mádl elnök a vidék történelmi és kulturális jelentőségét hangsúlyozta. Ez a „hepehupás Szilágyság” határozta meg Ady Endre egész életművét, és ennek a tájnak köszönhetjük a Wesselényi család több nemzedékének tevékenységét. Látogatása a magyar közösség erőfeszítéseinek elismerése, amelyet anyanyelvének, nemzeti önazonosságtudatának, hagyományainak és kultúrájának megőrzéséért folytatott – mondotta. A szilágysági születésű Matolcsy György közgazdász vázolta a lehetséges erőforrásokat. Mádl Ferenc megkoszorúzta a város főterén álló Wesselényi-szobrot, majd meglátogatta a Wesselényi Kollégium egykori épületét, amelyben jelenleg a Silvania Gimnázium lakik, az intézményben két-két magyar tannyelvű párhuzamos osztály is működik. Mádl Zilahról hazafelé menet megállt Szilágysomlyón, és Érmihályfalván is, ahol a helyi vezetőség tagjaival találkozott. /Józsa László: Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Június 23-án a Restitúciós Bizottság több magyar történelmi egyház ingatlan-visszaszolgáltatásáról döntött. Összesen 19 egyházi ingatlanról született elvi döntés. Markó Attila államtitkár szerint a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületnek 2 ingatlant, az Erdélyi Református Egyházkerületnek 3, a Temesvári Római Katolikus Püspökségnek 11, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségnek 1, valamint a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek 2 ingatlant adnak vissza, közülük az egyik legfontosabb az aradi Csiky Gergely Gimnázium épülete, mely a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába kerül vissza. Ugyancsak június 23-án végleges határozatot hoztak a történelmi egyházak 11 elkobzott ingatlanának visszaszolgáltatásáról. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 1, az Erdélyi Református Egyházkerület 6, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 1, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 1, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 2 ingatlanját kapja vissza. /Harmincat adnak vissza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

Tőkés László püspök június 24-én Nagyváradon folytatta a tiltakozást az ellen, hogy a városi tanács a Szentháromság ortodox templomnak utalta át a Lorántffy Zsuzsana Református Gimnázium sportpályáját. Reggel néhány személy megpróbálta kinyitni a sportpálya behegesztett kapuját, de Florin Puscas ortodox pap kihívta a rendőrséget. Tőkés László a Bihar megyei Magyar Polgári Szövetség képviselőinek kíséretében a sportpályához érkezett, hogy folytassa a tiltakozást. A tiltakozók transzparenst helyeztek el a sportpálya kapuja fölött, amelyen ez állt: “Tiltakozunk az etnikai és vallási diszkrimináció ellen”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület feljelentést tett a rendőrségen az ortodox Szentháromság templom ellen, és kérte Traian Basescu államfőt, hogy lépjen közbe az ügy megoldása érdekében. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./