Nov. 22-én rendkívüli küldöttgyűlést tartott Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki RMDSZ, amelyen részt vett Markó Béla szövetségi elnök is. Az ülésen Markó Béla beszámolt a szövetség kormánykoalíciós tevékenységéről, a kormányátalakítással kapcsolatos tárgyalások menetéről, valamint a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kapcsán folytatott koalíciós tárgyalásokról, a kormányrendelet helyzetéről, majd válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Ezt követően Márton Árpád, a háromszéki RMDSZ elnöke tartott beszámolót a szervezet munkájáról, majd a részvevők megvitatták és módosították a szervezet szabályzatát, a kézdivásárhelyi területi szervezet önállósodása után kialakult helyzetnek és az V. kongresszuson elfogadott alapszabályzatnak megfelelően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1064. sz./

Nov. 22-én sokan elzarándokoltak Adyfalvára, azaz Érdmindszentre, a költő szülőfalujába, hogy tisztelegjelek emléke előtt, halálának 120. évfordulója alkalmából. A Kárpát-medence minden részéből érkeztek, Pozsonytól Nagybecskerekig, Kassától Aradig, Pápától Kézdivásárhelyig. Az ünnepség szervezői között volt a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/. A korábbi emlékezésektől eltérően most istentisztelet vezette be az ünnepséget. A vendégek alig negyede fért be a kis református templomban ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke nyitotta meg, majd Gheorghe Buhoi, a falu polgármestere üdvözölte a megjelenteket. Beszédet mondott Riedl Rudolf prefektus, Tabajdi Csaba államtitkár, George Vulturescu költő is hitet tett Ady Endre életműve mellett, majd Tőkés László, és Riedl Rudolf prefektus, Dobos László, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei elnöke, Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök és Varga Domokos budapesti író. A koszorúzók között volt, többek között,.Bitay Károly kolozsvári főkonzul is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ Nov. 22-én Nagykárolyban, Ady egykori iskolájánál koszorúztak. Visnyai Csaba, a helybeli RMDSZ-elnök, Oprea Dorei, Nagykároly polgármestere és Végh Balázs Béla tanár, a Nagykároly és Vidéke szerkesztője mondott beszédet. A koszorúzók között voltak a két helyi társaság /Kaffka Margit Művelődési Társaság és Pietas Keresztény Kulturális Egyesület/ képviselő is. /Szatmári Friss Újság, nov. 24./

Nov. 22-én beszámoló közgyűlést tartott az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Tamás Sándor elnök beszámolóját és a szervezet Ellenőrző Bizottságának a jelentését. A beszámoló közgyűlés után lakossági fórumra került sor, amelynek témája a tanügyi törvény és a földtörvény módosítása után kialakult helyzet elemzése volt. A rendezvényen megjelent Markó Béla szövetségi elnök, aki a tanügyi törvény helyzetéről tartott átfogó beszámolót. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1064. sz./

Az imecsfalvi Cserey Jánosné Baráti Társaság szervezésében nov. 23-án emlékünnepség keretében avatták föl Imecsfalván a Székely Nemzeti Múzeum alapítója, Cserey Jánosné Zathureczky Emília /1824-1905/ domborműves emléktábláját, Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész alkotását. Imecsfaluban a falu lámpása, Turóczy Árpád több mint három évtizede lelke a közművelődésnek, vállalta a Cserey-kúria önkéntes gondnoki tisztét. Előadást tartott - többek között - Szabó Judit kézdivásárhelyi tanítónő, Cserey Jánosné életének kutatója. Közreműködött a baróti Zatureczky Gyula Egyházi Dalárda. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29-30./

Hosszú szünet után Kézdivásárhelyen újraindult a táncház. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./

Kézdivásárhely önkormányzata dec. 11-i ülésén úgy döntött, hogy a közigazgatási törvényre alapozva a jövőben magyarul és románul is fel lehet szólalni, a tanács elé kerülő iratok is két nyelven készülhetnek. Ugyancsak határozat született arról, hogy a városháza alkalmazottainak kötelező a magyar és a román nyelv ismerete. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete és a Felsőháromszéki Vállalkozók Klubja közös meghívásának eleget téve 1997. december 18-án Örsi Imre, az Állami Vagyon Alap Igazgatótanácsának tagja találkozott a kézdiszéki vállalkozókkal. A találkozón Örsi Imre és Tamás Sándor Kovászna megyei (kézdiszéki) képviselő többek között a privatizációs folyamatról tájékoztatta a jelenlévőket. 8/ Az 1997-es Berzsenyi-díjat, amely "odaítélhető itthon, kisebbségben és a diaszpórában élő személynek, aki a romlás, szétszóratás és a szétszóródás annyi ténye ellenére is kis közösségek szellemi összetartozását emberség és magyarság jegyében példaszerű erkölcsiséggel szolgálja és képviseli", Lászlóffy Csabának ítélte oda a Berzsenyi Társaság elnöksége. Az 1988-ban alapított díjat a társaság elnöke, az alapító Takáts Gyula kaposvári költő nyújtotta át dec. 11-én a kitüntetettnek, Kaposváron, a városháza dísztermében. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

"Sylvester Lajos hetek óta egy készülő dokumentumfilmhez olyan emberekkel beszélget, akik az ötvenes években moldvai magyar iskolákba vagy a bákói tanítóképzőbe jártak. A legfontosabb észrevétele, hogy azoknak a moldvai magyaroknak, akik valamikor magyar iskolába jártak, magyarságtudatuk markánsan kiemelkedik az elrománosodó környezetből, sok esetben környezetük meghatározóivá váltak. A klézsei születésű idős Csicsó Antal a lujzikalagori magyar iskolában tanult, majd a bákói magyar tanítóképzőbe került. Mire elvégezte, megszüntették a moldvai magyar iskolákat, ezért Erdélyben lett tanító. Fia, ifjabb Csicsó Antal Bákóban lakik és a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke. Vannak azután azok, akik visszaköltöztek szülőföldjükre, mint a klézsei Duma István Antal, aki Brassóban tanult, ahol imádságos könyvből megtanult magyarul írni és olvasni, Klézsén és a helyi fakultatív magyar oktatás egyik "apostola", egyben a helyi és országos román sajtó támadásainak célpontja. - A Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ szerepe itt egészen más, mint Erdélyben. Itt ugyanis a magyar iskolaszervezéssel egyidőben szervezeték a Magyar Népi Szövetséget. Ennek egyik legkiemelkedőbb egyénisége a pusztinai Erőss József, aki a bákói MNSZ elnöke volt. Jelenleg Pusztinán a magyar élet szíve-lelke. Neki köszönhető, hogy öccse, a lapszerkesztő-magyartanár, Ősz Erőss Péter otthagyta a iasi-i papi szemináriumot, a luizikalagori iskolában végezte az V-VIII. osztályt, Kézdivásárhelyen a tanítóképzőt, Kolozsváron a magyar nyelv és irodalom szakot. /Sylvester Lajos: Csángó sorsok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./"

Új olvasóterem nyílt Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtárban, melyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő sepsiszentgyörgyi Közgazdasági Főiskola hallgatói használhatnak. /Erdély (Sepsiszentgyörgy), jan. 8. - új napilap, II. évf. 4. sz., - Tavaly dec. 22-én megjelent a próbaszám, az egyben az I. évfolyam. Alcíme: független napilap. Kiadja az Európai Idő és a TNN. Főszerkesztője Horváth Alpár, aki egyben az Európai Idő főszerkesztője is. Első számai alapján bulvárlap. Az Erdély ambícióját mutatja, hogy van nemzetközi főszerkesztősége /Willmann Walter/, kárpát-medencei és romániai főszerkesztősége /Kocsis Károly/. Az Erdély jelzi, hogy területi irodái vannak Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Brassóban, Kovásznán, Baróton, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen.

Jan. 9-én Puskás Bálint szenátor és Tamás Sándor képviselő Kézdivásárhelyen találkoztak a kézdiszéki községek polgármestereivel, akikkel a földtörvény végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről folytattak tanácskozást. Ugyancsak jan. 9-én privatizáció, beruházás, adózás témáról tanácskoztak Kézdivásárhelyen a bank- és részvénytársaságok igazgatói, valamint magánvállakozók. A Kézdiszéki Vállakozók Klubjának meghívására a rendezvényen részt vett Puskás Bálint szenátor és Tamás Sándor képviselő is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 12. - 1186. sz./

Jan. 10-én Árkoson, a Szentkereszty kastélyban osztották ki A kultúr szabadságáért díjakat, a kitüntetettek személyére a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség tett javaslatot. A díjazottak között volt Szilágyi Zsolt, a Vox Humana kamarakórus vezetője, aki huszonöt éve karnagy, Incze László a kézdivásárhelyi Céhmúzeum igazgatója, Ütő Gusztáv képzőművész az AnnART nemzetközi performance-fesztivál és a Medium nemzetközi alternatív kiállítás továbbéltetéséért, Filip Ignác zenész a Reneszánsz Táncház létrehozásáért, Kelemen Antal,a rétyi iskola igazgatója a Kováts András Fúvóegyesület elnöke a rétyi fúvóstalálkozó megszervezéséért, Demeter János, Barót polgármestere, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, a Kájoni Consort régizene-együttes vezetője Erdővidék kulturális életéért kifejtett tevékenységéért, Gazda József tanár, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke a Kőrösi Csoma napok megszervezéséért és közművelődési munkásságáért, továbbá Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológus-könyvtárosa, aki egymaga szerkeszti az Alutát, emellett egy székelyföldi tudományos kutatóközpont létrehozását kezdeményezte. /Szekeres Attila: A kultúra szabadságáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Jan. 19-én Puskás Bálint, az RMDSZ háromszéki szenátora és Tamás Sándor, az RMDSZ parlamenti képviselője Kézdivásárhelyen találkozott a Kézdi-Orbai széki református és római katolikus egyház képviselőivel. A két egyház főesperesei által vezetett érdeklődő papság a hatályban lévő földtörvény-módosítás alkalmazása során felmerült gondok orvoslása mellett a templomok és más egyházi ingatlanok tatarozásához szükséges pénzeszközök előteremtésében kérték a szenátor és a képviselő hathatós segítségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20. - 1191. sz./

Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének választmánya jan. 19-én tartotta idei első rendes ülését, amelyre a város tanácsosait és polgármesterét is meghívták. A tanácskozás fő témája az ez évi március 15-i emlékező ünnepség megszervezése volt, különös tekintettel a kerek évfordulóra. Ma már nemcsak Erdély-szerte számít jelentős eseménynek a hagyományossá vált, Kézdivásárhelyen évről évre megrendezett emlékünnepség, ahová a hideg idő ellenére is minden alkalommal legalább tíz-tizenöt ezer ember jön el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20. - 1191. sz./

Varga Attila és Tamás Sándor képviselők febr. 5-7-e Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen bemutatták Balogh Artúr két világháború közötti neves erdélyi ügyvéd, publicista, jogtudós, politikus A kisebbségek nemzetközi védelme című könyvének második kiadását. A könyv először Berlinben jelent meg magyar nyelven, 1928-ban. Újrakiadását az teszi indokolttá, hogy a neves jogász nézetei, fejtegetései a tanszabadságról, a kisebbségi nyelvek használatának jogáról, az egyházi és iskolai autonómiáról ma is aktuálisak. A Jakabffy Elemér Alapítvány és az EMKE által támogatott könyv a Magyar Kisebbség Könyvtárának első kötete, tehát egy tervezett könyvsorozat első könyve. A kötethez Varga Attila jogász-képviselő írt bevezetőt, amelyben Balogh Artúr tartalmas életútjának felelevenítése mellett rávilágít a szerző főművének időszerűségére, mai üzenetére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9. - 1203. sz./

Az Erdélyi Református Naptár /Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, szerkesztette Molnár János/ változatos olvasnivalót kínál. Részleteket tartalmaz Csiha Kálmán 1997. évi püspöki jelentéséből, Benkő András muzikológus bemutatja az Új Magyar Református Énekeskönyvet, Páll Klára beszámol a kolozsvári teológusok regáti szórványmagyarok felkutatására tett kezdeményezéséről. Tőkés Elek tanulmányában bemutatta az 1989 után kiépített erdélyi református iskolahálózatot: hat református kollégium /IX-XII. osztályokkal Kolozsváron, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen/ összesen 734 tanulóval, két főiskola: Kolozsváron a diakonisszaképző tanévenként 60-70 hallgatóval, Marosvásárhelyen kántor-tanítóképző és diakonissza profilú főiskola 90, illetve 80 hallgatóval, kolozsvári Református Didaktikai Fakultás filológiai, illetve szociális gondozó mellékszakokkal , 78, illetve 38 diákkal. /A Hét (Bukarest), márc. 12./

"A márc. 15-i emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredán lesz. Igen gazdag a sepsiszentgyörgyi, Kovászna megyei program. Itt már márc. 12-én ünnepi istentiszteletet hirdettek, kórushangversenyt szerveztek, márc. 13-a pedig a koszorúzások napja: délelőtt a Gábor Áron emléktáblánál - amely azon az épületen áll, amelyben annakidején az öntőmester biztosította a forradalmi hadsereget arról, hogy "Lesz ágyú!" (és amely ma az RMDSZ helyi szervezetének is otthont ad) - kezdődött a program, majd sorra következtek a forradalom székely mártírjainak, hőseinek emlékhelyei. A közeli Illyefalván márc. 14-én Jókai-szobrot lepleznek le, itt szintén beszédet mond Markó Béla, márc. 15-én pedig Sepsiszentgyörgy központi parkjában, a központi színpadon és más helyszíneken is sor kerül számos ünnepi eseményre. Kézdivásárhelyen a leglátványosabbnak a márc. 15-i hagyományos lovasfelvonulás ígérkezik, amelyen részt vesznek a budapesti és kézdiszéki hagyományőrző társaságok is. Marosvásárhelyen, a megyeszékhelyen, továbbá Segesváron, Szovátán, Marosludason, Régenben, Erdőszentgyörgyön, Marosszentkirályon, Csáváson, Marosszentannán, Dicsőszentmártonban, Radnóton és Nyárádszeredán lesznek évfordulós rendezvények. Nagyváradon Rulikowski Kázmér, a 48-as lengyel hős emléktáblájának avatására várja a bukaresti lengyel nagykövetet valamint Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzult Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ elnök és a helyi RMDSZ-vezetés. A partiumi városban, mint számos más településen, megkoszorúzzák Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu, a 48-as román forradalmár emléktábláját. Szatmárnémetiben márc. 14-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör és a megyei RMDSZ szervezésében kárpát-medencei történelmi szimpózium kezdődik az 1848-as forradalomról erdélyi, kárpátaljai, magyarországi, felvidéki történészek közreműködésével. Szatmárnémetitől Bukarestig gyakorlatilag minden erdélyi és romániai településen, ahol magyar közösség él, ünnepélyesen emlékeznek meg ezen a hétvégén a márciusi évfordulóról. /MTI/"

Márc. 15-én töltötte be második évét a Kézdivásárhelyen megjelenő Székely Hírmondó hetilap, Kézdi- és Orbaiszék lapja. Márc. 14-én jelent meg az idei 9. száma. A4-es formátumú, szinte kizárólag helyi témákkal foglalkozik, jelenleg 3000 példányban lát napvilágot. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 1-7. - V. évf. 12. sz./

Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor és Tamás Sándor képviselő ápr. 16-án Kézdivásárhelyen a helyi vállalkozókkal, ipari intézmények vezetőivel találkozott. A megbeszélés témája a felső-háromszéki privatizáció üteme volt, szóba kerültek a magánosítás buktatói és eredményei is. Ápr. 17-én Puskás Bálint szenátor és Tamás Sándor képviselő, valamint Molnár Endre, a Kézdiszéki Területi Szervezet ügyvezető elnöke Csernáton község polgármesterével és a hivatal munkatársaival, községi tanácsosokkal, pedagógusokkal, a helyi RMDSZ tisztségviselőivel, a község papjaival és plébánosaival, valamint más érdeklődőkkel találkozott. A tájékoztatást is célzó megbeszélés elsősorban az új kormányprogramról és annak várható következményeiről folyt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 22., 1250. sz./

Kézdivásárhelyen a Bod Péter Tanítóképző Líceumból kiválva, ahol eddig tagozatként működött, református kollégium kezdi meg működését, önálló intézményként, hasonlóan a sepsiszentgyörgyihez. Az is bizonyosnak látszik, hogy a tanítóképző főiskolai státust nyer. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Megtartották a Kézdivásárhelyi Napokat. A három nap programja gazdag volt, nehéz is összefoglalni, hiszen volt szavaló-vetélkedő, politikai kabaré, kórusok, néptánc- és népzene csoportok léptek fel, nem maradt ki a diszkó, a rock-buli, a kiállítás és a lovasparádé sem. Jún. 6-án báró Wesselényi Miklós nevét vette fel a város könyvtára, Szigethy István polgármester felavatta Vetró András Wesselényi-domborművét. Átnyújtották a város idei Pro Urbe-díjait. A kitüntettek: Incze László muzeológus és Holler Erzsébet nyugdíjas tanárnő. /Flóra Gábor: Kézdivásárhelyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Az RMDSZ Kézdiszéki és Kézdivásárhelyi Szervezetének meghívására Pete István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára július 9-én részt vett Kézdivásárhelyen egy szakmai fórumon, amelyen elsősorban a minisztérium távlati terveiről és a mezőgazdasággal foglalkozók támogatási rendszeréről esett szó. A fórum házigazdája Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 1302. sz./

Az árvíz okozta károk Kovászna megyében 3,8 milliárd lejt tesznek ki. /Székely Hírmondó (Kézdivásárhely, független hetilap), júl. 18-24., III. évf. 27. sz./

Kovászna megyében három középiskolában az érettségizők fele megbukott, román nyelvből kaptak a legtöbben elégtelent. A bukási listát a kézdivásárhelyi Apor Péter és Gábor Áron Iskola vezeti, majd a Textilipari Iskola /Sepsiszentgyörgy/ követi. A Mikes Kelemen Líceumban 8, a Székely Mikó Líceumban 13 tanulónak nem sikerült az érettségi, mindegyiknek román nyelvből. /Székely Hírmondó (Kézdivásárhely, független hetilap), júl. 18-24., III. évf. 27. sz./ A Székely Hírmondó főszerkesztője Kovács Mária. A lapot a Media Design & Print Kft. adja ki.

Hozz egy szál virágot Petőfiért jelszóval tartották meg júl. 23-án Kézdivásárhelyen a Petőfi-emléktábla avatót, melynek díszvendégei Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, Kötő József és Kelemen Hunor államtitkárok voltak. Az avató után A magyarság jövője a Kárpát-medencében címmel polgári fórumot tartottak a városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./ Ugyanerről: Vasárnap (Kolozsvár), aug. 16./

"Kézdivásárhelyen másodszor rendezték meg a Hozz egy szál virágot Petőfiért! nevű emlékezést arra, hogy a költő 1849. július 24-ről 25-re virradóan, halála előtt két nappal Kézdivásárhelyen, a Szarvas Fogadóban szállt meg. Július 23-án a fogadó helyén felépült postaépület falán háromnyelvű emléktáblát lepleztek le, rajta Vetró András helybeli szobrászművész Petőfit ábrázoló domborművével. Az ünnepséget Tamás Sándor parlamenti képviselő nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Németh Zsolt külügyi államtitkár koszorúzta meg az emléktáblát. "Most már nemcsak Gábor Áronnak, hanem Petőfi Sándornak is a városa lett Kézdivásárhely" - mondta Németh Zsolt, megállapítva: "Az igaz szabadság és hazaszeretet személyiségei ők és azt hiszem hogy ... nem lehet Petőfi és Gábor Áron mércéjénél megfelelőbbet és jobbat találni." /(Kisgyörgy) [Kigyörgy Zoltán]: Hozz egy szál virágot Petőfiért! = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 16./ Ugyanerről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25."

Németh Csaba, Kovászna megye új szenátora mutatkozott be. Kozsokár Gábor szenátort alkotmánybírónak választották, helyébe választották meg Németh Csabát /sz. Marosvécs, 1951/. 1990 óta Kézdivásárhelyen az Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanított, emellett írt több romániai magyar lapban. Németh Csaba hangsúlyozta, hogy az önálló magyar egyetem híve, nem tartja megoldásnak a multikulturális egyetemet. /Béres Katalin: Kovászna megye új szenátora. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 11./

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke erdélyi körútja első állomásaként szeptember 19-én kétnapos látogatásra érkezett Marosvásárhelyre, az RMDSZ meghívására. A Bernády Házban találkozott az RMDSZ területi elnökeivel, este pedig részt vett az RMDSZ által az árvízkárosultak megsegítésére szervezett Gálaesten. Elmondta, hogy ez bemutatkozó látogatás. "Erdélyben viszonylag kevésszer jártam, kevesebben ismernek, s úgy tartottam jónak, hogy magam mutatkozzak be, és ismerkedjek meg az utazás során mindazokkal, akik érintettek a közös ügyben. Tehát egyrészt kifejezetten tájékozódni akartam, másrészt a közös gondolkodás a látogatásom célja". Marosvásárhelyről Korond és Farkaslaka érintésével és egy kis megállóval Székelyudvarhelyre, majd ezt követően Kézdivásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre látogatnak. Onnan továbbutaznak Csíkszeredába, majd Kolozsvárra, ahol az ügyvezető elnökkel, valamint az ügyvezető elnökség tagjaival találkoznak. Gyulafehérváron találkoznak Jakubinyi György érsekkel, majd a Fehér megyei RMDSZ-szel. Zsobokon meglátogatják a gyermekotthont. Nagyváradon részt vesz a 200 éves váradi magyar színjátszás egyik rendezvényén, s találkozik az RMDSZ tiszteletbeli elnökével is. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Megdöbbentő, hogy újra napirenden van az Agache-ügy. Tamás Sándor RMDSZ-képviselő foglalta össze, miről van szó: 1997 végén újra beindították az eljárást, kérve, hogy minősítsék át különleges kegyetlenséggel elkövetett emberöléssé az ügyet. Ugyanakkor az elhunyt hozzátartozói egymilliárd lej /kb. 100 ezer dollár/ kártérítést követelnek. A tárgyalást Bukarestben a törvényszék okt. 8-ra tűztek ki. A vádlottakat Frunda György és Fazekas F. Csilla védi. Frunda György halasztást kért. /A meglincselt milicista őrnagy követel. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 9-15./ Előzmény: Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache ékszereket és pénzt vett el emberektől zsarolással, megfélemlítéssel. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában, 1990-ben /Háromszék, 1990. jan. 5. és febr. 3./. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 1991. márc. 15./

Aurel Agache 1989 előtt Háromszék - különösen Kézdivásárhely - réme volt. Törvénytelen kivizsgálásokat indított, ezekből anyagi hasznot húzott. 1989. dec. 22-én a népharag áldozata lett. Hasonló esetek történtek Bukarestben, Nagyszebenben, Kudzsiron, de nem indítottak bűnvádi eljárást. Kézdivásárhelyen viszont az üggyel időnként előhozakodtak, ismertette a helyzetet Tamás Sándor képviselő. Adrian Casuneanu, Agache özvegyének ügyvédje, Nicolae Iorga ügyvéd, a Nagy Románia Párt Brassó megyei elnöke és Petre Turlea egységpárti képviselő igyekeztek az ügynek politikai színezetet adni. Kézdivásárhelyen nagy felháborodást keltett az ügy. Volt olyan ugyanis, akit Agache addig veretett, amíg leszakadt a mája, beszélik, hogy nőket erőszakolt meg, emberek tucatját nyomorította meg. Agachét mindezek ellenére post mortem hősnek nyilvánították és ezredesnek léptették elő. Az Agache meggyilkolásában vétkesnek kikiáltott hat ember közül egy időközbe autóbalesetben elhunyt, kettő - egyikük román nemzetiségű - ismeretlen helyen tartózkodik, egy súlyos baleset következtében ágyhoz kötött, a megmaradó két ember védekezhet majd szabadlábon az ügyben. Frunda György, aki a védőügyvéd szerepét vállalta el, kifejtette, hogy 1989. dec. 22-én Kézdivásárhelyen több milicista volt, de egyiknek sem esett bántódása, csak Agachénak. Frunda számára érthetetlen, hogy a demokratikus koalíció idején indított nyomozást a Kovászna Megyei Ügyészség és azt le is zárta. Az ügyész nem vette figyelembe a Nemzeti Megmentési Front 1990. jan. 4-én kiadott amnesztiarendeletét. Hiányos vádiratot terjesztett az ügyészség a bíróság elé. A vádló ügyvédei kérték az ügy áthelyezését, mondván, a helyi lakosság nyomást gyakorol a bíróságra, ezért a tárgyalást Bukarestbe helyezték át. A vádlottak nehezen találtak ügyvédeket, akik korábban hajlandók voltak erre, visszaléptek. Egyedül Fazekas F. Csilla - néhai dr. Fazekas Miklós RMDSZ-szenátor és alkotmánybíró lánya - tartott ki mellettük. Az ügyvédnőre nyomást gyakoroltak, de ő bátran kitartott. A sepsiszentgyörgyi magyar ügyvédek nem álltak ki a vádlottak mellett. /Béres Katalin: Kézdivásárhelyi milicista halála. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 16-22./

Bemutatkozott Németh Csaba /sz. Marosvécs, 1951. máj. 21./, Kézdivásárhelyen élő szenátor. Kozsokár Gábort alkotmánybírónak választották, a helyébe került Németh Csaba. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./