Kisebbségi díjjal tüntették ki Molnár Bodrogi Enikőt, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának finn szakos docensét. A svédországi Kattilakoskiban augusztus 15-én átnyújtott diplomát a meänkieli nyelv és kultúra terén végzett kutatómunkáért kapta. Elmondta, hogy büszkébb erre a diplomára, mint a magyar irodalomtörténeti doktori címére, keményen dolgozott. A meänkieli a finn nyelvhez képest olyan, mint mondjuk a csángó a magyar nyelvhez képest. Ennek a nyelvnek a beszélői a svédországi Tornio folyó völgyében élnek. Amikor 1809-ben meghúzták a határt, nem vették figyelembe a nyelvi helyzetet, kettévágták a kompakt finnséget. A keleti rész Oroszországhoz került, a nyugati rész pedig Svédországnak maradt. A Svédország területén maradt finneket pedig elkezdték beolvasztani. A meänkielik ma negyven-ötvenezren élnek Észak-Svédországban, már csak töredékük beszél ma az anyanyelvén. Harcolni kezdtek azért, hogy a meänkielit elismertessék önálló nyelvként. Kemény ellenállásba ütköztek, mind a finnek részéről, akik azt mondták, hogy ez egy nyelvjárás, mind a svédek részéről, akik sosem ismerték el, hogy létezne meänkieli. Végül 2000-ben mégis sikerült elismertetni önálló nyelvként, és ez kisebbségi nyelvi státust kapott Svédországban. Molnár Bodrogi Enikő tizenhét éve tanítja a finn nyelvet és irodalmat Kolozsváron az egyetemen, kisebbségiként mindig is érdekelte a kisebbségiek sorsa. Sikerült kapcsolatot találni a meänkielikkel. Molnár Bodrogi Enikő írni kezdett a meänkieli nyelvről, ezért kapta a meänkieliktől a kisebbségi díjat. /Köllő Katalin: ”Versei Meänmaa gyöngédségét lehelik” Beszélgetés Molnár Bodrogi Enikővel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./