Az ungvári és a beregszászi magyar főkonzulátusok munkatársainak részvételével kezdődött el a hétvégén Kárpátalján az ismeretlen elkövetők által március elején meggyalázott és megrongált vereckei honfoglalási emlékmű helyreállítása. Az Ukrajnában működő két magyar diplomáciai kirendeltség munkatársai az emlékmű tervezője, Matl Péter munkácsi szobrászművész irányításával láttak hozzá az emlékhely a rongálás nyomainak eltüntetéséhez. A magyar diplomaták az ungvári rádió és televízió magyar szerkesztőségének újságíróival közösen mintegy 60 borókafenyőt is ültettek a honfoglalási emlékműhöz tartozó területen. A múlt év júliusában felavatott vereckei honfoglalási emlékmű alsó részéről a máig ismeretlen rongálók leverték a kőburkolatot, megbontották sarkait és letörték az emlékjel fekete gránit oltárkövének éleit, valamint csúcsait. Az emlékmű oldalait jelszavakkal és náci önkényuralmi jelképekkel csúfították el. /Diplomaták a megrongált vereckei emlékműért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Hivatalba lépése óta először május 28-án külhoni kisebbségi vezetőkkel találkozik Bajnai Gordon miniszterelnök. A találkozón várhatóan nagy teret kapnak a szomszédos országokban élő magyar közösségek problémái. Ezek között szerepel az anyaországi támogatások kérdése: a kormány a gazdasági válság ellenére az anyanyelvű oktatást, kultúrát és művelődést segítő idei juttatások szinten tartását ígéri. Idén a csaknem tízmilliárdos keretösszeg negyven százaléka a romániai magyarságnak jut. A magyar nyelven tanuló diákok számára nyújtott oktatási támogatások 2,7 milliárdot tesznek ki. Kiemelt program a magyar állam által létrehozott és fenntartott erdélyi Sapientia Egyetem finanszírozása. Az elmúlt években mind nagyobb figyelem irányult a szórványban élők anyanyelvű oktatására – ezt jelzi, hogy az idén már 58 millió forint jut a moldvai csángók iskolán kívüli magyar nyelvi képzésére, valamint 25 millió a szórványkollégiumok működtetésére. A pályázatok révén szétosztható 756 millióra 11 ezernél is több munkát bíráltak el a szakmai kollégiumok. A romániai magyar színházak húszmillió forinthoz juthatnak az év végéig. A szlovákiai magyarság esetében egymilliárd forintot tesznek ki az oktatási-nevelési támogatások. A Selye János Egyetem harmincmilliót kap a magyar költségvetéstől. A népességi arányoknál valamelyest magasabb támogatási hányad jut a Kárpátaljára és a Vajdaságra; ezt az ott élő magyarok nehéz helyzete indokolja. A Vajdaságban a Szülőföld Alapból segített legjelentősebb idei projekt a délvidéki magyar művelődési házak felújítása-berendezése, ilyen célokra csaknem 20 millió forint jut. Az Újvidéki Tanítóképző működtetésére hasonló összeget szán Budapest. Tízmilliót kap két magyarul sugárzó helyi tévéadó, míg a református Apáczai Kollégium bővítését 10 millióval segítik. Kárpátalján a beregszászi Magyar Főiskolát 20 millió forinttal támogatják. Hasonló összegre számíthat a beregszászi Európa-Magyar Ház is. Horvátországban a támogatások zömét a pélmonostori Magyar Egyesületek Szövetsége kapja, Szlovéniában pedig a Muravidéki Nemzetiségi Művelődési Egyesület. Az ausztriai magyar szervezetek ez évben mintegy 20 millió forint pályázati pénz elnyerését remélhetik a Szülőföld Alapnál. /K. T. : Szinten tartja a kormány a kisebbségi pénzeket. = Népszabadság (Budapest), máj. 28./ Emlékeztető: 2005-ben 12,8 milliárd volt a támogatás összege. /Csinta Samu, Kiss Csaba: Zsugori a Gyurcsány-kormány. = Krónika (Kolozsvár), 2005. okt. 6./

A Feltámadási menet a magyarországi zamárdi római katolikus egyházközség kezdeményezésére született 2005-ben. Célja, hogy megújítsa az emberek szövetségét a feltámadt Krisztussal, valamint nemzeti újjászületés vágya. A körülbelül 3000 kilométeres nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tart, Balatontól Csíksomlyóig áthalad minden Kárpát-medencei utódállamon. A részt vevő egyházközségek 30-40 km-es szakaszokat vállalva stafétaszerűen adják tovább a Feltámadási menet jelvényét. Ez egy fából faragott, ősi motívumú, húsvét és pünkösd (szárny) szimbolikáját egyaránt hordozó kereszt. A részt vevő közösségek egy-egy szalagot kötnek rá, a zarándokkönyvbe pedig beírják a mindnyájunknak szánt üzenetüket, élményeiket. Az idei útvonal (is) mintegy „szívet rajzolt” a Kárpát-medencébe. A menet egyik ága Zamárdiból dél-nyugati irányba indult, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyén lépett be Erdélybe s haladt Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé haladt és Sopronnál keletre fordulva a Felvidéket, Észak-Magyarországot és Kárpátalját kötötte össze Csíksomlyóval. Főszervező Gál Péter József, a zamárdi egyházközség képviselője. Kolozsváron május 19-én, a Szent Mihály egyházközség Szentegyház utcai dísztermében fogadták ünnepélyesen a Feltámadási menetjelvényét. Kovács Sándor főesperes-plébános hangsúlyozta: az ősök és a hősök szent hitére épül a jövő. Majd megáldotta a kolozsváriak szalagját, melyet Fábián Mária, a nőszövetség elnöke kötött fel a jelvényre. Ezt másnap reggel továbbvitték Tordatúrra, onnan Tordára. Innen haladt az összetartozás útvonalán a csíksomlyói úti cél felé. A Feltámadási menet pünkösd szombatján úgy ért véget, hogy a madéfalvi és a csíkszentkirályi kereszt népe felvitte a feltámadási jelvényeket a Kis-Somlyó nyergében celebrált búcsús nagymisére. Ott az oltár előtt egyesítették őket. Az újra eggyé lett jelvényt azután a csobotfalvi közösség tagjai vitték le a plébániatemplomba a csángó misére. Itt őrzik minden esztendő szalagjait, a feltámadási jelvényeket pedig évente visszaviszik a balatoni kiindulási helyükre. /Fodor György: A Feltámadási menet jelvénye Csíksomlyón. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 31./

„Itt a Kárpát-medencében, itt Erdélyben most a rendelt idő az összefogás idejét jelenti. Nagyon fontos, hogy garancia legyen arra: a magyarok ügyeit a magyarok fogják intézni az anyaországban, Erdélyben, a Székelyföldön, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken, mert ehhez jogunk van. Az autonómia az egyetlen garancia, amely képes ezt megadni számunkra” – áll Orbán Viktor Fidesz-elnöknek az erdélyi magyarokhoz a hétvégi európai parlamenti választások kapcsán megfogalmazott üzenetében. Orbán hangsúlyozta, azért is össze kell fognia a Kárpát-medence magyarságának, hogy Brüsszelben minél több magyar képviselő legyen, és minél nagyobb befolyással rendelkező képviselőcsoport szülessen. „Most mindenekelőtt a magyar nemzet európai súlya forog kockán. Ezért biztatom Önöket, hogy a lehető legnagyobb számban vegyenek részt a választáson” – szögezi le Orbán Viktor. /Bálint Eszter: Választásra buzdít Orbán Viktor. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

A 80. ünnepi könyvhét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei programjait június 2-án Szatmárnémetiben, a Németi templomban nyitották meg. „Az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE) helyi szervezete már három éve működik együtt a nyíregyházi könyvtárral. Közös munkánk révén régi álmunk teljesülhetett, mert vendégül láthattuk Jókai Annát” – közölte Muzsnai Árpád, az esemény szatmárnémeti társszervezője. „Elégedetlen embernek tartom magam. Nem értek egyet azzal, ami szűk hazámban és ebben a nagyvilágban történik manapság. Elégedetlenségem azonban nem dühvel, hanem segíteni akarással párosul. Szavaimmal, írásaimmal szeretnék ennek az elkeseredett világnak a segítségére sietni” – mondta el szatmári közönségének Jókai Anna, aki szerint a mai világban az író és szellemi termékei karanténba vannak zárva. Az írónő szerint nagy szükség van az irodalom segítségére, hiszen az ország, a magyar nemzet, az ‘56-os zászlóhoz hasonlóan, a közepén lyukas. „Ezt a lyukat máig nem sikerült befoldozni, és csak a szélek mutatják, hogy van, azok tartják még össze” – szemléltette gondolatait Jókai Anna. A rendezvény záróeseményeként a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szatmár megyei szervezete és a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárosokért Alapítvány együttműködési nyilatkozatot írt alá. /Végh Balázs: Szatmárnémetibe látogatott Jókai Anna írónő. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Az Európai Unió 27 tagországában megkezdődött az Európai Parlament új képviselőtestületének megválasztása a hollandiai és a nagy-britanniai szavazóhelyiségek megnyitásával. A választásokat június 4. és 7. között tartják. Tőkés László, a Magyar Összefogás Listájának vezetője június 4-én Kolozsváron tartotta kampányzáró sajtótájékoztatóját, amelyen felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy vegyenek részt a választásokon. A Magyar Összefogás Listájának három jelöltje, Tőkés László, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor a kampány során mintegy tíz erdélyi megyébe jutottak el és hatvan településen vettek részt különböző kampányrendezvényeken. Szinte mindenütt jelen voltak a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselői is. Tőkés László Márton Áron példaértékű cselekedetét elevenítette fel, amikor az erdélyi püspök és elvbarátai 1946-ban memorandumban tárták Észak-Erdély ügyét a második világháborút lezáró párizsi békekonferencia elé. „Akárcsak Márton Áron, nekünk is Európa elé kell vinnünk az erdélyi magyarság ügyét” – szögezte le a püspök. Tőkés László elítélte a román és szlovák magyarellenes nacionalista megnyilvánulásokat. Az MPP több képviselője felhívást adott ki: „Félretéve pártpolitikai szempontjainkat, és bízva a magyar összefogás jövőbeli kiteljesedésében, úgy gondoljuk: most itt az ideje annak, hogy vasárnap, június 7-én mi is elmenjünk szavazni. Szabad akaratunkból, senki által nem kényszerítve, egyedül a nemzet érdekét tartva szem előtt. Amikor Sólyom László köztársasági elnököt szinte kitiltják Romániából nemzeti ünnepünkön, amikor Szlovákiából ki akarják tiltani Orbán Viktort, a Fidesz-MPP elnökét, amikor Ukrajnában nyelvtörvénnyel lehetetlenítik el kárpátaljai testvéreink oktatását, amikor Délvidéken Vajdaság autonómiájának lényegét lúgozzák ki a szerb nacionalisták, amikor Romániában pártállami időket idéző módon távolítják el a magyar szakembereket csak azért, mert magyarok, akkor nem ülhetünk tétlenül. Szlovák nacionalisták szerint nincs is olyan, hogy ‘Kárpát-medence’. Román eszmetársaik Székelyföld létét tagadják. Mutassuk meg, hogy igenis létezik Székelyföld, igenis élnek magyarok Erdélyben és szerte a Kárpát-medencében. Ez a mi felelősségünk is. Nem négy pártpolitikust küldünk Európába, az Európai Parlamentbe, hanem négy magyart. Egy a nemzet!” Aláírók: Borbély Zsolt Attila, az MPP alapító tagja, Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke, Gergely Balázs, az MPP alapító tagja, Keizer Róbert, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Lemák Rudolf, az MPP máramarosi szervezetének elnöke, Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke, Murvai Miklós, az MPP Arad megyei szervezetének alelnöke, Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke, Nagy Pál, az MPSZ alapító tagja, országos ügyvezető elnök, Orbán Mihály, az MPP országos szervezetének alapító alelnöke, Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, Simon Csaba, az MPP Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke. /P. A. M. : Tőkés: a választások eredményétől függ az összefogás jövője. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

„Itt a Kárpát-medencében, itt Erdélyben most a rendelt idő az összefogás idejét jelenti. Nagyon fontos, hogy garancia legyen arra: a magyarok ügyeit a magyarok saját maguk fogják intézni az anyaországban, Erdélyben, Székelyföldön, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken, mert ehhez jogunk van. Az autonómia az egyetlen garancia, amely képes ezt megadni a számunkra. Az összefogás, amely most létrejött, a legfontosabb magyar ügyet, a Kárpát-medencében mindenhol kiépítendő magyar autonómia ügyét állítja a középpontba” – írta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke üzenetében. /Orbán Viktor üzenete az Európa-parlamenti választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

A magyar képviselők az Európai Parlamentben egy 13-15 milliós nemzet érdekeit képviselik, a teljességnek ez az igénye nem követi szolgaian a trianoni határokat – mondta az MTI-nek adott interjújában Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, a Magyar Összefogás választási listájának vezetője. Emlékeztetett: a nemzetrészeket egykor elszakították egymástól. Ezért szerinte bármely magyar európai parlamenti képviselő – aki egy adott ország küldöttségében foglal majd helyet – úgy érezhetné: a magyarságnak csupán egy részét képviseli. Utalva arra, hogy Szlovákiában nacionalistának bélyegzik Orbán Viktort, a püspök megállapította: „Bagoly mondja verébnek... ”. „A brassói magyaroknak például kampányom során azt mondtam: brassói magyarokként legyenek tudatában annak, hogy egy 13-15 milliós nemzet tagjai, ilyen értelemben nem kisebbségi közösséget alkotnak, hanem egy nemzet közösségének a részei”. „Le kell bontanunk a bennünk lévő határokat” – mondta Tőkés, aki szerint az emberek lelkében kell megvalósítani az egymástól elszakított nemzetrészek összetartozását, és akkor – mint fogalmazott – első fokon már végbemegy a nemzetegyesítés egy olyan Európában, amelyben a határok lebomlanak, és amelyben a magyarok európai polgárok, tehát még szélesebb körű az identitásuk. „Azok vádolnak minket nacionalizmussal, akik bennünket, mint nemzetet továbbra is szétdarabolva akarnak látni, és felmegy a vérnyomásuk egy olyan békés, már-már idillikus kifejezéstől, mint a Kárpát-medence. Ez a nacionalizmus” – szögezte le az EMNT elnöke. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor állandó céltáblája a magyarországi „posztkommunista baloldalnak” is, amely „nacionalista populizmussal” vádolja őt, akárcsak azzal, hogy összekacsint a szélsőjobboldallal. Tőkés László szerint azonban a Fidesz elnöke által képviselt európai néppárti, kereszténydemokrata jobboldali értékek teljességgel szalonképesek a nemzetek Európájában. Szerinte akarva-akaratlanul a magyarországi „posztkommunista baloldal” vádjai egybecsengenek a szlovákiai vagy a romániai „posztkommunista baloldal” vádaskodásával. /Tőkés: a 13-15 milliós nemzet érdekeit képviselik. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

Dél-Erdély és a Bánság természeti, gazdasági és szociális környezetét mutatja be a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának A Kárpát-medence régiói monográfiasorozatában idén megjelent, kilencedik kötete. A kiadvány felvázolja az elmúlt másfél évszázad történelmi folyamatait, kitér többek között a térség népességére, településrendszerére, térszerkezeti egységeire, illetve az egészségügyi ellátási rendszerre. A 29 szerző tanulmányát tartalmazó Dél-Erdély és Bánság című kötetet június 11-én a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) székházában Horváth Gyula egyetemi tanár, a könyv szerkesztője és Péntek János akadémikus, a vaskos munka lektorálója mutatta be, a moderátor szerepét Benedek József professzor töltötte be. A Kárpát-medence régiói című sorozat célja, hogy bemutassa a magyarországi és határon túli régiók, így többek között a Vajdaság, Erdély és Kárpátalja gazdasági, társadalmi, települési és természeti állapotát, értékelve a különböző változásokat. Eddig nyolc kötet látott napvilágot, amelyek közül szintén Horváth Gyula szerkesztette a monográfiasorozat első, Székelyföldről, és negyedik, Északnyugat-Erdélyről szóló részét. A most bemutatott kötet szerzői között van Bakk Miklós, Vincze Mária, Nagy Egon, Veres Valér, Benedek József és Bodó Barna. A 29 szerző többnyire a Kolozsvári Egyetemi Intézet kutatója, egyetemi tanárok és doktoranduszok egyaránt vannak közöttük. A kötetet lektoráló Péntek János elmondta, egyfajta bizonytalanságot érzett a szaknyelvi terminológia tekintetében, ami annak tulajdonítható, hogy az idősebb kutatók eddig „legkevésbé” magyar nyelven publikálhattak, a fiatalok szövegein pedig a gyakorlat hiánya érződik. A Kárpát-medence régiói című sorozatot 14 kötetesre tervezték, már folyamatban van a Dél-Alföldről szóló, tizedik kötet szerkesztése, a további kiadványok Kárpátalját, a Közép-Dunántúlt, Észak-Magyarországot, Szlavóniát és a Muravidéket mutatják be. /Ferencz Zsolt: Dél-Erdély és Bánság: tudományos munkát segítő kiadvány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Egy nemzetnek akkor van vége, amikor megszűnik a nemzet cselekvési képessége, s a kárpátaljai magyarság most ennek az állapotnak a közelében van – mondta a Fidesz XXIII. tisztújító kongresszusán június 13-án Budapesten Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke, majd felhívta a figyelmet arra is: a magyar nemzeti kisebbségek megmaradását illetően a magyarországi politikai harc a fő hadszíntér. A nemzet tagjainak áldozatvállalásából áll össze a nemzet, ez teszi lehetővé, hogy a közösség együttesen tudjon cselekedni. Ahogy ez a képesség megszűnik, a lélektelenné vált etnikai testet rövid idő alatt ,,bedarálják” – mondta Kovács Miklós. A KMKSZ elnöke úgy vélekedett, egy nemzetnek nem úgy van vége, hogy az utolsó magyar is asszimilálódik, elmegy külföldre, hanem úgy, hogy megszűnik a kollektív cselekvés képessége. /Kovács Miklós: bénultság Kárpátalján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

Magyarországi támogatás szükséges a kárpátaljai magyar oktatás megmentéséhez – derült ki az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén, amelyen két kárpátaljai magyar oktatási szakértő adott tájékoztatást az ukrajnai helyzetről. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke elmondta, hogy Ukrajnában a magyar mellett a moldovai és a román kisebbség soraiban a legkevesebb a felsőfokú végzettségű. A 2004 óta tapasztalható egységes ukrán nemzetállami törekvések egyik következménye az, hogy Ukrajnában sem szótárakat, tankönyveket és tesztlapokat, sem szaktanárokat nem biztosítottak arra, hogy a magyar tanulók megfelelő szinten elsajátíthassák az ukrán nyelvet. A felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges emelt szintű érettségi vizsgákat ukránul, az ukrán anyanyelvűekkel együtt kell megírniuk a magyar tanulóknak. 2010-től csak ukrán nyelven lehet majd felvételizni Ukrajnában. Az „ukránosítási törekvések” miatt például a kárpátaljai magyar diákoknak magyar szakra ukrán nyelvből és egy nyugat-európai nyelvből kell felvételizniük – tette hozzá Orosz Ildikó, aki elmondta még, hogy a diplomák és tudományos fokozatok magyar-ukrán viszonylatban történő kölcsönös elismerése terén az ukrán fél túlzott szigora tapasztalható. /Ukránosítási törekvések Kárpátalján. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

Balázs Péter magyar külügyminiszter nemrég kijelentette, hogy térségünkben ,,a legnagyobb veszélyt a nacionalizmus jelenti”. Erre reagálva Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő kifejtette, hogy határozottan különbséget kell tenni a többségi nemzetek agresszívan elnyomó nacionalizmusa, másfelől pedig az elnyomott kisebbségi közösségek védekező patriotizmusa között. Tőkés László illyési fogantatású érzékenysége érthető – nacionalista, aki jogot sért, patrióta, aki jogot véd. Megállapítása szerint az EU-hoz csatlakozott volt kommunista országokban, nevezetesen Magyarország szomszédainál sertéspestisjárvány módjára terjedő, magyarellenes nacionalizmus kapott lábra. Példaként a Nagy-Románia Párt választási előretörését említette az EP-választásokon, de hozzátehetők a szlovák nacionalizmus frontembereinek kijelentései, például Ján Slota meg akarja szabni, hogy a magyarok milyen szavakat használhassanak. (A Felvidék megnevezés és a Kárpát-medence emlegetése sérti a fülüket, tömény nacionalizmusra vall a magyar településnevek használatát ,,szabályozó” törvények kierőszakolása is.) Romániában: a magyar vezetőréteg eltávolítása, a román jövevények funkciókba tolása is a nacionalizmus erősödésének eklatáns példái, az ortodox egyház támogatott térnyerése pedig aggasztó méreteket öltött. Tőkés László kifogásolta azt is, hogy az alapvetően diszkriminatív romániai egyházpolitika és a vallásügyi törvény nem szerepel a Romániáról összeállított jelentésekben, és szót sem ejtenek a moldvai csángók egyházi segédlettel folytatott asszimilációja ellen. Tőkés László amerikai útján felvetett fontos gondolat az is, hogy a hagyományos, őshonos kisebbségek problémáját a bevándorolt kisebbségek ügye szorítja háttérbe, s a fejlett demokratikus országok alig fordítanak figyelmet a kommunista múlt visszahúzó örökségére. Balázs Péter külügyminiszter fogalmazása egybecseng azzal a magyarországi politikai szlogenhalmazzal, melyet a kormányon lévő jelenlegiek unos-untalan a magyarság szemébe vágnak, kiegészítve némi cigányellenességgel és az antiszemitizmus vádjával. /Sylvester Lajos: Sertéspestisként terjedő nacionalizmusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Öt országból érkeztek magyar kórusok a Gyergyószentmiklóson első ízben szervezett Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozójára, melyet a helybeli Ipartestület Férfikara szervezett. “Egy ilyen találkozó magában hordozza a nemzet megújulásához szükséges gondolatok és lelki töltet megteremtését” – hangoztatta üdvözlő beszédében Patrubány Miklós, a június 20-án Gyergyószentmiklóson megrendezett Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozójának védnöke, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A rendezvény külföldi meghívottjai között szerepelt a délvidéki Csóka település Rákóczi férfikara, a Füleki Férfikar Felvidékről, Kárpátaljáról a Técsői Arany Ősz Művelődési Egylet Dalköre, valamint Magyarországról két kórus: a sárrétudvari Zagyva László Vegyeskar és az Egri Csillagok népdalkör. Erdélyből fellépett a marosvásárhelyi Cantuale Énekegyüttes, Székelyudvarhelyről a Székely Dalegylet Férfikórusa, illetve a helybéli Domokos Pál Péter Női Kar és a Szent Miklós Kamaraegyüttes, valamint a főszervező, a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara. /Jánossy Alíz: Kárpát-medencei magyar kórusok találkoztak Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

A Gyergyószentmiklósi Ipartestület férfikara nagyszabású, Kárpát-medencei magyar kórustalálkozóra szánta el magát. A magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és erdélyi kórusok részvételével megtartott rendezvény a város anyagi támogatásával, a Magyarok Világszövetségének fővédnöksége mellett zajlott. A közel ötszáz részvevő a gyergyóújfalusi rezesbanda vezetésével vonult a város főterén keresztül a találkozó helyszínére, a városi művelődési házba. A négy órás rendezvényen tíz kórus lépett fel, teljes műfaji változatossággal. Fővédnöki beszédet Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott. /Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozója Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 24./

A kisvárdai színházi fesztivál huszonegy éves története során immár a harmadik nevét viseli, de a fesztivál még mindig az, ami volt, a Kárpát-medencei magyar színházak találkozóhelye Idén összesen huszonöt erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai társulat harminckét előadását láthatja a közönség. Az idei évtől új nevet visel: Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja, illetve két új tér – Várkert, tornacsarnok – is a társulatok rendelkezésére áll. Az esemény igazi összművészeti fesztivállá nőtte ki magát, a színház mellett könnyű- és komolyzenei koncerteket, népművészeti és kézműves kirakodóvásárokat, gasztronómiai bemutatókat is tartanak, valamint két kiállítást nyitottak meg. „Két évvel ezelőtt Kovács Ildikó, Kolozsvár legendás bábos nagyasszonya életműdíjat kapott Kisvárdán, és úgy gondoltuk, hogy mindenképpen méltó emléket kell állítani az ő fantasztikus munkásságának. Ezért a Szebeni Zsuzsa által írt Kovács Ildikó bábrendező című könyv bemutatójával egy időben kiállítást nyitottak meg. „Szerencsére eddig csak egy előadás maradt el, de mindig délután és este esik, ami Ebben az évben a szervezők Urbán Balázs kritikust kérték fel a versenyprogram kiválogatására. Van olyan előadás, mely technikai okokból nem tudott Kisvárdára jönni, méghozzá a Kolozsvári Állami Magyar Színház Három nővére. /Kánya Gyöngyvér: Színház – határok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Húsz énekkar vett részt Tordaszentlászlón a huszadik alkalommal megrendezett hagyományos, Szent László-napi kórustalálkozón a hét végén. Adorjáni László, Kolozsvár-alsóvárosi református lelkész igehirdetésének központi gondolata az volt: aki Istennek énekel, az keresztény másságát vállalja. ”Az eltelt húsz év azt bizonyította, hogy a kórustalálkozó megszervezése életképes kezdeményezés volt”, hangsúlyozta Balázs Attila, jelenleg Tordaszentlászlón szolgáló lelkész. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke elmondta: ez a magyar kulturális kezdeményezés nemes mozgalommá vált, s kiterjedt szinte az egész magyar nyelvterületre. „Huszadik alkalommal zarándokolnak el Tordaszentlászlóra a kórusok. Minden látogatás arra szolgál, hogy hitben megerősítsen és lélekben felfrissítsen. Mostanra már Kárpát-medencei méretekben érezzük az együvé tartozást” közölte Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök. Tóth-Guttman Emese, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke levezényelte a közös éneklésre szánt két kórusművet. /Nagy-Hintós Diana: Kórustalálkozó Apáczai és Kazinczy emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Június 24–26-a között tizedik alkalommal szervezték meg a Lármafa-találkozót, amelyen több erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, illetve magyarországi meghívott vett részt. A zarándokok Brassóból indultak, Cegőtelkén keresztül, Beregszászt, Vizsolyt, Nagyselmecet érintve a Vereckei-hágóig utaztak, ahol megemlékeztek a magyarok bejöveteléről. /Szent László-zarándoklat. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

Miként maradhat meg a kárpátaljai magyarság Ukrajnában? Ez a kiemelt témája a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemnek. A Kisebbségekért–Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 17. alkalommal szervezte meg a rendezvénysorozatot Felsőszinevéren. A politikai és társadalmi válsággal küzdő Ukrajnában a kárpátaljai magyarok helyzete folyamatosan romlik, jogaik csorbulnak. A közösség viszont önerőből nem tud változtatni saját sorsán – mondták az előadók. Egy határozott, „koncepciózus magyarországi állampolitikai támogatás mellett el tudunk érni egy olyan politikai súlyt, aminek a birtokában mégiscsak legalább manőverezőképesek, legalább valamelyest szereplői és nem egyszerű elszenvedői lehetünk ezeknek a történéseknek” – vélekedett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Az utóbbi hónapokban Ukrajnában számos kisebbségellenes törvény született. Ilyen volt például az anyanyelv használatának és a nemzetiségi oktatás korlátozásának törvénye.,,Jó lenne, ha Ukrajna felismerné, mielőbb véget kell vetnie a magyar oktatásügy kálváriájának Kárpátalján, ha azt akarja, hogy Magyarország továbbra is támogassa a demokratizálódási és integrációs törekvéseit” – hangoztatta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. A fideszes politikus azt is mondta: ha a helyzet nem változik, az ukrán nemzetiségi politikát elítélő javaslatot terjeszt be a magyar parlamentben, és nemzetközi szervezeteknél is panaszt tesz. /Jobban védenék a kárpátaljai magyarságot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

Tizennegyedik alkalommal tartották meg Sepsiszentgyörgyön a Kárpát-medence református középiskoláinak találkozóját. Százharmincan, gimnáziumok és kollégiumok vezetői, lelkészei és a diákság képviselői jöttek el. A zárónyilatkozatban fogalmazták meg azokat az elveket, amelyek az egész református magyarságra vonatkozó oktatási és egyház-politikai szempontból fontosak. A nyitó istentiszteleten Kató Béla egyházkerületi főjegyző hirdetett igét. Július 10-11-én honismereti túrákon ismerkedtek a vendégek a környék értékeivel (csernátoni Haszmann Pál Tájmúzeum, kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, Zágon és Csomakőrös emlékházai, a szászhermányi és a brassói Fekete-templom). A Nyergestetőn Kozák Albert nyugalmazott történelemtanár beszélt a háromszéki önvédelmi harc utolsó tragikus momentumáról. /Kisgyörgy Zoltán: Együtt a Kárpát-medencében (Református középiskolák találkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./ A Kárpát-medence magyar református középiskoláinak küldöttei zárónyilatkozatuk szerint hálával fogadták a kárpát-medencei református egyházak egységének kimondását. Az erdélyiek és kárpátaljaiak köszönetüket fejezték ki a Magyarországi Református Egyháztól és annak intézményeitől kapott eddigi támogatásokért, örömmel üdvözölték a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap létrehozását. Felkérték a budapesti és a kolozsvári székhelyű Romániai Református Pedagógiai Intézetet, hogy évente mérjék fel, és tanácsaikkal segítsék a határon átnyúló testvériskolai és szakmai kapcsolatokat. A református oktatás színvonalas intézményeket jelent, a Kárpát-medencében közel 200 feladatellátási helyen. Ukrajnában Kárpátalján nem látják biztosítottnak a szaktárgyak anyanyelven történő érettségi vizsgájának feltételeit. Romániában Erdélyben az ingatlanviszonyok rendezetlensége, valamint az intézmények és osztályok indításának központi engedélyeztetése gátolja a magyar nyelvű egyházi intézményrendszer megfelelő fejlesztését. Szlovákiában Felvidéken a most elfogadott nyelvtörvény veszélyezteti a magyar közösségeket, köztük az egyházi iskolákat is. /A kárpát-medencei magyar református középiskolák XIV. találkozója Sepsiszentgyörgy, 2009. júl. 9-12. Zárónyilatkozat. = Harangszó (Nagyvárad), júl. 13./

A magyarságtudat erősítésével híd szeretne lenni az anyaország és az elszakított országrészek között a Partiumi Híd Fesztivál, amelyet első ízben szerveztek meg a Szatmár megyei Kökényesden július 9. és 13. között. A koncertek mellett előadások hangzottak el, zajlottak a gyermek- és szabadidős programok is. Több mint 3 ezer látogató fordult meg a fesztiválon. Krakkó Rudolf fesztiváligazgató szerint a hármashatár minden oldaláról érkeztek kikapcsolódni vágyó táborozók. „Felvidék, Kárpátalja, Magyarország, Erdély és a Partium különböző településeiről voltak látogatóink. – fogalmazott. Alapvetően családos rendezvény a Híd Fesztivál. Az egyik legjobban várt előadó, Tőkés László EMNT-elnök nem jelent meg, helyette Toró T. Tibor alelnök tartott előadást az európai autonómiaformákról. Vona Gábor, a Jobbik elnöke A nemzettudat újjáépítése címmel beszélt a hallgatóságnak. „Anyagilag veszteségesen zárt a fesztivál, de a programok szempontjából sokat nyertünk. ” – összegzett Krakkó Rudolf. /Nagy Orsolya, Végh Balázs: Hétfő éjjel ért véget a Partiumi Híd Fesztivál Kökényesden. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

Az elmúlt tizenkilenc év Bálványosi Nyári Szabadegyetemek legemlékezetesebb pillanatait elevenítették fel egykori és jelenlegi szervezői a táborban. A bálványosi folyamat kulcsfigurái (Török Sándor, Gazda Zoltán, Tárnok Mária, Bencze Tibor, Németh Zsolt, Ilyés Szabolcs, Toró T. Tibor, Sándor Krisztina) emlékeztek k az első táborok megszervezésének nehézségeire. A bálványosi táborok mintájára idén tizenhetedik alkalommal szerveznek tábort Kárpátalján. – Ezek a rendezvények hozzájárultak a határon túli politika alakulásához, közben pedig kapcsolatok is kialakultak. Sándor Krisztina megjegyezte: a Magyar Ifjúsági Tanács számára kihívás volt átvenni tavaly a szervezést; ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a következő években is méltók lesznek a tábor folytatására. Molnár Gusztáv budapesti geopolitikus adott hangot annak, hogy kifulladt az európai és euroatlanti integráció. – Minden jel arra mutat, hogy a lengyel–ukrán határnál megfeneklett az integrációs lendület. Úgy érzem, ismét kiéleződnek a kontinens nyugati és keleti része közti határok. Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos úgy vélte: a többpártrendszer, a sajtószabadság és a jogállam, valamint a demokrácia más intézményeinek visszásságai ellenére Romániában megtörtént a rendszerváltás. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke és Németh Zsolt fideszes képviselő leleplezte a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megalapításának huszadik évfordulója alkalmából Alsócsernátonban készített életfát. /F. ZS., K. O. : Tusványosról – húsz év távlatából. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ Traian Basescu román államfő is részt vesz Tusványoson az Orbán Viktor Fidesz-elnök jelenlétében tartott megbeszélésen – erősítette meg Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos. Orbánnal való megbeszélést azonban nem tervez. Román államfő egyébként első alkalommal vesz részt Tusványoson, a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén. Július 16-án a táborban a térség válságkezeléséről értekeztek. Becsey Zsolt, a Fidesz volt európai parlamenti képviselője felhívta a figyelmet a hitelesség fontosságára a gazdaságpolitikában. „Magyarország öt-hat év óta gyakorlatilag egyfolytában hazudott, és ez a térség néhány más országára is befolyással volt” – mondta. A magyar gazdaságpolitika elmúlt években elkövetett hibáira hívta fel a figyelmet Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ostorozta a rendszerváltás utáni liberális gazdaságpolitikát. Egy demokráciában nem az MSZP határozza meg, hogy ki mikor és mit mond – közölte a Fidesz-frakció Nyakó István nyilatkozatára reagálva. A Magyar Szocialista Párt szóvivője azt mondta: pártja azt várja Orbán Viktortól, hogy Tusnádfürdőn a Jobbikról mondjon véleményt. /Horváth István: Basescu–Orbán Tusnádon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Tusnádfürdőn július 17-én Hogyan tovább? című előadással folytatódott a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Felszólalt többek között Martonyi János volt magyar külügyminiszter, Gál Kinga Fideszes és Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő, valamint Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke. Míg Martonyi János derűlátásának adott hangot az európai építkezést illetően, addig Smaranda Enache mély szkepticizmusát fejezte ki az EU bizonyos vonatkozásaival kapcsolatban. – Az európai parlamenti választások során látványos vereséget szenvedett az európai baloldal. Történt mindez annak ellenére, hogy a gazdasági válság hatásainak valamelyest fel kellett volna erősítenie a baloldal iránti politikai szimpátiát – fogalmazott Martonyi. Smaranda Enache hangsúlyozta a hagyományoknak az európai integrációba történő beépítése fontosságát, de megjegyezte nem akármilyen hagyományokról van szó. Nemtetszését fejezte ki azért, hogy a romániai európai parlamenti választásokat a „poszt-kommunista PD-L” nyerte meg. – Úgy érzem, mélyponton vagyunk – mondta. Sógor Csaba EP-képviselő szerint 2050-ben muzulmán értékek szerint berendezkedő európai országokról beszélhetünk majd. A család fontosságára hívta fel a figyelmet Gál Kinga Fideszes EP-képviselő. /Kiss Olivér: Muzulmán jövő az Európai Unióban? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke Az autonómiák fölöttébb szükséges voltáról – Nemzetpolitika 2009–2029 című beszélgetésen fejtette ki gondolatait. Az RMDSZ az elmúlt húsz évben célul tűzte ki a központosított pártállam lebontását, ezt azonban csak részben sikerült megvalósítani. Az elkövetkező időszak legfontosabb célkitűzése a központosított állam lebontása. Sort kell keríteni a sajátos formájú autonómiák kialakítására is. Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke megjegyezte: „Nekünk, politikusoknak csak akkor van erőnk megvalósítani mindazt, amit szeretnénk, ha az állampolgárok is mellénk állnak. ” Az autonómia Vajdaságban betöltött szerepével kapcsolatban Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszélt. Elmondta: az autonómia az elmúlt húsz évben a vajdasági magyar politizálás fókuszában volt, többnyire az „egymásnak feszülés alapját” szolgáltatta. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke szerint Kárpátaljának is számítania kell mind a magyarországi, mind pedig a Kárpát-medencei közösségek támogatására. Úgy vélte, a közeljövőben nincs sok esély a jelenlegi rossz tendenciák megváltoztatására. /Ferencz Zsolt: Autonómiáról, a különböző kisebbségek szemével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Németh Zsolt fideszes képviselő, Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik alapítója leszögezte: „Értékeket, projekteket, politikai programokat teremtett Tusványos” Elég a Magyar Állandó Értekezletre, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsra, a határokon átívelő magyar nemzetegyesítés folyamatára gondolni. Az elmúlt húsz esztendőben a két ország és a Kárpát-medencei magyarság (Kárpátalja és a Vajdaság kivételével) részévé vált az Európai Uniónak és a NATO-nak, és ezáltal elkezdett beépülni a nyugati világba. Az itt rejlő lehetőségek kiaknázása az egyik legfontosabb kihívás jelenleg. A bálványosi szabadegyetem alapvetően nemzetpolitikai intézmény, nem vonatkoztatható el a szomszédság- vagy térségpolitikától. Idén elhatározták, hogy még inkább kiterjesztik a szabadegyetemet. Egy olyan archívumot is létre szeretnének hozni, amely a hosszú évek során elhangzott gondolatokat és relikviákat összegyűjtené, ezáltal pedig a tusványosi gondolat egyfajta műhelyévé válna. Az erdélyi magyarság nagyon fontos lépést tett az európai parlamenti választásokon azzal, hogy létrejött az egység. Az önkritikára való képességet tükrözi, hogy az RMDSZ a Magyar Összefogás listájának első helyére Tőkés Lászlót javasolta. Németh Zsolt fontosnak tartja, hogy jelenleg épül az észak-erdélyi autópálya, hogy infrastrukturális együttműködések zajlanak Magyarország és Románia között. A magyarságnak fönn kell tartania a területi autonómia igényét, de helytelen lenne, ha közben lemondana a stratégiai célról. A jövendőbeli magyar kormánynak egyértelmű feladata, hogy támogassa az itteni magyar közösséget, olyan fontos célkitűzésekben is, mint az államilag finanszírozott egyetem létrehozása, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, vagy a militarizált erdélyi objektumok önkormányzati kézbe való juttatása. /Ferencz Zsolt: Németh Zsolt a bálványosi folyamatról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Július 9-12-e között Kecskemét látta vendégül a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ) vándorgyűlését. A KITÁSZ közel két évtizede működik, és a teljes Duna-tájat lefedi, számos tagszervezete van a Kárpát-medence különböző pontjain. A magyar nemzet békés újraegyesítése meglehetősen lassan és keservesen halad előre, ha ugyan halad, nyilatkozta Medvigy Endre irodalomtörténész, a KITÁSZ elnöke. „A magunk szerény eszközeivel megpróbálunk valamit tenni a magyarság szellemi egységének erősítéséért. ” Az idei vándorgyűlés címe: Határtalan hazában. Eljöttek a Berzsenyi Társaság, a Székelyföldön működő kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, a Muravidék Baráti Kör tagjai, és érkeztek Kassáról, Zentáról és a Kárpátaljáról is vendégek. A kecskeméti vándorgyűlést Székelyné Kőrösi Ilona történész, főmuzeológus, a Katona József Emlékház vezetője és Medvigy Endre elnök nyitotta meg. Számos érdekfeszítő előadás hangzott el, többek között: Szabó Dezsőről (Szőcs Zoltán közíró, a Szabó Dezső Emléktársaság elnöke), Kőrösi Csoma Sándor és a mai magyar nemzettudat (Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Egyesület elnöke), Petelei István és az erdélyi novellaköltészet a századfordulón (Boros Erika irodalomtörténész, egyetemi docens), Sütő Andrásról (Nagy Pál, a Sütő András Baráti Egyesület elnöke), Lászlóffy Aladárról (Bertha Zoltán irodalomtörténész), A délvidéki magyar irodalom és a magyarkanizsai alkotótábor antológiája (Tari István költő), Czine Mihályról (N. Pál József irodalomtörténész), Esterházy János élete és halála (Molnár Imre történész), Az írás szerepe a moldvai csángómagyarság sorsában (Halász Péter néprajztudós, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkára). Nagy Pál irodalomtörténészt a Sütő András Baráti Egyesület elnöke számára nagy élmény volt a vándorgyűlés. Sokan kérdeztek Sütővel kapcsolatos dolgokat, hiszen a találkozó résztvevői, a kárpátaljai, muraközi egyesületek, irodalmi társaságok vezetői és a kecskeméti irodalmárok ismerik és nagyra becsülik Sütő András életművét. A KITÁSZ semmiféle anyagi támogatást nem kap a jelenlegi magyar hatóságoktól. /Bölöni Domokos: Katona József és Kodály Zoltán szellemiségének őrzői. Határtalan hazában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

Nem volt jó ötlet Traian Basescu államfőt meghívni a Bálványosi Szabadegyetem zárónapjára, a füttykoncert ellenére fellépésnek ő volt az egyedüli győztese. Kioktatta autonómiaigényt felmutató tömeget. Sok román nacionalistát meggyőzött, ő az alkalmas az elnöki feladatok folytatására, és ráadásként elnyerte Orbán Viktor nyílt támogatását is. Igaz, a jelenlegi helyzet javulását csak tárgyalások útján lehet elérni, azonban Tusnádon éppen a lényeg sikkadt el. Traian Basescu elismételte már jól ismert nézeteit az autonómiáról. Orbán Viktor szövetségesként kívánta megnyerni a román elnököt, hogy közösen lépjenek fel a frissen elfogadott szlovák nyelvtörvény, illetve a kárpátaljai magyar és román kisebbségeket érő atrocitások ellen. Szükség lenne erre, hisz jelen pillanatban a legnagyobb bajok valóban ott vannak. /Farkas Réka: Elszalasztott lehetőség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

A Magyarok Székelyföldi Társasága szervezésében június 24-29. között idén is sor került a már tízéves múltra visszatekintő Lármafa-találkozóra. A zarándokcsapat Székelyföldről indult, és kiegészült marosvásárhelyi, nyárádszeredai, cegőtelki, valamint a későbbiekben egy nyolctagú felvidéki csoporttal is. A zarándokút első állomása hagyományosan a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelke volt. A cserhalmi emlékműnél a Szent László vezette kerlési (cserhalmi) csata legfontosabb momentumainak felidézése jelezte a zarándoklat kezdetét. A Lármafa zarándokutak legfőbb célja egyrészt a Szent László-kultusz felélesztése, ápolása, valamint olyan történelmi helyek felkeresése a Kárpát-medencében, amelyek azt bizonyítják, hogy a magyarság aktív résztvevője és alakítója volt a térség történelmének, kultúrájának. Ugyanilyen fontos a nyelv szépségének és tisztaságának megóvása. Idei a résztvevők Kárpátalján, Felvidéken és Magyarországon kerestek fel olyan helyszíneket, melyek nagy fejedelmünk, II. Rákóczi Ferenc alakjához kötődnek, vagy történelmünk olyan jeles képviselőihez, mint pl. a híres egri várkapitány, Dobó István vagy Kossuth Lajos. Kárpátalján megálltak Tiszaújlakon, a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának emlékére állított Turul emlékműnél. A munkácsi vár Zrínyi Ilonának, „Európa legbátrabb asszonyának” alakját idézi, aki 1685-től három évig irányította a vár védelmét. A vár udvarán méltó helyet kapott Petőfi Sándor mellszobra is, aki 1847 júliusában felkereste a munkácsi várat is. Szolyván lerótták kegyeletünket a sztálini terror idején ártatlanul elpusztult áldozatok előtt. A lágertemető helyén ma emlékpark van, több mint 12 ezer ember lelte itt halálát. Beregszászt a Rákóczi- szabadságharc bölcsőjének is lehet nevezni. Sok szép látnivalóban, lélekemelő élményben bővelkedett felvidéki utjuk is. A felvidéki Dobóruszka, a híres egri várkapitány, Dobó István szülőhelye. Nagyszelmencen 1946-ban kettévágták a községet, szögesdrótot húzva emberi életek, lelkek közé, elszakítva szülőt, gyermeket, rokont, jó barátot. Ez a szörnyű állapot 2005-től némileg enyhült a határátkelő létesítésével. Jártak II. Rákóczi Ferenc szülőhelyén, a borsi várkastélyban. A bölcsőtől a koporsóig, azaz a borsi várból a kassai Szent Erzsébet-székesegyházhoz mentek. A nagy fejedelem itt talált végső nyughelyet, amikor Konstantinápolyból hazahozták hamvait. Kassán voltak a híres „kassai polgár”, Márai Sándor emlékházánál is. Az anyaországban Vizsolyt és Tállyát keresték fel. /Borbély Mária: Lármafa-találkozó – 2009. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

Felvidéken a szlovákok tesznek a magyarok nyelvére lakatot, az ukránok Kárpátalján – ők a maguk fölrajzi tájékozódása szerint Kárpátokon túli területként érzékelik azt, ami számunkra a Kárpátokon innen van – a maradék magyar iskoláikat veszélyeztetik, eközben a román szélsőségesek a magyar anyák magzatait sértik az emberi fantázia legalávalóbb és leghitványabb minősítéseivel, vannak vidékek, ahol cigányok szedik szét a ház ereszét, s eközben a magyarok – a bajos dolgok egyeztetése helyett – azon vitatkoznak, ki hívjon össze nagygyűlést. Tőkés László rendteremtő képessége és karizmája sem elégséges ahhoz, hogy legalább alapvető dolgokban közös nevezőre jussanak. Ilyen volna a székelyföldi autonómia ügye. Van Romániai Magyar Demokrata Szövetség, ennek vannak széki szervezetei, van Székely Nemzeti Tanács, van Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, van Magyar Polgári Párt és vannak egyeztető fórumok, mindez nem elég. Most éppen az a kérdés, hogy a Székely Nemzeti Tanács meghívhatja-e sorsdöntő értekézésre az RMDSZ kötelékeihez tartozó polgármestereket vagy nem. Ilyenekkel megy az idő, ahelyett hogy valós nemzeti sérelmeket közösen összegyűjtenék és az Európai Unió elé tárnák. /Sylvester Lajos: Összefogás helyett szétfogás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

Az Ungvári Nemzeti Egyetemre (UNE) felvételiző magyar nemzetiségű diákok számára megállapított kvóta megszüntetését és a felsőoktatási intézmény rektorának büntetőjogi felelősségre vonását követeli a nacionalista Szvoboda Összukrajnai Szövetség kárpátaljai megyei szervezete. A szélsőjobboldali szervezet beadványt intézett az ukrán legfőbb ügyészséghez és az oktatási minisztériumhoz, amelyben azzal vádolta Mikola Vegest, az UNE rektorát, hogy még 2005-ben a magyar felvételizőknek kedvező, az ukránokat nemzetiségi és nyelvi alapon diszkrimináló felvételi szabályokat rendszeresített az általa irányított felsőoktatási intézményben. Az ungvári egyetemen tavaly nyílt meg a magyar állam 56 millió forintos támogatásával a magyar tannyelvű humán és természettudományi kar, amelynek külön kvóta szerint megállapított 45 helyére a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák végzősei felvételizhetnek. A magyar kar megnyitása és működése miatt rendszeresen érik támadások az egyetem rektorát a kárpátaljai ukrán nyelvű sajtóban. /A magyar egyetemi kvóta megszüntetését követelik ukrán nacionalisták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Hazaérkeztek a Paks melletti Cseresznyéspusztáról a kézdivásárhelyi Református Kollégium tanulói, akik július 27-től erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági középiskolásokkal együtt vettek részt a tizenhatodik olvasótáborban, melynek idei témája A magyar nyelv éve – 250 éve született Kazinczy Ferenc volt. A táborlakók megismerkednek a Magyarországon új hazára talált bukovinai és moldvai csángómagyarokkal, valamint a Völgységben megtelepült svábok sajátos kultúrájával, népi hagyományaival. /(Iochom): Kézdivásárhelyiek magyarországi olvasótáborokban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Huszadjára gyűltek egybe az emlékezők Sződemeteren a református templom előtt. Az idei Kölcsey-megemlékezés más szempontból is jubileumi volt: 165 éve annak, hogy a költő megalkotta a Hymnust Az idei rendezvény fő szónoka, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész „Kölcsey Himnusza Közép-Európából” címmel tartott előadást. Kiss Gy. kiemelte azokat a hasonlóságokat, amelyek megtalálhatók a közép-európai himnuszokban: ezen túl azonban Kölcsey alkotása azért is kilóg a sorból, mert a műfaja is himnusz. Nemzeti himnusz nélkül nem képzelhető el nemzeti identitás, a nemzeti identitásnak pedig a sors egészséges önkritikával való vállalására kell épülnie – mondta el az irodalomtörténész. A megemlékezés az immár hagyományos módon kezdődött: András Gyula magyar nyelven, Marcel Mirea pedig románul szavalta el a Hymnust. Az idei rendezvényen a szomszédos megyékből, Magyarországról és Kárpátaljáról is voltak résztvevők. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke megnyitóbeszédében elmondta: Kölcsey, illetve a Hymnus szellemiségéhez méltóan kell tiltakoznia a nemzetnek a szlovákiai magyarságot ért, anyanyelvhasználatot korlátozó intézkedések ellen. Erdei D. István parlamenti képviselő a tisztségviselő Kölcsey politikusi magatartásáról, szellemiségéről beszélt. Kifejtette: sajnos, az őszinteség, az elvek melletti kitartás hiányzik a mai politikusok többségéből. Kölcsey a politikát művészi szintre tudta emelni, és lemondott a jegyzőségről akkor, amikor az őt támogató párt nem tartott ki addigi elképzelései, elvei mellett, eközben a maiaknak nem számít csak az, hogy tagjai maradhassanak pártjuknak. Bár a programban nem szerepelt Vári Fábián László felszólalása, a József Attila-díjas költőnek szót adtak a szervezők: a Himnuszról, illetve annak összekötő, nemzetegyesítő szerepéről beszélt a kárpátaljai költő. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megbízott püspöke szerint amennyiben valóban hittel mondjuk azt, hogy „megbűnhődte már e nép…”, akkor Isten áldását magunkon tudhatjuk. /Fodor István: Kölcsey-megemlékezés Sződemeteren. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 8./